Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

MA: Úri huncutság az egész! (3’ oldal) Az országgyűlési képviselő nyílt levele (3. oldal) HOLNAP: Művészeti díjasok (5. oldal) A folt és a kabát (4. oldal) Ülést tartott a Miniszter­tanács Rendhagyóan rövid ülést tar­tott csütörtökön a Miniszterta­nács; az influenzában megbete­gedett Németh Miklós távollété­ben Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes vezette a tanács­kozást. Az ülést követő szóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt beje­lentette: mintegy 25, fontos téma szerepelt napirenden, azonban több mint 20-at — a kormányta­gok elfoglaltsága miatt—szom­baton tárgyal meg a testület. A szóvivő ezért szombat délután­ra ismét a Parlamentbe invitálta az újságírókat. (Folytatás a 2. oldalon) Hazánk vendége Francois Mitterrand Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meg­hívására csütörtökön délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. Útjára elkísérte felesége, Danielle Mitterrand. Kíséretében van Roland Dumas külügyi államminiszter, Pierre Bere­govoy gazdasági, pénzügyi és költségvetési államminiszter, Roger Fau- roux ipari és területrendezési miniszter, Paul Quiles postaügyi, űrhajózási és távközlési miniszter, számos gazdasági szakember, valamint csaknem száz újságíró. Az elnöki különrepülőgép 11 órakor landolt a magyar és francia zászlókkal, feliratokkal díszített Ferihegyi repülőtéren, ahol Szűrös Má­tyás és felesége üdvözölte a magas rangú vendégeket. A delegáció a légikikötőből a Kossuth térre hajtatott, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A díszegység elvonulása után az Országház Nándorfehérvár Termében Szűrös Mátyás és Francois Mitterrand egy­órás, szűk körű megbeszélést folytatott, amelyen részt vett Kovács Lász­ló külügyi államtitkár, valamint Roland Dumas, illetve a két nagykövet: Nagy Gábor és Pierre Brochand. A tárgyalásról Szűrös Mátyás rövid nyilatkozatot adott az MTI-nek. Az ideiglenes köztársasági elnök elmondotta: Mitterrand elnök látoga­tásának célja erkölcsi és politikai támogatást nyújtani Magyarországnak, megerősíteni, továbbfejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, s ezen keresz­tül az európai országokkal való együttműködést. Magyarország és Fran­ciaország kulturális kapcsolatai példaértékűek — bár még e téren is van tennivaló —, a gazdasági együttműködés azonban jelenleg szerény. (Folytatás a 2. oldalon) Rubelelszámolású export: felfüggesztve Első reakció a hitetlenkedés Tegnap meglehetősen váratlanul érte a termelő vállalatokat a kereskedelmi miniszter intézkedése, amellyel felfüg­gesztette a rubelelszámolású export tel­jes engedély- és kötésállományát. A miniszter körlevele szerint a rubel­egyenleg aktívumát pusztán közgazda- sági eszközökkel már nem lehet lefa­ragni. Ezért az összes exporttétéit — minden relációban és minden jogcímen — újra kell engedélyeztetni, ráadásul az új kiviteli engedély csak negyedévre szól. Megpróbáltuk a leginkább érintett megyei vállalatok vezetőitől megtudni: mit jelent számukra ez az intézkedés, illetve hogyan tudják „kivédeni”? Az információszerzés meglehetősen nehéz volt, alig akadt ugyanis nyilatkozó. Ki éppen Budapesten igyekezett tisztázni az ügyeket, ki a külkereskedelmi válla­latával tárgyalt, ki pedig kereken elzár­kózott a véleménynyilvánítástól. A je­lentős mennyiségben szocialista pia­cokra szállító, szerződéssel rendelkező vállalatok helyzete kétségtelenül sú­lyossá válhat, főképp, ha'a kereskedel­mi tárca valóban olyan szigorú lesz, mint az a Világgazdaság tegnapi cikké­ből kiolvasható. Amelyből az is kitű­nik, hogy az első számú „áldozat” va­lószínűleg a gépipar. í A kiskunfélegyházi Április 4. Gép­ipari Művek évek óta fokozatosan csökkentette szocialista exportját (ezen belül drasztikus mértékben a szovje­tet). A KGST-piacon értékesített ter­mékeik túlnyomó része atomerőművi berendezés. Az idén a fontos terméke­ket illető, kiemelt államközi szerződé­sek alapján kell(ene) szállítaniok: 180 millió forint értékű termékre már meg­van a szerződésük. Csáki Sándor keres­kedelmi főmérnök szerint, ha elesné­nek ettől a bevételtől, az akkora meg­rázkódtatást okozna cégüknek, olyan következményekkel járna, amiket nem tudnának kiheverni, Ilyen' mértékű ki­esést ugyanis egyik napról a másikra képtelenség más megrendelésekkel pó­tolni, de ugyanúgy lehetetlenség egyik napról a másikra átállni új termékek gyártására. Abban bíznak tehát, hogy a már vállalt kötelezettségük teljesíté­sére megkapják az engedélyt. Ennél is nagyobb problémát okoz a szocialista export leállítása a Kecske­méti Zománc- és Kádgyárban. Dékány Endre külkereskedelmi főosztályvezető elmondta: náluk nem csak arról van szó, hogy kiesik mintegy százezer für­dőkád bevétele, ha nem szállítanak a KGST-piacra. (Évente általában 180- 200 ezret értékesítenek összesen.) Az államközi szerződések alapján ugyanis az öntéshez szükséges szürke nyersva­sat a Szovjetunióból, az olvasztáshoz nélkülözhetetlen kokszot pedig Len­gyelországból kapják. Ez utóbbit hazai kínálatból pótolhatnák, de a dunaújvá­rosi koksz nem alkalmas erre a célra, szürke nyersvashoz pedig csak tőkés import révén juthatnának. Ezek nélkül tehát egyszerűen leállna a termelés a KZK-ban. Dékány Endre elképzelni sem tudja, hogy ez bekövetkezhet, akár csak átmenetileg is. A gyárnak tőkésex- port-kötelezettségei is vannak, amelye­ket ha nem teljesítenek, nemcsak hogy kötbért kell fizetniük: elveszítik meg­rendelőiket. Az idén újabb piacokra nyílt kilátásuk, ha a próbaszállítás si­kerül, nagymértékben növelhetik tőkés exportjukat. Komoly tétje van annak, 'hogy ez a miniszteri intézkedés meg- akasztja-e munkájukat. Az Agrikonnál annyit sikerült meg-' tudnunk: ők is ügy érzik, hogy a rubel­aktívumot a gépiparon akarják „lever­ni”. A vállalat szocialista piacra idén 18 millió rubel értékű konzervipari gép és berendezés szállítását tervezte, ennek sorsa vált most bizonytalanná. Ennél többet dr. Kuczik István vezérigazgató pillanatnyilag nem tudott mondani. Dr. Nagy Lajos, a Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát vezérigazga­tó-helyettese ehhez képest meglepő hír­rel szolgált. Eszerint az ő szállításaikat engedélyezték, pontosabban a tavaly­ról elmaradt tételeket január 25-éig — a Monimpexen keresztül'— folya­matosan küldhetik szocialista orszá- gokbeli partnereiknek. Hogy január 25. után mire számíthatnak, azt egyelő­re ő sem tudja. Mindenesetre nehezen hihetőnek tartja, hogy a rendelkezés számukra a rubelelszámolású export teljes leállítását jelentené. A. M.—M. Á. AZ AUTÓK ELHASZNÁLJÁK A PB-GÁZT A HÁZTARTÁSOK ELŐL? Disputa a jobb ellátásért „Egy felmérés szerint Kalocsa környé­kén 1600 gépkocsi közlekedik propán- bután gázzal. Egy autó egy hónap alatt — ezer kilométeres futást alapul véve — hatpalacknyi gázt éget el. Egy háztar­tásnak ugyanennyi idő alatt csupán egyet­len palackra van szüksége!” A fentiek egy tegnap, Kecskeméten, a megyei tanácsnál megtartott egyeztető megbeszélésen hangzottak el, amelyet a dél-alföldi megyék pb-gáz-e(látásának ja­vítása érdekében hívtak össze. A találko­zóra a rendező, a Bács-Kiskun Megyei Tanács, az Ipari Minisztérium, az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Békés, Csongrád, Szolnok megyék, valamint sző­kébb hazánk megyei tanácsainak energe­tikával foglalkozó szakembereit hívta meg. A megbeszélésen egyértelműen kide­rült, hogy az egyre gyakrabban tapasztal­ható pb-gáz-hiány nem országos problé­ma, hanem csupán a dél-alföldi térségre jellemző. A szakemberek ezt az említett megyékben kialakult sajátos mezQgazda- sági-háztáji arculatával és a gáz üzem­anyagként történő felhasználásával ma­gyarázzák. Különösen ez utóbbi szokás to- vábbteijedésének meggátolásával kapcso­latba!?, illetve visszaszorításának érdeké­ben hangzott el sok javaslat. Szinte vala­mennyi hozzászóló hangsúlyozta: a jelen­leginél rendszeresebb, következetesebb el­lenőrzésre, s akár szigorúbb szankciókra van szükség. Volt, aki felvetette, hogy kü­lönböztessék meg egymástól a háztartás­ban és az egyéb területeken felhasználan­dó palackokat, s az előbbieket olcsóbban árulják. Akadt, aki a jegyrendszer beveze­tését javasolta a hiányok enyhítésére. A házigazdák képviseletében Dömötör Tiborf a megyei tanács kereskedelmi­ipari osztályának főtanácsosa egy közös intervenciós alap létrehozását indítvá­nyozta. Köztudott, hogy a pb-gáz-töltés nem gazdaságos. Az alapból a töltést vég­ző szolgáltató vállalatok részesülnének, ezzel is ösztönözve őket a kapacitásaik teljesebb kihasználására. Emellett felve­tette, hogy a négy megye összefogva, a töltőkapacitások bővítésével enyhítsen a gondokon. Végül is a megbeszélésen ezzel kapcso­latban nem született megállapodás. Ugyanakkor a résztvevők elhatározták, hogy pontos igényfelmérést állítanak ösz- sze. Az egyeztetőn elhangzottakról pedig emlékeztetőt készítenek, amelyet elkülde­nek az árhivatalhoz. Ennek alapján az Ipari Minisztérium illetékese felkeresi a Belügyminisztériumot, valamint, a Közle­kedési, Építési és Távközlési Minisztériu­mot s szorgalmazza, hogy a jövőben rend­szeresebb, szigorúbb ellenőrzést végezze­nek szakembereik az utakon. G. B. Tőkés László vállalja püspökké jelölését Tőkés László bármelyik erdélyi református egy­házkerületben elvállalja a püspökséget — a lelki- pásztor erről a közeli napokban Kolozsvárott be­szélt az MDF debreceni szervezete egyik elnökségi tagjának. Szabó Lukács ezzel összefüggésben az MTI debreceni tudósítójának azt is elmondta, hogy Tőkés Lászlót mind a nagyváradi, mind a kolozsvári egyházkerület élére javasolták. /Tőkés László jelölőitől azt kérte: törvényesen rendezzék, hogy melyik egyházkerületben kívánják indítani. — Nem akarok konjunktúralovag lenni. Ha az egyházi rend és a választás úgy hozza, bármelyik • kerületben elvállalom a püspökséget — mondotta Tőkés László. Az MTI debreceni tudósítójának más források­ból származó értesülései szerint Romániában a közeljövőben sem a református egyház zsinatának összehívását, sem a gyülekezeti püspökválasztást nem tervezik. A püspökválasztásra csak a refor­mátus egyház szervezetének demokratikus úton történő megújítása, után kerülhetne sor. Olyan el­képzelések is vannak, hogy esetleg összevonják a nagyváradi és a kolozsvári református egyházke­rületeket Romániában. I Holnap kezdik meg a kopogtatócédulák kézbesítését Pénteken kezdik meg a kopogtatócédulák — s az ezekhez tartozó ajánlási szelvények — kézbesí­tését a március 25-ei örszággyűlésiképviselő- választásokra — közölte az MTI munkatársának kérdésére Horváth Ferenc, az Állami Népességnyil­vántartó Hivatal választási irodájának vezetője. Elmondta, hogy valamennyi választópolgár sze­mélyesen kapja kézhez az értesítést. Ennek érdeké­ben szerződést kötöttek főként tanácsi dolgozók­kal, akik magukra vállalták ezt a munkát. Az első eredménytelen felkeresés alkalmával üzenetet hagynak a második kézbesítési kísérlet időpontjá­nak megjelölésével. Amennyiben ez utóbbi is siker­telennek bizonyul, akkor a kopogtatócédulát a postaládába dobják be. Fontos tudnivaló, hogy a kézbesítéssel megbízottak ajánlási szelvényt nem gyűjthetnek, politikai kampányfeladatot nem lát­hatnak el. Horváth Ferenc elmondta azt is, hogy a választópolgárok január 25-éig megkapják az értesítést, nagy többségük már 24-e előtt. A választópolgárok nyilvántartásába azokat a magyar állampolgárokat vették fel, akiknek állan­dó lakóhelye a választókerületben van, és legké­sőbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak. Akik január 25-éig nem kapják meg az értesítést, azok a helyi tanács végrehajtó bizottságától kérhe­tik ennek pótlását. Alaptalannak tartott kifogás esetén a bíróságoknak 3 napon belül kell dönteni­ük a vitás kérdésekben, és a döntés előtt az érdekel­tet, kérésére, meg kell hallgatni. A belügyminiszter rendelete értelmében a pár­tok és a független jelöltek január 24. és február 23. között gyűjthetik az ajánlási szelvényeket. Az egyéni választókerületekben a jelöléshez legalább 750 választópolgárnak aláírással hitelesített aján­lására van szükség. A jelöltajánlás a választópol­gár szabad elhatározásán alapul, arra senki sem kötelezhető. A választópolgár csak egy jelöltet tá­mogathat, s kizárólag abban az egyéni választóke­rületben, ahol az állandó lakóhelye van. A BRG-örökségtől Az igazgató cáfolja a rémhíreket A BRG kecskeméti magnetofongyára tavaly júliusban részvénytársasággá alakult. A szervezeti forma változása azonban nem tett csodát, a vállalat így is nehezen birkózik meg a gazdasági nehézségekkel. A szocialista export tavalyi kényszerű csökkentése alaposan megrázta az új részvénytár­saságot, bár még így is 80 millió forinttal több lett az árbevé­telűk, mint tervezték, és végül is nyereséggel zárhatják az előző évet. Az átalakulás óta újra és újra felröppenő rémhírt—misze­rint több száz dolgozót elküldenek •— Rudasi Károly igazga­tó cáfolja, de azt elismeri: valóban volt szó úgynevezett válságkezelő programról. Ennek bevetésére nem került sor, remélhetőleg nem is fog. Igaz, a vállalat gyártmányainak hatvan százalékát továbbra is szocialista piacokon értékesíti, és ez meglehetősen bizonytalanná teszi a jövőt. Annál is inkább, mert pillanatnyilag még nem lehet tudni: a híradás­technikai termékeket hogyan érinti majd a kereskedelmi miniszter intézkedése a rubelelszámolású export radikális visszafogásáról. A részvénytársaság nem tudott megszaba­dulni a legsúlyosabb BRG-örökségtől: évtizedeken keresztül gyártották termékeiket a szovjet piacra, és idei talponmara- dásuk is elsősorban ettől függ. Belföldön 1990-ben kész berendezéseket kívánnak forga­lomba hozni, mint amilyen például az üzenetrögzítő. A tőkés piaci lehetőségeket egyelőre a Philips cég osztrák vállalatával kötött kooperációs szerződés jelenti. Ami a vállalat idei kilátásait illeti, az igazgató szerint a piaci lehetőségek nyitot­tak, mint ahogy az a kérdés is, hogy kijut-e a hullámvölgyből az Elektromechanikai Rt. M. A. 9 Hagyományos termékek hagyományos soron: magnómo­tor és -futómű, amelyekből egyre kevesebbet tudnak eladni a szovjet piacon. (Straszer András felvétele) nehéz szabadulni A KÖVETELÉSEK RÉSZBEN TELJESÜLNEK # Reggeli helyzetkép a város- központban: Üres az autóbusz­állomás. (Tóth Sándor felvétele) A kétórás sztrájk tapasztalatai Csütörtökön reggel, a Közúti Közle­kedési Szakszervezet felhívására 7-től 9 óráig országos figyelmeztető sztrájkot tartottak a megyében a két Volán­vállalat dolgozói. A münkabeszüntetés tapasztalatairól kérdeztük Rigó Ist­vánt, a Kunság Volán igazgatóját. — Hány autóbuszjáratot kellett volna indítani a kétórás munkabeszüntetés alatt? — A vállalat működési területén a helyi járatokból 165-nek kellett volna elindulnia, s a sztrájk ideje alatt csupán 15 helyi járatú autóbusz közlekedett. A helyközi és a távolsági járatok közül 119-nek kellett volna közlekednie; eb­ből nem ment el 71, és késéssel indítot­tunk 48-at. Az autóbusz-vezetők 98, a tehergépkocsivezetők 36, az alkalma- zofti állomány 12, á karbantartók 76 százaléka nem dolgozott a két óra alatt. A vállalatnál a vezényelt létszám 44 százaléka élt a munkabeszüntetés lehetőségével. Mint megtudtuk, a 7 órakor kezdő munkahelyekre még elszállították a dolgozókat, több iskolában részleges vagy teljes szünetet rendeltek el. Almási György, a vállalat szakszer­vezeti bizottságának titkára elmondta: — A munkabeszüntetés követelései részben teljesültek. A menetrendszerű autóbusz-közlekedésben részt vevő au­tóbusz-vezetők részére 16 százalékos béradómentes bérfejlesztési lehetőség lesz. Ezenkívül; valamennyi megye- székhelyen lesz forgalmi juttatás, autó­busz-vezetőnként évi 25 ezer forint. Február 20-áig a kormány befejezi a Volán-vállalatok gazdálkodásának fe­lülvizsgálatát, a relatív bérlemaradás megszüntetése érdekében. A Volán-vállalatok vezetői és szak- szervezeti bizottságai köszönetét mon­danak a lakosságnak, az iskolák és az üzemek vezetőinek, hogy megértéssel és türelemmel segítették csütörtök reg­geli sztrájkjukat. G. G. t

Next

/
Thumbnails
Contents