Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-29 / 24. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 29. VÁLASZTÁS 1990 Melyik képviselőjelölt a parlamentbe ? jut Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti a szavazatszámlálás módja. Köz­vetetten azonban mégis sokakat foglalkoztat, hi­szen ezen is múlik a képviselő-választások demok­ratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátu­mok elosztása során minden párt, induló szervezet vagy jelölt azonos elbírálás alá kerüljön. A bevezetett kombinált szavazati rendszer a vá­lasztójoggal nem foglalkozó ember számára nehe­zen áttekinthető számlálási módot ír elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták egyen­kénti áttekintésével lehetséges. Szavazás az egyéni választókerületekben Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden választókerületben több —■ jelenleg, ami­kor a pártok bizonyítani kívánják befolyásukat, vi­szonylag sok—jelölt fog indulni. Ma a pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy' a törvény > szerint az országos listán—erről még szólunk—az egyéni kerületek ún. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt tehát nem indít minden egyéni választókerületben jelöltet, az elesik az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor fognak indítani jelöltet az egyéni választókerületben, ha esélyük van a mandátum megszerzésére, hanem ha a 750 ajánlást össze tud­ják gyűjteni. Vagyis mindig, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is számit az országos lista képvi-\ selőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai választójog egyik legvitathatóbb rendelkezése. Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támo­gat. A szavazás akkor érvényes, ha az egyéni válasz­tókerületben szavazati joggal rendelkezők több mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell ismétel­ni a szavazást. Az ún. második-fordulóban ismét az összes jelölt elindul és fez a szavazás akkor eredmé­nyes, ha a jogosultak egynegyede megjelent. Kikapja a mandátumot? Ha az első forduló eredményes, (mert a szavazat-, ra jogosultak több mint a fele-megjelent),' akkor'a - jelöltek közül az szerzi meg a mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint Telét meg­kapta (abszolút többség). Ha ilyen jelölt nincs — a jelöltek nagy száma mi­att a választókerületek többségében valószínű így lesz—második fordulóra kerül sor. Ezen már csak, az indulhat, aki az első forduló során legalább l5 százalék szavazatot szerzett. Ha három ilyen jelölt nincs, akkor az első három legtöbb szavazatot gyűj­tő indulhat. A második fordulóban elégséges, ha a szavazásra jogosultak egynegyede jelenik meg és a mandátumot az kapja, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Azaz, ä relatív többség is elég. Számlálás és megbízólevél A szavazatszámlálást előszór a szavazatszedő bi­zottságok végzik. Ennek elnökét és két tagját a ta­nács választja, ám a bizottságba egy-egy tagot min­den jelöltet indító párt, dl a független jelölt is dele­gálhat. Tehát a bizottság létszáma bármennyi lehet, de legalább 5 tagból kell állnia. Ez az összetétel biz­tosítja a szavazatok összeszámlálása során a pártat­lanságot. A szavazókörzfetek a választás eredményét a vá­lasztókerületi választási bizottsággal közlik. Ebben ugyancsak minden jelölt képviselője részt vesz. Ez összegezi és állapítja meg az egyéni választókerület választási eredményét és ez a bizottság adja ki a megválasztott képviselő megbizólevelét. Ez a testü­let jogosult elbírálni a szavazatszedő bizottságok munkája során felmerülő kifogásokat is. Minden választási szervezet tevékenysége nyilvá­nos, azon a sajtó képviselői részt vehetnek. Szavazás a megyei lajstromra Megyei lajstromokat, listákat az a bejegyzett párt indíthat, amelyik az egyéni választókerületek ne­gyedében, de legalább két egyéaii választókerület­ben jelöltet indított. A választók külön szavazócé­dulán kapják meg, hogy az illető megyében melyik párt indított lajstromot és azon kik ajelöltek. A vá-. lasztók csak egy pártra szavazhatnak. Maga a lista kötött, ami azt jelenti, hogy a választó a jelölteken nem módosíthat. Természetesen itt az a szabály, hogy a választás akkor érvényes, ha a listákra a választóknak több mint a fele szavazott. Ha ez nem így van, a választást az összes pártlista részvételével meg kell ismételni. A második fordulóban azonban itt is elégséges a szavazók negyedének megjelenése. Az érvényesség­hez külön kell számolni az e'gyéni kerületekre le­adott és a megyei pártlistákra leadott szavazatot. Előfordulhat—miután a szavazó csak az egyik sza­vazólapot dobja be,—hogy az egyik választás érvé­nyes, a másik nem. A mandátumok elosztása viszonylag egyszerű. A listákra adott összes érvényes szavazatot osztani kell a megyei listán megszerezhető mandátumok számával, plusz eggyel. Nézzük ezt egy példával. Békés megyében ez a szám 6+1 — 7. Minden párt­lista annyi mandátumot kap, ahányszor a kapott eredmény a leadott szavazatokban benne foglalta­tik. Az elosztásban azonban csak az a párt vehet részt, amelyik országosan a leadott szavazatok' 4 százalékát megkapta. Először tehát a választások országos eredményét kell ismerni és csak ezt köve­tően lehet a mandátumok elosztását megkezdeni. A szabály célja kizárólagosan az, hogy a legkisebb pártok a lajstromokon ne kapjanak mandátumot. Ily módon kívánják elkerülni a parlament túlzott politikai polarizálódását. De az egyéni választóke­rületekben szerzett mandátumot ezen a címen nem . lehet megsemmisíteni. A töredékszavazatok sorsa Lényegében hasonló módon kell elosztani az or­szágos listán szereplő 58 mandátumot is. Itt azon­ban csak az egyéni választókerületekben megmara­dó (mandátumokra nem jutó) töredékszavazato­kat, valamint a megyei lajstromokon megmaradó töredékszavazatökat kell összeadni. Az országos listáról csak az a párt kaphat mandá­tumokat, amely legalább hét megye listáján mandá­tumot szerzett. Ez a szabály is a kis pártoknak ked­vezőtlen. s Tehát a pártok háromféle módon juthatnak kép­viselői, helyhez, mandátumhoz: egyéni választóke­rületekben, megyei listákon és az országos listán. ... A pártok azonban választási szövetségre, koalícw óra is léphetnek. Ilyen választási koalíció egyéni vá­lasztókerületben és a megyei listáknál is létrejöhet, úgy, Hogy két vagy több párt égy jelöltét) illetőleg közös listát indít. (Ilyenkor a töredékszavazatok pártok közötti százalékos elosztását előre be kell jelenteni a választási bizottságnak). Az 1990. évi választás első fordulójában azonban erre azért fog ritkán sor kerülni, mert ma a pártok mindenekelőtt bizonyítani kívánják támogatottsá­guk mértékét. Erre azonban a koalíció nem alkal­mas, mert csak becsülni lehet az egy-egy koalíció­ban résztvevő pártra leadott szavazatok számát. Egészen más lesz a helyzet az egyéni választóke­rületek második fordulójában. Itt már csak azok indulhatnak, akik 15 százalék feletti szavazatot kaptak. Ha pedig ilyen három jelölt nincs, a három legtöbb szavazattal rendelkező indulhat. A kis pár­tok tehát kiesnek a második fordulóban. Itt azön- ban esetleg nem formalizált módon is választási szö­vetség jöhet létre, amikor a második fordulóban nem szereplő párt arra hívja fel választói, párttagjai figyelmét, hogy valamelyik, a második fordulóban induló pártra vagy jelöltre adják le szavazatukat. A megyei lajstromoknál ilyen második forduló nincs, ez a fajta koalíció nem jön létre. Koalíció, ellenzék A koalíciónak van egy további alakzata is, ami­kor pártok kötnek szövetséget közös kormány ala­kítására. Erre azonban csak a választások után ke­rülhet sor. Tehát akkor, amikor a parlamentbe be­kerülő pártok kötnek szövetséget arra, hogy a kö­zös kormány számára szilárd parlamenti többséget hozzanak létre. Közjogi értelemben ettől kezdve van értelme ellenzéki pártokról beszélni. Azaz olyan pártokról, amelyek a kormánykoalícióban nem vesznek részt. A mai meglehetősen megosztott és szétaprózott pártstruktúrában biztosra vehető, hogy a választá­sok után megalakuló kormány ilyen koalíciós kor­mány lesz. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár SAJTGPOSTA „A DOKTOR NEM FOGAD ES A NO VER UDVARIATLAN ...” Miért módosultak Kecskeméten az orvosi körzetek? Nyugdíjas asszony Sziklai Gézáné, aki Kecskeméten, az Izsáki út 32.. szá­mú házban lakik. Trombózis megbete­gedése miatt gyakran megfordul a Czollnfer téri rendelőben, ahol megmé­rik a vérnyomását és különféle gyógy­szereket írnak fel részére. Legalábbis eddig ilyen ellátásban részesítette őt ugyanaz a doktor, akihez néhány hete már be sem teheti a lábát. íme az eset részletei, ahogyan olvasónk elmondta: — Az ember ragaszkodik a megszo­kott orvosához, aki iránt feltétlen bi­zalmat érfez. így vagyok én Szilágyi doktorral, hiszen évek óta járok hozzá. Az utóbbi időben azonban valamiért haragudhat rám, mert nem fogad. Többször is megtörtént, hogy a rende­lőben vártam, amikor a Zsuzsanna nevű nővér udvariatlanul tudtomra adta: a jö­vőben másik orvost keressek. Azután hozzátette, hogy semmi szükség a vér­nyomásom állandó mérésére. A dolgot, persze nem egészen értettem, így valami­féle magyarázatot kértem, mire röviden azt felelte, hogy ha valami nem tetszik, forduljak az egészségügyi miniszterhez. Őszintén bevallom, fogalmam sincs, miért lettem fekete bárány. Bár hallot­tam változásokról az orvosi körzetek­kel kapcsolatosan, ám ezt megcáfolja,, hogy a házbeli többi lakó továbbra is Szilágyi doktort keresheti fel. Jobb hí­ján ar/'a gondolok, csak azon okból neheztelhetnek rám a rendelőben, mert nem adtam senkinek hálapénzt. E panasz ügyében elsőként Kecske­mét Megyei Város Tanácsa egészség- ügyi osztályának vezetőjét, dr. Jenei Judit főorvosnőt kerestük meg, aki az alábbiakat válaszolta: A— A megyeszékhelyen dolgozó körzeti doktorok ismételten jelezték, hogy nem egyenletes a megterhelésük, vagyis az egyikük aránytalanul több beteget lát él a területi rend alapján, mint a másikuk. Megvizsgáltuk a helyzetet, az adatokat betápláltuk a számítógépbe, s annak köz­lése nyomán alakítottuk ki a jelenlegi 31 orvosi körzetet. Ennek keretében az or­vosok ma már megközelítőleg egyforma betegállománnyal dolgoznak. Ami a konkrét beteget illeti, ő ezentúl Zsomboki doktorhoz tartozik, aki szin­„A MI ELNÖKÜNK BETARTJA ADOTT SZAVAT .. $ Tiszteletdíj -felaj ánlás a kécskei öregek javára Megcsörrent szerkesztőségünk tele­fonja, s a kagylóból idős ember hangját hallottuk: —[ Kérem magukat a társaim nevé­ben, hogy írjanak pár sort a Kovács úrról, a mi elnökünkről, aki betartja adott szavát és a rászorulókat sokféle módon segíti. Mi, kécskei idősek kará­csony előtt pénzbeli támogatást kap- tunk. most pedig ott a szép, színes tele­vízió az öregek otthpnában, amit a sa­ját fizetéséből vett. A jó Isten áldja meg érte... A közlés annyira egyedinek tűnt, hogy nyomban megkerestük Tisza- kécske Város Tanácsának „elnökét”, a valójában társadalmi megbízatásként elnökhelyettesi funkciót betöltő Ko­vács Miklóst, akit a részletekről kérdez­tünk. így válaszolt: — Még tavaly ősszel, a beiktatásom­kor mondottam, hogy emberközpontú vagyok, s azokért teszem a legtöbbet, akiket leginkább szükséges támogatni. Ezek sorában természetesen az elsők CIKKÜNK NYOMÁN között gondoltam az idősekre. Ev végén több százuknak osztottam ki segélyt, most pedig a javukra átutalt havi 10 ezer forintos tiszteletdíjam révén gyarapod­tak napközi otthonuk berendezési tár­gyai. Örülök, hogy örömet szerezhettem nekik. Tiszakécskén mintegy 60 néni és bá­csi tölti idejét a teljes ellátást adó nap­közi otthonban, melynek vezetője Var­ga Vincéné. Érdeklődésünkre ezeket mondotta: — A költségvetési keret nagyon szű­kös', abból, sajnos, eddig még nem futot­ta minden olyan eszközre, ami az idő­seknek kellene. Kovács elnökhelyettes úr hyilváriváldan' azt is” tudta, hogy a jövőbén sem Változik lényegében ez á helyzet. Talán étért'döntött úgy, hogy a tiszteletdíj címén kapott bérét felajánlja az intézményünk részére. Nemes gesztu­sáért ezúton is köszönet illeti. A jóvoltá­ból megvásárolt 30 ezer forintos készü­lék kitűnően működik. A felajánlott ösz- szeget továbbra is gyűjtjük és talán mélyhűtőládát veszünk belőle ... rövid története m •. t KÖNYVESPOLC Erdély a Kárpátok Máramarostól Brassóig, s onnan az Al-Dunáig hatalmas tört ívet leíró vonulatától nyugatra húzódó 57 000 km2 terület. Ma Erdélyként ennél jóval nagyobb, majd 102 000 km2-nyi országrészt emlegetünk, hozzágondoljuk az egykori Partiumot is, vagyis a Mára­marostól a Szilágyságon át az erdélyi Sziget-hegységtől nyugatra eső vidékeket; a Körösök és a Maros, valamint az egykori Temesköz (Bánát) tájpit is. 1918 óta Szatmár, Bihar, Arad, Temes és Krassó- Szörény megyéket is Erdélyként tartjuk nyilván a magyarországi köz­tudatban, bár történetileg ezek egykor Magyarország tiszántúli részei voltak. Az ősi tájon az időszámítás előtt dákok éltek, majd 165 évig a Római Birodalom provinciája volt, ezt követően hunok, gepidák, avarok, szlá­vok hazája. A bolgár kán uralmát váltották fel 896 táján a honfoglaló ' magyarok, s a középkorban e terület Magyarország integráns része, később török, ezt követően Habsburg-függőség, végül román kiszolgál­tatottság az ott élők sorsa. A nagy múltú táj három népnek adott hazát: magyarok, románok és szászok éltek itt egymás mellett hosszú évszázadokon át a kisebb A posta mindent megtett — de... Janyár 8-án megjelent Sajtóposta rovatunkban jelentettük meg a kecskeméti Polgár László panaszát: a karácsonyi ünnepek előtt részére a távoli Dunántúlról küldött csomagot, mély gyorsan romló élelmiszert tartalmazott, a helyi postahivatal legalább 10 órás késedelemmel kézbesítette és csak a szerencsének tudható be, hogy a hurka, kolbász stb. nem romlott meg. Az eset körülményeit ellenőrző Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László eképpen reagált cikkünkre: A szóban forgó küldemény 1989. december 20-án hajnalban postavonattal érkezett Kecske­métre, ahol a 2-es számú postahivatal kiosztotta azt soron kívüli kézbesítésre. Ez délelőtt meg is történhetett volna, ám a címzettet hiába kereste munkatársunk odahaza. Minthogy a csomag érkezéséről nem hagyott hátra értesítést, így közönségszolgálati megfontolásból a délutáni különjárattal került el ismét a megjelölt helyszínre a csomag, amelyet végül is kora este vett át' olvasójuk. A kellemetlenségekért ezúton kérem szíves elnézését! □ □. □ Véleményünk az, hogy az efféle kegynek minősithető „közönségszolgálati megfontolás” helyett mégis csak a szolgálati rendet lenne célszerű betartania a jövőben az expresszcsomag kézbesítőjének, vagyis azt, hogy a küldemény érkezéséről, illetve a sikertelen kézbesítésről hagyjon értesítőcédulát a lakás postaládájában. Azt megtalálva ugyanis a legrövidebb időn belül felkeresheti a postahivatalt a címzett, vagy annak megbízottja. BALESETVESZÉLYES UTCA! Az elmúlt év decemberének közepén munkagépek jelentek meg szűkebb lakóhelyünkön, a Ságvári Endre utcában és a házak bejárata előtt kivájták a földet. Az árkok azóta ott tátonganak, nem kis balesetveszélyt jelentve az arra lakóknak, illetve az arrafelé elhaladó idegeneknek. > ~ ■ Egyesek úgy tudják, a postai telefonkábel szerelése-javítása miatt került sor e munkára, masok szerint ismeretlen az árokásó cég, csakúgy, mint annak szándéka. Ami biztos: mifelénk mostanában nemcsak éjjel, hanem nappal sem biztonságos a jármű- és gyalogos közlekedés. Érthetetlen, hogy a lakosságot miért hozhatják egyesek ilyen kényszerhelyzetbe i.. ■ Faragó Imre Kecskemét E jogos felvetéshez az alábbiakat fűzzük: ' Értesülésünk szerint a megye- székhely belterületén csak előzetes hatósági engedély alapján bontha­tó fel a járda és az úttest, ahol a tervezett közüzemi munkák határ­időhöz vannak kötve, az illető cé­get pedig helyreállítási kötelezett­ség terheli. Csak feltételezhetjük, hogy a Ságvári utcai árokásást és egyéb feladatot is tanácsi hozzájárulás alapján végezhette (végezheti) el valamelyik cég. Óhatatlan azon­ban a kérdés: ilyenkor miért nem kapnak hivatalos tájékoztatást az érdekelt lakosok a tervezett mun­kálatokról? A kerület tanácstagja talán vállalkozhatna az efféle hír­vivői feladatra... etnikumokkal együtt; együttműködve vagy nemzetiségi villongások között alakítva ki több nyelvű, vallású, kultúrájú közösségeiket. 1986-ban Köpeczi Béla szerkesztésében három kötetes Erdély törté­nete című könyv jelent meg, borsos áron. A nagy érdeklődésre és az azóta bekövetkezett Szemléletbeli változásokra reagálva Köpeczi és szerzőtársai rövidített, átdolgozott kötetet adtak most közre Erdély rövid története címmel. A kitűnően szerkesztett, tömör, szemléletes, szép kiadású könyv elfogadható áron (295 Ft) most is az Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg. A sok térképpel, fotóval gazdagon illusztrált kötet végigvezet a honfoglalás, a középkori magyar állam (895—1162), az erdélyi rendi társadalom (1526-ig), az Erdélyi Fejedelemség korszakain (1711-ig). Megismerhetjük Erdély múltját a Habsburg birodalomban, az önkény- uralom és a dualizmus idején, a Monarchia összeomlásának korában, majd a megpecsételő trianoni békeszerződés (1920) és az ezt megerősítő párizsi béke (1947) eredményeként Erdélyt Románia egyik tartomá­nyaként is. A majd 700 oldalas könyv remélhetően a házi, családi könyvtárak sokat forgatott kötete lesz. K, M. tén a Czollnef téri rendelőben található. Persze szó sincs arról, hogy a korábbi­akban kialakult orvos-beteg kapcsola­tot erőszakosan megszüntettük. Az ál­lampolgárnak lehetősége van, hogy kér­je: a jövőben is a már■ ismert doktor kezelje. Erről azonban a két fél meg­egyezés során határozhat. A körzeti rendelők munkáját közvet­lenül dr. Greminger Márta főorvosnő irányítja. Őt is megkérdeztük a történ­tekről, melyekre ekképpen reagált: —- Köztudomású, hogy a beteg ember érzékenyebb, mint a többi, s már csak ezért is megengedhetetlen vele szemben az ingerültség, az udvariatlan hangnem. Olvasójuk tapasztalatai sajnálatosak, azokat kivizsgálom és megteszem a szük­séges intézkedéseket. Egyébként a hála­pénz elmaradása miatta rendelő egyetlen dolgozója sem különböztetheti meg hát­rányosan a beteget. Végezetül én is meg-' említem: a kecskemétiek igényelhetik, hogy nem a lakóhelyük szerinti orvoshoz tartozzanak. Ha erre vonatkozóan meg­állapodnak a körzeti doktorral, az ilyen kérelmeket engedélyezzük. ÜZENJÜK „Gátlásos 22 éves lány” jel­igére, Soltvadkertre: Szerkesztő­ségünkhöz érkezett sorai meg­győznek arról, hogy az esztéti­kailag fontos egyik testrészének átlagostól eltérő mérete követ­keztében, úgymond, beilleszke­dési zavarokkal küszködik. Ezt pedig sem rokoni, sem baráti, sem ismerősi körben nem lehet palástolni, legkevésbé pedig az utcán. így azután érthető okok­ból szánta rá magát a plasztikai műtétre. Tudomásunk szerint Budapesten, a Szövetség utcai kórház plasztikai sebészetén vé­geznek régóta igen eredraénye- ' sen olyan operációkat, amelyek . jellege kifejezetten esztétikai. Javasoljuk tehát, hogy problé­májával ezt az egészségügyi in­tézményt keresse fel, ahol bizta­tó válaszra találhat! Péter Balázsáénak, Szánkra: Meglepődve olvastuk sorait ar­ról, hogy bár kilenc évvel eze­lőtt eladta tanyai ingatlanát, utána mégis kivetette az Ön ter­hére a településfejlesztési hoz­zájárulást a helyi tanács, mond­ván, a tulajdoni nyilvántartás változatlan. Ha ez utóbbiért más tartozik felelősséggel — le­veléből ez derül ki —, akkor a régi tulajdonossal. szemben nemigen támasztható teho-fize- tési kötelezettség. Az meg külö­nösen jogsértőpék tűnik, ha az ügy megfelelő tisztázása helyett a tartozás erőszakos behajtásá­nak gondolatával foglalkozik a községi hatóság. Amennyiben az ezzel kapcsolatos panasz a kérése ellenére sem 'tisztázódik a szanki szakigazgatási szerv­nél, kérje a megyei tanács vb pénzügyi osztálya vizsgálatát és intézkedését! „Régi olvasó” jeligére, János­halmára: 1988 január óta a nyugellátásban részesülő embe­rek időbeni és összeghatári kor­látozás nélkül állhatnak mun­kaviszonyban, illetve részesül­hetnek bérezésben. ]B vonatko­zásban a nyugdíjas semmiféle bejelentési kötelezettséggel nem tartozik a társadalombiztosítá­si szerv felé. Kivételt képez a rokkantsági ellátott, aki részére megszüntetik e folyósítást, ha rendszeresen dolgozik és ebből eredő bére négy hónapon át lé­nyegesen nem kevesebb annál, amit a megrokkanása előtti munkakörében elért. Fontos még megjegyezni: a nyugdíj és az egyéb jövedelmek évi összege -108 ezer forintot meg nem hala­dóan adómentes. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság'tér 1/A Telefonszám: 27-611

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents