Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-16 / 40. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 199«. február 16. BONNI KORMÁNYNYILATKOZAT Kéznyújtásnyira van az egység (Folytatás az 1. oldalról) geseknek, nemkülönben az országa mélyenszántó átalakítását kezdeményező, a szovjet külpolitikát pedig az új gondolkodás alapján új lendülettel új irányba terelő Mihail Gorbacsovnak. Kohl szerint ez az új gondolkodás változtatja meg jelenleg a szovjet Németország-poli- tikát, s teszi lehetővé a német kérdés építő szellemű, jövőbe tekintő rendezését. Ez a megoldás—jelenítette ki — megfelel a jól felfogott szovjet érdekeknek, beleértve a biztonsági érdekeket is. Az egységünk számára feltáruló esélyünk a Szovjetuniót is arra való eséllyel kecsegteti, hogy Közép- Európában hosszú távra szóló társas viszonyt alakíthasson ki egy po- litikaüag szilárd és gazdaságilag nagy teljesítőképességű országgal. A kancellár — azokhoz a szovjet emberekhez fordulva, akiknek Németországgal kapcsolatos érzelmeit még megterhelik a múlt sötét emlékei — kinyüvánította: német földről a jövőben csakis béke indulhat ki. így tehát megvan az a lehetőség is, hogy a német nép és a Szovjetunió népei végleg maguk mögött tudják a múlt árnyait, és ennek szellemében nyújtsanak kezet egymásnak. Kohl szerint éppen az utóbbi hat Tiónapban bekövetkezett NDK- beli események érlelték meg a szovjet vezetésben azt a felismerést, hogy a fejlődés irányát és ütemét sem az NDK-ban, sem pedig Közép- és Kelet-Európa más reformállamaiban nem lehet zöld asztalnál meghatározni: az emberek maguk kívánnak dönteni sorsukról, saját kezükbe kívánják venni jövőjük alakítását. Kohl közlése szerint Gorbacsov- val abban is egyetértés alakult ki, hogy azért is kulcsfontosságúak az NDK-ban március 18-ára kitűzött népi kamarai választások, mert utánuk nemcsak demokratikus és legitim, cselekvőképes kormány kezdheti meg működését, hanem a kabinet világosan megfogalmazza majd célját, óhaját is: „egységet, mielőbb”. Kohl kormánynyilatkozatában újólag rögzítette: az egység folyamata csakis szilárd európai keretekbe ágyazva mehet végbe, és számot kell vetni minden európai ország és nép, kiváltképp a németek szomszédai biztonsági igényeivel és érzelmeivel. ADMINISZTRATÍV ZŰRZAVAR Leáll az Ikarusz is A ázocialista export leállítása, annak tételenkénti újraengedélyeztetése miatt az Ikarusz nem tud eleget tenni szovjet és NDK-beli szállítási kötelezettségének. A már tavaly megkötött szerződéseket a Kereskedelmi Minisztérium akkor engedélyezte. A több száz beszállító partner, mindenekelőtt a Rába és a Csepel Autó mindennek ismerétében az autóbuszelemek, részegységek gyártásának biztosításához immár előzetes fizetési garanciákat kér az Ikarusztól, illetve a bankoktól. Ennek hiányában leállították a buszelemek gyártását, és bizonytalan ideig nem küldik azokat az autóbusz* gyárnak. Mindezt az Ikarusz gazdasági vezérigazgató-helyettese, Bóna Imre közölte az MTI-velA’ Elmondta azt is: tény, hogy mintegy 1 milliárd forinttal tartoznak a Csepel Autónak, de ekkora hátralékuk mindig volt a fizetéseknél, hiszen körülbelül ilyen értékben vásárolnak részegységeket havonta, s a számla kiegyenlítése általában 1-4 hetet vesz igénybe. A vezérigazgató-helyettes szerint a szocialista export adminisztratív úton való visszafogása borította fel az együttműködést a kooperációs partnerek között, és nem a már említett fizetési késedelem. Egyébként az Ikarusz is sorban áll pénzéért megrendelőinél. Péntekre virradóra az éjszakai műszak már csökkentett ütemben dolgozik, péntektől pedig teljesen leáll az Ikarusz valamennyi gyára és leány- vállalata, összesen több mint tízezren nem mennek dolgozni. Hogy mennyi ideig tart a leállás: 20, 30, 50 napig — a gyár vezetése nem tudja. A szakszervezettel még kemény vitára számíthatnak, de a dolgozókkal már megállapodtak abban, hogy úgynevezett állásidő-pénzt fizetnek számukra a leállás idején: bérük nyolcvan százalékát. A leállás miatt a gyár nem tud elege*1 tenni nyugati megrendeléseknek sem, így tetemes kötbér fizetésével számolhatnak. Az MTI információi szerint jelenleg semmiféle egyeztetés vagy tárgyalás nem folyik az Ikarusz és hazai kooperációs partnerei, illetőleg az érintett minisztérium között, bár ez utóbbit tájékoztatták a kialakult helyzetről. (MTI) Lelassult Romániában a demokratizálódási folyamat Tőkés László nemzetközi sajtókonferenciája Sorkatonák leszerelése Nemzetközi sajtókonferenciával fejezte be csütörtökön magyarországi hivatalos programját Tőkés László. A Ráday-kollégium dísztermében megtartott tájékoztatón a temesvári református lelkész, a romániai Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja, elöljáróban utalt arra, hogy mostani találkozójához újságirókkal az egy héttel korábbi, elfoglaltsága miatt igen rövidre sikeredett találkozás folytatásának tekinti. Ezután röviden összegezte kéthetes jószolgálati útjának tapasztalatait. Az utolsó három napon hívőkkel találkozott Szegeden, Pápán, a dunántúli református egyház szellemi központjában, valamint Kisvárdán és Kecskeméten. Programját megszakítva egy napra Bukarestbe utazott, ahol James Baker kezdeményezésére W megbeszélést' folytatott ,az amerikai küjügyminiszterrel. Lehetősége nyílt a találkozásra — ezúttal Magyarországon — azokkal a román katonákkal is, akik Temesváron szavatolták személyi biztonságát. A lelkész ezt. követően az újságírók kérdéseire válaszolt. Elmondta: valóban nincs tudomása arról, hogy a romániai magyar egyházak felemelték volna szavukat a nemzetiségi iskolák ügyében. Az ottani református egyházzal összefüggésben hangsúlyozta: a két püspök, lemondatása anarchikus helyzetet eredményezett. Hazatérve sürgetően felveti, hogy ebben az ügyben állásfoglalásra van szükség. Hozzáfűzte: a tanügyi minisztérium szerint 106 olyan iskola van, amelyben vissza kell állítani a magyar nyelvű oktatást. A romániai szélsőjqBboldal aktivizálódása iránt érdeklődő kérdésre reagálva kifejtette, hogy azt nemzetiségi vonatkozásban nem tartja dominánsnak. Soviniszta, magyarellenes megnyilvánulások előfordulhattak az utóbbi napokban, ám ellenpéldaként sorolta, hogy Temesváron román—magyar baráti társaság alakult, alulról jövő kezdeményezés alapján, Nagyváradon dialógus folyik magyar és román tanárok között az oktatási gondok megoldásáról, Kolozsváron pedig román—magyar nagygyűlést tartottak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nemzetiségi helyzet marosvásárhelyi kiéleződése manipulált módon tovább terjedhet és eluralkodhat a társadalmon — mutatott rá a lelkész, hangsúlyozva, hogy ez ellen fel kell lépni otthon és külföldön egyaránt. Ebben lehetséges szövetségesként a felvilágosult román értelmiségi réteget nevezte meg. Lelassult Romániában a demokratizálódási folyamat, s ez kiábrándulást keltett a népben; a jó indulás jobb folytatást ígért — állapította meg Tőkés László. Véleménye szerint, reálisan nézve a helyzetet, jobbra nem számíthattak, hiszen a csekély demokratikus hagyomány mellett a demokrácia társadalmi hordozóinak hiányában nem képzelhető el, hogy országában egyik napról a másikra „felfut” a demokrácia. Arra van szükség — jelentette ki —, hogy a nemzetközi, a kelet-közép- európai demokratikus folyamatokba bekapcsolódva valósuljon meg a demokrácia Romániában is. Ennek garanciája nem bel-, hanem külföldön van — szögezte le, rámutatva: a világ demokratikus közvéleménye megakadályozhatja, hogy nacionalista, reakciós erők érvényesüljenek Romániában. A magyar hitéletről ís megfelelő ismeretek hiányában — nem tudott véleményt alkotni, a magyarországi református egyház gyülekezeteiben szerzett tapasztalatok alapján azonban kijelentette: „langyos” ez a hitélet, az egyház népe elidegenedett a templomoktól, nem eléggé mutatkoznak a megújulás jelei; nemcsak a hívők, hanem a református papság körében sem fedezte fel a sodró erejű megújulási törekvést, szándékot. Utalt arra, hogy hazájában a nemzeti kisebbségi lét kétszeresen előidézte, hogy a romániai református- ság erőteljesebben ragaszkodjon egyházához, gyülekezetéhez, amelyek menedékei, erős várai maradtak önazonosságának, túlélésének, fennmaradásának. Ezért is prédikált szívesen Magyarországon, megidézve a hitvalló, profétikus jellegű erdélyi szellemet. Felvetődött a sajtókonferencián az is: mintha Magyarországon türelmetlenség mutatkozna a romániai nemzetiségi konfliktusok tekintetében. Tőkés László ezt az információ és a helyzetismeret hiányával magyarázta. Hozzátette: a szenzációra hajló tájékoztatás sem szolgálja a megfelelő helyzetértékelést. A személyével kapcsolatos kérdésekre reagálva leszögezte: nem lépett ki a NMFT-ből, mindaddig részt vesz munkájában, amíg az képviseli a nemzetiségiek érdekeit. Mivel azonban Temesváron él, s intenzíven munkálkodik egyházának újjászervezésén, tagsága inkább szimbolikus. Megítélése szerint ■— amennyiben megválasztják — püspökként, de más egyházi tisztségben is jobban tudja szolgálni hazáját, benne az ott élő magyarságot, egyházaik ügyét, mint politikus. James Bakerrel folytatott találkozását gesztusértékűnek ítélte. Ki kaphat Romániában útlevelet? A külföldi utazás alapvető állampolgári jog Néhány héttel ezelőtt ígéretet tettünk olvasóinknak: Románia új útlevéltörvényének magyar nyelvű fordítását kivonatosan ismertetjük. A Bukarestben megjelenő Adevarul (Igazság) január 9-én közölte a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa rendeletét, amelyben az útlevelekről és a külföldre utazások rendjéről intézkednek. A törvényerejű rendelet 31. szakaszából azonban mindössze 17-et tártak ily módon a nyilvánosság elé, ennek megfelelően mi is csak ezek összefoglalására vállalkozhatunk. Minden román állampolgárnak alapvető szabadságjoga, hogy külföldre utazhasson — határozza meg a bevezető rész és az első szakasz, majd hivatkozik egyúttal Románia ilyen jellegű nemzetközi egyezményeire, valamint az alkotmány előírásaira is. Ez a jog fajra, nemzetiségre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai meggyőződésre, foglalkozásra való tekintet nélkül megillet mindenkit. Az utazáshoz szükséges valutamennyiséget a kormány döntése alapján fogják meghatározni. (Ennek nagyságáról nincs közelebbi információnk. — N. N. M.) A román állampolgárok diplomata-, hivatali, egyszeri útlevelet, valamint céljelzett utazási okiratot kaphatnak. Megmaradt a korábbi kishatárforgalmi engedély és a tengerészek számára rendszeresített „tengerészkönyv”. Az útlevél öt esztendeig érvényes, meghosszabbítására két alkalommal van mód. A 14 éven felüliek saját útlevelet kapnak, a gyerekek adatait viszont a kísérők okmányaiba vezetik be. Az egyszerű útlevelet az a hatóságok húsz napon belül kötelesek kiadni, de például haláleset, közeli rokon súlyos betegsége, bírósági idézés, sürgős külföldi gyógykezelés esetén három nap az ügyintézési idő. A külföldre letelepedni szándékozó román állampolgárok (ide tartoznak a Magyarországra áttelepülők is) útlevélkérelmét három hónapon belül bírálják el. Milyen esetekben tagadhatják meg az útlevél kiadását? Nem kap útlevelet az a román állampolgár, aki ellen gazdasági, pénzügyi büntetőeljárást kezdeményeztek, aki szabadságvesztés ítélete alatt áll, és aki a közrend, a közbiztonság, illetve a közerkölcs ellen vétett. Az útlevél kiadásának visszautasítását azonban ezekben az esetekben is írásban indokolni kell, de ez ellen az érintett fellebbezhet. A fellebbezést IS napon belül kell elbírálni, további nemleges döntés után viszont a helyi bíróság elé vihető az ügy. És még egy fontos döntés: ezentúl az útlevelek nyilvántartásával megbízott hatóságok a belügyminisztérium alá tartoznak. (Eddig ugyanis a securitate adta ki az útlevelet.) Magyarországra áttelepült, román állampolgárságú olvasóink számára lényeges információ, hogy kérésükre öt évre szóló útlevelet adhatnak ki, ami további tíz esztendőre meghosszabbítható. Amennyiben úti okmányokkal nem rendelkeznek (vagyis azok, akik illegálisan hagyták el Romániát), hazájuk budapesti külképviseletén egyszeri hazautazásra jogosító iratokat kaphatnak. A törvény- erejű rendelet 19. szakasza pedig így szól: „... a törvényben megszabott feltételek betartásával, joguk van hazájukba véglegesen visszatelepedni.” □ n □ ‘J Eddig az útlevélrendelet, amiről tulajdonképpen már konkrét tapasztalataink vannak. Kecskeméten ugyanis néhány napja Aradról autóbusszal érkezett turistákkal találkozhattak a járókelők, de — igaz, egyelőre elszórtan — román rendszámú személyautókat is látni. A zöld határon át érkezett, illetve a lejárt úti okmányokkal itt tartózkodó román állampolgárok hazalátogatásáról szintén kaptunk friss információkat. Eszerint a hontalan útlevél és a Magyar- országon kiadott egyszeri ki-be utazási engedély birtokában zavartalanul látogathatnak Romániába, s térhetnek vissza ismét. N. N. M. A Magyar Néphadsereg alakulatainál csütörtökön ünnepélyes keretek között búcsúztatták el a most leszerelő sorkatonákat tájékoztatta az MTI tudósítóját Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Mindazokat pedig, akik a néphadsereg építőműszaki alakulatainál töltötték le sorkatonai szolgálati idejüket, február 22-én szerelik !e. Velük és a BM Határőrségi 51 már szerdán Ie- szereltekkel együt' mintegy 25 ezer fiatal kerül vissza a polgári életbe. A Magyar Néphadseregben most első alkalommal szervezik és oldják meg a különböző őrzésivédelmi és harckészültségi feladatokat úgy, hogy a korábbi évek gyakorlatával ellentétben senkit •sem kell hosszabb-rövidebb időre szolgálati helyén—már mint tartalékost— visszatartani. Az ilyen jellegű feladatokat T-mondotta Ke- leti György ezredes —■ a Magyar Néphadsereg parancsnokának döntése alapján belső átcsoportosításokkal oldják meg az alakulatok. A leszerelés alkalmából mindazok a fiatalok, akik szociális helyzetük alapján rászorultak és magatartásukat figyelembe véve arra érdemesekké váltak, a néphadseregtől 1500—3500 forintig terjedő, egytákban, politikai megmérettetésben kívánja érvényre juttatni. A leninvárosi eset kapcsán a Fidesz elítéli — véleménye szerint mindinkább teret nyerő — érzelmi indíttatású politizálást és politikai megnyilatkozásokat. Polgár Viktor, az MSZP szóvivője leszögezte: a törvények betartásával szervezett tüntetéseknek Hpm ellenzője a Magyar Szocialista Párt, azokat a politikai eszköztár részének tekinti. Azt azonban elfogadhatatlannak tartja, hogy egy alkotmányos párt — bármelyik legyen is az — képviselőjének a testi épségét fenyegető szituáció jöjjön létre. Az így kialakult helyzetért a demonstrációt szervező párt, illetve szervezet teljes felelősséggel tartozik, következményeit viselnie kell. Hozzátette: az MSZP elérni vágyott politikai kultúránkkal különösen Összeegyeztethetetszeri leszerelési segélyben részesültek. . A szóvivő tájékoztatta az MTI-t arról is, hogy a leszerelt fiatalok polgári munkahelyeikre történő visszatérésük alkalmával milyen körülményekkel számolhatnak. Ezek közül a legfontosabb, hogy — ha a katonai szolgálata alatt munkaviszonyát fenntartotta — a bevonulás előtti munkahelyére visszatérő, leszerelt sorkatona munkabérének megállapításánál figyelembe kell venni a hasonló munkakörben bekövetkezett béremeléseket. Emellett az érvényben lévő munkaügyi rendelkezések szerint a polgári munkakör betöltésénél megfelelően figyelembe kell venni a sorkatonai szolgálat alatt megszerzett szakképesítést és szakmai gyakorlatot. Ä sorkatonai szolgálatot teljesített hadkötelest a leszereléstől ■számított há*om«vig -«vegyenlő feltételek megléte mellett — előnyben kell részesíteni munkahelyén lakásépítés, illetőleg lakásvásárlás esetén, illetve munkaviszony létesítésénél vagy bármely tanulmányi szerződés megkötésénél, felsőfokú oktatási intézménybe való felvételnél —: mondotta Keleti György ezredes. (MTI) lennek tartja azt, ha oly ah közéleti személyiségekkel szemben követnek el attrocitásokat, akik magas közjogi méltóságot viseltek, s hozzájárultak az ország nemzetközi hírnevének erősítéséhez is. A szerdán este Leninvárosban történtek a modern európai demokrácia rendszerébe semmiképpen nem illenek bele. Csurdi Sándor, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt sajtófőnöke hangsúlyozta, hogy egy demokratikus, alkotmányos rendszerben mindenkinek joga van kifejteni véleményét, ezt erőszakkal sem az állami szervek, sem a politikai pártok nem akadályozhatják meg. Nem tekintik tehát demokratikusnak azt á pártot, amely ilyen ezközt alkalmaz politikai ellenfeleinek' elhallgattatására.1 Az SZDP felhívta valamennyi politikai párt figyelmét: ne veszélyeztessék a demokratikus választások tisztaságát. (MTI) Varga Sándor miniszterelnökhelyettes magyarországi látogatása Pozsgay Imre államminiszter meghívására csütörtökön egynapos látogatást tett Budapesten Varga Sándor szlovák miniszterelnök-helyettes. A Pozsgay Imrével folytatott tárgyalásokon áttekintették a magyarországi és a csehszlovákiai demokratizálási folyamatot, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek helyzetének változásaira. Pozsgay Imre aláhúzta, hogy a diktatúrák évtizedei után a kisebbségek jogainak érvényesítéséhez is elengedhetetlenül szükség van demokráciára, amelyet azonban ki kell egészíteni a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak biztosításával is. , Szűrös Mátyás megbízott köz- társasági elnök fogadta Varga Sándort. Áttekintették Magyarország és Csehszlovákia együttműködésének lehetőségeit a kisebbségvédelem terén. Tabajdi Csaba miniszterhelyettes a megbeszéléseken tájékoztatta Varga Sándort a készülő nemzetiségi törvényről. Felhívta a figyelmet arra, hogy jól működő helyi és kisebbségi önkormányzatok nélkül a törvény önmagában véve nem jelenthet fordulatot a magyar- országi kisebbségek életében. Varga Sándor megbeszéléseket folytatott a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségében Jakab Róbertnéval, a szövetség főtitkárával, Kormos Sándorral, a Szlovákok Szabad Szervezetének elnökével, továbbá Juhász Gyulával, a Magyarságkutató Intézet igazgatójával. (MTI) * Növényvédő- * szer-kezelői ! TANFOLYAM ! * * l kistermelők részére * * Ez évtől egyes növényvédő * * szereket (pl. Gramoxon, X Trlszin, Ultracid, Nikéi, * Ortho-Phlatán stb.) csak * * azon kistermelő vásárolhat és * * használhat, * * aki 80 órás tanfolyam * * alapján vizsgát tesz. X Tanfolyamra £ jelentkezni lehet * * Okner Sándornál, X a Kalocsai ISZKRA TSZ X növényvédő * szakmérnökénél, X 1990. február 28-áig. X * Részvételi díj. 20 fó esetén: * * 1200— Ft/fó. * 441 * * * SK********************* LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 7. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: 15, 56, 78, 82, 88. Közép-Európában fel kell találni a demokráciát Közép-Európában még fel kell találni a demokráciát ■— erre a következtetésre jut a közép-európai gazdasági és politikai átalakulást elemző cikksorozatnak csütörtöki folytatásában Serge July a Libération francia lapban. A cikk ezúttal főként a magyar, a lengyel, az NDK-beli és a román politikai helyzet azonosságait és különbségeit elemzi. Egyik következtetése, hogy bár a kommunista pártok „elvesztették a hatalmat a fővárosokban”, de a mindennapok szintjén hatalmuk jórészt megmaradt, mert az államapparátusban változatlanul jelen vannak képviselőik. Magyarországról azt írja, hogy a kormány a leginkább kompromittált vezetők számára lehetővé tette a nyugdíjba vonulást, „zajos felháborodást váltva ki”. A cikk második megállapítása az, hogy a reformkommunisták, akik sok esetben a változások kezdeményezői voltak, nem voltak képesek stabilizálni a folyamatokat, maguk is nehéz helyzetbe kerültek. Idézi Bihari Mihály és Tabajdi Csaba véleményét, Pozsgay Imre példájára hivatkozva. „A magyar példa azt is napvilágra hozta, ami valamennyi kommunista rendszerre jellemző: mivel a pártnak elvi monopóliuma volt a képzés terén, a kommunista párt alakította ki az elit zömét... A többé-kevésbé reformpárti kommunisták továbbra is kulcsszerepet töltenek be az átalakításban. A reformereknek azonban, Budapesten éppúgy, mint Kelet-Berlinben vagy Varsóban, nem sikerült kellő gyorsasággal elorehaladniok a demokratizálásban: még a leginkább reformpártiakat is állandóan fékezték a konzervatívok, azok a lobbyk, amelyek az apparátus szociális érdekeit védelmezik. A demokratikus forradalom ugyanis a funkcionáriusok közül soknak szociális tragédiát jelent” — úja a cikk. Az Európai Parlament a sajtókoncentrációk ellen Az Európai Parlament csütörtökön este határozatot fogadott el a sajtókoncentrációk korlátozása érdekében. A vállalatok korlátok és ellenőrzés nélküli koncentrációja veszélyezteti az állampolgárok jogát a tájékoztatásra, a szerkesztőségek önállóságát és az újságírók szabadságát — szögezi le a különböző politikai csoportok közösen megfogalmazott határozati javaslata, amelyet 83 szavazattal fogadtak el 4 ellenében, 10 tartózkodás mellett. A vita felszólalói gyakran utaltak a Springer-, a Maxwell- és a Hersant- vállalkozásokra, illetve a Mondádon Kiadó körül folyó olaszországi birkózásra a két nagyvállalkozó: Berlusconi és de Benedetti között. A parlament követelte, hogy a közösség dolgozzon ki trösztellenes direktívát a sajtószabadság védelmére. Az Európai Parlament határozataiban ajánlásokat fogalmaz meg a közösség bizottsága és miniszteri tanácsa számára, ezek azonban nem kötelezőek, bár erkölcsi súlyuk jelentős. Mi történt Leninvárosban? Grósz Károly elleni támadás (Folytatás az 1. oldalról) rr »
