Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-06 / 31. szám

1990. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 • KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 Az Agrárszövetség véleménye a földtulajdon rendezéséről Most, amikor jövőnket formál­juk, nem torpanhatunk meg a múlt kérdései előtt. A múltat most, a rendszerváltás kezdetén rendez­nünk kell. Ha ezt nem tesszük meg, a rendezetlenségek újból és újból megtorpanásra fognak kényszerí­teni bennünket. Programunk meg­valósításához felemelt fejjel aka­runk hozzáfogni, és tisztességgel, becsülettel akarjuk végrehajtani. Akkor, amikor a múltat értékel­jük, meg kell mondanunk, hogy a törvénysértések egyik legfőbb szenvedője a parasztság volt. Vilá­gosan meg kell mondanunk azt is, hogy a múlt rendezése nem mehet azoknak a rovására, akik falun maradtak, s a mai napig a mező- gazdaságban dolgoznak. Ki kell mondanunk: azok, akik hátrama­radtak, keményebben megszen­vedték a múltat, mint az elüldözte- tettek. Ezért nem fogadjuk el, hogy a törvénysértések orvoslása okán — az igazság jegyében — újabb igazságtalanságok szülessenek azoknak a kárara, akik ma a földet megművelik, az ország élelmiszerét megtermelik, és még valutát is hoz­nak. Ugyanakkor nemzeti érdek is, hogy a parasztság és a magyar me­zőgazdaság tulajdonviszonyai a jövőben is alkalmasak legyenek ar­ra, hogy az ország kenyere megte­remjen. Ha hazánkban az elmúlt évtize­dekben természetes piaci gazda­ságfejlődés ment volna végbe, ak­kor is csökkent volna a mezőgaz­daságból élők száma, mint aho­gyan ez Nyugat-Európában és szerte a világon ebben az időszak­ban mindenhol bekövetkezett. Ná­lunk is az történt, hogy azok, akik elhagyták a mezőgazdaságot, át­engedték az életteret az ott mara­dóknak. E folyamatban azonban nem az önkéntesség érvényesült, hanem törvénnyel szentesített álla­mi akarat. Ezért elégtételt kell adni a sérelmet szenvedetteknek. Az Agrárszövetség álláspontja az, hogy az Országgyűlésnek létre kell hoznia a Nemzeti Földtulaj­don Rehabilitációs Alapot, amely­ből kuratórium utalja ki a károsul­takat megillető összegeket. Honnan kerüljön pénz ebbe az alapba? A mezőgazdasági termékek árai — költségelemként — a föld árát nem tartalmazták. A mezőgazda­ságban sem a tisztességes földjára­dék megfizetésére, sem a kártalaní­tásra nem képződött jövedelem. Az alacsonyan tartott élelmi­szerárak haszonélvezője az egész társadalom volt, ezért a kártérítést a társadalomnak kell megfizetnie. Kormányzati és parlamenti döntés kérdése, hogy a jelenlegi helyzet­ben mekkora terhet tudunk elvisel­ni a kérdés rendezésére. Minden­esetre összhangban kell lennie mindazon jogos rehabilitációs igé­nyekkel, amelyek a negyven év tör­vénysértései alapján, most felme­rültek. Az Agrárszövetség a tulajdonvi­szonyok olyan fejlesztését szeret­né, hogy az ésszerűtlenül végrehaj­tott államitulajdon-koncentráciot felváltsa az ésszerű mértékű priva­tizálás, az egyéni és a közösségi tulajdon harmonikus együttélése. A szövetkezeti tagok tulajdoná­ban lévő földek eseteben a tulajdo­nosok rendelkezési jogát törvényi úton helyre kell állítani. Vagyis a tag dönthesse el, hogy bérbe adja-e földjét a szövetkezetnek, vagy ki­lép a szövetkezetből és kiviszi a földjét is. A kívül álló örökös is szabadon dönthessen földjének sorsáról. A szövetkezeti közös tulajdon­ban lévő föld viszont a közös tulaj­don szerves része, arról csak a tag­ság mint önkormányzati tulajdo­nos dönthet. Az állami gazdaságok esetében a tulajdonviszonyok rendezése ki­zárólag az állami tulajdon általá­nos rendezésének keretében oldha­tó meg. A földtulajdon rendezése azonban nem korlátozódhat az ál­lami gazdaság dolgozóinak körére, mert a helyi önkormányzatok földtulajdoni és használati jogát is rendezni kell. Az Agrárszövetség álláspontja szerint a gazdasági rendszerváltás­sal szemben alapvető követel­mény, hogy biztosítsa a szabad vállalkozás feltételeit, de létbizton­ságot nyújtson azok számára is, akik nem tudnak, vagy nem akar- nak vállalkozni, dsttpáp njuüka- vállalóként a bérükből kívánnak megélni. Illúzió lenne ugyanis azt hinni, hogy egyik napról a másikra mindenkiből válhat vállalkozó. A föld azé legyen, aki megműve­li, mégpedig: aki hatékonyabban megműveli! Agrárszövetség A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt programjából A falvak helyzetének rendezése, agrártézisek Ez a program kétségtelenül a társadalom nagyobb részét érintő, mára már tarthatatlan helyzetére kíván megoldást találni. Szükséges egy olyan agrárreform-koncepció kidolgozása, amely segíti a falva­kat vállalkozói, piaci közösséggé alakítani; és ezen keresztül dinami­kusan fejlődő lakóközösséggé vál­tozta tni. Alapkérdésként kezeljük a föld visszaadását magántulaj­donba. A jelenlegi tsz-ek termelo- eszköz-kezelő, szolgáltató és ipari vállalkozásokká alakulhatnának. A falvak lakossága szabadon vá­laszthatna a föld, illetve az ennek az értéknek megfelelő vállalko­záson belüli tulajdonhányad kö­zött. A föld értéket nem központi­lag, hanem a helyi kereslet-kínálat alapján kell meghatározni. Az így kialakult helyzetben már könnyen tudnak érvényesülni a piaci tör­vényszerűségek. A gazdák szaba­don választhatnak a szolgáltató szervezetek között, megtartva az önerő lehetőségét is. Nem tartjuk kizártnak, hogy egyes területeken fennmaradnak a jelenlegi tsz-ek, illetve az új földtulajdonosok újra szövetkezzenek és ezáltal farmer­szövetkezetek alakuljanak ki. Népgazdasági érdek, hogy a föld azé legyen, aki azt a legjobban megműveli, megbecsüli, a leghaté­konyabban gazdálkodik rajta. Nézetünk szerint újra kell szer­vezni a falvakban az elöljáróságo­kat, melyek alárendeltjei lennének a faluközösség akaratának. A falu lakosai személyi jövedelemadóju­kat teljes egészében az elöljáróság kasszájába fizetnék és ez képezné gazdálkodásuk alapját. A független kisgazdapárt törté­nelmi kötelessége, hogy a paraszt­ságnak visszaadja a hitét, hogy kö­vetelje a megölt, tönkretett, kitele­pített, természetes életelemétől megfosztott mintegy 650 ezer ma­gyar paraszt teljes rehabilitálását. A parasztoktól elvett földet nekik, illetve törvényes örököseiknek — amennyiben ezt igénylik — vissza kell adni és erről törvényt kell al­kotni. A törvényalkotást az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá”- ra hivatkozva kell elvégezni. A nyilatkozat 17. cikkének első be­kezdése így szól: „Minden sze­mélynek mind egyénileg, mind má­sokkal együttesen joga van a tulaj­donhoz.” A második bekezdésben a következőket olvashatjuk: „Sen­kit sem lehet tulajdonától önké­nyesen megfosztani.” A 20. cikk második bekezdése kimondja: „Senkit sem lehet valamely egyesü­letbe való belépésre kötelezni.” Hazánk kormánya Helsinkiben aláírta az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. A nagyüzemi gazdálkodás csök­kentette a falu önállóságát, az ön­állóan gazdálkodó és gondolkodó parasztból bérmunkást csinált. Megjelenésével ősi hagyományok tűntek el. Sok termőföld parlaggá vált, helyenként a tájhoz nem illő termelési szerkezetek jöttek létre. A mindenáron való termelésnöve­kedés szinte helyrehozhatatlan ká­rok okozója lett. Mindennek elle­nére az elmúlt 30 évben a tagság kemény munkájának, az agrarér- telmiség szaktudásának, valamint a vezetőség politikai kapcsolatai­nak köszönhetően jól működő nagyüzemek is létrejöttek. Ezek gazdasági eredményességét nem vitatjuk. Az elmúlt gazdáságpoliti­ka egyre rosszabb helyzetbe sodor­ta a mezőgazdaságot, mert az elvo­nások állandóan nőttek. Az ag­rárolló egyre szélesebbre nyílt. A mezőgazdasági termékek forgal­mazása monopolizált, centralizált és bürokratizált. Éppen ezért: a független kisgaz­dapart kiáll a hajdani parasztság és örökösei, a tsz-tagok, a kister­melők és az agrárértelmiség képvi­selete mellett. Célunk egy korsze­rű, a piacgazdaságba ágyazott bir­tokrendszer kialakítása. Egy olyan birtokrendszeré, amely a tulajdo­nosoknak hosszú távú létbiztonsá­got nyújt és megerősíti őket állam- polgári jogaikban. A jelenlegi „szövetkezeti tulajdont” a függet­len kisgazdapárt nem ismeri el iga­zi tulajdonosi formának, mert az nem önkéntes, hanem erőszakos úton jött létre. Létre kell hozni egy gazdabankrendszert, amely tőkéjé­vel a mezőgazdaságot szolgálja. Nem a terméket, hanem a termelő­ket kell támogatni. A fentiekben ezt az álláspontot képviseli a füg­getlen kisgazdapárt. Független Kisgazda-, Földműnkás­és Polgári Párt Bács Megyei Szervezete A Hazafias Választási Koalíció Újjáépítési Programja Noha országunk területén nem dúlt az elmúlt évtizedekben hábo­rú, hazánk gazdaságát mégis újjá kell építeni. A „szocialista tervgaz­dálkodás” végérvényesen csődöt mondott, súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági válságba sodorva ha­zánkat. A Hazafias Választási Ko­alíció — látva a helyzet tarthatat­lanságát — immár másfél eszten­deje készíti elő a leendő nagykoalí- cios kormány programját. A koa­líció olyan egyedülálló Újjáépítési Program birtokában, van, amelyik a mindennapi élet legkülönféléhb területein szükséges reformokat egységes gazdaságpolitikává képes ötvözni. A tények kérlelhetetlenek. Felél­tük a korábbi generációk munká­jának „leállamosított” értékeit. Az ország vezetői külföldi hitelekből, illetve a fejlődésünkhöz elengedhe­tetlenül fontos beruházások „meg­takarításával” működtették a mű­ködésképtelen modellt. így jutot­tunk oda, hogy a 20 milliárd dol­lárnyi külső kölcsöntartozás mel­lett további 50 milliárd dollárnyi belső adósság is terhel bennünket! Utóbbiról a kelleténél kevesebb szó esik, pedig az elmaradt föld- és környezetvédelmi, távközlési, szo­ciálpolitikai beruházások, a meg nem épült utak ,.b&„lakások ilyen hatalmas összeget igényelnek, amit . az ezredfordulóig ulő'kell teremte­nünk. Az első kérdés értelemszerűen az, hogy „miből”? Avkoalíció vilá­gosan látja, hogy a kilencvenes evek folyamán évi ötmilliárd dol­lár körüli külföldi tőke bevonására aligha lehet számítani. Ezért az Új­jáépítési Program alapját az a ma még kevéssé felismert megállapítás képezi, miszerint elsősorban a ha­zai munkaerő és tőke teljesítmé­nyére kell építenünk. A források négyötödét idehaza kell előterem­tenünk. Szerencsére — azazhogy inkább sajnos — hazánkban van ennyi „kallódó”, illetve holt tőke. Gondoljunk csak az állami szek­torban semmit vagy csak vesztesé­get „termelő” épületekre, gépekre, szétszórt alap- es segédanyagkész­letekre,-a tsz-ek egy részében csak kudarcot „termő” földterületekre, a kihasználatlan erögépparkra. Ezek mind-mind forrásai lehetnek egy új tulajdonosi, vállalati és ter­melési szerkezetnek. Jelentős for­rásteremtési lehetőségeket kínál a tulajdonreform ésszerű lebonyolí­tása. ; Az Újjáépítési Program további jellemző vonása a lakossági jöve­delmi és fogyasztási szerkezet mó­dosítására való törekvés. Az el­gondolás lényege: sokkal kevesebb elvonás, jóval magasabb bruttó bér, szűkebbre szabott állami „gondoskodás”. Ki-ki maga dönt­heti el, hogy magasabb béréből mennyit fektet be valamelyik saját döntésével kiválasztott megtakarí- tási-előtakarékossági formába. Az Újjáépítési Program a „ho­gyan?” kérdésre is szakszerű és megalapozott választ ad. Megen­gedhetetlennek tartja a költségve­tési politika által vezérelt gazda­ság- és pénzügypolitika folytatá­sát. A megoldást a pénzintézeti szféra megújításában, a társada­lom- és magánbiztosítás újszerű összekapcsolásában, a szervezett tőkepiac kiépítésében, a lakossági tőkebefektetések újfajta adóztatá­sában látja. És itt felmerül a har­madik kérdés, a „hová?” dilemmá­ja­A Hazafias Választási Koalíció szerint a magyar gazdaság utolsó tartalékait elsősorban a kis- és kö­zépvállalatoknak, a családi, szö­vetkezeti és kommunális üzemek­nek kell juttatni. Az Újjáépítési Program további sajátosságát képezi a központi ár- és bérszabályozás megteremtése. Ez a nyugati piacgazdaságok ad­minisztrációjának tapasztalatait fi­gyelembe vevő központi szabályo­zás 5-10 százalék között tartja majd az inflációt, nem engedi a gazdaságban lévő feszültségeknek a 20 százalékon felüli pénzromlá­son keresztül való „szétkenését”. A program kiáll a föld, a tőkejó­szág és a munkaerő árának reálissá tétele mellett, és az egyik legsarka­latosabb pontja a társadalombiz­tosítás gyökeres megújítása. Az ál­lampolgári jogon nyújtandó, a lét­minimumot mindenkor biztosító állami nyugdíj mellett a munkavál­laló választja ki és fizeti az igényei­nek leginkább megfelelő magán­nyugdíjtípust. (Hasonló lesz a helyzet,az egészségügyben is.) Az Újjáépítési Program egyéb­ként kis- és középvállalat-barat, de nem nagyvállalat-ellenes. Agrár­politikájában a termékszerkezet módosítását, a minőséget preferá­ló ár- és hitelpolitika kialakítását szorgalmazza. Jelentős szerepet szán a regionális fejlesztési és fog­lalkoztatási alapoknak. A koalíció azon az állásponton van, hogy a , téeszesítés során elvett magánföl­deket vissza kell adni, illetve valós értéken ki kell fizetni a tulajdonos vagy az örökös számára. A dön­tést, hogy földben vagy pénzre szó­ló követeléssel váltsálc-e meg a kö­telezettségeket, a termelőszövetke­zetek tagságára bízza. A Keresztény Demokrata Néppárt felhívása (a volt Demokrata Néppárt, Barankovics-féle párt) Istennel a Hazáért és a Szabadságért! Emberebb embert, magyarabb magyart! (Cserkész) Nagyobb jólétet, Rab főpásztorunk, Mindszenty József az 1947-es választásokon pártunk elődjét ajánlotta a ma­gyarságnak. Mi is a bizalom jegyé­ben munkálkodunk. Minden párt­tól egy dologban biztosan külön­böznek: az Istenbe vetett hit ad erőt a nemzet, a Haza szolgálatára, a rászorultak szociális megsegíté­sére. Pártunk elismeri és vissza kíván­ja adni az igazságtalanul elvett ma­gántulajdont, a szabad tulajdonosi rendelkezési joggal. így többek kö­zött a földet is a gazdáknak. Ahol ez megoldhatatlan, ott kártérítési ' kötelezettséget ismer el. Gazdasági téren csak a szociális érdekeket figyelembevevő, magán- tulajdonon alapuló piacgazdaság biztatóbb jövőt! mechanizmusát tudjuk elfogadni. Pártunk a magántulajdonosi szfé­rát támogatja az állami tulajdon­nal szemben. Az állami vállalatok túlköltekezését azonnal korlátozni kell. Az állami költségvetés azon­nali és radikális csökkentését kí­vánjuk. Azt szeretnénk, hogy ha az országban minél többen vállalkoz­nának. Ehhez többek között új, ösztönző adórendszer kell. A sze­mélyi jövedelemadó felső határa a 40%-ot nem haladhatja meg. A személyi jövedelemadó alsó ha­tárát úgy kell kialakítani, hogy a létminimumon élőket ne sújtsa adóteher. Nagyjából a mai feltéte­lek mellett 10-20%-os forgalmi adó és 30%-osnál nem nagyobb vállal­kozói nyereségadó elfogadható úgy, hogy az adóalapból a beruhá­zási költségek levonhatók legye­nek. A párhuzamos adózást elfo­gadhatatlannak tartjuk. Teljesen új szellemű biztosítási rendszert kí­vánunk bevezetni. Az egészségügy lehetetlen helyzetén azonnal és gyökeresen változtatni kell. Az alacsony nyugdíjak emelését töb­bek között az indokolatlanul nagy nyugdíjak mérséklésével kívánjuk elérni. A lakosságnak és a nemzet- gazdaságnak kedvezőbb ár-, bér-, adó- és tulajdonreformért harco­lunk. A II. világháború befejeztekor Európa gazdaságilag teljesen le­romlott, eszmeileg szétzilálódott. Saját eszmeisége, az európai ke­resztény, demokratikus, nemzeti eszmerendszer volt az, melyben oly sokára, de azért magára talált. Mi is volt ennek a késésnek az oka? Európa középső és keleti részén a náci csizmák után a marxi—lenini —sztálini demagóg, bolsevik ideo­lógia által vezérelt szovjet tankok tiportak végig. A nyugati féltekén a tengeratuli nagytőke gazdasági hatalmával egyidejűleg belopó­dzott Európánkba a szélsőséges li­beralizmus szelleme (amerikaniz­mus). Már régebben is igyekezett gyökeret verni, így hazánkban az őszirózsás forradalom után. Ez idő tájt a radikális liberálisok teljes erővel tolták előre a bolsevizmus szekerét. Az egyén korlátlan indi­vidualizmusával és az erkölcsi libe­ralizmussal szemben mi a kereszté­nyi perszonalizmust, szolidaritást, valamint a keresztény erkölcsöt és etikát hirdetjük. A liberalizmus múlt század végi szabadversenyes gazdaságát nem szabad a 90-es evekben újra előhozni. A nyugat­európai országokban a kis- és kö­zéppolgárok jóléte a keresztényde­mokrácia érdeme. Az európai em­bernek a legnagyobb szabadságot és jólétet, a legtökéletesebb harmó­niát a vállalkozók és nem-vállalko­zók között a kereszténydemokrá­cia adta! Csak a szociális érdekek­től korlátozott piacgazdaságot tudjuk elfogadni. Nincs Magyar- országon európai kibontakozás, ha a tulajdonviszonyok és a gazda­ság talpraállításával egyidejűleg nincs olyan szociálpolitika, ame­lyik legalább a nyomort, az éhezést kiküszöböli, lakást, tisztességes megélhetést biztosít, megvédve a családot, az anyaságot, a gyermek- nevelést, amely a nemzet számára létkérdés. Meggátoljuk a nemzeti vagyon gátlástalan kiárusítását, és nem en­gedjük meg a nullaszázalékos adó­kulcsot a külföldi nagytőke szá­mára. Csak a nemzetgazdaságot gyarapító működőtőke kívánatos. Helyre kell állítani az egyensúlyt az állami, magán és a közösségi tulajdonlás tekintetében. Az állam teljes elsorvasztását akaiják a libe­rálisok, holott állami kézben kell; megtartani a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika egy részét. Nem tudjuk elfogadni a kozmopolitizmust, mert mi keresz­tény nemzeti alapon álltink. Ezen liberalizmus eszmeisége igen távol áll a keresztény európai szellemi­ségtől. Egy tönkretett, lezüllesz- tett, szétzilált országot pillanatok alatt felfalhat a nagytőke, keresz­tény nemzeti eszmeiségünk oda­veszhet. Ezt a Szent István-i Ma­gyarországon nem engedhetjük meg! Csak a keresztényi szolidari­tás, igazságosság, össznemzeti ösz- szetartozás mutathat kiutat a ká­oszból. Korunk legnagyobb ellensége a bolsevizmus. A magyar nép örökre megelégelte az MSZMP-t és az MSZP politikai, gazdasági hata­lomátmentéséből nem kér! Imáink segítsenek, hogy a választásokon örökre legyőzzük őket! Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hi­szek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásá­ban! Ámen. Ajánlócéduláikat várjuk köz­pontunkban: Kecskemét, Katona József tér 8. — a régi megyei tanács épületében — első emelet. Napon­ta délután 4—6-ig. Telefon: 22- 322/21. Országgyűlésiképviselő­jelöltek az I. számú körzetben Kecskeméten: Póta Iván (Kecske­mét, Molnár Erik u. 8., tel.: 24- 057), az V. számú körzetben: Ud- vardy Illés (fi 120 Kiskunmajsa, Bajcsy-Zs. u. 31., tel.: 77/31-878), a VIII. számú körzetben: Besesek Béla (6131 Szánk, Zsigmond út 7., tel.: 77/31-791/166 mell.). Jelölőcé­duláikat ezekre a címekre kérjük. A hívő keresztények mindennemű segítségét várjuk és köszönjük. Keresztény Demokrata Néppárt Bács-Kiskun Megyei Szervezete A Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt választási programja Úgy gondoljuk, nem szorul bi­zonyításra az a tény, hogy a ma­gyar gazdaság mély válságban van. Áz egyre fokozódó, társadalmi elégedetlenségek, a gazdaság teljes szétzilálódása, rohamosan fokozó­dó lecsúszás, fenyegető megráz­kódtatás felé sodorja népünket, országunkat. A válság oka egy több évtizedes felelőtlen, a gazdaságot megnyo­morító és mind mélyebb állapotba taszító, téveszmén alapuló, ország­vesztő, diktatórikus kommunista gazdaságpolitika. Mit képvisel, milyen kiutat lát a Nemzeti Kisgazdapárt a vállalko­zók, a magyar gazdaság, a magyar nép felemelkedése érdekében? A Nemzeti Kisgazdapárt meg­győződéssel és hittel vallja, hogy a magántulajdonon alapuló vállal­kozók, vállalkozások lesznek a gazdaságunk motorjai, a magyar gazdaság felemelői, mivel a tulaj­donosoknak közvetlen érdekeltsé­gük van a hasznok) és a költségek alakulásában, tehát a tulajdon leg­hatékonyabb működésében. A Nemzeti Kisgazdapárt vállal­kozónak tekinti mindazokat, akik saját tőkéjükkel, vagyonukkal tu­lajdonosként, kockázatot vállalva vesznek részt a gazdasági életben. Függetlenül attól, hogy ipari, ke­reskedelmi, agrár- vagy más tevé­kenységre vállalkoztak. A Kisgazdapárt országunkat — mint agrár-ipari országot — kis és közepes nagyságú magánvállal­kozások országává kívánja fejlesz­teni. Mit akar tenni a vállalkozókért a Nemzeti Kisgazdapárt? 1. Ellenzi és fel kívánja számolni a gigantomániát, az államilag mo­nopolizált piacot, a versenytársak, a vállalkozók kiszorítását a piacról. 2. Alapvetően fontosnak tartjuk a magántulajdonon alapuló mo­dem piacgazdaságot. 3. Biztosítjuk a teljes vállalkozá­si szabadságot. 4. A tulajdonreformot, a ma­gántulajdon elsődlegességét akar­juk. 5. Meggyőződésünk, hogy a tu­lajdonosi tudat olyan hajtóerő for­rása, amelyet semmiféle ideológia nem helyettesít, nem pótol, sőt ká­ros. Ezért a gazdaságban nincs he­lye az ideológiának! 6. Támogatjuk az egyéni és tár­sas magánvállalkozások külön ki­emelt kezelését és támogatását! 7. Elősegítjük a vállalkozások, a magyar gazdaság fellendítését olyan intézakedésekkel, amelyek a vállakózások indítását, tőkeellá­tottságát, infrastruktúráját és in­formációellátottságát szolgálják. 8. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági fellendüléshez nem a gazdálkodókat kell szabályozni, hanem a gazdálkodás, a vállalko­zás feltételeit kell biztosítani. 9. Alapvetően fontosnak tartjuk az egyéni és társas magánvállalko­zásokat érintő jogi és közgazdasá­gi szabályozók azonnali teljes fe­lülvizsgálatát. Szorgalmazóik a magánvállalkozói törvények hosz- szú távra garantált, vállalkozói- tervezési lehetőséget biztositó és szavatoló jogrendszert, a teljes vál­lalkozói szabadságot és esélye­gyenlőséget a gazdasági életben való részvételben, a versenysemle­ges szabályozási környezet kialakí­tását. 10. Ellenezzük és gátoljuk az ál­lami tulajdon előnyben részesítését a magán- és szövetkezeti tulajdon­nal szemben. Elősegítjük a tulaj­donszerzés szabadságát, a valóm, a saját döntésen alapuló szövetke­zés lehetőségét és megszüntetni a szövetkezeti tulajdon oszthatat­lanságát. 11. Sürgős felülvizsgálatra szo­rulnak a magánvállalkozások szá­mára tiltott vagy külön engedély­hez kötött tevékenységek. 12. A magánvállalkozások sza­bad export-import tevékenységét támogatjuk. 13. Elősegítjük és támogatjuk a hitel-, vám- és deyizakérdésekben a vállalkozásokat segítő és élénkí­tő rendelkezéseket. Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (Folytatása következik )

Next

/
Thumbnails
Contents