Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-24 / 20. szám
MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS JANUÁRI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) 3. A sajtóról szóló 1986. éri II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. 4. Az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényjavaslat. 5. A Nemzeti Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. 6. A löldről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. 7. -'Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat. 8. Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló törvényjavaslat. 9. Az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló alkotmányerejű törvényjavaslat. 10. A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat. 11. A családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. 12. Az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszűntetéséről szóló törvényjavaslat. 13. A Kossuth-dijról szóló törvény- javaslat. 14. A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslat. 15. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. 16. Az Állami Számvevőszék létszámáról és éves költségvetéséről szóló törvényjavaslat 17. Az 1989. évi állami költségvetés hiányának átmeneti finanszírozásáról szóló országgyűlési határozattervezet. 18. Az országgyűlési képviselőjelöltek állami költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozattervezet. 19. A Nagykanizsai Sörgyár állam- igazgatási felügyelet alatt álló vállalattá történő minősítéséről szóló országgyűlési határozattervezet megtárgyalása. 20. Népi kezdeményezés megtárgyalása: a) országgyűlési határozattervezet az érdekképviseleti törvény megalkotására, b) országgyűlési határozattervezet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. éviXLIV. törvénymódosításáról. 21. Király Zoltán, dr. Raffay Ernő és Hámori Csaba önálló indítvápya egy országgyűlési különbizottság létrehozására. 22. Személyi javaslatok megtárgyalása. „ 23. Interpellációk, kérdések. * * * Ezt követően Roszik Gábor (Pest megye, 4. vk.) bejelentette, hogy a demokratikus ellenzék parlamenti csoportja ezentúl mint a Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja kíván működni. Dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) elmondta, hogy megalakult a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója, miután Tamás Gáspár Miklós megválasztásával duplájára nőtt — vagyis kettőre emelkedett — az SZDSZ képviselőinek száma a parlamentben. Bánffy György (Budapest, 4. vk.) örömmel szólt arról, hogy január 22-e, Kölcsey Ferenc Himnuszának születésnapja végre a magyar kultúra napja lett. NÉMETH MIKLÓS FELSZÓLALÁSA Nem a programjukkal — a kormány elleni támadásokkal versenyeznek a pártok Az első napirendi.,poat..előtt..Né- meth Miklós kért szót. A Miniszter- tanács elnöke beszédében közvetlenül az ország népéhez is szólva hangsúlyozta: — Nemcsak az utóbbi időszak eseményei, hanem még inkább az előttünk álló hetek megjövendölhető fejleményei indítanak arra, hogy felszólítsam az ország lakosságát: közös cselekvéssel kerüljük el azt, ami a legközelebbi 'múltunk alapján keserűen megjövendölhető. — Közelinek és könnyen elérhetőnek látszottak a szabad választások, több volt a bizakodás és kevesebb a kétely — hangsúlyozta a miniszterelnök. Azt mondtuk: a kormány a nemzet kormányának tekinti magát, s tevékenységével nem egy vagy néhány párt érdekét, hanem a nemzet érdekét kívánja szolgálni. Nem szolgál és nem követ pártérdeket, de felhívott minden pártot az eszmecserére és az együttműködésre. Vállalta, hogy a szabad választásokig úgy kormányozza az országot, hogy a rendkívül súlyos helyzet ellenére a gazdaság működőképes maradjon, a plurális demokrácia pedig békés úton, jogi garanciákkal védve létrejöhessen. — A gazdaság helyzete kemény, súlyos terheket jelentő, népszerűtlen, de halaszthatatlan lépéseket követelt — emlékeztetett a továbbiakban. — A kormány kész volt ezeket megtenni, s elszántságát csak növelte, hogy a pártok többsége kifejezetten szorgalmazta is: a kormány ne hagyja a kellemetlen operációkat utódjára, vállalja el azokat, s cserébe a pártok nem használják fel* pártpolitikai célokra a gazdasági, szociális feszültségeket. Egyidejűleg óriási erőfeszítéseket tett a diplomáciai kapcsolatokban, hogy megfelelő támogatást szerezzen, nem magának, hanem az ország gazdaságának és leendő kormányának. Manapság azonban vajon miért akatják az emberekbe szuggerálni, - hogy a rendszerváltás általunk választott békés, konszenzusokra épülő, jogi garanciákkal alátámasztott módszere miatt a reformok élvonalából a hátsó vonalba kerültünk? Az indulatok felszítása Én úgy vélem, igaztalan és kishitűséget tükröző az a szemrehányás, hogy Magyarországon megtorpant az átmenet folyamata, és felelőtlen az a törekvés, mely a tömegek indulatának felszításával akarja rohanóvá tenni az eseményeket, szétverni a múltat és a jelent, gyalázva boldogboldogtalant. A gondokon nem lehet úgy. úrrá lenni, ha fokozzák a feszült;- séget, ha tovább szítják az elégedetlenséget, ha megingatják a működő intézmények iránti bizalmat, azaz szétzilálják a demokratikus átalakulás esélyeit. Mi azon dolgozunk, hogy ezeket az esélyeket megőrizzük, és ezekből mind többet valóra váltsunk. Azt mondják, de hát rengeteg a sár, ami összegyűlt! Ez igaz. De kérdezem: muszáj, érte folyton-folyvást lehajolni és egymás arcába vágni? Ez lenne az eltakarítás egyetlen módja? Én nem hiszem, és szerencsére a nép többsége sem hiszi ezt. A miniszterelnök a továbbiakban leszögezte: — Kormányom két dolgot vállalt, és tudta, hogy az nem kevés: a gazdaság működőképességének megőrzését, és az átmenet, a rendszerváltás békés jellegének biztosítását. Arra számítottunk M^’még- pedig sokoldalú konzultációk alapján, —, hogy a hatalomért kezüket kinyújtó pártok és más társadalmi szervezetek ehhez partnerek lesznek és ném ellenségek. Keveseket leszámítva, ebben csalatkoznunk kellett, de gazdagabbak lettünk egy felismeréssel: ma Magyarországon a pártok nem programjaik hirdetésével és mellette szóló érveléssel versenyeznek egymással, hanem a még működőképes kormányzat elleni kíméletlen támadásokkal. A kormány —mint tudják—elvállalta a halaszthatatlan intézkedések meghozatalát, de megkérdem: komolyan gondolják, hogy eközben szemrebbenés nélkül tűrni fogja tisztességének, őszinteségének, szakértelmének kétségbe vonását, sokszor tagjai emberi méltóságának megtiprását, a gusztustalan gyalázkodást?! — Őszintén örülök, hogy az ellenzék leghangosabb és eszközökkel legjobban ellátott erői már képesnek érzik magukat a kormányzásra. Mert egyre rövidebb az idő, amin belül ezt igazolniuk kell, ha bizalmat kapnak a választóktól. S nyilván nem fognak , majd azzal érvelni, amit ettől a kormánytól nem fogadtak el, hogy évtizedek alatt felgyülemlett problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Hisztéria és pánik nélkül Azt mondom tehát: előre a szabad választások utáni koalíciós kormányzásért! Csak minek ez a nagy sietség? Nem tudják kivárni, hogy normális mederben és ütemben jusson el az ország a szabad választásokig, s ott higgadtan, hisztéria és pánik nélküf fejezze ki szavazatával akaratát? Nem a kormány vagy magam számára kérek kíméletet! Az ország és népének érdeke a kímélet, hogy ne sodorják felelőtlenül kormányozhatatlan állapotba a társadalmat. — Naponta harsogják a nép fülébe, hogy az összeomlás küszöbén áll az ország, hadd féljenek, idegeskedjenek az emberek, akiknek éppen önbizalomra és nyugalomra lenne szükségük. Szinte csodálni kell, hogy e művi. úton is keltett pánikhangulatban, de sajnos, teljesen valós terheket cipelve az emberek döntő többsége a munkára összpontosítja figyelmét, és összeszorított fogakkal, keményen és becsületesen dolgozik. Elismerést és megbecsülést érdemelnek és persze jobb életet, aminek közeli esélyét nem ők játszották el. Azt kell felelősen végiggondolni mindenkinek, hogy sem ultimátumokkal, sem támadásokkal nem lehetett és nem lehet előre haladni. Olyan korrekt együttműködésre van szükség, amikor a politikailag jelentős tényezők a nehéz lépések felelősségéből is vállalják a rájuk eső terheket. Németh Miklós kifejtette: a fizető- képesség, illetve a külső finanszírozás folyamatossága alapfeltétele a működőképességnek. Helyzetünk pedig olyan, hogy ehhez ma nélkülözhetetlen a Nemzetközi Valutaalappal megállapodásra jutni. Nincs mit tagadni, a feltételeket nem mi határozzuk meg, hanem azok helyzetünkből és a feltétlenül követendő célokból fakadnak. — A helyzet igen súlyos, és a kormány azt egyáltalán nem dramatizálta túl a decemberi költségvetési vita során, vagy azt megelőzően. A működőképességhez hozzátartozik egy szakmailag felkészült, erkölcsileg szilárd, a mindenkori kormányhoz lojális, és magát biztonságban érző államigazgatási, közigazgatási szakembergárda. Ennek léte nemcsak a mai, hanem a mindenkori kormányzás eredményes működésének is alapfeltétele. Ezért nem csak amiatt emelek ismételten szót a B-listázás felmerülő kísértete ellen, mert igazságtalanul és oktalanul kergeti bizonytalanságba a mai szakembergárdát, hanem azért is, mert a jövőt veszélyezteti, aki itt leszámolásra és nem tisztességes elszámoltatásra készül. De a választásokat is veszélyezteti, ha a lebonyolításában fontos szerepet betöltő tanácsi apparátus bizonytalan jövője miatt. demoralizálódik és szétszéled. Szólt a belbiztonsági munka válságáról, és ezzel összefüggésben a titkos- szolgáiét helyzetéről is. A hírszerzés létfontosságú Igazán csak a magyar állam növekvő függetlensége és a kormány növekvő önállósága, a pártállam lebontása tette lehetővé, hogy a kormányzat érdemben foglalkozzon a belügyi munka koncepcionális kérdéseivel. A kormány abból indult ki: a titkosszolgálatok elsődleges feladata, nemzeti kötelessége, hogy szolgáltassa azokat az információkat, amelyek szükségesek, de az élet nyitott szféráiban nem hozzáférhetők. Vitathatatlan, hogy kémelhárításunk és katoúai elhárításunk működőképességének fenntartása az egész nemzet érdekében áll. Különös jelentősége van ennek az instabillá vált magyar belső helyzetben. Hasonló a helyzet a polgári és a katonai hírszerzéssel. A viharosan változó nemzetközi helyzetben létfontosságú ugyanis, hogy a kormány és annak egyes tagjai megbízható információhoz jussanak a hazánkkal kapcsolatos politikai, gazdasági elképzelésekről, valamint a • Csipkó Sándor keceli képviselő katolikus egyházi személyiségekkel: Dankó kalocsai érsekkel és Paskai esztergomi bíboros prímással. bennünket érintő katonai, katonapolitikai szándékokról és törekvésekről. A belbiztonság területén kialakult válság természetesen hozzájárult ahhoz, hogy a tervezett és nagyrészt kidolgozott lépéseket az átszervezésben gyors ütemben megtegyük. — A legkézenfekvőbb cél az, hogy véglegesen múljon el a félelem korszaka, vagyis titkosszolgálati eszközöktől többé ne féljen a törvénytisztelő állampolgár e hazában — szögezte le. A titkosszolgálati szervezeteket természetesen depolitizálni kell. A pártirányítás megszüntetése, a párt kivonulása ezen helyekről teljes egészében megtörtént. Meggyőződtem arról, hogy ezen szolgálatok úton vannak afelé, hogy politikamentes, funkcionális szakszolgálatokká váljanak, amelyek a törvényességi előírások szerint parlamenti ellenőrzés mellett, a mindenkori legitim magyar kormány közvetlen irányítása alapján működnek. Elvesztette a társadalom bizalmát — A régi belbiztonsági szolgálat elvesztette funkcióját, és már korábban elvesztette a társadalom bizalmát. Megszüntettük. De el kell ismerni, hogy 1989-ben az átmenet békés jellegének biztosításában pozitív szerepet játszott. Nincs kétségem aziránt, hogy az új. nemzetbiztpnsági hivatal sem kapja meg automatiku- san a társadalom bizalmát. Ezért úgy gondolom, hogy az új szervezetnek az eddigi belbiztonsági funkciókból legalábbis az átmenet idejére — csak az elengedhetetlenül szükséges feladatot, a legszűkebben vett alkotmányvédelmet szabad és kell átvenni. — A vonatkozó jogszabályok mielőbbi kidolgozása és a parlamenti felügyelet felállítása mellett is nagyon fontos, hogy az újonnan létesítendő speciális szervek elvégezzék az elkerülhetetlen belső önvizsgálatot munkájuk tartalmát, eszközrendszerét és állományuk beállítottságát illetően. Elengedhetetlennek tartom, hogy — ahol még ez nem történt meg — demokratikus szellemű, nemzeti érzelmű vezetők kerüljenek a kulcspozíciókba, az állományt pedig tehetséges és tisztességes fiatalokkal frissítsék fel, függetlenül azok pártállásától. A kirobbant botrány egyik tanulsága: abban szerepet játszott az is, hogy a koncepcióváltás gyakorlati végrehajtása az indokoltnál lassabban haladt. Ebben a magam felelősségét is érzem. Horváth István belügyminiszter lemondását érintve a kormányfő kijelentette: az adott helyzetben elkerülhetetlen volt. Mondanivalójához hozzáfűzte, hogy mint reformpolitikus, jelentős szerepet töltött be abban, hogy hazánkban az alkotmányos rend alapján békés úton megy végbe a demokratikus átmenet. Érdemeiért köszönet illeti. Mint ahogy azért is, hogy a belbiztonsági válságból fakadó következteiéseket személyére vonatkozóan is levonta. A továbbiakban bejelentette: a Minisztertanács — a kialakult helyzetre is tekintettel — egyetért azzal, ha az állambiztonsági szervek tevékenységének vizsgálatára az Országgyűlés különbizottságot hoz létre. Célszerű-, nek tartaná, ha a bizottság vezetője független képviselő lenne, és a bizottság tükrözné az Országgyűlés politikai összetételét. Természetesen a bizottságnak a vizsgált téma különleges voltához igazodóan kell majd végeznie munkáját. Nem indokolt a szovjet jelenlét A hazánkban tartózkodó szovjet csapatok kivonásával kapcsolatos kormányzati álláspontra térve rámutatott: a kormány — a közvélemény és a parlament támogatását élvezve — aktívan szorgalmazza a Magyar- országon állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását. Rizskov miniszterelnökkel tárgyalva egyetértettek abban, hogy a szovjet csapatok magyarországi állomásoztatása egy korábbi, ma már minden tekintetben meghaladott - politikai > és katonai koncepció következménye, s ma már sem politikai, sem katonai szempontból nem indokolt.' Magyarország stratégiai és katonaföldrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy biztonságunk bármiféle veszélyeztetése nélkül a lehető legrövidebb időn belül teljes mértékben kivonják hazánkból a szovjet csapatokat. A kivonás menetrendjének kidolgozása és az üggyel kapcsolatos további kérdések rendezése céljából a közeli napokban szakértői szintű magyar—szovjet tárgyalások kezdődnek Budapesten. Tegnap kaptam meg Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök üzenetét, melyben már a szovjet tárgyaló delegáció összetételét is kijelölte. A tervezett szovjet csapatkivonás nemzetközi feltételei kedvezően alakulnak. A csapatkivonással kapcsolatos fejleményekről a parlamentet és a közvéleményt megfelelő .formában tájékoztatjuk.- Remélem, hogy fgy különös korszakot zárva ez év márciusában eljutunk a szabad választásokhoz Magyarországon. A választási kampány még meg sem kezdődött, de már fehérizzásos a készülődő politikai erők hangulata. Igaz, hogy a most színre lépő pártok a múltért nem felelősek. De létük pillanatától kezdve már felelősek szavaikért és tetteikért, az ország sorsának alakulásáért. Itt most úgy tűnik, semmi sem drága. Ezért szeretném mindnyájunk figyelmébe ajánlani — ha valóban demokratikus átmenetet akarunk —-, akkor ezt úgy tegyük, hogy eközben a politikai erők és pártok ne távolítsák el az országot Európától — mondta Németh Miklós. Ez a kormány nem akar menekülni a sorsa elől. Nem maga választotta ugyan, de vállalta. Szándéka — hogy kitartson és mindent megtegyen, amit tehet — szilárd. Nem a hatalom, hanem a feladat igézetében dolgozik. Hivatásának tekinti, hogy a nép eljusson a szabad választásokig, ahol, majd új parlamentet választ, és új kormányt nevez ki. Akkor kormányom úgy távozik, hogy ideje kitelt, történelmi szerepét betöltötte. Kormányom tagjait és engem belső indíttatáson túl eskü is kötelez a nép szolgálatára. Mindvégig eskünkhöz híven kívánunk tevékenykedni. De adunk a becsületünkre! És ahhoz inkább ragaszkodunk, mint a hatalomhoz! '.r. , KULCSÁR KALMAN EXPOZÉJA Törvényjavaslat a lelkiismereti és vallásszabadságról A miniszterelnök felszólalását követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter emelkedett szólásra. A miniszter a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényjavaslatot ismertette a képviselőkkel. Röviden, vázolta — a hatályos rendelkezések kritikai értékelésével — a jelenleg fennálló ellentmondásokat és hiányosságokat, amelyek mind az állampolgárok és az egyházak, mind pedig a jogalkalmazók számára teljes bizonytalanságot teremtenek. Kulcsár Kálmán rámutatott: a javaslat átfogóan szabályozza a lelkiismereti és vallásszabadsággal, valamint az egyházakkal kapcsolatos kérPARLAMENTI JEGYZET A miniszter lemondása — és egyebek Horváth István fáradtnak, kiadatlannak, és idegesnek látszott, amikor belépett az ülésterembe. Lemond? Vagy mégsem ? Az MDF szerint—így írták a Kecskeméti Lapok múlt pénteki számában — Kécskén vadászott, amikor utolérte a titkosszolgálati botrány híre. Azonnal indult Pestre, ám különösebb izgatottság nélkül — így mesélik azok, akiknek azok mesélték, akik ott voltak. Amikor belekezdett a beszédébe, a kollégák fölkapták a fejüket. „Nem mond le” — erősödött mindenkiben a meggyőződés. „A nemzet, mint oldott kéve, széthull” — vázolta föl a költői víziót a miniszter az anarchiára célozva. Mellettem egy pesti újságíró a fejéhez kapott: „Ugye nem azt akarja mondani, hogy eddig a UI/in. osztály tartotta egyben a nemzetet?” Időközben a zsúfolásig telt sajtópáholyba megérkezett a miniszteri szöveg. Mindenki azonnal a végére lapozott — oda, ahol a lemondás bejelentése olvasható. A történtek mérlegelése a szünetben is folytatódott. Akadt, aki elbibázottnak ítélte a lemondást. Mások későinek. „Ha az első pillanatban lemond, önként teszi. Ezt kikényszerítették” — hangzott a kommentár. Akadtak aztán olyanok is, akik egyszerűen azt kérdezték mihez kezd most a volt miniszter? Általában jól értesült körök szerint minden bizonynyal nyugdíjba vonul. Ez esetben — talán érdekli olvasóinkat — nyugdíja mindig annyi lesz, mint amennyi a miniszteri nettó fizetés: az érvényben lévő szabályozás szerint ugyanis mindenki, aki három évnél hosszabb ideig volt miniszter, az később is jogosult erre a kivételes nyugellátásra, függetlenül attól, hogy milyen okból vált meg tisztségétől. (Korábban öt év miniszteri szolgálat kellett, ám ezt nem olyan régen három esztendőre csökkentették). Egyébként Romány Pál is ilyen nyugdíjat kap, mint egykori mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter. A parlament még nem tett pontot a Duna-gate ügyére, mert hisz a vizsgálat eredményéről csak ezután tájékozódik. Egyelőre persze nem tudni, ki informálja a képviselőket— talán a lemondott miniszter?—, mint ahogyan az sem világos, miért nem kapott szót Horváth lemondó beszéde után Roszik Gábor, aki az egész ügyet amolyan katalizátorként beindította. Hiába nyomta a gombot, hiába jelentkezett, az elnöklő Fodor István nem vette észre. A témához tartozik az is: mi van most Végvári őrnaggyal, aki föUebbentette a fátylat a titkos és alkotmányellenes megfigyelésekről? Az az újságíró, aki pénteken még találkozott vele, csak annyit tud, hogy az ő informátora már semmit sem tud az extitkosrendőrről. Lehet, hogy Magyarországon marad, ám az is lebet, hogy már átlépte a határt — hosszú-hosszú ideje tervezgetett, nyilván kigondolta ezt is. B. J. déseket, meghatározza a jog tartalmát, jogi szabályozással biztosítja a szabadságjog érvényesülését. Rendezi az állam és az egyház egymáshoz való Viszonyát, rendelkezik az egyházi gazdálkodás legfontosabb témáiról. Jellege és tartalma összhangban áll az alkotmánnyal, az emberi szabadságjogokat érintő más törvényekkel, így például az egyesülési jogról szóló törvénnyel, a készülő új sajtó- törvénnyel, valamint egyéb, az egyházak működését érintő magas szintű jogszabályod — az oktatási törvény, a Polgári Törvénykönyv, az állam- háztartással és az adókkal kapcsolatos jogszabályok — rendelkezéseivel. A kodifikációs munka megalapozása érdekében számba kellett venni nemzetközi kötelezettségvállalásainA Miniszter- tanács Hivatalának közleménye Németh Miklós miniszterelnök •f_ a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Legfőbb Ügyészséggel konzultálva — Végvári József rendőr őrnagy és családja számára a honvédség által biztosítandó: teljes' személyi védelmét ajánlott fel. Mint ismeretes, á belügyminiszter Végvári József rendőr őrnagyot, a minisztérium belső biztonsági csoportfőnökségén fellelhető titkos adatok nyilvánosságra hozatala miatt, beosztásából felfüggesztette. Kedden Végvári József meghatalmazott ügyvédje útján közölte a Katonai Főügyészséggel, hogy a felajánlott védelmet köszöni* de nem kívánja igénybe venni. (MTI)
