Petőfi Népe, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. február 14. Előtérben az egyetemes emberi értékek (Folytatás az 1. oldalról) gást, valamint azt, amely semmibe ve­szi az áru-pénz viszonyokat. Feladja a más munkáspártokhoz, köztük a szociáldemokrata pártokhoz fűződő viszonyban meglévő dogmati­kus sztereotípiákat. Felhívja a dokumentum a figyelmet, milyen veszélyekkel jár a múlt egysze­rűsítő idealizálása, de legalább ilyen veszélyes az elmúlt évtizedek általános befeketítése is. Arra van szükség, hogy valóban megismerjük történelmünket, annak minden értékét. Az SZKP hű marad október szocialistaút-választá- sához és eszméihez. A társadalmi igazságosság elvét te­kinti meghatározónak az SZKP, amelynek kongresszusi állásfoglalás- tervezete a második fejezetben a párt emberközpontú politikájának fő ele­meit foglalja össze. É fejezet elsőként az emberi jogok és szabadság tiszteletben tartásának jogi garanciáiról beszél, majd röviden számba veszi a legfontosabb területe­ket. A személyiség és az állampolgári méltóság védelme, a munkához való jog, az állampolgárok politikai jogai­nak fejlesztése, az alkotói szabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a bíró­ság szerepének növelése szerepel ebben a fejezetben, amely megemlíti, hogy mi­lyen idevágó új törvényeket kell a szov­jet parlamentnek a közeljövőben elfo­gadnia. A párt erősíteni és fejleszteni kívánja a szovjet emberek gazdasági és szociális jogait; törvényileg akarja sza­bályozni a demográfiai politikát, a bel­ső vándorlások folyamatait. Szó esik a lakásprogramról, amely változatlan célnak tekinti, hogy minden családnak saját lakása legyen, s ennek határidejét továbbra is 2000-ben jelölik meg. A tervezet itt foglalkozik az egészség- ügyi szolgáltatás korszerűsítésével, a természeti környezet védelmével, a képzés, a kultúra fejlesztésével, a kultu­rális, művészeti, történelmi emlékek megóvásával, a tudomány és a tudo­mányos eredmények hasznosításának problémáival. A párt szociális és gazdaságpolitiká­jának kiemelt eleme a leginkább rászo­ruló rétegek, társadalmi csoportok tár­sadalmi támogatása. Ez a fejezet nyo­matékosan szól arról, hogy az állam- polgári jogok érvényesítése elválaszt­hatatlan az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítésétől. Az SZKP sikraszáll mindenfajta törvénytelen kiváltság, kedvezmény ellen. A hatékony, tervszerű piacgazdálko­dás megteremtésével foglalkozik a har­madik fejezet. A témák egyszerű leltár- •ba szedése is jelzi, milyen irányt tart követendőnek az SZKP; stabilizálni a fogyasztói piacot, felszámolni a pénz­tömeg és az árufedezet közötti szaka­dékot; továbbra is kulcsprobléma az élelmiszer-ellátás, az agrárágazat fej­lesztése; fejleszteni a földtulajdon for­máit, egyenlő esélyeket garantálva az állami, szövetkezeti és egyéni gazdál­kodásnak; megteremteni a város és a falu közötti társadalmi egyensúlyt; fo­kozni kell a közszükségleti cikkek ter­melését; hatékony pénzpolitikával kell javítani a jelenlegi állapotokon; a radi­kális gazdasági reform kibontakozásá­ban alkalmazni kell az egyéni és kollek­tív érdekeltség ösztönző elvét. A dokumentum sikraszáll a tulaj­donformák sokszínűségéért, egyenjo­gú, egészséges versengésükért. Ennek kapcsán szó esik az állami tulajdon átalakításáról, a szövetkezeti mozga­lom erősítéséről. A gazdasági fejlődés jelen szakaszá­ban az SZKP úgy véli, nem ellentmon­dás az egyéni tulajdon működése, s eb­be beletartozik a termelőeszközök egyéni tulajdona is. A tulajdonformák működésének ki kell zárnia a termelés eszközeitől való elidegenedést és a ki­zsákmányolást. A tervezet a tervgazdálkodás és a piaci módszerek együttes alkalmazását szorgalmazza, sikraszáll az árképzés átalakításáért. Az áremelkedést szabá­lyozó és fékező eszközt a termelők, köztük a külföldi termelők versenyé­ben látja. A kibontakozó szocialista demokrá­ciáról és a nép önrendelkezéséről szól a negyedik fejezet. Ez a demokráciát a peresztrojka céljaként és eszközeként határozza meg. A hatalom egyetlen forrásának a népet tekinti, hangoztat­va, hogy az össznépi jogállam léte ki­zárja bármely osztály diktatúráját. A választási rendszerre vonatkozó el­képzelések után a fejezet a demokrácia és a politikai pluralizmus összefüggése­it tekinti át. A demokratizálás együtt jár az állampolgárok új társadalmi­politikai egyesüléseinek megjelenésé­vel. A társadalom fejlődése nem zárja ki a pártalakítás lehetőségét sem. En­nek rendjét törvények és az alkotmány fogják szabályozni. Az SZKP nem tör monopóliumra, kész a politikai párbe­szédre és együttműködésre mindenki­vel, aki a szocialista társadalom meg­újításáért lép fel. Szükségesnek tartja a tervezet a ha­talmi funkciók szétválasztását törvény­hozói, végrehajtói és bírói hatalomra. Külön érinti a dokumentum az elnö­ki rendszer kérdésé). A Társadalomban felvetődik az a kérdés, hogy hozzák létre az államfőként tevékenykedő el­nök tisztségét. Az elnök a Népi Kül­döttek Kongresszusának tartozna fele­lősséggel, s teljhatalommal bírna. Az állami és gazdasági apparátust mindenütt kötelezően a képviseleti tes­tületek és a közvélemény ellenőrzése alá kell vonni. Szól a tervezet a jogi és igazságügyi reformról, a honvédelemről, belbizton­ságról, majd megemlíti, hogy szükség van a Szovjetunió új alkotmányának kidolgozására. Az új szövetségi rendszerről szól az ötödik fejezet, s az ebben foglaltak a KB tavaly elfogadott nemzetiségi poli­tikai platformjára épülnek. A külpoli­tikával foglalkozik a hatodik fejezet, hitet téve az új gondolkodásmódtól ve­zérelt nemzetközi tevékenység mellett, új minőségű nemzetközi együttműkö­désre törekedve. A legterjedelmesebb a hetedik feje­zet, amely a párt megújulásával foglal­kozik. A párt politikája a valóság tudo­mányos elemzésére, Marx, Engels és Lenin tanításainak alkotó alkalmazá­sára épül, felhasználva a XX. század társadalmi, történelmi tapasztalatait. A párt a demokratikus folyamatok feltételei között harcolni fog vezető szerepének megtartásáért. A párt nem tart igényt teljhatalomra az államélet­ben. Szerepét a dokumentum demok­ratikusan elismert vezetőként határoz­za meg, amely nem kívánja az alkot­mányban megerősíttetni ezt a szerepet. Az SZKP fontosnak tartja a törvény­hozói kezdeményezést, hogy ennek megfelelően foglalkozzon a Népi Kül­döttek Kongresszusa az alkotmány 6. cikkelyével. (Ez mondja ki az SZKP vezető szerepét.) A párt demokratizálása kapcsán a dokumentum rámutat, hogy a demok­ratikus centralizmus elve megújításá­nak szavatolnia kell a párt sorainak egységét, megakadályozva a frakciók alakítását. A szövetséges köztársaságok kom­munista pártjainak — az SZKP prog­ramját és szervezeti szabályzatát tiszte­letben tartva — lehetőséget kell kapni­uk, hogy kidolgozzák saját program­dokumentumaikat, önállóan döntse­nek szervezeti, káder- és pénzügyeik­ben. Ezzel indokolja a dokumentum, hogy a köztársasági első titkároknak tagként be kell kerülniük az SZKP KB vezető szervébe. Végezetül a tervezet foglalkozik a párt központi bizottságával. A javaslat szerint meg kell választani a párt elnö­két és helyetteseit. A politikai és szerve­zeti kérdések két KB-ülés közötti el­döntésére létre kell hozni az elnökséget. A KB folyamatos munkájának meg­szervezésére állandóan tevékenykedő bizottságokat kell létrehozni a KB tag­jaiból, más tekintélyes kommunisták­ból. E bizottságokat a KB titkárai ve­zetnék. Őket a KB ülésén választanák meg, s munkájukat az elnök és helyet­tesei irányítanák. At SZKP a párttagságot, a párton- kívülieket, a közvéleményt arra hívja fel, mondjanak véleményt, vitassák meg a tervezetet, ezzel segítve a párt ez év nyarán összeüld kongresszusát. Elhalasztották Németh Miklós izraeli és hollandiai útját A Minisztertanács kabinetje áttekintette a kormány tagjainak a követke­ző hetekben esedékes nemzetközi elkötelezettségeit. Figyelembe véve a február végi országgyűlési ülésszak elé kerülő törvényjavaslatok előkészíté­sének szükségességét, továbbá a március 25-ei országgyűlési választásokkal is összefüggő egyéb hazai feladatokat, a kabinet úgy foglalt állást, hogy a nemzetközi találkozókat, főként a kormány tagjainak külföldi utazásait a halaszthatatlanul szükségesekre kell korlátozni. Ezzel összhangban szüle­tett döntés arról is, hogy a magyar fél Németh Miklós február második felére tervezett izraeli, illetve hollandiai látogatásának, a kormányfői tár­gyalásoknak az elhalasztását kezdeményezi. A döntésről és'annak indoklá­sáról Németh Miklós személyes levélben tájékoztatta Jichak Samir izraeli, illetve Ruud Lubbers holland miniszterelnököt. Az izraeli és a holland kormányfő a magyar döntést sajnálkozással, de megértéssel fogadta. (MTI) Vérrel és kötéllel — filmbemutató Mosonmagyaróvárott A Vérrel és kötéllel című dokümen- tumfilm bemutatóját kedden tartották meg az alkotás történetének színhelyén, Mosonmagyaróvárott. A városi műve­lődési központban levetített, megrázó filmben az 1956. október 26-ai, moson­magyaróvári sortűz történetét dolgozta fel Erdélyi János és Sigmund Dezső. A bemutató közönsége találkozott a film alkotóival; a beszélgetésen a tragi­kus eseményekről újabb vélemények, észrevételek hangzottak el. A határőr­laktanyánál eldördült, több mint száz ember halálát okozó sortűzre — a film­ben nyilatkozók szerint — az akkori parancsnok, Dudás István egykori szá­zados, ma nyugdíjas ezredes adott pa­rancsot. Egy nemrégen befejeződött BM-vizsgálat szerint Dudást ugyan fe­lelősség terheli, de nem lehetett egyér­telműen bizonyítani, hogy ő adott tűz- parancsot. Ezt az érvelést a mosonma­gyaróváriak továbbra sem fogadják el. (MTI) Koszorúzások Budapesten BudapeS|t fasizmus alóli felszaba­dulásának 45. évfordulója alkalmá­ból kedden koszorúzási megemlé­kezések voltak a fővárosban. Reg­gel Bielek Józsefe a Fővárosi Ta­nács elnöke, valamint több kerületi tanács vezetője a Hősök terén, az Ismeretlen katona sírjánál helyezte el a megemlékezés koszorúját. Ez­után a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancask Bielek Jó­zsef, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete koszorúzott. A délelőtt folyamán az MSZMP képviseletében is koszorút helyez­tek el a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Koszorúzás volt a XIII. kerületi Duna-parton, a Vizafogó lakóte­lepnél, az 1944—45 telén meggyil­kolt ellenállók és üldözöttek emlék­művénél. Elhelyezték a megemléke­zés virágait a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége nácizmus üldözöttéinek bizottsága, a XIII. Kerületi Tanács, a Hazafias Nép­front kerületi bizottsága, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, a Magyarországi Cigányok Demok­ratikus Szövetsége, a Raoul Wal­lenberg Egyesület és a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület képviselői. TISZA-GATE Nem választási bűncselekmény A Tisza-gate néven gyorsan közismertté vált botrány „utórezgéseirőr tartottak sajtótájékoztatót kedden Szol­nokon, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főka­pitányságon. Mint már hírt adtunk róla, az MSZP szol­noki irodájába február 2-án éjjel történt behatolással és lopással kapcsolatos vizsgálatot a rendőrség lezárta, és a két elkövető ügyét vádemelési javaslattal továbbította a városi ügyészségnek. A mostani tájékoztatónak az adott aktualitást, hogy budapesti diplomáciai körök és egyes külföldi lapok pár­huzamot vonnak a szolnoki eset és a híres-hírhedt Water- gáte-ügy között, s ennek során a szerintük homályban maradt részletekkel kapcsólatban számos kérdést tettek fel, azzal a megjegyzéssel, hogy a választ a bűnüldöző szervektől várják. Kovács Sándor alezredes, megyei főkapitány-helyettes mindezekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a vá­lasztásokkal összefüggő bűncselekményekről a büntető törvénykönyv mindössze egyetlen paragrafussal rendel­kezik, ebbe ütköző bűncselekményt pedig a két férfi nem követett el. így mindkettőjük csupán jogtalan behatolá­sért és okirattal való visszaélésért vonható felelősségre. A rendőrség munkáját — ellentétben a feltételezésekkel — egyetlen hivatalos szerv sem siettette, a nyomozók saját szakmai előírásaik szerint végezték teendőiket. Ki­zárólag a tények rögzítésére szorítkozhattak, így például arra, hogy az MSZP-iroda ajtajának biztonsági zárán erőszakos nyitásra utaló jeleket nem találtak. Annak vizsgálata nem volt feladatuk, hogy a két elkövető az SZDSZ melyik országos vezetőjének szándékozta átadni az iratokat, s ugyanígy azé sem, hogy az MSZP-irodán milyen hivatali fegyelem uralkodott a kulcsok és doku­mentumok őrzésekor. Ami a tanúvallomások ellentmon­dásosságát illeti; az igazság kiderítése a bíróságra tarto­zik. Ezek közé sorolható, hogy a kérdéses időpontban az MSZP-iroda ajtaja nyitva volt vagy sem, illetve a két elkövető mikor hatolt be a helyiségbe. A Tisza-gate leg­újabb fejleménye: a városi ügyészség, a vádemelési javas­latot jóváhagyva, az ügyet a Szolnoki Városi Bíróságra továbbította. (MTI) Kohl és Modrow tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) óhaját, hogy Bonn részesítse mintegy 10-15 milliárdos szolidaritási segélyben a másik német államot. Ugyancsak vi­lágossá tette; kizárt, hogy a két német állam azonnali szerződést kössön a pénzügyi unióról. Ebben a kérdésben ugyanis szintén tartania kell magát a kelet-berlini kerekasztal korábbi dön­téséhez — mondotta Modrow. Rudolf Seiters, a kancellári hivatal főnöke az üdvözlés után azonnal fo­gadta a keletnémet'Ellenzéki kerékasz­tal részéről kiállított nyolc, tárca nél­küli minisztert. A nyugatnémet sajtó, a Der Spiegel című hetilap és a Bild- Zeitung, a legnagyobb példányszámú napilap a keletnémet vezető látogatása alkalmából azt firtatja, hogy Hans Modrow korábbi beosztásában Drez­da megyei pártvezetőként milyen fon­tos szerepet játszott a tavaly októberi nagyszabású drezdai megmozdulások rendőrségi letörésében. Az NSZK és az NDK kormánykül­döttségeinek teljes ülésével tegnap dél­után folytatódtak a tárgyalások a pénzügyi unióról. Azt megelőzően Hel­mut Kohl és Hans Modrow négyszem­közt tanácskozott. A véleménycserét Rudolf Seiters, a kancellári hivatal főnöke nyíltnak és jónak minősítette. Azon a kancellár megismételte: az NSZK-nak érdeke fű­ződik ahhoz, hogy stabilizálja az NDK ■belső helyzetét. Helmut Kohl később ebédet adott Hans Modrow tiszteleté­re. A szakminiszterek, így Helmut Ha- ussmann nyugatnémet és Christa Luft keletnémet gazdasági miniszter tárgya­lásain — nyugatnémet közlések szerint — megállapodás körvonalazódott ab­ban a kérdésben, hogy német—német szakbizottságot fognak felállítani .a pénzügyi unió bevezetésével összefüg­gő kérdések megvitatására. A bizottság létrehozása megfelel az NSZK várako­zásainak. Az NDK kormánya másfelől elfogadta azt, hogy Berlinben állami bank kezeskedjék azoknak a kedvező feltételekkel nyújtandó nyugatnémet hiteleknek a visszafizetéséért, amelye­ket kis- és közepes vállalatok alapításá­ra szándékoznak előirányozni az NDK-ban. Személyes üzenet Gorbacsovtól* HAVEL SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA A szovjet csapatok csehszlovákiai kivonásával is foglalkozó személyes üzenetet kapott hétfőn Václav Havel csehszlovák államfő Mihail Gorbacsovtól. Február 26-án, amerikai körútja után utazik Moszkvába — közölte a csehszlovák köztár­sasági elnök keddi sajtótájékoztatóján. Vaclav Havel cáfolta azokat a szóbeszédeket, hogy a csehszlovák gazdaság súlyos válságban van és pár napon belül összeomolhat. Magas infláció és áremelés nélkül, a lehető legnyugodtabban kívánjuk megvalósítani az átmenetet a piacgaz­daságra — mondta. A bősi vízerőművel kapcsolatban az államfő közölte, hogy mivel a létesítmény nagy része már megépült, a két ország szakértőinek és vezetői­nek olyan megoldást kell találniuk, ami mindkét félnek megfelel, és ami legkevésbé károsítja a természetet. A Mihail Gorbacsovtól kapott levéllel kapcsolatban az elnök közölte, hogy a szovjet fél egyes szempontjait komolyan kell venni, mert nemcsak a szovjet katonákról és családtagjaikról van szó, hanem a húsz év alatt felhalmozott lőszer­ről is, mi több, figyelembe kell venni a szovjet belpolitikai problémákat. Václav Havel mindazonáltal hangoztatta: Csehszlovákiának változatlanul az az állás­pontja, hogy a szovjet csapatokat minél előbb ki kell vonni. Szerinte ez Csehszlo­vákia politikai stabilitását szolgálná, és végső soron Közép-Európának is érdeke. A német egyesítéssel kapcsolatban "Václav Havel kijelentette, a németek dolga, hogy egy államban akamak-e élni, és „ha azt választják, akkor Csehszlovákia az egyesítés mellett van, de annak végrehajtásakor tekintettel kell lenni a szélesebb európai összefüggésekre is”. NÉPSZAVAZÁSI BŰNTETT Vádat emeltek az elkövetők ellen A népszavazás rendjét sértő bűntett el­követése miatt a Hajdú-Bihar Megyei Fő­ügyészség vádat emelt Üjfalusi József hely­beli lakos, a debreceni 95-ös számú válasz­tókerület szavazatszámláló bizottságának volt elnöke és Nagy Zoltán, ugyancsak helybeli lakos, a szavazatszámláló bizott­ság volt tagja ellen — erről dr. Hegedűs József, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyész­ség csoportvezető ügyésze tájékoztatta az MTI munkatársát. Az ügy előzményéről annak idején a sajtó is beszámolt: a november 26-ai nép­szavazás után két nappal Nagy Zoltán, a debreceni 95-ös számú választókerület sza­vazatszámláló bizottságának egyik tagja bejelentést tett, miszerint szavazási vissza­élés történt. Az ezt követő ügyészségi vizs­gálat kiderítette: 128 szavazólapon az első kérdésre adott „nem” válasz mellett egy idegen kéz az „igen”-t is beikszelte, ezért ezeken a lapokon a leadott szavazatok érvénytelenek voltak. További 12 szavazó­lapon mind a négy „igen” és „nem” mellett iksz volt, következésképp ezek a szavazóla­pok mind a négy kérdésre vonatkozóan érvénytelennek minősültek. A Belügyminisztérium Bűnügyi Techni­kai Intézete által adott szakvélemény sze­rint a hamisítások döntő többsége azonos kéztől származott. A rendelkezésre álló bi­zonyítékok alapján az ügyészség a népsza­vazás rendjét sértő bűntett elkövetése miatt emelt vádat Újfalusi Ferenc ellen, aki tettét tagadja. Vádat emelt továbbá az ügyészség a feljelentő Nagy Zoltán ellen is: ő tudniillik látta a csalást, ennek ellenére aláírásával hitelesítette a választási jegyzőkönyvet, s csak két nap múlva tett feljelentést. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség a vádiratot átadta az ügyben illetékes Debre­ceni Városi Bíróságnak. (MTI) „NYITOTT ÉGBOLT” KONFERENCIA A magyar jövő záloga az európai együttműködés OTTAWA Horn Gyula külügyminiszter kedden Ottawában beszédet mondott a „Nyitott égbolt” konferencia nyitó ülésszakán. Felszólalásában emlékezte­tett arra, hogy Magyarország kezdeményező és konstruktív szerepet ját­szott a tanácskozás előkészítésében. A kanadai légierő gépével magyar légtérben végrehajtott közös kanadai—magyar próbarepülés ez év január­jában fontos gyakorlati tapasztalatokhoz juttatta a kezdeményezés vala­mennyi résztvevőjét. A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Köztársaság vállalta a „Nyitott égbolt” konferencia második szakaszának megrendezését Buda­pesten. A magyar kormány bízik abban, hogy a konferencia konstruktív munkájának eredményeként a kezdeményezés első évfordulóján, május 12-én Budapesten aláírható lesz a kölcsönös ellenőrző repülések rendszerét szabályozó megállapodás. Ez lendületet adna a bécsi hagyományos leszere­lési, valamint a bizalom- és biztonságerősítő tárgyalásoknak és pozitív hatást gyakorolna más fegyverz^tkorlátozási fórumokra is. A rendszer egymáshoz illeszkedő bizalom- és biztonságerősítő, illetve leszerelési intéz­kedésekből álló folyamát része lesz, amely egyelőre 23 szuverén állam megállapodásán alapul. A későbbiekben más érdekelt európai államok is csatlakozhatnak hozzá, s így az egy kollektív biztonsági rendszer építőkö­vévé válhat. A magyar külügyminiszter előterjesztette a Varsói Szerződés tagállamai­nak közös álláspontját rögzítő dokumentumot. Beszéde további részében ismertette a „Nyitott égbolt” kezdeményezés megvalósítására kidolgozott magyar elképzelések fontos elemeit. Ezek lényege olyan rendszer létrehozá­sa, amely egyrészt valamennyi résztvevő számára elfogadható, másrészt maximális mértékben elősegíti a bizalom és biztonság további erősítését, a katonai nyitottság fokozása útján. A magyar külügyminiszter rámutatott: Magyarország az európai együtt­működés erősödését saját jövője, demokratikus fejlődése zálogának tekinti. Érdekelt abban, hogy a kontinensen tapasztalható kedvező folyamatok átfogják a biztonságpolitika és a fegyverzetkorlátozás egész területét. Horn Gyula tárgyalásai Ottawában (Folytatás az 1. oldalról) A magyar külügyminiszter és cseh­szlovák kollégája, Jiri Dienstbier meg­állapodott abban, hogy rövidesen tár­gyalásokat kezdenek a két ország kö­zötti nyitott kérdések rendezése érde­kében. ' Megfigyelők szerint a többi között napirendre kerül a bős—nagymarosi vízi erőmű ügye, a közös történelmi múlt értékelése, gazdasági kapcsola­tok, valamint a magyar turistákat érin­tő adminisztratív korlátozások, a köte­lező benzinjegyvásárlás felszámolása. A miniszterek tájékoztatták egymást a szovjet csapatok országukból való ki­vonásának kérdéseiről. Horn Gyula és Mesut Yilmaz török külügyminiszter megbeszélésén az utóbbi tájékoztatást adott arról, hogy kormánya további, magas szintű ma­gyarországi látogatásokat tervez a gaz­dasági együttműködés fejlesztése érde­kében. Törökország 100 millió dolláros exporthitelkeretet biztosít a magyar gazdasághoz fűződő szálak erősítésére, és kész részt venni magyar gazdasági szakemberek képzésében. Márciusban a két kormány tárgyalásokat kezd a vízumgyakorlat lényeges könnyítésé­ről: a tervek szerint magyar állampol­gárok a török határon is kaphatnak majd vízumot (a magyar gyakorlat már ilyen), míg egyes kategóriákban eltör­lik a vízumot. Tárgyalások kezdődnek a kettős adózás elkerüléséről és a beru­házásokat könnyítő megállapodásról is. Egyoldalú, bizalomerősítő csapatcsökkentés (Folytatás az 1, oldalról) gyár haderőreform jegyében megszün­tetett alakulat utolsó állománygyűlé­sén Gyuricza Béla vezérőrnagy, sereg- testparancsnok és Frank János alezre­des, dandárparancsnok búcsúzott el több mint négyszázötven leszerelő sor­katonától — akik helyett már nem vo­nulnak be újoncok —, továbbá az or­szág más helyőrségeibe távozó hivatá­sos tisztektől, tiszthelyettesektől, s a szolgálati idejüket még le nem töltött, sorállományúaktól. A rendezvény után a megszüntetett alakulat laktanyájának és más honvéd­ségi ingatlanok hasznosításáról Gyu­ricza Béla vezérőrnagy és Czipót Dezső tanácselnök-helyettes tájékoztatta a sajtó munkatársait. Elmondták, hogy az előzetes megállapodás szerint július közepéig mindkét fél kidolgozza saját koncepcióját, s ezek alapján egyeztetik majd az elképzeléseket. A hadsereg a laktanyán kívül mintegy százötven fel­szabaduló lakást, a tiszti szállást és egy nagy kiterjedésű gyakorlóteret ajánl fel polgári hasznosításra, szeretné azon­ban, ha ezek reális ellenértékét a had­erőreformmal, az alakulatok területi átrendezésével járó kiadásokra fordít­hatná.

Next

/
Thumbnails
Contents