Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 9. Az MDF a tulajdon­reformról Minél többen legyenek tulajdonosok hazánkban és jöjjön létre a magántulaj­don elsődlegességén alapuló vegyes gazdaság — összegezte Diczházi Berta­lan, a Magyar Demokrata Fórum gaz­dasági szakértője az MTI munkatársá­nak a szervezet tulajdonreformról al­kotott elképzeléseit abból az alkalom­ból, hogy elkészült az MDF program­ja, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak. — Támogatjuk a privatizálást, akár külföldi, akár belföldi tőkével történ­jen az — húzta alá a szakértő —, mi­közben a privatizáció hathatós ellenőr­zése mellett vagyunk. Jelenleg ugyanis ez a folyamat túlságosan ötletszerű: például egy vállalati vezető, aki cégét áruba bocsátja, abban sem érdekelt, hogy reális vagyonfelmérés készüljön az üzemről. Ezért manapság gyakori, hogy a vállalati vagyont alulértékelik, mivel ebben egyenesen érdekelt a válla­lat vezetősége. Hiszen ha a vagyont alacsonyabb értéken mérik fel, akkor a cég vagyonarányos nyeresége nagyobb lesz, s magasabb bért lehet fizetni a. dolgozóknak, ám eközben az egész nemzetgazdaság kárt szenved. így fel­tétlenül szükség van arra: legyen füg­getlen vagyonértékelő szervezet, amely a parlamentnek tartozva felelősséggel a vállalatok eladását ellenőrzi. Ha úgy találja, hogy egy-egy üzemet értékén alul 'akarnak áruba bocsátani, akkor legyen módja ezt megakadályozni. Ez a megoldás valóságos társadalmi kont­rollt jelenthet az értéken aluli kiárusí­tással szemben, védelmet a nemzeti va­gyon elherdálása ellen. Az MDF sze­rint a privatizálásra programot kell ki­dolgozni, amellyel meg kell alapozni, hogy az eladási kínálat és a kereslet összhangban legyen. — Hogyan képzelik a konkrét priva­tizációs lépéseket? — Szeretnénk, ha a kialakuló vegyes gazdaságban a magántulajdon szerepe lenne a meghatározó,, mintegy 60-65 százalékban. Ösztönözni kívánjuk a külföldi működőtöké bejövetelét az or­szágba, mégpedig úgy, hogy működé­séhez megteremtjük a szükséges inf­rastrukturális feltételeket. Olyan ösz­tönző rendszert szeretnénk bevezetni a gazdaságban, amely arra sarkallja a külföldi befektetőket, hogy profitjukat vagy annak egy részét Magyarorszá­gon fektessék be. A magyar állampol­gároknak szintén szeretnénk olyan biz­tosítékokat nyújtani, amely garantálja, hogy vagyonukat jövedelmezően fek­tethetik be, s azt nem kell „felesleges” fogyasztásra pazarolniuk. A dolgo­zóknak valódi tulajdonosi alternatívá­kat szeretnénk kínálni: azt akarjuk elérni, hogy minél többen legyenek va­lódi tulajdonosai annak a gyárnak, üzemnek, intézménynek, amelyben dolgoznak. Ennek érdekében szeret­nénk, ha megteremtődnének a magyar gazdaságban azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a vállalati részvények Megvásárlását az ott dolgozóknak, akik így tulajdonosként is érdekeltek lennének saját cégük jobb üzletmeneté­ben. Az MDF kezdeményezi a külföl­dön ismert és alkalmazott részvénytu­lajdon-program (ESOP) hazai adaptá­cióját. Az értékpapírokhoz kdvezmé- nyes vásárlással, valamint kedvezmé­nyes kamatozású hitellehetőség bizto­sításával lehetne hozzájutni. — Mi a viszonyuk a szövetkezetek­hez, illetve a földtulajdonhoz? — A Magyar Demokrata Fórum ál­láspontja, hogy a szövetkezeteknek van létjogosultságuk, hazánkban azon-' ban nem a sztálini kolhoz típusú, ha­nem a skandináv mintájú, egyéni érde­keken alapuló szövetkezésé a jövő. Jöj­jenek létre a szövetkezetekben egyéni vagyonközösségek, amelyek valóban érdekeltek több és jobb termék előállí­tásában. E szövetkezeti modell csirái már ma is megtalálhatók a kisszövetke­zetekben. A földtulajdonról az az MDF véleménye, hogy a szövetkezeti föld jogi és pénzügyi szempontból ke­rüljön át a jelenlegi tsz-tagok, illetve a tartósan a téeszekben dolgozók tulaj­donába, s a tulajdonosok döntsék el, hogy a rájuk jutó földterületet szövet­kezetben kívánják-e megművelni, vagy önállóan akarnak gazdálkodni, illetve értékesíteni akarják-e a vagyon rájuk eső részét. Az így rendezett földtulaj­don lehetővé teriné, hogy a tulajdonos, illetve a bérlő közvetlenül érdekelt le­gyen a föld hatékony művelésében. Ceausescu tavaszi palotájában A vodka fronton a helyzet változó „Amerikaiak, igyatok orosz vodkát, hogy ezzel is közelebb kerüljön egymáshoz a két ország!” Félreértés elkerülése végett: ez nem a legújabb vicc poénja, hanem a legfrissebb reklámszöveg, melyet a máltai csúcstalálko­zót követően indított útjára a „Sztalicsnaja” vodkát forgalmazó cég. A Washington Post szerint a jelmondat helyzetjelentéssel is felér. Régi szabály ugyanis az Egyesült Államok reklámiparában, hogy a politika — tabu. Ezt gondosan kerülni kell, mégpedig egyszerű ok miatt. Ami jó a liberálisoknak, az nem rokonszenves a konzervatívok körében. Márpedig mindkét csoport elsősorban fogyasztó, és csak aztán politikus. Az árut pedig lehetőleg min­denkinek el kell adni. A reklámlélektan professzorai csak abban az esetben térnek el ettől a szabálytól, ha bizonyosak benne, hogy a hirdetés „üzenetét” minden fül azonos módon hallja meg. És erre is az amerikai—szovjet kapcsolatok szolgáltatnak példát. Amikor Reagan „a gonosz birodalmának” nevezte a Szovjetuni­ót, az amerikai televízió reklámblokkjában hangot váltott a Co­ca-Cola és a Pepsi-Cola. Ezeket — a film szerint — csak titokban ihatták a szovjet ellenzék tagjai, míg a párt arra kényszerítette tagjait, hogy a Pepsi és a Coca riválisának készítményeit fogyasz- szák ... Most, a máltai csúcs előtt ugyanez a Pepsi-cég 30 másod­perces reklámban kívánt „szerencsés hajózást” Gorbacsovnak és Bushnak. Az idők látványosan változtak. Ennek tárgyi bizonyí­téka az is, hogy New Yorkban a legkelendőbb karácsonyi aján­dék az a berlinifal-darab volt, melyet 10 dollárért bárki megvehe­tett. Természetesen a garancialevéllel együtt. POLGÁRI VEDELEM Mérgezések elsősegélynyújtása A mindennapi életben, de külö­nösen katasztrofaviszonyok között a sérüléseken kívül előfordulhatnak olyan esetek, amikor a tömeges sé­rültek, betegek, mérgezettek orvosi ellátása nagy feladat elé állítja az állami egészségügyi szolgálatot, s annak lehetőségei is korlatozottab- bakká válnak. Ezért minden állam­polgárnak célszerű felkészülni, megismerni a különféle sérülések, mérgezések esetén végzendő segély- nyújtást. A MÉRGEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN Mérgezésről beszélünk, ha a szer­vezetbe olyan anyag kerül, amely már csekély mennyiségben is meg­zavarja a biológiai működést. A mérgezések tünetei egyrészt a mérgező anyagoktól, másrészt a mérgező anyagoknak a szervezetbe történt bejutasa óta eltelt időtől függenek. Egyes mérgek azonnal, míg mások csak a vérkeringésbe történt felszívódásuk után hatnak, illetve okoznak tüneteket. Ezért a mérgezés gyanúja esetén a mérge­zettől, illetve a környezetében tar­tózkodóktól kell tájékozódást sze­rezni a mérgezés körülményeiről, a mérgező anyag fajtájáról. Ameny- nyiben a méreganyagból maradt, vagy annak csomagolóeszköze elő­került, tegyük el és juttassuk el a mérgezettel együtt az ellátást végző egészségügyi szervekhez. A hirtelen rosszullét esetén mér­gezésre kell gondolni, különösen akkor, ha a sérült lehelete szokatlan szagú, vagy az ajkakon marásos sé­rüléseket fedezünk fel. H Az elsősegély lényege a bejutott mérgező anyag felhígítása vízzel, te­hát bőséges itatással, vagy a méreg eltávolítása hánytatással. A víznél előnyösebb a tej itatása. A sérült itatása előbb-utóbb hányást ered­ményez, ha az erőltetett és valóban bőséges volt. Ha van orvosi szén, azt vízben oldjuk fel és azzal itassuk a mérgezettet. A finoman elpprlasz- tott szénszemcsék felületükön meg­kötik a mérget és így előnyösen ki­egészítik a víz hígító hatását. Az eszméletlen mérgezettnek nem szabad folyadékot a szájába erőltetni, mert félrenyeli, a tüdőbe jut és fulladást okoz. Erős savak-kal és lúgokkal mérgezettnek a hányta- tása tilos. A szerves foszfátészterek­kel (növényvédő szerek) mérgezet­teknek tejet adni tilos, mert ezek a mérgek zsírban még jobban oldód­nak, így .könnyebben felszívódhat­nak a szervezetben. HÁZTARTÁSBAN, ÜZEMBEN Szénmonoxid ( CO): A háztartási gáz tartalmazza, de minden tökélet­len égésnél keletkezik, így az autók kipufogó gázában is. Már kis mennyiségben mérgez, mert az oxi­génnél 200-300-szor nagyobb a kapcsolódási képessége a hemoglo­binhoz. így a vér előbb-utóbb kép­telen elegendő oxigénmolekulát megkötni és a sejtekhez szállítani. Első tünet a fejfájás, majd fülzúgás, szédülés, hányás, végtagizom-gyen- geség jelentkezik. Az eszmélet el­vesztése után légzésbénulás áll be. Széndioxid (C02): A levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan. Ez a mérgezés gyakran fordul elő boros­pincében a bor erjedésekor, ritkán barlangban, kútban, emésztő- és si­lógödrökben is. A vér C02- koncentrációja szabályozza a lég­zőközpont működését. Ezért, ha túl nagy töménységben lélegezzük be, azonnali légzésbénulást okozhat. Elsősegélynyújtáskor, 'ha a beteg már eszméletlen, akkor a stabil ol- ' dalt fektetés, klinikai halál állapo­tában az újraélesztés a feladat. Klórgáz (Cl): Üzemi balesetnél fordul elő ez a mérgezés, de a ház­tartásban is történhet, ha sósav hi­póval találkozik. Belélegezve és a nyálkahártyák nedvességével kap­csolatba kerülve sósavat alkot, ez okozza a felmaródásokat. Kínzó, erős köhögési roham, nehézlégzés után tüdővizenyő,'illetve halál kö­vetkezhet be. Ammónia (NH3) .’ Ez a mérgezés a vegyiparban és a hűtőberendezé­sek töltésekor jöhet létre. Az NH3 a vízzel ammóniumhidroxiddá, közismerten szalmiákszesszé ala­kul. A klórhoz hasonló tüneteket okoz. Az elsősegélynyújtás során a beteget felülő helyzetbe kell hozni, mozognia szigorúan tilos! A bőrre, i szembe, szájba került anyagot bő­séges vízzel kell mosni. Növényvédőszer-mérgezés: A mezőgazdasági munkák során fordulhat elő. A legtöbb ilyen szer szerves foszforsavészter nevű ideg­mérget tartalmaz. A bőrről, nyál­kahártyáról, gyomorból is felszívó­dik. Tünetei: .nyálfolyás, verejtéke­zés, hányás, hasmenés, nehézlégzés. A pupillák teljesen beszűkülnek. A bőrfelszínt alaposan le kell mos­ni, a szemet is ki kell öblíteni. GOMBA ÉS AZ ALKOHOL Ételmérgezés: Nem igazi mérge­zések, hanem kórokozok elszapo­rodása révén történő fertőzések. A rendkívül gyakori hányás, has­menés elsősorban az öregeket és a gyermekeket viseli meg: kiszáradás­sal fenyeget, ezért kórházi kezelést igényel. Gombamérgezések: Hazánkban gyakoriak. Több típus közül első­sorban a gyilkos galóca okozta mérgezés végződik gyakran halál­lal. Ä fajtától függően 1-5 óra múl-! va keletkeznek a tünetek: sűrű há­nyás, hasmenés, gyomorgörcsök. A gyilkos galóca méreganyaga a felszívódás után rögtön kifejti első­sorban májkárosító hatását, de a tünetek csak 8-28 óra múlva jelent­keznek, hasonlóan a többi gomba- j mérgezéséhez. Néhány nap után í sárgaság, eszméletvesztés lép fel," beállhat a halál is. Gyógyszermérgezés: Általában öngyilkossági szándékból fordul elő, valamint, kisgyermekek eseté­ben, akik a gyógyszereket édesség­nek vélik-. Leggyakoribb-az altató- szer-mérgezés. Á beteg aluszékony- nyá válik, majd mélyen .gsiméletlen lesz, később légzésbénulás vágy á hányadék légutakba jutása a halál oka. Ha a mérgezett még nem al­szik, próbáljuk hánytatni. Később újraélesztés alkalmazandó. Alkoholmérgezés: Az élvezeti cikknek számító szeszesitalok túl­zott mértékű fogyasztása okozza. Az alkohol idegméreg, ezért első­sorban az idegsejteket, másodsor­ban — mint minden méreg — a májat károsítja. A méreg pontos neve: etilalkohol. Az alkoholmérge­zés áltálában elfogyasztott nagy mennyiségű tömény szeszesital ha­tása. Ä mélyen eszméletlen, szapora pulzusú mérgezett légzésbénulás­ban halhat meg. Metilalkohol-mérgezés: Szeren­csére ritkán fordul elő. Már fél deci­liter elfogyasztása yakságot, ennél több pedig halált okoz. Mérgezés létrejöhet a háztartásban, a vegyi anyagokkal dolgozóknál, a hétvégi kerti munkában, katasztrófakörül­mények között, autóézerelés köz­ben, véletlenszerűen, esetleg öngyil­kossági szándékból is. A méreg­anyag felszívódhat a bőrről, nyál­kahártyáról, emésztőszervrendszer­ből, tüdőből, vérből. Mérgezést kell gyanítani, ha egyébként jó állapot­ban lévő egyéneknél hirtelen jelent­keznek a tünetek', vagy hasonló tü­netekkel többen lesznek rosszul. Mindannyiunk kötelessége az azonnali elsősegélynyújtás, illetve az orvos értesítése. \ Lengyelország — lélegzetvisszafojtva 2. A kultúra ára A háborúban Lengyelország nagy része elpusztult, de ami a városokból megmaradt, abból még most is képet kaphatunk a hajdani gazdagságról. A lengyelországi templomokat, palotá­kat a világ legszebb műemlékei között tartják nyilván. A háború utáni helyre- állításukba rengeteg pénzt beleöltek, fenntartásuk is nagyon sokba kerül: már régen meghaladja az állam anyagi erejét. így a gyönyörű paloták többsé­gé lepusztult, kivül-belül felújításra szorulnak, legfőképpen azok, amelyek állami lakásként szolgálnak. Az em­bert, ha belép egy ilyen palota gazda­gon díszített masszív kapuján, meg­csapja a „régi-szag”, amely az omlado­zó falakból, a gödrösre kopott kövezet­ből árad. Ezekből a nyomorúságos, sivár ka­pualjakból újabb masszív ajtók nyílitak —, egy egészen más világba! Lengyel- országban sok kulturális társaság mű­ködik (többségük állami, illetve tanácsi támogatással): zenekedvelők, iroda­lombarátok, művészetpártolók társa­sága stb. A műemlék házak földszinti helyiségeiben rendezkednek be nagy előszeretettel, a bútorzatban, díszítés­ben is alkalmazkodva az épület stílusá­hoz. A palotához méltó belső környe­zetben tartalmas kulturális életet élnek; erre éppoly őszinte igényük van, mint a társaságra, a közösségi életre. Jólle­het Lengyelországban egyre rosszabbul fizetik az értelmiségit — s köztük alig­hanem legrosszabbul az újságírókat —, igyekeznek kulturális színvonalu­kat legalább megtartani. A pluszmun- I kára egyébként is kevés a lehetőségük, a legtöbb munkanélküli is közülük ke­rül ki. De ha van rá módjuk, akkor sem szívesen (vagy inkább: nem) dolgoznak szabad idejükben. Mi, „magyarul gondolkodók” azt mondjuk erre, ha ez így van, akkor a lengyel értelmiségi megérdemli a sor-* sát. Csakhogy lehet ezt másként is néz­ni: a lengyelek másféle értékeket szerez­nek maguknak, >s ennek az a fajta nincstelenség az ára, amit mi magyarok nem, vagy legfeljebb keservesen tu­dunk vállalni. > Csapdában A világért sem mernék annak elemzé­sére vállalkozni, hogy miért szegények a lengyelek. Egyébkőit minden rosszin­dulat nélkül es joggal emlegetik, amivel itthon mi is ijesztgetni szoktuk magun­kat: hogy tudniillik gazdaságilag mi is odajutunk, ahová ők jutottak. Hiszen — figyelmeztetnek —, a gazdasági tör­vények a világon mindenütt egyformán működnek, hatnak, s bizony, mi is ugyanazokat a hibákat követtük el, hal­moztuk fel az elmúlt évtizedekben, ami-/ két ők, s a szocialista táborba tartozó nemzetek valamennyien. A mitől szegények a lengyelek (és mások) gondolat jegyében elmondok néhány példát. A gigantománia Len­gyelországban is dívott, jobban, mint nálunk —, persze, jóval nagyobb az ország is. Áz óriási gazdasági szerveze­tek egyikébe elvittek engem is (a cég kultúrháza nagyobb, mini; a megyei művelődési központunk, egyik sportlé­tesítményében elférne a kecskeméti széktói stadion és az uszoda együttvé­ve). Ez a mezőgazdasági ipari kombi­nát 30 ezer dolgozót foglalkoztat, az ország különböző részein működnek üzemei. Bebizonyosodott, hogy a ha­gyományos vállalati formában a cég nem képes a hatékony működésre, ezért részvénytársasággá alakították. A részvényeknek csupán a 15 százalé­kát vehették meg a dolgozók, nem ne­héz kiszámolni, hogy a vagyoni része­sedésük így személyenként jelentékte­len összeget tesz ki. A részvények 35 százaléka az államé, 50 százaléka pedig egy másik mamutcégé, egy lap- és könyvkiadó vállalaté: ez á cég pedig a kommunista párté. Tehát az ország egyik legnagyobb termelőüzemében (is) a kommunista párt a legnagyobb részvényes. Hogyan történhetett ez meg? Úgy, hogy a párt még mindig óriási vagyonnal és, mint a jelek mutat­ják, nem kevés befolyással is bír. Ennek az óriási kombinátnak (talán nincs is mit rajta csodálkozni) kommu­nista a vezérigazgatója, tagja a párt­nak. A szervezetkorszerűsítés idején a kombinát valamennyi dolgozójának felmondott („levélben tanácsolta távo­zásukat”). Nem sokkal később töme­ges felvételt hirdetett: de a régi dolgo­zók közül csak a párttagokat, illetve azokat vette vissza, akik nem tagjai a Szolidaritásnak. Természetesen orszá­gos botrány lett az ese'tből, s mert a vdzérigazgató országgyűlési képviselő is, hamarosan a parlament előtt kell számot adjon a történtekről. Lehet, hogy erre azóta már sor került. Ottjár- tamkor még csak készültek rá és sokan úgy vélekedtek: akármilyen felháborí­tó, ami történt, a vezérigazgató megíté­lésénél figyelembe kell venni, hogy ki­emelkedően jó szakember. Olyan, ami­lyenből még ebben a nagy országban is csak kevés van. Másik példa. Képzőművészeti középiskola működik Tamówban (egyik tagozatában félsöfokú képzés is • A ta­vaszi pa­lota. • Egy katona mutat meg né­hány ér­tékes fest­ményt azok kö­zül, ame­lyet Cea- usescu volt elnök ún. tava­szi palo­tájában találtak. • Össze­hordott antik vá­zák. (MTI- fotók)

Next

/
Thumbnails
Contents