Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-19 / 16. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 19. Hazánk vendége Francois Mitterrand SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország mindössze a 60. helyen áll Franciaország gazdasági partnerei sorában.- A francia elnök többször visszatért ahhoz á gondolathoz, hogy Magyarország elsőként keresett új utakat Közép-Kelet-Euró- pában, s bátran kezebe vette saját sorsának irányítását. Utalt arra is, hogy az elmúlt 45 év során Moszkva és Washington közvetlen felügyeletet gyakorolt Európa felett. Szerepük most is mégvan, de ez már nem irányító jellegű, hanem szövetségesi, baráti viszony. Mitterrand elnök szerint nem szabad, hogy Európa visszatérjen az 1919 utáni helyzethez, aipikor sok kis állam létezett, rosszul rajzolták meg az államhatárokat, ami nacionalista megmozdulások melegágya volt. 1945-ben Ugyan újrarajzolták a térképeket, de nem jól, mert azt vették figyelembe, hogy kik a győztesek és kik a legyőzöttek. Nem alakult ki egyensúlyi helyzet Európában. Ezt most kell megteremteni, de nem erőszakkal, hanem tárgyalások útján.- Az egységes Európáról a Francia Köztársaság elnöke úgy vélekedett: nem szabad arra számítani, hogy annak mindenki tagja kíván lenni, hiszen a közösség megszorításokkal, fegyelemmel, lemondással is jár. Vázolta az európai konföderációval kapcsolatos elképzeléseit, amelyet szerinte Gorbacsov kezdeményezése, a Helsinki II. indíthatna útjára, s azt az országok közösen alakítanák ki. Ehhez azonban Kelet-Európá- ban meg kell szilárdítani a demokráciát, átalakítani a gazdaságot, hogy az egyes országok külön- külön, fokozatosan kapcsolódhassanak a nyugat-európai integrációhoz, beleértve a Szovjetuniót is. Szűrös Mátyás a tárgyaláson — egyebek között — arról szólt, hogy az utóbbi hónapok eseményei megváltoztatták a Kelet és a Nyugat viszonyát, a nemzetközi kapcsolatok napjainkban lényegesen átalakulnak. Ennek elindításában Magyarország jelentős szerepet játszott. Az úgynevezett létező szocializmus első robbanásszerű válságának ugyanis 1956-ban Magyarországon lehettünk _tanúi. T öbbek között erre vezethető vísz- sza, hogy az átmenet nálunk viszonylag békés, s arra kell törekedni, hogy a továbbiakban is az legyen. Kitért a márciusi országgyűlési választásra, amely az első szabad, demokratikus választás a magyar történelemben, nem hasonlítható az 1948 előtti,, többpártrendszerű választásokhoz sem. Szűrös Mátyás kijelentette: mi európai ország vagyunk. Tehát nem arról van szó, hogy vissza akarunk térni Európához, hanem európai identitásunkat kívánjuk újraértékelni, ismét megteremteni. Újra be kell illeszkednünk Európába, és ebben Franciaországnak fontos szerepe van. A tárgyaláson S egyebek között — érintették a német újraegyesítés kérdését is. Mitterrand elnök szerint ez elkerülhetetlen, azonban nem mindegy, hogy mikor és hogyan megy végbe. A két német állam önrendelkezési jogát tiszteletben kell tartani, s az európai erőegyensúlyt nem szabad felborítani. A szívélyes légkörű megbeszélést követően Francois Mitterrand a Hősök terén koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén. A délutáni órákban némileg módosult Frantjois Mitterrand látogatásának előzetesen egyeztetett programja; Németh Miklós betegsége miatt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes kereste fel szállásán a i Francia Köztársaság elnökét. A megbeszélésen részt vett Roland Dumas, Pierre Beregovoy, illetve Medgyessy Péter kíséretében Kovács László. Medgyessy Péter rövid áttekintést adott 'Francois Mitterrand- nak a magyar gazdaság helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy hazánk a piacgazdaság kiépítésén munkálkodik, ez azonban hosszabb és nehezebb folyamat lesz, mint a politikai intézményrendszer reformja. A folyamatok egy sajátos vonása, hogy a kormány a választásokra készülő pártok kampányának egyik fő célpontjává vált. A választási kampány jellemzője, hogy az ellenzéki pártok a múlt tagadásával erősítik pozíciójukat. Medgyessy Péter véleménye szerint a gazdasági nehézségekből való kimozdulás egyik legfőbb feltétele a privatizáció folytatása. Ehhez azonban feltétlenül szükség van a külföldi tőke bevonására, tekintettel a hazai tőkeínségre. Ezzel kapcsolatban kedvező fejlemény, hogy a francia nagytőke a korábbi évek meglehetősen lanyha érdeklődéséhez képest az utóbbi hónapokban egyre érzékelhetőbben Kelet-Európa felé fordul. Ugyanakkor Medgyessy Péter arra kérte a francia vezetőket, hogy a kormány a nagytőke mellett a kis- és középüzemeket is bátorítsa magyarországi kapcsolatok kiépítésére.^1'Szükségletűié árrá is,' hogy a francia pénzintézetek is „megtelepedjenek” Magyarországon, ami a francia vállalkozók számára az otthon megszokott pénzügyi infrastruktúrát biztosítaná. Medgyessy Péter a magyar kormány nevében köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet Franciaország, személy szerint is a köztársasági elnök nyújtott Magyarország számára az európai közösségek tagjaként, illetve a Magyarország és Lengyelország megsegítésére készülő 24-ek csoportjában. Magyarországnak erre a támogatásra a jövőben is nagy szüksége lesz. A miniszterelnök-helyettes külön kiemelte Francois Mitterrand kezdeményezését egy kelet-európai újjáépítési és fejlesztési bank létrehozására. A magyar kormány üdvözli ezt a gondolatot, és szívesen venné, ha a pénzintézet központját Budapesten állítanák fel. Míg Medgyessy Péter főként a gazdaság állapotát elemezte, Francois Mitterrand főként az európai regionális problémákkal kapcsolatban fejtette ki nézeteit. Méltatta a Kelet-Európábán végbement változásokat, amelyek az egész kelet—nyugati viszonyrendszer alakulására is pozitív hatással vannak. Mitterrand elnök részletesebben is ismertette magyar partnereivel az európai konföderáció megteremtésével kapcsolatos elképzeléseit. A világszerte nagy érdeklődést kiváltott elgondolás kápcsán azt emelte ki, hogy egy ilyen laza szövetségi rendszerre épülő Európa megteremtése csak hosszú távú folyamat eredménye lehet, s annak felépítésében valamennyi államnak részt kell vállalnia. Fontos megkötés azonban, hogy az ilyen konföderációs alapokon szerveződő Európában csak demokratikus rendszerek kaphatnak helyet. Bármennyire is vonzó azonban egy ilyen kooperáló Európa képe, azzal mindenkinek tisztában kell lennie, hogy meglehetősen bonyolult problf mák megoldásán át vezet az út. A miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélés után Antall Józsefet, a Magyar Demokrata Fórum elnökét fogadta Francois Mitterrand. Az eszmecsere középpontjában az európai, mindenekelőtt a közép-európai helyzet kérdései álltak. Ugyancsak szálláshelyén kereste fel Francois Mitterrand-t Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A megbeszélésen a pártelnök méltatta Franciaország átfogó, markáns Kelet-Európa-politi- káját. A hazánkban zajló reform- folyamatról szólva Nyers Rezső arra a körülményre hívta fel a figyelmet, hogy a többi kelet-európai országhoz képest Magyarország 'fejlettebb piaci’viszonyokkal rendelkezik, s a demokratizálódás folyamata is jelentősen előrehaladt. Különösen fontos azonban, hogy a választásokig még hátralévő csaknem két hónap során semmi ne veszélyeztesse a békés átmenetet. A megbeszélésen szóba került az MSZP felvételi kérelme a Szocialista Intemacionáléba. Francois Mitterrand pozitívan értékelte a kérelmet. Este Szűrös Mátyás díszvacsorát adott Francois Mitterrand tiszteletére a Parlamentben. Horn Gyulát fogadta II. János Pál Horn Gyula külügyminisztert, római hivatalos látogatása végén, a Quirinale-palotában fogadta Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök. A találkozón jelen volt Gianni De Michelis külügyminiszter. . • A magyar diplomácia vezetőjét ezt követően a Vatikánban, magánkihallgatáson, fogadta II. János Pál pápa. A négyszemközti megbeszélésen tájékoztatás szerint szó esett az egyházfő 1991 őszére kitűzött magyarországi látogatásáról és a magyar—vatikáni diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról! ami — Horn Gyula közlése szerint — „néhány héten belül esedékes”. A külügyminiszter a pápai kihallgatás után újságírók kérdésére elmondta, hogy II. János Pál nagy rokonjzenvet mutatott a magyar nép iránt, és nagyra értékelte a Kelet-Európábán zajló változásokat. Kitért az egyházak szerepére e folyamatokban. Szót ejtettek az állam és egyház kapcsolatáról, új elrendezéséről is, a demokratizálási folyamat eredményeként. „Magyarország készül az egyházfő fogadására. Ez az esemény nemcsak a katolikus hívők számára lesz jelentős, hanem az egész magyar népnek, sőt —- hozzátenném — a határainkon túl élő magyarság számára is. Ennek megfelelően készülünk rá” —jelentette ki Horn Gyula. * MOSZ—AGRÁRKAMARA MEGBESZÉLÉS Az áremelés áremelést hoz Az élelmiszer-gazdaság helyzetének romlását közös fellépésekkel akarja megakadályozni a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) és a Magyar Mezőgazdasági Kamara — szögezték le a két szervezet vezetői csütörtöki találkozójukon. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke az értekezleten kifejtette: szakítanak az előző szervezetnek, a TOT-nak azzal a gyakorlatával, hogy csupán a termelőszövetkezetek érdekeit védik; szervezetük a teljes agrárágazat szakmái érdekképviseletére vállalkozik. Csak így tudja a kistermelők, a magángazdálkodók, a tsz-ek és az állami gazdaságok sok tekintetben azonos gondjait felvállalni, és egységes fellépésüket támogatni. Farkas Károly, a Magyar Mezőgazdasági Kamara elnöke szerint nincs szükség az agrárszektor tagjait gyengítő vitára, ugyanis hiába sorakoztatják önmagábap igaznak tűnő érveiket egymással szemben a termelők és a feldolgozóipar, ha szándékaiktól függetlenül születnek továbbra' is a gazdálkodást nehezítő intézkedések. Sajnálatosan jó példa erre az élelmiszerek fogyasztói árának legutóbbi olyan mértékű emelése, amelyet a lakosság nem tud megfizetni. A kormányzat azzal, hogy szabaddá tette a termények és az élelmiszerek felvásárlási árát, fékezhetetlennek látszó áremelést indított el, ugyanakkor nem hozott vele egy, időben hatásos bér- és szociálpolitikai intézkedéseket. Az ipari eredetű anyagok, eszközök, valamint a szolgáltatások árának további növekedése újabb termelésik öltség-epielést von maga után, amelyet a felvásárlási árakban kell majd érvényesíteni, különben a jövedelmezőség tovább romlik. A MOSZ és az agrárkamara vezetői megállapodtak abban* hogy a további közös fellépés érdekében rövid időn belül kidolgozzák a gazdsági érdekvédelem és áz érdekegyeztetés részletes programját. (MTI) A Fidesz az inflációról Meggyőződésünk, hogy a választásokra a legrosszabb időszakban kerül sor; a totális gazdasági káosz, alapvető politikai és társadalmi morális válság közepette. Az áremelések ténye és mértéke — bár várható volt —. mégis váratlanul érte a lakosságot és, sajnos, az epiiatti jogos elégedetlenséget a pártok egy része saját választási, politikai sikere érdekében megpróbálja meglovagolni. A Fidesz ágy látja, hogy az áremelések az egyre növekvő infláció egyenes következményei, és mivel az infláció pusztán láz, amely a gazdaság alapvető betegségét jelzi, hibás megközelítés és az eddigi életveszélyes önámító politika folytatása — ha az okok helyett a következményeket igyekszünk megszüntetni. Amiatt tehát nem értünk egyet sem az MDF árstoppot követelő, sem pedig a szakszervezetek béremelést forszírozó tömegmegmozdulásaival, mivel mindkét megoldás az infláció erősödését, s ezzel együtt a gazdasági káosz további elmélyülését eredményezné. Szeretnénk figyelmeztetni, hogy a szociális demagógia, amely egyik oldalon a tömegbefolyásolás erősítését, a másikon pedig annak megtartását célozza, a jelenlegi helyzetben kiváltképp immorális és elítélendő, mivel a választások tisztaságát, minden esetleges etikai kódex ellenére megkérdőjelezi. a Minisztertanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően ismertette a már megtárgyalt előterjesztéseket, így elsőként az Állami Bér- és Munkaügyi Hiv.atalét, amely az úgynevezett átmeneti munkanélküli-járadék bevezetését javasolta, amit a kormány el is fogadott. Utalt arra, hogy az egy évvel ezelőtt rendszeresített munkanélküli-segély egy esztendeig vehető igénybe. Ez az időintervallum letelt, ezért vetődött fel az új konstrukció szükségessége, amely körülbelül 1500, megfelelő munkahelyet még nem talált embernek garantál megélhetési lehetőséget. A járadék összege a munkanélküli-segély 75 százaléka, s az igénybevétel időszaka munkaviszonyban töltött időnek számít. Az Országos Tervhivatal előterjesztése alapján tárgyalt a kormány az idei gazdaságpolitikai program megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről. A munkaprogramot részleteiben nem ismertette a szóvivő, csupán összefoglalóul említett néhányat. Az egyik nagy csomagtervként említette a vállalkozásélénkítést és a termelésszerkezet korszerűsítését; hozzátéve, hogy ezen belül a fizetésképtelen és veszteséges államigazgatási irányítású vállalatok konzekvens, egyszerűsített eljárással történő felszámolására van szükség. A csomagban szerepel az is, hogy a szénbányászatban csak versenyképes termelés tartható fenn. A külgazdasági kapcsolatokat illetően a feladatterv a működőtőke behozatalának bővítését emeli ki. A kormány feladatul szabta az illetékes tárcáknak, hogy a KGST-országokkal a gazdasági kapcsolatok építésében nagyon következetesen ,és egyértelműen a kiegyensúlyozottságra törekedjenek. Ennek jegyében felhívta a figyelmet arra, hogy csak érdekeink szerinti államközi megállapodások köthetők, s erősíteni kell a forgalom adminisztratív irányítását ebben a szférában még akkor is, ha ez nem reformintézkedés. A munkaprogram szerint az, exportcsökkentésben érintett vállalatok helyzetének javításában kormányzati teendőket kell felvállalni, állami segítséget is nyújtva. A foglalkoztatáspolitikával függ össze, hogy a 8 milliárd forintos foglalkoztatáspolitikai alapból 1 milliárdot elkülönítetten kezelnek a kritikus helyzetű körzetek feszültségének enyhítése érdekében. Ebből, valamint a területfejlesztési és szervezési alapból mintegy 2,1 milliárd forinttal a gazdaságilag elmaradott, a szerkezetátalakításban erőteljesen érintett térségek gondjain kíván a kormány enyhíteni, különösen a vaskohászat, a szénbányászat és az uránbányászat visszafejlesztésével összefüggő szerkezetátalakítási tennivalókra koncentrálva. Ezek a régiók: Baranya, Békés, Borsod-Abaúj, Zemplén, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy; ; Szá- bolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Zala megye. A kormányülésen felhívták^ figyelmet arra, hogy ezt a munkaprogramot a költségvetés sérelme nélkül kell végrehajtani. Ezt követően Lackó László belügyminiszter-helyettes vette át a szót. Hangsúlyozta: az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium közös előterjesztését vitatta meg-a kormány a lakbéremelés és -támogatás, valamint a csatornadíjak témájában. Utalt arra, hogy az Országgyűlés decemberi határozata szerint a bérlakásokat 1990-ben önkormányzati tulajdonba kell átadni. Ennek fel- tétele, hogy az önkormányzati törvény megszülessen — ez az év második felére várható. Az önkormányzati tulajdon bevezetésé veLűgyidejűleg még kell \ szüntetni az ingatlankezelő szervezetek államigazgatási felügyeletét, s e vállalatokat a társadalmi igényeknek, s a gazdaságos működés követelményeinek megfelelően át kell alakítani. Ez évtől meg kell változtatni á bérlő és bérbeadó viszonyát a költségeket illetően. Tehát: az IKV kivonul a lakáskarbantartásból, a bérlő a továbbiakban IKV-hozzájárulásra nem számíthat lakása felújításakor. A,miniszterhelyettes hozzátette: ez a teher önmagában erőteljesen nagyobb, mint amit a nominális lakbér- emelés jelent. A kormány csütörtöki állásfoglalása szerint a komfort nélküli és a félkomfortos lakások bére nem változik. A komfortosoké átlagosan 25 százalékkal — négyzetméterenként 12-ről 15 forintra —, az összkomfortos lakásoké pedig átlagosan 46 százalékkal — 15-ről 22 forintra emelkedik. A kiemelt övezetekben felszámítható pótlék 25-ről 50 százalékra nő. A kormány azt várja, hogy az intézkedések enyhítik a lakosság csökkent teherviselő képességű rétegeinek gondjait. Változik a nem lakás célú helyiségek bére is. , A már meglévő szerződéseknél az emelkedés legfeljebb 100 százalékot érhet el, új szerződések esetén a bérlő és a bérbeadó közötti megállapodás alapján állapítják meg a díjat. Állásfoglalás született abban is, hogy a lakbért megfizetni csak korlátozottan képes családok esetében szociális kompenzációra kerüljön sor. E kategóriába tartoznak a három- és többgyermekesek, a testi fogyatékosok, valamint azok a családok, amelynél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 4300 forint nettp összeget. Támogatásban részesülnek a 70 éven felüli nyugdíjasok is, közülük is elsősorban azok, akiknek a nyugdíja nem éri el a létminimum háromszorosát. Az állásfoglalás kiterjed arra is, hogy gyprsifani kell a bérlakások értékesítésének folyamatát, csökkentve az eddig erőteljesen ható bürokratikus intézkedéseket. A lakás nélküli fiatalok az egyébként meglévő kedvezményeken felül 150 ezer forint támogatást kaphatnak. A központi költségvetés erre mintegy 3 milliárd forintot irányzott elő. ■ A vízt és csatornahasználati díjakra áttérve Lackó Mihály elöljáróban leszögezte: bérlakások esetében nincsenek meg a lakásonkénti mérés lehetőségei. Az optimális az lenne, ha minden lakásban vízmérő működne, e berendezések ára azonban rendkívül, magas. A döntést indokolva hangsúlyozta: a támogatások leépítése miatt szükségessé vált a díjak emelése, azért is, hogy a kommunális ellátás e fontos ágazatát működőképes állapotban lehessen tartani. Az összeget a lakás méretéhez igazodóan, a szobaszám alapján állapítják meg. Példaként említette, hogy egyszobás lakásnál ez 120, négyszobásnál 380 forint lehet. A bérleti díjak, a vízdíjak és egyéb szolgáltatások fizetendő összegéről minden bérlő február végéig értesítést kap. A támogatásra jogosultaknak a helyi tanácstól kell igényelni a lakástámogatást a lakbérértesítéshez mellékelt igénylőlapon. Az újságírók — ugyancsak rendhagyó ütődön — elsősorban az elhangzottakat pontosító, azokat konkretizáló kérdéseket vetettek fel. A válaszokból kitűnt: míg Budapesten lakásköbméterenként 10 forint 20 fillért kell fizetni ä vízért, Baranyában például a kétszeresét. Ahol vízórák működnek, az óra szerinti fogyasztást kell megfizetni. Ha a nyugdíjas vagy a vele együtt lakó személyekhek az átlagnyugdíja, illetve átlagjövedelme meghaladja a 12 900 forintot, nem jár támogatás. Elhangzott az is, hogy a lakbéreket továbbra is elsősorban a lakóházak fenntartására, felújítására fordítják: az elmúlt esztendőben például lakbérből, vízdíjból, helyiségbérből, állami támogatásból 18 milliárd 400 millió forintot használtak fel. A megemelt lakbérek nyomán várhatóan további 2 milliárdot fordíthatnak erre. Az ingatlankezelő vállalatok vállal- koznak arra, hogy — kérésre — a lakóközösségek rendelkezésére bocsássák a bevételek és kiadások elszámolását. A lakások megvásárlásával függ össze, hogy a jövőben a lakbér a bérlő és a bérbeadó közötti megállapodás tárgyává válik. Felvetették az újságírók a sokakat foglalkoztató lehallgatási botrány sorsát is, amellyel kapcsolatban Bajnok Zsolt elmondta: az erről szóló előterjesztés várhatóan a szombati ülésen szerepel a kormány előtt. Elkészült a belügyminiszter áítaiTlétrehívott1 bizottság jelentése, a dokumentumot megkapta a miniszterelnök, a Legfőbb Ügyészség, és az Alkotmánybíróság is. Az újságírók nem kis meglepetésére a tájékoztatón bejelentették: a kormány úgy döntött, hogy ä Munkásőrség Országos Parancsnokságának modern, gellérthegyi épületét az Országos Rendőrfőkapitányság részlegeinek elhelyezésére megkapta a Belügyminisztérium. A meglepetés oka az volt, hogy egy korábbi hír szerint a témában pályázatot írtak ki, s a beérkezett több mint 30 pályázat közül egy sem volt elfogadható. Végül a rubelexport leállításával kapcsolatos kérdésre reagálva a szóvivő elmondta: a Minisztertanács kérte valamennyi tárca illetékes Vezetőjét, hogy a maga területén és lehetőségeivel támogassa e nem könnyű intézkedést. Számítások szerint egyébként már ebben az évben különféle áthúzódások miatt — mintegy 250 millióval tovább növekedett a rubelaktívumunk. Ez elviselhetetlen — mondta Bajnok Zsolt. (MTI) Országgyűlési bizottságok ülése Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén elviekben egyetértett azzal, hogy a jövőben ne a kormány határozza meg önmaga, illetve vezető állású hivatalnokainak fizetését, hanem az Országgyűlés. Ä törvényjavaslat kapcsán azonban Bognár József (országos lista) felvetése eredményeként úgy foglaltak állást, hogy az a viszonyítási alap, amelyhez arányosítva majd meghatározzák a magas beosztású állami vezetők fizetését, né a miniszteri javadalmazás, hanem a jövőbeni főállású képviselők munkadíja legyen. Ettől a megoldástól azt váiják, hogy a fizetések ügyében a képviselők átgondolt, a közhangulatra is figyelemmel lévő döntést hoznak, hiszen így majd először az önmagukra i vonatkozó döntést kell elfogadtatniuk választóikkal. Az Országgyűlés most ne tárgyalja a- hatósági erkölcsi bizonyítványról, valamint a közigazgatási bíráskodásról szóló törvény- tervezeteket— ezt javasolja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, amely csütörtökön tartott ülést. A testület úgy ítélte m^g: egyik törvény megalkotása sem sürgető szükség- szerűség. A képviselők azzal értettek egyet, hogy most csupán a feddhetetlenség intézményét szüntessék meg. Elénk szakmai vitát váltott ki a sajtótörvény módosításáról szóló törvénytervezetnek ». sajtó útján elkövetett személyiségi jog megsértésének jogorvoslata. Nevezetesen azt vitatták a képviselők, hogy a jogsértőt a bíróság bírsággal sújtsa-e, s annak összege az államkasszát gazdagítsa, avagy kárpótlás megfizetésére kötelezze, a sértett javára? A bizottság végül is az utóbbi megoldás mellett foglalt állást, s ezzel az előterjesztő miniszterhelyettes is egyetértett. * Az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvénytervezetet vitatta meg az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága Horváth Miklós elnökletével csütörtökön, a Parlamentben: Somogyi István, az Igazságügyi Minisztérium képviselője fűzött szóbeli kiegészítést a tervezethez. Ennek indoklásaiból kitűnt: az új Országgyűlés folyamatosan ülésező, a képviselők jelenlétét igénylő testület lesz, a képviselőkre az eddigieknél több feladat hárul. Ezért szükséges, hogy magas szintű szabályban rögzítsék a képviselők tevékenységének kereteit, feltételeit és a velük szemben tá- anasztott-követelményeket. A képviselők jogait és kötelezettségeit rögzítő komplex szabályrendszer megalkotása azonban csak a választások után összeülő Országgyűlés feladata lehet. Az addigi időszakra is törvényben kell szabályozni a képviselők működésének alapfeltételeit. • A törvénytervezet korlátozza a különböző társadalmi funkciók nemkívánatos összefonódásából eredő, a képviselő törvényhozói, illetve a kormányt ellenőrző tevékenységének tisztaságát és függetlenségét fenyegető veszélyeket. Átfogóan rendezi a képviselőket megillető díjazások, költségtérítések és az általuk igénybe vehető szolgáltatások, kedvezmények körét. Kitér a képviselői megbízatás megszűnésével összefüggő egyes garanciákra, hogy a volt képviselő megélhetését tekintve ne kerüljön méltánytalan helyzetbe. A vitában felszólalók egyetértettek az Országgyűlés kulturális bizottságának állásfoglalásával, amely szerint az új parlament döntsön majd az országgyűlési képviselők- javadalmazásáról., Támogatták azt a képviselőijavaslatot is, hogy a főhivatású képviselő tiszteletdíjának alapösszegét úgy kell megállapítani, hogy annak a személyi jövedelem- ‘ adóval és nyugdíjjárulékkal csökkentett ösz- szege a bérből és fizetésből élők előző évi nettó nominál átlagkeresetének háromszorosa legyen. A nem főhivatású képviselő a megállapított bruttó tiszteletdíj felét kapja. Úgyszintén helyeselték azokat a módosító indítványokat, amelyeknek értelmében a mégválasztott képviselő döntse el azt, hogy képviselői munkáját főfoglalkozásban kí- vánja-e ellátni vagy sem. Indokolt, hogy a képviselő és a munkahelyi kollektíva lehetőséget kapjon az összeférhetetlenség elbírálására annak érdekében, hogy a képviselőség idején is megmaradhasson a munkahely és a képviselő szoros kapcsolata. Ügy ítélték meg: fontos, hogy a képviselők jogállásáról, az összeférhetetlenségről az Országgyűlés már januári ülésszakán döntsön, és erről megfelelő időben tájékoztassák mind a képviselőjelölteket, mind a választópolgárokat. A bizottság a javasolt módosításokkal elfogadta a törvénytervezetet. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 0 Örményország—Azerbajdzsán — Azerbajdzsánban és Örményországban csütörtökön tovább éleződött a helyzet — jelentette a szovjet tévé. A beszámoló szerint a nap folyamán az Azerbajdzsán Népfront tagjai ügyet sem vetettek a bűnös akciók beszüntetését követelő felhívásokra, s Örményországban sem szüneteltek a fegyverszerző akciók, a szélsőségesek harci technikát is zsákmányoltak. Mindkét köztársaság területén folytatódik a fegyveres csoportok szervezése, polgári lakosokat, katonákat ejtenek túszul. Változatlanul tartanak a rendbontások a szovjet határon, az azerbajdzsáni területeken. A szovjet tévé beszámolt arról, hogy a moszkvai kormány tömegével kapja a felháborodott táviratokat, tiltakozásokat, amelyekben az állampolgárok határozott intézkedéseket követelnek a rend helyreállítása érdekében az érintett területeken. Az illetékes szervek megteszik a szükséges lépéseket, hogy megakadályozzák az erőszak eszkalációját, megóvják az emberek életét és helyreállítsák a jogrendet — közölte a szovjet tévé, jelezve ezzel, hogy keményebb fellépésre lehet számítani a hatóságok részéről. Karabah-hegyvidéken csütörtökön két órával meghosszabbították a kijárási tilalom idejét, s emellett Koszolapov vezérőrnagy, a terület katonai parancsnoka feloszlatta a hivatalosan be nem jegyzett szervezeteket. Ugyanakkor a helyi tévében mondott beszédében reményét fejezte ki, hogy a lakosság segítséget nyújt a katonaságnak a rend helyreállításában. Eközben az autonóm terület határain mind több azerbájdzsán nacionalista fegyveres gyülekezik, hogy támadást intézzen Karabah-hegyvidék ellen. Feszült a helyzet Bakuban is, ahol a TASZSZ jelentése szerint a főbb útvonalai kon torlaszok akadályozzák a közlekedést, részben leállt a tömegközlekedés, s több vállalat csak csökkentett kapacitással termel. • A lottó nyerőszámai: A, Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 3. játékhetén a következő nyerőszámokat húzták ki: 35, 47, 49, 64, 66
