Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
Hffi f , ^ V ^, JA' _ ,, rfig’i ’jy sál i íSHig^p! SÄ ■'TJ5ÍIK '■äÄäÄö POLITIKAI NAPILAP XLV. évf. 14. szám Ára: 4,30 Ft ______1990. január 17., szerda !________ M AGYAR—JAPÁN KORMÁNYFŐI TÁRGYALÁSOK További hitelek — együttműködés Németh Miklós magyar és Kaifu Tosiki japán miniszterelnök vezetésével kétoldalú plenáris tárgyalást tartottak kedden délelőtt a Parlamentben. A megbeszélésen többek közt jelen volt a két külügyminiszter, Horn Gyula és Nakajama Taro. Németh Miklós, yendégét üdvözölve, kiemelte, hogy Kaifa Toáiki az első hivatalban lévő japán miniszterelnök, aki Magyarországra látogat. A magyar kormányfő röviden értékelte a magyar—japán kapcsolatokat, majd japán kollégája is- ' mertette azokat a támogatásokat, amelyeket országa kétoldalú alapon, valamint a brüsszeli 24-ek segélyprogramja keretében kíván adni Magyarországnak. A következő három évben az IMF által a magyar gazdaság rekonstrukciójához nyújtandó hitelekhez kapcsolódva a japán EXIM Bank 500 milliós hitelkeretet biztpsít. Ez három részre oszlik: kötetlen hitelekre, az EXIM Bank hitelgaranciáira és az IMF-hitelekhez kapcsolódó hitelekre. A japán kormány a korábbi, 200 millió dolláros exportgarancia összegét felemelte 400 millió dollárra. A japán kormáúy fejleszteni kívánja továbbá az emberek közti kapcsolatokat és a technológiaátadást. A következő öt évben magyar és lengyel gazdasági, környezetvéMUNKAERŐPIAC delmi és egyéb szakemberek, menedzserek képzésére, továbbképzésére Japán 25 millió dollárt fordít. Ez annyit jelent, hogy évente 100 magyar szakembert képeznek ki, illetve képeznek tovább a szigetországban, japán költségre. Felajánlották, hogy fiatal japán szakemberek jönnének Magyarországra és a különféle területeken, így a minőség-ellenőrzés és a nyelvoktatás területén működnének, s adnák át tapasztalataikat. A két fél megállapította, hogy a kulturális cserekapcsolatok és az ösztöndíjascsere elmarad a kívánatostól. Kölcsönös a szándék, hogy ezen a területen is fejlesszék a kapcsolatokat. Japán kész megvizsgálni, támogatni a COCOM-intézkezdések enyhítését Magyarország vonatkozásában. Németh Miklós felajánlotta, hogy a japán kormánynak is eljuttatja azt a memorandumot,' amelyet ebben a tárgyban az Egyesült Államok kormányának már elküldött. A japán fél megígérte, hogy tanulmányozni fogja ezt a dokumentumot. A magyar miniszterelnök ismertette a politikai, a gazdasági, a kereskedelmi, a pénzügyi, a kulturális és az idegenforgalmi kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére vonatkozó magyar elképzeléseket. A japán fél egyik javaslatra sem adott A keresetnélküliek között legtöbb a szakmunkás és a szellemi dolgozó A múlt év utolsó három hónapjában a Bács-Kiskun megyei gazdálkodó szervek munkaerő iránti kereslete 11,4 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, 2410-ről 2136 főre csökkent. Legalábbis a hivatalos nyilvántartás szerint. A valóságban azonban még ennél is kevesebb munkavállalót keres-, nek. Erre enged következtetni a megyei munkaügyi szolgáltató iroda tapasztalata, miszerint a bejelentésre kötelezett munkáltatók legtöbbször nem töröltetik a már nem aktuális igényüket, az időközben betöltött munkahelyet; Egyébként az iroda forgalma változatlanul nagy, az év utolsó negyedében 7566 (!) „esettel” foglalkoztak. Miként országosan, megyénkben is felerősödtek a munkaerő-piaci folyamatok: egyre élesebb a különbség a kereslet és a kínálat összetételében. Megnőtt a létszámot leépítő vállalatok száma is, a jogutód nélkül megszűnő szervezetek alkalmazottainak elhelyezése, elhelyezkedése egyre nagyobb gondot okoz. A szolgáltató iroda tapasztalata az is — és a munkaerőpiac helyzetének értékelésekor visszatérő megjegyzése -r-> hogy a létszámleépítéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeiknek a gazdálkodó szervezetek szinte alig tesznek eleget. Pedig — s ezt talán bizonyítani sem kell I-. ezzel a dolgozókat, illetve a dolgozni akarókat ütik el a nekik nyújtható segítségtől, esetleges elhelyezkedési lehetőségtől. Mcgsdkszorozódott az újrakezdési kölcsönt igénylők száma: 506-ról 1488-ra növekedett. Ez nemcsak azt jelzi, hogy egyre több embernek jön meg a bátorsága, kedve a vállalkozáshoz, hanem azt is, hogy egyre bajosabb, nehezebb az elhelyezkedés. Legnagyobb mértékben Tíszakécskén csökkent a munkaerő iránti kereslet: az előző negyedévihez képest 49 százalékkal. Azaz, a munkáltatók itt csaknem feleannyi vállalkozót keresnek, mint korábban! Baján és környékén 41, Kalocsán és környékén 22, Kiskőrösön és környékén 17, Kecskeméten és környékén 4, Félegyházán és környékén 2 százalékos _volt a ‘ keresletcsökkenés. Növekedés mutatkozott viszont a kiskunhalasi és a kunszentmiklósi körze'tbcn (egy, illetve három százalék), a bácsalmásiban változatlannak tűnik a helyzet. Az adatok értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy-az újabb munkaügyi körzetközpontok kialakítása miatt Lakitelek, Nyárlőrinc és Szentkirály adatai Kecskemétnél, Dusnoké Bajánál, Imrehegyé Kiskunhalasnál, Mélykúté Bácsalmásnál jelentkeznek. Á legtöbb elhelyezkedési probléma Kecskemét, Baja és Kalocsa térségében tapasztalható, de gondok vannak Kiskőrös és Kiskunfélegyháza térségében is. Ezt támasztja alá az ügyfélforgalom és a bejelentett munkaerőigények adatainak összehasonlítása. Például a kecskeméti, a bajai és a kiskőrösi körzetben egy ügyfélre 0,21, a kalocsaiban 0,20, a kiskunfélegyháziban 0,30 munkahely, jut”. A regisztrált (egy hónapnál régebben elhelyezkedni nem tudó) munkanélküliek száma az előző évi 452-ről 7{59-re.emelkedett, de rajtuk kívül 1488-an vannak azok a munkanélküliek, akik újrakezdési kölcsönt igényeltek. A legtöbb regisztrált munkanélküli a kecskeméti és á kiskőrösi körzetben van: 395, illetve 104. A bajai körzetben 24, á bácsalmásiban 20, a kalocsaiban 69, a kiskunhalasiban .73, a félegyháziban 43, a kunszentmiklósiban 25, Tíszakécskén 6 a számuk. „Beszédes” adatok a következők is: első jelentkezésük óta a legrégebben (180 napja) munkanélküliek legtöbben a kecskeméti, a kiskőrösi és a kiskunhalasi körzetben élnek. E)e ez a három térség vezeti az újabb elhelyezkedni nemi tudók listáját is. , (Folytatás a 2. oldalon) elutasító választ. A részletek további kimunkálásával szakapparátus foglalkozik majd. A politikai együttműködést illetően a magyar fél szorgalmazta, hogy a jövőben rendszeresen találkozzanak á szakminiszterek, s a (Folytatás a 2. oldalon) Folytatódtak a véres összetűzések Bakuban Bizottságot hoztak létre hétfőn Bakuban a városban élő örmények kitelepítésére, miután a hét végi kegyetlen leszámolások után újabb véres pogromok voltak hétfőn az azerbajdzsáni fővárosban. A szovjet sajtó és rádió helyszíni beszámolói szerint a feldühödt tömeg nem kíméli az idő- (Folytatás a 2. oldalon) Munkásgyűlés a halasi kórházban \ __________________ 3. oldal NAGYSZEBEN, JANUÁR 12. Ma ülést tart a megyei tanács Ma 9 órai kezdettel Kecskeméten ülést tart Bács-Kiskun Megye Tanácsa. A napirendi javaslat szerint a következő témák kerülnek a testület elé: 1. Beszámoló a végrehajtó bizottság tevékenységéről. 2. Javaslat a tanácsok 1990. évi költségvetésére. 3. Tájékoztató az 1990. évi választásokkal és a népszámlálással kapcsolatos feladatokról. 4. Tájékoztató az önkormányzati törvény szabályozási koncepciójáról. 5. Előterjesztés a megyei tanács 1990. évi munkatervére, tájékoztató a vb idei munkaprogramjáról. 6. Egyéb ügyek, interpellációk. Pozsgay Imre felmentését kéri felügyeleti megbízása alól Pozsgay Imre úgy határozott: kéri a kormányt, mentse fel a rádió és a televízió felügyeletével összefüggő feladatok alól, s azokat bizza más kabinettagra. Az államminiszter a MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában leszögezi: az ellenzék egyes képviselői bírálták őt, mondván, hogy olyan személy nem felügyelheti a nemzeti médiákat, aki a szocialista párt választási munkájának politikai irányítója. A bírálókat az sem zavarta, hogy a felügyeletről szóló rendelet az államminiszterre egyetlen olyan feladatot sem bíz, amely politikai vagy személyi ügyekben számára döntési lehetőséget adna. Pozsgay Imre azonban még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy neve bármiféle összeférhetetlen dologhoz kapcsolódjon. Felhívás „sztrájk Előrebocsátom és hangsúlyozom: a közlekedési dolgozók bérkövetelése jogos. (Ahogy jogos minden, felelősség- teljes munkát végző, tisztességesen dolgozó követelése a tisztességes megélhetést nyújtó bérre.) Ám belegondolt-e a csütörtöki általános országos sztrájkot szervező Közúti Közlekedési Szakszervezet, hogy kiket sújt az autóbusz-vezetők munkabeszüntetése?! A Közlekedési Minisztérium, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Tervhivatal és megannyi központi hatóság vezérkarát aligha, hiszen majdnem bizonyos: ők nem tömegközlekedési eszközökön utaznak. Tudom: jól tudják a közlekedési dolgozók is, hogy a sztrájkkal az utasokat sújtják. Bács-Kiskun megyében azoknak a kistelepüléseknek, külterületeknek a lakóit, akiknek normális, sztrájkmentes napokon is gondot okoz a közlekedés. Akiket a túlzsúfolt távolsági autóbusz nem vesz fel, akikért — kiH Megéri-e majd képviselőnek lenni? A parlamenti bizottságok ezekben a napokban tárgyalják meg az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről az Országgyűlés januári ülésszakán megtárgyalandó alkotmányerejü törvény tervezetét Úgy gondoltuk: semmi okunk nem lebet bogy információinkat ne osszuk meg olvasóinkkal. Nos, a legfőbb változás a mostani rendszerhez képest, bogy a jövőben a képviselő nem tiszteletdijat kap (ez ma vidékieknek 7, fővárosiaknak 5 ezer forint havonta, adómentesen), hanem tisztes — havi bruttó ötvenezer forintos — fizetést — (amelyet azonban ezután is tiszteletdíjnak titulál a törvény- tervezet). Ez azonban csak alapdíj, mert bizottsági tagság, más funkció vállalása esetén megbatározott mértékű pótdíj is jár a honatyáknak. Az elnök így 180 százalékos pótdíjat kapna (így összesen tehát havi 140-ezerre rúgna javadalmazása), 140 százalékot vehetne föl az alelnök, plusz húszat a jegyző. A bizottsági elnök 80, a bizottsági alelnök 60, a bizottsági tag 40 százalékos pluszfizetést érdemel, egy honatya azonban legföljebb két bizottságnak lehet tagja, így tehát legföljebb 90 ezer forintot vehet föl—mármint bruttóban. A parlamenterek ezen túl évi ISO ezer forintos költségkerettel is rendelkeznének, ezt szakértőre, postára, szállásra és utazásra költbetnék (számla alapján). Vagy a Parlamentben, vagy valahol a közelben be kell rendezni a számukra irodát, ahonnan ingyen telefonálhatnak, és a vidékieknek kedvezményes pesti szállást is köteles biztosítani a kormány. Az új törvény szerint a jelölt már a nyilvántartásba vételtől számítva Gzetés nélküli szabadságra mehet (ezt a munkáltató köteles engedélyezni). A javaslat szerint a bizottsági tagságért járó pótdíj felét a képviselő csak akkor vehetné föl, ha valóban részt vett a bizottságok munkájában, méghozzá minden ülésen. A jövőben a parlament elnöke és alelnöke 100 százalékos táppénzt kapna. Foglalkozik a törvénytervezet a mandátum megszűnésének esetével is. Eszerint az, akit a kővetkező választásokon pem juttatnak be választói a parlamentbe, további bat hónapon át jogosult korábbi tiszteletdíjára, és ezt kérelmére előre ki keli számára űzetni (ha tehát, mondjuk, két bizottságnak volt tagja, akkor a 90 ezer forintos havi honorárium hatszorosa, azaz 540 ezer forint jár neki). Az új törvény — ha a régi, azaz még hivatalban lévő parlament elfogadja a jövő héten — a márciusi választások után lép hatályba. A régi képviselők tehát már az újak fizetését dönthetik el — megkímélve mintegy az új parlamentet, bogy saját tiszteletdíja megállapításának kínos procedúrájával kezdje munkáját. használatlanság miatt — helyi járatokat viszont nem indítanak á Volán Vállalatok. A közlekedési dolgozók is tudják, hogy a sztrájk azokat az óvodás és kisiskolás gyerekeket sújtja leginkább, akiket egyedül otthon hagyni még nem lehet, tehát vagy ácsorogniok kell órákon át a hidegben, vagy szüleik kényszerszabadságra szorulnak. Tudom, a sztrájk éppen ezért lehet nagyon hatásos. De kérdezem: miféle jog az, amelyik a másik kiszolgáltatott ember kiszolgáltatott helyzetét, nehézségeit fokozza?! Jó lenne bízni az országos érdekegyeztető tárgyalás eredményében. De bevallom: nem bízom. Hogyan érthetné meg a falusi, tanyasi kisgyerek kiszolgáltatottságát a tágabb értelemben vett összkomfort megannyi kényelmét élvező hivatalnokkar, ha a vidéki nép sorsában osztozó autóbusz-vezető sem érti, kinek árt a sztrájk Veszélyes fegyverével?! (Folytatás a 2. oldalon) PÉLDAÉRTÉKŰ TANÁCSI HATÁROZAT Elöljáróság alakul Hetényegyházán Ballai József ■naj Manapság sokat beszélünk a települések önkormányzatának szükségességéről, ám egyelőre keveset vagy semmit sem látunk a megvalósulásból. Ezért üdvözölni és támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely erre irányul. Ilyesmi történt most a Kecskeméthez tartozó Hetényegyháza esetében. Kecskemét Megyei Város Tanácsának hetényegyházi tanácstagi csoportja, valamint a városi tanács végrehajtó bizottsága hivatalának hetényegyházi kirendeltsége a közelmúltban javasolta: alakuljon elöljáróság Hetényegyházán. A kérést a város tanácsa legutóbbi ülésén (29 szavazattal, 13 ellenszavazattal és 3 tartózkodással) elfogadta, s utasította a közgazdasági osztály vezetőjét: a megyeszékhely 1990. évi költségvetésének elkészítésénél vegye figyelembe az'elöljáróság megalakítását Mivel érveltek a javaslattevők? Legfőképpen azzal, hogy Kecskemét—Hetényegyháza közntűellátása — például vezetékes vízellátása, szilárdburkolatú útjainak aránya — messze elmarad a legtöbb környékbeli, önálló tanácsú te(Folytatás a 2. oldalon)
