Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-30 / 25. szám

2 © PETŐFI NÉPE • 1990. január 30.

A magyar kormányfő beszéde

az Európa-palotában

(Folytatás az /..oldalról)

eredményező hidegháború. A kelet-európai Változások Magyar- qrszágon az elsők között vették kezdetüket. Magyarországon bontották le elsőként a vasfüggönyt, itt kezdődött el a pártállam monolit struktúrájának felszámolása. A mintegy kétéves dinamikus és békés, demokratikus átalakulási folyamatban az egymástól is különböző pártprogramok ellenére nemzeti konszenzus van a tekintetben, hogy az egyetemes emberi jogok maradéktalan érvényesülésere épülő, többpártrendszerű, alkotmányos jogállam, parlamenti demokrácia kiépítése és zavartalan működése a cej. A gazdaságot illetően is többségi vélemény alakult ki az eltérő indíttatású politikai erők között arról, hogy fontos nemzeti érdek egy szociális piac- gazdaság megteremtése Magyarországon.

A miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a magyar politikai pártok demonstrálni fogják a nemzet iránti felelősségüket es politikai érettségüket, biztosítják — a választások eredményétől függetlenül — a demokratikus átmenet békés folytatódását.

— Úgy akarunk a^új európai értékrendhez tartozni, hogy megszüntetünk mindenféle ellenségeskedést más népekkel, népcsoportokkal, kisebbségekkel. szemben — mondotta. — Nekünk, magyaroknak olyan tanulság ez, amit történelmi tapasztalataink tettek maradandóvá tudatunkban.

— A Magyar Köztársaság kormányának tevékenységét a független, szuverén Magyarország teljes körű megteremtése hatja át. Külpolitikánk — geopolitikai helyzetünknél, történelmi hagyományaiknál fogva — Európa-központú, ugyanakkor az emberi civilizáció egyetemes értékeit úr normáit is tiszteletben tartja.

— Elismerjük és képviseljük a nemzetek önrendelkezési jogát. A nemzetközi jognak, az ENSZ alapokmányának, a helsinki záróokmánynak, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet uto- találkozói dokumentumainak szellemében, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, következetesen tartózkodva a más országok belügyeibe történő beavatkozástól, együttműködünk mindazon országokkal, népekkel, kormányokkal, regionális vagy egyetemes szervezetekkel, intézményekkel, amelyek az előbbi alapelvek alapján erre készséget mutatnak.

— A demokratikus átalakítási folyamat megvalósításához, belső stabilitásunk megőrzéséhez nyugodt, kiszámítható nemzetközi környezetre van szükségünk Európában, de tágabb értelemben is. Lehetőségeinkhez képest az előbbiek tartós kialakításához kívánunk hozzájárulni külpolitikai — tágabban értelmezve. — külkapcsolati gyakorlatunkkal. Ezzel ösz- szefüggésben szükségesnek tartom itt is megismételni: egy korábbi, ma már végérvényesen meghalaRablótámadás a hatvani benzinkútnál

Vasárnap este fél 9 óra tájban hatvanban, a Rákóczi úton levő Áfor 66. számú benzinkút kezelőjét ismeretlen tettes megtámadta.

A támadó a nyomozás eddigi adatai szerint valószínűleg gázpisztoly- lyal négyszer lőtt rá a benzinkutasra, s arra kényszerítette őt, hogy adja át a páncélszekrényben elhelyezett napi bevételt; mintegy 500 ezer forintot.

A bűncselekmény elkövetőjéről eddig a következő személyleírást közölték a nyomozást végző rendőri szervek: mintegy 180-185 centiméter magas, vékony testalkatú férfi. A bűncselekmény elkövetésekor a fején fekete kötött sapka volt, amelyet az álla alá húzva viselt.

A szemeknél rést vágott ki, efölött vékony, élénk színű csík húzódott. Feltehetően fekete vagy sötét színű pulóver volt rajta.

A rendőrség kéri azokat, akik a bűncselekményről, illetve az elkövetőről bármilyen információval rendelkeznek, értesítsék a Heves Megyei - Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályát a 12-555-ös telefonszámon, illetve bármely rendőri szervet. (MTI)

£

dott időszak sajátjának tekinthető a magyar külpolitika ideológiai kötöttségek által determinált alakítása. Ezen elvi álláspontunk fejeződik ki abban is, hogy társadalmi berendezkedéstől, szövetségesi hovatartozástól függetlenül következetesen síkraszállunk az emberi jogok, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartásáért.

— A Magyar Köztársaság perspektivikus célja egy katonai tömbök, külföldön állomásozó csapatok nélküli, békében és biztonságban élő, együttműködő Európa megteremtése. Ez az alapvető nemzeti érdekünk, ebből fakad a nyíltan vallott és képviselt álláspontunk, és ennek megvalósítása érdekében tevékenykedünk.

A továbbiakban Németh Miklós kifejtette:

— Múlt év júniusa óta Magyar- ország — a Szovjetunióval és Lengyelországgal együtt — különleges meghívottként részt vehet a közgyűlés plenáris és bizottsági ülésein. Attól a határozott szándékunktól vezetve, hogy elmélyítsük sokoldalú kötődésünket Európához, hogy erőnkhöz mérten hozzájáruljunk az európai egység kialakításához, múlt év őszén elhatároztuk, hogy kérjük csatlakozásunkat az Európa Tanácshoz. Szeretném remélni, hogy az országunkban megvalósult, illetve megvalósuló történelmi változások, továbbá Magyarország és az Európa Tanács közötti, mind szélesebb körű kapcsolatok kellő alapul szolgálnak ahhoz, hogy a közgyűlés és a miniszteri bizottság kedvezően foglaljon állást csatlakozási kérelmünkről, aminek eredményeként Magyarország még az idén az Európa Tanács tagjává válhat.

A miniszterelnök bejelentette Magyarország csatlakozási szándékát a Helyi Önkormányzat Európai Chartájából, "valamint a területi köztestületek és hatóságok határokon átnyúló együttműködéséről kötött európai egyezményhez. Magyarország kész megfigyelői minőségben, szakértői szinten bekapcsolódni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának előkészítő munkálataiba.

A Magyar Köztársaság kormánya neveben Németh Miklós üdvözölte az Európa Tanács és a Közös Piac kezdeményezését, azt, hogy az 1990-es esztendőt a turizmus évének nyilvánították.

— Alapvető fontosságot tulajdonítunk annak, hogy Magyarország szervesen integrálódjék Európába. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európai Közösségekhez fűkődő kapcsolatainknak. Elismeréssel adózunk a 24 fejlett országnak, s ezen belül az Európai Közösség tagjainak mindazokért az erőfeszítéseikért, amelyeket azért tesznek, hogy segítsék Magyarországot a reformfolyamatok kiteljesítésében.

— Európa második világháborút követő történelmének egy szakasza lezárulóban van. Magyarország a körvonalazódó új időszakban világosan és félreérthetetlenül Európához való tartozásának

(Folytatás az 1. oldalról)

lőit, amelyek szolidaritásukról biztosították a munkavállalók akcióját, de egyben kifejezte azt az óhaját is, hogy a megmozdulást ne használják fel pártharcokra.

A tiltakozás kezdeményezőinek, a vasasoknak a nevében Paszternák László, a Vas-, Fém és Villamosenergiaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Beszédét azzal kezdte, hogy az ország lakossága hosszú ideje tartó, egyre mélyülő és elhúzódó gazdasági, politikai és társadalmi válságban él. Az elszegényedés rohamosan terjedés a munkavállalók részéről hiába a görcsös akarás, életszínvonaluk romlását ma már túlmunkával sem tudják megállítani, viszont egyre többük egészségét rongálja a túlhajszoltság. Ugyanakkor a' másik oldalon olyan kirívó gazdagodás, vagyonosodás tapasztalható, ami a társadalom igazságérzetét sérti.

A szakszervezeteknek joguk van a tiltakozáshoz, mert a kormány sorozatosan figyelmen kívül hagy, i f;' ' v m

minden oldalú erősítését helyezi törekvései középpontjába. Ennek szerves részét képezi azon szilárd elhatározásunk, hogy az Európa Tanáccsal kapcsolatainkat sokoldalúan fejlesszük — mondotta befejezésül Németh Miklós.

A miniszterelnök strasbourgi programjában ezután találkozó szerepelt Catherine Lalumiere asz- szonnyal, az Európa Tanács főtitkárával, majd aláírási ceremónia következett: Magyarország csatlakozása a határon túlra sugárzott televíziós adásokat szabályozó európai konvencióhoz — az ET által kidolgozott nemzetközi szerződés- rendszerhez. Ezután tűzték ki a miniszterelnök találkozóját az ET miniszteri bizottságában jelenleg elnöklő Deus Pinheiro portugál külügyminiszterrel,' majd Anders Björck az Európa-palota éttermében díszebédet adott a magyar vendégek tiszteletére.

A televíziózásról hétfőn Stras- bourgban aláírt egyezmény a határon túlra sugárzott televíziós adások közös normáit foglalja össze. Az egyezmény etikai, kulturális követelményeket fogalmaz meg, szabályozza a hirdetéseket, a szponzorálás módját. A műsor tartalmára vonatkozó előírások többek között leszögezik, hogy a műsoroknak tiszteletben kell tartaniok az emberi méltóságot és nem szabad sérteniök mások alapvető jogait, nem szabad trágárságot, különösen pornográfiát tartalmazniok.

Az egyezmény lehetővé teszi Magyarország számára televízióprogramok sugárzását az aláíró államok területére, és az <jtt készülő műsorok magyarországi közvetítését. Ezen belül külön figyelmet fordít azokra az országokra, amelyek nyelvileg elkülönültek és amelyeknek audiovizuális termelési kapacitása nem számottevő.

Az Európa Tanács doppingellenes egyezménye szerint az aláírók saját alkotmányos intézkedéseik határán belül megteszik a szükséges lépéseket a doppingszerek használatának csökkentésére, majd felszámolására a sportéletben.

Ezt a két európai egyezményt Németh Miklós miniszterelnök írta alá hétfőn.

Kovács László külügyminiszté- riumi államtitkár ugyanakkor átadta Magyarország csatlakozási nyilatkozatát az Eurimages támogatási alaphoz. Ezt az alapot az ET miniszteri bizottsága 1988. októberében hozta létre az európai filmgyártás és audiovizuális tevékenység támogatására. Az alap, amelynek eddig 15 nyugat-európai ország a tagja, jelentős összegű támogatást nyújt koprodukcios filmek készítéséhez és forgalmazásához. Az alaphoz Magyarország 100 ezer dollárral járul hozzá, de ennél lényegesen nagyobb összegű támogatásra számíthat tőle.

*

Hétfőn este véget ért Németh Miklós strasbourgi látogatása. A magyar miniszterelnököt és kíséretét szállító különgép 19.30 órakor emelkedett a magasba az entz- heimi repülőtérről.

ja javaslataikat, nem mutat készséget az érdemi tárgyalásokra — folytatta.

Emlékeztetett arra, hogy a szak- szervezeteket többféléi is támadják, mondván: bérköveteléseikkel az inflációt gerjesztik.

Hazánkban alapvetően nem a bérek emelése az oka az inflációnak — mondta —, hanem sokkal inkább a még mindig pazarló költségvetés és államigazgatás, a kapkodás. A reálbérek csökkennek.

A fiatal szakszervezeti dolgozók nevében Mpldván János kért szót, aki „az első szakszervezeti ifjúsági kongresszus végsőkig elkeseredett kétszáz küldöttének” támogatásáról biztosította a tiltakozó nagygyűlés résztvevőit. Mint mondta: a fiatalok nem elégedetlenkedni jöttek el a Parlamenthez, hanem most már követelnek. Követelik a munkához való jogot, az életkezdéshez elegendő bért.

A szervezők a nagygyűlés résztvevőinek egyöntetű helyeslése közepette ismételten kinyilvánították a Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának követeléseit.

Szakszervezeti tiltakozó demonstráció a Parlament előtt

Megbeszeles a magyar—román kapcsolatokról

a Külügyminisztériumban

Szokai Imre külügyminiszter-helyettes hétfőn fogadta Stelian Tanase írót, a romániai Társadalmi Dialógus Csoport elnökét, Aliin Teodorescu szociológust, a csoport alelnökét, Demény Lajos történészt és Tüdcjs István pszichológust, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőit. A kétoldalú kapcsolatokról szólva egyetértettek abban, hogy a demokrácia megteremtése szükséges, de nem elégséges feltétele a nemzeti kisebbségek jogi érvényesülésének. A romániai magyarok egyéni és kollektív jogainak biztosítása, az. erre irányuló törekvésük nem tekinthető szeparatizmusnak. Komoly aggodalommal szóltak arról, hogy a román nemzeti szűkkeblüség jelei kezdenek megerősödni.

Szokai Imre elmondta, hogy a magyar kormány az utóbbi hetekben több konkrét javaslatot tett a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, amelyekre román részről eddig érdemben nem válaszoltak. Hangsúlyozta: a magyar nép joggal várja el az új román vezetéstől, hogy a diktatúra idején terjesztett rosszindulatú, alaptalan vádaskodásoktól határolja el magát.

Stelian Tanase aláhúzta, hogy szervezetük támogatja a kolozsvári magyar főkonzulátus újraindítását, a Bolyai Egyetem megalakítását, a Romániában élő magyarok jogainak biztosítását. Jelezte, hogy a román alkotmányozási és törvénykezési folyamatban szeretnének támaszkodni a kisebbségi jogok védelmének európai és magyar tapasztalataira, Közös kezdeményezést javasolt! a magyar-román kapcsolatok rendezésére, (MTI)

Antall József Washingtonban

Antall József, az MDF elnöke és Jeszenszky Géza, a párt külügyi bizottságának elnöke vasárnap éjjel Washingtonba érkezett. A két magyar politikus az amerikai kormány tájékoztatási hivatalának vendégeként tesz egyhetes látogatást az Egyesült Államokban: Washingtonban találkoznak a kormány és a törvényhozás vezető tagjáival, fogadja őket — többek között — Lawrence Eagleburger, első külügyminiszterhelyettes. A hét végén az MDF- politikusok New Yorkban fejezik be amerikai látogatásukat.

BUKAREST

Frontvonalban a front

Bukarestben a vasárnapi tüntetés hatalmas méreteket öltött. Követelése: mondjon le a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa, mivel nem hajtott végre gyökeres változtatásokat és indulni akar a választásokon. A délutáni órákban több mint százezer fő gyűlt össze a Victoria téren és a környező utcákban. A kormányépületet körülvevő harckocsikra és páncélosokra is felmásztak a tüntetők. A tömeg a késő esti órákig kitartott.

Miközben a tömeg a téren jelszavakat skandált: „Lemondani!” „A front egyenlő a kommunista párttal!” „Front nélküli választásokat!”, benn a kormányépületben a nemzeti parasztpárt, a nemzeti liberális párt és a szocialista demokrata párt vezetői Ion Iliescuval, a NMFT elnökével és Petre Roman kormányfővel tárgyaltak. Megbeszélésük vitává fajult és nem vezetett eredményre.

A pártok azt követelik, hogy a front válasz- sza el az állami tevékenységet a politikai munkától. Azt javasolják, hogy jegyeztesse be magát a bukaresti törvényszéken ugyanúgy, mint a többi politikai párt vagy mozgalom, és csak ilyen feltételek teljesítésével indulhat a választásokon. A voksolásig az irányító tevékenységet nemzeti egységtanács venné át, amelyben minaen politikai párt, mozgalom vagy csoport

— így a front is — képviseleti helyet kapna. A NMFT ezt a követelést nem teljesítei, de nem is utasítja el végleg, mert Iliescu kijelentette: megvizsgálják a javaslatot a tanács szélesebb körében.

A késő órákig a téren szónoklatok hangoztak el. Nagy nyomás nehezedik a Nemzeti Megmentési Frontra, amelynek vezetőit a tüntető tömeg jóformán szóhoz sem engedte jutni. A belpolitikai helyzet rendkívül feszültté vált. A néhány hete működő politikai pártok a vasárnapi tüntetéssel bizonyították, hogy helyet követelnek a formálódó román politikában, kirekesztésükkel csak mélyülhet á távolság a front és a néptömegek között.

•

Koszovóban újabb vérontás veszélye fenyeget

Koszovóban drámaian feszültté vált a helyzet, ami beláthatatlan következményekkel, újabb vérontás veszélyével fenyeget — jelentette Pristinából hétfőn kora este a Tanjug. A jugoszláv hírügynökség beszámolója szerint az autonóm tartomány albán nemzetiségű lakói tucatnyi városban tüntetnek, Vu- citmban, Podujevón, Urösevacon, Ka- menicán és Prizrenben többször összecsaptak a kivezényelt belbiztonsági alakulatokkal. Barikádokat emelnek az utcákon, újabb és újabb kőzáport zúdítanak a rendőrökre. Lipljanban megrohamozták a Koszovói Kommunista Szövetség székházát, de a karhatalomnak sikerült szétoszlatnia a tömeget. A demonstrációk fő jelszavai: „Demokráciát”, „Szabad választásokat”, „Koszovo ■— köztársaság”.

Dusán Sinigoj, a szlovén kormány- elnöke közölte, hogy a tömegmegmozdulások megfékezéséhez a szövetségi szervek Szlovéniától is újabb rendőrosztagokat kértek. Ezt a kérést a szlovén köztársasági kormány elutasította, s bejelentette, hogy a jelenleg Koszovóban szolgálatot teljesítő szlovén egységeket február 5-én kivonják a tartományból.

Pozsgay

Izraelben

(Folytatás az 1. oldalról)

A cég elnöke, Moti Hód, aki a hatnapos háború idején az izraeli Jégiérő parancsnoka volt, váltig hangoztatta, hogy az IÁI a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a magyar elektronikai és egyéb vállalatokkal. Maga Pozsgay Imre is kijelentette: reméli, hogy az itt tapasztalható műszaki színvonal nem riasztja majd vissza a remélhetőleg mind gyakrabban ide eljutó magyar szakembereket.

Pozsgay Imre látogatásának első, politikailag „fajsúlyosabb” napja a mai lesz, amikor az államminisztert Jeruzsálemben Mose Arensz külügyminiszter és tulajdonképpeni meghívója, Simon Peresz is fogadja.

Kampányt indít a Liga

(Folytatás az 1. oldalról)

— Tájékoztatóinkat az országos és a vidéki napilapokban tesszük közzé. Fit zetett hirdetéseinkkel a rádióban és a televízióban is megjelenünk. Ezenkívül szórólapokat, plakátokat készíttetünk a közeljövőben.

— Mindezt miből?

— Kampányköltségeinkhez az amerikai Free Trade Union Institute (Szabad Szakszervezet Intézet) százezer dollárral járult hozzá. Felhasználását nem kötötték feltételekhez. Az persze azonnal kiderült, hogy ez az összeg nem sok mindenre lesz elég. A hirdetések és a nyomdai költségek is nagyon drágák...

— Azok, 4tkik segíteni akarnak, illetőleg azok, akik csupán felvilágosítást szeretnének kapni, kihez fordulhatnak?

— Levélcímünk: „Alapítvány a Szabad Szakszervezetekért”, Szécsényi Tibor, 1406 Budapest, 76., postafiók 10. Telefon: 111-23-70. .

—noszlopy—,

Válságterv a Magyar Államvasutaknál

A csaknem 130 ezej embert foglalkoztató Magyar Államvasutak kénytelen tudomásul venni, hogy a kormány eddig nem hozott intézkedéseket a több mint 20 százalékos bérelmaradás pótlására és csak a 16 százalékos adómentes bérfejlesztés kereteit biztosítja, ezért a MÁV ve- zetése válságtervet dolgozott ki. Ennek értelmében 16 százalékos bérfejlesztést hajt végre abban az esetben, ha a vállalat tevékenysége nem ráfizetéses—erről döntött hétfőn a MÁV vezérigazgatói értekezlete. A részletekről Bokodi Béla, a MÁV sajtófőnöke adott tájékoztatást az MTI-nek.

1990. január 1-jei hatállyal 13 százalékos általános bérfejlesztésre kerül sor. Minden dolgozo 500 forintos alapbéremelésben részesül, s egyidejűleg bevezetik az 5100 forintos minimálbért. A fennmaradó béremelési lehetőséget differenciáltan használják fel, kiegészítve a létszámleépítésből felszabaduló bérrel, amely további 2 százalékot tesz ki. I

A MÁV vezetői úgy’döntötték, hogy kiemelt, 20 százalékos bérfejlesztésben részesítik a forgalmiéba vontatási dolgozókat — köztük a mozdonyvezetőket —valamint a nagy rendező pályaudvarok úgynevezett elegyrendezőit.

A válságterv nem számol műszaki fejlesztéssel, és csak a vasutasok munkája — többletmunkája — révén látja biztosítottnak a vasúti üzem fenntartását — mondotta a sajtófőnök.

A következő esztendőkben hasonló intézkedéseket a vasút már nem • foganatosíthat, mert azok óhatatlanul nemcsak a Magyar Ál- lamvasutaknáL hanem a nemzet- gazdaságban is súlyos károkat okoznának. Ezért a legrövidebb időn belül szükség van a MÁV és az állam költségvetési kapcsolatának korrekt, elvi alapokon nyugvó^ nem a maradékelvet érvényesítő rendezésére úgy, hogy az állami feladatokat valóban az állam finanszírozza.

A PÁRTSZÉKHÁZ NAGYTERMÉBŐL AUDITORIUM MAXIMUM

Bölcsész-magánegyetem nyílt Miskolcon

Hétfő délutántól Auditorium Maximumnak nevezik Miskolcon a volt megyei pártszékház kongresszusi termét, ahol ünnepélyes külsőségek közepette ekkor nyitották meg—az észak-magyarországi regió és Miskolc város vezetői jelenlétében —a Miskolci Bölcsészettudományi Magánegyetemet.

Csaknem két évvel ezelőtt vetették föl lelkes lokálpatrióták: az északmagyarországi térségnek nagy szüksége van egy human tárgyakat oktató egyetemre. A gondolatot követte a miskolci bölcsészegyetemet előkészítő társaság megalapítása, amelynek az ország minden részéből több mint másfél száz jeles személyiség a tagja. A társaság alig fél év alatt 80 ezer aláírást gyűjtött a régióban a bölcsészegyetem létrehozásának szorgalmazására. Ilyen előzmények után keresték meg a kormányzatot és az Ország- gyűlés kulturális bizottságát. A közelmúltban Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc művelődési miniszter levélben fejezte ki szándéknyilatkozatát, amely szerint Miskolcon, állami épületben való elhelyezéssel, magánegyetemet javasolnak létrehozni.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnöke az átadott pártvagyon- ból, ideiglenes jelleggel, az ultramodern, 12 szintes, volt megyei pártszékházból az ötödik szihtét, valamint a különböző nagyságú földszinti előadótermeket adta át a magánegyetem működtetésének megkezdésére. A magánadományozók, iskolák, a miskolci és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács által összeadott pénzből az induláshoz 3 millió forint gyűlt,össze.

A hétfői megnyitó után, a felmérő dolgozatok írásával, már kedden megkezdődik az első kísérleti szemeszter. A különböző szakok: magyar nyelv és irodalom, ókortudomány (latin—görög, klasszika-filológia), keleti tudomány (japán, kínai, arab nyelv, orientalisztika). Kiegészítő szak a színháztörténet. Valamennyi felvett szakhoz kötelező egy élő nyelv (angol, francia, német) elsajátítása. Ugyancsak kötelező valamennyi szak mellett a görög és a latin nyelv.

Egy-egy szak félévi tandíja 2600 forint, ugyanennyibe kerül egy szemeszterre az idegen nyelv felvétele.

Hétfőn már a kora reggeli órákban hosszú sorokban várakoztak az érdeklődésre kiértesített, leendő hallgatók bizonyítványaikkal, beiratkozásra várva. A miskolci bölcsész-magánegyetem keddtől 340 nappali tagozatos hallgatóval kezdi meg a kísérleti félévet, s mellettük 70 diplomás tanul kiegészítő szakokon.

' Ä