Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 6.

Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Belügyminisztérium közös közleménye

MAGYAR WATERGATE

Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnöknek

Tájékoztató a közlekedést, a postai szolgáltatásokat érintő' árváltozásokról

A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi, Minisztérium és az Országos Árhivatal tájékoztatást adott pénteken a vasúti és közúti árutovábbítás, valamint a postai szolgáltatásokat érintő 1990. január 8-ai hatósági árváltozásokról.

Eszerint az üzemanyagok, áz energiahordozók, valamint a termelői ár-színvonal 1990. évi emelkedése miatt jelentősen megnőttek az árufuvarozás költségei. Ezért a közlekedési vállalatok veszteségeinek megakadályozása tarifaemelést tesz szükségessé. A vasúti közlekedésnél az áremelkedés mértékét növeli, hogy az 1989. évi 4,9 milliárd forinthoz képest 900 millió forinttal alacsonyabb termelésiár-kiegészí- tést hagyott jóvá az Országgyűlés.

Mindezek hatására a vasúti áru- fuvarozási díjak átlagosan 30 százalékkal, a Volán országos hálózatában a darabáru-fuvarozás díjai átlagosan 15 százalékkal emelkednek 1990. január 8-ai hatállyal.

A vasúti árufuvarozásban a belföldi áruküldemények fuvardíja 30 százalékkal, az árufuvarozáshoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások díjai 30—50 százalékkal emelkednek.

Nem emelkedik afuvaroztatók által a vasúti kocsik késedelmes kirakodásáért fizetendő kocsiálláspénz.

A lakosság által igénybe vett ex- presszáru-fuvarozás díja átlagosan 30 százalékkal emelkedik.

A szabad árformába tartozó vasúti export-import fuvarozás díjai átlagosan 32 százalékkal emelkednek, a kocsiálláspénz itt is változatlan. (MTI)

A belföldi postai és a távíró-szolgáltatások dijai 1990. január 8-án átlagosan 22 százalékkal emelkednek. Ezen belül a hírlapterjesztés díjai átlagosan 13 százalékkal, a levélpostai és csomagküldemények díjai átlagosan 38 százalékkal, a postautalványok díja 20 százalékkal, a táviratok díjai 31 százalékkal lesznek magasabbak.

A belföldi levélpostai küldemények esetében ismét bevezetik a helyi és távolsági díjszabást. Az adott településen belüli levélküldemény díja továbbra is 5 forint marad, a más helységekbe küldött szabvány- levél díja viszont 8 forintra emelkedik. A képes levelezőlapoknál pedig 3 forint helyett 5 forintot kell majd fizetni. (MTI)

Vajon hazahozzák-e Petőfit?

# Dr. Harsányi László és Morvái Ferenc az indulás előtti percekben. (A szerző felvételei)

Közös közleményt adott ki az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Belügyminisztérium az 1956-os népfelkeléssel Összefüggésben elítéltek és a közbiztonsági őrizet alá helyezettek társadalombiztosítási helyzetének rendezéséről, Valamint a korábbi nyugdíjcsökkentések megszüntetéséről.

* * *

A Magyar Közlöny 1989. évi 78. számában megjelent az 1956-os népfelkeléssel ősz- szefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény, továbbá a 108/1989. (XI. 1.) MT rendelet, amely az 1956-os népfelkeléssel összefüggésben elítéltek és a köz- biztonsági őrizet alá helyezettek társadalom- biztosítási helyzetét rendezi, és megszünteti a korábbi nyugdíjcsökkentéseket.

A jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a következőkre hívjuk fel az érdekeltek ügyeimét.

i.

Az, akinek saját jogú nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, mezőgazdasági szövetkezeti járadéka) van, és 1956. október 23. és 1963. április 4. között elítélték, az ügyében első fokon eljárt bírósághoz fordulhat, amely igazolja szabadságvesztésének tényleges tartamát, valamint azt, hogy az elítélést az említett törvény alapján semmisnek kell tekinteni. Az igazolást ahhoz a szervhez kell megküldeni, amely a nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot annak idején megállapította. Az igazolás megküldése mellett közölni kell, azonosítás céljából, a személyi számot, az annak idején hozott megállapító határozat számát és a nyugdíjfolyósító törzsszámot is. A nyug- díj-megállapító szerv a bíróság igazolása alapján kiszámítja azt az összeget, amellyel a nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot fel kell emelni, és erről értesíti az igénylőt, valamint a nyugdíjfolyósító szervet, amely az emelést végrehajtja.

Az emelés

a) egy évet meg nem haladó szabadság- vesztés esetén havi 500 forint;

b) egy évet meghaladó szabadságvesztés esetén az a) pont szerinti 500 forinton felül minden újabb megkezdett évre további havi 250 forint (az ötödik évvel bezárólag);

c) a szabadságvesztés hatodik évétől kezdve minden újabb megkezdett évre további havi 200 forint.

(Az előzőekből kiszámítható, hogy hétévi szabadságvesztés esetén az emelés havi 1900 forint.)

Az emelés a már nyugdíjasoknak az igazolás benyújtásától visszafelé számított hat hónapra, de legkorábban 1989. október 1-jétől jár. Azoknál, akik a bírósághoz bizonyítottan 1990. március 31 -éig benyújtják kérelmüket, a hat hónapos visszamenőlegességet a kérelemnek a bírósághoz benyújtásától kell számítani.

A semmissé nyilvánított ítélet alapján a szabadságvesztés idejét szolgálati időnek tekinteni nem lehet, ezért azok is a közölt mértékű emelésben részesülnek, akik a jövőben vonulnak nyugdíjba (természetesen csak a nyugdíj megállapításával egyidejűleg.)

Ha az 1956. október 23. és 1963. április 4. között a népfelkeléssel összefüggésben elítélt személy már nem él, özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra vagy szülői nyugdíjra jogosult hozzátartozója kérheti az elítélés semmissé nyilvánítását.

A hozzátartozóknak az elítélt jogán megállapított ellátását személyenként annak az összegnek a felével kell felemelni, amely a meghaltat megillette volna.

ii.

Az 1956. évi 31. törvényerejű rendeletén alapuló közbiztonsági őrizet igazolt tartama a jövőben szolgálati időnek számít. Akkor is ez a helyzet, ha az őrizetbe vétel nem a munkaviszony vagy az egyéb szolgálati idő tartama alatt történt. Azok tehát, akiknél a köz- biztonsági őrizetet szolgálati időként nem vették figyelembe, a határozat módosításáért, azaz a beszámítás iránt ahhoz a szervhez fordulhatnak, amely a nyugdíjukat annak idején megállapította. Kérelmükhöz csatolják a közbiztonsági őrizet tartamát bizonyító igazolást, közöljék a személyi számukat, a

Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy a szovjet kormánnyal folytatott tárgyalásokon■— a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal összefüggésben — szorgalmazza a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok mielőbbi kivonását, lehetőség szerint már 1990. december 31-éig. A teljes csapatkivonásról folyó tárgyalásokról a kormány a diplomáciai normák megtartásával — tájékoztassa a közvéleményt! Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottsága pénteki együttes ülésén nagy szavazattöbbséggel így öntötte végső formába Sebők János Veszprém megyei képviselő határozattervezetét.

A nyugalmazott tábornok eredeti határozattervezete arra utasította volna a kormányt, hogy a Szovjetunióval folytatott kétoldalú tárgyalásokon kategorikusan 1990. december 31-ét jelöljék meg a teljes csapatkivonások végső határidejének. Ez a „nyers” változat élénk disputát váltott ki a jelen lévő honatyák, illetve a kormány meghívott képviselői körében. Ugyan a felszólalók egyöntetűen osztották azt a vélekedést, miszerint a szovjet csapatok kivonása nem stratégiai kérdés mint azt Matvej Burlakov vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka nyilatkozta a napokban —, lényegileg nem módosítaná a kontinensen kialakult erőegyensúlyt. Vita támadt azonban a képviselők között a teljes kivonás ütemezésével kapcsolatban. Többen finyugdíjat megállapító határozat számát és a nyugdíjfolyósítási törzsszámot. Személyi szabadságának korlátozását a sérelmet szenvedett személy vagy a rendelkezésére álló, a közbiztonsági őrizetet elrendelő és megszüntető határozattal vagy a részére már korábban kiállított belügyminisztériumi, illetve legfőbb ügyészségi igazolással bizonyíthatja. A bizonyító erejű irattal nem rendelkezőknek a Belügyminisztérium Titkársága igazgatási osztályától (Budapest, 1903 Pf. 314) kell kérniük a közbiztonsági őrizet tartamát bizonyító igazolást.

A közbiztonsági őrizetre tekintettel a nyugdijat havi 500 forinttal vagy egyéb ösz- szeggel a már említett jogszabály alapján felemelni nem lehet.

A módosítást hat hónapra visszamenően, de legkorábban 1989. október 1-jétől kell majd végrehajtani. Ezt a közbiztonsági őrizetben volt személy halála esetén az ő jogán ellátásra jogosult hozzátartozó is kérheti. Ha igazolást a Belügyminisztériumtól kell kémi- ök és a kérelmet 1990. március 31-éig oda benyújtják, akkor a hat hónapos visszamenőlegességet a kérelemnek a Belügyminisztériumhoz történő benyújtásától kell számítani.

Az I—II. pontban említett igazolások eredeti példányát kell a megfelelő szervhez elküldeni, amely azt — rájegyezve az intézkedést — az eljárás végén visszaküldi.

in.

Havi 500 forinttal fel kell emelni annak a személynek az időközben megállapított, bármilyen címen járó nyugdíját, mezőgazdasági szövetkezeti járadékát vagy kivételes nyugellátását, akinek „az ellenforradalom során megrokkant vagy meghalt személyek, illetőleg hozzátartozóik nyugdíjjogosultságának szabályozásáról” szóló 1957. évi 45. törvény- erejű rendelet 3. paragrafusában megjelölt bizottság annak idején nyugdíj helyett kivételes nyugellátás folyósítását engedélyezte.

Az emelés iránt az érintett nyugdíjas — a rendelkezésre álló egykorú okiratokat csatolva és személyi számát, valamint nyugdíjfolyósítási törzsszámát közölve — ahhoz a szervhez fordulhat, amely nyugdiját, kivételes nyugellátását folyósítja. A magasabb ösz- szeg a kérelem benyújtásától hat hónapra visszamenően, de legkorábban 1989. október 1-jétől jár.

IV.

Az, akinek a nyugdíját 1959. január 1-je és 1963. április 30-a között azon a címen állapították meg csak havi 500 forintban, mert a népköztársaság, az államhatalom és az államigazgatás rendje vagy a népgazdaság ellen szándékosan elkövetett bűntett miatt

1958. december 31-e után három évnél hosz- szabb börtönbüntetésre ítélték, a nyugdíját annak idején megállapító szervhez fordulhat, kérve a megállapító határozat módosítását.

A kérelemben közölni kell a megállapító határozat számát, a nyugdíjfolyósítási törzsszámot és a személyi számot. A módosítást — a megállapításkor hatályos rendelkezéseket alkalmazva — a kérelem benyújtásától számított hat hónapra, de legkorábban 1989. október 1-jétől kell végrehajtani.

V.

Az, ákinek a nyugdíját

a) 1959. január 1-je és 1963. április 30-a között azért csökkentették, mert olyan személy volt, aki a megdöntött társadalmi rendszer népelnyomó elemei közé tartozott és megállapítást nyert, hogy a felszabadulás után ellenséges politikai magatartást tanúsított, vagy;

b) 1963. május 1-je és 1975. június 30-a között azért csökkentették, mert a bíróság

1959. január 1-je után az állam vagy a béke és az emberiség elleni szándékos bűntett miatt háromévi, vagy egyéb szándékos bűntett miatt ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetésre ítélték, a nyugdíját folyósító szervtől kérheti nyugdíja csökkentés nélküli összegének folyósítását. A kérelemben a nyugdíjfolyósítási törzsszámot és a személyi számot fel kell tüntetni. A magasabb nyugdíjat a kérelem benyújtásától számított hat hónapra visszamenően, de legkorábban 1989. október 1-jétől lehet folyósítani.

A IV—V. pontban foglalt eljárási cselekmények vonatkoznak a nyugdíjas jogán hozzátartozói ellátásban részesülőkre is. (MTI)

gyelmeztettek arra, hogy az év végi határidő kijelölése egyfajta ultimátummal érne fel. Egyébként is, a kérdés nem szakítható el az európai hagyományos fegyveres erőkről folyó bécsi tárgyalások alakulásától. A két testület tagjainak többsége végül elfogadta ezt az érvelést, és Réger Antalnak, a külügyi bizottság titkárának javaslata nyomán a kompromisszumos változatot hagyta jóvá. Ezzel a „finomított” tervezettel egyébként az előterjesztő képviselő maga is egyetértett. A tervezet határozati erőre emelése most már az Országgyűlés plénumára vár.

Ugyancsak nagy szavazataránnyal hagyta jóvá a két testület Sebők Jánosnak azt a tervezetét, amely kimondja: az Országgyűlés a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe a Magyar Köztársaság meghatalmazottjaként kijelöli a köztársaság elnökét, helyettesének pedig a Minisztertanács elnökét.

A tervezet indoklásaként Sebők János emlékeztetett arra, hogy az Ország- gyűlés — mint a legfelsőbb államhatalmi szerv—mind a mai napig nem jelölte ki meghatalmazottját a VSZ-testületbe. A legtöbb esetben eddig e jogot az MSZMP első titkára, illetve főtitkára gyakorolta. A magyar küldöttség tagjait az MSZMP Politikai Bizottsága jelölte ki. Ezagyakorlat—amely egyetlen párt monopóliumává teszi a kijelölés jogát — ma már elfogadhatatlan — szögezte le a képviselő.

Miközben az NDK-ban feloszlatták az állambiztonsági minisztériumot, Csehszlovákiában a belügyminisztérium egy börtönből szabadult ellenzéki felügyelete alá került. Bulgáriában menesztették a belügyminisztert, Magyarországon még a politikai rendőrség múltjának nyilvános kivizsgálása is elmaradt. Az Állambiztonsági Szolgálatot a régi titkolózás veszi körül: becsületszóra kell elhinnünk, hogy ez a szerv immár nem fenyegeti az állampolgárok jogait és a demokratikus rendet. Sajnos, a tények másra vallanak.

Bizonyítékaink vannak rá, hogy az Állambiztonsági Szolgálat úgynevezett belső elhárítási osztálya (BM III/III. osztály) a mai napig információkat gyűjt nem kommunista pártokról és szervezetekről. A birtokunkban lévő iratok szerint ezeknek az információknak semmi köze az állam biztonságához: a titkos megfigyelés alatt tartott szervezetek belső életére, politikai terveire, más szervezetekhez való viszonyukra vonatkoznak. Megállapítható, hogy a híreket postai levéltitok megsértése, informátorok beépítése és lehallgatás útján szerzik. A belső elhárítási osztály e tevékenysége nyilvánvalóan alkotmányellenes: fenyegeti a Magyar Köztársaság mint demokratikus jogállam rendjét, sérti a megfigyelés alá vont szervezetek politikai jogait, valamint tagjaik személyiségi és állampolgári jogait.

Tájékoztatjuk a Miniszterelnök Urat, hogy szervezeteink a mai napon feljelentést tesznek a fővárosi főügyészségen a BM belső elhárítási osztályának vezetője, Horváth József, valamint az Állambiztonsági Szolgálat főnöke, Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettes és társaik ellen. A főügyészségnek átnyújtott bizonyítékainkat a Miniszterelnök Úrnak is rendelkezésére bocsátjuk.

Egyszersmind felhívjuk a Miniszterelnök Urat az alábbiakra.

1. Kormánya nevében késlekedés nélkül határolja el magát az Állambiztonsági Szolgálat törvénysértő tevékenységétől: állapítsa meg és közölje a nyilvánossággal, hogy mely szervek, illetve személyek kaptak bizalmas tájékoztatást a belső elhárítási osztály által törvényejlenesen gyűjtött információk alapján.

2. Azonnali hatállyal rendelje el a belső elhárítási osztály teljes iratanyagának zárolását.

3. Haladéktalanul mentse fel tisztségéből Horváth József belügyi osztályvezetőt, Pallagi Ferenc belügyminiszter-helyettest, valamint kezdeményezze Horváth István belügyminiszter lemondását. Felhívjuk figyelmét arra, hogy Horváth István úr nemcsak az általunk feltárt törvénysértésekért felelős, hanem a politikai rendőrség múltjának egy részéért is, mivel csaknem tíz éven át különböző posztokon közvetlenül felügyelte e testület működését.

4. A legsürgősebben át kell szervezni az Állambiztonsági Szolgálakásságát, aki — mint mondotta — tizennégy évig töltötte be a megyei bíróság elnöki tisztét, s ez idő alatt a megyei és a helyi bíróságok egyaránt jó munkát végeztek. Ez sok fáradságába került az elnöknek, aki ráadásul az Ideiglenes Bírói Tanácsban is hasznosan tevékenykedett az utóbbi időben. Határozott, szorgos, jó munkatárs távozik most vele az igazságszolgáltatásból. Dr. Kulcsár Kálmán megköszönte az együttműködést és bejelentette hivatalosan is: a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke dr. Greiner Józsefet 1990. június végével engedte nyugállományba, de a hátralévő időszakban felmentette a szolgálat alól.

Az igazságügy-miniszter átadta dr. Greiner Józsefnek az „Igazságügyi törzsgárda” jelvényt, az 50 éves szolgálatért járó jutalmat (48 éves volt a munkaviszonya. R. M.), valamint a felmentéséről szóló oklevelet.

A miniszter ezt követően iktatta be a megyei bíróság új elnökét. Méltatta korábbi bírói munkásságát, melyet — néhány évi kitérővel — három hónapja ismét folytat. Kijelentette; jó vezető szakember kerül a Bács-Kiskun Megyei Bíróság élére, aki bizonyára jól tudja kamatoztatni tapasztalatait, féltőt. A belső elhárítási osztály szűnjön meg, tagjai kerüljenek ki a Belügyminisztérium kötelékéből és az államigazgatásból. Számolják, fel az operatív osztály (BM III/IV. osztály) postai cenzúrával és telefonlehallgatással foglalkozó részlegét.

5. Az átszervezéssel egy időben vizsgálják ki a politikai rendőrség múltbeli tevékenységét. Nyilvánosan számot kell adni a volt politikai foglypk folyamatos megfigyeléséről és zaklatásáról, a politikai célzatú rendőrhatósági kényszerintézkedésekről, a békés tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak és megtorlás eseteiről, a politikai ellenzék üldözéséről. A vizsgálatnak ki kell terjednie a politikai rendőrség és más államhatalmi ágak ösz- szefonódására, a munkahelyi BM- összekötők tevékenységére, valamint az MSZMP vezető testületéi, illetve ügyosztályai és a politikai rendőrség közötti kapcsolatokra.

6. Az átszervezés és kivizsgálás idejére az Állambiztonsági Szolgálatot kormánybiztos irányítsa: olyan személy, aki soha nem tartozott a Belügyminisztérium állományához, és nem volt tagja az MSZMP-nek.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a közvélemény meggyőződhessen róla: sem Ön személy szerint, sem kormánya nem azonosítható a Belügyminisztérium kebelében folyamatosan elkövetett bűn- cselekményekkel. Ezért arra kérjük, hogy gyorsan és határozottan cselekedjék.

Tisztelettel:

a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében Fodor Gábor választmányi tag

a Szabad Demokraták Szövetsége nevében Kis János ügyvivő

Németh Miklós elhatárolja magát a törvénytelenségektől

A miniszterelnök titkársága közli: a Minisztertanács elnöke péntek délelőtt megkapta a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége levelét, amelyben értesítették, hogy a fővárosi főügyészségen ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek, az állambiztonsági szerveket azzal vádolva: hivatali visszaélést és más törvénysértő cselekményeket követtek el. Emellett a politikai rendőrség múltjának nyilvános kivizsgálását is javasolják.

A Minisztertanács elnöke minden törvénytelenségtől elhatárolja magát, így azoktól a módszerektől is, amelyek az' állambiztonsági munkában korábban fellelhetők voltak. A kormány elkötelezte magát a régi, antidemokratikus államigazgatási módszerek felszámolása mellett, és már eddig is nagy lépéseket tett ezen a téren.

készültségét. Ezután szólt arról, hogy az igazságügyi vezetéstől nagy tapintatot, ugyanakkor nagy határozottságot követel az ország új helyzete. S abban, hogy Magyarországon kibontakozhasson a valóban demokratikus igazságszolgáltatás, komoly feladatok hárulnak a bíróságokra. A miniszter meggyőződéssel közölte: dr. Bodóczky László megfelel ezeknek a követelményeknek. Végül a politikai erők támogatását is kérte az új vezetésű bíróság munkájához.

Ezután a megyei, a kecskeméti városi, valamint a megye többi városi bíróságainak vezető képviselői köszöntek el a régi elnöktől, s köszöntötték az újat. Szót kért Gaborják József, a megyei tanács elnöke is, aki a tanács nevében mondott búcsúszavakat, illetve köszöntőt. Dr. Greiner Józsefnek átnyújtotta a megyei tanács elismerő levelét.

Végül a távozó bírósági elnök mondott köszönetét valamennyi kollégájának a-segítségért, a társszervezetek vezetőinek az eredményes együttműködésért, az új elnök pedig arra kérte a bíróság valamennyi dolgozóját, legyenek kölcsönös bizalommal egymás iránt, s hogy a bírói munkát törvényesen, szakszerűen, pártatlanul végezzék.

Rapi Miklós

(Folytatás az 1. oldalról)

Dr. Harsányi László egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete és egyben az akadémiai szakértőbizottság vezetőjének Népszabadság-beli nyilatkozata igencsak meglepett, miszerint újabb csontvázakat kell kiásni Bargu- zinban, a bizonyosság, a kontroll érdekében.

— Igen, ez így van, a szovjet kollégák is ezt javasolták. A nyári expedíció során azt nem vizsgálták, mikor halhatott meg a Petőfinek tartott személy,

— De épp most érkezett meg Svájcból a barguzini lelőhelyeken talált koporsódarabok dendokronológiai vizsgálati eredménye, miszerint bizonyítható, hogy a Küchelbecker illetve a Petőfi-sír alatt talált koporsó faanyaga egyidejű.

— Ennek nincs köze Petőfihez. Mikor történt a rátemetés? Erre nincs semmilyen adat.

— Tehát ön szerint várni kell júliusig, amikor megint meg kei! bolygatni a temetőt. És a mostani, várható eredmények mit erősíthetnek meg?

—Az életkort, a nemet. Ez bizonyítja, hogy szükség lehet-e kontrollanyagokra. Ez a nemzetközi szabályok szerint így van a tudományban, mindenütt. Azt is tisztázni kell most, hogy a

(Folytatás az 1. oldalról) nál a takaréklevélével azonosan emeli a kamatot a pénzintézet: ezek kamata is nettó 20,8 százalék lesz. A gyámhatósági betétekre fizeti az OTP a legmagasabb kamatot: az eddigi évi 20 százalék helyett 22 százalékot.

Új és módosított takarékossági formákat is bevezet az OTP. A takaréklevél az eddigieknél magasabb címletekben is váltható lesz. Az úgynevezett biankó, takaréklevél alsó összege 100 ezer forint, s ez további 100-100 ezer forinttal növelhető. Ezt az újszerű takaréklevelet március 1-lével vezetik be, akárcsak a takaréklevél plusz elnevezésű betétformát. 500 ezer forintos és afölötti címletekben. Ennél már 3 év eltelte után is megkapja az ügyfél a bruttó évi 26 százalék kamatot. Erre a betétre, 6 év után, egy később meghatározandó mértékű plusz prémiumot is térítenek.

Az eddigi idei intézkedések eredSzovjetunió területén előkerült földi maradványokat kik és melyik országban vizsgálják a továbbiakban.

— Miért nem gondoltak a fentiekre még tavaly nyáron, amikor meghallották a bejelentést?

— Az MTA-hoz nem fordult azzal a kéréssel a Megamorv-csoport, hogy mi is végezzünk vizsgálatokat Barguzin- ban, csak októberben kapott az Akadémia erre felkérést Németh Miklóstól. Külföldre egyébként is csak akkor utazhattunk volna, ha ehhez hozzájárulnak a kormányzati szervek.

— Mesterien elhúzzák a Petőfi-ügyet.

— Nem kell elhamarkodottan cselekedni. Ha nem Petőfi, akkor azt kell bizonyítani. Ha pedig Petőfiről van szó, kötelességünk az összes modem eljárást alkalmazni a bizonyítás során.

*

A fenti nyilatkozatból kiviláglik: érdemleges eredményt most sem várhatunk. Mégis: Morvái Ferenc bizik abban, hogy a jövő héten, a január 11-ei, csütörtöki hazaérkezéskor a földi maradványokat is hozhatják. És ha nem? Megint kezdődik minden elölről.

Jó lenne, ha ez esetben rossz jós lennék.

Borzák Tibor

ményeként a betétek átlagkamata 6 százalékkal növekszik. Az OTP a betétek kamatadóját ebben az évben is megfizeti az ügyfelek helyett.

Más befektetési formákat is kínál ügyfeleinek a takarékpénztár: új értékpapírként pénztárjegyet bocsátanak ki. Ez január 15-étől előjegyzéses formában kapható lesz, s akár hetekre is leköthető. Éves kamata bruttó 22 százalék. A már kibocsátott letéti jegyekre, az emelt prémiummal együtt,“ évi bruttó 24 százalék kamatot számolnak el. Az OTP II. elnevezésű kötvényre 6 százalék prémiumot fizetnek, így hozama adómentesen évi 18 százalék lesz.

A betétek kamatának változásával együtt a hitelek kamata is emelkedik. Az új típusú, változó kamattal folyósított, hosszú lejáratú lakáskölcsönök kamata 1990-ben 24,5 százalék. A fogyasztási hitelek kamata pedig február 1-jétől 28 százalékra emelkedik. (MTI)

Ki képviseli hazánkat a VSZ ülésein?

Az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságnak ülése

Új elnök a megyei bíróság élén

(Folytatás az 1. oldalról)

Kamatváltozások az OTP-nél