Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 11. szám
2 • PETŐFI NÉPE • J990. január 13. Gorbacsov kemény - a litvánok is (Folytatás az 1. oldalról) ütközött. Az Algirdas Brazauskas vezette független kommunista párt mindenesetre két tűz közé került. Egyfelől megújítási törekvéseinek egyik alappillére a köztársaság teljes függetlenségének követelése, ezt támogatja a lakosság döntő többsége is, amelynek élő bizonyítéka volt a csütörtök esti háromszázezres vilniusi tüntetés. Másrészt, ha nem sikerül meggyőzni a moszkvai vezetést a litván törekvések helyességéről, a Litván Kommunista Párt elvesztheti a lakosság támogatását. Erre utal, hogy egy litván reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a XX. kongresszus után Algirdas Brazauskas lett a köztársaság legnépszerűbb embere. Landsbergis professzor, a peresztrojka támogatására alakult litván népfront, a Sajudis elnöke a hetedik helyre esett vissza. A csütörtök esti vita után a jelek szerint továbbra is nyitva maradt a tüntetés egyik transzparensén megfogalmazott kérdés: „Lenin 1920-ban függetlenséget adott Litvániának, Sztálin elvette azt, Ön most mit tesz, Gorbacsov?” A kérdésre Mihail Gorbacsov az értelmiséggel folytatott vitájában választ adott ugyan, azonban hátra van még a független kommunista párt vezetőivel folytatandó szombati tárgyalás, amelyen megfigyelők szerint Algirdas Brazauskas csapata körömszakadtáig védelmezni fogja a lakosság véleményét tükröző álláspontját. A FEHÉR HÄZ ÁLLÁSPONTJA A BALTIKUMI KÉRDÉSBEN Kerülték a bátorítást Az amerikai kormány szóvivői csütörtökön gondosan elkerülték, hogy bátorítást nyújtsanak a balti köztársaságok függetlenségi törekvéseinek. Mind a Fehér Ház, mind a külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok soha nem ismerte el a három balti állam bekebelezését a Szovjetunió által, de Mihail Gorbacsov litvániai látogatását — mint szovjet belső ügyet — nem kívánták kommentálni. . Washingtonban mindmáig állandó diplomáciai képviselete van Litvániának, Észtországnak és Lettországnak. Az amerikai kormányok mindig is azt az elvi álláspontot képviselték, hogy a balti államok nem önképt vesztették el függetlenségüket. Most azonban, tekintettel Mihail Gorbacsov mind súlyosabb belpolitikai gondjaira, Washington érezhetően inkább mérsékelni, mint szítani kívánja a szovjet köztársaságok függetlenedési törekvéseit, attól tartva, hogy a fejlemények a szovjet vezető és a reformpolitika bukásához vezethetnek. NEMZETI GYÁSZNAP ROMÁNIÁBAN (Folytatás az 1. oldalról.) annak is, hogy egyesek a nemzetközi segélyszállítmányokból részükre juttatott javakat feketén, többszörös áron kiárusítsák, kihasználva a meglévő, áruhiány okozta helyzetet. Marosvásárhelyen megkezdődtek az előkészületek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezletének megtartására. Bukarestből pénteken a déli órákban utazott el a szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának népes csoportja, Domokos Géza elnök vezetésével. Elutazás előtt Domokos Géza az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: Marosvásárhely az erdélyi magyarság szempontjából'nagy jelentőségű tanácskozás színhelye lesz. A szövetség ezen a küldöttértekezleten is nyomatékot kíván adni annak, hogy a szervezet legfőbb feladatának a romániai magyarság érdekképviseletét,, jogainak biztosítását tekinti. Rámutatott árra, högy a inarosvá-1 sárhelyi tanácskozás kedvező légkörben ül össze, a Nemzeti Megmentési Front nyilatkozata a romániai nemzeti kisebbségek jogairól olyan nagy horderejű politikai dokumentum, amely ebben a kérdésben teljesen új helyzetet teremt Romániában. „Nekünk is meg kell értenünk és partnereinkkel is meg kell értetnünk: a kisebbségi kérdés a román demokrácia egyik döntő láncszeme” —jelentette ki a romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöke. Nincs nemzetiségi villongás Erdélyben „Vaklárma — látható céllal” címmel a Bukarestben megjelenő Valóság, a romániai magyar dolgozók hetilapja pénteki számában cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint nemzetiségi villongások voltak. „A perifériákra szorult elemek nemtelen eszközökkel próbálják megtartani hatalmukat, vagy visz- szaküzdeni magukat annak egykori polcaira — írja a lapí— Semmitől sem riadnak vissza. Jól időzített, gonosz fifikával, kimunkált panaszáradattal özönlik el szabadságunk és demokráciánk magunk választotta felsőbb fórumait. Ez történt és sajnos történik ma is Hargita megyében.” Mennyi igaz abból, hogy Csíkszeredába és Székelyudvarhelyre katonai erősítés érkezett, hogy megfékezze a románok és magyarok közötti villongásokat? — tette fél a kérdést a lap munkatársa Pataki Imrének, a Nemzeti Megmentési Front Hargita megyei tanácsa elnökének. — Szemenszedett, rosszindulatú hazugság az egész — hangzott a válasz. — A valóság szándékos és arcátlan elferdítése. Az országnak ebben a térségben a forradalom első napjaitól kezdve rendben, az építő, alkotó munka jegyében halad az élet. Nincs és nem is volt szó semmiféle villongásról, amint erről a minap személyesen is meggyőződhettek a Nemzeti Megmentési Front tanácsának helyszínre érkezett bukaresti képviselői. A Valóság nyilatkozatot kért a székelyudvarhelyi illetékesektől is. Kolumbán Gábor, a Nemzeti Megmentési Front helyi tanácsának elnöke elmondta: három, a múlt rendszerben vezető tisztségben levő személy feljelentést írt a Nemzeti Megmentési Front Tanácsához Bukarestbe. Állításaik rosszindulatú- ak, tendenciózusak, szándékosan meghamisítják a valóságot. A'forradalom első napján, december 22- én voltak incidensek, „azoknak azonban teljesen hibás, mi több, bűnös dolog nacionalista színezetet adni. A hét áldozat közül négy magyar volt.” Kitért arra, hogy a Cea- usescu-diktatúra kiskirályaival számoltak le az emberi indulatok az első órákban. „Szó sincs tehát semmiféle nacionalizmusról, a népharag egyszerűen a volt hatalom embereivel számolt le. Természetesen az ilyesfajta önbíráskodással nem érthetünk egyet, vannak törvényeink, fórumaink, azoknak kell igazságot tenni” — fűzte hozzá Kolumbán Gábor. Baker Moszkvába készül James Baker, az Egyesült Államok külügyminisztere február 5—7. között hivatalos munkalátogatást tesz a Szovjetunióban — jelentette be pénteken Moszkvában Vagyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő. A nemzetközi elet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseit megvitató külügyminiszteri tanácskozáson —tette hozzá a szóvivő — áttekintik a szovjet —amerikai tárgyalások napirendjén szereplő valamennyi témakört. Várhatóan megvitatják a két állam vezetőinek következő, júniusban esedékes hivatalos találkozójával összefüggő kérdéseket. Konzultáció a választások rádió- és tévényilvánosságáról A Magyar Rádió és a Magyar Televízió választásokkal kapcsolatos műsorainak szabályozásáról tartottak konzultációt pénteken Budapesten számos párt és a két média képviselőinek részvételével. A megbeszélést Szilvásy György, a Minisztertanács Hivatalának munkatársa vezette. A tanácskozáson jelen voltak a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője a megbeszélés kezdetén kifogásolta, hogy mindeddig nem került sor a választások nyilvánosságával — elsősorban a tévével, a rádióval, az MTI- vel és a napilapokkal — kapcsolatos kérdések rendezésére. Úgy vélte, hogy a kialakult helyzetért felelősség terheli a nemzeti médiákat felügyelő minisztert és a Belügyminisztériumot. Emlékeztetett arra, hogy szakértői szinten konszenzus született abban, miszerint a választási kampány kezdésének időpontjára pártközi egyeztető bizottságot állítanak fel az MTV, az MR és az MTI választással összefüggő munkájának ellenőrzésére, ám ez nem történt meg. Egyúttal megjegyezte: a szakértői tárgyalásokon született konszenzusnak ellentmond, hogy pártok képviselőiből álló rádió- és tévéfelügyelő bizottságot hoztak létre a pártatlan tájékoztatás öttagú grémiuma helyett. Szilvásy György azt fejtegette, hogy elképzelhetőnek tartja a pártközi ellenőrző bizottság felállítását. Ugyanakkor kizárta, hogy ez a testület átvegye a rádiót és a tévét felügyelő 15 tagú bizottság jogkörét. A konzultáción ezután javarészt arról folyt a vita, hogy miként jöjjön létre a pártközi egyeztető bizottság. Megállapodás végül is nem született, ám bizonyos elvek körvonalazódtak a bizottság összetételét illetően. Ezek tisztázása azonban a jövő heti megbeszélésre marad. Egyelőre úgy tűnik, hogy a pártközi egyeztető bizott* ság felállításánál a háromoldalú szakértői tárgyalásokon megfogalmazott elvekből indulnak ki. így a bizottságban helyet kapnak a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevők azon tag- szervezetei, amelyek párttá alakultak és indulnak a választásokon. A többi párt pedig valamilyen normatíva alapján képviseltetheti magát a testületben. A résztvevők a választások tévé- és rádiónyilvánosságát érintő konkrét kérdésben is véleményt cseréltek, annak a tervezetnek a kapcsán, amelyet Szilvásy György terjesztett elő. Általánosnak látszik az egyetértés abban, hogy a kampányidőszakban január 23- ától február 23-áig minden, a választásokon jelöltet állító párt számára műsoridőt kell biztosítani programja ismertetésére. Február 24:étől március 23-áig viszont az országos listát állító pártok között osztják majd fel a választási műsoridőt, a képviselőjelöltek számával arányosan. A résztvevők többsége egyetértett azzal is, hogy a pártok között felosztható választási műsoridőt a jelenlegi politikai műsoridőn felül kell kialakítani. A tervezet szerint az MTV 1-es csatornáján minden hétfőtől péntekig 20.05 és 20.30 között 25 percet; a Magyar Rádió Kossuth adóján szintén a hétköznapokon reggel 10, délben és este 5-5 percet kellene a pártok rendelkezésére bocsátani. (MTI) Aczél Endre szerint Pozsgay Imre óhajára váltotta le őt Nemeskürthy (Folytatás az 1. oldalról) tatásért, „hipp-hopp” előbukkant az elnökség, .ame|ypek e)^pr ténykedne 4 Tv-híradó szerkesztőségének szétverése volt. Kinek az érdeke lehetett a főszerkesztőváltás? — kérdezik mindenfelé, hiszen szakmai kifogások nem érték a szerkesztőség munkáját. A kollektíva eredményesen tevékenykedik, így látszólag a főszerkesztő „kinyírásá- ról” van szó, s Aczél Endre a körülményeket nem kívánta homályban hagyni. „Az ország torkig van a titkos paktumokkal, az átláthatatlan nepotista kijelentésekkel, barátság szülte érdekösszefonódásokkal” s ezért nem hallgathat — mondotta. A volt főszerkesztő napról napra idézte fel az elmúlt hét csütörtöké óta a kizárólag személyét érintő eseményeket. Szerinte Pálfy G. Istvánnak, a Népszava frissen kinevezett főszerkesztőjének beválasztását az MTV elnökségébe az a szándék vezette, hogy előkészítsék helyét a televízióban. Furcsállotta azt is, hogy míg külföldön tartózkodott, dacára annak, hogy helyettesei itthon voltak, bizonyos ellenőrző feladattal bízták meg Pálfyt. Ezt — Aczél szerint— hibás lépésnek ítélte Nemeskürthy István is. Az elnök az elmúlt hét péntekén felajánlotta számára, hogy maradhatna Á HÉT főszerkesztője, s lehetne esetleg külföldi tudósító. Áczél Endre azonban a lefokozásával egyenértékű ajánlatot nem fogadta el. Az' elnök ekkor ígérte meg, hogy meghagyja funkciójában, s Pálfy G. Istvánnak keresnek valami, más helyet a televízióban. A magánbeszélgetésen közölte azt is a főszerkesztővel — se mondat pontos idézését kérte az újságíróktól Áczél Endre —, hogy a háttérben az államminiszter áll. „Pozsgay Imre azt az óhaját fejezte ki előttem (értsd: Nemeskürthy István), hogy téged (Aczél Endre) váltsalak le és nevezzem ki a Híradó főszerkesztőjének Pálfyt, aki Pozsgay teljes bizalmát élvezi.” Szombaton az elnök még azon a véleményen volt, hogy az óhajának nem fog helyet és teret adni. Álláspontja hétfőre megváltozott, az elnök, úgy tűnik, engedett a nyomásnak. Nem lehet véletlen, hogy csupán egyetlen gyengécske érvet talált: kitartott volna Aczél Endre mellett, ha nem jelenik meg a vele készített interjú a Mai Nap vasárnapi-számában, amelyben az elnökséget bírálta. . Mindez a Híradó hétfőre összehívott főszerkesztőségi értekezletén kapott nyilvánosságot, ezt megelőzően azonban az elnökség Aczél Endrének tudomására hozta döntését. A testület előtt a főszerkesztő kérte az elnököt, hogy ismertesse Pozsgay Imre sugalmazását. Miután erre nem volt hajlandó, helyette a főszerkesztő tette meg, ezt azonban Nemeskürthy István tagadta, | mondván: „Én ilyet neked nem'mondtam. Egyébként se feszítsük a húrt tovább.” A „halálos ítéletét” ezután ismertették a szerkesztőségi értekezleten. Az elnökség' állítólag egyhangúlag döntött, bár arról is hallani, hogy szavazás nem volt. Igaz ugyan, hogy a kihirdetéskor az elnökség tagjai közül senki sem tiltakozott -% tette hozzá Aczél Endre. A tájékoztatón jelenlévő újságírók több kérdést tettek fel a volt főszerkesztőnek. Válaszából egyebek között megtudhatták, hogy rendelkezési állományban maradt, eddig semmiféle papírt nem kapott. Ámennyiben megkapja felmondólevelét, élni fog munkavállalói jogával: bizonyítási eljárást kér, érveket alkalmatlanságára. Nem tudja ugyanis, mi az, ami politikailag, szakmailag és erkölcsileg nála alkalmasabbá teszi az új főszerkesztőt e posztra. A visszatérés gondolatával egyelőre nem foglalkozik, nyilvánosságot és elégtételt óhajt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Híradó kollektívája esetleg gondolt-e munkabeszüntetésre, elmondta: nem sztrájkpárti, a közönséget a belső torzsalkodások nem érdeklik. Ez lelkiismereti kérdés, amelyet nem kívánt befolyásolni. A tájékoztatón jelen lévő vezető beosztású kollégái fel- és lemondásuk indokául azt hozták fel, hogy azzal, ami és ahogyan tprtént, nem tudtak azonosulni. Aczél Endre végezetül kijelentette: helyesnek tartaná, ha mindazok lemondanának, akik részt vettek a puccs kitervelésében és, végrehajtásában. Indokoltnak tartaná, hogy a kormány elnöke vizsgálja meg a kialakult helyzetet, mert sok ember egzisztenciája forog kockán. AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Az SZDSZ kecskeméti szervezetének tiltakozása Egyetértve a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tiltakozásával elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Pozsgay Imre egy személyben látja el államminiszterként a rádió, a televízió és az MTI felügyeletét, ugyanakkor ő a Magyar Szocialista Párt választási kampányának vezetője is. Nehéz lenne nem összefüggést keresni abban, hogy néhány nap elteltével a nyilvánosság előtti indoklástól elzárkózvá leváltották a tv- híradó főszerkesztőjét, Aczél Endrét, s nem nevezték ki az elnökségbe azt a Baló Györgyöt, aki nemcsak a nézők millióinak, de gyakorlatilag az egész újságírói szakma bizalmát élvezi. Ügy tűnik, a választások közeledtével, az MSZP egyre nyíltabban igyekszik érvényesíteni hatalmi befolyását a kulcsfontosságú tömegtájékoztatási eszközök felett. A pártok esélyegyenlősége elvének semmibe vételét jelzi az is, hogy a népszavazás döntésének ellenére továbbra sem hajlandó lemondani a megyei napilapok és lapkiadó vállalatok tulajdonjogáról. A Magyar Köztársaságot Nobel-békedíjra javasolják A Nobel-békedíj odaítélését javasolja a Magyar Köztársaságnak Hubertus Schmid NSZK-beli nagyvállalkozó, aki indítványát levélben fogalmazta meg a magas szintű elismerés adományozásában illetékes Nobel-díj-Bizottság számára. A levélben — amelynek egy-egy példányát szerzője elküldte többek között Svédország és Norvégia királyának, az NSZK államfőjének és a magyar miniszterelnöknek is — az az indoklás olvasható, hogy „e bátor nemzet” sokrétű, a béke megőrzésére irányuló tevékenységet fejtett ki, „a Varsói Szerződés országai katonai beavatkozásának veszélyével is dacolva, teljes mértékben és fenntartások nélkül hozzájárult a nyugati határok megnyitásához”. Az üzletember — aki a Schmid Investment-Immobilien elnevezésű, főleg iparosítással, termékmenedzseléssel és ökológiai fejlesztésekkel foglalkozó beruházási iroda tulajdonosa — emlékeztet arra, hogy 1989 decemberében tett magyarországi látogatása során konstruktív megbeszéléseket folytatott a politikai és gazdasági élet felelős személyiségeivel. Ezek a tárgyalásai — Kohl kancellár látogatásának kedvező visszhangjaival együtt — megerősítették őt indítványának megalapozott voltában. A levélben a javaslattevő méltatja Magyarország „rendkívüli bátorságát”, nemeslelkű, emberies magatartását (például az NDK-állampolgá- rok kiutazásának engedélyezésében és az Örményország földrengés sújtotta területein élő gyermekek megsegítésében), valamint nyitottságát a környezetvédelem ügye iránt. MAGYAR WATERGATE Senkit nem hallgatunk le Válasz az MDF Kecskeméti Városi Szervezete Elnökségének (Folytatás az 1. oldalról) A Petőfi Népe f. évi, január 11-i számában Bennünket ki hallgat le? címmel nyílt levelük jelent meg, melyben néhány kérdésre választ kémek tőlem. Kérdéseikre az alábbiakban adok tájékoztatást. Munkakörömet 1989. december 1-je óta töltöm be, ezért személyes ismereteim mellett a korábbi időszakra vonatkozóan tájékozódtam és tájékoztatást kértem. Megállapítottam, hogy jelenleg, illetőleg az Alkotmány módosítási (1989. 'október 23.) óta a megyei rendőr- főkapitányság állambiztonsági szerve politikai nézetei, tevékenysége miatt senkinek sem ellenőrzi postai küldeményeit, telefonbeszélgetéseit nem hallgatja le. Ilyen rendszabályokra csak azokkal szemben kerül vagy kerülhet sor, akik súlyos bűncselekmények (kémkedés, terrorcselekmény, kábítószer-élvezettel összefüggő bűncselekmény, pénzhamisítás stb.) elkövetésével gyanúsíthatok. Áz előbbiekből is adódik, hogy az állambiztonsági szolgálat politikai tevékenység miatt sem szervezet, sem személy ellen megfigyelést, ellenőrzést nem folytathat, és ennek megfelelően nem is folytat. A politikai szervezetek és a politizáló emberek nem tartoznak azokba a kategóriákba, amelyekkel az állambiztonsági szervnek kell, illetőleg szabad foglalkoznia. Garantálni tudom tehát, hogy a megyében 'tnindétr ^szervezet "és" állampolgár politikai tevékenységet — a jogszabályok keretei között — szabadon fejthet ki. Arra a kérdésre, hogy kik álltak „politikai megfigyelés” alatt, a titoktartási kötelezettség miatt nem nyilatkozhatom. A magam részéről és a megyében szolgálatot teljesítő egész személyi állomány nevében kijelenthetem, hogy mindenfajta törvénysértést elítélünk, és azok elkövetésétől tartózkodunk. „ , . Dr. Tóth Antal r. ezredes megyei főkapitány Közös érdekeltség a szovjet csapatok kivonásában , (Folytatás az 1. oldalról) saiból arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi csehszlovák kormány nem azonosul elődje gigantomániásnak nevezhető koncepciójával. Csehszlovákia egyértelműen új módon közelíti meg ezt a kérdést, hiszen ez a beruházás saját értékelésük szerint is az utóbbi évek legnagyobb tehertétele volt számukra. Magyarország továbbra is az államközi szerződés módosítását igényli, s a magyar megítélés szerint ennek megvalósításához rendkívül jó alapot teremtett az új csehszlovák kormánynak az a döntése, hogy leállítja a Duna elterelésének előkészületeit. , Sok szó esett a nemzeti kisebbségekről, a Csehszlovákiában élő magyarok és a hazánkban élő szlovákok helyzetéről. A megbeszélésen kitűnt, hogy egyik országban sincs akadálya a nemzetiségek fejlődésének, jogos igényeik kielégítésének. Horn Gyula ismét szorgalmazta közös kormánynyilatkozat kiadását a nemzetiségek jogairól és az ehhez szükséges feltételekről. Horn Gyula értékelése szerint a két ország kapcsolatainak fejlesztésében új helyzetet teremtett, hogy csehszlovák részről megszűntek a korábbi fenntartások Magyarországgal szemben. A magyar fél kész a még intenzívebb politikai párbeszédre. A magyar külügyminiszter megerősítette Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök korábban tett meghívását: január végén szívesen látja hazánkban Václav Havelt, Csehszlovákia államfőjét. A magyar külügyminiszter biztosította csehszlovák kollégáját arról: minden segítséget megadunk kutatóiknak, hogy hozzáférjenek az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos dokumentumokhoz. A tárgyaló felek a kétoldalú gazdasági együttműködés folyamatait megnyugtatónak minősítették, hangsúlyozva, hogy a fő cél a piaci rendszer meghonosítása. A csehszlovák vezetésnek is határozott szándéka az európai folyamatokhoz való gyors felzárkózás, a minél fokozottabb hozzájárulás Európa megosztottságának felszámolásához. A csehszlovák fél véleménye szerint egységes Németország nélkül Európa sem lehet egységes, az újraegyesítés ideje, módja, tartalma azonban kérdéses. De senki sem vitathatja el a németek önrendelkezési jogát. A középkelet-európai folyamatok megvitatásakor természetesen szó esett a szövetségi rendszerekről, így a Varsói Szerződésről is. A tárgyalópartnerek megítélése szerint a változások nem múlhatnak el nyomtalanul e szervezet felett sem, és szükségesnek tartották a VSZ politikai tevékenységének erősítését. Mind a magyar, mind pedig a csehszlovák fél mélységesen érdekelt a szovjet csapatok kivonásában. Horn Gyula ismét felajánlotta a csehszlovák vezetésnek, hogy csatlakozzon a négy ország — Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország —I immár kibontakozó regionális együttműr ködéséhez. Horn Gyula ezt a korábbi csehszlovák vezetésnek is felajánlotta, az azonban nem élt a lehetőséggel. 4: I í
