Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám

MA: Az olcsó vidéki munkás sorsa 'j (4. oldal) „ KÉPVISELŐ­VÁLASZTÁS 1990 (Pártok oldala) (5. oldal) Mi van a tarifaemelés I mögött? * Beszélgetés Lovász Lázár szegedi vasútigazgatóval (4. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán — az Országgyűlés aznapi tanácskozásának befeje­zésével — ülést tartott. A kormány elfogadta a családi pótlék teljeskörűvé tételéről szóló törvényjavas­latot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazokra vonatkozik, akik Magyarország területén háztartásukban gyermeket nevelnek. Az 1990. április 1-jével életbe lépő törvény hatálya tehát azokra is kiterjed, akik nem magyar állampolgárok, de nemzetközi egyezmény szerint jogosultak családi pótlékra, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkeznek. Az előirányzott családi pótlék javasolt összege havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyermekenként 2070 forint, három és minden további gyermek után fejenként 2200 forint. A Minisztertanács előterjesztést fogadott el a büntető jogszabályok módosításá­ról, és ezzel kapcsolatban törvényjavaslatot teijeszt az Országgyűlés elé. A meg­változott körülmények között a büntetőjogi szabályozás célja ma már nem a gazdaságirányítás adott rendszerének védelme, hanem a gazdaság zavartalan működésének a biztosítása. Az átmeneti időszakban nincs lehetőség a gazdasági büntetőjog teljes reformjára, a felesleges megkötöttségek megszüntetése viszont időszerű. A kormány újraszabályozta a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelét és behozatalát. A megváltozott kül- és belpolitikai környezet e téren is a normatív és nyilvános rendelkezések mellett szól. A szabályozás lényege, hogy a fegyverek kivitelének és behozatalának összhangban kell állnia a Magyar Köztársaság külpolitikai és védelmi érdekeivel. A fegyverügyletekről az érintett tárták jelölése alapján létrejött bizottság dönt, és tevékenységéről az Országgyűlés megfelelő bizottságainak tartozik számadással. (MTI) Václav Havel Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meg­hívására január 25-én csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érke­zik Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. ÖTVEN HAJÓ FELROBBANTÁSÁ VAL FENYEGETŐZNEK-i v • : ..• - /A- - ' 1 Patthelyzet Bakuban Köti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Patthelyzet alakult ki Bakuban, mivel az azerdbajdzsáni poütikai erők —- a helyi pártszervek, a par­lament és a népfront — egyöntetű­en követelik a hadsereg kivonását. Ugyanakkor a helyzetet uraló fegyveres erők parancsnoka, Vla­gyimir Dubinyak altábornagy szer­dán nyíltan kijelentette: mindad­dig fennmarad a rendkívüli álla­pot, amíg a helyi hatalmi szervek nem képesek ellenőrizni a helyzetet és szavatolni a lakosság biztonsá­gát. A szovjet sajtó helyszíni beszá­molóiból világosan kitűnik, hogy jelenleg a párt- és állami szervek gyakorlatilag nem tudják, mikép­pen kezdjenek hozzá a helyzet nor­malizálásához. Teljes a zűrzavar. A szovjet rádió helyszíni tudósítá­sa szerint szinte lehetetlen pontos információhoz jutni. Rémhírek tartják izgalomban a várost. Meg­szaporodtak a helyi kisebbségek, köztük az oroszok és a zsidók elle­ni fenyegetések. Körükben páni­kot okoztak az olyan híresztelések, hogy belátható időn belül kivon­ják a csapatokat. A moszkvai rá­dió tudósítója közölte, hogy erre csak a központi vezetésnek van fel­hatalmazása. A vakrémület elosz­latására nyugtatgató felhívások hangzanak el. Egyebek közt ilyen értelmű felhívást intézett az orosz lakossághoz Elmira Kafarova, a köztársaság elnöke, valamint a he­lyi tudományos akadémia elnöke és az azerbajdzsán muzulmán egy­ház képviselője. Közeledik a helyi parlament rendkívüli ülésén a Legfelsőbb Ta­nácshoz intézett ultimátum lejártá­nak határideje. Az azerbajdzsán képviselők a csapatok kivonásá­nak elmaradása esetére a „szövet­ségi kapcsolatok felülvizsgálatá­val” fenyegettek. A városban rend­kívül feszült a helyzet, több tízez­res nagygyűléseket tartanak, a szélsőségesek újabb akciókat kö­vetnek el. Azerbajdzsán elnöke kedden délután tárgyalt a Kaszpi- tengeri tartályhajó-flotta kapitá­nyainak képviselőivel, akik ötven hajó felrobbantásával fenyegetőz­nek. Végül hosszas győzködés után sikerült az ultimátum határ­idejét kitolni. A szélsőséges megnyilvánulások sokasodását jelzi az is, hogy a ba­kul katonai hatóságok nagy meny- nyiségű, orosz nyelvű fenyegető röpiratot és sokszorosítóberende­zéseket foglaltak le. A fegyveres erők közötti összecsapások nyo­mán az elmúlt három nap alatt 99 ember halt meg, csaknem négyszá­zan megsebesültek, és 16 ezer em­bert telepítettek ki a városból. Létfontosságú az elüldözött magyarok visszatelepülése Szűrös Mátyás fogadtá Király Károlyt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársa­ság ideiglenes elnöke szerdán parla­menti dolgozószobájában fogadta a Budapesten tartózkodó Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnökét. A megbeszélé­sen jelen Völt Szokai Imre külügymi­niszter-helyettes. Király Károly a Nemzeti Megmenté­si Front Tanácsa nevében köszönetét mondott azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért, amelyet a Magyar Köztársaság nyújtott a romániai forra­dalomnak. Ez jelentős hozzájárulás a magyar—román viszony új alapokon történő fejlesztéséhez — hangsúlyozta. Átadta Szűrös Mátyásnak Ion Iliescu, az NMFT elnökének üdvözletét és ro­mániai hivatalos látogatásra szóló meghívását. Szűrös Mátyás a meghí­vást köszönettel elfogadta, és megerő­sítetté Ion Iliescu magyarországi láto­gatásra szóló meghívását. A megbeszélésen részletesen megvi­tatták a magyar—román kapcsolato­kat. Egyetértettek abban, hogy a két ország viszonyát új alapokon, a kölcsö­nös előnyök és a nyíltság jegyében kell fejleszteni. Magyar részről komoly ag­godalommal állapították meg, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Á modem nemzetbiztonsági stratégia még nem alakult ki A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyhá­zakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés januári üléssza­ka. Az előző napi vitában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt. Elöljáróban utalt arra, hogy a módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és az igazságügyi bizottság kedden este megtárgyalta, jelentését elkészítette. Száz személy alapíthat egyházat Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek megkér­dőjelezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még külön, részletes jogszabályokban is rögzíteni. A miniszter szerint a külön törvényi szabályozást szükségessé te­szi az is, hogy hazánk egy olyan idő­szakot tudhat maga mögött, amely­ben az alkotmányban deklarált jogok távolról sem voltak maguktól érthe­tően végrehajthatók, s amikor gya­korlatilag külön előírások jelentek meg szabályozásukra, pontosabban akadályozásukra. A továbbiakban arról szólt, hogy változás történt az emberi jogok és az állam viszonyában, s a törvény a ko­rábbiakkal ellentétben valójában az államhatalom korlátáit jelöli ki, s az állam számára olyan feladatokat ha­tároz meg, amelyek nem adódnak közvetlenül az alkotmány megfelelő szakaszának értelmezéséből. A mi­niszter hangsúlyozta: a törvényre szükség van, s nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekint­ve, s hatása is az lesz — mondta Kul­csár Kálmán. Kitért azokra a felszólalásokra is, amelyek a módosító javaslatok soka­sága miatt megkérdőjelezték az elő­zetes egyeztető tárgyalások alapossá­gát. Ezzel kapcsolatban.megjegyezte: a törvény vitája egy-másfél éwpl ez­előtt megkezdődött, s annak során mind az egyházakkal, mind pedig a politikai pártokkal egyeztették elgon­dolásaikat. A miniszter ezt követően azokra a módosító indítványokra reagált, amelyeket sem a jogi bizottság, sem pedig a kormány nem tud elfogadni, így nem jött létre mégegyezés Roszik Gábornak arról a javaslatáról, hogy a gyermek vallásos nevelése ügyében a szülő és a gyám mellett a tényleges gondviselőnek is joga legyen dönteni, mert a magyar jogrendszer nem isme­ri a tényleges gondviselő fogalmát. Ugyancsak nem értettek egyet több képviselőnek azzal az indítványával, hogy a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot teljesítők vallásu­kat ne csak egyénileg, hanem együtte­sen is szabadon gyakorolhassák. A miniszter itt hivatkozott a kato­nai intézmények sajátos belső rendjé­re, amely olyan kényszerítő magatar­tásszabályokat is tartalmaz, amelyek bizonyos értelemben valóban akadá­lyozhatják az alkotmányban is rögzí­tett jogokat. Ez azonban nem minő­síthető alkotmányellenesnek, mert a katonai szolgálat teljesítése is alkot­mányból következő kötelezettség, s természetszerűleg magával hoz a pol­gári életben nem jelentkező korláto­zásokat. A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás Gás­pár Miklósnak azt a szövegszerű mó­dosítását, hogy a vallásszabadság gyakorlásának törvényességi feltéte­leinél elegendő csak a Büntető Tör­vénykönyv megfelelő szakaszára utalni az alkotmány helyett. Mint Kulcsár Kálmám megjegyezte: a kép­viselőnek elviekben igaza van, de a törvény sajátos arculata, stílusa miatt furcsán hatna a vallás- és lelkiismere­ti szabadsággal összefüggésben a bűncselekmény fogalmát emlegetni. A miniszter nem javasolta a témá­val összefüggésben külön is meghatá­rozni az állam és intézményei ideoló­giai semlegességét, mert az alkot- (Folytatás a 2. oldalon) A T. HÁZ ELFOGADTA A VALLÁSSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT Csatlakozás a hétfői szakszérvezeti tüntetéshez ÉFÉDOSZSZ-titkárok országos értekezlete Mintegy 90 ezer szervezett építőipari dolgozó képviseletében Kecskeméten, a Dutép Vállalatnál tanácskozott kedden és szerdán az ÉFÉDOSZSZ magas- és tanácsi építőipari tagozata, melynek tag­jai az említett vállalatok szb-titkárai, il­letve elnökei. Az országos értekezlet munkájában részt vett Somogyi Gyula, az ÉFÉDOSZSZ főtitkára is. Először Sípos Szabolcs, a szakszerve­zet főtitkárhelyettese vagyonrendezési kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket, hangsúlyozván: a szakszervezetek va­gyonát — melynek döntő része tagsági dijakból gyülemlett fel — vissza kell adni a tagságnak valamüyen formában úgy, hogy a szakszervezet lássa hasznát, de mindenki érezze, hogy tulajdonosa an­nak. Az első nap programja választások­kal fejeződött be. A magasépítési tagozat megválasztotta küldötteit a magyar szakszervezeti kongresszusra, illetve a szakszervezeti ifjúsági kongresszusra. Tegnap reggel dr. Fáy Ferenc, a Dutép Vezérigazgatója előadást tartott a nagy­vállalat, gazdasági helyzetéről, átalakulá­sáról, kiútkereséséről, majd Csorvási Jó­zsef tagozati titkár vezetésével megvitat­ták, kiegészítették az építőipari tagozat működési szabályzatára és programjára tett javaslatot. Éles vita alakult ki a bér- és áremelé­sek közötti óriási különbség miatt, fő­ként azért, mert a dolgozó tömegek'úgy látják, érzik, a szakszervezetek nem tet­tek meg mindent ennek megelőzésére, kivédésére. A kérdésekre, vádakra So­mogyi Gyula válaszolt. Felhívta a figyel­met: e kérdésekben ma már a parlament dönt. Emlékeztetett arra, hogy legutóbb Nagy Sándor az Országgyűlésben síkra szállt mindenféle bérszabályozás eltörlé- séért, de alul maradt. Nem nyúltak a sztrájk fegyveréhez, hiszen az mindenki­nek árt, viszont úgy vélik, elegendő lesz egy nagyszabású demonstráció, hogy jobb belátásra bírják a kormányzatot. Ezért hirdettek tüntetést a szakszerveze­tek január 29-én délután 4 órára a Parla­ment elé. Somogyi Gyula kérte a szak- szervezeti titkárokat, szervezzék a mun­kástömegeket a tüntetésre. A magasépí­tő tagozat nagy helyesléssel fogadta a felhívást és a vállalatok dolgozóinak csatlakozásáról, részvételéről biztosítot­ta a főtitkárt. Rapi Miklós Az Agrárszövetség Bács-Kiskun megyei képviselőjelöltjei Az Agrárszövetség'Bács-Kiskun me­gye minden választókörzetében képvi­selőjelöltet kíván állítani. Az alábbiak­ban adunk tájékoztatást a választóke­rületekben induló személyekről, az ajánlószelvények leadásának címéről. Ezenkívül az ajánlószelvények leadha­tók a települések agrárszövetségi meg- bízottainak, az ipari, általános fo­gyasztási és takarék-, valamint a mező­gazdasági szövetkezetekben, illetve ezek területi, megyei szövetségeinél. 1. sz. választókerület, Kecskemét: Deák István (39 éves) vállalati igazgató —agrármérnök (6000 Kecskemét, Rei- le G. u. 20. III. em. 6.) 2. sz. választókerület, Kecskemét: Kovács László (58 éves) nyugdíjas tit­kárhelyettes kertészmérnök (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 21.) 3. sz. választókerület, Tiszakécske: Szarka Balázs (52 éves) áfész-elnök — kertészmérnök (6000 Kecskemét, If­júság útja 22.) 4. sz. választókerület, Kunszentmik- lós: Dr. Bak István (46 éves) tanácsel­nök, agrármérnök (6080 Szabadszál­lás, Illatos u. 2.) 5. sz. választókerület, Kiskunfélegy­háza és körzete: Bari István (41 éves) szövetkezeti elnök — gépipari techni­kus (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 11/c.) 6. sz. választókerület, Kiskőrös és körzete: Weinhardt József (49 éves) szakszövetkezeti elnök — agrármér­nök (6235 Bocsa, Tanács u. 1.) 7. sz. választókerület, Kalocsa és körzete: Dr. Lakatos Lajos (42 éves) ve­zérigazgató —agrármérnök. (6300 Ka­locsa, Eszperantó u. 4.) 8.. sz. választókerület, Kiskunhalas és körzete: Tóth Istvánná (48 éves) inté­zetvezető — mezőgazdasági üzemmér­nök (6400 Kiskunhalas, Attila u. 7/A). 9. sz. választókerület, Baja és körze­te: dr. Zom Antal (48 éves) főiskolai tanszékvezető tanár (az Agrárszövet­ség és a Hazafias Választási Koalíció közös jelöltje) (6500 Baja, Petőfi S. u. 63.) 10. sz. választókerület, Bácsalmás és körzete: Kiss István (42 éves) tsz-elnök, agárármémök (6430 Bácsalmás. Kis­híd u. 3.) / pfffl ^r^M,3 ■ fcD mT J fj ■ | •'

Next

/
Thumbnails
Contents