Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

2 I PETŐFI NÉPE • 1990. február 24. Bush és Kohl közös víkendje Huszonnégy órát tölt a hét végén a nyugatnémet kancellár az amerikai el­nöki üdülőben, ahol a német kérdésről tárgyalnak. Helmut Kohl szombaton, helyi idő szerint délben érkezik Wa­shingtonba, ahonnan azonnal a fővá­ros közelében fekvő Camp Davidbe re­pül. Kohl és házigazdája, George Bush elnök, tanácsadóik szűk körének bevo­násával a késő esti órákig tárgyal, majd vasárnap reggel fejezik be megbeszélé­seiket. Washington a jelek szerint a koráb­binál nagyobb jelentőséget tulajdonít a tárgyalásoknak: az eredeti tervek sze­rint csak Kohl kancellár készült sajtó- értekezletre, míg most — amerikai ja­vaslatra — Helmut Kohl és George Bush vasárnap délben közösen tájé­koztatja az újságírókat. Kohl ezt köve­tően hazautazik. Egyes amerikai politikusok aggód­nak, hogy a Nyugatnak tett további engedmények veszélyeztethetik Mihail Gorbacsov helyzetét, írta pénteken a The Wall Street Journal. Ezért mérle­gelhetnek a hétvégi találkozón egy eu­rópaijavaslatot: idővel lépjen a NATO helyébe új biztonsági szervezet. Erre célzott Helmut Schmidt, volt bonni kancellár is pénteki washingtoni tv- nyilatkozatában. Nézete szerint a „ket­tő plusz négy” (a két német állam, majd a négy nagyhatalom tárgyalásai a né­met egységről) egyelőre üres keretet je­lent, amiből a 90-es években a helsinki­hez hasonló összeurópai biztonsági konferencia alakul majd ki. Schmidt szólt arról, hogy — tekin­tettel a csökkenő katonai erőre — a NATO-ra legfeljebb az évtized végéig lehet még szükség. Amerikai csapatok­nak — bár a jelenleginél jóval kisebb számban — Európában kell maradni- ok, mondotta. A szociáldemokrata politikus szerint nem lehet új nacionalizmusról beszélni Kelet-Európábán: a kommunista dik­tatúrák által elnyomott nemzeti tudat felszabadulásáról van szó. Magyarok, csehek, lengyelek, szlovákok, keletné- •metek csaknem 50 év után először fo­galmazhatják meg nemzeti érdekeiket, nemzeti azonosságukat. A Művelődési Minisztérium visszavonta az érettségi tételeket A Művelődési Minisztérium vezetése úgy dön­tött, hogy visszavonja a napokban nyilvánosságra került érettségi tételeket. Pontosabban: a magyar , szóbeli tételeket ajánlottnak tekinti, s az érettségi útmutatóban megadott témakörökön belül szabad­ságot ad a tanároknak újabb tételek kidolgozásá­ra. A történelem szóbeli esetében továbbra is he­lyesnek tartja, hogy a korábbi központi témakö­rökben ne szerepeljenek politikai, ideológiai téte­lek, valamint az 1945 utáni korszak kiiktatását az érettségi témák közül. A kiadott történelemtétele­ket ezért a minisztérium témaköröknek tekinti, amelyeken belül a tanárok önállóan jelölhetnek ki pontosan meghatározott tételeket. A magyar írás­beli érettséginél a korábbi évek gyakorlata lesz ér­vényben. Az utóbbival kapcsolatosan a művelődési tárca felkéri az Országos Pedagógiai Intézetet, hogy — a minisztérium szakapparátusával közösen — dolgozzanak ki a titkosságot biztosító megfele­lő módszert —jelentette be Glatz Ferenc művelő­dési miniszter pénteken a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. A Die Welt cikke Haderő-csökkentési tervek Horn Gyula kijelentéséről Ázsiában és a csendes-óceáni térségben Magyarországnak az az óhaja, hogy beléphessen a NATO-ba, a Varsói Szerződésnek mint politikai szövetség­nek is a végét jelzi — állapítja meg pénteki kommentárjában a Die Welt című napilap. A magyar kormány — külügymi­niszterének nyilatkozatával — levonta á következtetést az európai szovjetbi­rodalom előrehaladott bomlásából, nemkülönben a Kelet és Nyugat között elterülő Magyarország nemzeti érdeke­iből: Magyarország úgy érzi, hogy a Nyugathoz tartozik, és ott is keresi biz­tonságát. Ehhez hozzá tartozik szabad­ságának védelme a keleti nagyhatalom­mal, és nemzeti önazonosságának vé­delme a román szomszéddal szemben - mutat rá á befolyásos napilap. Mindez az európai helyzet új korszak hajnalát jelző fordulatának mind ez idáig legdrámaibb kifejezője. Természetesen — állapítja meg a Die Welt — az Atlanti Szövetség a Szovjet­unió egy eddigi szövetségesét még az európai szembenállás lebontásának és az enyhülésnek az idején sem vehetné fel Moszkva hozzájárulása nélkül, mert ezzel lerombolná a két geopolitikai ala­kulattal tervezett európai biztonsági rendszer alapjait. Ezt Budapesten is tudják. Horn Gyula külügyminiszter nyilatkozata éppen ezért mindenek­előtt függetlenségi törekvés kinyilvání­tása s arra irányul, hogy visszafordít­hatatlanná tegye a Nyugathoz való kö­zeledés irányába mutató fejlődést Kö­zép-Európában. A nyilatkozat ezenfelül a nyugati szövetség számára kijelöli a fegyverzet- ellenőrzési határokat a két szövetség között: Magyarország világossá teszi, hogy hadseregét a jövőben már nem óhajtja a Varsói Szerződés többi tagál­lamai fegyveres erőivel együtt összeszá­moltatni közös szövetségi felső határ alatt, s katonapolitikailag nem akarja magát Kelet-Európábán a Szovjetunió oldalára soroltatni. Ez olyan jelzés, amely érinti az Atlanti-óceántól az Urálig elhelyezkedő hagyományos fegyveres erőkről Bécsben folytatott tárgyalások további menetét is — véli a Die Welt cikkírója. A hadsereg legyen nemzeti! (Folytatás az 1. oldalról) csak kutatják a hadseregnek a világhá­borúkban és 1956-ban betöltött szere­pét is. Ezeknek a kérdéseknek a kidolgozá­sa természetesen hosszabb időszakot ölel majd fel, de vannak olyan gyakor­lati és formai elemek, amelyek a hade­rőreform részeként azonnali lépéseket követelnek. így például javaslat készült a Magyar Néphadsereg nevének meg­változtatására. Amennyiben az Or­szággyűlés azt elfogadja, március 15- étől a Magyar Honvédség megnevezés lép életbe. A névváltoztatás mellett megkezdő­dött az alkotmány alaptörvényeire épü­lő új szolgálati és alaki szabályzat előké­szítése. A hadsereg nemzeti jellegét erő­sítve a különböző jelvények, kitünteté­sek, felségjelek és csapatzászlók is új formát kapnak. A vezérőrnagy azt is el­mondta: nem az a fontos, mekkora a hadsereg,,hanem az, hogy mire van ki­képezve. így az új védelmi doktrínának megfelelően a kiképzés anyagi-techni­kai feltételei is átalakulnak, többek közt védelmi jellegű gyakorlóterek épülnek. Az egyesülési és gyülekezési, a párttör­vény, a lelkiismereti és vallásgyakorlási törvény kapcsán módosították a hadse­reg irányítását, szerkezetét és belső éle­tét is. Mind tartalmilag, mind formailag megváltozott a Honvédelmi Minisztéri­um hetilapja., a megszűnt Pont újság he­lyett március 15-étől Magyar Honvéd címmel új lap jelenik meg. A miniszterhelyettes beszámolója után Keleti György ezredes, a HM szó­vivője a február végi állományváltásról tájékoztatta a megjelenteket. Elmond­ta, hogy a határőrségnél február 14-én, a honvédségnél pedig feburár 15-én kez­dődtek meg a leszerelések. Az arra rá­szoruló leszerelő katonák között 20 mil­lió forint leszerelési segélyt osztanak ki, amely szociális és egyéb szempontok alapján személyenként 1500-tól 3500 forintig terjedhet. Mivel a fogdában eltöltött idő nem számít szolgálatnak, 527 katonának maximálisan 30 .napig még tovább kell szolgálnia. A bevonulásra február 26—27-én ke­rül sor, ami a tavalyi évhez képest 1Ö ezerrel kevesebbet, 14 ezer fiatalt érint majd. A kiegészítő parancsnokságok vállalták, hofey a bevonulok 75 százalé­kát vagy a lakóhely szerinti, vagy a szomszédos megyékben helyezik el. Az alapkiképzés március 1-jén kezdődik és március 31 -éig tart. A katonai eskütétel­re a honi légvédelemnél március 15-én, a szárazföldi alakulatoknál március 17- én kerül sor. Az első látogatási lehetőség a hozzátartozók számára március 10— 11-én lesz. Az alternatív katonai szolgálatról szplva Keleti György elmondta, hogy fegyver nélküli, egyenruhás szolgálatra eddig nyolcvanan adták be kérelmüket, s a bizottság ezeket el is fogadta. A 80 sor­katona a bicskei építőalakulatnál kezdi meg szolgálatát. A polgári szolgálatot 574-en kérelmezték, s 220-an kaptak en­gedélyt. Foglalkoztatásukat az ÁBMH várhatóan augusztusig megszervezi. Szombathelyi Ferenc egy kérdésre válaszolva Magyarország esetleges NATO-tagságáról is beszélt. Vélemé­nye szerint a mai globális és európai egyensúlyt egyik napról a másikra meg­ingatni, abban zavart okozni, nem lenne politikus lépés. De feltételezhetően egy új Európában új biztonsági rendszer alakul majd ki, amelyben a Varsói Szer­ződés és a NATO együttműködése új megközelítést nyerhet. A történelem majd ki fogja kínlódni ezt az új bizton­sági rendszert — tette hozzá. A szovjet csapatkivonással kapcso­latban elhangzott, hogy az nem befolyá­solja a jövőre meghirdetett 12 hónapos, katonai szolgálat bevezetését. (MTI) ÚJ SZÍNEKBEN a régi ízekkel várja Önt a lajosmizsei ®.® ©■© ® ® ©••© .© © ©.©.© © ® © © ® © © ©:©.© ©•© © TANYACSÁRDA í © © © ©1 MONIMPEX TANYACSÁRDA KFT. Gömöri Ferenc ügyvezető igazgató Nyitás: 1990. március 1-jén (csütörtökön) •-'írr Nyitva: 11-től 23 óráig. 522 Az Egyesült Államok 10 százalékkal kívánja csökkenti az Ázsiában és a csendes-óceáni térségben állomásozó haderejét — jelentette ki pénteken a Tokióban tartózkodó Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. A ja­pán főváros sajtóklubjában tartott előadásában ugyanakkor leszögezte, hogy az Egyesült Államokban a jövőben is fenntatja katonai jelenlétét a térségben. Az amerikai hadsereg jelenleg mintegy 120 ezer embert állomásoztat a területen, igy a miniszter bejelentése szerint 12 ezer ember kivonásáról van szó, három év alatt. A döntés azonban még nem végleges. Az amerikai védelm.i miniszter további csökkentéseket is kilátásba helye­zett, de nyomatékosan hangoztatta: tekintve a szovjet katonai jelenlétet, Washington „nem hagyja katonák nélkül” Ázsiát és a Csendes-óceán térségét. Bár Cheney szerint Washington a csapatcsökkentésért nem vár hasonló szovjet választ, a miniszter közölte: „Üdvözölnénk olyan lépéseket a Szov­jetunió részéről, amelyek hozzájárulnának a feszültség csökkentéséhez Ázsiában és a Csendes-óceánon”. Sürgette a Szovjetuniót, hogy feltétel nélkül adja vissza Japánnak az „északi területeket”, s ösztönözze a KNDK-t, kezdjen párbeszédet Dél-Koreával. A független megyei napilapokért A MÚOSZ elnökségének állásfoglalása A MÚOSZ elnöksége üdvözli ugyan, hogy az MSZP fel kívánja adni a megyei napilapok fölötti politikai felügyeletét, más vonatkozásban azonban nem ért egyet a párt javaslataival. Nem tartja elfogadhatónak helyi felügyelő bizottsá­gok létrehozását, ezért azokban nem haj­landó részt venni, hiszen így egypárti helyett többpárti irányítás jönne létre, ugyanaz a lehetetlen állapot, ami a rá­dió- és a televí­ziókuratóriummal kapcsolatban kiala­kult. A MÚOSZ megerősíti korábbi ál­láspontját: a megyei napilapok — a nem­zeti tájékoztatási intézményrendszer ré­szeként — pártoktól független, önálló szellemi műhelyként működjenek, kia- dóik pedig önálló állami*.vagy, állam ál­tal felügyelt vállalatok legyenek. A Magyar Újságírók Országos Szövetségénék Elnöksége A tét több mint másfél milliárd Pénteken a Fővárosi Bíróság gazdasági elnökhelyettese, dr. Piskolty Sándor meghallgatta a Csepel Autógyár és az Ikarus képviselőit, miután a Csepel Autó pert indított az autóbuszgyár ellen 1,6 milliárd forintos tartozásának kiegyenlíté­sére. A bírósági eljárási szabályzat alapján a meghallgatás nem volt nyilvános. Az MTI értesülése szerint a bíróság szakértői bizonyítást kért, s majd annak alapján dönt a per további menetéről. Addig, ameddig nem tudják megfelelő módon tisztázni az ügy részleteit, semmiképpen nem kívánják az Ikarust és dolgozóit hátrányos helyzetbe hozni. Forrongás Imrehegyen (Folytatás az 1. oldalról) 35-en ellene, 49-en mellette voksolnak, majd kiabálás kezdődik: és a kintiek? A folyosón szavazásismétlés, ellenpró­bával. Míg a feltartott kezeket számol­ják, a tömeg megindulna kifelé, „Ele­günk van!, Nincs értelme!, Csalás, jöj­jenek vissza!” kiáltások hangzanak., A kinti eredmény azért megszületik, egy a főagronómus ellen, 17 mellette: Ami odakint — Azt is írják meg, hogy ez milyen szava­zás volt! Mi a nevünket is adjuk hozzá. Itt jócskán voltak kéleshalmiak, császártöltési­ek, meg keceliek is. Azok holnap Kéleshal- mán újra leadják a szavazatukat — mondja Körmendi István. — A szavazás előtt vagy 40 ember elment, mert megunta a hercehurcát — egészíti ki Molnár Ferenc, a szövetkezet volt MSZMP- titkára. Nagy Sándor nemrégen még a szövetkezet dolgozója volt: — Tulajdonképpen el volt döntve, hogy titkosan szavazunk, de addig magyarázták ezt az egész szavazási procedúrát, hogy az emberek megunták. Aztán egyszer csak kide­rült, hogy kézfeltartással kell szavazni. Hát ezek az emberek meg vannak félemlítve, mert a létük függ a vezetőségtől. — A folyosón meg az irodistákat, meg akiknek nincs is szavazati joguk, azokat is beleszámolták, saját szememmel láttam — mondja Körmendi. Megmutatják a sokat emlegetett sportléte­sítményt, amely a hajdani, megyei első osztá­lyú csapatnak készült. — Csupa profi játékos volt benne—mesé­li Villányi József —, azoknak aztán minden volt. A fizetés mellé hagymaföld, dohány­föld, szőlő, nyúl... — Nézze meg ezt a pályát — mutatja Kör­mendi István —, bármelyik pesti csapat meg­irigyelhette volna. Hagyták tönkremenni, pedig mi vállaltuk volna a karbantartását. Ezt a másikat már nem hagytuk, gondozzuk. Aki a teremben maradt vagy visszaült a helyére, őt hallhatja: felmondok! Majd a kissé lecsillapult zűrzavarban az elnök hangja: lemond az egész veze­tőség. A dermedt csendbe egy fejken­dős néni suttog bele: Te ne, Lajos! Az­tán még öttagú földosztó bizottság vá- lasztatik, majd a döntőbizottság elnö­kére voksol a tagság... G. E. zajlott... Nem hiszem, hogy létezik másutt kész sport­objektum, ahová a fiatalokat nem engedik be. — Nézze meg — mutatja Villányi —, el­kezdték ezt is nyúltrágyával beszórni, hogy hereföldet csináljanak belőle. Itt minden hi­vatalosan, társadalmi munkával épült. Az az épületsor most le van zárva. Van benne kon­diterem, két öltöző fürdőkkel, szertár, ven­déglő, nem akármilyen rézpulttal. Kulturált hely volt, ahová el lehetett járni kocsma he­lyett. Mellette a tekepálya. Most Kecelen Csanádi saját tekepályája üzemel, nem kis haszonnal. Ha ő olyan jó szakember, nem értőm, miért nem hasznosítja tudását a kö­zösben. Van néhány tanyája is, úgy beren­dezve, hogy szeme-szája elállna tőle. — Nincs az az ember — mondja Körmen­di —, aki bebizonyítja nekem, hogy ekkora vagyonra, húszmillióra, nyolc év alatt becsü­letes munkával szert lehet tenni. Visszamegyünk, Takács János, a „falu­mentő szövetség” szóvivője összefoglalja a nap eseményeit: — Az erkölcsi győzelem a miénk, embe­rek! Nem azért szövetkeztünk, hogy egymás torkának ugorjon a falu. Mi ma bebizonyí­tottuk, hogy tudynk kulturáltan viselkedni, vitaképesek vagyunk. H. T. Az Imrehegyi Új Élet Szakszövetkezetből tegnap is érzekett hír: a kéleshalmi részköz­gyűlésen a tagság egyhangúan Csanádi Mi­hály főagronómus mellett voksolt, aki azon­ban e pillanatban még nem döntött, mit is tesz... TANÁCSÜLÉS BAJÁN Költségvetés már van — pénz nem annyira Lapzártakor még javában tartott a csütörtöki tanácsülés. Ez az oka, hogy nem másnap, hanem csak ma tudósítunk a hosszúra nyúlt délutánról. Az ülés napirenden kívüli aktussal kezdődött. Barna György tanácselnök­helyettes megköszönte az elnöki asztalnál helyet- foglaló Bakay Erzsébetnek a város gobelinzászlajának elkészítését. A művésznő az Iparművészeti Főiskola nyugalmazott tanára, meghatottan szólt bajai emlékeiről, régi iskolájáról és a pályáját elindító Rudnay Képzőművészeti Körről. Ezt követően két napirendi kérdésben döntött a tanácsülés, mégpedig egyhan­gúlag. Elfogadták az idei munkatervet, és határozatlan időre kinevezték dr. Szabó Győző volt kórházigazgató-helyettest, a rendelőintézet igazgatóját a városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjévé. A fő napirendi pontot, az idei költségvetés Butterer Péter pénz-, terv- és munka­ügyi osztályvezető terjesztette elő. A rendelkezésre álló egymilliárd 400 millió forint felhasználásához sokan hozzászóltak. Dr. Deutsch Ottó kórházigazgató­helyettes például elmondta, hogy a tervezetten felül még 60 millió forintra lenne szükség, hogy a készülő diagnosztikai tömböt berendezhessék és műszerekkel felszerelhessék. Ronkovics József tanácstag megkérdezte, mi értendő az írásos anyag ama passzusán, hogy „a költségvetési intézményeknél elsődleges feladat az ellátási színvonal romlásának mérséklése”. Bohus Mihály kifejtette, hogy a legcél­szerűbb most a nem működő tőkét bankban elhelyezni a tekintélyes kamat végett, dr. Vattay Almos pedig kevésnek ítélte a műszaki osztály céljaira betervezett 24 millió forintot. Dr. Gasner István a határozati javaslat ama pontja mellétt emelt szó, mely az Egyesített Szociális Intézmény részere további 3 százalékos bérfejlesz­tést engedélyez. Hosszas vita után a tanácsülés a költségvetést elfogadta, úgy ítélve meg, hogy bármilyen átcsoportosításnak csak akkor volna értelme, ha felesleges költségvetési tételt lehetne hasznos helyre átvinni. (A tudósító általános benyomá­sa az volt, hogy a keretösszegből csak a lékeket lehet betömni.) Nagy meglepetést keltett dr. Sárközi István — az egyik legrégibb és legtekinté­lyesebb tanácstag — lemondása tisztségéről, aki elmondta: nem látja értelmét további erőfeszítésnek, miután eddigi kezdeményezései is — melyeket választói, az újvárosi lakosok érdekében javasolt — eredménytelenek maradtak. A sok egyéb megtárgyalnivaló között kiemelt figyelmet keltett a Vörösmarty utcai nyugdíjasház lakóinak levele, melyben azt követelik, a tanács váltsa be ígéretét, adja át a Vörösmarty utca 4. alatt levő helyiségeket, étkező és társalgó céljára. Ezt a kérdést, számos hozzászólás és megoldási javaslat után, a tanácsülés elnapolta. ......................... ^ „.„„-„vm-vG.kZiihí A felső szintű vezetők leváltását követelik az Agrikonnál (Folytatás az 1. oldalról) kettőszáz embertől rövidesen kénytelenek lesznek megválni. Az előadás után Gero Imre kije­lentette: nem tudja elfogadni, hogy érvényes szerződések birtokában (tudniillik a Szovjetunióval az idénre 500 millió forint értékű szerződést kötött az Agrikon) tönkremehet egy állami vállalat. Kalán Ferenc gyártás-előkészíté­si vezető a termelési osztály állás- foglalását ismertette. Egyebek kö­zött szorgalmazta, hogy a vezér- igazgató a kamarai, pénzügyi, ipari intézmények kapcsolataira építve, határozottan lépjen fel a kormány­zati intézkedésekkel szemben, ame­lyek akadályozzák a vállalat műkö­dését. Ugyanakkor tárja fel az Ag- rikon különböző egységeinek hibás döntéseit, a mulasztókat pedig von­ja felelősségre. Üzletági szinten a válság elmélyülése esetén csak olyan fizetés nélküli szabadságolást tudnak elfogadni, amely a termelés lassítását szolgálja. Ezt követően Gyöngyösi Sándor a konzervipari üzletág fejlesztői­nek felelősségét hangsúlyozta. Mint mondotta: el kell küldeni a fejlesztők közül azokat, akik nem bizonyítottak. Ágó István fejlesztő mérnök, So­mogyi Tamás kollégájával együtt visszautasította az őket ért, éles­nek ítélt támadást, mondván: ők olyan fejlesztési feladatokat haj­tottak végre, amilyenekre megbí­zást kaptak. Z. Kovács József, a tanműhely vezetője elmondta, hogy már ko­rábban hozzá kellett volna látni a termékszerkezet-váltáshoz. Ezután Sárosi Péter, a vállalat szb-titkára kért szót. Mint mondot­ta: a kormányintézkedés nemcsak az Agrikont érinti, hanem több ha­zai nagyvállalatot is. A kialakult helyzetért tehát nem csupán a válla­latnál kell keresni a felelősöket, ha­nem országos szinten is. Az illetékes kormány-tisztségviselők megalapo­zatlan döntéseikért felelősséggel tartoznak. Indítványozta, hogy az Agrikon szakszervezeti tanácsa — kétezer-ötszáz munkavállalója ne­vében —; tiltakozzon az ellen az ad­minisztratív intézkedés ellen, ame­lyet a kormány rákényszerít az üze­mekre, s ezáltal egész kollektívák veszíthetik el munkahelyüket. G. B. V 1/ <§ Gerő Imre: „Nem értem, hogy juthattunk idáig.”

Next

/
Thumbnails
Contents