Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 5. szám Ára: 5,30 Ft ______1990. január 6., szombat O lvasóinkhoz! A Petőfi Népe szerkesztősége és a kiadóhivatal tájékoztatja az olvasókat, hogy a megyei napilap, a Petöß Népe példányonkénti és előfizetési ára 1990-ben nem emelkedik. Ugyanis elterjedt, s hozzánk is eljutott az a hír, bogy február elsejével emelkednek a napilapok árai. Tudomásunk szerint ebből annyi felel meg a valóságnak, hogy várhatóan az országos napilapok árának emelésére kerül sor. Lehetséges ugyanakkor, bogy néhány megyei napilap vezetése is úgy dönt megemeli az árakat MOST 38 SZAKEMBER VIZSGÁL — KONTROLLCSONTVÁZAK KELLENEK — JÚLIUSBAN KEZDŐDIK MINDEN ELÖLRŐL? i/, . * _ .■ i j ^ a i ' vajon nazanozzaK-e icioni* • Január 17-én lesz pontosan fél éve, hogy a szibériai Barguzinból világgá röpítették a hírt: a városka ótemetőjéből előkerült Mihail Karlovics Küchelbecker és Petőfi Sándor földi maradványa. Olvasóink előtt ismeretesek az azóta is csak pillanatokra elcsendesülő viharok, a csontok felett kialakult vita, a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei most már bekapcsolódtak a további vizsgálatokba és tegnap, a kora reggeli órákban újabb csoport indult a távoli Ulan-Udéba, hogy ismételten szemügyre vegye a nyáron megtalált földi maradványokat. A mostani szakértőbizottságban ott vannak a Magyar Tudományos Akadémia által kijelöltek, köztük dr. Harsánvi László, Farkas Gyula, Szabó Árpád, Dezső Gyula, Kovács lászló és Odze György, a júliusi expedíció szakemberei: dr. Kiszely István, Szabó Géza, valamint dr. Straub Imre. A tizenhét főből álló csoport Moszkvában további tizenhárom szakemberrel bővül, majd a Burját Tudományos Akadémia öt tudósa is csatlakozik hozzájuk. Az igencsak kibővült szakembergárda között ott lesznek az amerikai antropológusok, Bruce Latimer és Clyde Simpson, valamint meghívtak egy japán szakértőt is. Összesen tehát harmincnyolcán vesznek részt a harmadszori vizsgálatokban. Az Ulan-Udéban őrzött, a nyári expedíció szerint Petőfiének tartott csontokat kézi mérőeszközökkel és esetlegesen röntgennel „ellenőrzik”. Ha a Burját Tudományos Akadémia hozzájárul, a csontmaradványok kis darabkáját Magyarországra hozzák és kémiai, biokémiai, fénymikrosz- kópos, elektronmikroszkópos vizsgálatnak vetik alá. Elemezni fogják a barguzini hetes sírból előkerült haj-, ruha- és egyéb leleteket. Morvái Ferenc mecénás azonban azt szeretné, ha ezúttal végre Magyarországra hozhatnák a szenzációsnak kikiáltott leleteket. Dr. Kiszely István — Petőfi Népével a kezében — nyilatkozott a repülőtéren Tegnap hajnalban nagy nyüzsgés volt Ferihegy 2-n. Ezúttal nem maradtak távol az újságírók, a fotósok. A legtöbben Morvái Ferencet faggatták. A nagyrédei kazángyártótól, a Petőfi-kutatások jelenlegi finanszírozójától megkérdeztem, milyen akadályokat kellett leküzdenie a mostani utazás előtt. — Nem akarok erről beszélni, minden részlet nyilvánosságra kerül majd a közeljövőben megjelenő „botránykönyvben”. Megegyeztünk az Akadémiával, úgyhogy a jövőben egy célért dolgozunk, együtt. — A minap a Népszabadságban azt olvastam, hogy majd a nyáron újabb, úgynevezett kontrollcsont- vázakat kell kiásni Barguzinban. Gondolom sejti, ez megint időhúzás. — Nem olvastam a cikket. Kétségtelen, még mindig vannak olyanok, akik szeretnék elodázni Petőfi földi maradványainak hazahozatalát, a méltó temetést. Pedig a Művelődési Minisztérium már nemzeti üggyé nyilvánította a Petőfi-kérdést, nemrég kaptam erről hivatalos levelet Stark Antaltól. Nem tudom, hogy a mostani vizsgálatok során milyen álláspontra jutnak a tudósok. Az biztos, a szovjet kormány addig néni adja ki a csontokat, míg meg nem győződnek arról, hogy nincs tévedés. Ellenkező esetben nemzetközi botrány keletkezne. — Azt is rebesgetik, a szovjetek hasonló ünnepélyes keretek között kívánják átadni a barguzini leletet, mint annak idején az amerikaiak a Szent koronát. — A burjátok büszkék arra, hogy földjükben pihent Petőfi és Küchelbecker. Az ünnepélyesség nem marad el, de erről még nem egyezett meg a szovjet és a burját kormány. (Folytatás a 2. oldalon) Politizálni — csak szabadidőben A Magyar Szocialista Párt megyei tanácsának első ülése Megválasztása utáni első ülését tartotta meg csütörtök este a szocialista párt Bács-Kiskun megyei koordinációs tanácsa. A kiskunhalasi Szabó Károly által vezetett értekezletre a megye tíz választási körzetközpontja pártalapszervezeteinek küldöttei voltak hivatalosak. A napirenden ügyviteli kérdések, a párt jelenlegi elhelyezésének, munkakörülményeinek áttekintése, majd a választási előkészületek szerepeltek. Szabó Károly tolmácsolta a párt elnökségének azt a megállapítását, mely szerint tétovaság, határozat- i lanság és a vélemények gyors változtatása jellemző pillanatnyilag a szervezetre. A jelenlévők ezzel szq I szerint egyetértettek, kinyilvánították azonban: a i címzett ebben a kérdésben éppen az üzenetet küldő központi testület. Erről a véleményükről egyébként levélben tájékoztatják majd elnökségüket. A bejelentések sorában elhangzott, hogy a párt j Bács-Kiskun megyei szervezetének január elsején már egyetlen hivatásos alkalmazottja sem volt. Az ingatlanok átadása több helyütt befejeződött, néhány helyen pedig most van folyamatban. Az alapszervezetek a lakóhelyeken jöttek létre, de van példa szakmai tömörülésekre is. A munkahelyekről kivonult az MSZP. „Most a legfontosabb feladat — hangsúlyozta a koordinációs tanács testületének egyik tagja — a párt aktivizálása.” Annak a korábbi szemléletnek a teljes mértékű lerombolása, amely szerint minden kezdeményezést, véleményt, álláspontot „felülről” vártak. Elhangzott: a helyi szervezeteknek önállóan kell tevékenykedniük a jövőben. Erre egyébként szemléletes például szolgált a közelmúlt eseményei közül a népszavazás agitációja, illetve a Romániába induló segélyszállítmányok szervezése is. A választásokra koncentráló szocialista párt elnöksége Bács-Kiskun tíz választási körzetét havonként ötven-ötvenezer forintnyi támogatásban részesíti idén. Ennek felhasználásáról szintén a helyi szervezeteknek kell mostantól dönteniük. Az összegből legfeljebb egy függetlenített pártmunkást és egy adminisztrátort alkalmazhatnak, de — az elhangzott vélemények szerint — célszerűbbnek látszik, ha különféle dologi kiadásokra fordítják. Az utazási távolságok csökkentése miatt várható, hogy Kiskunhalasra (esetleg Kiskőrösre) helyezik át a munkamegbeszéléseket. A szocialista párt megyei koordinációs tanácsának első értekezlete legvégül a helyi választási előkészületekről tárgyalt. N. N. M. Gorbacsov nem akadályozza a Litván KP kiválását Mihail Gorbacsov, a litván párt vezetőivel folytatott csütörtöki megbeszélésen kijelentette, hogy a maga részéről nem avatkozik bele abba a döntésbe, hogy kiválnak a Szovjetunió Kommunista Pártjából és önálló politikát követnek — közölte, a vilniusi rádiónak és televíziónak adott interjúban, Vlagyimir Berezov, a Litván KP titkára. Justis Paletskis, a litván párt ideológiai titkára egyenesen úgy fogalmazott, hogy Gorbacsov tulajdonképpen a litvánok legjobb moszkvai szövetségese, de Berezov ehhez hozzáfűzte: a főtitkár véleménye még nem a 250 tagú központi bizottság álláspontja. •r Az Országos Takarékpénztár a takarékbetétek kamatait felemelte, illetve felemeli. Január 1-jével már életbe lépett néhány intézkedés: így az átutalási betétszámla kamata évi 12 százalékról 14 százalékra emelkedett: a KST-betétekre pedig évi 8 százalék helyett 10 százalék kamatot térítenek az 1989. évi őszi befizetési időszak kezdetétől számítva. Február 1-jétől a kamatozó könyves betétek kama- tai az alábbiak szerint alakulnak: 1 éves lekötés esetén évi nettó 13,5 százalék helyett Jjk nettó 19 százalék; 2 éves lekötés esetén évi nettó 14 százalék helyett nettó 19,5 százalék; 3 éves lekötés esetén évi nettó 15 százalék helyett nettó 20 százalék. A takaréklevél kamata, 6 év eltelte után az eddigi nettó 16,5 százalék helyett évi 20,8 százalék lesz, amely a kamatadóval együtt bruttó 26 százaléknak felel meg. A lakásra gyűjtött megtakarítások — ifjúsági takarékbetét, újotthon-betét és lakástakarékossági betét — eddigi 18 százalékos kamata, 5 év utáni felhasználás esetén, évi 22 százalékra emelkedik. A nyugdíj-előkakarékossági betét mindkét változatá(Folytatás a 2. oldalon) Megszüntetik az Állami Díjat Közlemény a Minisztertanács üléséről A kormány csütörtöki ülése, sok megvitatandó kérdés miatt, csak a késő esti órákban fejeződött be. A kormányszóvivői tájékoztatón ezért csupán a már megtárgyalt kérdésekről esett szó. A Minisztertanács a továbbiakban az alábbi döntéseket hozta: A kormány állást foglalt az alkotmánybíróság elhelyezéséről. A testület ideiglenesen az egykori MSZMP XIII. kerületi székházába költözik. A kijelölt székhelyen, Esztergomban ugyanis jelenleg nincs beköltözhető állapotban lévő, a testülethez méltó épület. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek az Állami Díj megszüntetését és a Kossuth-díj rangjának, hitelének visszaállítását. Ä Kos- suth-díjat a jövőben minden év március 15-én, a kivételesen magas színvonalú alkotásokért adományozzák. A díjazottak jelölésében illetékes bizottság elnöke a kormányfő. A testület meghallgatta Szinetár Miklós kormánybiztos előterjesztését az új Nemzeti Színház létrehozásáról és szakmai programjáról. Szükségesnek tartja, hogy 1990-ben részletes beruházásiprogram-tanulmány készüljön. A kormány javasolja a parlamentnek, hogy magas szintű jogszabályban rögzítse az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetését. A törvény elfogadása esetén egészségügyi szerv rendelheti el az alkoholisták munkaterápiás intézetben történő gyógykezelését. A Minisztertanács áttekintette a munkásőrség ingatlanainak folyamatban lévő hasznosítását. Úgy rendelkezett, hogy néhány ingatlan esetében az e célból kiírt pályázatot meg kell ismételni. A kormány döntött a soron kívüli személygépkocsi-értékesítés fokozatos megszüntetéséről. Átmeneti intézkedésként 1990-ben a felére csökkentette az így kiutalható gépkocsik számát. Megvitatta a kormány a fejlődő szocialista országoknak nyújtható gazdasági segítség irányelveit. Megállapította, hogy az ország nem képes az eddigi támogatások fenntartására. Ezért a jövőben gazdasági megfontolás alapján mérlegeljük e döntéseket. Az Országgyűlés határozata alapján az idén nem adunk segélyt. A Minisztertanács megtárgyalta munkaprogramját. A munkaterv az ismert okok miatt csak 6 hónapra szól, és csupán a testület tevékenységének fő irányát határozza meg, valamint nyitott az időközben felmerülő problémák előtt. 9 Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság új elnöke, a kölcsönös bizalomban látja a jó munka alapját. (Walter Péter felvétele) Űj elnök a megyei bíróság élén Dr. Bodóczky Lászlót az igazságügyminiszter iktatta be tisztségébe Nyugállományba vonult a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke, dr. Greiner József. Helyére dr. Bodóczky Lászlót nevezték ki az elnöki székbe. Az igazságügyi szervezet csaknem másfél évtizeden át volt vezetőjének búcsúztatására, s egyidejűleg az új elnök beiktatására tegnap került sor Kecskeméten, a megyei bíróság Rákóczi úti épületének dísztermében. A 12 óra után néhány perccel kezdődött ünnepélyes bírósági értekezleten a bírák, a bírósági szakalkalmazottak, valamint a társszervezetek vezető képviselői vettek részt. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter mondott beszédet. Egy szervezet életében g-f hangsúlyozta — mindig jelentős fordulópont a vezetőváltás, még akkor is, ha az új vezető — mint ebben az esetben — e bírósági szervezetben „nőtt fel”, vált elismert szakemberré, vezetővé. Ez a változás most egybeesik a hazánkban végbemenő, nagy társadalmi-gazdasagi megújulás kezdetével, az igazságügyi reformmal. Az új korszakban jelentősen megnövekednek az igazságszolgáltatás iránt támasztott feladatok is. Ám nemcsak a feladatok teljesítését kell megkövetelni, hanem egyidejűleg javitani kell a munka feltételeit is. Majd hozzáfűzte: Kecskeméten is jobbítják a bíróságok munkakörülményeit. A miniszter ezután méltatta a leköszönő dr. Greiner József mun- I Folyt áfás a 2. oldalon) Mészöly Gyulai-emlékülés Tegnap emlékeztek meg volt munkatársai, a ma, illetve régebben a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál dolgozó kollégái Mészöly Gyuláról, akinek emléke előtt lapunk is tisztelgett születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából. Az intézmény jogelődje alapítójának, fejlesztőjének életéről és munkásságáról dr. Ackerl Iván kecskeméti állomásigazgató szólt. Majd a ma a ZIG FV- ben dolgozó nemesítők, kutatók beszéltek eredményeikről. Dr. Farkas József tudományos osztályvezető fr aki nyolc éven keresztül egyik legközvetlenebb munkatársa volt „Gyula bácsinak” —, így mondta: „a nemesítés olyan építmény, melynek tégláit sokan rakják össze. A paradicsomnemesítés mai eredményeinek alapjai is a múltba, Mészöly Gyula idejére nyúltak visz- sza. Igaz, ő még sok mindent nem tudhatott — néhány év alatt sokat fejlődött a tudomány —, viszont nagyon jó érzékkel érzett meg, akkor még magyarázhatatlan dolgokat, például a fajhibridizáció kérdésköréből. Fantasztikus munkabírásával — mondta a tanítvány-utód — mindannyiunknak példát adott, precízségre, éleslátásra oktatott bennünket”. A ZKI FV tudományos fo- munkatársa, dr. Hódosy Sándor két ember előtt is tisztelgett. Mészöly Gyula mellett megemlítette dr. Körös Lajosnét, aki az uborkakutatás elindítója volt az intézetben. Elmondta, hogy erőteljes versenyhelyzetben, szinte összehasonlíthatatlanul gyengébb körülmények között végzik ma az intézetlek kutatásaikat. mint az élenjáró, külföldi nemesítőcégek. Ennek ellenére sok fajta, így az uborkák közül is több, betört a világpiacra. A gyenge pont hosszú idő óta még mindig a vetőmag- előállítás. Dr. Kapeller Károly kutatóállomás-igazgató a fűszerpaprikáról, dr. Zatykó Lajos, a kutatóállomás igazgatóhelyettese a csemegepaprikaról, dr. Szalay Ferenc nyugalmazott állomásigazgató a makói hagymafélékről, dr. Csizmadia László pedig a borsófélék nemesítésének eredményeiről beszélt. Az emlékülés befejezéseképpen koszorúkat helyeztek el Mészöly Gyula intézetben felállított szobránál. Közben — gondolom — a résztvevők magukban „valóban” megemlékeztek Mészöly Gyuláról, arról, akiről oly sok szépet és jót elmondanak egy-egy kötetlen beszélgetés idejen. Arról, aki reggelit adott fiatal kollégájának, arról, aki Emberként élt meg sorscsapásokat és megállta őket. Arról, akinek mottója volt: soha haraggal ne feküdj le, tehát bárkit megbántott, pillanatok múlva megkövette. Árról a Mészöly Gyuláról, akinek emléke nem csupán a szakkönyvekben, hanem kollégái lelkekben él. Akinek születésnapjáról az, egyébként Kecskeméten élő, család tagjai otthonukban bizonyára inkább ily módon emlékeztek meg, mert az emlékülés résztvevői között hiába kerestük őket. G. E.
