Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

MA: Ma nincsenek bombaüzletek az építőiparban Százbarmincegymiltíós nyereség a Bácsépszernél (4. oldal) SAJTÓPOSTA: Hová lettek a zsírfokok? (4. oldal) Bojkottal a bürokrácia ellen (5. oldal) KÉTSZÁZ EMBERT ELBOCSÁT AZ ÜZLETÁG A felső szintű vezetők leváltását követelik az Agrikonnál Csökkent a konzervgépkereslet • Nyirádi Miklós ismerteti az előterjesztés tartalmát. „A létszám leépítésével egyetért a műhely kollektívája. A konzek­venciát a vállalat vezetősége vonja le, mivel a magasabb beosztású ve­zetők, akik szerintünk az üzletág teljes tönkremenéséért felelősek, továbbra is élvezik hatalmukat. Tehát, véleményünk szerint, a tel­jes felső szintű vezetés cseréje szük­séges ... Javasoljuk munkásta­nács létrehozását. A létszámleépí­tés összetételét ez a tanács határoz­za meg ...” Ez az idézet abból a körlevélből való, amelyet az Agri- kon forgácsolóműhelyének kollek­tívája fogalmazott meg a konzerv- gépgyártó üzletág tegnap megtar­tott, paprikás hangulatú munkás­gyűlése előtt. Nem is csoda, hogy időnként magasra csaptak az indulatok, hi­szen a fórumon egyetlen napirendi pontként az üzletág szervezeti vál­tozása és a létszámcsökkentés sze­repelt. Ennek alapjául a vezérigaz­gató nevével jegyzett előterjesztés szerepelt, amely elemezte az üzlet- ■ ág helyzetét és részletesen ismertet­te a tennivalókat. A munkásgyűlésen Nyirádi Miklós üzletágvezető elevenítette fel az előterjesztés fontosabb meg­állapításait. Mint mondotta: a konzervipari gépgyártás 1977-ben került Kecskemétre. A cél az volt, hogy a KGST-integráción belül el­sősorban a Szovjetuniónak, de mellette Csehszlovákiának, Len­gyelországnak, az NDK-nak és Bulgáriának is szállítsanak. A ter­melés volumene rövid idő alatt ala­posan felfutott, s a jövedelmezősé­ge miatt ez az üzletág a vállalat egyik alappillérévé vált. 1988 elejé­től, az új adótörvény, az új árrend­szer bevezetésével csökkent a jöve­delmezőség. A rubelelszámolású exportot megszorító idei, januári kormányszintű rendelkezés hatá­sára fizetésképtelenné vált az üzlet­ág, s a korábbi nagyságrendben nem képes termelni. Az előadó ezúttal nem mondta ki, de mindenki tudta: ez azt jelen­ti, hogy a 380 fős kollektívából (Folytatás a 2. oldalon) Zsivkov, a nagy egyesítő Bulgária, a majdnem-szovjetköztársaság Ha Bulgária Szovjetunióba való beolvasztásának 1963. évi zsivkovi kísérlete csupán „mulatságos képtelenség” volt, 1973- ban mindez „szigorúan tudományos alapokra” helyeződött — olvasható a Narodna Kultúra szófiai hetilap pénteken megjelent, legutóbbi számában. A Szovjetunióhoz való csatlakozást Todor Zsivkov, a leváltott párt- és állami vezető, 1963-ban javasolta Nyikita Hruscsov szovjet vezetőnek, de akkor még sikertelenül. Ez azonban nem vette el Zsivkov kedvét: egy évtizeddel később megpróbálkozott vele Brezsnyevnél is. Ezúttal olyannyira komo­lyan, hogy a kérdést — Brezsnyewel és más szovjet vezetőkkel folytatott előzetes megbeszélések után — 1973 júliusában napi­rendre tűzték a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak plenáris ülésén. A három fejezetből álló dokumentum az élet minden területére vonatkozóan, részletekbe menően tárgyalta az elképzelt „min­denoldalú közelítés” szakaszait, feltételeit, tennivalóit, a propa­gandának pedig a beolvadást a legmélyebb hazáfiság kritériuma­ként kellett volna elfogadtatnia a lakossággal. A Központi Bi­zottság mindenesetre „viharos tapssal” fogadta el Zsivkov „törté­nelmi” javaslatát. „Egy nép eltemetéséről volt szó, már hogyne lett volna ez történelmi” — olvasható a Narodna Kultúra részle­tes, még egyes felszólalásokat is idéző cikkében. A kísérlet tulajdonképpen majdnem , megvalósult. A pártplé- num után két hónappal Szófiába látogató Leonyid Brezsnyewel Zsivkov abban állapodott meg, hogy a párthatározatot nem hozzák nyilvánosságra, de csendben a megadott irányban kíván­nak tevékenykedni. Mígnem a nyolcvanas évek közepétől a Szov­jetunióval való szoros integráció helyett az elhatárolódás lett Zsivkov vezérgondolata. A Szovjetunióban ugyanis Gorbacsov és a peresztrojka kora következett el. IK i (4j^v^ % Pl Ali HU » ^áj| j HS fifóMflH^^S^HjHj Megbékélnek-e a bedolgozók? Rendkívüli közgyűlés a félegyházi háziipari szövetkezetben A Petőfi Népe többször írt a Kiskun­félegyházi Háziipari Szövetkezetben dúló viharokról. A békétlenség kirob­bantója az volt, hogy a vezetőség fel­szólította a tagsági viszonyban álló be­dolgozókat: „önként” lépjenek ki, és a jövőben mint alkalmazottak dolgozza­nak tovább. A hímzőrészleg asszonyai nem írták alá a nyilatkozatot, és — elmondásuk szerint — ennek következményei let­tek. Mondják: jó ideig nem kaptak munkát. Azután, amikor kaptak is, csak olyan keveset, hogy havi 1200 fo­rint körül kerestek. Felháborodásuk­ban minden lehetséges fórumot megke­restek, ahol jogorvoslatra számíthat­tak. Többek között az Okisz elnökét és a megyei ügyészséget is. Követelték egy rendkívüli közgyűlés összehívását, Farkas Jenő elnök és Lőrincz Lászlómé műszaki vezető leváltását, ettől remél­ve, hogy sorsuk jobbra fordul. Zsúfolásig telt moziterem Az Okisz elnöke igazat adott az asz- szonyoknak. Szerinte az elnök érvelése nem helytálló, és a készülő új szövetke­zeti törvény tervezete szerint nagyobb vagyonrészt lehet majd nevesíteni. A megyei főügyészség állásfoglalása szerint a vezetőségitek a tagok kilépte­tésére irányuló intézkedése alapsza­bályellenes volt és sértette a tagok ön­kéntes elhatározásának törvényben biztosított jogát is. A városi tanács igazgatási osztálya visszautasította az elnöknek azt a kijelentését, miszerint a törvényességi felügyelet gyakorlásakor elnézőek lettek volna bármiben is. Em­lékeztetőül még annyit, hogy a szemé­lyi igazolványokról készült fénymáso­latokról az elnök azt mondta, azokra azért volt szükség, hogy a fontosabb beosztásba kerülő dolgozókat „le tud­ják informálni”. Nos, azóta előkerült egy'ilyen fénymásolat. Az egyik takarí­tónőé ... Közben, a szovjet export leállítása miatt, a szövetkezet varrórészlege is ne­héz helyzetbe került. Jobbára csak rosszul fizető bérmunkát tudnak végez­ni. Ilyen körülmények között — meg­tartva magának az elegáns távozás jo­gát — lemondott az elnök. Ezek után — február 9-én — került sor az asszonyok által szorgalmazott rendkívüli közgyűlésre. ,A félegyházi mozi zsúfolásig megtelt. Még Tázlárról is eljöttek, mintegy cáfolva az elnöknek az első cikkben tett kijelentését: azért kellett kiléptetni a távol lakó tagokat, 'mert nehéz összehívni a közgyűlést. A törvényességet biztosítandó, jelen volt dr. Lakatos István, a megyei Ki- szöv elnöke és dr. Tiborc Csaba, a szö­vetség jogtanácsosa. Utólagos magyarázatok A napirend szerint a közgyűlés fel­adata az alapszabály módösitása, az elnök — most már formális — felmen­tése és a hímző asszonyoknak a műsza­ki vezetővel szembeni panaszainak megtárgyalása, volt. A tagság javasolta még alapszabályi módosításnak, hogy személyi ügyekről ezentúl titkos szava­zással döntsenek. A lemondott elnök — élve a természetes és elvitathatatlan jogával, hogy válaszoljon az őt ért vá­dakra — 25 oldalas „védőbeszédet” tartott. Elmondta, hogy az „önkéntes” kilépési nyilatkozatok ötlete tőle szár­mazik ugyan, dé annak végrehajtását másokra bizta, igy ennek felelősségét az egész vezetőségnek viselnie, kell. Megerősítette azt a korábbi véleíné-; nyét, miszerint: ha sok bedolgozó ma­rad, akkor rendre határozatképtelen lesz a közgyűlés. Elmagyarázta, hogy a tagsági létszám'száz alá való szorításá­ra azért lett volna szükség, hogy kisszö­vetkezetté alakulhassanak, és így.évi (Folytatás a. 3. oldalon) I •• Összehívták I az Országgyűlés j márciusi ülésszakát Fodor István, az Országgyűlés I I megbízott elnöke az alkotmány I I 22. paragrafusának (2) bekezdése I I alapján március 14-én, szerdán I I 10 órára összehívta az Ország- I gyűlés márciusi ülésszakát. A tes­tület várhatóan megtárgyalja az I 1945 és 1963 közötti törvénysértő I elítélések semmissé nyilvánításá- I rój, valamint a magyar állampol­I gárságtól megfosztó' határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatokat. ■ A törvényalkotási munkát kö- I vetően az Országgyűlés ünnepé- I lyes megemlékezést tart 1848. K I március 15-éről. (MTI) Az SZDSZ választási nagygyűlése Kecskeméten Az SZDSZ két kecskeméti jelöltje több mint ötezer ajánlószelvényt kapott a választópolgároktól az elmúlt hetekben — jelentette be dr. Sándor László* a szabad demokraták városi szervezetének ügyvivője tegnap este, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában rendezett választási nagygyűlésen. Tamás Gáspár Miklós országgyűlési képviselőnek, az SZDSZ egyik ügyvivőjének részvételével megtartott politikai rendezvényen kettőjük — dr. Sándor László és Tóth Tamás — bemutatásával indult kampányuk második szakasza. Tamás Gáspár Miklós emlékeztette hallgatóságát azokra az ígéretekre, amelyek miatt az SZDSZ programját, jelöltjeit érdemes támogatni a választóknak. Szabad versenyen alapuló piacgazdaságot kívánnak Magyarországon is megvalósítani, ahol túlsúlyba kerülnek a magánvállalatok, ahol az emberek vállalkozni mernek, ahol valódi árak vannak, amiket a kínálat-kereslet alakit. Szólt az állam és az önkormányzatok feladatairól, jellemzőiről is ebben a programban: „gyenge”, takarékos állam, amely a vállalkozó kedvet alacsony adókkal élénkíti és erős, demokrácián alapuló helyi önkormányzatok. Természetesen az SZDSZ elképzeléseinek megvalósításához szükség van arra is, hogy a békés átmenet valóban békés legyen — utalt egy forradalom lehetőségé­re a nagygyűlés szónoka. Az új országgyűlésnek nem csak olyan törvényi garanci­ákat kell teremtenie, amelyek ezt megakadályozhatják, hanem olyan törvényeket is alkotnia kell, amelyek védenek a jogtiprások ellen, amelyék akkor is megóvják a jogállamiságot, ha történetesen az egyén érdeke a többségével kerül szembe. N. N: M. Forrongás Imrehegyen A főagronómus megy vagy marad? Csütörtökön Imrehegyen nem értek véget a nap eseményei a csen- <ies demonstrációval (amelyről tegnap beszámoltunk). Egy „ren­dező” kártyát viselő fiatalembert, Körmendi Istvánt az okokról fag­gatom: — Három gyerekem van, és nincs munkám. Egy évig tápszállí­tó IFA-n dolgoztam, a szerződéses üzemeltetők között. Amikor az an- gőranyúl veszteségessé vált, azt mondták, a mi munkánkra nincs szükség. .— Azt akaiják, vállalkozzunk • — szól közbe indulatosan Nagy Sándor — de mire? A szövetkezet vezetői nem imrehegyiek, nem képviselnek bennünket. Azt akar­juk, hogy számoljanak el! Sok szakember van a faluban, azok majd kitalálják, mit - csináljunk. Akármit lehetne, vasszéket, asz­talt, bármit! A petíciónkban leír­takból induljon ki a közgyűlés! Már nincs kenyerük az embereknek. Az ImTehegyi Új Elet Szakszö­vetkezet kapujában a „falumentő szövetség” képviselői és a gazda­ság vezetői megvívják szópárbaju­kat, majd folytatódik a részköz­gyűlés. A meghívott tagok, mint­egy 180-an, nem fémek a terem­ben, többen kiszorulnak a folyosó­ra. A szakszövetkezet elnöke, Béla ■ Lajos beszámolójában nem sok jót tud mondani. Az ágazatokban esetleg minimális nyereségről van szó, az angóranyúl 1,3 millió vesz­teségét hozott, a szakszövetkezet 668 ezer forintos nyereséggel zárt. A vállalkozásé a jövő, tehát szer­ződést kötöttek a felvásárlókkal paradicsom és dohány termelésére. A tagok közül többen úgy gondol­ták, próbálkoznak. Aztán jó néhá­ny an visszaléptek.. Csanádi Mihály főagronómus következik: SBgEllenem íródott a petíció, ha a tagság úgy szavaz, lemondok. A tüntetésen egy ki nem fizetett nyereséget kértek tőlem számón. Itt a postai utalvány. Ki lett fizet­ve, igaz? A sorok közül az érintett bólint. A szövetkezet jogásza igyekszik ez­után a törvényeknek érvényt sze­rezni, mondván: a föagronómusi beosztásróLJehet nyilt szavazással dönteni, a vezetői tagságról azon­ban csak titkosan. A hozzászólá­sokból néhány: „A közösben elfa­gyott a szőlő, ha a magunkéban csináljuk, nem fagy el?” „Jó szak­ember a Miska (a főagronómus)”, amire a válasz: „Nem vagytok ti sógorok?”, „Tűnjön el a főagronó­mus”. Szavazás, kézfeltartással, árról, maradjon-e főagronómus Csanádi Mihály? A teremben ülők közül (Folytatás a 2. oldalon) Paskai László Erdélyben Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek pénteken Erdély-- be utazott. A magyar főpap a hét végén Gyulafehérváron, Marosvá­sárhelyen és Kolozsváron szentmi­sét tart. Programja szerint felkeresi Jakab Antal erdélyi püskököt, Bá­lint Lajos segédpüspököt, s találko­zik a gyulafehérvári szeminárium tanáraival' és növendékeivel is. (MTI) Biíyiiw»il^H Tízezerrel kevesebb bevonuló A magyar honvédség nemzeti jellegének kialakításáról és a feb­ruári állományváltásról tartottak sajtótájékoztatót pénteken, a Hon­védelmi Minisztériumban. Szombathelyi. Ferenc vezérőr­nagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes elmondta: ma olyan helyzetben vagyunk, amikor szükség és lehe­tőség van a nemzet és hadserege egysegének új alapokra helyezésé­re. A katonai vezetés elhatározott szándéka, hogy a tudomány szak­embereinek, a közélet szereplőinek és az állampolgároknak bevonásá­val feltárják a magyar hadsereg vi­szonyát a nemzethez. ‘ Ugyan­(Folytatás a 2. oldalon) ■ JÍl£ „A szárazföldön igazi férfi, á tengeren pedig néggyel is felér” ■ Finnországban a Mátyás a legnépszerűbb férfikeresztnév; a szokások szerint a béke, a rend, -a nyugalom, a jólét szimbóluma. A mondás úgy tartja: „Mátyás a szárazföldön igazi férfi, a tengeren pedig néggyel is felér”. Érthető tehát, hogy Finnországban kedves -hagyomány: minden esztendőben megválasztják az év Mátyását. A kitüntető címet egy állampolgári szervezet, a Mátyás-nap Finnorszá­gi Nemzeti Bizottsága ítéli oda egy-egy kimagasló teljesítményt nyújtó Mátyás­nak. Ebben az esztendőben ezt a címet Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének ítélték oda a Magyar Köztársaság kikiáltásáért. Ez volt az első alkalom, hogy nem finn, hanem külföldi Mátyás részesült az elismerésben. Szűrös Mátyás — a magyar és a finn nép barátságát reprezentáló gesztusként értékelve a'kitüntető címet — pénteken a Parlamentben fogadta a Mátyás-nap Finnországi Nemzeti Bizottságának küldöttségét, amelynek tagjai természetesen valamennyien a Mátyás keresztnevet viselik. A delegációt — amely három napig tartózkodik hazánkban — Matti Sürömaa, a finn Vállalkozói Munkáltatók Köz­ponti-Szövetségének propagandaigazgatója vezeti, ő adta át a kitüntetést doku­mentáló finn és magyar nyelvű diplomát, valamint ajándékként egy, a finn főváros központját ábrázoló grafikát. A találkozón — amelyen részt vett Risto Hyvärinen, a Finn Köztársaság buda­pesti nagykövete is — Szűrös Mátyás meghívta vendégeit, hogy tavasszal vegye­nek részt a Mátyás király emlékezetére rendezendő székesfehérvári ünnepségen. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents