Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

1990. február 21. • PETŐFI NÉPE • 3 A FIDESZ ÁLLÁSPONTJA: Rendszerváltásra van szükség A Fidesz megalkuvás nélkül a pártállami rendszer lebontását kö­veteli, mert nem elég a hatalomvál­tás, rendszerváltásra van szükség. A kommunisták Magyarorszá­got a világ egyik legeladósodot- tabb országává tették. 40 éves uralkodásuk alatt gazdaságunk ipari múzeummá züllött. A kom­munisták ígéreteit soha nem iga­zolták tetteik. Az embereket meg­félemlítették, hallgatásra kénysze­rítették. Elutasítjuk a harmadik út lehe­tőségét is. Bizonytalan, veszélyes illúzió. Feladatunk, hogy megszabadít­suk az állampolgárokat a beléjük égetett félelemtől, s közreműköd­jünk egy szabad társadalom meg­teremtésében. Programunkkal nyugati típusú piacgazdaságot kívánunk megva­lósítani, mégpedig azért, hogy a piac szabályozzon. A központi ál­lami újraelosztás helyett az állami beavatkozás radikális csökkenté­sét kívánjuk. Ennek előmozdításához elsősor­ban tulajdonreformot kell végre­hajtani. Bizalmatlanok vagyunk az állami tulajdonban levő monopol- szervezetekkel szemben. Őket még egy stabil piacgazdaságban is ne­héz arra kényszeríteni, hogy piac­képes többletteljesítménnyel javít­sanak helyzetünkön. Ma pedig ezek a szervezetek dominálnak, ezért érdemi előrelépést csak ezen szervezeteket radikálisan csökken­tő privatizációs program biztosít­hat. Az állami tulajdon leépítése több évig tartó program keretében A kígyó és az ő bőre, avagy HŐSÖK TERE, 1989. június 16. Orbán Viktor: „Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt vá­laszthatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának hala-', déktalan megkezdéséről.” NÉPSZABADSÁG, 1989. júni­us 20. Horn Gyula interjúja: ,,—r Reagált-e hivatalosan a Szovjetunió arra, hogy a temetés előtti estén a Fidesz aktivistái tün­tetést rendeztek a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetsége előtt, sőt a temetés egyes szónokai a Magyar- országon állomásozó szovjet csa­patok azonnali kivonását követel­ték? — Hivatalos reagálás nem tör­tént (...), a tüntetés azonban nem használt a két ország kapcso­latának. Véleményem szerint ezek a megnyilvánulások nem éppen fe­lelősségteljes gondolkodásról árul­kodnak. Ugyanis nekünk alapvető szükségünk van arra, hogy ne csak jóban legyünk a szovjét vezetéssel, hanem folyamatosan erősítsük a kapcsolatokat, a bizalmat. Az ilyen szélsőséges megnyilatkozá­sok ennek a jó szándéknak a gyen­gítését jelentik. (...) meggyőző­désem, hogy akár a tüntetés, akár a Hősök terén már említett egyik beszéd csak egy nagyon kis cso­portnak a véleményét fejezi ki.” NÉPSZABADSÁG, 1989. jú­nius 22. Németh Miklós nyilat­kozata: „— A temetés előtti napon tmn tetésre került sor a szovjet nagykö­vetség előtt. A gyászszertartáson egyes szónokok a szovjet csapatok azonnali kivonását követelték. Mi a véleménye ezekről a megnyilvá­nulásokról? — Meggyőződésem, hogy ezek a megnyilvánulások — a mai sok­színű magyar társadalomban — rendkívül szűk kisebbség vélemé­nyét tükrözik, nincs tömegbázi­történhet. Tekintettel arra, hogy belföldi magánszemélyek rendel­kezésére álló tőkéje és a nálunk befektetni szánt külföldi tőke ösz- szesen is legfeljebb az állami va­gyon 20-30 %-át vásárolhatná fel néhány éven belül, így az állami tulajdon további belső átcsoporto­sítását tartjuk szükségesnek. Az ál­lami tulajdon átcsoportosításának fő iránya ezért az intézményi tulaj­don (társadalombiztosítás, nyug­díjpénztár, biztosítótársaság, he­lyi-községi önkormányzatok, ok­tatás, egészségügy stb.) kell, hogy legyen. Az állami tulajdon ilyen irá­nyú átcsoportosítása mellett messzemenően támogatni kell a versenyképes magántulajdon mi­nél szélesebb körű létrejöttét. Ezt kedvezményes hitelekkel, tá­mogatásokkal, hosszú távú bér­letekkel kell segíteni. Valljuk, hogy a magántulajdon minél szé­lesebb körű kiterjesztéséhez leg­lényegesebb az esélyegyenlőség biztosítása. Radikálisan fel kell számolni a monopolszervezetek vállalkozásbénító tevékenységét. Az öntevékeny gazdaságpoliti­kát támogatjuk. Ehhez viszont biztosítani kell a szabad információáramlást. A társada­lom minden tagjának, termelő­nek és felhasználónak egyaránt biztosítani kell az információhoz jutás lehetőségét. Valós -tények ismerete hiányában a gazdaság­ban szereplők nem tudnak éssze­rű döntéseket hozni, illetve az állami- döntések helyességének ellenőrzése is lehetetlen. amnéziás-e az újságolvasó? suk. A történelmi ismeretek és a politikai realitásérzék teljes hiá­nyáról tesz tanúságot az, aki nem tesz különbséget a mai szovjet re­formpolitika és az 1950-es évek szovjet nagyhatalmi politikája kö­zött. Meg Vágyók győződbe árról, hogy á Szovjetunió és Magyaror­szág közti jó viszony sokkal szilár­dabb alapokon nyugszik, mintsem azt felelőtlen megnyilvánulások megzavarhatnák. A demokratikus — a nemzeti adottságok jegyében megújuló — szocialista társada­lom építésének feltétele a jó ma­gyar—szovjet viszony.” MAGYAR HÍRLAP, 1990. ja­nuár 24. Németh Miklós parla­menti felszólalása: „ a. kormány — a közvéle­mény és a parlament támogatását élvezve — aktívan szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását. Rizskov miniszterelnökkel tár­gyalva egyetértettek abban, hogy a szovjet csapatok magyarországi állomásoztatása egy korábbi, ma már minden tekintetben meghala1- dott politikai és katonai koncepció következménye, s ma már sem po­litikai, sem katonai szempontból nem indokolt.” MAGYAR NEMZET, 1990. ja­nuár 24. Horn Gyula interjúja a Washington Postnak: „Horn kijelentette, hogy rövid időn belül dűlőre akarunk jutni. Már csak azért is, hogy elkerülhető legyen a parlamenti választások kampányában a szovjetellenes hangulatkeltés. A magyar diplo­mácia vezetője szerint a kormány szeretné, ha a csapatkivonásra még az idén, vagy legkésőbb jövő­re sor kerülne. (...) a magyar külügyminiszter anakronizmus­nak minősítette a szovjet csapatok jelenlétét 44 évvel a háború után, s az ilyesmi irritáló.” NO COMMENT. Mit akar a Magyar Néppárt? A vidék felemelkedését segítő képviselőket! A Magyar Néppárt (volt Nemzeti Parasztpárt) olyan képviselőjelölte­ket kíván indítani, akik személyes sorsuk révén ismerik, átélik a vidéki lakosságot sújtó számtalan hát­rányt. Önnön erejükből bizonyos mértékig képesek voltak személyes sorsuk jobbítására. Felemelkedé­sükkel a Népet szolgálták eddig is és óhajtják szolgálni a jövőben is. A Magyar Néppárt jelöltjeit aján­lócéduláival csak a mezőgazdaság­hoz ezer szállal kötődő, mezőgazda- sági vagy ipari munkásként, keres­kedőként, kisvállalkozóként, alkal­mazottként agyonhajszolt, megélni mégis alig képes dolgozók és nyugdíjasok támogathatják meg. Azok, akik most — érezzük — félnek, és sorsuk ellen úgy pró­bálnak lázadni, hogy visszatart­ják az ajánlócédulákat, s nem akarnak elmenni szavazni. Kérjük, értsék meg, ezzel a láza­dással önnön sorsukon nem javíta­nak, hanem rontanak. Ha a Nép ellenáll, akkor az érdekeit képvise­lő ellenzéki pártoknak — köztük a Magyar Néppártnak — a jövő­ben sem lesz lehetősége törvénye­sen, a parlamenten belül küzdeni, megakadályozni a Népet sújtó, igazságtalan törvények meghoza­talát. Kérjük, értsék meg, a hatal­mat kétfelé módon lehet megra­gadni: vagy fegyverrel (s akinek gyermeke van, ezt nem kívánhatja, hiszen tudjuk, a golyó nem válo­gat) vagy demokratikus úton: vá­lasztással. Mi az utóbbi, a békés változat mellett törünk lándzsát. A Nép támogatása nélkül azonban tehetetlenek vagyunk s leszünk. Kérjük, támogassák a Magyar Néppárt jelöltjeit! Ä Magyar Néppárt (volt Nem­zeti Parasztpárt) jelöltjeire még péntekig leadhatják ajánlószelvé­nyeiket. Zárójelben közöljük azt a címet, ahol az ajánlószelvényeket gyűjtik. . ' y # ' Kecskemét, 1. sz. választókör­zet: Kovács Klára újságíró (kecske­méti választási iroda, Katona Jó­zsef tér 8.1.17., ügyelet 17—18 óra között vagy Kecskemét, Szirom utca 28. szám). Kecskemét, 2. sz. választókörzet: Teleky Sándor ter­mészetgyógyász (kecskeméti vá­lasztási iroda, Katona József tér 8. Tisztességes számadást, a A Magyar Néppárt (volt Nem­zeti Parasztpárt) soraiba váija mindazokat, akik a nemzet fele­melkedése érdekében tenni kíván­nak. Józanul, józan számadással, nem pedig leszámolással. Itt je­gyezzük meg, hogy a Magyar Nép­párt a politikai, gazdasági kivált­ságokat sem most, sem a jövőben nem fogadja el. De arra kér min­denkit, hogy az indulatok ne sze­mélyek élete ellen, hanem a kivált­ságok, visszaélések ellen irányulja­nak. Árra kér mindenkit, hogy ne ugorjon be a most divatos „bűn­bakkeresésbe”, mert az egy sze­mélyre vagy pártra mutogatás nem viszi előre az országot. A velünk egyetértők tagjainak! I. 17., ügyelet 17—18 között vagy Kecskemét, Szirom utca 28. szám). Bács-Kiskun megye, 5. számú vá­lasztókörzet: Toldi György nyugdí­jas közgazdász, a Politikai Fog­lyok Szövetségének tagja. (Ajánló- szelvények leadhatók: dr. Mala- tinszki István, Kiskunfélegyháza, Bessenyei u. 15., Magyar Imre, Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 29., Vincze Gábomé, Petőfiszál- lás, Fekete László u. 5.). 6. sz. vá­lasztókerület : Henter Pál erdő- mérnök, erdészeti menedzser. (Ajánlószelvényeket gyűjti: Temesi József, Kiskőrös, Rét u. 45., Zsíros Istvánné, Csengőd, Ady u. 99. 6222). 7. számú választókerület: Székelyhídi Géza nyugdíjas agrár- közgazdász, a Politikai Foglyok Szövetségéúek tagja (Kalocsa, Szé­chenyi u. 65. mf. 4.). 8. sz. válasz­tókerület: dr. Farkas László erdő- mérnök, környezetgazdálkodási menedzser (Kiskunhalas, Jósika u. 1.). 9. sz. választókerület: Tácsi Ist­ván agrármérnök (6521 Vaskút, Damjanich u. 115.). 10. sz. válasz­tókerület: dr. Szoboszlai Attila közgazdász (Bácsalmás, Dózsa György u. 2., Szoboszlai István cí­mén.). kiváltságok felszámolását! soraiba csatlakozhatnak nyilvános rendezvényeinken. Jelentkezni le­het Kecskeméten a választási iro­dában (Katona József tér 8.1. 17., levélben vagy személyesen 17 és 18 óra, között), Kiskunhalason a „BÁCS-KUNSÁGI” szervezet irodájában (Jósika u. 1.). Bácsal­máson (Dózsa György u. 2. szám alatt Szoboszlai Istvánnál), János­halmán (dr. Darabos Istvánnál 6440 Vágóhíd u. 8.), Vaskúton Tá­csi Istvánnál, (Damjanich u. 115.), Tasson (Dózsa György u. 2. sz. alatt), Kalocsán (Széchenyi u. 65. mf. 4. sz. alatt). Magyar Néppárt „BÁCS-KUNSÁGI” Választási Bizottsága Mit akarnak a kecskeméti szocialisták? 1. rész I. Erős önkormányzatot a —Ahol a közhatalmat demokra­tikusan választott képviselő-testü­let és helyi népszavazás útján gya­korolják a polgárok. —Amelynek alapja egy több for­rásból táplálkozó városi költségve­tés: a város részesedjék azokból az adókból, amelyeket a helyi vállala­tok, szövetkezetek, s más gazdasági egységek ma az állami költségvetés­be fizetnek; saját bevételeivel szaba­don gazdálkodhasson, és vállalkoz­hasson. — Legyenek a városi földek, középületek, közművek, települési II. Önálló, átgondolt, nyílt — A város zsúfolttá vált, így ellátása lassan megoldhatatlan gondokat okoz. Ezért célszerű, hogy lassuljon a városba költözés üteme, amelyhez a feltételeket a kormány ne adminisztratív, ha­nem területfejlesztési, gazdasági eszközökkel (pl. a környező tele­pülések népességmegtartó képessé­gének növelésével) teremtse meg. — Szociális alapokon nyugvó városi lakáspolitikát kell folytatni. Az égető lakásgondok megoldásá­hoz az állami költségvetés is nyújt­son segítséget. A kecskeméti ön- kormányzat tegye érdekeltté a ma is üresen álló lakások tulajdonosa­it, azok mielőbbi hasznosításában. III. A gazdaság az embert — Legyen önálló, a piaci ver­seny alapján működő, szektor­semleges városi ipar és kereske­delem. — Az állami költségvetés támo­gassa a fokozatos tulajdonrefor­mot, kiemelten a magántulajdon fejlesztését, de emellett segítse a sokszínű közösségi (szövetkezeti, önkormányzati, egyesületi, társa­sági) tulajdon kialakulását is. — Kecskemét is biztosítson az induló kis- és középvállalkozások­hoz vissza nem téntendő támoga­tásokat, kedvezményes hiteleket s megfelelő infrastruktúra kialakítá­sával segítse a külföldi működő tőke megtelepedését.- Legyen Kecskeméten a kör-, nyék piaca, amelyet a tanyák, kis­gazdaságok, szövetkezetek, nagy­üzemek látnak el termékeikkel, terményeikkel. Mindehhez megfe­lelő tárolási lehetőségekre és tisztes haszonnal dolgozó 'kereskedőkre van szükség. Szűnjék meg a városi megyei városnak! célokat szolgáló építmények, szoci­ális bérlakások az önkormányzat tulajdonában. — A közrendet és a közbiztonsá­got a városi önkormányzat fennha­tósága alatt álló rendőrség vigyázza'. —Alakosságügyes-bajosdolgait, a ha t ó sági ügyeket szakszerű, pontos és előzékeny hi vatalnokok intézzék. — Lehessen az egyes városrészek érdekeinek különálló képviselete, az elkülönülő településrészek — ha lakosságuk így dönt — kaphassa­nak önkormányzati jogot (pl. Hetényegyháza). várospolitikát! — Gondoskodni kell a peremte­rületek, a várost övező település­gyűrű (Kadafalva, Katonatelep, Méntelek) alapellátásáról. — Biztonságos közműveket (víz- és gázellátást, áramszolgál­tatást), szervezett, magas színvo­nalú kommunális ellátást aka­runk; modern hírközlést, olyan telefonhálózatot, amely alkalmas arra, hogy bekapcsolja Kecske­métet az ország és Európa vér­keringésébe. — Alapvetően fontos a történel­mi városközpont műemlékvédel­me, a városszerkezet megőrzése s a lakótelepek lepusztulásának meg­előzése. szolgálja! piac zsúfoltsága; a nagybani piac­nak megfelelő helyet kell biztosíta­ni! — A gazdasági szerkezetváltás vélhetően fokozott munkanélküli­séggel jár, amelynek mérsékléséhez aktív foglalkoztatáspolitika szük­séges. Ezen belül a tulajdonre­formmal járó munkahelykínálat, a szolgáltatások ki terjesztése legyen az első eszköz! Segítse mindezt az átképzés, az újrakezdés támogatá­sa hitelekkel, rendszeres tanácsa­dással. A fenti feladatokat egy erre a célra létrehozott szervezet han­golja össze! — Kecskemét kapcsolódjon be az 1995-ös Világkiállítás esemé­nyeibe. Használjuk ki a főváros közelségéből fakadó idegenforgal­mi, vendéglátási előnyeinket. Mu­tassuk meg városunk és környéké­nek nevezetességeit a világnak; ál­tala gazdagodjanak a város polgá­rai szellemeikben és anyagiakban egyaránt. IV. Lakható környezetet, egészséges életkörülményeket! —Az egészség nem áru! A biztosí­tási alapokra szerveződő egészség- ügyi ellátás fölött hatékony önkor­mányzati ellenőrzést! Legyen önálló helyi egészségvédelmi alap, amely­nek felhasználásáról az önkormány­zat dönt. Az alapvető egészségügyi szolgáltatások továbbra is maradja­nak térítésmentesek. — A társadalom nehéz helyzet­be került rétegeinek megsegítésére elsősorban az inflációt kell megfé­kezni, mert annak rohamos emel­kedése lehetetlenné tesz minden szociálpolitikai programot. A szociálpolitikához szükséges pénzt az állami költségvetés ne a ma­radékelv alapján biztosítsa. A szoci­ális ellátás nem függhet kizárólag az önkormányzat lehetőségeitől! — A nyugdíjasok folyamatos se­gítésére hozzon létre a városi ön- kormányzat Nyugdíjas Tanácsot. — Ki kell teijeszteni a házi szo­ciális gondozást és ebben támasz­kodni kell a magánvállalkozások­ra, karitatív kezdeményezésekre is. — Széles körű „szociális munkásképzést” kell szervezni Kecskeméten, a növekvő igények kielégítésére. Bővíteni kell a város­ban a szociális otthoni ellátást, a családsegítő hálózatot, a lelki se­gélyszolgálatot. Minden erőnkkel támogatjuk a családok összetarto­zását segítő és erősítő állampolgári kezdemenyezéseket. ■ — Létesítsen a város átmeneti otthont a.hajléktalanok számára, segítse az állami gondozottak első lakáshoz és munkahelyhez jutását. — Környezetünk nem eshet ál­dozatul a modernizációval járó ár­talmaknak! Szükséges, hogy Kecs­keméten minél előbb elkészüljön a szakosított szeméttelep. Halasztha­tatlan a város további légszennye­zésének megakadályozása, a nem­zetközi főútvonal és a kiskörút for­galmának végleges rendezése, to­vábbá a szennyvízhálózat bővítése nemcsak a város központjában, ha­nem a peremkerületekben is. Meg­oldandó a külterületi lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása! (Folytatás a jövő héten) Magyar Szocialista Párt Kecskeméti Szervezete VAN KIÚT A gazdasági felemelkedés programja (I.) (Kivonat) Államosított ipar és kereskede­lem, kollektivizált mezőgazdaság, tespedő mamutvállalatok, elmara­dott technika, torz szerkezetű ter­melés, fejletlen közúti és távközlési hálózat, szétzüllő egészségügy, el­hanyagolt iskolák, sorvadó apró- falvak, pusztuló természeti kör­nyezet: ezt hagyta ránk a kommu­nista rendszer. Fojtogató államadósság, nyo­masztó költségvetési hiány, egyre gyorsuló infláció, terjedő szegény­ség, fenyegető munkanélküliség: ezt hagyta ránk a Lázár-, a Grósz- és a Németh-kormány. Hatalmas csődtömeget kell eltakarítanunk. Azonnali, látványos javulást be­csületes párt nem ígérhet. A szabaddemokraták nem a csodában bíznak, hanem kiutat mutatnak, a lehető leggyorsabb ki­bontakozást biztosítják. Mindent egy csapásra rendbe hozni nem le­het. A kezdő lépést kell jól megvá­lasztani. Az első lépés az infláció megfé­kezése, a forint megerősítése. Kemény forint — biztos jövendő Az évek óta gyorsuló áremelke­dés ellenőrizhetetlenné válhat, elér­heti az évi 50,100, sőt több száz szá­zalékot. A szabaddemokraták min­denekelőtt ezt a veszélyt kívánják elhárítani. így elkerülhetjük Len­gyelország, Jugoszlávia sorsát. Már 1991-ben megállítjuk az_ áremelkedés további gyorsulását.' 1992-ben 20 százalék alá, 1993/94- ben 5-6 százalékra szorítjuk vissza az inflációt. Lépésről lépésre megteremtjük a forint konvertibilitását. Feloldjuk a devizatartás, -kivitel és -behoza­tal korlátozásait. így az import is szabadabbá válhat és minden kere­sett áru kapható lesz forintért áru­sító üzletekben; külföldön is vásá­rolhatunk forintért. Takarékos költségvetés Feladjuk a költségvetést túlter­helő nagyberuházásokat, amilyen a jamburg-tengizi létesítmény, új­ravizsgáljuk a világkiállítás ügyét. Meggyorsítjuk a katonai költség- vetés csökkentését. Szakszerűbb es kisebb, tehát olcsóbb államigazga­tást teremtünk. Leépítjük a költségvetési támo­gatások rendszerét. A tartósan veszteséges vállalatokat nem fog­juk a fogyasztók és adófizetők pénztárcájából kisegíteni. Az ilyen vállalatok csődeljárás útján talál­nak majd új gazdát. A nagyberuházások, a katonai és védelmi kiadások visszafogása gyors és radikális lesz. A támoga­tások leépítésében viszont a foko­zatosság elvét követjük. Piaci árak, piaci bérek A hirtelen teljes körű ár- és bér- felszabadítás vágtató inflációt eredményezne. A magánvállalkozások és kis­szövetkezetek körében eddig sem volt szükség bérszabályozásra. Az állami vállalatok azonban gyakran nem saját kockázatukra, hanem az adófizetők vagy a fogyasztók ter­hére emelnek bért. Amíg erre mód van, addig itt csínján kell bánni a bérek felszabadításával. Ki kell építeni a bérmegállapo­dások országos rendszerét a mun­kaadók és a munkavállalók szerve­zetei között. Ehhez alulról építke­ző, független szakszervezetek szükségesek. Az árak és a bérek teljes körű felszabadításának felté­tele, hogy a funkcionáriusokat át­mentő szakszervezeteket valódiak szorítsák ki a színről. Mérséklődő, vállalkozást ösztönző adók A jelenlegi adórendszer meg­nyomorítja a háztartásokat és bé­nítja a vállalkozást. Minden erőnkkel támogatni fogjuk kis és közepes méretű vál­lalkozások sokasagának létreho­zását. Nem támogatjuk viszont a költségvetés mankójába kapasz­kodó veszteséges nagyvállalato­kat. Az adócsökkentés abban az ütemben válik lehetségessé, aho­gyan leépülnek a támogatások és kedvezmények. A közteherviselés jegyében vi­lágszerte alkalmazzák a progresz- szív jövedelemadót. Indokolt azonban olyan adótáblára áttérni, ahol a kulcsok növekedése később indul és kevésbé meredek. 30-35 százaléknál végződő és ez alatt még két kulcsot tartalmazó adóka­tegóriákat javasolunk, széles sá­vokkal. Ez azt jelenti, hogy a több­letteljesítményt nem bünteti ug­rásszerűen több adóval a rendszer. A vállalkozói nyereségadó kul­csát is fokozatosan 30-35 százalék körüli szintre kívánjuk csökkenteni. Az általános forgalmi adó rend­szerét néhány év alatt az Európai Gazdasági Közösséghez közelíte­nénk: 20 százalékot meg nem hala­dó és egy 10 százalék körüli kul­csot alkalmaznánk, az' alapvető élelmiszerek esetében megtartva a nulla kulcsot. A társadalombiztosítás önkor­mányzatának megteremtésével párhuzamosan a biztosítási és nyugdíjjárulékot jelentősen csök­kentenénk, valódi társadalombiz­tosítási hozzájárulássá változtat­nánk. A munkavállalóktól ilyen cí­men elvont jövedelmet mentesíte­nénk a személyi jövedelemadó alól. ■ A helyi önkormányzat gazdasá­gi alapjaként saját adókivetési jo­got biztosítanánk a helyhatósá­goknak. Igazságos, segítőkész nyugdíjrendszer Az átlagosnál alacsonyabb nyugdíjakat megemeljük. Az egyébként csökkenő infláció­hoz folyamatosan hozzáigazítjuk a nyugdíjakat. A politikai és más rendkívüli jogcímeken megítélt nyugdíjak és nyugdíjrészek kifizetését megszün­tetjük. A külföldi adósság leépítése Szakítani kívánunk az adósság- állomány folytonos növelésével. Nagyobb hitelezőinkkel és kor­mányaikkal tárgyalásokat kez­dünk a kamatok égy részének elen­gedéséről vagy mérsékléséről. Cé­lunk, hogy eléijük a törlesztések néhány évre szóló felfüggesztését. Tárgyalásokat kezdünk az adós­ságok magyar vállalati részvényekre történő átváltásáról. Ez nem a nem­zeti vagyon kiárusítását jelentené. A nemzeti vagyont már kiárusítot­ták, amikor a 21 milliárd dollárnyi adósságot felhalmozták. Ha ennek egy része itthon marad, termelő tö­kévé alakul át, és az ország fizetőké­pessége megszilárdul, iparunk gyor­sabban modernizálódik. (Folytatás a jövő héten) Szabad Demokraták Szövetsége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents