Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
MA: Az olcsó vidéki munkás sorsa 'j (4. oldal) „ KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 1990 (Pártok oldala) (5. oldal) Mi van a tarifaemelés I mögött? * Beszélgetés Lovász Lázár szegedi vasútigazgatóval (4. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán — az Országgyűlés aznapi tanácskozásának befejezésével — ülést tartott. A kormány elfogadta a családi pótlék teljeskörűvé tételéről szóló törvényjavaslatot. A családi pótlék alanyi jogon járó juttatás, tehát mindazokra vonatkozik, akik Magyarország területén háztartásukban gyermeket nevelnek. Az 1990. április 1-jével életbe lépő törvény hatálya tehát azokra is kiterjed, akik nem magyar állampolgárok, de nemzetközi egyezmény szerint jogosultak családi pótlékra, vagy állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkeznek. Az előirányzott családi pótlék javasolt összege havonként egy gyermek után 1770 forint, két gyermek után gyermekenként 2070 forint, három és minden további gyermek után fejenként 2200 forint. A Minisztertanács előterjesztést fogadott el a büntető jogszabályok módosításáról, és ezzel kapcsolatban törvényjavaslatot teijeszt az Országgyűlés elé. A megváltozott körülmények között a büntetőjogi szabályozás célja ma már nem a gazdaságirányítás adott rendszerének védelme, hanem a gazdaság zavartalan működésének a biztosítása. Az átmeneti időszakban nincs lehetőség a gazdasági büntetőjog teljes reformjára, a felesleges megkötöttségek megszüntetése viszont időszerű. A kormány újraszabályozta a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelét és behozatalát. A megváltozott kül- és belpolitikai környezet e téren is a normatív és nyilvános rendelkezések mellett szól. A szabályozás lényege, hogy a fegyverek kivitelének és behozatalának összhangban kell állnia a Magyar Köztársaság külpolitikai és védelmi érdekeivel. A fegyverügyletekről az érintett tárták jelölése alapján létrejött bizottság dönt, és tevékenységéről az Országgyűlés megfelelő bizottságainak tartozik számadással. (MTI) Václav Havel Magyarországra látogat Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására január 25-én csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Václav Havel, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. ÖTVEN HAJÓ FELROBBANTÁSÁ VAL FENYEGETŐZNEK-i v • : ..• - /A- - ' 1 Patthelyzet Bakuban Köti Lóránt, az MTI tudósítója jelenti: MOSZKVA Patthelyzet alakult ki Bakuban, mivel az azerdbajdzsáni poütikai erők —- a helyi pártszervek, a parlament és a népfront — egyöntetűen követelik a hadsereg kivonását. Ugyanakkor a helyzetet uraló fegyveres erők parancsnoka, Vlagyimir Dubinyak altábornagy szerdán nyíltan kijelentette: mindaddig fennmarad a rendkívüli állapot, amíg a helyi hatalmi szervek nem képesek ellenőrizni a helyzetet és szavatolni a lakosság biztonságát. A szovjet sajtó helyszíni beszámolóiból világosan kitűnik, hogy jelenleg a párt- és állami szervek gyakorlatilag nem tudják, miképpen kezdjenek hozzá a helyzet normalizálásához. Teljes a zűrzavar. A szovjet rádió helyszíni tudósítása szerint szinte lehetetlen pontos információhoz jutni. Rémhírek tartják izgalomban a várost. Megszaporodtak a helyi kisebbségek, köztük az oroszok és a zsidók elleni fenyegetések. Körükben pánikot okoztak az olyan híresztelések, hogy belátható időn belül kivonják a csapatokat. A moszkvai rádió tudósítója közölte, hogy erre csak a központi vezetésnek van felhatalmazása. A vakrémület eloszlatására nyugtatgató felhívások hangzanak el. Egyebek közt ilyen értelmű felhívást intézett az orosz lakossághoz Elmira Kafarova, a köztársaság elnöke, valamint a helyi tudományos akadémia elnöke és az azerbajdzsán muzulmán egyház képviselője. Közeledik a helyi parlament rendkívüli ülésén a Legfelsőbb Tanácshoz intézett ultimátum lejártának határideje. Az azerbajdzsán képviselők a csapatok kivonásának elmaradása esetére a „szövetségi kapcsolatok felülvizsgálatával” fenyegettek. A városban rendkívül feszült a helyzet, több tízezres nagygyűléseket tartanak, a szélsőségesek újabb akciókat követnek el. Azerbajdzsán elnöke kedden délután tárgyalt a Kaszpi- tengeri tartályhajó-flotta kapitányainak képviselőivel, akik ötven hajó felrobbantásával fenyegetőznek. Végül hosszas győzködés után sikerült az ultimátum határidejét kitolni. A szélsőséges megnyilvánulások sokasodását jelzi az is, hogy a bakul katonai hatóságok nagy meny- nyiségű, orosz nyelvű fenyegető röpiratot és sokszorosítóberendezéseket foglaltak le. A fegyveres erők közötti összecsapások nyomán az elmúlt három nap alatt 99 ember halt meg, csaknem négyszázan megsebesültek, és 16 ezer embert telepítettek ki a városból. Létfontosságú az elüldözött magyarok visszatelepülése Szűrös Mátyás fogadtá Király Károlyt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke szerdán parlamenti dolgozószobájában fogadta a Budapesten tartózkodó Király Károlyt, a román Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnökét. A megbeszélésen jelen Völt Szokai Imre külügyminiszter-helyettes. Király Károly a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa nevében köszönetét mondott azért az anyagi, politikai és erkölcsi segítségért, amelyet a Magyar Köztársaság nyújtott a romániai forradalomnak. Ez jelentős hozzájárulás a magyar—román viszony új alapokon történő fejlesztéséhez — hangsúlyozta. Átadta Szűrös Mátyásnak Ion Iliescu, az NMFT elnökének üdvözletét és romániai hivatalos látogatásra szóló meghívását. Szűrös Mátyás a meghívást köszönettel elfogadta, és megerősítetté Ion Iliescu magyarországi látogatásra szóló meghívását. A megbeszélésen részletesen megvitatták a magyar—román kapcsolatokat. Egyetértettek abban, hogy a két ország viszonyát új alapokon, a kölcsönös előnyök és a nyíltság jegyében kell fejleszteni. Magyar részről komoly aggodalommal állapították meg, hogy (Folytatás a 3. oldalon) Á modem nemzetbiztonsági stratégia még nem alakult ki A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés januári ülésszaka. Az előző napi vitában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszolt. Elöljáróban utalt arra, hogy a módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és az igazságügyi bizottság kedden este megtárgyalta, jelentését elkészítette. Száz személy alapíthat egyházat Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek megkérdőjelezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még külön, részletes jogszabályokban is rögzíteni. A miniszter szerint a külön törvényi szabályozást szükségessé teszi az is, hogy hazánk egy olyan időszakot tudhat maga mögött, amelyben az alkotmányban deklarált jogok távolról sem voltak maguktól érthetően végrehajthatók, s amikor gyakorlatilag külön előírások jelentek meg szabályozásukra, pontosabban akadályozásukra. A továbbiakban arról szólt, hogy változás történt az emberi jogok és az állam viszonyában, s a törvény a korábbiakkal ellentétben valójában az államhatalom korlátáit jelöli ki, s az állam számára olyan feladatokat határoz meg, amelyek nem adódnak közvetlenül az alkotmány megfelelő szakaszának értelmezéséből. A miniszter hangsúlyozta: a törvényre szükség van, s nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, s hatása is az lesz — mondta Kulcsár Kálmán. Kitért azokra a felszólalásokra is, amelyek a módosító javaslatok sokasága miatt megkérdőjelezték az előzetes egyeztető tárgyalások alaposságát. Ezzel kapcsolatban.megjegyezte: a törvény vitája egy-másfél éwpl ezelőtt megkezdődött, s annak során mind az egyházakkal, mind pedig a politikai pártokkal egyeztették elgondolásaikat. A miniszter ezt követően azokra a módosító indítványokra reagált, amelyeket sem a jogi bizottság, sem pedig a kormány nem tud elfogadni, így nem jött létre mégegyezés Roszik Gábornak arról a javaslatáról, hogy a gyermek vallásos nevelése ügyében a szülő és a gyám mellett a tényleges gondviselőnek is joga legyen dönteni, mert a magyar jogrendszer nem ismeri a tényleges gondviselő fogalmát. Ugyancsak nem értettek egyet több képviselőnek azzal az indítványával, hogy a katonai létesítményekben a katonai szolgálatot teljesítők vallásukat ne csak egyénileg, hanem együttesen is szabadon gyakorolhassák. A miniszter itt hivatkozott a katonai intézmények sajátos belső rendjére, amely olyan kényszerítő magatartásszabályokat is tartalmaz, amelyek bizonyos értelemben valóban akadályozhatják az alkotmányban is rögzített jogokat. Ez azonban nem minősíthető alkotmányellenesnek, mert a katonai szolgálat teljesítése is alkotmányból következő kötelezettség, s természetszerűleg magával hoz a polgári életben nem jelentkező korlátozásokat. A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás Gáspár Miklósnak azt a szövegszerű módosítását, hogy a vallásszabadság gyakorlásának törvényességi feltételeinél elegendő csak a Büntető Törvénykönyv megfelelő szakaszára utalni az alkotmány helyett. Mint Kulcsár Kálmám megjegyezte: a képviselőnek elviekben igaza van, de a törvény sajátos arculata, stílusa miatt furcsán hatna a vallás- és lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a bűncselekmény fogalmát emlegetni. A miniszter nem javasolta a témával összefüggésben külön is meghatározni az állam és intézményei ideológiai semlegességét, mert az alkot- (Folytatás a 2. oldalon) A T. HÁZ ELFOGADTA A VALLÁSSZABADSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATOT Csatlakozás a hétfői szakszérvezeti tüntetéshez ÉFÉDOSZSZ-titkárok országos értekezlete Mintegy 90 ezer szervezett építőipari dolgozó képviseletében Kecskeméten, a Dutép Vállalatnál tanácskozott kedden és szerdán az ÉFÉDOSZSZ magas- és tanácsi építőipari tagozata, melynek tagjai az említett vállalatok szb-titkárai, illetve elnökei. Az országos értekezlet munkájában részt vett Somogyi Gyula, az ÉFÉDOSZSZ főtitkára is. Először Sípos Szabolcs, a szakszervezet főtitkárhelyettese vagyonrendezési kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket, hangsúlyozván: a szakszervezetek vagyonát — melynek döntő része tagsági dijakból gyülemlett fel — vissza kell adni a tagságnak valamüyen formában úgy, hogy a szakszervezet lássa hasznát, de mindenki érezze, hogy tulajdonosa annak. Az első nap programja választásokkal fejeződött be. A magasépítési tagozat megválasztotta küldötteit a magyar szakszervezeti kongresszusra, illetve a szakszervezeti ifjúsági kongresszusra. Tegnap reggel dr. Fáy Ferenc, a Dutép Vezérigazgatója előadást tartott a nagyvállalat, gazdasági helyzetéről, átalakulásáról, kiútkereséséről, majd Csorvási József tagozati titkár vezetésével megvitatták, kiegészítették az építőipari tagozat működési szabályzatára és programjára tett javaslatot. Éles vita alakult ki a bér- és áremelések közötti óriási különbség miatt, főként azért, mert a dolgozó tömegek'úgy látják, érzik, a szakszervezetek nem tettek meg mindent ennek megelőzésére, kivédésére. A kérdésekre, vádakra Somogyi Gyula válaszolt. Felhívta a figyelmet: e kérdésekben ma már a parlament dönt. Emlékeztetett arra, hogy legutóbb Nagy Sándor az Országgyűlésben síkra szállt mindenféle bérszabályozás eltörlé- séért, de alul maradt. Nem nyúltak a sztrájk fegyveréhez, hiszen az mindenkinek árt, viszont úgy vélik, elegendő lesz egy nagyszabású demonstráció, hogy jobb belátásra bírják a kormányzatot. Ezért hirdettek tüntetést a szakszervezetek január 29-én délután 4 órára a Parlament elé. Somogyi Gyula kérte a szak- szervezeti titkárokat, szervezzék a munkástömegeket a tüntetésre. A magasépítő tagozat nagy helyesléssel fogadta a felhívást és a vállalatok dolgozóinak csatlakozásáról, részvételéről biztosította a főtitkárt. Rapi Miklós Az Agrárszövetség Bács-Kiskun megyei képviselőjelöltjei Az Agrárszövetség'Bács-Kiskun megye minden választókörzetében képviselőjelöltet kíván állítani. Az alábbiakban adunk tájékoztatást a választókerületekben induló személyekről, az ajánlószelvények leadásának címéről. Ezenkívül az ajánlószelvények leadhatók a települések agrárszövetségi meg- bízottainak, az ipari, általános fogyasztási és takarék-, valamint a mezőgazdasági szövetkezetekben, illetve ezek területi, megyei szövetségeinél. 1. sz. választókerület, Kecskemét: Deák István (39 éves) vállalati igazgató —agrármérnök (6000 Kecskemét, Rei- le G. u. 20. III. em. 6.) 2. sz. választókerület, Kecskemét: Kovács László (58 éves) nyugdíjas titkárhelyettes kertészmérnök (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 21.) 3. sz. választókerület, Tiszakécske: Szarka Balázs (52 éves) áfész-elnök — kertészmérnök (6000 Kecskemét, Ifjúság útja 22.) 4. sz. választókerület, Kunszentmik- lós: Dr. Bak István (46 éves) tanácselnök, agrármérnök (6080 Szabadszállás, Illatos u. 2.) 5. sz. választókerület, Kiskunfélegyháza és körzete: Bari István (41 éves) szövetkezeti elnök — gépipari technikus (6120 Kiskunmajsa, Móra F. u. 11/c.) 6. sz. választókerület, Kiskőrös és körzete: Weinhardt József (49 éves) szakszövetkezeti elnök — agrármérnök (6235 Bocsa, Tanács u. 1.) 7. sz. választókerület, Kalocsa és körzete: Dr. Lakatos Lajos (42 éves) vezérigazgató —agrármérnök. (6300 Kalocsa, Eszperantó u. 4.) 8.. sz. választókerület, Kiskunhalas és körzete: Tóth Istvánná (48 éves) intézetvezető — mezőgazdasági üzemmérnök (6400 Kiskunhalas, Attila u. 7/A). 9. sz. választókerület, Baja és körzete: dr. Zom Antal (48 éves) főiskolai tanszékvezető tanár (az Agrárszövetség és a Hazafias Választási Koalíció közös jelöltje) (6500 Baja, Petőfi S. u. 63.) 10. sz. választókerület, Bácsalmás és körzete: Kiss István (42 éves) tsz-elnök, agárármémök (6430 Bácsalmás. Kishíd u. 3.) / pfffl ^r^M,3 ■ fcD mT J fj ■ | •'