Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 26. ROMÁNIA Új Vasgárda? Kizárt dolog, hogy Romániában fasiszta erők kerekedjenek felül, de kétségtelen, hogy vannak olyan szélsőjobboldali csoportok, ame­lyek a legnagyobb ellenzéki párt cinkosságara számítva megpróbál­ják destabilizálni a helyzetet. Ezt Geht Voican Voiculescu román mi­niszterelnök-helyettes mondta a francia hírügynökségnek adott nyi­latkozatában. Voican azután nyilatkozott, hogy Ion Iliescu elnök az egykori, szélsőségesen jobboldali Vasgárda tagjait vádolta a múlt heti bukaresti zavargások szításával. Voicant ma­gát is bántalmazták a tüntetők. A miniszterelnök-helyettes sze­rint a legnagyobb, úgynevezett el­lenzéki erő, a Nemzeti Kéresztény Tőkés László a tiszteletbeli elnök Sepsiszentgyörgyi tanácskozás Tőkés László lett a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Erről a szövetség harmadik országos küldöttértekezlete döntött, amelyet szombaton és vasárnap Sepsiszentgyörgyön tartottak. Az Erdély 17 megyéjében szervezetekkel rendelkező szövetség — amely­nek taglétszáma a legújabb összesítés szerint eléri a 600 ezer főt — Domo­kos Géza elnöki referátumát követően szombaton zárt körben tanácsko­zott, majd vasárnap az általános vitával folytatódott a munka. Kifejezésre jutott, hogy a szövetségnek szorosabbra kell fűznie sorait és egységesebben kell felsorakoztatnia a romániai magyarságot a kisebbségi jogok érvényre juttatásáért. Hangsúlyozták, hogy a kisebbségi jog és a kisebbségi politika elválaszthatatlanok egymástól. Biztosítani kell az anyanyelv szabad használatát minden területen. Kife­jezték: a romániai magyarság az egyetemes magyar nemzet részének tekinti magát, de elutasítja-a határrevízió veszedelmes ábrándjait és küzd azért, hogy a határok ne szigetelhessék el az erdélyi magyarságot az anyanemzet­től. A kisebbség egyéni és kollektív jogainak ismételt hangoztatásával egyidejűleg elítélték azokat a nacionalista tendenciákat, amelyeket szepa­ratista célzattal képviselnek egyes körök, hogy a román—magyar közele­dés útjába gátakat állítsanak. A küldöttek teljes egységben, közfelkiáltással választották az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót, aki egyébként nemcsak a küldöttérte­kezleten vett részt, hanem vasárnap délelőtt hatvanezer főnyi tömeg előtt, a helyi sportstadionban istentiszteletet tártott. A küldöttértekezleten közölték: a szövetség ideiglenes intézőbizottsága befejezte tevékenységét és megválasztották a 11 tagú országos elnökséget, amely az április 7-én és 8-án Nagyváradon tartandó első kongresszusig vezeti, irányítja a magyarság közképviseleti szervének munkáját. Megala­kították a szövetség háromtagú titkárságát, amelynek vezetőjévé Bitay Ödönt választották. Ezenkívül tanácsadó testületet is létrehoztak, amely­nek 'vezetője Király Károly lett. Parasztpárt — érdekazonosságból — a jelek szerint próbál kapcsola­tot keresni olyan szélsőjobooldali elemekkel, akik az egykoron Anto- nescu diktatúráját, majd később, a 40-es évek elején, a nácikat támoga­tó fasiszta szervezet, a Vasgárda „szellemiségéből” merítenek ihletet. Ezek közé sorolta a „forradalmi if­júság szervezetét”, amelynek erő­szakos, brutális módszerei a Vas­gárdát idézik. Erre utalnak azok az uszító han­gú, gyakran antiszemita jellegű röpiratok is, amelyeket elkoboztak a múlt vasárnapi tüntetés résztve­vőitől. Voican emlékeztetett arra is, hogy a héten Bacauban fellépett egy magát nyíltan fasisztának, a Vasgárda örökösének nevező szer­vezet, amely programjául „minden baloldali erő” likvidálását tűzte ki. (MTI) SZOVJET ZSIDÓSÁG Arab államok felhívása Négy arab ország — Irak, Egyip­tom, Jordánia és Eszak-Jemen — ál­lamfői felhívással fordultak a Szovjet­unió és az Egyesült Államok vezetésé­hez, hogy állítsák le a Szovjetunióból kivándorló zsidóság betelepítését a megszállt arab-palesztin területekre. Az Arab Együttműködési Tanács (AET) hét végi, ammaúi csúcstalálkozó­ján fogadták el e felhívást, mely hangoz- ' tatja, hogy „a nemzetközi jog, az emberi jogok, valamint a palesztin nemzeti jo­gok súlyos megsértéseként” értékelik e megindult folyamatot, ami „fenyegetés az egész arab nemzettel szembén és a kö­zel-keleti konfliktus átfogó, tárgyalásos rendezését akadályozza meg”. A négy államfő szerint a Szovjetunió és az Egye­sült Államok különleges felelősséggel bír e kérdésben, és ezért kérik fel őket „e bevándorlás leállítására”. Az utóbbi két hónapban az egyipto­mi sajtóban — és gyakorlatilag a térség arab újságjaiban is — naponta jelennek meg a betelepítéssel foglalkozó, azt éle­sen elítélő cikkek, melyekben mind gyakrabban szerepel, hogy a Szovjet­unióból Izraelbe irányuló tömeges ván­dorlás egyik fő tranzitútja Budapest, és eszköze a magyar nemzeti légitársaság. A sajtóban, politikai gyűléseken és me­csetekben is elhangzó bírálatokon túl hallhatók szélsőséges hangok is, me­lyek a tiltakozás más formáját is kilá­tásba helyezik. Az AET tanácskozásának szombat esti befejezésekor egyébként a négy arab államfő 11 együttműködési megállapo­dást írt alá. Az egyezmények a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok fejlesztésétől a kulturális és turisztikai együttműködés bővítéséig terjednek. Atlantis — újabb halasztás Immár negyedszer halasztották el vasárnap hajnalban az Atlantis amerikai űrrepülőgép indítását. Ezúttal már csupán 31 másodperc volt hátra a felemelkedé­sig, amikor a hajtóművek túlmelegedését, valamint az egyik fedélzeti számítógép meghibásodását észlelték. Eredetileg múlt csütörtökre tervezték az űrrepülőgép felbocsátását. Amerikai szakfolyóiratok értesülése szerint az ötfős személyzetnek egy 500 millió dollár értékű katonai kémholdat kell Föld körüli pályára állítania. VERSENYTÁRGYALÁSI FELHÍVÁS! A Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat versenytárgyalást hirdet az alábbi kivitelezési munkára: Kecskemét, Nagykőrösi u. 25. szám alatti lakóépület tető, kémény, homlokzat, lépcsőház teljes felújítására. A munkát /. osztályú minőségben kell elvégezni! Befejezési határidő: 1990. november 30. Tervdokumentáció átvehető: 1990. március 5—6—7-én 08.00—12.00 óra között, az IKTV műszaki osztályán. Ajánlatok beadási határideje:! 990. március 26. 09.00 óra Helye: IKTV III emeleti iktató, Kecskemét, Villám 1 u. 2. Ajánlatok bontása: 1990. március 26-án 10.00 órakor, IKTV III. emeleti tanácsteremben. “ Az ajánlattevők, külön értesítés nélkül, az ajánlatok bontásán személyesen jelenjenek meg. Versenytárgyalási eredményhirdetés: 1990. március 28-án 10.00 órakor, IKTV III: emeleti tanácsteremben. Az ajánlatokat zárt borítékban „Nagykőrösi u. 25." felirattal, feladó nélkül kérjük benyújtani. 1 515 Hivatalos eredmeny a hét közepén Szovjet köztársasági választások Három szovjet szövetséges köztársa­ságban, Moldavában, Kirgiziában és Tádzsikisztánban szervezték vasárnap­ra parlamenti és helyhatósági választá­sokat. A legnagyobb figyelmet e területek közül Moldava érdemli ki, hiszen itt haladt leginkább előre az átalakítás, tett szert jelentős befolyásra a köztár­saság függetlenségét s a Romániához való esetleges csatlakozást szorgalma­zó népfront, s számos párt alakult. A kisinyovi parlament 380 mandátu­máért 1892 képviselőjelölt verseng, így egy helyért átlagosan öten vetélkednek. Egy kisinyovi választási körzetben pél­dául 19 jelöltet jegyeztek be a jelölőbi­zottságnál. A.jelöltek többsége értelmi­ségi, a munkások aránya köztük alig én el a négy százalékot, míg 9,5 száza­lékuk kolhozparaszt. Akirgíziai és tádzsikisztáni választá­sok azonban még inkább a „pangás éveit” idézik. Dusanbéban például az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megtartják-e a szavazást a rendkívüli állapot előírásaira való tekintettel, de a helyzet fokozatosan normalizálódott, s így a szavazók az urnák elé járulhat­nak. Kirgíziában sok körzetben csak egy jelöltet állítottak, ami még a szovjet hírügynökség értékelése szerint is pusz­ta formalitássá alacsonyítja le a válasz­tást. A köztársasági választások hivatalos eredményei a hét közepére várhatók, akárcsak a szombaton megtartott lit­vániai választások mérlege. A Vilnius- ból érkező hírek szerint a Sajudis által támogatott jelöltek többsége bejutott a parlamentbe — a népfront által közölt előzetes adatok alapján —, ami azért sem jelent meglepetést, mert a 141 mandátumért versengő 472 jelölt több­sége élvezte a mozgalom támogatását, függetlenül attól, hogy a „szakadár” Litván KP tagjairól (210 jelölt), szoci­áldemokrata (21 jelölt), keresztényde­mokrata (3 jelölt) vagy „zöld” (4 jelölt) politikusokról volt szó. Az SZKP plat­formján álló LKP 78 jelöltet indított. Mi lesz veled, Bonn? 6 * „És mi a helyzet Bonnal?" — mostaná­ban szívesen idézik Montgomery tábor­nok egyik tisztjének 1946-ban (Berlin­ben) elhangzott korántsem költői kérdé­sét. Akkor a nyugati Németország szá­mára kerestek fővárost. (1949-ben talál­tak rá, akkor kellett a hivatalos NSZK- nak Berlinből' végleg kihurcolkodnia.) A kérdés most ismét aktuális, abban az értelemben, hogy mi legyen a „szövetségi faluval" (Bundesdorf), ami a maga 290 ezres lélekszámával, hamisítatlan kisvá­rosi jellegével csakis a kormányzati ne­gyednek köszönheti felfutását. Az autó­pályán nem jelzik külön táblák, de minek is, idegen nemigen téved erre, akinek meg itt van dolga, az úgyis tudja, hol a leága­zás a kölni útról. „Feleakkora mint Chicago temetője és kétszer olyan halott" — mondja egyike azoknak a diplomatáknak, akit munkája ideköt. Ideköti —'^egyelőre, vélekednek sokan —, de meddig? Az ingatlanforgalom mindenesetre szinte megbénult, s máris több ígéretes építkezés állt le. A gyakorlatias japánok sürgősen abbagyták új nagykövetségük munkálatait, s több mint bizonytalan, mi lesz az 1996-ra tervezett új parlamenti épülettel. Igaz, Kohl kancellár megígérte, hogy minden megkezdett beruházást befe­jeznek, már csak az adófizetők pénzének védelmében is. De azért nemcsak a szélse­bes fejlemények, hanem konkrét utalások is sejtetik, hogy a kormány hamarosan költözik, s akkor minek új parlamenti épület ? Ugyanígy: miért is költözne a kor­mány sajtóhivatala tágasabb épületbe, itt, a Rajna partján, ha egyszer maga a kor­mány esetleg több száz kilométerrel odébb székel majd? x Az igazság az, hogy Bonn mint főváros az első két évtizedben alig-alig fejlődött. Az optimisták a helyzetet nem tekintették véglegesnek, inkább átmeneti megoldás­nak, a főváros kijelölését pedig Adenauer kancellár bolonodos ötletének. Úgy 1970 tájára azonban nyilvánvalóvá vált, meny­nyire irreális az újraegyesítés, mennyire nem a mai nemzedékek gondja lesz a visz- szaköltözés Berlinbe. így aztán rohamos fejlődés indult; s manapság, amikor az élet éppen rácáfol a legoptimistábbak me­rész reményeire is, sokak szörnyűséges víziója a 2,5 milliárd márka értékű félbe­maradt beruházással terhelt szellemváros. No és Berlin? Berlin Németország szi­ve, és minden német szív Berlinért dobog — a mondás állítólag Hans-Dietrich Genschertől származik, és a kormány tagjai között nincs egyedül, aki akár már holnap csomagolna. Rita Süssmuth, a parlament kereszténydemokrata elnöke úgy véli: a Berlinbe költözés 40 éve a németek szabadságvágyának szimbólu­ma. S csodák csodája, ez megint egy olyan kérdés, amiben kormánypártok és ellenzékiek nagyjából egyetértenek. Aki tilt^p^ib; ». az nem annyira érzelmi okokból teszi, ha arra hivatkozik is. Berlin­ről mindenkinek Hitler és a harmadik Biro­dalom jut eszébe — mondja kétségbeeset­tén a bonni■ illetőségű vendéglős, akinek gyakori vendége jó néhány kormánytag. Sz. J. Napoleon Duarte halott 64 éves korában pénteken szívroham következtében elhunyt Napóleon Duarte, Salvador egykori elnöke. A politikus, aki 1984 és 1989 között volt a közép-ameri­kai ország államfője, már évek óta gyomor- és májrákban szenvedett. Duartét vasárnap temetik. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Front (FMLN), amely Duarte elnökségének öt esztendeje alatt lankadatlan fegyveres harcot vívott ellene, tűz­szünetet hirdetett az ország egykori államfőjének halála miatt és dicsérőleg szólt az elhunyt politikusról. A felkelők rádióadója közölte, hogy az FMLN a részvétnyilvánítások lehetővé tétele érdekében tartózkodik a fegyverhasználattól mindaddig, amíg Duartét örök nyugalomra nem helyezik. Elhunyt Sandro Pertini Kilencvennégy éves korában Ró­mában vasárnapra virradóra el­hunyt Sandro Pertini, volt olasz köztársasági elnök. Otthonában, álmában érte a halál. Már néhány hete gyengélkedett; február elején lakásában elesett, fejét beütötte és ' agyvérzést kapott. A szocialista párti politikus 1978-ban, 81 éves korában lett el­nök, Olaszország II. világháború utáni legnagyobb válsága idején. Tiszteletre méltó politikai pályájá­val, erkölcsi tisztaságával, közvet­len stílusával óriási népszerűségre tett szert. 1985-ben csupán idős ko­rára való tekintettel nem lett má­sodszor is elnök. A DUTÉP ÉPÍTŐANYAG-TELEPE ÉS -ÜZLETE kedvező áron ajánlja közületi és magánvásárlóink felé az alábbi termékeket: — transzportbeton-eladás billenős vagy mixerkocsival helyszínre szállítva (10 m3 felett hétvégén isi) — különböző — igény szerint is — méretre vágott, hajlított, szükség szerint szerelt betonacélok és egyéb építőipari termékek értékesítése (kengyelek, ácskapcsok, szelemenbekötő csavarok stb.) ÉRDEKLŐDNI: Dutép Segédipari Üzem, Kecskemét, Kiskőrösi u. 6. Telefon: 76/21-183, 76/26-353. AZ ÜZLET NYITVA TARTÄSA: dutép építőanyag-telepe Es -üzlete Kecskemét, István király krt. 24. Telefon: 76/29-899/110. Telex: 26-332. Telefax: 76/24-639. Hétfő: szünnap. DUTÉP KECSKEMÉT Kedd, szerda, 8.00—15.00-ig. csütörtök: Péntek: 8.00—17.30-ig. Szombat: 8.00—12.00-ig. 468 250 EZER TAG KÉPVISELETÉBEN Pedagógusok küldöttértekezlete Országos küldöttértekezletet tartott szombaton Budapesten, az ÉDOSZ székházában a Pedagógusok Szakszer­vezete. A 250 ezer tag képviseletében megjelent több mint 200 küldött a szakszervezetnek a leendő országos szövetséghez való viszonyát mérlegelte. Kifejezte szándékát a szövetségben va­ló közreműködésre, ezt azonban né­hány, a szakszervezeti vagyonra, a szö­vetség működésére és irányítására vo­natkozó feltétel egyidejű teljesítéséhez kötötte. A szakszervezet legfelsőbb fóruma felhívást tett közzé. „Felhívással fordu­lunk — hangoztatják a pedagógusok — a politikái pártokhoz, állami, társa­dalmi szervekhez, egyházakhoz, gazda­sági érdekvédelmi szervezetekhez, a szülők, a diákok, a pedagógusok egye­sületeihez, a tudományos és szakmai műhelyekhez, hogy közös munka ered­ményeként az oktatás a nemzeti köz- megegyezés pillére legyen”. A küldött- értekezlet nemzeti oktatási kerekasztal összehívását kezdeményezi, amely mel­lett az oktatásban érdekelt minden tár­sadalmi erő helyet foglalna és hivatott lenne nemzeti párbeszédet kezdeni az oktatás tartalmi és szervezeti kérdései­ről, legfontosabb alapértékeiről, céljai­ról. (MTI) Ki legyen a tulajdonos? Munkástanácsok parlamentje . Eddig csak ott alakultak munkástá- nácsok — mintegy 60 helyen —, ahol a szükség rávitte erre a helyieket. A munkástanácsok szombaton Buda­pesten megtartott parlamentje arra fi­gyelmeztetett: alakítsanak mindenhol ilyen szervezeteket, mert különben — az előadók megfogalmazása szerint - a dolgozók megkérdezése nélkül játszhatja át az állam ügyes vállalatve­zetőknek, hazai milliomosoknak, kül­földi tőkéseknek a dolgozók jogos tu­lajdonát. A vállalat teljes dolgozói kö­rét képviselő munkástanácsok ezért részt kémek ebből a tulajdonból, bele­szólási jogot. Nem szabad tehát összekeverni a munkástanácsok törekvését a szakszer­vezeti érdekképviselettel — mondották az ülésen. Mint tulajdonosok kívánnak fellépni, így a többi tulajdonostárssal együtt a vállalatok minél nagyobb hasznú működtetése az érdekük. A munkástanácsok célja mindig az, hogy a haszonelvűség olyan formában érvényesüljön, miszerint ez megfelel a teljes dolgozói kör érdekeinek — hang­zott el. A tulajdonlás ugyanakkor alap­vető kérdés, akinél a tulajdon, ott a döntés, a hatalom. A munkástanácsok közül sokan nem tudják, hogy ezek a választott képviseletek is megszerezhe­tik a vagyonkezelői jogot. Az ülésen erre is felhívták a figyelmet. A munkás- tanácsok beleszólást követelnek továb­bá a vagyonkezelés országos ügyeibe is. A jogos tulajdonért mindenhol hely­ben kell harcba indulni — fejtették ki az előadók célszerű viszont, hogy az egységes fellépés érdekében létrehoz­zák a Munkástanácsok Országos Szö­vetségét. A megbeszélésen egy tiltako­zó nyilatkozatot is megfogalmaztak, a KGST-exportlehetőség megszüntetését bírálva. Több mint 100 ezer dolgozó, alkalmazott kerülhet igy lehetetlen helyzetbe, ezért tárgyalásokat kíván­nak kezdeni a kormánnyal, megfelelő megoldást keresve a kérdésben. A szo­lidaritás jeleként a munkástanácsok parlamentje elítélte azokat a vállalato­kat, ahol különféle megtorlások érték a munkástanácsok tisztségviselőit. Ezután a munkástanácsok működé­sének tapasztalatait vitatták a jelenlé­vők, majd a Munkástanácsok Orszá­gos Szövetségének megalakítása mel­lett szavaztak, s megválasztották az or­szágos szervezet tisztségviselőit; az el­nök Somlay Lajos, az ELMÜ munkás- tanácsának elnöke lett. A munkásta­nácsok parlamentje állást foglalt a ru­belexport-tilalom ügyében, nyilatko­zatban szólítja fel a rendelkezés felül­vizsgálatára, továbbá nyilvános dön­tésre és vitára a kormányt. (MTI) A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség országos gyűlése A Szolidaritás Szakszervezeti Mun­kásszövetségben megvan az a lehető­ség, hogy erős szakszervezetté, valódi szövetséggé váljék — hangsúlyozta Ta­kács András, a szervezet vezető ügyvi­vője a munkásszövetség szombati, jur­ta színházbeli országos gyűlésén. A rendezvényen a lengyel Szolidaritás, valamint a francia CGT és több angol szakszervezet képviselői is részt vettek, tolmácsolták szervezetük üdvözletét. Az egyébként mérsékelt érdeklődés­sel kísért tanácskozáson a szövetség megalakulása óta eltelt egy év eredmé­nyei között elhangzott: a Szolidaritás­nak ma már 41 üzemben működik tag- szervezete. Kezdeményezésükre alakult munkás-önkormányzati bizottság a Kontakta ózdi gyárában munkahelyük kiárusításának megakadályozására. A Szolidaritás országszerte szorgal­mazza munkástanácsok mint a munká­sok tulajdonosi jogukkal bíró szerveze­te alakítását. Álláspontjuk szerint egyébként is biztosítani kell a tulajdon- viszonyok rendezésének társadalmi el­lenőrzését. Az átalakuló vállalatoknál meg kell adni a beleszólás lehetőségét a dolgozóknak abba, hogy milyen tu­lajdoni formát válasszanak. A Szolidaritás célja a mozgalom re­gionális alapon való fejlesztése, mert a helyi ügyek megoldását nem lehet Bu­dapestről irányítani. Ugyancsak a regi­onális elvnek megfelelően kívánják ki­alakítani jogsegélyszolgálatukat. A ré­gi szakszervezeti hagyományokhoz visszatérve, Szolidaritás-munkásklu- bok alakítását tervezik. Feladatul tűz­ték, hogy a dolgozókkal megismertes­sék legalább a munka törvénykönyvé­ben biztosított jogaikat. Gazdasági cél­jaik között szerepel, egyebek között, a piaci értékrend megvalósítása a gazda­ságban, az értékteremtő munka elisme­rése, az adóprés megszüntetése. A sztrájkok szervezését a jelenlegi idő­szakban nem tartják jó megoldásnak, s nemcsak a gazdaság rossz helyzete miatt, hanem azért sem, mert ma még sok esetben nem nyilvánvaló, hogy ki­vel szemben is sztrájkolnak. Új helyze­tet teremt ebben, ha majd tisztázottak lesznek a tulajdoni viszonyok. A tanácskozás állásfoglalást foga­dott el, ami szerint a szakszervezeti mozgalomban olyan változásra van szükség, miáltal megteremtődik a mun­kás-érdekvédelem valóban működőké­pes rendszere. A dokumentumban rög­zítették: nem tartják elfogadhatónak, hogy a régi szakszervezeti apparátus (SZOT) a munkások yalós akaratának ismerete nélkül, a megújulás jelszavá­val kívánja önmagát legitimálni, a kommunista struktúrát átmenteni. Til­takoznak az ellen, hogy a munkásegy­ség látszatát keltő sztálini szakszerve­zeti tömörülés az újjáalakulás címén olyan nevet kíván felvenni, ami azt a látszatot kelti, hogy magába foglalja a magyar szakszervezetek egészét. A független szakszervezetek számára esélyegyenlőséget, azonos feltételeket és jogokat követelnek csakúgy, mint a SZOT-vagyon felmérését és annak mű­ködtetését új alapokon a szakszervezeti mozgalom egészével egyeztetve. Mint írják: a múlt szakszervezetének újjáala­kulását csak akkor tudják elfogadni, ha a dolgozók új belépési nyilatkozat­tal újítják meg tagságukat; az üzemek­től felfelé új választásokat tartanak, s az üzemi, vállalati szakszervezetek tit­kos és szabad választásokon döntik el, hogy melyik szövetséghez kívánnak tartozni. Végezetül arra szólítják fel a szervezett dolgozókat, hogy ne fogad­ják el a Szakszervezetek Országos Ko­ordinációs Tanácsa által kezdeménye­zett manipulativ kongresszus majdani határozatait. Csintalan Sándor, a jövő hét végéig még SZOT-nak nevezett szakszervezeti tömörülés vezető munkatársa kifejezte azt a reményét, hogy a régi SZOT meg­újítása nem következhet be, mert mint mondta, azt meg kell szüntetni, le kell rombolni. Bízik viszont abban, hogy mozgalmuk jövő hét pénteken kezdődő kongresszusán — amelyre már több mint száz szakszervezet jelezte részvé­teli szándékát — az érdekek mentén szerveződő szövetség jön létre. Tájé­koztatott arról, hogy a kongresszusig nyilvánosságra kerül a szakszervezetek teljes vagyonának leltára. Javasolta a tanácskozásnak, hogy az juttassa el ál­lásfoglalását a jövő heti kongresszus­hoz. Szembeszállt mondanivalójával Gunics László, a SZOT egykori, jelen­leg felmondási idejét töltő munkatársa, aki szerint addig nem lehet a mozgalom megújulásáról beszélni, amíg minden szinten ugyanazok a szakszervezeti funkcionáriusok vannak most is, mint korábban. A munkásgyűlés résztvevői délután a megjelent pártok —-;á Fidesz, a Ke­resztény Nemzeti Unió, a Magyar De­mokrata Fórum, a Magyar Október Párt és a Szabad Demokraták Szövet­ségé — képviselőivel folytattak konzul­tációt a szakszervezetekhez való viszo­nyukról, programjukról. (MTI) A

Next

/
Thumbnails
Contents