Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-31 / 26. szám

Imm Vállalkozói hitelek (5. oldal) g Mennyiből gazdálkodik ezután Halas? (4. oldal) Mikor lesz végre igazi otthonuk a Kalocsára visszatért szerzeteseknek ? (4. oldal) TÍZ NAPIRENDI PONT Ma folytatódik az Országgyűlés januári ülésszaka Várhatóan tíz napirendi pont meg­tárgyalása vár még az Országgyűlésre, amely szerdán folytatja munkáját. Is­meretes, hogy a parlament január 23- án megkezdődött ülésszaka az elmúlt hét péntekén félbeszakadt: a képvise­lők nem tudták elvégezni a rájuk váró hatalmas mennyiségű munkát négy nap alatt. ' Szerdán és csütörtökön határozatot kell hozniuk az országgyűlési képvise­lők jogállásáról, tiszteletdijáról, költ­ségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslatról, s ugyancsak dönte­niük kell a sajtótörvény módosításáról. Az országgyűlési képviselők jogállásá­val és anyagi juttatásaival foglalkozó törvénytervezet tárgyalásakor a plé- num lényegében két pártra szakadt: egy részük teljes egészében javasolta elfogadni a törvényjavaslatot, más ré­szük úgy vélte, hogy az anyagiakról már az új Országgyűlés döntsön. A saj­tótörvény módosításáról lezajlott vita a körül forgott: a személyiségi jog sajtó útján elkövetett megsértését hogyan szankcionálják. A parlament kulturális bizottságának javaslata szerint 1 millió forint legmagasabb összegű bírságot lehessen kiszabni, amelyet közcélokra kelljen befizetnie a jogsértőnek, míg Horváth Jenő budapesti képviselőnek s a mögötte felsorakozott jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottságnak az a véleménye, hogy legfeljebb 300 ezer fo­rint legyen a kiszabható büntetés össze­ge, amelyet a sértett kárpótlás címén kapna. Tárgyalásra vár még a családjogi törvény módosításáról szóló törvényja­vaslat, amelynek lényege, hogy egysze­rűsíti a gyermekek örökbefogadásával összefüggő eljárást. Dönteni kell az Ál­lami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről szóló törvénytervezet­ről is, amelyet a decemberi ülésszakon a parlament átdolgozásra visszautalt az előterjesztőnek. A Nagykanizsai Sörgyár államigaz­gatási felügyelet alatt álló vállalattá nyilvánítása is országgyűlési határozat­ra vár. Állást foglalnak továbbá népi kezdeményezések nyomán arról: alkos­son-e az Országgyűlés érdekképviseleti törvényt, illetve módosítsa-e a magán- személyek jövedelemadójáról és a vál­lalkozási nyereségadóról szóló törvé­nyeket. Két hasonló, egy parlamenti külön­bizottság felállítását szorgalmazó, ön­álló képviselői indítvány is terítékre ke­rül: Király Zoltán és Raffay Ernő Csongrád megyei képviselőké, illetve Hámori Csaba országos listán megvá­lasztott képviselőé. Mindkét indítványnák az a célja, hogy megállapítsák: jogilag és erkölcsi­leg kik tehetők felelőssé az ország jelen­legi helyzetéért, bár a vizsgálóbizottság javasolt feladata és a vizsgálat köre némiképp eltér egymástól. Végezetül sor kerül mintegy 30 inter­pelláció és kérdés megtárgyalására is. Az interpellálni, illetve kérdezni kívánó képviselők november óta várják a plé- num előtt elhangzó nyilvános választ, s közben többen elálltak szándékuktól. Kiket ajánlanak képviselőjelöltnek ? MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT A Magyar Szocialista Munkáspárt Kecskeméti Városi Koordinációs Bizottsága az 1. számú kecskeméti országgyűlési választókerületben Balog Jánosné (52 éves) óvónőt, HM-polgári alkalmazottat (lakcíme: Kecskemét, Budai fasor L) ajánlják képviselőjelöltnek. A 2. számú kecskeméti választókerületben Forgó László (30 éves) munkás csoportvezetőt, a piac- és vásárigazgatóság dolgozóját jelölik (címe: Kecskemét, Budai u. 18.). Az ajánlószelvényeket a kecskeméti választási irodában (Budai u. 15.) gyűjtik egész nap. FÜGGETLEN JELÖLT KALOCSÁN Pártoktól független jelöltként kíván indulni a választásokon a 7. sz. kalocsai körzetben Tóth Csaba (35 éves) géderlaki vb-titkár. Akik támogatják, ajánlószel­vényüket közvetlenül neki adhatják, vagy címére postán küldhetik (6334 Géder- lak, Kossuth u. 95, T: Géderlak, 1.) Bezárták a diákotthont, megszűnőben a bölcsőde Telt ház volt Tompán a hétfő esti falugyű­lésen. Az utóbbi egy-két év viharos összejö­vetelei után ez a tompái gyűlés szokatlanul békés, csendes számvetés volt az elvégzett munkáról. Pedig itt, a határszélen sem fon­ják kolbászból a kerítést, de az itt élőket talán inkább az foglalkoztatja, ami a keríté­sen belül van. Ahogy a vb-titkár, Káposzta József mondta, miközben a kezdésre vára­koztunk: itt a földnek becsülete van. A tom- paiakat leginkább az ösztönzi, hogyan lehet­ne a meglévő négyszögöleket gyarapítani és azon jobbaiunegélni. Lengyein*László Veronika tanácselnök beszámolójából megtudjuk: a tanácsnak nem voltak pénzügyi gondjai, s várhatóan az idén sem lesznek. Tornatermet építettek, víz­tornyot, arzénmentesítőt létesít a falu, pályá­zatok útján növelik a lehetőségeiket, hogy szociális otthont alakíthassanak ki, lakást, utat építhessenek. Ami a falunak gondot okozhat a későbbi­ekben, hogy fokozatosan elöregszik a népes­ség. Olyan tények utalnak erre, mint például a gyermekintézmények kihasználatlansága. Bezárták a diákotthont, a külterületi gyere­keket busszal szállítják az iskolába. Az egyik felszólaló által felvetett javaslatot — hogy újra kellene indítani a tanyasi iskolákat — azzal vetették el, hogy nem tudnák megtölte­ni gyerekekkel. A bölcsődét súlyos ráfizetés, sei tudják csak fenntartani, jelenleg százezer forintba kerül egy kisgyermek gondozása. A decemberi 11-es létszám várhatóan tovább csökken, ha felemelik a gyed időtartamát. ‘Ugyanilyen okok miatt kapott kétkedő választ egy fiatalasszony a kérdésére: mikor lesz végre gyermekorvosa a falunak? A vá­laszból megtudtuk: regi vágya ez a lakosság­nak, meg is teremtettek a feltételeket, lakás­sal várnának egy orvos házaspárt. A váltott rendelést azonban csak két szakorvos láthat­ná el, azt pedig S mivel kevés a gyermek — nem tudná a falu eltartani. A jelenlegi áldatlan helyzetet persze — tudniillik, hogy Halasra vagy Szegedre szaladnak a szülők a beteg gyerekkel —| az sem fogja megoldani megnyugtatóan, hogy az átadott pártházba rendelőt tervez a tanács, ahová hetente kijár­na gyógyítani egy gyermekorvos. Elmondta meg az elnök asszony, hogy a vízhálózat bővítését s a központi temető rendbetételét is tervezik. Nem tudott meg­nyugtató választ adni arra a hozzászólásra, amely a határátkelőből adódó mostoha álla­potokat panaszolta. A hatalmas kamionfor­galom ugyanis szinte lehetetlenné teszi az itt élők pihenését, tönkreteszi a házakat. A for- alom elterelése azonban meghaladná a kis- özség erejét. A gyűlés befejezéseképp Káposzta József vb-titkár az elkövetkezendő választással kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta a la­kosságot, majd meghívott vendégként Már­ton Janos országgyűlési képviselő adott rö­vid ismertetést a módosított földtörvényről. Hajós Terézia Munkások a munkapad mellől Az MMG Automatika Művek orszá­gos vállalat. Négyezer-ötszáz dolgozó­jából csaknem ezer Kecskeméten, az Izsáki úti vezérléstechnikai gyárban ta­lál megélhetést. Érdekel bennünket, hogy ahol a munkapadok mellett fehér köpenyben és szemüvegben apró alkat­részeket szerelnek össze — némelyik, mint parányi gyöngy —, s ahol nem szabad seperni, csak vizes ronggyal fel­törölni a műhelyek padlóját, ennyire kényesek-e a vezetők a dolgozók létbiz­tonságára. Lakó József üzemvezétő, Boros Dénes szakszervezeti bizottsági titkár és Fazekas Gyula főbizalmi, a gyár mindennapi életéről szólva, erre is lei tér. A bérminimum 4600 forint, rövide­sen 200-zal több lesz, de a rohanó árak­hoz képest ez is alacsony. Náluk 15-20 embert érint. Egy-egy jó szakmunkás 7-10 ezer forint között keres havonta, a műszaki értelmiséghez tartozók ennél többet. Egyes üzemrészekben kevés, másutt viszont — mint a műszerfal- gyártóknál — nagyon sok a munka, igy mindig tudják hová irányítani a kevés­bé hatékony területen dolgozókat. Ám a valósághoz tartozik az is, hogy a dol­gozók egy része — a napi nyolcórai munkaidőn túl — takarítói és egyéb mellékállással, illetve otthoni gazdál­kodással és állattartással próbálja a versenyt az inflációval felvenni. Á ro­hamosan romló létfeltételekkel való küzdelmet jelzi, hogy egyre többen for­dulnak segélyért a szakszervezeti bi­zottsághoz. Tavaly félmillió forintot fi­zettek ki a rászorultaknak. A segély azonban csak esőcsepp a családok sajgó sebére. A munkások helyzetét kell javítani. — Ennél szorosabbra már hová húz­zuk a nadrágszíjat?—mondja Fazekas Gyula főbizalmi. — Három gyerme­kem van. Ezernégyszáz forintba kerül nekik egy-egy pár cipő. Reggel pedig azt hallom: fölemelték a csokoládék és a más édesipari termékek árát is. A gyárban szinte mindenhol arról beszélnek, hogy a kiskeresetűek 1990- ben még hátrébb szorulnak a társada­lomban. A lemez- és a festőműhely dol­gozóinak szavaiból is ez derül ki. • Bene József (balra) és Pályi Zoltán ragaszkodik alapvető emberi jogához: a normális megélhetéshez. (Méhesi Éva felvé­telei) • A januári áremelésekkel Parádiné családja is kritikus pont­hoz ért. A hétgyermekes asszony másodállást vállal. .Ow.» 0 — ... ebben a hónapban még nem tudtam magamnak tejterméket venni (Borbély Balázs). Tóth József: — Az adó miatt sokat levonnak a bérünkből. Miért dolgozzak többet? Miért túlórázzak? Azért, hogy több le­gyen az államnak? Borbély Balázs: — Nagyon nehéz a családunk megél­hetése. Áz egy főre jutó kereset nálunk 2820 forint. Beteg vagyok, a hasnyál­mirigyemmel van baj, az étkezésemet is valahogy ehhez kellene igazítani. Las­san elmúlik január — de ebben a hó­napban még nem tudtam magamnak tejterméket venni. Ne csodálkozzon, hogy ma, hétfőn én is ott leszek a vasa­sok között, az Országház előtti tünteté­sen! Parádi Sándorné hétgyermekes anya. Gyerekei közül ketten már keresnek, de öten még szárnyai alatt találnak vé­delmet. Ezt a védettséget is csak úgy nyújthatja nekik, hogy másodállást vállal. Enélkül odalenne a létbiztonság, hamar felkopna az álluk. — Potyog a könnye az általános is­kolás gyerekemnek — hallom tőle —, amikor azt mondom, hogy 1200 forint nekünk őrült nagy pénz, ennyit nem , (Folytatás a 2. oldalon) Vasúton is drágábban utazunk Tájékoztató a MÁV tarifaemeléséről A Magyar Állámvasutak értesíti az utazóközönsé­get, hogy február 1-jétől a vasúti közlekedésben a személyfuvarozási tanfák 20 százalékkal emelkednek. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokra, fuvaro­zásokra érvényes, a nemzetközi forgalomban meghir­detett díjakat nem érinti. Ugyancsak váltpzatlanok maradnak az állami és szociálpolitikai kedvezmények, valamint a vállalati hatáskörben biztosított üzletpoli­tikai kedvezmények is. Az új menetdíjakról a pénztáraknál kifüggesztett díjtáblázatból tájékozódhatnak az utasok. A díjváltozás időpontja előtt, 1990. január 31-éig elővételben, a régi áron kiadott menetjegyek, vala­mint a felmutatóra és névre szóló bérletjegy a díjsza­bási érvénytartamon belül felhasználható az utazás­hoz. A január hónapra érvényesített havijegyek és a tanulók havijegye, illetve a második fél hónapra vál­tott félhavi jegy február 5-én, 24 óráig érvényes. A ke­letbélyegzés nélkül kiadott menetjegyeket február 1- jétől a vasút csak akkor érvényesíti, ha az utas a régi és az új díjszabási ár közötti menetdíj-különbözetet megfizeti. Amennyiben a keletbélyegzés nélküli me­netjegyet nem kívánják utazásra felhasználni, a pénz­tárak a menetjegyért fizetett összeget március 31-éig levonás nélkül visszatérítik. A díjszabási változásokról részletesebb tájékozta­tást a menetjegyirodákban kaphatnak az utasok. BUKAREST V Bejegyezték a Romániai Magyar Demokratikus Szövetséget A bukaresti törvényszéken 49-es számmal iktatták a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség jogi személyként való bejegyzési kérelmét. A törvényszék illetékes tanácsa az elő­terjesztést a törvényes előírásokkal és jogszabályokkal össz­hangban levőnek találta, s a bejegyzéssel az ügyész is egyet­értett. Ezzel az RMDSZ megkapta működési engedélyét —jelentette be Veresztoy Attila, a szövetség ideiglenes inté­zőbizottságának titkára a testület hétfői ülésén, Bukarest­ben. — Az elnöklő Domokos Géza tájékoztatást adott arról a találkozóról, amely Ion Iliescuval, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának elnökével jött létre. Bejelentették: az RMDSZ párbeszédet kezd valamennyi párttal és szervezettel. Ismerteti a szervekkel a Marosvásár­helyen elfogadott szándéknyilatkozatot, s keresi a pártokkal, politikai mozgalmakkal, társadalmi szövetségekkel, csopor­tosulásokkal azokat a területeket, amelyeken hathatós együttműködés bontakozhat ki elsősorban a nemzetiségi jogok biztositásában. Szóltak arról, hogy az RMDSZ keresi annak lehetőségét, hogy szoros kapcsolatot ápoljon a társ nemzetiségi szövetségekkel, igy a német, ukrán, szerb, török és más nemzetiség szövetségével, szervezetével. Felmerült annak lehetősége, hogy a nemzetiségi szövetségek alkossa­nak egységet, tömörüljenek ligába, hogy közösen fellépve, hathatósan segítsék elő a nemzetiségi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetését. Áz ülésen már megjelentek vidéki szervezetek képviselői is: így elsőnek a kolozsvári és nagybányai bizottságok mun­kájáról, valamint a Szilágy megyei szervezet tevékenységéről hangzott el beszámoló. Ezt kiegészítette az a közlés,-misze­rint jelenleg 17 megyében alakultak meg az RMDSZ tagszer­vezetei, s a tagság létszáma már megközelíti a 300 ezret. Ez még nem véglegesített adat, mivel jelenleg nagyarányú tagto­borzást és szervezeti építést hajt végre az RMDSZ. A tavasz- szal tartandó kongresszust a szövetség második országos küldöttértekezlete készíti elő, amely február 24—25-én tartja munkatanácskozását Sepsiszentgyörgyön. STRABAG HUNGÁRIA Vegyes vállalattá alakult a Kecskeméti KÉV Január 29-én ülést tartott a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat vállalati tanácsa, amely elsőként felmentette beosztásából a vállalat igazgatóját, mivel kinevezték a Strabag Hungária Kft. területi igazgatójává. A vállalati tanács ezután kimond­ta feloszlását, átruházta a vállalat általános vezetését a dolgozók közgyűlésére. Ezzel az aktussal a kecskeméti Közúti Építő Vállalat életében új fejezet kezdő­dött. A Strabag Deutschland egy Kölnben bejegyzett nyugatnémet cég, az NSZK hat legnagyobb építővállalatának egyike. A részvénytársaság tevékenységének mint­egy kétharmadát a magas-, egyharmadát pedig a mélyépítés képezi. A.nyugatné- met cégnek több kirendeltsége van, így az ausztriai Linzben a Sträbag Österreich. Ezzel a céggel kezdett tárgyalásokat még a múlt év októberében három magyar közúti építővállalat, s ez év január elsején megalakították a Strabag Hungária Kft.-t. Az osztrák vállalat a korlátolt felelősségű társaság felét birtokolja, s ennek fejében 428 millió forintnak megfelelő osztrák schillinget helyezett el, emellett 22 millió forint értékű szellemi terméket bocsát a kft. rendelkezésére. A három (Folytatás a 2. oldalon) Negyvenötezren kértek társadalombiztosítási rehabilitációt Azok .a kitelepítettek, internál­tak, illetve Szovjetunióba szállított személyek, akik társadalombiztosí­tási rehabilitációra január 31-éig benyújtották kérelmüket a Belügy­minisztérium titkárság igazgatási osztályához, 1989. augusztus 1-jé­től visszamenőleg kapjak meg a 250 —50Ö forintos nyugdíjemelést. Tütős Sándor, a BM-titkárság igazgatási osztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, hogy ed­dig 45 ezer kérelem érkezett hozzá­juk, ezek közül 15 ezrpt az internál­tak, kitelepítettek küldtek. A többi kérelem a Szovjetunióba szállított személyektől származik, közülük azonban csak mintegy hatezren voltak kényszerű munkán, úgyne­vezett málenkij roboton. A többiek katonaként estek hadifogságba. Kérelmüket a Belügyminisztérium elutasítja, mivel a hadifogságban töltött idejük beszámítását már le­hetővé tette egy 1975-ös miniszter- tanácsi rendelet. Ugyancsak eluta­sítják azoknak a kitelepítetteknek, internáltaknak, a kérelmét is. akik­nél nyugdijuk megállapításakor a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents