Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-09 / 34. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 9. BRANDT A NÉMET ÚJRAEGYESÍTÉSRŐL Lépésről lépésre ebben az évtizedben AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A nemzeti csúcs a feszültségek csökkentéséért PÁRIZS Egy konföderációs Németország nem lehet egészében a NATO tagja. Az NDK-nak ezért olyan státust kellene adni, mint amilyenbe jelenleg Nyugat-Berlin tartozik, természetesen anélkül, hogy a nyugati katonai erők belépnének az ország területére. Ez Willy Brandt véleménye. A volt kancellár a le Figaro című párizsi lapnak adott terjedelmes nyilatkozatában fejtette ki nézetét az újraegyesítés problémáiról. A nyugatnémet politikus szerint az újraegyesítés „ebben az évtizedben” valósul meg, de semmiképpen sem az elkövetkező fél évben. Brandt ismét figyelmeztetett az esetleges elsietett döntések veszélyeire s közvetve bírálta Kohl kancellár elképzelését is a német gazdasági és pénzügyi unió megteremtéséről.. Szerinte elsősorban arra kell törekedni, hogy nyugatnémet segítséggel megnöveljék az életszínvonalat és a gazdasági teljesítményt az NDK-ban, máskülönben milliós létszámban folytatódik az át- áramlás és az NDK továbbra is súlyos gazdasági nehézségekkel küszködik majd. Brandt mindkét esetleges ilyen fejleményt súlyos veszélynek tekinti. Az egyesítés folyamatáról szólva azt mondotta, hogy lépésről lépésre kell előrehaladni, szerződésekkel kell létrehozni előbb valamiféle közösséget, majd konföderációt a két nemet áliám között. „A lengyel—német határ elfogadását a józan ész is diktálja számunkra. A két Németország közötti határ azonban abba a kategóriába tartozik, amelyet kölcsönös egyetértéssel módosítani lehet” mondotta. Kontrák szabadon MANAGUA A nicaraguai parlament szerdán újabb ampesztiarendeletet fogadott el. Ennek értelmében csaknem 1200 foglyot helyeznek szabadlábra, köztük kormányellenes gerillákat és volt somozista nemzeti gárdistákat. Ez utóbbiak közül többet előzőleg 30 évi börtönbüntetésre Ítéltek. Az ellenzéki pártok és a római katolikus egyház már jó ideje követelte a foglyok szabadon bocsátását. Megfigyelők szerint a sandinista párt mostani lépése gesztus a február 25-én tartandó általános választások küszöbén. A parlament döntése nyomán 1186 személy nyeri vissza szabadságát. Közülük 993 a felkelő, 154 a kollaboráns és 39 az egykori nemzeti gárdista. A somozistákat 1979-ben ítélték 15-30 évi börtönre. A foglyokat pénteken engedik ki a börtönökből, és az ünnepélyes szabadon bocsátáson ott lesz Daniel Ortega köztársasági elnök is. A szabad Észtország hívei MOSZKVA Magas rangú észt vezető személyiségek felhívásban követelték Észtország függetlenségének visszaállítását. Az erről szóló dokumentum az Észt Kommunista Párt hivatalos lapjának csütörtöki számában látott napvilágot. Nem hivatalos értesülések vannak arról is, hogy az észt kommunisták egy csoportja ki akar válni a balti, köztársaság kommunista pártjából, és új pártot kíván alakítani. Minderről a Reuter hírügynökség számolt be ezen a napon. A felhívást — mint arról a hír- ügynökség egy tallinni tévériportertől értesült telefonon — e magát Demokratikus Uniónak nevező csoport hozta nyilvánosságra. Aláírói között szerepel Indrek Toome, a köztársaság miniszterelnöke, valamint Mikk Titma, az Észt KP ideológiai titkára is. A dokumentum szerzői a közös európai házon belüli szabad Észtország és egy többpártrendszerű demokrácia megteremtéséért szállnak síkra. Ezenkívül követelik a kommunista párt hatalmi monopóliumának megszüntetését és azt, hogy minden ember maga dönthesse el a politikai hovatartozását. Ugyancsak a riporter számolt be arról, hogy észt kommunisták egy csoportja ki akar válni a helyi kommunista pártból, és új politikai formációt kiván létrehozni „Demokratikus Reformpárt" néven. Ezt a kérdést állítólag a KP központi bizottságának péntekre tervezett teljes ülésén meg is vitatják majd. KAUKÁZUSI HELYZETKÉP Kiújultak a lövöldözések NATO-csapatcsökkentési javaslat A külföldön állomásozó szovjet és amerikai csapatlétszám korlátozására Bush amerikai elnök által tett javaslatot csütörtökön hivatalosan is benyújtották a NATO-orszá- gok Becsben, az európai haderő-csökkentési tárgyalásokon. A husió'áháVoril’ VSZ-1 'és' NATO-tagállam küldöttségeinek plenáris ülésén a magyar delegációkvezetője js,kedvezően értékelte az előterjesztett elgondolást. Az észak-atlanti szövetség korábban azt indítványozta,'hogy a „huszonhármak” leszerelési szerződése mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok számára a határaikon kívül Európában tartott élőerő létszámának felső határát 275 ezer főben szabja meg. A NATO-államok nevében most Dánia képviselője által ismertetett és részletezett javaslat a közép-európai térségre vonatkozóan lényegesen nagyobb mértékű korlátozást irányoz elő. Kimondja, hogy Belgium, Csehszlovákia, Dánia, Hollandia, Lengyel- ország, Luxemburg, Magyarország, az NDK és az NSZK területén a két nagyhatalom legfeljebb 195—195 ezer katonáját állo- másoztathatja, s e térségen kívül levő külföldi csapatainak létszáma sem lehet nagyobb 30-30 ezernél. Köti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA A helyi párt- és állami szervek továbbra sem urai a helyzetnek Azerbajdzsánban. Az utóbbi napok viszonylagos nyugalma után ismét a feszültség fokozódásának jelei tapasztalhatók a válságöveA köztársaság több térségében ismét kiújultak a lövöldözések. A szélsőségesek szerdán katonai állásokat-lőttek Bakuban, Aszkeránban és Susában. A helyzet normalizálását nehezíti, hogy a helyi hatóságok számos esetben akadályozzák a fegyverek elkobzását. Ennek magyarázata, hogy a rendkívüli állapot mielőbbi feloldása érdekében á valósá- gqsnál jobbnak igyekeznek feltüntetni az állapotokat. A fegyveres erőknek a rendkívüli állapot ellenére csak részben sikerül elenőrizni a helyzetet. Ezt bizonyítja, hogy a szélsőségesek napközben nyugodtan át tudják csoportosítani fegyverraktáraikat, mivel csak az éjszakai kijárási tilalom idején ellenőrzik a katonai hatóságok a szállítmányokat. Gyakorlatilag lehetetlen megtalálni az elrejtett fegyvereket, a kint levő több/ezer lőfegyvernek csak töredékét sikerült eddig elkobozniuk a hatóságoknak. A feszültséget jelzi, hogy továbbra is számos üzem áll. A belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint Azerbajdzsán üzemeinek 53 százalékában nem dolgoztak. Bakuban még rosszabb az arány — az azerbajdzsán főváros gyárainak mindössze 18 százalékában termeltek, A termeléskiesésből adódó veszteségek naponta több millió rubellel növekszenek, s jelenleg köztársasági szinten meghaladják a 390 millió rubelt. A szélsőséges elemek mind nyíltabban buzdítanak újabb munkabeszüntetésekre, s igyekszenek megakadályozni a tömeg- közlekedési eszközök forgalomba állását. Bakuban a helyi járatú autóbuszoknak mindössze háromnegyede közlekedett csütörtökön. Javult viszont a helyzet a kaukázusi vasúton, ahol a korábbi 200 szerelvénynek már csak a fele vesztegel. Örményországban az elmúlt napokhoz képest változatlan a helyzet. A jelek szerint ott több,foganatja van a fegyverek beszolgáltatását sürgető felhívásoknak. Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására szerdán tanácskozásra ültek össze az 1989. december 8-ai „nemzeti csúcs”-on részt vett pártok képviselői. Ezen részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke. A tanácskozás résztvevői abból indultak ki, hogy a következő hónapokban az ország stabilitásáért, a politikai élet tisztaságáért és a demokratikus intézményrendszer működőképességéért a pártok sokat tehetnek. Egyetértettek abban, hogy: 1) A jelenlegi Országgyűlés alkotmányos működése idejére csak olyan törvények tárgyalását tűzze napirendre, amelyek feltétlenül szükségesek az ország kormányozhatóságához, a további békés átmenet biztosításához. A pártok, meghallgatva az Országgyűlés megbízott elnökének és a Miniszter- tanács elnökének tájékoztatóját, felkérték őket, hogy szűkítsék minimálisra a parlamenti előterjesztések számát és ennek megfelelően tegyenek javaslatot az ülésszak napirendjére. 2) A szabad országgyűlésiképviselőválasztásokig — az idő rövidsége miatt — nem alkotható meg a közszolgálati törvény. Szükségesnek látják megnyugtatni azokat a szakértőket, tisztviselőket, akik eddig is valóban a köz ügyét szolgálták. Elfogadják és egyetértenek abban, hogy a közigazgatás funkcióváltása során az apparátus ösz- szetételénél a politikai hovatartozás — önmagában — nem lesz szelekciós szempont, ygyanakkor egyetértenek abban is, hogy a személyi állomány cseréje fokozatosan, körültekintően, a működőképesség követelményeit szem előtt tartva, a szakszerűség messzemenő figyelembevételével történjék. A jó szakemberekre továbbra is számítanak. Fontosnak tartják, hogy a közrend és közbiztonság javítása érdekében a törvényes rendelkezéseknek az illetékes állami szervek szerezzenek érvényt. 3) A konzultáció résztvevői —• a pártok vezetői, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, az Országgyűlés megbízott elnöke, a miniszterelnök — felszólítják a gazdálkodó szervezeteket, hogy a választási kampány idejére árpolitikájukban tanúsítsanak messzemenő önmérsékletet, különösen tartózkodjanak az alapvető élelmiszerárak emelésétől, mert az tovább növelné a társadalmi feszültséget, nyugtalanságot váltana ki a lakosság körében. Egyúttal felhívják az érdekképviseleti szerveket, hogy ugyanebből a célból az árakat alakító termelőknél vessék latba érdekvédő, érdekérvényesítő befolyásukat. 4) Kifejezték azt. a szándékukat, hogy a választási törvénynek megfelelően mindent megtesznek a választások tisztaságáért. Elősegítik, hogy a választópolgárok a szükséges ismeretek birtokában szabad elhatározásuk és lelkiismeretük szerint, nyugodt légkörben szavazhassanak. Fokozott szükség van a társadalmi élet nyugalmának és a gazdaság működőképességének megőrzésére, az új Országgyűlés összeüléséig is. Ezért elkerülendőnek tartják a szélsőséges, hisztériakeltő, gyűlöletszító, erőszakra,buzdító megnyilvánulásokat. 6) Március 15-ét, a nemzet ünnepét méltó módon, az emberek közötti megértés és békesség jegyében ünnepeljük. Ezen a napon szüneteljen a választási kampány, és ne legyen pártpropaganda. 7) Március elején újabb tanácskozást tartanak, amelyre a köztársaság ideiglenes elnöke meghívja a pártok képviselőit, és egyezteti velük a megtárgyalandó kérdéseket. A tanácskozáson a nemzeti és az önkormányzati vagyon védelmének kezelése legyenek a legfontosabb napirendi pontok. A résztvevők felkérik az ország sorsáért felelősséget érző pártokat, szak- szervezeteket, érdekképviseleti szerveket és más szervezeteket, hogy ebben a szellemben fejtsék ki tevékenységüket. Az SZDSZ szerint a választások után erős parlamenti többségre támaszkodó kormányra lenne szükség A Szabad Demokraták Szövetsége mind a 176 egyéni választókörzetben állított képviselőjelöltet a márciusi parlamenti választásokra — jelentette be Danis György, az SZDSZ tanácsának tagja a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján, a Kossuth Klubban. Elmondta, hogy néhány kivételtől eltekintve a jelöltek többsége csak az SZDSZ „színeiben” indul. Gyöngyösön, Pápán és Siklóson a Fidesszel; Nagykállón a Fidesszel és a Kereszténydemokrata Néppárttal; Szarvason a Magyar Demokrata Fórummal együtt állítottak képviselőjelöltet. Egy helyen — Kaposváron — támogatnak az MDF-fel és a Fidesszel együtt független jelöltet, Király Bélát, az 1956-os 'Nemzetőrség parancsnokát. Hódosán Róza, az SZDSZ tanácsának tagja arról szólt, .hogy a 176 jelölt között 16 nő van. foglalkozásukat tekintve a középiskolai tanárbk vezetik a listát, ők 34-en vannak. A további sorrend: 16 orvos, 14 ügyvéd, 13 egyéb jogász, 9 mérnök és 8 agrármérnök. Van azonban nyomdász,'esztergályos és lakatos képviselőjelöltjük is. Hódosán Róza megjegyezte, hogy gondoltak a nemzetiségek képviseletére is; Baranyában három német nemzetiségű, Nógrádban szlovák, Vasban horvát, Fejérben szintén német nemzetiségű jelöltet indítottak. Az SZDSZ és a többi párt viszonyát, illetőleg a választások utáni koalíciós esélyeket Pető lyán szóvivő elemezte. Kijelentette: a szabaddemokraták véleménye szerint az országnak erős parlamenti többségre támaszkodó kormányra lenne szüksége. Ez fontosabb szempont, mint az, hogy valamely párthoz ki áll közelebb. Mint mondta: a jelenlegi erőviszonyokat ismerve a legszerencsésebb az lenne, ha a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége lépne koalícióra. A szóvivő ugyanakkor megjegyezte: a szabaddemokraták a majdani koalíció megkötésénél természetesen tudatában lesznek annak, hogy kompromisszumokra szükség lesz, ám programjukat nem kívánják feladni. Ugyanilyen fontos szempontnak tartják, hogy a leendő partner legyen megbízható és kiszámítható. Pető Iván szólt arról is, hogy a jelenlegi pártok közül a Fidesz áll a legközelebb az SZDSZ-hez. A népszavazás alkalmából az SZDSZ-szel együttműködő másik két pártról — az FKgP-ről és az MSZDP-ről — kijelentette, hogy a hozzájuk való viszonyt is szilárd elvek alapján határozzák majd meg a szabaddemokraták. A szóvivő közölte, hogy a kisgazdákétól eltérő a véleményük a földkérdés rendezéséről, s ugyancsak rendkívül kritikusan ítélik meg a szociáldemokraták viszonyát az ágazati szakszervezetekkel. Az MSZMP utódpártjairól szólva újfent egyértelműen kizárta a koalíciót az MSZP-vel. Hangsúlyozta: ezt nem érzelmi szempontok befolyásolják, hanem1 az & mindvégig következetes SZDSZ-álláspont, hogy a rendszer- váltás akkor következik be, ha a hatalmon lévő párt kikerül a hátalomból. A nemzeti csúccsal kapcsolatban Pető Iván leszögezte: a szerdai találkozó lefolyása igazolta az SZDSZ távolmaradását motiváló álláspontot. Hozzátette: a zárónyilatkozatban foglaltakkal szemben az SZDSZ-nek nincs kifogása, ám mindezekről a kérdésekről már korábban is szó volt. A szóvivő végezetül leszögezte: a Szabad Demokraták Szövetsége ellenez minden politikai hisztériakeltést. Ebből kiindulva — bár tudomásuk van néhány esetről — nem kíván nyilvánosságra hozni az ajánlási cédulák gyűjtése során előfordult kisebb-nagyobb jogsértéseket. Ugyanígy nem hiszik, hogy a hazánkban állomásozó szovjet csapatok a választások idején hadgyakorlatot tartanak. A rádiót és a tévét felügyelő bizottság tevékenységét továbbra is ellenzik, különösen azt, hogy ez a grémium olykor felülbírálja a pártközi egyeztető bizottság döntéseit. Elfogadhatatlan az is, ahogyan a felügyelő bizottság a rádió és televízió politikai műsorait irányítani kívánja. Az SZDSZ véleménye szerint egy fajta „politikai numerus clausust” vezettek be a felügyelő bizottság felállításával. (MTI) SZKP KB: Folytassa, Gorbacsov! Gorbacsov és a peresztrojka egy lépéssel talán közelebb került a célhoz, ám a győzelem továbbra sem látszik biztosnak. Az SZKP Központi Bizottsága ugyanis viharos vitákkal tarkított ülésén olyan megoldáshoz folyamodott, amely ismét elodázta a reformpártiak és a konzervatívok közötti végső és elkerülhetet-. len megmérettetést. Az ülés előtti (nyilván nem véletlenül kiszivárogtatott) értesülések azt sejtették,, hogy Gorbacsov és csapata történelmi léptékkel mérhető áttörést készít elő. Az Interfax nevű, dollárért megrendelhető moszkvai bulletin például olyan információkat szellőztetett meg, amelyek egyértelműen azt sugallták: itt és most valami nagy dolog van készülőben, az SZKP feladja hatalmi monopóliumát, bevezetik a többpártrendszert. A várakozást csak tovább csigázták az ilyenkor szokásos moszkvai pletykák, amelyek, mint immáron évek óta annyiszor, most is hagyományosan Jegor Li- gacsov lemondásával kezdődtek, de az idén — teljesen szokatlan módon — Mihail Gorbacsov lemondásával végződtek. A közvetlenül a KB-ülés előtt felröppent hirt, amelyet egyébként a szovjet vezetéshez meglehetősen közel álló és moszkvai politikai körökben mindeddig nagyra értékelt amerikai CNN tévé bocsátott szárnyára, kitapintható feszültséget keltett nemcsak a szovjet fővárosban, hanem az egész világon. A tőzsdei árfolyamingadozások mellett ezt jelezte egyebek között Gorbacsov és Bush elnök váratlan telefonbeszélgetése, valamint a vasárnapi, egyes források szerint félmilliódra becsült, ám a maga nemében mindenképpen példátlan méretű Gorba- csov-párti moszkvai tüntetés is. Ilyen előzmények után cseppet sem volt meglepő, hogy a KB-ülésen, amelyről a TASZSZ viszonylag gyorsan (csupán fél napos késéssel) tájékoztatta a világot, látszólag késhegyre menő küzdelemre valló, ám mindenképpen vaskos megfogalmazásokkal tűzdelt beszédek hangzottak el. Ezek sorából is kiemelkedett Brovikov varsói szovjet nagyköveté, aki a tiszteletre méltó fórum előtt majdhogynem sárba tiporta a peresztrojkát és annak vezérét. A szokatlan hangnem és nyíltság okozta megrökönyödésre moszkvai sajtókörökben csak egy elfogadható magyarázatot találtak: Brovikov nem á levegőbe beszélt, látta, mi megy végbe Lengyelországban, s nyilván ettől szerette volna megkímélni hazáját. Moszkvából szemlélve a dolgokat, a vita a továbbiakban meglehetősen változatosan zajlott: hol egy Gorbacsov-párti szónok kapott szót, hol egy konzervatív. Köztük szólaltak meg azok a kivárók, akik egy letűnt korszak kliséit idéző, színtelen beszédeikkel inkább a maguk, mintsem a peresztrojka állásait védelmezték. (Sokak szerint egyébként rajtuk múlott a szavazás kimenetele is.) Az viszont biztos, hogy amikor az eredetileg ' kétnaposra tervezett ülés nem ért végef kedden, többeknek rossz sejtései támadtak. A Gorbacsovot ért nyílt és burkolt bírálatok rossz előjelnek tűntek a vita elhúzódásánakfényében, s akkor még egyáltalán nem látszott biztosnak, hogy afőtitkári előterjesztés végül majdnem egyhangú szavazással (az egyetlen Borisz Jelcin ellenszavazatával) fogadtatik el. Egyesek, persze joggal kérdezhetik: mi értelme volt három napig elhúzni a vitát, ha végül (például egy előre elkészített forgatókönyv alapján) mégis Gorbacsov ' álláspontja érvényesült. A válasz természetesen igen összetett: a jelek szerint Gorbacsovnak szembe kellett néznie azzal — a KB-ülés által is alátámasztott —: ténnyel, hogy egyelőre nem tud boldogulni a konzervatív szárny támogatása nélkül. Feltehetőleg ez késztette öt és követőit arra, hogy a radikális program elfogadása fejében egyelőre ne nyúljanak személyi kérdésekhez, amelyek nélkül pedig -Wimint ez több felszólalásból is egyértelműen kiderült — a jelenlegi, több mint fele részben 1961 és 1981 között megválasztott, immáron elöregedett Központi Bizottság nem viheti sikerre a peresztrojkát. E kompromisszumos megoldás veszélye abban rejlik, hogy a pártkongresszusig lehetőséget és mozgásteret ad a konzervatív szárnynak állásai megerősítésére, s esetleg — a kongresszus előtti beszámoló és vezetőségválasztó gyűlések révén — egy ellentámadás előkészítésére, minthogy ehhez a személyi feltételek legfelsőbb szinten is adottak. A személyi konzekvenciák nélkül elfogadott, még oly radikális pártprogram nagy kérdése ugyanis éppen az, hogy e taktikai félmegoldás mennyiben jelent előrelépést az eddigi helyzethez képest akkor, amikor számos kulcspozícióban továbbra is a konzervatív funkcionáriusok ülnek. Másképpen szólva: megérte-e tehát a kompromisszum? Dorogi Sándor Pontosítások az Országgyűlés ügyrendjén A képviselők és a szakemberek az utolsó pontosításokat végzik az Országgyűlés ügyrendjén. A módosítás célja nem csupán az, hogy az alkotmány rendelkezései alapján kiigazítsák a működési szabályokat, hanem az is, hogy az újonnan megválasztandó parlament egyáltalán elkezdhesse munkáját. Az Országgyűlés ügyrendi bizottsága szakértők és a pártok képviselőinek bevonásával folyamatosan dolgozik az ügyrend módosításán — csütörtöki ülésén már csak kisebb szövegkorrekciókról tanácskozott. A bizottság ugyan határozatképtelen volt, tanácskozásán főként a meghívottként részt vevő pártok — at, MDF, az MSZMP, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt — küldöttei és a szakértők folytattak eszmecserét. A szövegpontosító javaslatok azt a célt szolgálták, fogy a Parlament a februári ülésszakán véglegesíthesse azt az átmeneti ügyrendet, amely az új Országgyűlés számára fogódzót nyújt. Az alkotmányhoz kapcsolódó módosítások egyébként, arra vonatkoznak, hogy megváltozott az államforma, megszűnt az Elnöki Tanács, ennek megfelelően megváltoztak az Országgyűlés alakuló ülésére vonatkozó szabályok is, s ezeket az ügyrendben is rögzíteni kell. LAPZÁRTA A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 6. heti lottónyerőszámok a következők: 29, 40, 62, 86, 90 Szovjet zsidók kivándorlásáról A szovjet és az amerikai külügyminiszter nem. ért egyet Izraellel a Szovjetunióból kitelepülő zsidók megszállt arab területeken, való letelepítésével. Gennagyij Geraszimov arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlók letelepítése az Izrael által megszállva tartott területeken ellentétben áll a. genfi konvencióval is, amely egyebek között kimondja: a megszállás alatt álló területeken a megszállónak nincs joga saját lakosságát letelepíteni., Baker a tárgyaláson bejelentette, hogy az Egyesült Államok az eredetileg tervezettnél némileg több, 60-70 ezer szovjet emigránst, főleg zsidó származásunkat fogad be az idén. Felszámolják a lakatos kisszövetkezetet ? (Folytatás az 1. oldalról) elkezdhetik az egy hónapra elég munkájukat. Utána mi lesz? Előfordulhat, hogy munka hiányában fel kell számolniok vállalkozásukat. Hogy rajtuk kívül számtalan cég van vagy kerül hamarosan hasonló helyzetbe, nem vigasz számukra, sőt nagyon nehéz tudomásul venniök, hogy hiába dolgoztak sokat és jól évekig: önhibájukon kívül munka nélkül maradnak. Sikerül-e majd elhelyezkedniök? Kokovai Mihály hegesztő, a szövetkezet alapító tagja bízik benne, hogy igen. Korábban ugyanis azt tapasztalta, hogy a jó szakmunkás mindenhol kell. De legalábbis előbb-utóbb elkel... A, M. m 4 *
