Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 9. SZTRÁJK A NYUGTA MIATT (I.) ' * Miért nem kell a pénztárgép? Négyezret keres a butikos — A forgalmat csak becsülni lehet — Adóellenőrt minden pénztárgép mellé — Mitől ideges a kisvállalkozó? Bizonyára sokunknak emlékezetes marad a kiskeres­kedők sztrájkja. Tudják: amikor zárva tartottak az érde­künkben. Amikor kétnapi bevételükről mondtak le ér­tünk. A bérből és fizetésből élőkért. Egyebek között azért, hogy kiszolgálásunk továbbra is olyan gyors lehes­sen, mint régen. Es ne kelljeh számlát adniuk. Mert'— mint mondták — a nyugtaadási kötelezettség lehetetlen helyzetbe hozta őket. Több lesz az adóbevétel? — Mire tippel? A'kormányzat meghátrál a kiskereske­dők előtt? — A Pénzügyminisztérium óriási baklövésének tarta­nám, ha a nyugtaadási kötelezettséget visszavonná — állítja Kolozsi R. Gyula, a kecskeméti tanács ellátásszer­vezési osztályának vezetője. — Pillanatnyilag számomra úgy tűnik, hogy ez a módszer ad majd reális képet a magánszféra tényleges jövedelméről. Következésképpen: az ország adóbevétele lesz több. Erre törekedtek koráb­ban is, csak egészen másként. Mert mi volt akkor a gyakorlat? A legegyszerűbb megoldást választották. A több millió alkalmazottra, tehát azokra hárítottak újabb terheket, akiknek minden jövedelmük megfogha­tó, bizonyítható volt. A kiskereskedőktől, kisiparosoktól pedig elfogadták azt, amit bevallottak. Személyes meg­győződésem, hogy ez messze eltér attól, amit ténylegesen keresnek. Amíg egy jól jövedelmező belvárosi üzletben a tulajdonos elhitetheti az adóhatósággal, hogy egy év alatt 150-200 ezer forintos jövedelme volt, amíg a számonkérő elszámoltatást megússza úgy, hogy totón nyert, öröklött, ajándékozott vagyonra hivatkozik, és amíg a tényleges forgalmát csak becsülni lehet, addig a költségvetés nyil­vánvalóan nem számíthatott erről az oldalról többletre. A kiskereskedők reakciója így már teljesen érthető. A nyugtaadási kötelezettség Sokkot váltott ki körükben. Ezzel ugyanis megfoghatók lettek ők is. Mennyit keres a kereskedő? Kolozsi R. Gyula tehát úgy véli: a bevallott jövedelem a tényleges alatt van. Mi az igazság? Nézzünk konkrétu­mokat. A megyénkbeli kiskereskedők közül az élelmiszerbol­tosok 1987-ben átlag 83 ezer forint után adóztak. A kö­vetkező évben már csak 62 ezret vallottak be. A butiko­sok viszont még ennyit sem kerestek. Jövedelmük 72--------------------------------------------------<-------•----­ez erről 49 ezerre csökkent (havonta mindössze 4 ezer forinttal kellett tehát beérniük!?) Még rosszabbul éltek a jármű- és ruhakölcsönzők. Vállalkozásuk gyümölcse 48 ezer forint volt 1988-ban. Ugyanakkor a vas- és műszaki üzletek tulajdonosai 77 ezret, a tüzelőanyag-árusok nyolcvankettőt, a büfék és a kocsmák gazdái pedig 57 ezret kasszíroztak ... Kiegészítésként még egyetlen adat. A bérből és fizetés­ből élők átlagosan 100 ezer forint feletti összeg után fizettek adót 1988-ban.- Elismerem, hogy mindez elgondolkodtató — mondja Bajnóczi Sándorné, a megyei adófelügyelőség vezetőhelyettese. — Annyiban azonban mégsem reálisak az 1988-ban elért jövedelmek, hogy akkor bővült a költ­ségelszámolás lehetősége is. Mit jelent ez? Amelyik kiske­reskedőnek pénze volt, az óriási mértékben halmozta fel raktárkészletét. Amit aztán költségként elszámolhatott, így akár veszteséges is lehetett. Elméletileg ... Erre is van példa. Egy mezőgazdaságikisgép-kereske- dő több mint másfél milliós, egy autóalkatrészeket árusí­tó vállalkozó pedig félmilliós mínusszal zárt. Áruba fek­tették jövedelmüket. Adóellenőrt a pénztárgép mellé — Gondolja csak el! A pénztárgépbe minden szalagot az adóellenőr tesz be ezután. Amikor lefogy, szaladhatok szólni, hogy jöjjön ki ismét. Ezt nevezik Magyarországon kereskedelemnek? O. Tibor kecskeméti vegyeskereskedő szavait indulat fűti. Amit állít, az valóban felháborító. De vajon igaz-e? — Ez egy agyrém — utasítja vissza Bajnócziné az adófelügyelőségen. — Ilyesmiről szó sincs, ezt csak a Kisosz vezetői állították. Országos központjuk sokszoro­sított anyagot adott ki, amelyben így informálták a ke­reskedőket. Képzelje el, amint Madarason vagy Herceg- szántón ül a vegyesboltban az ellenőrünk és szalagot cserél. Vagy ha nem, akkor kiírják az üzletre: „Szalagcse­re miatt zárva”. Ilyen intézkedést a törvény nem ír elő, de nem is sugall. A valóság: a pénztárgépet, mint egyfajta mérőeszközt, első alkalommal hitelesíttetni kell. A szalagcsere a kiske­reskedő feladata, a kontrollszalagot is ő őrzi meg. Ezzel bizonyítja a jövedelmét. Na ez az! Lehet, hogy emiatt érzik most lehetetlen helyzetben magukat a kisvállalko­zók? Noszlopy Nagy Miklós (Folytatjuk) KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a __| következő hétköznap reggel 8 ó jáig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecs­kemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecske­mét, Izsáki u, 5. C pavilon, földszinti ambu­lancia (T.: 22-822). Ágásegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik- lós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunave- cse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 33), Lajpsmizse, Felső- lajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp- háza, Kunbaracs: dr. Berényi A. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14. T.: 71-234), Lakitelek: dr. jGlied I. (Lakitelek,, Széchenyi krt. 46. T.: 42-152), Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-.190),. Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon, naponta 18 órától ■másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyelet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny Ű.T.: 11- 244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsodi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- sőszentiváni, garai, hercegszántói, nemes- nádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti be­tegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a ; bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyeletet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig tartanak, a szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kis­kőrösi, akasztói, csengődi, tabdi és kaskan- tyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). > KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától, hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kis­kunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és vasárnap 7-től lf> óráig tart. Helye és tele­fonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (T/. 4)-011). : KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser- tő-Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa bete­geit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10,122, 234). Éjszakai ügyelet 213-as mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe 9-töl 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház­ban a központi ambulancián tartanak ügye­letet (T.: 21-011). Itt látják el a balotaszállá- si, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, köz­ponti rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Bo- rota. Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Áttila u. 79. T.: 17).' ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan mű­ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: ifj. dr. Tálas L. (Gara, Kossuth L. u. 65/B), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bács- borsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska,'Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Ka- sziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer Á. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. l.j, Dunave­cse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse,' Gerle u. 11.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Pétervári Z. (Solt, Nagymajor), Harta, Du- natetétlen, Állampuszta: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6.), Dunapataj, Ordas, Gé­derlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mé­száros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45). Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Rc- pási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Hajós. Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr Kovács A- (Miske, Marx u. 66. T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Hel­vécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Ti- szasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (La­dánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskő­rös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegy­háza, Kossuth L. u. 23. T.: 20), Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Sza­badszállás, Vörös Hadsereg u. 56. T.: 53- 002), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Ro- honczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Pá­hi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21- 184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza: dr. Kovács Z. (Kiskunfélegyháza, Holló L. u. 22. fsz. 2. T.: 62-455), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársa­ság u. 16. T.: 31-108), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31- 942), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Balo- taszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskun­halas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), János­halma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Sza­badság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). GYÓGYSZERTÁRAK------------- A péntek esti zárástól hétfő f reggelig a következő gyógyszer- tárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Ka­locsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kos­suth L.' u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: -Ifjúság u. 2.; Ti­szakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. HAJNAL JÁNOS — GIOVANNI HAJNAL (2.) Hosszú az út — Mi történt első itáliai útján — még bu­dapesti Főiskolai beiratkozása előtt? — Rómában igazolni kellett, hogy miért vagyok itt, hát beiratkoztam az akadémiára. Mindjárt a másodikba vettek föl. Itt voltam másfél évig, aztán hazamentem Kecskemét­re. De otthon már nem jártam a művészte­lepre. A Márton—Király—Halász sírköve­seknek mintáztam portrékat, és ők kiöntöt­ték. A kőfaragást, az öntést (gipszbe) ott tanultam meg. Csináltam egy portrét Farkas Ignác bácsiról (főpatikus volt), amit a fia rendelt. Nyúl Tóth Pál is vett tőlem pasztellt. Édesanyámnak a város szélén, a Nyomásra vezető úton kis háza volt. Ott sok képet, festettem. Például az apai nagyanyámról, aki f pusztaszeri volt, nagyon egyszerű asszony. Sűrűn járt hozzánk, tollat fosztott, font. So­kat rajzoltam a kezeit meg a lábát. , — Az itáliai másfél évet újabb európai ván­dorlás követte: Németország, majd Svédor­szág. — Stockholmban 1937-ben iratkoztam be az akadémiára. A műtörténeti előadásokra bejártam mindennap. Modell volt, sokat dolgoztam: csendéleteket festettem, rajzol­tam. Jártam a múzeumokat, megismertem a svédek nemzeti művészetét. Norvég festők is voltak a múzeumokban, például E. Munch. Pestre visszamenve aztán szobrászatot tanul­tam. Elmentem Kisfaludy Stróbl Zsigmond- hoz és mondtam neki, hogy nincs pénzem beiratkozni. Akinek nincs pénze, ne járjon akadémiára — utasított el mindenfajta segít­séget Kisfaludy. így aztán 1939-ben újra je­lentkeztem, de akkor már festőnek. Batiko- kat készitettem, s Aba-Novákhoz elvittem egy csomót belőlük. Én nem floreális mintá­kat csináltam, hanem nagyméretű figurákat. Ezek közül Aba-Novák megvette a Halotti' beszédet, s rajzot is vett tőlem. Aba-Novák később összejöveteleket rendezett a növen­dékekkel s gyűjtőkkel. Ő mindenkivel rém kedves volt, a zsidó növendékekkel is. Sejt, ajánlott Molnár Ernő művészettörténész­nek, aki szintén vásárolt. így jött össze a pénz a tandíjra. if'fjy- Ilyen gazdag hazai és külföldi előtanul­mányok után hogyan telt az élete a budapesti Képzőművészeti Főiskolán ? — Aba-Novák mester szabadon hagyott bennünket. Adott jó tanácsokat a tónusok­ra, a valőrökre, a színekre. Bár ő nem volt kolorista, mégis igen jó, értelmes segítséget adott. Ő ajánlotta, hogy nagy falat csinál­junk. Föltettem egy 5x5 méteres kartont. Elsőévesen mindenki várta a fiaskót, de két nap alatt több mint a fele fönn volt. Aba- Novák csodálkozott. Nekem akarta adni az 50 pengős Nemes Marcell (rajzolói) díjat, de Rudnay azt mondta csodálkozva, hogy ő háromnak szokta adni. így ettől elestem. 1941 nyarán azonban megnyertem a fővárosi díjat. Akkor lementem a pécsi művésztelep­re, ott is volt kiállításom, kerestem pénzt. A második évben Tiszaújfalun a templom­ban freskót festettem. (A háború után az oroszok kilőtték a figurák szemét.) Az akadémián 1943-ban Bory Jenő rektor erőszakolta, hogy fessem meg Horthy Ist­vánt, akit repiilőszerencsétlenség ért. Mint Penelope — este levakartam, amit reggel fel­raktam. De így nem kellett katonának men­nem. A főiskolát 1944 őszén végeztem el, akkor már büdös volt a levegő. Vége yolt a művészetnek, jöttek a szőnyegbombázások. Hajnal János 1945 és 1948 között—végle­ges Olaszországba távozása előtt — részt vett kiállításokon, egyáltalán az akkori sza­bad levegőjű művészeti életben aktívan dől­hazáig gozott. Most átugorva ezeket a művészete szempontjából Magyarországon földolgo­zásra és bemutatásra érdemes időket — vé­gül azt kérdezem: — Hogyan s mikor lett Giovanni Hajnál? — 1958-tól az olasz központi hivatal sze­rint vagyok Giovanni. Nagy szó volt, hogy tíz év után megkaptam. Igaz, hogy az 1950- es nagy nemzetközi egyházművészeti kiállí­táson -f- mint „Pittore Ungherese Hajnal” — egy külön batiktermet csináltam. Ez volt az első jelentős sikerem Itáliában. „Lefestet­te a Bibliát egy lepedőre” — írta rólam az egyik lap. A tárlat után kaptam megrende­lést az első freskóra, egy kis vidéki templom­ban. Aztán a Velletri katedrálisban 200 négyzetméteres nagy apszismozaikot csinál­tam.’Egyik munka hozta a másikat, ahogy most a milánói dómba korábban készített három üvegablak után rám bízták a többit is. Hajnal János művészetéről annyit föltét- len érdemes tudnunk, hogy Itália-szerte (a tengerentúl s Nyugat-Európában is többször dolgozott) az egyik legismertebb képzőmű­9 Vázlat. vész, aki egyházművészettel (freskók, üveg­ablakok, mozaikok stb.) foglalkozik. Il­lusztrációi még itthon megjelelitek a Magyar Csillagban, a Budapestben. Gulliver és Tri- lussa illusztrációciklusai, képregényei kiadó­ra várnak. 1989-ben három irodalmi kísérő- rajza jelent meg a nagy Dante-díszkiadás- ban, a legjobb olasz mesterek műveinek tár­saságában. Hajnalnak a koalípiós évek óta nem szere­peltek munkái hazai kiállításon, a Tisztelet a szülőföldnek műcsarnoki összefoglalókon sem. Életműve Magyarországon fogant, ide kötődő első ütemét ugyanúgy fontos lenne megismernünk, mint az utóbbi évtizedekben létrejött alkotásait. Kecskeméten érdemes tudni azt is a volt Révész-tanítványról, Hajnal Jánosról, hogy édesapja, Hajnal József költő és lapszerkesz­tő a Kecskeméti Munkás és a Magyar Alföld munkatársa volt. (Vége) Sümegi György ÁTHELYEZTÉK A NÖVÉNYPATIKÁT Marad a szolgáltatás az Agrokernél Jó kezdeményezésként fogadták öt évvel ezelőtt a Kecskeméti Ag- roker Vállalat Növényegészség­ügyi Szakrendelőjének, vagy a már elterjedt, egyszerűbb szóhasználat­tal a növénypatika megnyitását. A kistermelők idefordultak nö­vényvédelmi tanácsért, szakvéle­ményért vagy a talajtápanyag­tartalom vizsgálatáért, nemcsak Bács-Kiskunbol, hanem a környe­ző megyékből is. A napokban elterjedt a hir, hogy ezt a szolgáltatást megszüntetik. Megkérdeztem dr. Mormer Miklós igazgatót, igaz-e, hogy bezárják a növenypatikát? Csupán átszervezésről van ÜJ KÖNYVEK Világirodalmi lexikon. Tizenegyedik kötet. Pragm-Rizz. Főszerk. Király István. (Akadémiai K., 324 Ft) — Magyar—német műszaki szótár. Szerk. Nagy Ernő, Kiár János 5. kiad. (Akadémia K., 620 Ft) — Jókai Mór: A két Trenk. Német nyelvén. (Corvina, 160 Ft) — Amosz Oz: A Gonosz Tanács hegye. (Európa, 75' Ft) Alexandre Du­mas: A három testőr. 8. kiad. (Európa; 150 Ft) — Olev H. Flauge: Almafa őszi szélben. (Napjaink ' költészete) (Európa, 30 Ft), ■— László Gyula: Őse­inkről. (Gondolat, 128 Ft) — A romantika enciklo­pédiája. (Corvina, 360 Ft) — Fehér Ferenc—Heller Járfás Józsefnével, ezt ő maga sem tudja. Annyit még szükséges hozzáten­ni az elmondottakhoz, hogy az Ag- roker áruház két eladója növény- védelmi tanfolyamon vett részt, te- -hát azonnal szaktanácsot tud adni. Az átszervezések végrehajtása a vállalat belső ügye. Dr. Járfás Jó- zsefné kiváló szakember, színvo­nalas munkát végzett, bizonyára megoldódik a problémája. Az igazgatót kötelezik a költségcsök­kentési törekvések. K. S. Ágnes: Egy forradalom üzenete. Magyarország, 1956. Ford. Nővé Béla. (Kossuth, 129 Ft)-— Diósi Pál: Ez nem kéjutazás. Interjúk a budapesti prostitú­cióról. (Gondolat, 150 Ft) — Georgij Vlagyimov: Egy őrkutya története. (Magvető, 60 Ft) — Ken Follett: Kulcs a Manderley-házhoz. (Magvető, 120 Ft) — Henry Roth: Mint az álom (Világkönyvtár) (Magvető, 74 Ft) —— Fekete István: Derengő hajnal. (Mezőgazdasági—Fortuna,92 Ft)—V. N. Bolhovi­tinov—V. I. Koltovoj—I. K. Lagovszkij: Furfangos fejtörő feladatok. (Műszaki-Mir, 98 Ft) — Maria Hajkova: Mit főzzünk burgonyából? (Minerva, 48 Ft) —Thomas Hardy: Egy tiszta nő. (Kriteriron, 60 Ft) — E. A- Poe: A kút és az inga. (Kriterion, 52 Ft) --Óta Hofman: Látogatók. (Móra—Kárpáti, 34 Ft). szó. Vállalatunknál kidolgoztunk egy költségcsökkentési tervet. Számbavettük, hogyan lehetne ki­sebb béruházásokkal megoldani a feladatainkat. Kezdtük azzal, hogy egy igazgatóhelyettessel csökkentettük a vezetői létszámot, így került sor arra, hogy megvizs­gáltuk a szakrendelő költségeit is. Megállapítottuk, hogy egy mező- gazdasági szakmérnök elegendő a szolgáltatáshoz. Eddig ugyanis kettő végezte ezt a munkát. Elmondta, hogy az épületet is felszabadítják, A megmaradt egy szakmérnök átköltözik a mezőgaz­dasági eszközöket értékesítő áru­házba, hogy mi lesz a másikkal, dr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents