Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-06 / 31. szám
1990. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 • KÉPVISELŐ-VÁLASZTÁS 1990 Az Agrárszövetség véleménye a földtulajdon rendezéséről Most, amikor jövőnket formáljuk, nem torpanhatunk meg a múlt kérdései előtt. A múltat most, a rendszerváltás kezdetén rendeznünk kell. Ha ezt nem tesszük meg, a rendezetlenségek újból és újból megtorpanásra fognak kényszeríteni bennünket. Programunk megvalósításához felemelt fejjel akarunk hozzáfogni, és tisztességgel, becsülettel akarjuk végrehajtani. Akkor, amikor a múltat értékeljük, meg kell mondanunk, hogy a törvénysértések egyik legfőbb szenvedője a parasztság volt. Világosan meg kell mondanunk azt is, hogy a múlt rendezése nem mehet azoknak a rovására, akik falun maradtak, s a mai napig a mező- gazdaságban dolgoznak. Ki kell mondanunk: azok, akik hátramaradtak, keményebben megszenvedték a múltat, mint az elüldözte- tettek. Ezért nem fogadjuk el, hogy a törvénysértések orvoslása okán — az igazság jegyében — újabb igazságtalanságok szülessenek azoknak a kárara, akik ma a földet megművelik, az ország élelmiszerét megtermelik, és még valutát is hoznak. Ugyanakkor nemzeti érdek is, hogy a parasztság és a magyar mezőgazdaság tulajdonviszonyai a jövőben is alkalmasak legyenek arra, hogy az ország kenyere megteremjen. Ha hazánkban az elmúlt évtizedekben természetes piaci gazdaságfejlődés ment volna végbe, akkor is csökkent volna a mezőgazdaságból élők száma, mint ahogyan ez Nyugat-Európában és szerte a világon ebben az időszakban mindenhol bekövetkezett. Nálunk is az történt, hogy azok, akik elhagyták a mezőgazdaságot, átengedték az életteret az ott maradóknak. E folyamatban azonban nem az önkéntesség érvényesült, hanem törvénnyel szentesített állami akarat. Ezért elégtételt kell adni a sérelmet szenvedetteknek. Az Agrárszövetség álláspontja az, hogy az Országgyűlésnek létre kell hoznia a Nemzeti Földtulajdon Rehabilitációs Alapot, amelyből kuratórium utalja ki a károsultakat megillető összegeket. Honnan kerüljön pénz ebbe az alapba? A mezőgazdasági termékek árai — költségelemként — a föld árát nem tartalmazták. A mezőgazdaságban sem a tisztességes földjáradék megfizetésére, sem a kártalanításra nem képződött jövedelem. Az alacsonyan tartott élelmiszerárak haszonélvezője az egész társadalom volt, ezért a kártérítést a társadalomnak kell megfizetnie. Kormányzati és parlamenti döntés kérdése, hogy a jelenlegi helyzetben mekkora terhet tudunk elviselni a kérdés rendezésére. Mindenesetre összhangban kell lennie mindazon jogos rehabilitációs igényekkel, amelyek a negyven év törvénysértései alapján, most felmerültek. Az Agrárszövetség a tulajdonviszonyok olyan fejlesztését szeretné, hogy az ésszerűtlenül végrehajtott államitulajdon-koncentráciot felváltsa az ésszerű mértékű privatizálás, az egyéni és a közösségi tulajdon harmonikus együttélése. A szövetkezeti tagok tulajdonában lévő földek eseteben a tulajdonosok rendelkezési jogát törvényi úton helyre kell állítani. Vagyis a tag dönthesse el, hogy bérbe adja-e földjét a szövetkezetnek, vagy kilép a szövetkezetből és kiviszi a földjét is. A kívül álló örökös is szabadon dönthessen földjének sorsáról. A szövetkezeti közös tulajdonban lévő föld viszont a közös tulajdon szerves része, arról csak a tagság mint önkormányzati tulajdonos dönthet. Az állami gazdaságok esetében a tulajdonviszonyok rendezése kizárólag az állami tulajdon általános rendezésének keretében oldható meg. A földtulajdon rendezése azonban nem korlátozódhat az állami gazdaság dolgozóinak körére, mert a helyi önkormányzatok földtulajdoni és használati jogát is rendezni kell. Az Agrárszövetség álláspontja szerint a gazdasági rendszerváltással szemben alapvető követelmény, hogy biztosítsa a szabad vállalkozás feltételeit, de létbiztonságot nyújtson azok számára is, akik nem tudnak, vagy nem akar- nak vállalkozni, dsttpáp njuüka- vállalóként a bérükből kívánnak megélni. Illúzió lenne ugyanis azt hinni, hogy egyik napról a másikra mindenkiből válhat vállalkozó. A föld azé legyen, aki megműveli, mégpedig: aki hatékonyabban megműveli! Agrárszövetség A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt programjából A falvak helyzetének rendezése, agrártézisek Ez a program kétségtelenül a társadalom nagyobb részét érintő, mára már tarthatatlan helyzetére kíván megoldást találni. Szükséges egy olyan agrárreform-koncepció kidolgozása, amely segíti a falvakat vállalkozói, piaci közösséggé alakítani; és ezen keresztül dinamikusan fejlődő lakóközösséggé változta tni. Alapkérdésként kezeljük a föld visszaadását magántulajdonba. A jelenlegi tsz-ek termelo- eszköz-kezelő, szolgáltató és ipari vállalkozásokká alakulhatnának. A falvak lakossága szabadon választhatna a föld, illetve az ennek az értéknek megfelelő vállalkozáson belüli tulajdonhányad között. A föld értéket nem központilag, hanem a helyi kereslet-kínálat alapján kell meghatározni. Az így kialakult helyzetben már könnyen tudnak érvényesülni a piaci törvényszerűségek. A gazdák szabadon választhatnak a szolgáltató szervezetek között, megtartva az önerő lehetőségét is. Nem tartjuk kizártnak, hogy egyes területeken fennmaradnak a jelenlegi tsz-ek, illetve az új földtulajdonosok újra szövetkezzenek és ezáltal farmerszövetkezetek alakuljanak ki. Népgazdasági érdek, hogy a föld azé legyen, aki azt a legjobban megműveli, megbecsüli, a leghatékonyabban gazdálkodik rajta. Nézetünk szerint újra kell szervezni a falvakban az elöljáróságokat, melyek alárendeltjei lennének a faluközösség akaratának. A falu lakosai személyi jövedelemadójukat teljes egészében az elöljáróság kasszájába fizetnék és ez képezné gazdálkodásuk alapját. A független kisgazdapárt történelmi kötelessége, hogy a parasztságnak visszaadja a hitét, hogy követelje a megölt, tönkretett, kitelepített, természetes életelemétől megfosztott mintegy 650 ezer magyar paraszt teljes rehabilitálását. A parasztoktól elvett földet nekik, illetve törvényes örököseiknek — amennyiben ezt igénylik — vissza kell adni és erről törvényt kell alkotni. A törvényalkotást az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá”- ra hivatkozva kell elvégezni. A nyilatkozat 17. cikkének első bekezdése így szól: „Minden személynek mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.” A második bekezdésben a következőket olvashatjuk: „Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.” A 20. cikk második bekezdése kimondja: „Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.” Hazánk kormánya Helsinkiben aláírta az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. A nagyüzemi gazdálkodás csökkentette a falu önállóságát, az önállóan gazdálkodó és gondolkodó parasztból bérmunkást csinált. Megjelenésével ősi hagyományok tűntek el. Sok termőföld parlaggá vált, helyenként a tájhoz nem illő termelési szerkezetek jöttek létre. A mindenáron való termelésnövekedés szinte helyrehozhatatlan károk okozója lett. Mindennek ellenére az elmúlt 30 évben a tagság kemény munkájának, az agrarér- telmiség szaktudásának, valamint a vezetőség politikai kapcsolatainak köszönhetően jól működő nagyüzemek is létrejöttek. Ezek gazdasági eredményességét nem vitatjuk. Az elmúlt gazdáságpolitika egyre rosszabb helyzetbe sodorta a mezőgazdaságot, mert az elvonások állandóan nőttek. Az agrárolló egyre szélesebbre nyílt. A mezőgazdasági termékek forgalmazása monopolizált, centralizált és bürokratizált. Éppen ezért: a független kisgazdapart kiáll a hajdani parasztság és örökösei, a tsz-tagok, a kistermelők és az agrárértelmiség képviselete mellett. Célunk egy korszerű, a piacgazdaságba ágyazott birtokrendszer kialakítása. Egy olyan birtokrendszeré, amely a tulajdonosoknak hosszú távú létbiztonságot nyújt és megerősíti őket állam- polgári jogaikban. A jelenlegi „szövetkezeti tulajdont” a független kisgazdapárt nem ismeri el igazi tulajdonosi formának, mert az nem önkéntes, hanem erőszakos úton jött létre. Létre kell hozni egy gazdabankrendszert, amely tőkéjével a mezőgazdaságot szolgálja. Nem a terméket, hanem a termelőket kell támogatni. A fentiekben ezt az álláspontot képviseli a független kisgazdapárt. Független Kisgazda-, Földműnkásés Polgári Párt Bács Megyei Szervezete A Hazafias Választási Koalíció Újjáépítési Programja Noha országunk területén nem dúlt az elmúlt évtizedekben háború, hazánk gazdaságát mégis újjá kell építeni. A „szocialista tervgazdálkodás” végérvényesen csődöt mondott, súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági válságba sodorva hazánkat. A Hazafias Választási Koalíció — látva a helyzet tarthatatlanságát — immár másfél esztendeje készíti elő a leendő nagykoalí- cios kormány programját. A koalíció olyan egyedülálló Újjáépítési Program birtokában, van, amelyik a mindennapi élet legkülönféléhb területein szükséges reformokat egységes gazdaságpolitikává képes ötvözni. A tények kérlelhetetlenek. Feléltük a korábbi generációk munkájának „leállamosított” értékeit. Az ország vezetői külföldi hitelekből, illetve a fejlődésünkhöz elengedhetetlenül fontos beruházások „megtakarításával” működtették a működésképtelen modellt. így jutottunk oda, hogy a 20 milliárd dollárnyi külső kölcsöntartozás mellett további 50 milliárd dollárnyi belső adósság is terhel bennünket! Utóbbiról a kelleténél kevesebb szó esik, pedig az elmaradt föld- és környezetvédelmi, távközlési, szociálpolitikai beruházások, a meg nem épült utak ,.b&„lakások ilyen hatalmas összeget igényelnek, amit . az ezredfordulóig ulő'kell teremtenünk. Az első kérdés értelemszerűen az, hogy „miből”? Avkoalíció világosan látja, hogy a kilencvenes evek folyamán évi ötmilliárd dollár körüli külföldi tőke bevonására aligha lehet számítani. Ezért az Újjáépítési Program alapját az a ma még kevéssé felismert megállapítás képezi, miszerint elsősorban a hazai munkaerő és tőke teljesítményére kell építenünk. A források négyötödét idehaza kell előteremtenünk. Szerencsére — azazhogy inkább sajnos — hazánkban van ennyi „kallódó”, illetve holt tőke. Gondoljunk csak az állami szektorban semmit vagy csak veszteséget „termelő” épületekre, gépekre, szétszórt alap- es segédanyagkészletekre,-a tsz-ek egy részében csak kudarcot „termő” földterületekre, a kihasználatlan erögépparkra. Ezek mind-mind forrásai lehetnek egy új tulajdonosi, vállalati és termelési szerkezetnek. Jelentős forrásteremtési lehetőségeket kínál a tulajdonreform ésszerű lebonyolítása. ; Az Újjáépítési Program további jellemző vonása a lakossági jövedelmi és fogyasztási szerkezet módosítására való törekvés. Az elgondolás lényege: sokkal kevesebb elvonás, jóval magasabb bruttó bér, szűkebbre szabott állami „gondoskodás”. Ki-ki maga döntheti el, hogy magasabb béréből mennyit fektet be valamelyik saját döntésével kiválasztott megtakarí- tási-előtakarékossági formába. Az Újjáépítési Program a „hogyan?” kérdésre is szakszerű és megalapozott választ ad. Megengedhetetlennek tartja a költségvetési politika által vezérelt gazdaság- és pénzügypolitika folytatását. A megoldást a pénzintézeti szféra megújításában, a társadalom- és magánbiztosítás újszerű összekapcsolásában, a szervezett tőkepiac kiépítésében, a lakossági tőkebefektetések újfajta adóztatásában látja. És itt felmerül a harmadik kérdés, a „hová?” dilemmájaA Hazafias Választási Koalíció szerint a magyar gazdaság utolsó tartalékait elsősorban a kis- és középvállalatoknak, a családi, szövetkezeti és kommunális üzemeknek kell juttatni. Az Újjáépítési Program további sajátosságát képezi a központi ár- és bérszabályozás megteremtése. Ez a nyugati piacgazdaságok adminisztrációjának tapasztalatait figyelembe vevő központi szabályozás 5-10 százalék között tartja majd az inflációt, nem engedi a gazdaságban lévő feszültségeknek a 20 százalékon felüli pénzromláson keresztül való „szétkenését”. A program kiáll a föld, a tőkejószág és a munkaerő árának reálissá tétele mellett, és az egyik legsarkalatosabb pontja a társadalombiztosítás gyökeres megújítása. Az állampolgári jogon nyújtandó, a létminimumot mindenkor biztosító állami nyugdíj mellett a munkavállaló választja ki és fizeti az igényeinek leginkább megfelelő magánnyugdíjtípust. (Hasonló lesz a helyzet,az egészségügyben is.) Az Újjáépítési Program egyébként kis- és középvállalat-barat, de nem nagyvállalat-ellenes. Agrárpolitikájában a termékszerkezet módosítását, a minőséget preferáló ár- és hitelpolitika kialakítását szorgalmazza. Jelentős szerepet szán a regionális fejlesztési és foglalkoztatási alapoknak. A koalíció azon az állásponton van, hogy a , téeszesítés során elvett magánföldeket vissza kell adni, illetve valós értéken ki kell fizetni a tulajdonos vagy az örökös számára. A döntést, hogy földben vagy pénzre szóló követeléssel váltsálc-e meg a kötelezettségeket, a termelőszövetkezetek tagságára bízza. A Keresztény Demokrata Néppárt felhívása (a volt Demokrata Néppárt, Barankovics-féle párt) Istennel a Hazáért és a Szabadságért! Emberebb embert, magyarabb magyart! (Cserkész) Nagyobb jólétet, Rab főpásztorunk, Mindszenty József az 1947-es választásokon pártunk elődjét ajánlotta a magyarságnak. Mi is a bizalom jegyében munkálkodunk. Minden párttól egy dologban biztosan különböznek: az Istenbe vetett hit ad erőt a nemzet, a Haza szolgálatára, a rászorultak szociális megsegítésére. Pártunk elismeri és vissza kívánja adni az igazságtalanul elvett magántulajdont, a szabad tulajdonosi rendelkezési joggal. így többek között a földet is a gazdáknak. Ahol ez megoldhatatlan, ott kártérítési ' kötelezettséget ismer el. Gazdasági téren csak a szociális érdekeket figyelembevevő, magán- tulajdonon alapuló piacgazdaság biztatóbb jövőt! mechanizmusát tudjuk elfogadni. Pártunk a magántulajdonosi szférát támogatja az állami tulajdonnal szemben. Az állami vállalatok túlköltekezését azonnal korlátozni kell. Az állami költségvetés azonnali és radikális csökkentését kívánjuk. Azt szeretnénk, hogy ha az országban minél többen vállalkoznának. Ehhez többek között új, ösztönző adórendszer kell. A személyi jövedelemadó felső határa a 40%-ot nem haladhatja meg. A személyi jövedelemadó alsó határát úgy kell kialakítani, hogy a létminimumon élőket ne sújtsa adóteher. Nagyjából a mai feltételek mellett 10-20%-os forgalmi adó és 30%-osnál nem nagyobb vállalkozói nyereségadó elfogadható úgy, hogy az adóalapból a beruházási költségek levonhatók legyenek. A párhuzamos adózást elfogadhatatlannak tartjuk. Teljesen új szellemű biztosítási rendszert kívánunk bevezetni. Az egészségügy lehetetlen helyzetén azonnal és gyökeresen változtatni kell. Az alacsony nyugdíjak emelését többek között az indokolatlanul nagy nyugdíjak mérséklésével kívánjuk elérni. A lakosságnak és a nemzet- gazdaságnak kedvezőbb ár-, bér-, adó- és tulajdonreformért harcolunk. A II. világháború befejeztekor Európa gazdaságilag teljesen leromlott, eszmeileg szétzilálódott. Saját eszmeisége, az európai keresztény, demokratikus, nemzeti eszmerendszer volt az, melyben oly sokára, de azért magára talált. Mi is volt ennek a késésnek az oka? Európa középső és keleti részén a náci csizmák után a marxi—lenini —sztálini demagóg, bolsevik ideológia által vezérelt szovjet tankok tiportak végig. A nyugati féltekén a tengeratuli nagytőke gazdasági hatalmával egyidejűleg belopódzott Európánkba a szélsőséges liberalizmus szelleme (amerikanizmus). Már régebben is igyekezett gyökeret verni, így hazánkban az őszirózsás forradalom után. Ez idő tájt a radikális liberálisok teljes erővel tolták előre a bolsevizmus szekerét. Az egyén korlátlan individualizmusával és az erkölcsi liberalizmussal szemben mi a keresztényi perszonalizmust, szolidaritást, valamint a keresztény erkölcsöt és etikát hirdetjük. A liberalizmus múlt század végi szabadversenyes gazdaságát nem szabad a 90-es evekben újra előhozni. A nyugateurópai országokban a kis- és középpolgárok jóléte a kereszténydemokrácia érdeme. Az európai embernek a legnagyobb szabadságot és jólétet, a legtökéletesebb harmóniát a vállalkozók és nem-vállalkozók között a kereszténydemokrácia adta! Csak a szociális érdekektől korlátozott piacgazdaságot tudjuk elfogadni. Nincs Magyar- országon európai kibontakozás, ha a tulajdonviszonyok és a gazdaság talpraállításával egyidejűleg nincs olyan szociálpolitika, amelyik legalább a nyomort, az éhezést kiküszöböli, lakást, tisztességes megélhetést biztosít, megvédve a családot, az anyaságot, a gyermek- nevelést, amely a nemzet számára létkérdés. Meggátoljuk a nemzeti vagyon gátlástalan kiárusítását, és nem engedjük meg a nullaszázalékos adókulcsot a külföldi nagytőke számára. Csak a nemzetgazdaságot gyarapító működőtőke kívánatos. Helyre kell állítani az egyensúlyt az állami, magán és a közösségi tulajdonlás tekintetében. Az állam teljes elsorvasztását akaiják a liberálisok, holott állami kézben kell; megtartani a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika egy részét. Nem tudjuk elfogadni a kozmopolitizmust, mert mi keresztény nemzeti alapon álltink. Ezen liberalizmus eszmeisége igen távol áll a keresztény európai szellemiségtől. Egy tönkretett, lezüllesz- tett, szétzilált országot pillanatok alatt felfalhat a nagytőke, keresztény nemzeti eszmeiségünk odaveszhet. Ezt a Szent István-i Magyarországon nem engedhetjük meg! Csak a keresztényi szolidaritás, igazságosság, össznemzeti ösz- szetartozás mutathat kiutat a káoszból. Korunk legnagyobb ellensége a bolsevizmus. A magyar nép örökre megelégelte az MSZMP-t és az MSZP politikai, gazdasági hatalomátmentéséből nem kér! Imáink segítsenek, hogy a választásokon örökre legyőzzük őket! Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. Ajánlócéduláikat várjuk központunkban: Kecskemét, Katona József tér 8. — a régi megyei tanács épületében — első emelet. Naponta délután 4—6-ig. Telefon: 22- 322/21. Országgyűlésiképviselőjelöltek az I. számú körzetben Kecskeméten: Póta Iván (Kecskemét, Molnár Erik u. 8., tel.: 24- 057), az V. számú körzetben: Ud- vardy Illés (fi 120 Kiskunmajsa, Bajcsy-Zs. u. 31., tel.: 77/31-878), a VIII. számú körzetben: Besesek Béla (6131 Szánk, Zsigmond út 7., tel.: 77/31-791/166 mell.). Jelölőcéduláikat ezekre a címekre kérjük. A hívő keresztények mindennemű segítségét várjuk és köszönjük. Keresztény Demokrata Néppárt Bács-Kiskun Megyei Szervezete A Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt választási programja Úgy gondoljuk, nem szorul bizonyításra az a tény, hogy a magyar gazdaság mély válságban van. Áz egyre fokozódó, társadalmi elégedetlenségek, a gazdaság teljes szétzilálódása, rohamosan fokozódó lecsúszás, fenyegető megrázkódtatás felé sodorja népünket, országunkat. A válság oka egy több évtizedes felelőtlen, a gazdaságot megnyomorító és mind mélyebb állapotba taszító, téveszmén alapuló, országvesztő, diktatórikus kommunista gazdaságpolitika. Mit képvisel, milyen kiutat lát a Nemzeti Kisgazdapárt a vállalkozók, a magyar gazdaság, a magyar nép felemelkedése érdekében? A Nemzeti Kisgazdapárt meggyőződéssel és hittel vallja, hogy a magántulajdonon alapuló vállalkozók, vállalkozások lesznek a gazdaságunk motorjai, a magyar gazdaság felemelői, mivel a tulajdonosoknak közvetlen érdekeltségük van a hasznok) és a költségek alakulásában, tehát a tulajdon leghatékonyabb működésében. A Nemzeti Kisgazdapárt vállalkozónak tekinti mindazokat, akik saját tőkéjükkel, vagyonukkal tulajdonosként, kockázatot vállalva vesznek részt a gazdasági életben. Függetlenül attól, hogy ipari, kereskedelmi, agrár- vagy más tevékenységre vállalkoztak. A Kisgazdapárt országunkat — mint agrár-ipari országot — kis és közepes nagyságú magánvállalkozások országává kívánja fejleszteni. Mit akar tenni a vállalkozókért a Nemzeti Kisgazdapárt? 1. Ellenzi és fel kívánja számolni a gigantomániát, az államilag monopolizált piacot, a versenytársak, a vállalkozók kiszorítását a piacról. 2. Alapvetően fontosnak tartjuk a magántulajdonon alapuló modem piacgazdaságot. 3. Biztosítjuk a teljes vállalkozási szabadságot. 4. A tulajdonreformot, a magántulajdon elsődlegességét akarjuk. 5. Meggyőződésünk, hogy a tulajdonosi tudat olyan hajtóerő forrása, amelyet semmiféle ideológia nem helyettesít, nem pótol, sőt káros. Ezért a gazdaságban nincs helye az ideológiának! 6. Támogatjuk az egyéni és társas magánvállalkozások külön kiemelt kezelését és támogatását! 7. Elősegítjük a vállalkozások, a magyar gazdaság fellendítését olyan intézakedésekkel, amelyek a vállakózások indítását, tőkeellátottságát, infrastruktúráját és információellátottságát szolgálják. 8. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági fellendüléshez nem a gazdálkodókat kell szabályozni, hanem a gazdálkodás, a vállalkozás feltételeit kell biztosítani. 9. Alapvetően fontosnak tartjuk az egyéni és társas magánvállalkozásokat érintő jogi és közgazdasági szabályozók azonnali teljes felülvizsgálatát. Szorgalmazóik a magánvállalkozói törvények hosz- szú távra garantált, vállalkozói- tervezési lehetőséget biztositó és szavatoló jogrendszert, a teljes vállalkozói szabadságot és esélyegyenlőséget a gazdasági életben való részvételben, a versenysemleges szabályozási környezet kialakítását. 10. Ellenezzük és gátoljuk az állami tulajdon előnyben részesítését a magán- és szövetkezeti tulajdonnal szemben. Elősegítjük a tulajdonszerzés szabadságát, a valóm, a saját döntésen alapuló szövetkezés lehetőségét és megszüntetni a szövetkezeti tulajdon oszthatatlanságát. 11. Sürgős felülvizsgálatra szorulnak a magánvállalkozások számára tiltott vagy külön engedélyhez kötött tevékenységek. 12. A magánvállalkozások szabad export-import tevékenységét támogatjuk. 13. Elősegítjük és támogatjuk a hitel-, vám- és deyizakérdésekben a vállalkozásokat segítő és élénkítő rendelkezéseket. Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (Folytatása következik )
