Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

A megyei tanács elnökének fogadása POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 7. szám Ára: 4,30 Ft 1990. január 9., kedd BÍRÓSÁG ELŐTT A SZEKUSÖK .. ______!______i._i, r,„-: ■m mhmmmmmhmmbhbmí tr Árva________ g yerekeket „exportált” Ceausescu... A Ceausescu-diktatúra idején szervezett Securitate-egységek ter­rorista kommandóinak tagjai hét­főn Nagyszebenben rendkívüli ka­tonai bíróság elé álltak, s megkez­dődött Nicu Ceausescu pere is — jelentették be hétfőn. Ez az első ter­roristaper — közölték a Bukarest­ben rendezett sajtótájékoztatón. Aurel Dragos Munteanu, a Ro­mán Rádió és Televízió új elnöke, aki a nemzetközi sajtótájékoztatót tartotta, nem említette, hány terro­rista áll a bíróság előtt, csak arról szólt, hogy ezekről a tárgyalásokról a sajtó szabadon tudósíthat, s ez vonatkozik a későbbiekben tartan­dó terroristaperekre is. Az áprilisra meghirdetett választások esetleges elhalasztásával kapcsolatban el­mondta, hogy a Romániában most szerveződő politikai pártok nem ér­tenek egyet a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elhatározásával, rendkívül szűknek tartják az időt a választásokra való felkészülésre. Azt is «hiányolják a pártok és tö­megmozgalmak, hogy nem kapnak „fórumot”. Erre utalva Aurel Dra-j gös'Munteanu kijelentette: mihelyt a politikai pártok hivatalosan, az előírásoknak megfelelően bejegyez­tetik magukat, megkapják műsor­idejüket, a rádióban és a televízió­ban egyaránt. Közölte: Románia mindaddig fenntartja a mezőgazdasági és élel­miszercikkekre vonatkozó exportti­lalmat, amíg nem rendeződik az or­szág ellátási helyzete. Szólt arról, hogy a Ceausescu-rendszer idején Románia „gyermekexportot” is bo­nyolított le konvertibilis valutáért. Ezt a gyakorlatot elítélve a Nemzeti Megmentési Front megtiltja a ro­mán gyermekek eladását, a gyermekexportot. Korábbi nyugati jelentések arról szóltak, hogy árva- házakban, gyermekmenhelyeken (Folytatás a 2. oldalon) ÁREMELÉS UTÁN A BOLTOKBAN Milliónyi családnál felesleges a beosztással vesződni. . . Áremelésre éb­redtünk tegnap. Bár sokan — ép- pen emiatt — aludni sem tud­tak. Ami a családi költségvetéseket illeti, milliószám vannak, akiknél már gondolkodni sem érdemes a be­osztáson. „Dili­házba akarnak bennünket juttat­ni” — így fogal­mazott egy anyu­ka, amikor tegnap reggel nem tudta, hogy gyermekeinek hány dekára redukálja a napi kenyér­adagot, s hogyan jár jobban, ha tejet vagy teát itat velük — mindezt az egyetlen gyári fizetéséből. (Folytatás a 2. oldalon) Csak a legalapvetőbb.. Több éves hagyomány immár, hogy az új esztendő első napjaiban fogadást ad a Bács- Kiskun Megyei Tanács elnöke. Erre az 1990-es esztendőben tegnap, január 8-án délután került sor Kecskeméten, a megyeháza úgynevezett képes termében. Itt Gaboiják József, a megyei tanács elnöke köszöntötte a meghívottakat — a különböző társadalmi, gazdasági és politikai szervek képviselőit, az egyházak vezető tisztségviselőit, a rendőrség, a tűzoltóság vezetőit, a kulturális és művészeti élet irányítóit, illetve reprezentánsait. Gaboiják József pohárköszöntőjében röviden emlékeztetett arra, mi minden történt 1989-ben s méltán nevezte az elmúlt esztendőt történelmi fordulatokban bővelkedő időszaknak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az idei év is minden bizonnyal ki fogja érdemelni a történelmi jelzőt, mert további olyan nagy hordere­jű, elsősorban politikai változások előtt állunk, amelyek reményeink szerint meg­teremthetik a lehetőségét annak, hogy a Magyar Köztársaság nagyobb lépésekkel induljon el a demokratizálódás útján. Ehhez itt Bács-Kiskunban is tovább kell javítani a feltételeket, talán elsősorban azzal, hogy közös jövőnk kialakítása érdekében toleránsnak kell lennünk egymás iránt. Erre különösen nagy szükség van most, amikor már benne vagyunk a választási kampányban. Együttes érdek — hangsúlyozta végül Gaboiják József—, hogy ez az elvek, és ne az indulatok csatája legyen. (Tóth Sándor felvétele) További szovjet csapatcsökkentés Újabb szovjet csapatokat vonnak ki az idén Magyarország területéről — jelentette ki hétfőn Grigorij Krivosejev vezérezredes, szovjet vezérkarifőnök- helyettes az idei leszerelési tervekről beszélve. A szovjet hírügynökségnek elmond­ta: — Magyarország területéről az idén egy légi és egy gépesített lövész ezredet, két harckocsizászlóaljat és több más egységet, összességében mintegy hat­ezer katonát vonnak ki. A magyaror­szági csökkentés több mint 40 szovjet harci repülőgépre, 120 harckocsira, kö­zel 18Ö páncélozott harcijárműre és 400 más gépjárműre teljed ki. A Magyar- országról visszavont csapatok döntő többségét kivonják a hadrendből. A szovjet tábornok azt is közölte, hogy országa a tavaly vállalt egyoldalú kötelezettség keretében az idén mint­egy 185 000-rel csökkenti hadseregé­nek létszámát, és 1991-ig teljesíti a fél­millióscsökkentésre vonatkozó kötele­zettségvállalását. A bukott apparátus szítja a nacionalizmust Bulgáriában? ANKARA A bukott rendszer utóvédharcának nevezte hétfőn a török külügyminiszter a török kisebbség jogainak helyreállítása ellen tiltakozó bulgáriai megmozdulásokat. Mesut Yilmaz hivatalos bahreini látogatásának végén adott nyilatkozatában kifejezte reményét, hogy az új bolgár vezetés megtöri a Zsivkov-rezsim maradékának ellenállását és megszünteti a két ország kapcsolatá­nak egyetlen jelentős tehertételét. A külügyminiszter nyilatkoza­tát az Anatoha félhivatalos török hírügynökség ismertette. „Meggyőződésünk, hogy a bolgárok többsége nem soviniszta és a tiltakozásokat a helyi apparátus utolsó ellenállási kísérleté­nek tekintjük a bekövetkezett változásokkal szemben” — jelem tette ki a török külügyminiszter, aki a tervek szerint kedden Kuvaitban megbeszéléseket folytat bolgár kollégájával, Bojko Dimitrowal a bulgáriai török kisebbség jövőjéről. Vizsgálat a belső biztonsági szolgálatnál Megtartotta első ülését hétfőn az a különbizottság, amelyet Horváth István belügyminiszter nevezett ki a Fidesz-és az SZDSZ által törvény- sértéssel vádolt belső biztonsági szolgálat ügyének vizsgálatára. Ezt Barsi Tomaj belügyminiszté­riumi szóvivő közölte hétfőn az MTI kérdésére. Elmondta, hogy a bizottság elnöke Diczig István rendőr vezérőrnagy, a BM vizsgála­ti osztályának vezetője, tagjai pedig Szikinger István, a BM közigazga­tási és kutatási programirodájának vezetője, Kolláth György, a BM közjo­gi főosztályvezetője és Finszter Géza, a BM ORFK bűnügyi technikai osztá­lyának igazgatója. Az első ülésen meg­határozták a bizottság feladatait. Ezek: objektív tényfejtárás és adatrögzítés, az ügyészségi vizsgálathoz szükséges vala­mennyi feltétel megteremtése. A feltárt tények alapján pedig következtetése­ket, javaslatokat fogalmaznak meg az állambiztonsági szolgálat átalakításá­hoz. Emlékezetes, hogy a kormány még decemberben döntött arról, hogy a Belügyminisztérium szervezeti átala­kítása során az állambiztonsági fel­adatok ellátására március 1-jétől Nemzetbiztonsági Hivatalt kell lét­rehozni. A szóvivő végezetül hangsúlyoz­ta: a titkosszolgálati munkát veszé­lyezteti, ha onnan információk jut­nak ki, hiszen ez érintheti a nemzet- biztonság szempontjából rendkívül kényes kéníelháritást vagy hírszer­zést is. Ezért mindenképp fontos annak kiderítése, hogy miként ke­letkezett „lyuk” a titkosszolgálat munkájában. (MTI) A Katonai Főügyészség elrendelte a nyomozást ismeretlen tettesek ellen Ilyen kínban magyar minisztert aligha láthattunk még: Horváth Ist­vánról patakzott a veríték, amikor a riporter — ráadásul még csak nem is nagyon rámenős stílusban — a titkosrendőrség körül kirobbant bot­rányról faggatta. Egyetlen pillanatig sem cáfolta, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok a Belügymi­nisztérium speciátis osztályán kelet­keztek —márpedig ennél bővebb be­ismerésre tulajdonképpen nincs és nem is lesz szükség. A botrányban az a legbotrányo­sabb, hogy kipattanhatott. Hogy — Graham Green kifejezését köl- csönvéve az Emberi tényező című kémregényből — ekkora a „lék” a titkosszolgálat hajóján. Hiszen amit ma az SZDSZ és a Fidesz szerzett meg, azt tegnap ugyanígy más is megszerezhette, és vajon van-e ga­ranciánk, hogy holnap más nem ké­pes megkaparintani — és ez csak a különleges ügy talán legbensőbb kér­dése. A technikai részletek — bár nem ismertek konkrétan ebben az ügyben — nem ismeretlenek általában. A Hírszerzés és a kémkedés három- kötetes kézikönyvében, mely a maga nemében alapműnek számít, Pilcb Jenő már a 30-as évek végén leírta azokat a meglehetősen egyszerű mű­veleteket, amelyekkel az első világ­háború előtt bármely telefont le lehe­tett hallgatni. Redl ezredes — akiről Szabó István kitűnő filmet forgatott — a Monarchia Evidenzbűrójának vezetőjeként munkaköri kötelesség­ként átolvasta az összes külföldre menő levelet. Scbeüenberg nemrég megjelent emlékirataiból kiderül, hogy a németek a második világhá­borúban a tenger alatti kábeleken a beszélgetések során keletkező sugár­zást képesek voltak felfogni és visz- szaalakítani emberi hanggá, s ily módon nehézség nélkül lehallgatták Cburcill és Roosevelt összes beszél­getését. Philip Agee CIA-naplójában feltárja azokat az Európa déli részén elhelyezett lokátorállomásokat, amelyekkel gyakorlatilag kontinen­sünk minden telefonbeszélgetését kontroll alatt lehet, tartani. KeU-e még hivatkozni ezek után a fikció műfajába tartozó, de tökéletes tech­nikai hátteret rajzoló Magánbeszél­getés című filmre? Érdemes-e vajon emlékeztetni a Reform első számá­ban megjelent müholdfotó-sorozat- ra, melyről az is kiderült, hogy a fénykép készítésekor hány óra volt — egy karóra számlapja is jói kive- ' befő volt ugyanis. Technikai értelemben tehát aligha ütközhetett bármilyen nehézségbe a telefonlehallgatás, a poloskaelhelye­zés, a megfigyelés, a levélfelbontás: mindezek valószínűleg a világ összes titkosszolgálata számára közönsé­ges rutinfeladatok. Ugyanilyen rutin ma már a lehallgatás elleni védeke­zés is (Pacepa tábornok Vörös hori­zontok című beszámolója ad néhány érzékletes képet erről is). Bármely jobb híradástechnikai üzletben lé­nyegében nagyon olcsón lehet válo­gatni olyan berendezések között, amelyek segítik avagy éppen akadá­lyozzák ezt a speciális munkát — szóval maga a technika az, amely a legkevésbé okozhatott gondot bárki­nek is. Etikai-erkölcsi értelemben persze fönnállnak akadályok — más kér­dés, hogy ezek egyetlen titkosügynö­köt sem térítettek még el feladata végrehajtásától. Magyarországon ebből a szempontból az az érdekes- ség, hogy egyfelől az alkotmány ma­radéktalanul és állampolgári jogként biztosítja — például—a levél-, távi­rat- és telefontitkot, másfelől azon­ban épp tegnap jelent meg a titkos­rendőröknek az az álláspontja, hogy ők — speciális munkájuk során — betartották a rájuk nézve kötelező utasításokat. Ez azonban fából vas­karika, hiszen semmilyen utasítás nem lehet alkotmányellenes, ha pe­dig mégis az, akkor végrehajtója tör­vénysértést követ el (mellékes, hogy parancsra). Jogállamban nyilvános törvényben teszik közzé, hogy adott feltételek esetén a lehallgatás jogos lehet — ha tehát valaki például me­foe rényletet szervez, joggal számolhat telefonja törvényes megfigyelésével (bár jogállamban ilyen lehallgatások szalagjairól is törlik az inditferens beszélgetéseket). Ilyen törvényre Magyarországon is szükség lenne. Nagyon sok embernek nincs sok kétsége afelől, hogy a titkosszolgá­lata világon mindenhol ugyanezt csi­nálja. Az MSZP elnöke is odanyilat­kozott, hogy érzése szerint korábban talán az 6 telefonját is lehallgatták. Az adott esetben az SZDSZ és a Fidesz nyilvánvaló célja talán csupán annyi, hogy tegyenek rendet a tit­kosrendőrség háza táján is, azaz, hogy csupán azokat és csak akkor hallgassák le, ügyeljék meg, akik a társadalom számára nagy valószínű­séggel valóban veszélyt jelenthetnek. Az is céljuk lebet persze, hogy a bel­ügyminiszter távozzék (ha tudott az ügyekről azért, ha nem, akkor azért, hiszen ez esetben a titkosszolgálat a feje fölé nőtt) — erre pedig bizonyos történelmi előzményeknél fogva le­het gondolni: a népi demokratikus átmenet idején az akkori belügy szolgáltatta bizonyítékokkal tették el láb alól az ellenzéki pártokat. Ma erre természetesen nem alkalmasak a körülmények — ezt legjobban ma­ga a titkosrendőrségi botrány bizo­nyítja. Ballai József MM A Katonai Főügyészség a követke­zők közlésére kérte az MTI-t: A Kato­nai Főügyészség az SZDSZ és a Fidesz képviselője által tett — és a közvéle­mény előtt is ismert —, büntető felje­lentés alapján január 8-án, hétfőn a Belügyminisztérium állományába tar­tozó ismeretlen tettesek ellen nyomo­zást rendelt el hivatali visszaélés bűn­tettének alapos gyanúja miatt. A felje­lentők a feljelentéshez — szemben a sajtótájékoztatón bemutatottakkal — csak egy megcsonkított, fénymásolt „napi jelentés”-t mellékeltek, amelynek • jobb felső sarkát és aláírásra szolgáló részét kivágták. Mivel a csonkított irat hitelessége nem volt megállapítható SÍ és egyéb előzetes bizonyítékok sem támasztot­ták alá a feljelentést —, akkor a nyo­mozás elrendelése vagy megtagadása kérdésében még nem lehetett állást fog­lalni. Ezért a katonai főügyész a felje­lentés kiegészítését rendelte el. Ennek keretében felkérte a belügyminisztert a „napi jelentés”-sel kapcsolatos tájékoz­tatás megadására, és a további adatok rendelkezésre bocsátására. A feljelen­tőktől további tájékoztatást nem kért, mivel erre szükség nem volt. A Katonai Főügyészség az eddigi vizsgálatok alapján megállapította, hogy a feljelentéshez csatolt dokumen­tumot valóban a Belügyminisztérium­ban készítették. Ez a tény a bűncselek­mény elkövetésének gyanúját már meg­alapozta. A nyomozás elrendelésével egy időben a Katonai Főügyészség a Belügyminisztérium belbiztonsági osz­tályán lefoglalta a feljelentés tárgykö­réhez tartozó dokumentumokat. A Katonai Főügyészség minden törvé­nyes eszközt felhasználva, a tények ob­jektív feltárására és elbírálására törek­szik. A további tájékoztatásig a sajtó és a közvélemény türelmét kéri. (MTI) Kormány- küldöttség utazott a KGST tanácsülésére Németh Miklós miniszterelnök veze­tésével magyar kormányküldöttség uta­zott hétfőn kora délután Szófiába, hogy részt vegyen a KGST 45. tanácsülésén. A delegáció tagja Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes, Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, Őszi István külügyminiszter-helyettes és Szö- nyi Péter, a Minisztertanács Nemzetkö­zi Gazdasági Együttműködési Irodájá­nak vezetője. (MTI) Pogromok Dél-Oszétiában MOSZKVA Az utóbbi napokban rend­kívül feszültté vált a helyzet Sida Kardiban és környékén, a Grúziához tartozó Dél- Oszét Autonóm Területen Mindennaposak a kisebbséa- ben levő. grúzok elleni ero- szakcselek menyek. Szélsősé­ges őszét elemek valóságos pogromokat rendeznek a tele­püléseken. Az összecsapások-/ nak halálos áldozatai is van- nák. i , A múlt hét végi tragikus eseményekről a Zarja Voszto- ka című lap hétfőn Moszkvá­ba érkezett pénteki száma ír. . A lap beszámol a Grúziá-. ban hatalmas felháborodást keltett legutóbbi esetről. Pri- : szí faluban egy őszét fegyveres az éjszaka leple alatt betört egy grúz család házába és se szó, se beszéd agyonlőtt egy kisgyermeket. A településről és környéké­ről a múlt hét végén százötve­nen utaztak a köztársasági fő­városba, hogy hangot adja­nak tiltakozásuknak, és fel­hívják a hatóságok figyelmét (Folytatás q 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents