Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-06 / 31. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 6. Az SZKP lemond a hatalom monopóliumáról? (Folytatás az 1. .oldalról) Gorbacsov hangoztatta: pártja—szigorúan demokratikus keretek között — harcolni fog a vezető szerepért, lemondva minden jogi és politikai előnyről. Programját előterjesztve az SZKP kész azt vitában megvédelmezni, kész együttműködni más társadalmi, politikai erőkkel. Elengedhetetlennek nevezte a párt megújulását, s azt, hogy megszabaduljon mindentől, ami összekötötte a tekintélyelvű bürokratikus rendszerrel, amely nemcsak a párt munkamódszerére és belső kapcsolat- rendszerére nyomta rá bélyegét, hanem az ideológiára, á gondolkodásmódra, a szocializmusról vallott felfogásra is. Meg kell szabadulni a pártnak az évtizedekben gyökeredző eszmei dogma tizmustól, az önmagukat túlélt bel- és külpolitikai dogmáktól. A szovjet szövetségi állam jövőjét meghatározó gazdasági viszonyok megváltoztatásának és a nemzetiségek közötti súlyos problémák megoldásának kapcsán utalt arra, hogy a Legfelsőbb Tanács hamarosan törvényt dolgoz ki* a tulajdonviszonyokról, a földről, a helyi önigazgatásról, az adózásról, törvény fogja elhatárolni a központ és a szövetséges köztársaságok illetékességi köreit. A beszámoló nemzetközi része a leszerelésről folyó tárgyalási folyamatok előrelen- dítését, a párbeszéd és a kölcsönös megértés elmélyítését, az európai közös ház építésének feladatait emelte ki. Ennek keretei között szólt arról, hogy szükségszerű a kelet-európai országokhoz fűződő szövetségesi kapcsolatok korszerűsítése. Végezetül arról beszélt, hogy szükség van a párt felső vezetési struktúrájának átalakítására, erősíteni kell a párt legfelsőbb szintjein a demokratizmus tényezőit. Javasolta, hogy csökkentsék a KB létszámát, s ez év októbere helyett június végére, július elejére hívják össze a párt kongresszusát. Áremelések vég nélkül Hétfőtől újabb fogyasztási cikkek árának emelését tapasztalták a vásárlók. Javarészt élelmiszerek kerültek többe, ám néhány háztartási és kozmetikai cikk vásárlásakor is mélyebben a pénztárcánkba kell ezentúl nyúlni. Ezek az áremelések a szabadáras cikkek körében alakulnak immár hétről hétre, s ehhez — úgy tűnik — igencsak hozzá kell szoknunk a jövőben is. Valótlannak bizonyult viszont az a ép sajtóban is megjelent — hír, hogy az étolaj és a margarin ára is emelkedett. A Déli ABC Nagyáruház igazgatóságán elmondták: több mint tíz vállalat szállította hozzájuk hétfőtől drágábban az árukat. A kozmetikai cikkek közül például a Richto- fit sportkrém ára 49,30 forintról 53.50- re, a Fabulissimo balzsamé 140-ről 159 forintra, a dauervízé 67.50- ről 79 forintra, a hajöblítőé 61.50- ről 72,50 forintra emelkedett. A szemüvegtisztító kendő ára ezután 40 forint helyett 53,50 forint, az autósamponé 75 helyett 81 forint, az.eldobható pelenkáé 116 helyett 146 forint. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat 11 -féle termékének arát emelte. Az igen keresett, 20 dekagrammos babapiskóta ára 33,30- ról 45 forintra, a kecskeméti linzer- karikáé 26,50-ről 43 forintra nőtt. Az abonyi Új Világ Tsz 38 forintról 46,70 forintra emelte a dobozos ext- rudált kenyér árát, a gofriét pedig 22.50- ről 28,70 forintra. A Heves Megyei Sütő- és Édességipari Vállalat 9-féle termékének árát növelte: a 40 dekagrammos Tere-fere keksz ára az eddigi 34 forinttal szemben ezentúl 46 forint, a mézes linzeré pedig 30,50 forint helyett 41 forint. A Sasad Tsz-ben csomagolt gyors- rizst 16,20 helyett ezután 20,20 forintért lehet megvásárolni, míg a Hóvirág kétszersült árát 14,40-ről 20 forintra emelték. A budapesti Mirelité Hűtőipari Vállalat — mint korábban hírül adtuk — több mint félszáz kész- és félkész termékének árát emelte hétfőtől átlagosan 25 százalékkal. A grízgaluska ára 25 forintról 30 . £erintra, a sajtos pizzáé 32,40-ről 39 forintra, a milánói pizzáé 39,20-ról 47 forintra nőtt. Égy adag mirelit 1 sertéspörkölt ára az*eddigi- 98,40 helyett 116 forint, a.pirított sertésmáj ára 69,10 helyett 81 forint lett. A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát 12-féle bor árát emelte, így a 33,50 forintos Zöldszilvánit ezután 41 forintért, a Bogiári Muskotályt 53 forint helyett 60,50 forintért, a Bogiári Merlot-t 78,50 helyett 87 forintért lehet megvenni. Azzal kapcsolatban, hogy drágábban kapható az étolaj és a margarin, Kollár Lajos, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazgatója elmondotta: ha a fogyasztók hétfőn bárhol a korábbinál magasabb áron vásároltak margarint vagy étolajat, arról a vállalat nem tehet. Cégük ugyanis decemberben bejelentette, hogy e termékek termelői árát csak február, 10-étől emeli meg 30 százalékkal. így, amennyiben az értékesítő vállalatok, szövetkezetek, magánkereskedők a jelenlegi kis- és nagykereskedelmi árrést érvényesítik, akkor február 10-töl kerülnek ezek az árucikkek többe, vagyis a literes étolaj fogyasztói ára 55 forint, a kocka díakű Rama margariné 27 forint, a dobozos Rama margariné 34,50 forint, a Liga margariné 15 forint lesz. (MTI) Óvatos liberalizálás BÉCS Az Albán Munkapárt Központi Bizottsága január 22—23-ai ülésén számos reformintézkedést hozott a gazdaság és a politika területén. Megerősítette ugyanakkor a párt igényét a hatalom monopóliumára. A KB-ülésről az ATA albán hír- ügynökség vasárnap tett közzé részletes beszámolót. A központi bizottság határozata egyebek közt kimondja: az állami vállalatoknak viszonylagos függetlenséget kell adni, összhangban a szocialista gazdaság törvényszerűségeivel. Decentralizálni kell a tervezést, vagyis a központból a körzetekbe, illetve a vállalatokhoz kell utalni ezt a feladatot. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az állami vállalatoknál a gazdaságosságra, a mezőgazdaságban pedig támogatni kell a szövetkezeti parasztság önálló piáci fellépését. Ézen kívül lehetővé akarják tenni. hogy a jövőben — ugyanabban a körzetben — többen is indulhassanak jelöltként a parlamenti választásokon — feltéve, hogy a kommunista párt elfogadja személyüket. Emellett bizonyos párt- és kormányzati tisztségekben korlátozni fogják a hivatalban tölthető időt. A jelek szerint a jövőben több jogot élvezhetnek és nagyobb jog- biztonságban élhetnek az albán állampolgárok. így például engedélyezni fogják, hogy magánszemélyek meg is vásárolhassák lakóházukat. Tervbe vették azt is, hogy — a bíróságok tevékenységének összehangolása végett — igazságügyi minisztériumot hoznak létre. Szűrös Mátyás és Fodor István fogadta Hans Sterckent Szűrős Mátyás, a Magyár Köztársaság ideiglenes elnöke, valamint Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke hétfőn hivatalában fogadtá Hans Sterckent, az NSZK Szövetségi Gyűlése külügyi bizottságának elnökét és 'kíséretét. Az MTI értesülése szerint Szűrös Mátyás és Hans Stercken szívélyes légkörű eszme, ^rójén a nyugatnémet politikus köszönetét mondott Magyarországnak azért, hogy nagyban hozzájárult Kelet-Európa arculatának átformálásához Tájékoztatást adott arról, hogy az NSZK-ban hogyan vélekednek a két Németország újraegyesítéséről, hangsúlyozva, hogy ezt a problémát az össz-eurójjai, valamint a szovjet érdekeknek figyelembevételével kell megoldani. Szűrös Mátyás elsősorban arról biztosította vendégeit, hogy hazánk a jövőben is Helsinki szellemében kíván Európábán politizálni, lehetőségei szerint hozzájárulva a két Németország közeledéséhez, illetve a német kérdés megoldásához. Fodor István az NSZK-beli vendégekkel folytatott megbeszéléséről az MTI munkatársának elmondta: vendége elsősorban Magyarország jövőbeni, a választások utáni politikai orientációját firtatta, különös tekintettel áz európai integrációra. Az Országgyűlés megbízott elnökének az volt a válasza: már két évvel ezelőtt világossá vált, hogy Magyarország csak akkor lesz képes integrálódni Európába, ha politikai struktúráját és gazdaságát át tudja alakítani. A politikai átalakulásnak pedig a választás a befejező mozzanata lesz. Fodor István kifejtette: a kelet-európai országok politikai összetartozásának ideológiai létalapja megszűnt, katonai összetartozásuk létalapja — reményeink Szerint ■ hamarosan megszűnik; de éz nem egyoldalú elhatározás kérdése. A gazdaságban bizonyos mértékig fennmarad az együttműködés, de Magyarország gazdasági gondjait nem ez oldja meg elsősorban, hanem az, ha megfelelő minőségű, exportképes termékekkel tud betörni a nyugati világ piacaira. A gazdaságot szabályozúi hivatott törvények alapján pedig ma igát képesek lehetünk a világpiaci ihtegráló- dásra. (MTI) RADIO JEGY ZET FÜGGETLEN? Ugyan mitől és kitől független? — merül fel a kérdés a sajtóval kapcsolatban az olvasóban is az egyre szembetűnőbb — nem csak a politikában észlelt — szélsőségek láttán. Mit tehet az olyan újságíró, aki szeretne valóban önálló, szabad és elfogulatlan maradni? Létezhet-e tisztán nemzeti, pártatlan, a nép érdekeit szolgáló újságírás a most következő években? Adhatók-e minderre jogi, törvényes garanciák? /A rádió Átváltozások című múlt heti műsorában Mihancsik Zsófia és Szénást Sándor kereste a választ ezekre a kérdésekre. Természetesen receptszerű megoldást a válaszadók — például Varga László vagy Halmai Gábor — sem tudtak adni, de igyekeztek a jelenlegi összekuszálódott helyzet szálait kibogozni. Annyi bizonyos) hogy az olvasói igényeket egyre nehezebben tudja kielégíteni á mai sajtó. A ránehezedő —jórészt pártpolitikai — kívánalmaktól terhelten fogyóban van a tényleges információ, a valódi riport, tényfeltáró tudósítás a lapokban. — Természetes dolog tehát a bizonytalanság. — Hatalmi harcok' áldozata lehet a nyilvánosság. — A sajtó csak közvetítő legyen, ne „hídfőállás”. — Az elemi nprmákat be kell tartani. — A sajtó az olvasót szolgálja. ■— Nem lehet az olvasóval szemben politizálni — ilyen és ehhez hasonló okos mondatok hangzottak el a beszélgetés során. Mintha már a korábbi években is hallottunk volna hasonlókat, vagy csak a bizalmatlanság mondatja ezt a szakmabelivel? BEMONDÓK Bemondók, hírbeolvasók, hírolvasók ... Sokféle elnevezéssel illetik őket. A régiek közül még ma is emlegetik Bán János nevét, aki történelmi idők tanúja és hírolvasója volt. Azóta már felnőtt, sőt leköszönőben van egy újabb nemzedék. Ismert nevek valamennyien. Például a már nyugdíjas és néha a kabaréban is szereplő. P. Deb- rentei Piroska, vagy a mély hangú Bő- zsöny Ferenc, a tévében is látható G. Mezei Mária. S akik reggelente friss hírekkel köszöntenek minket: Csupics Mária, Dibusz Éva, Váradi Klári, Kor- buly Péter és a többiek. . Nfem állítható, hogy rájuk is villan néha egy kis reflektorfény. Az sem, hogy abból a szűkre szabott hírolvasói „kalitkából” legalább egy-egy vers vagy novella elmondásáig kiléphetnek tudatosan és képességeiket kibontva. Pedig erre is alkalmasak, mint Schaefer Andrea, aki Nádas Péter írását olvasta fel a Kossuth rádióban. No nem önálló műsorban, hanem csak azért, mert éppen róluk, a bemondókról készült az adás. Kőváry Katalin: Jönnek a hírek címmel hírolvasókkal beszélgetett, pályájukról, síró-nevető helyzetekről, furcsa, szorongató érzéseikről. Dömök Gábor, Pintér Sándor, Ulbrich András, Vadász Agnes és Zahorán Adrienne szinte egymás szavába vágva — végré ők is mesélhetnek valamiről! — sorolták olykor megrázó, olykor nevetésre ingerlő furcsa élményeiket. Melyekből az is kiderült, hogy a bemondó mindig együtt érez hallgatóival. A ritkán előforduló „baki” is azt bizonyítja, hogy elkövetője mennyire ember. PASZTERNÁK Borisz Paszternák a modem lírai költészetben elért kimagasló eredményeiért és a klasszikus orosz próza hagyományainak folytatójaként kapott Nobel-díjat 1958-ban, amelyet fia csak 1988-ban vehetett át. Abban az évben, amikor 'apját a hazájában rehabilitálták és önéletrajzi regényét, a Doktor Zsivágót is kiadták. A könyv és film- változata hozzánk is eljutott, de a költő PaSzternakot kevesen ismerik. A rádióban A hét költője lesz Borisz Paszternák, tehát több alkalommal is hallhatjuk műveit. Vasárnap délután petéig a Kossuth adón irodalmi összeállítást közvetítenek születésének 100. évfordulóján. F. Tóth Pál Az MSZP tájékoztatója a Tisza-gate ügyről Az MSZP szolnoki irodájában elkövetett betörés, a Tisza-gate néven ismertté vált ügy részleteiről, illetve a Szocialista Párt sérelmére elkövetett más betörésekről tájékoztatta a sajtó képviselőit hétfőn Polgár Viktor, az MSZP szóvivője. A .szóvivő elöljáróban hangoztatta, hogy a Szocialista Párt egyedül nem lehet a békés átmenet garanciája és felelőse. A párt azt szeretné, ha a választási kampány demokratikus viszonyokhoz méltó módon, kulturáltan és etikusan folyna. Aggódik azonban a választások tisztaságáért, azok jogi garanciáinak érvényesüléséért. Teszi ezt azért, mert a kulturált politikai versengés helyett a választási politikai hisztéria tünetei is érzékelhetőek. Ezt támasztja alá az is, hogy megszaporodtak a Szocialista Párt irodái elleni atrocitások. Medgyesegyházán december utolsó napjaiban több párt nevében fellépő aktivisták elfoglalták a helyi szocialista pártszervezet irodáját. Szigetszentmiklóson január 11-én törtek be a városi tanácstól bérelt MSZP- helyiségbe. December 12-én és január 6-án a párt zuglói szervezetének épületébe, január 31-én éjjel pedig a XV. kerületi Száraznád utcai helyiségbe törtek be ismeretlen tettesek. Február 2-án éjjel az újpesti Fóti úti iroda ablakait zúzták be, a tettesek — feltehetően iratokat keresve — feldúlták az irodát. A legnagyobb visszhangot kiváltott esetről, a Tisza-gate ügyről Iváncsik Imre, az MSZP szolnoki városi irodájának vezetője számolt be. Elmondta, hogy ő volt, aki péntek este bezárta az iroda ajtaját, s erről egy kézmozdulattal meg is győződött. Az üggyel kapcsolatban sok még a tisztázatlan körülmény — hangsúlyozta. Utalt annak a szemtanúnak a vallomására, aki vasárnap éjfélkor négy személyt látott az iroda ajtaja előtt, majd fél óra múlva két személyt látott hurcolkodni. Az elvitt iratok összsúlya körülbelül 15 kilónyi volt. Az autóban négyen utaztak, kettejüknek állítólag fogalmuk sem volt arról, hogy mit szállítanak. Később állítólag kirakták az iratokat valahol jtz út mentén. A dokumentumok több mint 12 órán át voltak*az árokban, később keresték, de a köd miatt nem találtak rájuk, ennek ellenére—érdekes módon, amikor meglettek — a papírok nem voltak nedvesek, s szennyeződést sem találtak rajtuk. Sántít az egyik elkövetőnek az az érvelése is, hogy miközben a matricát az ajtóra ragasztotta, akkor nyílt ki az ajtó. A bejárati ajtó ugyanis kifelé nyílik. Polgár Viktor hangoztatta, hogy az MSZP tisztességes gesztusnak tartja az SZDSZ bocsánatkérését, jónéven vette azt, azzal azonban nem elégszik meg, hogy a két elkövetőt kizárták soraikból. Az MSZP nem egyszerű közbűncselekménynek tekinti az akciót, hiszen politikai célokból szerezték meg a szolnoki szervezet iratait. Azóta három nap telt el, s 24 óra azóta, hogy nyilvánosan is kérte annak garanciáit: nem készült másolat az iratokról és a hangfelvételekről, azokat sem az SZDSZ, sem mások politikai célokra nem fogják felhasználni. Áz MSZP szerint a szabaddemokratáknak oda kell hatniuk: megbízottaik ne kezdeményezzenek hasonló akciókat, ne érez- zenek elhivatottságot arra, hogy törvénytelen eszközökkel szolgálják pártjukat. Nem tisztázódott még az sem, ki az az SZDSZ-ügyvivő, akinél állítólag jelentkeztek a tettesek, s akinek át akarták adni az iratokat. Kérdésekre válaszolva: Polgár Viktor kifejezte meggyőződését, hogy az ügy törvényes úton rendeződik, ám az eset korántsem olyan egyszerű, mint azt eddig feltételezni lehetett. A magnókazetták sorsa ismeretlen, s annyi már bizonyos, hogy a záron erőszakos behatolás nyoma nem található. Az MSZP várja a vizsgálat lezárását és majd akkor nyilatkozik a részletekről. Nem elégtételt kíván, hanem rendezett, nyugodt átmenetet a demokratikus államrendbe. Az ügyből az MSZP semmiképp sem kíván politikai tőkét kovácsolni. MAGYAR—ROMÁN KAPCSOLATOK Aláírták a kulturális . együttműködési megállapodást |Folytatás az 1. oldalról) lek. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy múzeumaik tárgyilagosan mutassák be a két nép történetét. Előkészítenek egy magyar—román művelődéstörténeti, kapcsolattörténeti kiállítást, amelyet 1991-ben Budapesten, illetve Bukarestben mutatnak be. Támogatják a magyarországi román nemzetiség és a romániai magyar nemzetiség múzeumainak létesítését, illetve felújítását. Javasolják, hozzanak létre munkacsoportot az országaikban levő közös érdekű emlékhelyek felkutatására, számbavételére és ápolására. Megvizsgálják korábban eltávolított emlékművek visszaállításának lehetőségét. Október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján Aradon közös megemlékezést tartanak. A felek lehetővé teszik, hogy állampolgáraik közvetlenül megrendelhessék a másik fél sajtótermékeit. Közbenjárnak illetékes szerveiknél, hogy a lap- és folyóiratexport-import kielégítse a valós igényeket. Szorgalmazzák az együttműködés elmélyítését a könyvkiadás terén, és elhatározzák a közös könyvkiadás gazdagítását, keretéinek bővítését. Hangsúlyozzák a szótárak és szakszótárak kiadásának és újrakiadásának fontosságát. A magyarországi román, illetve a romániai magyar művelődési intézmények könyvellátását adományozás útján is javítják. A megállapodásból kitűnik, hogy a felek elősegítik a magyarországi román és a romániai magyar nemzetiségi szervezetek és intézmények kapcsolatfelvételét az anyaországaikban működő kulturális szervezetekkel és intézményekkel. A felek úgy ítélik meg: szükséges, hogy az 1969-ben kötött megállapodás alapján ebben az évben kezdje meg működését Bukarestben a magyar, és Budapesten a román kulturális központ. A felek javasolják, hogy lehetőleg még ez év első felében rendezzék meg Budapesten a magyar és román történésnek;, művészettörténészek és néprajzkutatók találkozóját. Ösztönzik és támogatják kulturálistéren a magyar—'román, illetve a román—magyar baráti társaságok újjáalakítását és működését. A felek elősegítik az együttműködést az egyházi kultúra területén is. (MTI) A diadalát folytatódott Magyar kábítószeresek pere A római büntetőtörvényszéken hétfőn megkezdődött a magyar heroincsempészek pertárgyalása. A 31 éves Gábor Sándort és a 26 éves Vághyne Erdőkövy Henriettet december 8-án tartóztatta le a római rendőrség. Gábor gépkocsijában mintegy 20 kiló tiszta heroint találtak különböző helyeken elrejtve. Az ügyész a büntetőtörvénykönyv 71. és 74. paragrafusa alapján emelt vádat ellenük (nagy mennyiségű kábítószer behozatala es birtoklása). Az e cikkely alapján kiszabható büntetés 4 —15 évi börtön, illetve súlyosbító körülményekkel akár húsz évig terjedő, ítélet is lehet. A tárgyalás folytatását keddre halasztották. A vád szakértőket, a védelem további tanúkat kíván felvonultatni, s hátravan még a vádlottak meghallgatása is. Bírósági szakértők szerint a két vádlott nem kerülheti el a súlyos büntetést. HAZÁNKBA ÉRKEZETT AZ EURÓPA TANÁCS FŐTITKÁRA Hétfőn délután — Horn Gyula külügyminiszter meghívására — Magyarországra érkezett Catherine Lalumiére asszony, az Európa Tanács főtitkára. Környezetvédelmi eszközök Kiskőrösről (Folytatás az 1. oldalról) közben még véletlenül sem fordulhat elő, hogy elöntse az utcákat dugulás miatt a szennyvíz, ráadásul csatornakarbantartásra is kevesebbet kell költeni. Tudjuk, a környezetvédelmet egyre komolyabban veszik a fejlett nyugati országokban. Jól mutatja ezt a kiskőrösiek szennyfogói iránt megnövekedett kereslet, hiszen a korábbi évi 10-15 ezer helyett az idén már 180 ezer darabra kötöttek szerződést. Az ipari szövetkezet speciális vödrei tehát. egyértelműen sikerterméknek számítanak. Nem így a másik környezetkímélő berendezésük, a gyújtásszabályozó rendszer. Ez utóbbit a Csepel Autógyár mérnökeivel közösen alalcí- tották ki. A szerkezet segítségével a benzinmotorok a jelenleginél sokkal alaposabban égetik el az üzemanyagot, ezáltal egyharmadával kevesebb karos gáz jut a levegőbe, s közben csökken az üzemanyag-felhasználás is. A biztató kísérleteket követően a szakemberek beadták a Kermihez a szerkezetet minősítésre. Az intézetnél jelesre vizsgázott a gyújtásszabályozó, de a siker mégis elmaradt, mert a jelenlegi ezer forint helyett háromezerbe kerülne a berendezés. Ezt a többletet pedig ez idáig egyik autógyár sem vállalta. , A kiskőrösiek természetesen nem adták fel. Új és még újabb partnerek után kutatnak. A közelmúltban a szovjet Autóexport megbízottai vittek magukkal tíz mintadarabot kipróbálásra. Lehet, hogy nemsokára Ladákba szerelve találkozhatunk majd e termékkel? A válasz még várat magára. A szövetkezet szakemberei mindenesetre bíznak benne, hogy a szovjet gépkocsik gyártásánál a jövőben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kap az üzemanyagtakarékosság és a környezetvédelem. G. B. (Folytatás az 1. oldalról) értelmiségiéi előtt szólt arról a mesterséges szakadékról, amelyet az egyház és a társadalom közé a letűnt politika állított, s amely megosztottság lassan mindkét országban eltűnik. A nemzetiségi kérdésről szólva úgy vélekedett, hogy az elhallgatással nem oldható meg. A probléma a több évtizedes el- fojtottságból a felszínre tört Romániában is; ez természetes, és ne kedvetle- nítsen el senkit. Az alulról építkező demokrácia a nemzetiségi kérdést is meg fogja oldani. Egy kérdésre adott válaszában Tőkés László így fogalmazott: a román—magyar megbékélés lehetőségében bízik, az sikerülni fog. A megelőző magyar kormányokat felelősnek mondotta azért, amiért évtizedekre leírták a romániai magyarságot, kiszolgáltatva ezzel a diktatúrának e népet. Kijelentette: pár éve a magyar külpolitika felelősen foglalkozik az erdélyi magyarság ügyével. A látogatás során Tőkés László felkereste a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségét is. A szövetség vezetői az előbb románul, majd magyarul folytatott beszélgetésben bemutatták a húsz-huszonötezres hazai románság életét, intézményhálózatát, szóltak gondjaikról, ami például a magyarországi románság szórvány-voltából adódik. Márk György főtitkár így fogalmazta meg népe érzelmeit: a magyarországi román lakosság is úgy tekint Tőkés Lászlóra, mint a forradalom élharcosára. A párbeszéd során a temesvári lelkész és a hazai román vezetők egyetértettek: a két országban élő kisebbségeknek mindent meg kell tenniük azért, hogy az anyanemzet fölismerje, milyen nagy jelentősége van a kisebbségek támogatásának, s hogy enélkül nincsen európai együttélés. Tőkés László Gyulán bármerre ment, mindenütt a szeretet megannyi jelével találkozott: az utcán az emberek százai tapssal, kézfogással, apró ajándékokkal igyekeztek kifejezni érzelmeiket. Uszító táviratok — célzatos zavarkeltés (Folytatás az 1. oldalról) Tőkés László temesvári református lelkész perében a védelmet látta el, uszító jellegű táviratokról értesítette a romániai Magyar Szót. A szerkesztőség arról kapott tájékoztatást, hogy Marosvásárhelyen a postáról olyan táviratokat küldenek román lakta városokba, amelyekben „a marosvásárhelyi magyar lakosság állítólagos románellenes cselekedeteiről tudósítják a kérdésben tájékozatlan, távoli állampolgárokat”. A lap értesülése szerint a táviratok feladói ismeretlenek, de egyértelmű, hogy zavar- keltési céllal küldik a telexeket. „Nem véletlenről van szó — írja Kincses Előd a lapban —, s ezt a tényt egy sokszorosított alkotmánytervezet terjesztése is elárulja; ennek kitételei még a Ceausescu-féle nemzetiségi jognyirbá- láson is túltesznek. A kizárólagos román nyelvű érintkezés, oktatás mellett törnek lándzsát, s a kisebbségekre a más nemzetiségű román állampolgárok, kifejezés használatát javasolják.” Értesülések szerint a marosvásárhelyi bábszínház igazgatónője ellen uszító kampányt folytatnak. Smaranda Ena- che a napokban a román televízióban román nyelven szólt a román és magyar lakosság közti megbékélés jelentőségéről és szükségességéről. Emiatt ismeretlen személyek fenyegetik, olyany- nyira, hogy lakásának védelmét biztosítani kéllett. A román televízióban Vasárnap a gyergyészentmiklósiak hattagú küldöttsége — magyarok és románok — közölte: alaptalanak azok a híresztelések, miszerint a Székelyföldön ellenségeskedés robbant ki magyarok és románok között. Gyergyószentmikló$on és másutt nyugalom van, de az igaz, hogy egyes, háttérben lévő csoportok lázítanak, igyekeznek viszályt kelteni, röpcédulákat készítenek s úgy tüntetik fel a helyzetet, hogy „súlyos feszültségek alakultak ki”. A küldöttség tagjai tiltakoztak az ilyen,rosszindulatú akciók ellen, s elítélik a helyi román nyelvű lapok rágalmazó cikkeit, amelyek csak zavarkeltésre alkalmasak, arra, hogy megmérgezzék a légkört és éket verjenek a románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek közé.
