Petőfi Népe, 1990. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-17 / 14. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. január 17. Stasi-ostrom az NDK-ban Az NDK-beli állámbiztonsági minisztérium feloszlatásának lassúsága miatt, szabályos ostrommá változott áz intézmény berlin-lichtenbergi központja előtt az Üj Fórum felhívására hétfő este tartott demonstráció. A több tízezer résztvevő erőszakkal behatolt a Rusche-, illetve a Nonnannenstrassén álló hatalmas épületekbe, jelentős pusztítást végezve a berendezésben. A feldühödött tömeg csalódottan állapította meg, hogy az akták már nincsenek a helyükön: gondos kezek megsemmisítették, illetve idejében elszállították őket A tömeg az NSZEP és a gyűlölt „Stasi” összefonódását ócsárolta, többen szórópalackkal harsány jelszavakat mázoltak a lépcsőház és a folyosók falára: „Minden polgár kapja meg a maga Stasi-aktáját!” — „Stasi, Gestapo, KGB, Securitatc: mind vérszopók!”. ELŐSZÖR A NYILVÁNOSSÁG ELŐTT Megjelent a rendőrség szolgálati szabályzata Első alkalommal hozták nyilvánosságra a rendőrség szolgálati szabályzatát. Ezzel kapcsolatban Borsi Tomaj belügyi szóvivő elmondta, hogy az állampolgárok személyiségi jogait közvetlenül érintő rendeletet többek között azért is a lakosság tudomására kellett hozni, hogy az állampolgárok is ismerhessék azokat, élhessenek jogaikkal. A rendőrség alapvető feladatairól egyébként alkotmányerejű törvény készül, a most elkészült és nyilvánosságra hozott szabályzat e törvény életbe lépéséig marad érvényben. A most módosított szabályzat már figyelembe vette az elmúlt évi alkotmánymódosítást, valamint a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosítását. A szolgálati szabályzat — amely a Magyar Közlöny 2. számában jelent meg — 1. pontjában leszögezi, hogy a rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrség védi a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, felderíti, megszakítja a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységet, valamint a Büntető törvénykönyvben meghatározott állam, valamint béke elleni bűncselekményeket. A rendőrség védi minden állampolgár élet- és vagyonbiztonságát, a közterületen és egyéb helyeken biztosítja nyugalmát. A közrend és a közbiztonság megsértése vagy veszélyeztetése esetén a rendőr jogosult és köteles bárkivel szemben szol- gálatilag fellépni. A rendőr olyan esetben szolgálaton kívül is jogosult és köteles fellépni, ha szolgálatban lévő rendőr nincs jelen vagy a szolgálatban lévő rendőrt intézkedésében segíteni kell. A rendőr szeszes ital hatása alatt szolgálatilag nem léphet fel, nem intézkedhet, kivéve a Btk.- ban megfogalmazott jogos védelem és végszükség esetén. A szolgálati'fellépés esetén a rendőr az intézkedés megkezdése előtt köszön, majd vezetéknevét és rendfokozatát közölve bemutatkozik. A bemutatkozás mellőzhető, ba az intézkedés jellege vagy körülményei / miatt az célszerűtlen, ületve a késedelem veszélyével jár. Az intézkedés végét az „intézkedést befejeztem” szavakkal közli. Az állampolgárokat nemüknek és életkoruknak megfelelően a polgári életben szokásos módon kell megszólítani, a rendőr csak gyermekeket vagy nyilvánvalóan fiatalkorú személyeket tegezhet. Hivatalok épületeibe, vállalatok területére, nyilvános vagy a közönség befogadására szolgáló, illetőleg a közönség részére nyitva álló helyiségbe, vagy területre, valamint magánlakásba a rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása, valamint a bűncselekmény megszakítása érdekében felkérésre és segélykiáltásra, továbbá a lakcím-bejelentési szabályok megtartásának ellenőrzésére bármikor beléphet. A rendőr szükség esetén erő- * szakkal is jogosult a magánlakásba belépni, ha segélykiáltást hall, illetőleg ez súlyos bűncselekmény megszakítása, súlyos bűntett elkövetésének, valamint elfogató parancs alapján körözött személynek elfogása érdekében szükséges. A szolgálatban lévő rendőr a bűncselekményt elkövető üldözése és elfogása érdekében is csak külön engedéllyel léphet be a Parlamentbe, a Minisztertanács Hivatalába, a Honvédelmi és a Külügyminisztériumba, valamint például szavazóhelyiségbe is. A rendőr jogosult és köteles igazoltatni azt a személyt, akinek igazoltatása — Személyazonosságának megállapítása érdekében — szükséges. A rendőr bűncselekmény és szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén, tárgyi bizonyítási eszköz felkutatására járművet, csomagot átvizsgálhat. A személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedések: bekísérés, elővezetés, előállítás, elfogás. A rendőr — a támadásra, illetve az önmagában való kártevésre alkalmas tárgyak elvételére — átvizsgálhatja annak a személynek a felsőruházatát, akivel szemben a személyi szabadságot korlátozó rendőri intézkedést foganatosítja. A ruházat átvizsgálását lehetőség szerint azonos nemű személy végzi. Ha erre nincs lehetőség, akkor a nem azonos nemű személy ruházatának átvizsgálását úgy kell végezni, hogy az aránytalan erkölcsi sérelmet ne okozzon. Bűncselekmény elkövetőjének üldözése és elfogása, valamint a baleset áldozatának elszál- lítása érdekében a rendőr jogosult köz- használatú, közületi és egyéb járművet igénybe venni. Ha a bekísért, az elővezetett, az előálb'tott vagy az elfogott személyen külsérelmi nyom látható, akkor őt, továbbá az ön- és közveszélyes személyt azonnal meg kell vizsgáltatni orvossal. A sérültet nyilatkoztatni keD arról, hogy a sérülését hol, mikor, milyen körülmények között szenvedte el. A kényszerítő eszközökkel kapcsolatban a szolgálati szabályzat úgy rendelkezik, hogy a rendőr köteles szolgálata jogszerű teljesítése közben intézkedéseinek érvényt szerezni, és ennek érdekében joga van — előzetes figyelmeztetés után — kényszerítő eszközök alkalmazására. Ilyennek számít: a testi kényszer, a könnygázszóró palack, a bilincs, a gumi- bot, a szolgálati kutya alkalmazása, az útzár és a fegyverhasználat. A kényszerítő eszközöket —■ a bilincs kivételévél — csak az ellenszegülés leküzdéséig szabad alkalmazni. A fegyverhasználattal kapcsolatban a szabályzat előírja, hogy a rendőr a fegyverét csak végső esetben használja, ha ez a feladatának teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges. A szolgálati szabályzat rendelkezik egyebek közt a rendőrök nyilvános szerepléséről is, eszerint a rendőr a sajtó, a rádió és a televízió megkeresése alapján az egyes bűncselekményekről a szolgálati titok megőrzésével, a személyiséghez fűződő jogok tiszteletben tartásával saját illetékességének határain belül nyilatkozhat. Rendkívüli, vagy váratlan eseményekről, egyes kiemelt bűncselekményekről csak a Belügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének hozzájárulásával szabad nyilatkozni. További hitelek — együttműködés : I (Folytatás az 1. oldalról) külügyminisztériumok között is legyen rendszeres a konzultáció. Japán részről felvetették a törvényhozó t.esíületek, parlamenti .bizottságok közötti kapcsolatok kiépítésének igényét, s a magyar fél ezt helyesléssel fogadta. Ide tartozik, hogy Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, kedden a Parlamentben fogadta a japán képviselőház, illetve a szenátus négy tagját, akik a japán miniszterelnök kíséretében tartózkodnak Magyarországon. A japán fél egyetértett azzal a magyarjavaslattal, hogy a két ország kössön beruházásvédelmi szerződést. A magyar—japán plenáris tárgyalásokat követően H ugyancsak a Parlamentben — Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök fogadta Kai(u Tosi- kit. Törvény- javaslat a vallás- szabadságiól, a sajtóról Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése A MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG ÜLÉSE A Nemzeti Vagyonügynökségről A közvélemény által is régóta sürgetett törvényjavaslatokról, az állami tulajdon elherdálását megakadályozó jogszabálytervezetekről tárgyalt keddi ülésén az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Az agrár Cépviselők a parlamenti bizottságok közül elsőként vitatták meg a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozásáról, feladatairól szóló törvény szövegét, és ahhoz kapcsolódóan az állami vállalatokra bízott vagyon védelmét célzó jogszabály tervezetét. Az elképzelések szerint mindkét törvény április 1-jével lépne hatályba, és azok alapján az állami tulajdon átalakítása ellenőrzötten, a társadalmi érdek érvényesülését biztosítva folytatódna tovább. Mint Nagy István pénzügyminiszter-helyettes rámutatott: a külföldi töke bejövetelét eddig az is hátráltatta, hogy a partnerek nem tudták, Magyarországon tulajdonképpen kik is az igazi tulajdonosok, kivel tárgyaljanak üzleti szándékaikról. Ebben a kérdésben is tiszta helyzetet teremtene a Nemzeti Vagyonügynökség létrehozása, amely az állami tulajdon törvényben meghatározott része felett gyakorolná a tulajdonosi jogokat. A vagyonügynökség tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrizné, de számadással tartozna az Országgyűlésnek is. Az állami tulajdon védelméről szóló törvényjavaslat pedig a vagyonügynökség számára lehetővé tenné, hogy bizonyos értékhatárokon felül felügyelje a jogkörén kívül eső, de ugyancsak állami tulajdonnak minősülő értékek eladását, vagy lizingszerződés formájában történő átadását. Jogosítványa kiterjedne arra, hogy adott esetben, ha az ilyen üzleti akció társadalmi érdeket sértene, akár meg vétójoggal is megakadályozza annak létrejöttét — hangsúlyozta Martonyi János, a reprivatizáció kormánybiztosa. E két törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselők elsősorban azt a passzust vitatták, amely szerint a vagyonügynökség kezdeményezhetné az önkormányzó állami vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését. Többek szerbit ez a kitétel ilyen általános formában nem fogadható el, pontosan körül kellene írni, hogy melyek lehetnek azok az okok, amelyek idevezethetnek. Erről azután hosszas vita bontakozott ki a képviselők és a kormány szakemberei között. „Ilyen megértésre A keresetnélküliek között legtöbb nem a szakmunkás és a szellemi dolgozó Az Országgyűlés kulturális bizottsága a vallásszabadságról szóló törvényjavaslatot, valamint a sajtótörvény módosítására vonat-' kozó törvényi rendelkezéseket is elfogadásra javasolja a parlamentnek. Mindkét tervezetet — az igazságügyi tárca képviselőjének előterjesztésében — keddi ülésükön vitatták meg a kulturális bizottság tagjai. A vallás- és lelkiismereti szabadságról szóló törvénytervezetről Fluckné Papácsy Edit, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: A törvénytervezet alapkoncepciójáról az igazságügyi tárca képviselője kifejtette: alap- elveiben teljeskörűen érvényesül az állam és egyház szétválasztásának elve. Ennek részeként az állam lemond arról, hogy bármilyen formában véleményezze az egyházi vezetők kiválasztását, és semmiképpen sem avatkozik az egyház belső ügyeibe. Az új törvény garantálja valamennyi egyház és felekezet egyenjogúságát, ugyanakkor magába foglalja a vallásgyakorlás és a lelkiismereti szabadság törvényi garanciáit. A sajtótörvénnyel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a most beterjesztésre váró módosítások elsősorban a lapengedélyezést könnyítik, illetőleg a személyiségi jogok fokozottabb védelmét segítik. így a tervezet értelmében a jövőben az időszaki lapok külön engedély nélkül, csupán a bejelentés kötelezettségével indíthatók, s az engedélyeket nem a Minisztertanács Hivatala, hanem a bíróság veszi majd nyilvántartásba. A személyiségi jogok védelmét szolgáljá a tervezetnek az az intézkedése, hogy e jogok sajtó útján történt megsértéséért a bíróság akár S00 ezer forint kártérítést is kiszabhat. Zsig- mond Attila képviselő javaslatára a bizottság egyetértett azzal: ezt az összeget emeljék 1 millió forintra. Többen megfogalmazták: a választások közeledtével mind jobban érzékelhető, hogy a tömegkommunikációs eszközök milyen nagy erőt képviselnek, s erre annál is inkább oda kell figyelni, mert — a képviselők véleménye szerint —.olyan a jelenlegi politikai erőtér, amely alkalmat adhat torzításokra, sőt, manipulációra is. Kiderült továbbá a hozzászólásokból, hogy a törvényhozás tagjai aggódnak a pártoktól független, úgymond támogatók nélküli lapok sorsáért, illetve azokért az orgánumokért, amelyek a mostani versenyhelyzetben is vállalják a tisztességes, korrekt tájékoztatást, s nem szenzációhajhászásra törekednek. Többször felvetődött a vitában a megyei napilapok sorsa is, hiszen — miként a felszólalók is rámutattak — az ország lakosságának nagy hányada e lapokból tájékozódik. A képviselők végül is egyetértettek abban: a megyei napilapok helyzetét helyi közmegegyezés alapján lehet rendezni. A kulturális bizottság ülésén szóba került még — külön napirendi pontként — a Kos- suth-díjra vonatkozó törvényjavaslat is. A képviselők úgy vélekedtek: a jelenlegi inflációs időszakban a díjjal járó összeget nem lehet konkrétan meghatározni. Ezért azt az álláspontot képviselték: a díj összege a mindenkori éves átlagkereset ötszöröse legyen. (Ez a mostam számítások szerint kb. 400-450 ezer forint.) számítottam” Glatz Ferenc bukaresti látogatása Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat kedden Glatz Ferenc művelődési miniszter. A Magyarország és Románia közötti kulturális és oktatási együttműködés kérdéseit tekintette át Andrei Plesu román művelődésügyi miniszterrel és Mihai Sora oktatásügyi miniszterrel. A tárgyalásokat összegezve, Glatz Ferenc az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy „ötpontos csomagterwel” érkezett, tele olyan javaslatokkal, amelyek elősegítik a régóta működésképtelen kapcsolatrendszer feloldását, a jó együttműködés kialakítását kulturális és oktatási téren. — A megbeszélések a kölcsönösség jegyében zajlottak le, ... szinte egymásra licitáltunk a javaslatokkal. Ilyen megértésre nem számítottam. Mi azt javasoltuk, hogy sürgősen dolgozzunk ki egy olyan akcióprogramot, amely az idei évre szól, és aztán kezdjünk egy távlati együttműködésre vonatkozó megbeszélés-sorozatot. Kezdeményezésünk nagyon jó fogadtatásra talált. Február 3-án és 4-én mindkét miniszteri tárgyalópartnerem Budapestre jön. Létrehozzuk a magyar —román kulturális vegyes bizottságot, és aláírjuk a megállapodásokat. Javasoltuk a román kultúrj értékeinek jobb megismerését. E célból román művészek, írók, tudósok meghívását nyújtottuk át, amelyet szintén nagy örömmel fogadtak. S ami nagyon jólesett, mindig hozzátették: a romániai magyarok és a romániai románok együttesen tesznek eleget ezeknek a meghívásoknak. Elvi megállapodás jött létre, hogy segítséget nyújtanak a magyarországi román nyelvű iskolák működtetéséhez tankönyvekkel és tanárok továbbképzésével. Külön nagy teret szenteltünk a magyar oktatás helyzetének a megtárgyalására, a Romániában kialakult súlyos mulasztások felszámolására és gyors pótlására. Tájékoztatást kaptunk arról, hogy ősszel Kolozsváron megkezdi tevékenységét a Bolyai Egyetem. Ennek újraindításához mi személyi és tudományos segítséget adunk, mivel partnereink erre kértek bennünket. A művészcserék teljesen nyitottak és szabadak lesznek, nem kell hozzá kormányzati engedély, a felső vezetés ezekhez támogatást biztosít. így a Nemzeti Színház, az Operettszínház, az Állami Operaház romániai vendégszereplésre utazik tavasszal. Budapesten bemutatkoznak a román képzőművészet képviselői. Nagyon jelentősnek tartom, hogy megállapodás jött létre magyar újságok és folyóiratok romániai előfizetésére és terjesztésére. (Folytatás az 1. oldalról) Megyénkben a munkanélküli-segélyben részesülők száma 54-ről 149-re emelkedett az év utolsó negyedében. Elgondolkodtató, — mondhatni riasztónak is —, hogy a legtöbb regisztrált munkanélküli a szakmunkások és a nem fizikaiak (tehát részben az értelmiségiek) között tálálható! A számok alapján úgy tűnik, a betanított munkásokat fenyegeti másokhoz képest legkevésbé az a veszély, hogy kereseti lehetőség nélkül maradnak. Érdekes adatsor (Folytatás az 1. oldalról) seket, a nőket és a gyermekeket sem. A hatóságok több, szénné égett tetem-* re bukkantak. Hétfő estig a Szovjetsz- kaja Rosszija beszámolója szerint ötven pogrom volt. Az áldozatok pontos számáról nincsenek pontos adatok. A belügyi csapatok és a rendőrség egységei több mint hatszáz örmény életét mentették meg. Egy részüket, mintegy 110 embert már biztonságos fieiyre^szállitóttak',’ "sv 'elkészült'1 áz üldözöttek tengeren íörténő kitelepítésének tfervél A hírek szerint nehéz helyzetben vannak a pogromok megakadályozására kivezényelt belügyi csapatok, mi(Folytatás az 1. oldalról) A közlekedési dolgozóknak címzett „hegyibeszéd” helyett mégis, másoknak szeretnék szólni! Kérek minden személygépkocsi-vezetőt, minden termelőszövetkezetet, minden vállalatot: segítsenek! Segítsenek, fogjanak össze, szervezzék meg — bármily kevésnek is tűnik ez az egyetlen napi —, hogy csütörtökön reggel is bejuthassanak az óvodások az óvodába, az iskolások az iskolába, a dolgozók a munkahelyeikre! Ma, szerda este a televízióban nyilvánosságra kerül, hogy csütörtökön a következő: megyénkben a hosszabb ideje munkaviszonyban nem állók közül 460-nak a magatartásából arra lehet következtetni, hogy nem is akarnak dolgozni, illetve nem jogosultak a foglalkoztatáspolitikai segítségek egyikére sem. Tizenketten közhasznú munkát végeznek, 149-en munkanélküli-segélyt kapnak. 35-en átképzési támogatásban részesülnek (és tanfolyamot végeznek), 103-an újrakezdési kölcsönt kaptak (ők egy hónapnál hosszabb ideje szerepelnek a nyilvántartásban.) ^ jyj vei az azerbajdzsáni hatóságok szabotálják ellátásukat. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a katonáknak a vonatkozó parancs értelmében fegyver nélkül kell megvédeniük a rászorulókat, míg a tömegben sokaknál lőfegyverek is vannak. Rendkívül feszült a helyzet az azerbajdzsáni Hanlarszk körzetében. A belügyi csapatok egyenruhájába öltözött örmény és azerbajdzsán fegyveresek falvakat támadnak meg; válogatás nél- ’kül1 füzét nyitnak'á'lakosságra: Gán- dzsében, a volt Kirovábádban ismeretlen' fegyveresek megtámadtak egy katonai raktárát, ahonnan nyolcvan automata fegyvert és egy aknavetőt zsákmányoltak. réggel sztrájkolnak-e a közlekedési dolgozók vagy elfogadták követelésüket. Kívánjuk, hogy a figyelmeztető bejelentés hatásos legyen. De ha nem, akkor induljanak meg az iskolabuszok, a vállalati buszok, a már oly sokszor önzetlenül segítő taxik, a magán-személygépkocsik! Próbáljunk már meg végre egyszer mi, magyarok, egymásért is összefogni! Kovács Klára állampolgár, Kecskemét város külterületének . j tanácstagja Folytatódtak a véres összetűzések Bakuban Felhívás „sztrájktörésre”! Mért nem olvasta Lázár György a Bokor-könyvet? Ismerőseim, köztük gyári dolgozók, értelmiségiek versengve olvasták Bokor Imre mundéros könyvét- Állításai szóba kerültek családi otthonokban, hivatalokban, klubokban. Dicsérték, vitatták; aki adott magára valamit, elolvasta. » Nem így Magyárország egyik legszomorúbb korszakának miniszterelnöke. Még csak zayarba sem jött, amikor a kiskirályok ügyét vizsgáló bizottsági ülésen közölte: nem olvasta a Kiskirályok mundérban című kötetet. Miért? Mást se szokott? Jelentésekből, brosúrákból tájékozódott? Semmitmondó közhelyeket mondott, ha már mindenképpen meg kellett szólalnia. Mondott? Olvasott föl, mert ez így volt szokás „akkoriban". Igazolni tudta magát; csak megbízható forrásból merített. Pecsétes állásfoglalásokból, testülegi döntésekből- Nyilván tisztában volt azzál, hogy annál hosszabb ideig maradhat, minél szürkébb, jellegtelenebb. Tudta: a kontraszelekciónak (az érdemteleneknek, a tehetségteleneknek, a tanulatlanabbaknak kedvező körülményeknek) köszönhette karrierjét. Az is lehetséges, hogy biztonsága érdekében titkolta gondolatait, ismereteit, nehogy véletlenül egyszer is okosabbnak, tájékozottabbhak látszódjék patrónusánál. Talán ösztönösen érezte; eredeti gondolkodó egyéniség hosszú idéig nem maradhat meg Kádár János közvetlen környezetében. Ahogy Öregedett a főtitkár, úgy viszolygott egyre türelmetlenebbül a szakemberektől, az önálló gondolkodá- súaktól. Hit kiszolgálója talán ezért idegenkedett Bokör Imre könyvétől. Már a címe is idegesíthette. Arra is gondoltam, hogy talán hó végén akarta megvenni a,könyvet, de addigra már elfogyott a nyugdíja. Ismereteim szerint ugyanis alig hatszor- hétszer annyit kap, mint egy átlagnyugdíjas. Talán elfoglaltságai akadályoz- 1 ták ? Megbízható forrásokból tudom, hogy Kádár J,ános arra kérte a pártfő- titkár-helyettesnek menekített Lázár,György kecskeméti kötődésű titkárnőjét, hogy minden ebéd után dugja ágyba főnökét. O maga is szundítani szokott, tudja, jót tesz a déli ejtőzés. Meg kell becsülni kitűnő'munkatársát.- Egyetlen magyar kormányfő sem kapott és költött el annyi hitelt, mint Lázár György. Hogy ezeket vissza is kell fizetni? Kamatostul? Ez a kormányfőt legkevésbé sem érdekelte, izgatta. Miért csodálkozunk azon, hogy kezébe sem vette az év szenzációját? : Heltai Nándor Elöljáróság alakul Hetényegyházán (Folytatás az 1. oldalról) lepülésekétől. Ezért elengedhetetlennek tartják az önkormányzat kialakítását, azt, hogy Hetényegyházán, saját döntési jogkörben, fejlesztési célú pénzeszközökkel rendelkezzen egy, a városi tanács helyi tagjaiból álló elöljáróság. Ugyanis ott dönthető el igazán: elsősorban mire van szüksége a lakosságnak. Márpedig a hetényieknek sok mindenre szükségük lenne. Javítani kellene a már említett vízellátást, a szilárd burkolatú út- és járdahálózatot, iskolai tornacsarnok, több óvodai férőhely, valamint idősek napközi otthona kellene, hogy csak a legfontosabbakat említsük. „ A rövidesen megalakuló elöljáróság nem csak a rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználásáról dönt, hanem általában képviseli majd a település lakóinak érdekeit a városi tanácsban, s öntevékenyen szervezi a közösség életét, . , A tanácstörvény jelentős jogosítványokat biztosít az elöljáróságnak. Csupán példaként említjük, hogy indítványára össze kell hívni a város tanácsát, s javaslatát fel kell venni a tanácsülés napirendjeinek- sorúba, úgyszintén a végrehajtó bizottság tanácskozásainak a programjába. A településrész önkormányzati szerve beszámoltathatja a nem tanácsi, helyi szerveket, tájékoztatást kérhet tőlük a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló tevékenységükről. Szociális segélykeretek felhasználásáról dönthet, utcákat, tereket nevezhet el. Jóváhagyja a területén működő közművelődési intézmények progpamját, szabályozná a piaci árusítás rendjei stb. A hetényegyházi elöljáróság megalakításáról hozott megyei városi tanácsi döntés azért is jelentős, mert ez az első eset Kecskeméten, amikor elkülönült városrész népképviseleti-önkormányzati testületet kért és kapott, mely része lesz a megyei városi tanács szervezetének. Az eset példaértékű lehet, mivel Kecskeméthez több elkülönült település tartozik, s természetesen azok is követhetik a hetényieket. Egyébként az elöljáró választására — aki csak helyi lakosú tanácstag lehet — a Hazáfias Népfront helyi bizottsága tesz majd javaslatot,’ de joga lesz erre az elöljáróság bármely tagjának is. Az elöljárót titkos szavazással választja majd meg az elöljáróság. A megyei város tanácsának szervezeti és működési szabályzatát módosítani kell, az elöljáróság létrehozásához szükséges passzusokkal. Erre a következő tanácsülésen kerül majd sor. Rapi Miklós $ l*'
