Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 17. HULLÁMVÖLGYBEN A REMIX A KGST • Tavaly tizenötmillió forintos fejlesztést hajtottak végre a gyáregységnél. Ennek során állították üzembe a képen látható energiatakarékos beégető alagútkemencét, amelynek végénél Dudás Béláné szedi le a félkész nyomtatott áramköröket. válsága Tiszakécskén is érződik Nem indul biztatóan az idei esztendő a Remix Rádiótechnikai Vállalat tiszakécskei gyáregységében. Régebben ilyentájt már befutott rendeléseik jó része, most azonban bőven akad lekötőtlen kapacitásuk. Babák Ferenc igazgató elmondta, hogy az 1981-ben megalakult kécskei gyáregység esztendőkön keresztül töretlenül fejlődött. Mind belföldön, mind pedig a határainkon túl egyre'több termékük talált gazdára. A fejlődést két számmal is alátámasztotta: míg a kezdő évben 80 millió forjnt volt a termelési értékük, '1987-ben már 220 milliót könyvelhette^ el. Az egyenletes felfutás után az első komoly visszaesés 1988-ban következett be, amikor a román partner év közben visszamondott egy jelentős rendelést. A Váratlan esemény érthetően alaposan megzavarta őket, hiszen csak ez á szerződés lekötötte volna éves termelésük harminc százalékát. Az így keletkezett „űrt” már nem sikerült teljes egészében kitölteniük. Ezt követően tavaly viszonylag nyugodtabb időszak következett,ám az idén, januárban minden korábbinál kilátástala- nabbnak tűnik a helyzet. Mert bár azt már megszokták, hogy a piaci keresletben vannak hullámzások, de | ilyen mély hullámvölgyre nem számítottak. A nehézségeket ézúttal a hazai és a külföldi piacokon beállt változások együttesen okozzák. Olyan változásokról van szó, amelyek összefüggnek egymással. Babák Ferenctől megtudtuk, hogy ez évre is érkeztek konkrét vásárlási igények Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából. Ám a KGST-n belüli kontingensek beszűkülése miatt kérdéses e szerződé- . sek sorsa. Hasonló okok miatt került nehéz helyzetbe a beruházási ja'vakat gyártó hazai elektronikai ipar is, amelyik hetVen százalékban szocialista exportra orientálódott. Márpedig ezek a gyártók a Remix hazai megrendelői. Ők vásárolnák berendezéseikhez a Tiszakécskén készített különböző potendométereket és az úgynevezett vastagrétegellenállás-hálókat. Tőlük eddig a szokásos rendelések fele futott be a kécskeiek- bez, A gyáregység szakemberei erőltetett tempóban keresik a kiutat. A megoldás egyik lehetséges módját a termékszerkezet-váltásban látják. Ezért már tavaly hozzáláttak néhány televízió-alkatrész gyártásához, ezt az idén továbbfejlesztik. Ezenkívül autóelektroni( A nyomtatottáramkör-gyártás utolsó munkafázisa: Bakos Erzsébet automata mérőműszerrel állítja be a kívánt értékre az apró alkatrészeket. kai alkatrészek készítésébe fogtak. Olyan változtatható ellenállásokat gyártanak, amelyekkel szabályozni lehet a műszerfalak megvilágításának fényerejét. Jelenleg is dolgoznak egy új, tíz fordülatú precíziós potméter kialakításán, amely iránt máris komoly érdeklődés tapasztalható. A nehézségek áthidalására tőkés bérmunkára is vállalkoztak. Már az elmúlt évben mintegy 300 ezer kapcsolót szereltek össze a világhírű NSZK Telefun- ken cég villanymotorjaihoz. Idén várhatóan megduplázódik ez a rendelés. A kécskei gyáregységben tehát keresik a megoldást, s mindent megtesznek, hogy kijussanak a gödörből. Reménykednek abban, hogy átvészelik ezt a nehéz időszakot. Jelenleg 420 fős a kollektíva. Szeretnék megőrizni ezt a létszámot. A realitásokkal számolva 1990-rq a korábbiaknál szerényebb, 128 millió forintos termelési érték elérését tervezik. Ezt a visszafogott tervet mindenképpen teljesí-" teniük kell ahhoz, hogy felszínen tudjanák maradni. Gaál Béla AZ EGYIK TÁMAD, A MÁSIK EGYÜTTMŰKÖDÉST AJÁNL Új földosztás kell! Nem alkuszunk! Beszélgetés Faddi József pártszervezővel Alig akad olyan este, amikor Faddi József nyugdíjas főmezőgazdász, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt megyei szervezője otthon nézi végig a tévéhíradó esti kiadását. Alkonyaikor befejezi a munkát a tassi portán, átöltözik, magára teríti kopott, műprémgalléros kabátját, fölkapja gyűrött barna aktatáskáját; fölsír a tízéves Zaporozsec; indul. Ébredő, politizáló falusi emberek várják valahol a Homokhátságon, a Duna-mel le ken vagy a Felső-Kiskunságban. Faddi József eddig tíz kiskunsági településen szervezte újjá a kisgazdák közösségét. Ha a munkájáról kérdezem, figyelmeztet: a tájon, ahol Petőfi népe él, évszázadok óta nagy számban éltek a közügyek iránt fogékony földművesek. Talán nem véletlen, hiszen a redempcióval felszabadított kunok unokái nem felejtették a „függetlenség” hagyományait. De ha nem érkezik az „összekötő”, a sok-sok egymástól elszigetelt akarat nem forrhat egységgé. ; Nem könnyű hivatást rótt a sors Faddi Józsefre. Már hatvan múlt. Nyugodtabb élete is lehetne; gyarapíthatná gazdaságát. Sok liter benzint is megspórolhatott volna. De hite nem hagyja. Jönnek a választások, élesedik a harc! Nem lehet veszni hagyni a jogos tulajdonukon gazdálkodni kívánó parasztok érdekeit. —Jánoshalmán születtem—meséli. <;|P| Családunkban második evangélium a kisgazdapárt programja volt. Gyermekkoromtól figyelhettem szüléimét és a rokonságot, amint vasárnaponként, borozgatás közben megvitatták a helyi ügyeket. Pártunk mindig ellenzéki volt, úgyhogy a világ dolgait, a jánoshalmi, a bácskai mindennapokat kritikusan tekintették. Nem véletlen, hogy már tizenévesen tag voltam. Az 1947-es választásokon pedig parlamenti képviselővé választottak Jánoshalmán, Igaz, sosem tudtam meg, melyik szék járt volna nekem á Parlamentben. Ugyanis az eredményhirdetés másnapján megkeresett két úriember Budapestről. Nyomatékosan fölszólítottak: „hajótakarok”, mondjak le. Aki a negyvenes évek végén politizált, s ismeri pártunk történetét, biztosan megérti, miért döntöttem a visszavonulás mellett. — Jöttek a csönd, a névtelenség és a kemény munka évei. — Nemzetünk történelmének talihfefcsüfosabb,iegfragikusabb évtizedeit éltük át; aztán következett a gerinceket ropogtató konszolidáció. Távolra kerültem a szülőfalumtól s magam is kolhozba kényszerültem. A Kunszentmikló- si Egyetértés Tsz főmezőgazdásza lettem. Megtanulhattam, mennyire ember-' és földellenes s milyen pazarló a szocialista-kommunista szövetkezet...------ Az illegalitásban munkálkodó kisgazdapárti vezetőkkel azért tartotta a kapcsolatot?,, — Nem is tudtam róluk. Őszintén bevallom, föladtam a reményt, hogy apáim hagyományait, törekvéseit es hitét továbbörökíthetem még. Minden jól érzékelhető hibája ellenére erősnek, megbonthatat- lannak mutatkozott a kommunizmus. Azt éreztük, hogy Szibéria aranya, olaja és fája minden számlát kiegyenlít. A zsarnokság még századokig tarthatja magát. 1989 májusa után csodásán gyors változások „következtek. — Újra rendezhette sorait a kisgazdapárt is... — 1989 januárját írtuk. Vasárnap, ebéd közben hallgattam a rádiót. Mondják, hogy a budapesti Pilvax kávéházban újra indították a kisgazdapártot á régi országos vezetők. Szinte tomboltam az örömtől. De legalább egy hónapom ment rá, míg az összekötőket, Futó Dezsőt, majd Vörös Vincét megtaláltam. Megalakult a megyei vezetőség is nemsokára, amelyben alelnöknek választottak. — Kezdődött az estézés, a vándorlás faluról falura ... — Itt, a környéken ismertek engem, sorra kaptam a meghívásokat. Segítsek a helyi csoport szervezésénél. . — Sokáig az a hiedelem járta, hogy a falu passzív. A félelem az úr. Nem,mernek politizálni az emberek. Ön nem ezt tapasztalta? — Az utóbbi évtizedekben —: de régebben is j-r- sok-sok felszínes, rosszindulatú nyilatkozat jelent meg a sajtóban a falusiakról, a földművesekről. Emlékezzünk a rosszízű kabarétréfákra, a bárgyú reklámokra és a hamis publicisztikákra. A paraszt szó pejoratív jelentéssel bír máig. Olyan emberre mondják, aki minden műveltséget elutasít, aki képtelen tájékozódni a politikában, akit csak a naponta fejt tej mennyisége s ára, meg az időjárás érdekel. Jobban megérti a helyzetet, aki tudja: a Rákosi- korszakban sok földműves társunk fizetett az életével azért, mert nem tudta eltűrni a hagyományos értékek megalázását, gazdaságának kifosztását, családjának szét- kergetését. Azt is látniuk s tapasztalniuk kellett, hogy az értelmiség, a tanultabb emberek, nagy tragédiák idején, kevesebb áldozattal s könnyebben úszták meg a retorziót. A nyolcvanas évek végére sokak látták úgy: ez az elrendelés, a bús magyar sors. Ami nem is változhat meg egyhaniar. Akinek bírta a gyomra, megpróbált együttmunkálkodni az elnyomó szervezetekkel'. . . így érthető, hogy nem indult könnyen e régióban sem a párt újjászervezése .'.. — Érthető! Bár azt is tudom: a Felső-Kiskunságban amíg lehetett, erős volt a kisgazdapárt befolyása. Vagyis itt élnek ma is a „régi káderek” ... — Ismétlem: igen kemény, embert próbáló iskola volt az elmúlt negyven év. Nem is szóivá arról, hogy a falvakban hatalmas erejük van a termelőszövetkezeteknek. Egy-egy elnök vagy ágazatvezető ma is százezrekkel tudja „jutalmazni” a hűségeseket. Természetesen hatásosak a „büntetés” eszközei is. Számtalan történetet tudnék idézni: a nagyüzemi vezetők hogyan reagáltak a „földosztó” párt megjelenésére. Néha az volt az érzésem: még az ötvenes években élek; oly sok kis-Sztálin munkálkodik közöttünk... — Mindezek ellenére, ön néhány hónap alatt tíz községi szervezetet alapított. Vagyis több száz tagot nyert meg a kisgazdapártnak ... — A programunk nyerte meg az embereket. A Kiskunságban sok bátor ember él. Volt eset, hogy a helyi nagyüzemek ellen indított direkt és igen kemény támadással startolt a szervezeti élet (például Izsákon vagy Kunpeszéren). De ahogy haladunk előre az időben, az együttmunkálkodás lesz a jellemzőbb. A nagyüzemek vezetői keresik a kapcsolatot pártunkkal. Helyet kínálnak, vezetőket proté- zsálnak a községi csoportok élére. Cserébe persze kérnek is. Például, hogy enyhébben ítéljük meg a közös gazdaságok ügyét, ne siettessük nagyon a volt kisgazdapárti ingatlanok visszaadását... — És önök készek a konspirációra? — Nem fogunk egyezkedni a nép jogos jussán! A földosztás — az 1947-eS okmányok szerint — alapkövetelésünk; s halaszthatatlan. Az más kérdés, hogy én sosem szóltam bele, hogy egy helyi csoport tagsága kit választ meg elnöknek és titkárnak. Ez helyi ügy, helyi felelősség. Van, ahol a főkertész az elnök, a tsz-raktáros pedig alel- nök. Az emberek bíznak bennük; így én is. A munkájuk majd bizonyság lesz a hitük mellett... Mindenesetre azt sikernek tartom, hogy a nagy jövedelmű agrárértelmiség előrelátó, reálisan gazdálkodó tagjai kezdik fölismerni: nem mehetnek a dolgok a régi módon. Jobb kezdeményezőnek lenni a változásoknál... — Még egy utolsó kérdés. A tagság hogyan vélekedik a pártszakadásról? — Szörnyű dolog ez, higgye el! Sokan mondták: na ugye, hogy úri huncutság a politika!? Fönn a vezetés veszekszik a mi bőrünkön! Nehéz így lelkesíteni! Személy szerint engem is megviseltek az események. Természetesen csak egy kisgazdapártot ismerek: a Vörös Vince elnökletével munkálkodót. Választások jönnek, az egységes föllépésre kellene szövetkeznünk. Hiszem, mindezek ellenére, hogy a sokszorosan megalázott, kizsákmányolt parasztság ügye most majd végre diadalmaskodni fog. És ez nem csak hit! Realitás! Az ország nem nélkülözheti a kenyeret, a tejet, a húst... Ez az erőnk! Farkas P. József (A szerkesztőség az interjú nem minden részletével ért egyet.) KÉPERmŐ Életre-halálra Sok mai gyerek képtelen megkülönböztetni a. menetvágót és a reszelőt, a csavarhúzót és a vésőt, bonyolultabb szerszámokról nem is beszélve. Biztosabban eligazodnak a fegyverek birodalmában. Ez irányú ismereteiket napról napra1 bővítik a tévéműsorok. Jókora épületben állíthatnák ki a különböző tévéjátékokban felvonultatott fegyvereket. Az elmúlt héten is láthattunk dorongot, nyilat, lasszót, lándzsát, méreggel pusztító fúvócsövet, különféle késéket, elöl- és hátultöltős puskákat, kis és nagy kaliberű ágyúkat, sorozatvetőket, kézigránátokat, meredek ívű aknákat, gyújtó-, repesz- és robbanóbombákat, lángszórót és lézerpisztolyt, ki ne felejtsem, géppisztolyt és gépfegyvert, szuronyt, tőrt, rakétát. Szinte megszámlálhatatlan embert fojtottak meg, döftek le, szúrtak keresztül, robbantottak föl, égettek meg, lőttek agyon, sebesítettek meg halálosan, szaggattak darabokra, mérgeztek meg, öltek vízbej taszítottak a mélybe, gázoltak el tudatosan, nyilaztak le. Tévedett volna a híres amerikai, aki szerint az embert a szerszámkészítés emelte volna ki áz állatvilágból? Igaza volna Vörösmartynak: „,Az emberfaj sárkányfog vetemény / Nincsen remény, nincsen remény”? Minél többet tudunk a világról, annál kevésbé törődünk a jövővel, annál inkább pillanatnyi és részérdekek irányítják cselekedeteinket, határozzák meg ma- ! gatartásunkat? Egyik kollégám! néhány éve egy vödröt helyezett tévékészüléke alá, a kicsorgó vér összegyűjtésére. Derűlátó volt. Dézsa kívántatik. * * * Az igazság, a szabadság, a nyilvánosság: hármas ikrek. Alig néhány éve még sutyiban ellökdöshették l Wisinger Istvánt, Mester Ákost a kamera, a mikrofon elől, mert valaki kifogásolta — szerintem indokolt, megalapozott — kritikai megjegyzésüket. Emlékezetem, szerint eltiltásukról egy szó sem jelent meg az újságban, nyilvánosan nem vállalta fel senki az ítéletet. Sutyiban, az intrikák, a klikkpolitika homályában, a személyi kultusz sötétségében fegyelmezték a tévé két kitűnő munkatársát. Még ejnye-ejnyét sem t vállalt az a két tekintélyes férfiú, aki semmjbe vette a közvéleményt. Egyikük el sem ment a megfürdetett fórumra, a mindenfajta politikai széljárások szimatolója, az irodalomtörténész pedig következetesen válasz nélkül hagyta a sokak nevében feltejt riporteri kérdéseket. / . Annál életképesebb, hatékonyabb egy rendszer, minél kulturáltabb, szabályozottabb formában, minél szélesebb körßen ütközteti a fontos pozíciók betöltőiről formálódó véleníényeket, az esetleges változások szükségességéről megpróbálják meggyőzni az ezeket ellenzőket, vagy a tájékozatlanság miatt bizonytálap- kodókat. A közélet porondjain szereplőknek mindig lesznek híveik és ellenfeleik, kinek a pap, kinek a papné, egyéni és csoportérdekek, műveltségi különbözőségek, hangulatok, ellep- és rokonszenvek egyaránt befolyásolhatják: ki-ki megítélését. Aki vállalj a . a reflektorfényt, vállalnia kell az esetleges elfogult, téves, felszínes bírálatokat is. Még az is elképzelhető, hogy annak a területnek, szervnek, vezetőnek van igaza, aki a közvélemény ellenében vállal bizonyos népszerűtlen személycseréket. Az adott eljárási szabályok kijátszására, a közvélemény információigényeinek semmibevételére azonban senkinek sincs joga. Önmagát minősíti, aki azt hiszi,- hogy szűk körben elintézhetők ügyek, emberi sorsok. Legalább meg kell kísérelnie tervezett vagy már végrehajtott döntéseinek helyességéről az érdeklődők meggyőzését. Helyet kell adni az érintettek véleményének. Jól tették, hogy alkalmi fórumokat rögtönöztek a közvéleményt foglalkoztató', esetenként bosszantó, idegesítő személyi ügyekről. A labdarúgó-szövetségi kapitányok jogvitáján helyet kaptak ^z ellentétes álláspontok képviselői, a szegedi színházi ügyekről és a teljesség igényével tájékoztattak. A legsúlyosabb, legnyugtalanítóbb, a politikailag legfontosabb tévés botrányról eddig hallgatnak a híradó főszerkesztőjét eltávolítók. Tüntetőén hallgatnak! A Hét is hallgatott az ügyről, noha előzetesen többször is bejelentették: ekkor tájékoztatják a történtekről a nézőket. Még annyira sem becsülték a tisztelt nézőközönséget, ezúttal inkább a választópolgárokat, hogy valamit mondjanak a tájékoztatás elmaradásáról. A bizonytalankodás azt jelzi, hogy ebben az ügyben sincs teljes egyetértés az illetékesek körében. Legalább bízhatunk: a jövőben a teljes nyilvánosság követelményei alól maga a televízió vezetősége sjem bújhat ki. H« 4« 4« Örömmel láttuk vasárnap délelőtt a kiskőrösi bábosokat a képernyőn. Gratulálunk! Heltai Nándor
