Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-26 / 48. szám
1990. február 26. • PETŐFI NÉPE • 3 LAKÓK-VENDÉGLÁTÓK PÁRBAJA • MEZTELEN LÁNY A HAVON Gerendásék és a szomszédok Szálka a Gerendás néhány petőfivá- rosi ember szemében. Nekünk pedig téma, orvosi nyelven szólva: műtéti feladat mindannyiszor foglalkozni e kecskeméti külvárosi szórakozóhellyel, valahányszor kiújul a valóságos vagy mondvacsinált betegsége. Hangos, zavarja a Búzavirág utcában és a Kullai közben lakók nyugalmát. Erkölcsi fertőt is emlegetnek ezzel kapcsolatban. Kilátásba helyezték, a közelgő választáson szavazatok múl- (hat)nak azon, hogy rend lesz-e a Gerendás, azaz Rigó József Búzavirág utcai, magántulajdonú vendéglője körül, vagy sem. • • Érdemes meghallgatni az itt élők véleményét! Utcahosszal vezet az italárusítás Fodor Lászlóné szavaiból kiderül: nem tartja helyesnek, hogy egy fejlődő városrészben a tanács működési engedély kiadásával utcahossznyi (!) előnyt ad a szeszesital-forgalmazóknak ahelyett, hogy a lakosság élelmiszeralapellátásán javítana. — Tudja, mi bosszant engem nagyon? — kérdezi. — Az, hogy ahol épül három ház, negyedikként mindjárt nyitnak egy kocsmát. Kis túlzással azt mondhatom, a mi környékünkön is így csinálják. Nincs egy tejivó, egy jó kis élelmiszerbolt, mint Kiskecskeméten, csak egy ABC az Énekes utcában, de én oda nem szívesen megyek vásárolni. Ne kérdezze, hogy miért. Van viszont három kocsma a Petőfivárosban, egymástól nem messze: a Fagyöngy, az Aranyhordó és a Gerendás. A részegek — nemegyszer látom — belekötnek a járókelőkbe. Márton Ferencné a Kullai köz 47.- ben olyan ház lakója, amelyben négy generáció tagjai élnek együtt. Négyévestől a 80 évesig. — Az ellen egy szavam sincs, hogy Rigó József ételeket készít a Gerendásba járó fiataloknak, csak legalább csendesen szórakoznának és ne csinálnának botrányt — hallom tőle. — Botrányt? — Azt. A nyáron a fiúk a lányokat nyomogatták a buszváró padján. Vaslapáttal és elemlámpával mentem ki hozzájuk* éjszakai»'Erre moridtak' ne- kem egy olyan csúnyát, hogy azt a maguk újságja nem bírná el. Télen egy lányt meztelenre vetkőztettek, úgy csúszkáltatták a hóban, a házunk előtt. Édes gyermekeim...! Nem voltam tanúja az esetnek. Ha igen, akkor sem rontok közéjük vaslapáttal, hogy így próbáljak rendet teremteni közöttük. Magamban arra gondoltam volna: ezek a fiúk és lányok is, feltehetően, családban élnek, akkor pedig van anyukájuk meg apukájuk. Azok miért nem figyelik őket ilyen éberen és sietnek hozzájuk, hogy. „Édes gyermekeim, hol vagytok, mit csináltok ?" (Nem mentségként, csupán a tények kedvéért említem, hogy hasonló és még sokkal cifrább esetek manapság bárhol, Gerendás (ok) nélkül is megtörténnek az országban. — K. A.) Rigó József cáfolja, hogy vendégei botrányt okozó módon viselkednének és zavarnák a környék lakóinak nyugalmát. Nem lát okot arra, hogy Kecskemét Megyei Város Tanácsa ellátásfelügyeleti osztálya korlátozza vendéglátó-ipari tevékenységében, mint ezt elpanaszolja nekünk. Huszonkét óra után nem tarthat nyitva. Pénteken és szombaton — amikor a fiatalok ráérnek — nem rendezhet diszkót éjjel 1 óráig. Emiatt fogy a vendégköre, jelentős bevételtől esik el. Ha szegény a fiatal- Anyagi és erkölcsi hátrány ér bennünket a korlátozás miatt — panaszolja Rigó József. — Klubtagsági igazolvánnyal ötszázan jártak eddig hozzánk és szórakozhattak kulturált körülmények között. Mi a szegényebb fiataloknak nyitottuk meg elsősorban a Gerendást, akiknek nincs autójuk, viszont két buszjeggyel már kijöhetnek ide hétvégeken. Két pedagógus házaspárt név szerint is megemlíthetnék, akik kérték: adjunk a gyerekeiknek is igazolványt, hadd jöhessenek ki közénk! Zsíros kenyér, bableves 30 forintért — a kispénzűeknek is telik ennyi diszkóvacsorára. — Vettem almalevet is a gyerekeknek — kapcsolódik be a beszélgetésbe Rigóné. — Szót értettünk velük. Hallgattak ránk abban is, hogy a környékbelieket ne háborgassák. A diszkó végén kikísértük őket a buszhoz. Húsz órakor \ de legkésőbb 22-kor 1986 óta 63 tanácsi és rendőri ellenőrzés végződött a Gerendásban úgy, hogy nem találtak kivetnivalót a működésében. A közelben lakó néhány család azonban — mint például Csepeliék is — ragaszkodik a 20, de legkésőbb a 22 órai záráshoz. Kötélhúzás kezdődött tehát a megyei és a városi tanács kereskedelmi osztálya között, még évekkel ezelőtt. Amit az utóbbi elrendelt — a 22 óráig engedélyezett nyitva tartást —, az előbbi megmásította és Rigóék javára döntött. Ugyanis nem talált rá bizonyítékot, hogy a szórakozóhelyet látogató fiatalok akár a közrendet, akár pedig a lakosság nyugalmát zavarnák. Dr. Agud Károly osztályvezető is ezzel értett egyet 1988. június 8-án a városi tanácsnál, ameny- nyiben — olvasom a határozatban — .a nyitva tartás korlátozására okot adó körülmény nem merült fel.” Öt decibel döntött! A bejelentők azonban továbbra is írják a leveleket. Zaj van! A Gerendás a múlt őszön ismét (vagy még mindig) terítéken. Dr. Szanka Károly szegedi fizikust, zajcsökkentési szakmérnököt küldte ki a kecskeméti tanács megfigyelésre. Az idő: 1989. november 11., nulla óra 30 perc. A mérnök — mint beszámolt feladatáról — egy laza lombozató nyírfa alatt, a járdától másfél méterre lévő mikrofonnal, figyelőállásba húzódott. Észrevétlenül tette a dolgát, és a következőket tapasztalta: „A mérés ideje alatt viszonylag kevés autó mozgott. A kiszűrődő zene a Búzavirág utca 48. számú ház (a Gerendás) előtt 5 decibellel haladta túl az éjszaka megengedett értéket. A helyiség műszaki módosításával vagy a műsor halkításával a szükséges zajcsökkentés elérhető.” Az 5 decibel a Gerendásnak beteszi a kaput 22 óra után. A laza lombú nyírfa alóli megfigyeléssel egzakt (?) eredmény birtokába jut a tanács. Van bizonyíték! A szakmérnök ajánlása azonban nem sokat nyom a latban, hogy műszaki módosítással vagy a műsor halkításával a szükséges zajcsökkentés elérhető, mert megszületik a döntés: „Fentiek alapján kötelezem Rigó Józsefet, hogy a Gerendás Falatozót 22-től 6 óráig tartsa zárva. Kolozsi R. Gyula osztályvezető" * * * A vállalkozó és a lakók 22 órakor mehetnek aludni. Itt a lámpaoltás ideje. Mi is leoltjuk a magunk lámpáját a Gerendás-ügyben, remélve, hogy az eddig szemben álló felek tiszteletben tartják egymás jogát a pihenésre és a kulturált szórakoztatásra, s most már békében nyugovóra térnek. Kohl Antal Kár pörlekedni! Drága világunkban kár a nyomda- festékért és a papírért, de a közvélemény és a nyugdíjasok érdekében szükségesnek tartjuk a reagálást dr. Deb- reczeni József országgyűlési képviselő, az MDF jelöltje a Petőfi Népében 1990. február 22-én megjelent cikkére. Várható volt, hogy az MDF nem hagyja szó nélkül, hogy két képviselőjét — valamint a néppart jelöltjét, Kovács Klárát és a Független Kisgazda- párt jelöltjét — nem engedték szóhoz jutni a „Mit kívánnak tenni a pártok a nyugdíjasokért?” című fórumon. Az már kevésbé érthető, hogy egy epésnek szánt cikkben megpróbálják minden dühüket azokon kitölteni, akik mit sem tehetnek arról, hogy az említettek kimaradtak a programismertetés sorából. Engedje meg a cikk írója és az érintettek, hogy felhívjam figyelmüket egy apró tévedésükre! Tévednek abban, miszerint az ominózus meghívó csupán február 20-ára szólt volna. Ha figyelmesen elolvassák a levelet, amit a Szakszervezetek Táncsics Mihály Művelődési Központja és az Imre Gábor Nyugdíjasklub küldött valamennyi kecskeméti pártnak, akkor észre kellett volna venniük azt a mon- dátot, ami arról szól, hogy „Amennyiben részt kívánnak venni a fórumon, képviselőjüket tisztelettel várjuk intézményünkbe 1990. február 5-én 16.00 órára, ahol a programmal kapcsolatos egyeztetésre kerül sor.” Mivel az MDF és még hat párt nem jelent meg ezen megbeszélésen, így ők automatikusan kizárták magukat és képviselőjelöltjeiket a fórumról. A cikk felsorolt pártjai közül azonban kifelejtették a Szabadságpártot. Nemcsak a jelenlevők döntöttek, hanem a távolmaradók is — önmaguk ellen. V Emlékezetébe idézem, Debreczeni Űr, a demokráciának vannak szabályai, amiket mi, úgy érzem, betartottunk. A fórum — nem képviselői fogadóóraként — a részt vevő nyugdíjasok és pártok véleménye szerint sikeres volt, elérte célját, s ezzel mi az ügyet lezártnak tekintjük. Tanácsoljuk a pörleke- dő(k)nek, hogy nem túl sikeres vállalkozás erkölcsi tőkét kovácsolni egy politikai baklövésből. Szűcs Kálmánná Szakszervezetek Táncsics Mihály Művelődési Központja igazgató LEVÉL A FALUGYŰLÉSNEK NAGYGALAMBFALVÁRÓL Szánk és Tompa nem határos Fenyegető munkanélküliség az olajipar központjában A szankiak falugyűlésén először a református lelkész kapott szót. A hatalmas sportcsarnokban több mint száz ember hallgatta némán azt a levelet, amely január 16-án kelt a romániai Nagygalambfalván, s amelyben Nagy Gábor lelkipásztor megrázó szavakkal mondott köszönetét a szankiak áldozatkész segítségéért a nehéz napokban. Ahogyan a levélíró megfogalmazta: a testvérükké választott település lakói közül sokan sírva vették át a Szánkról érkezett segélycsomagokat. A kakaót evőkanállal, a rizst csészével mérték szét, hogy mindenkinek jusson a rég nem látott, vagy soha nem ízlelt élelemből. A galambfalviak szerelnék hálájukat egy szép faragással vagy varrottassal is kifejezni, s a testvériséget a továbbiakban is ápolni a két település gyermekeinek cserelátogatásával. Ezt követően kapott szót Zaka László tanácselnök, aki a legutóbbi falugyűlésen felvetett problémák megoldásáról számolt be. Megszűnt a teho, mindenki megelégedésére új rendőrt kapott a falu, megoldották a hét végi orvosi ügyeletet. A falu kérésére a távolsági buszok megállnak az iskolánál, a Halasi út—Béke utca kereszteződésében kicserélték a forgalomirányító tükröt. Beszámolt a tanácselnök az 1985—86-ban meghatározott községfejlesztési program teljesítéséről. A tervezett út-, villany-, víz-, gáz- és telefonhálózat fejlesztésén túl, bővítették a tekepályát, kiépítették a lőteret, parkolót és buszmegállósávot létesítettek. A szanki tanácsot sem kímélte a vita. A bizalmatlanság, az esetenkénti rágalmazás ellen a tanácselnök és a nemrégiben kinevezett vb-titkár a falugyűlésen kényszerült védekezni oly módon is, hogy ismételten megerősítették a tanácsülések nyilvánosságát. Ehhez kapcsolódott az első hozzászóló is, aki javasolta, hogy az ülések jegyzőkönyveit helyezzék el a község könyvtárában, lehetőséget adva ezzel bárkinek azok megtekintésére. Súlyosodó gond a faluban a munkanélküliség veszélye. A téesztől, de a kőolajipartól is — amelynek nemrég még a felvirágoztatását köszönhette Szánk — egyre több elbocsátás várható. Bezárt az állami gazdaság varrodája is, ahová most a tanács egy vegyes vállalat létesítéséről folytat tárgyalásokat nyugatnémet szakemberekkel. Több éve húzódó problémát kíván megoldani egy készülőben lévő tanácsrendelet a vásártér helyének a kijelöléséről. Vissza-visszatérő gond az elhanyagolt, rendezetlen szanki temető sorsa is, melyre talán a most elnyert 300 ezer forintos pályázat hoz megoldást. Több hozzászóló sérelmezte a falu köztisztaságának állapotát, az illegális szemétégetéseket. Válaszul a vb-titkár bírságolásokat helyezett kilátásba. Erre az egyik hozzászóló úgy válaszolt, hogy nem paragrafusok kellenek ide, hanem tisztesség. A szankiak türelemmel végigülték a hosszúra nyúlt falugyűlést, s ottmaradtak a pártok képviselőjelöltjeinek bemutatkozására is, bár többször hangot adtak egyet nem értésüknek amiatt, hogy a települést a halasi választókörzethez csátolták. Egy hozzászóló, miután többször szóvá tette, végül jegyzőkönyvbe is vetette: márpedig Szánk nem határos Tompával. Hajós Terézia POLITIKAI HÉTVÉGE — PÁRTFÓRUMOK ORSZÁGSZERTE Budapest: Fidesz A Fiatal Demokraták Szövetségének Budapesten indított mind a 25 képviselőjelöltje megszerezte a jelöltállításhoz szükséges ajánlócédulát. A Fidesz mindenütt állított területi listát, s természetesen országosat is :— mondta Baráth Gergely választmányi tag, a szervezet VIII. kerületi jelöltje, a budapesti Vörösmarty moziban vasárnap tartott Fidesz választási nagygyűlésen. A fiatal demokraták bíznak abban, hogy a választásokon 8 százalék körüli eredményt érnek el — folytatta. A Fidesz, a legutóbbi közvélemény-kutatási felmérések szerint, az ötödik helyet foglalja el a pártok között, s reméli, hogy a választásokon még előbbre lép, megelőzi a negyedik helyen álló MSZP-t. Baráth Gergely megjegyezte: a Fidesz számára nem létkérdés a hatalomban való részvétel. A fiatal demokraták továbbra is következetesek kívánnak maradni elveikhez, az őszinte, nyílt és nyilvános politizáláshoz, épp ezért továbbra is a szókimondás jellemzi majd politikájukat. Rockenbauer Zoltán választmányi tag, aki egyéni jelöltként a VII. kerületben indul, a Fidesz programját szabadelvűnek és szocíálliberálisnak nevezte, olyannak, amely az emberi szabadságra és öntevékenységre épül. Gazdasági téren az infláció megfékezését említette első feladatnak. Kifejtette: a Fidesz a békés rendszerváltás híve. A fiatal demokraták az államigazgatás felső szintjein szükségesnek tartják a változtatásokat, ugyanakkor minden más szinten a szakmai hozzáértést tekintik alapvető kritériumnak a posztok betöltésénél. A Fidesz nem híve semminemű boszorkányüldözésnek, ellenez bármiféle B-listázást. Felelősségre vonást kizárólag a jogszerűség alapján fogad el. Győr: MDF Ötszáz főnyi közönség részvételével tartott szombaton politikai nagygyűlést Győrött a Magyar Demokrata Fórum. Ez alkalommal alakult meg az MDF hit és politika munka- csoportja, amely a szervezeten belüli politikai-eszmei irányzatok közül a kereszténydemokrata irányzatot képviseli, ilyen alapállásból szervez majd vitákat, rendezvényeket. A nagygyűlés szónoka Antall József, az MDF országos elnöke volt, aki délután Győrött nemzetközi sajtótájékoztatót tartott. A magyar, osztrák és szlovák újságírók kérdéseire válaszolva egyebek között kifejtette, hogy szervezete egy több párt által kialakitott parlamenti demokráciában a jobbközép irányzatot fogja képviselni, kormányzati elgondolásaik a nyugatnémet kereszténydemokrata pártéhoz állnak közel. ' A szovjet csapatok kivonásával kapcsolatban Antall József leszögezte, hogy a Magyar Demokrata Fórum a mielőbbi kivonulást sürgeti, illetve követeli, hozzátéve azt, hogy továbbra is híve marad a magyar—szovjet gazdasági, társadalmi és politikai kapcsolatok ápolásának, erősítésének, de ehhez nincs szükség arra, hogy idegen csapatok állomásozzanak az ország területén. A Magyar Demokrata Fórum elnökének szombati programja Sopronban fejeződött be, ahol az egyetemi tornacsarnokban rendezett politikai nagygyűlés szónoka volt. Székesfehérvár: MSZP Székesfehérvárott tartotta országos választási nagygyűlését a Magyar Szocialista Párt. A résztvevőket Nyers Rezső köszöntötte, majd Pozsgay Imre bejelentette, hogy egy híján minden választókerületben országgyűlésiképviselő-jelöltet állítanák. Ez a bizalom, valamint a párt meggyőző mértéktartó programja lehet a garancia a békés átmenet folytatására, egy olyan rendszerváltásra, amely a nemzet felemelkedéséhez elkerülhetetlen. Nyers Rezső pártelnök véleménye szerint a több ezer ajánlás azt bizonyítja, hogy Magyarországon gyökeret vert az elmúlt év októberében alakult párt. Rámutatott továbbá, hogy az MSZP olyan választásokat akar, amelyben riválisok, ellenfelek, de nem ellenségek küzdenek egymással. Olyan parlamentet akar, amely Magyarország biztos kormányzóképességét teremti meg, s ezáltal a társadalom békéjét, biztonságát a választások után. A választási nagygyűlést követően sajtótájékoztatót tartottak az MSZP országos listájának vezetői. Németh Miklós kivételével valamennyien úgy vélik, hogy a 175 képviselőjelölt 10 százaléka, vagy annál is több, részt vesz majd a parlament munkájában. Németh Miklós pesszimistább, szerinte az esélyek jók, de ezért az arányért még sokat kell tenniük. Horn Gyula szerint nagyon sok ma az újsütetű próféta ebben a hazában, és ajánlja a választóknak, hogy jól nézzék meg, ki tud hiteles válaszokat adni az ország gondjainak megoldására. Pozsgay Imre a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a szocialisták a szabadság rendjét szeretnék megteremteni, és ehhez elengedhetetlen az erős kormány és az erős elhatározásra képes parlament. (MTI) Budapest: SZDP A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a március 25-ei választáson a szavazatok 20 százalékának megszerzését győzelemnek könyvelné el. Az SZDP-nek 75 egyéni választókerületben sikerült jelöltet állítania. A szociáldemokratáknak Vas és Szabolcs megye kivételével mindenütt sikerült területi listát állítaniuk, így jogosultak országos listát állítani, amelyek alapján — a helyi választások után — képviselőket juttathatnak a parlamentbe. Az SZDP országos listáján 68 név olvasható, az első helyen a pártelnök, Petrasovits Anna szerepel. Mindez az SZDP budapesti központjában szombaton rendezett országos pártértekezleten hangzott el. Petrasovits Anna hangoztatta: a Szociáldemokrata Pártot nem lehet figyelmen kívül hagyni, továbbra is agyonhallgatni. Véleménye szerint a szociáldemokrácia egyetlen hiteles magyarországi képviselője az SZDP, amely elítéli a hatalomátmentés különböző formáit Az SZDP és a szakszervezetek viszonyáról szólva Petrasovits Anna leszögezte: szakszervezetek nélkül nem lesz polgári átalakulás. A pártelnök leszögezte: a szakszervezeti mozgalom és a szociáldemokrácia egybetartozó fogalmak, stratégiai szövetségesek. Az SZDP számit a vállalkozókra is, a párt olymódon kívánja átalakítani a gazdaságot, amely a vállalkozóknak is kedvez. A választási kampány kezdetére időzített országos értekezlet után tartott rövid sajtótájékoztatón Petrasovits Anna közölte: az SZDP partnerének tekint minden olyan szervezetet, amelynek programjában célként szerepel a polgári demokrácia megteremtése. Szerinte a novemberi népszavazás alkalmából szövetkezett négypárti „kiskoalíció” — az SZDSZ, a Fidesz, az FKgP és az SZDP — kormányképes lehet. Békéscsaba: SZDSZ Ne féljenek a választásoktól, visszarendeződés nem lesz, az MSZP gyakorlatilag nincs, nem lesz tagja a kormánykoalíciónak mondotta szombaton ifjú Rajk László, az SZDSZ egyik ügyvivője azon a békéscsabai nagygyűlésen, amelyen a szabaddemokraták Békés megyei listáján szerep-, lök mutatkoztak be a mintegy 400 résztvevőnek. A 12 nevet tartalmazó listát Rajk László vezeti; a megyei művelődési központban megtartott nagygyűlésen beszédében elemezte, miért marad le hazánk a többi közép- és kelet-európai ország mögött az átalakulásban. Véleménye szerint az egyik kerékkötő az MSZP, illetve elődje, az MSZMP volt, mert Magyarországon az elmúlt években nem reformok történtek (se Kádár-, se Grósz-, se Horn-reformok), csak visszavonulás. Sajnos — mondotta —, néhány helyen még ott vannak az MSZP-sek, de a választás után az SZDSZ rákényszeríti őket arra, hogy teljesen visszavonuljanak. A választás után koalíciós kormány fog alakulni, s ha ennek tagja lesz az SZDSZ, partnereivel együtt megkísérli az ország talpra állítását. Ami nem lesz könnyű, mert Rajk László megítélése szerint a Németh-kormány semmit sem csinált, s a gazdasági katasztrófa szélére sodorta az országot. Felelőtlenül népszerűségre tört akkor is, amikor legutóbb Horn Gyula bejelentette csatlakozásunkat a NATO-hoz. Az SZDSZ változatlanul amellett van, hogy Magyarország semleges legyen. Az MDF-fel vitázva ifjú Rajk László a vezetőcsere radikális végigvitelét és a jogi felelősségre vonást is szorgalmazta. Az árak és a bérek befagyasztása helyett az SZDSZ hathatós inflációellenes programot kínál, s elutasítja az MDF, Rajk szerint árvalányhajas, múlt századi elképzelését, ami alapján azok az ország kiárusításával vádolják a szabaddemokratákat. HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Tanyapusztítás vagy tanyapusztulás? Megrázóan érzékletes képriport jelent meg a Petőfi Népe 1990. február 20-ai számának 5. oldalán. Valóban ez a szükségszerű sorsa a negyven évig minden módon tiltott, de szívünkhöz közel álló, sajátosan magyar településformának, amely elvesztette az őt éltető saját földterületét, a jól működő szabad piacát, és tiltva volt bővítése, felújítása. De a területi kutatóból kikívánkozik néhány megjegyzés, amely talán árnyalja a megjelent képek egyoldalú tanulságát. A külterületi építések általános tilalma 1968 óta megszűnt. Bács- Kiskun megyében több mint száz építési engedélyezési eljárást hagytak jóvá tanyákra, jelenleg is folyik a felmentések lehetőségeinek rendszerbe foglalása. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium megbízásából 1990 májusára készíti el kutatócsoportunk „A tanyai építési szabályozás elvi és gyakorlati kérdései” című vizsgálatot, amely remélhetően a változó földtörvénnyel és a megalkotandó ön- kormányzati törvénnyel együtt visszaadja ennek a településformának is a becsületét és lehetőségeit. Egészen más a „kép” a matkói határtól alig 20 kilométerre levő Kunszálláson vagy a Félegyházáról Bugacra vezető út mentén. Az intenzív gazdaság élteti a tanyát, automata telefonjuk van, több helyre a közelmúltban vezették be a gázt is. Legalább 30 új vagy felújított tanyáról készülhetne hasonlóan szép fényképfelvétel. Megint más a helyzet a szakszövetkezeti falvakban, ahol a tanya - a régi formát öltve — ismét ideiglenes „tanyázó hely” lett. Sokan kétlakiak, a modern falusi házuk mellett fenntartják a tanyát, ahol csak gazdálkodnak. Néhány községben, különösen a Kiskunsági Nemzeti Park környékén nagy számban üdülő tanyává alakultak. Valóban gazdagok vagyunk, ha tovább pusztítjuk a tanyát, de a szükségszerű pusztulás természetes folyamat, mint ahogy egy modern agrárgazdasággal rendelkező vidéken a megújulásuk is az lehet. Bajorországban, ahol a hetvenes években a koncentrálódó farmgazdaságok nem fértek el a faluban, újratanyásodott a vidék. Külterületi rendezési tervek alapján (nálunk ilyen még nincs), a közérdeket és a XX. század végi igényeket (közút, telefon, elektromos áram, víznyerés és víztisztítás stb.) mesz- szemenően figyelembe véve. Helyesen úja Magyar Ágnes, hogy „A tanya meghal, sokáig, talán éveken át agonizálva”. Ez valóban jellemző az elmúlt negyven évre. De újjá is születhet, ha hagyjuk a földhasználatot és -tulajdont, a jól szervezett agrárgazdaságot és piacot, a helyi (tanyai és falusi) önkormányzatokat érdemben működni, illetve cselekedni. A tanyán lakókért, és velük együtt. Bács- Kiskun még mindig a legnagyobb tanyás megye, Kecskemét pedig a legnagyobb tanyás város, így bár a tanyakérdés talán már nem sorskérdés, még mindig nagyon fontos nyolcvanezer ember számára. Dr. Csatári Bálint MTA Regionális Kutatások Központja Településkutató Csoportja