Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-14 / 296. szám

• PETŐFI NÉPE t 1989. december 14. TBILISZI, SZÓFIA, PRÁGA Szennyes ügyek Kelet-Európábán Horn Gyula Brüsszelben (Folytatás az 1. oldalról) Németh Miklós tárgyalásai Londonban (Folytatás az 1. oldalról) A véres összecsapásba torkol­ló áprilisi tbiliszi tüntetés nem volt ártatlan megmozdulás, a belügyi alakulatok jogszerűen léptek fel, igaz, jobb irányítá­sukkal el lehetett volna kerülni az áldozatokat — mondta a Szovjetszkaja Rosszija szerdai számában Vlagyimir Vasziljev, a szovjet katonai főügyész he- . lyetjese. Vlagyimir Vasziljev a még fo­lyó vizsgálat alapján fest képet arról, hogy korbácsolták fel a nacionalista és szakadár erők a szovjetellenes hangulatot. A szervezők felhívására a tünte­tők kövekkel, üvegekkel, fém- rudakkal, házilagos készítésű pokolgépekkel és gyújtóbom­bákkal fegyverkeztek fel. A ka­tonai ügyész részletesen felvá­zolja, hogy milyen terv készült a kormányház előtti tér megtisztí­tására,'a környező utcákon levő torlaszok eltávolítására. Az el­képzelések azonban nemi való- i sultak meg maradéktalanul, egyes egységek késve léptek ak­cióba. így alakulhatott ki hatal­mas tumultus a téren. A videofelvételek szerint a szakadárok saját osztagokat alakítottak ki, főként sporto­lókból: az osztagok ellenálltak a tömeget oszlató karhatalmi ala­kulatoknak, majd visszavonul­tak, ám közben a segítségükre siető fiatalokkal együtt az éh­ség- és ülősztrájkot folytatók közül tizennyolcat eltapostak. Vlagyimir Vasziljev nem ta- i gadja, hogy a deszantosok hasz­náltak gyalogsági ásót a tömeg szétzavarásánál, de emiatt csak heten sérültek meg: a halottak között nem volt olyan, akit „la­pátokkal aprítottak volna misz- likbe”. Az ügyész szerint nem igazak a mérgesgáz bevetéséről szóló híresztelések sem, csak más or­szágokban is használt tömeg­oszlató gázokat használtak: an­nak alkalmázása miatt harminc embert kellett gyógykezelni. A többieket (állítólajg, több ez­ren szenvedtek gázmérgezést) szándékosan vették fel a tömeg­oszlatás áldozatainak a listájára —.mondja a vezérőrnagy, hoz­zátéve, hogy „voltak kitalált ne­vek, vagy olyanok, amelyek kétszer szerepeltek a névsor­ban*!; * Todor Zsivkovot, Milko Ba­levet és Vladimir Zsivkovot ki­zárták a Bolgár Kommunista Pártból..A kizárási határozatot egyhangúlag hozta a központi bizottság. A gyorshír a BKP központi bizottságának szerda délutáni üléséről érkezett. Néhány órával előbb még ar­ról volt szó, hogy Zsivkovék párttagságának kérdését majd a politikai bizottság tanulmányoz­za, s ennek eredménye alapján tesz majd javaslatot a központi bizottság következő ülésének. Egyelőre nem világos, mi okozta a fordulatot. A KJB ülésének ebédszünete mindenesetre ele­gendő volt a politikai bizottság javaslatának megfogalmazásá­hoz. A délelőtti ülésen a BKP KB főtitkára, az Államtanács elnö­ke, Petar Mladenov még azt ja­vasolta: a politikai bizottság na­gyon figyelmesen, mélyreható­an elemezze azt a politikai kárt, melyet az említettek tevékenysé­ge okozott, s a következő KB­ülésen adjon róla teljes értéke­lést. Ami pedig Zsivkovék tör­vénysértéseit illeti, azokkal — mondotta — a megfelelő szer­veknek kell foglalkozniuk. Mla­denov javaslatát ezen a ponton három ellenszavazattal elfogad­ták. A KB-ülésnek az eredeti ter­vek szerint lhár a szerda déli órákban be kellett volna feje­ződnie. Az Andrej Lukanov vezette párt- és állami bizottság már megkezdte Todor Zsivkov és családja, valamint környezete jövedelmének és kiadásainak, a korrupciós meggazdagodások­nak, az ugyancsak Zsivkovhoz kötődő Ljudmila Zsivkova Nemzetközi Alapítványnak, a Bulgária 1300 éve alapítvány­nak és a Béke Zászlaja Alapít­ványnak vizsgálatát. Már az el­ső megállapításai elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy az „il­letékes szerveket” is bevonják a további vizsgálatokba. Ezt ma­ga Lukanov jelentette be a BKP KB szerda délelőtti ülésén. Aligha férhet hozzá kétség, hogy az eredetileg a leányának épült bojanai villában jelenleg házi őrizetben levő Todor Zsiv­kov ügye eljut a bírósági felelős- ségrevonásig. Nem valószínű, hogy a vád csupán a „túlkölte­kezés” lenne: a vizsgálat kiterjed az 1956 után a pártból kizárt, el­ítélt vagy ítélet nélkül, de tisztá­zatlan körülmények között meghalt személyek ügyeire is, külön hangsúllyal Trajcso Kosztovra. Vélhetően sokuk * meghurcoltatása, egyes esetek­ben a halála szárad Zsivkov lel­kén — szinte kizárólag olyan emberekről van ugyanis szó, akik — mielőtt eltűntek volna a politikából vagy az életből - valamiben ellentmondtak Zsiv- kovnak. Kosztov a sztálini idők első számú bulgáriai áldozatá­nak tekinthető. * A csehszlovák szövetségi par­lament kedden késő estig tartó ülésén határozatot fogadott el, amelyben a nemzetközi jog nor­máinak és a szuverén államok közötti kapcsolatok elveinek megsértéseként elítélte az öt VSZ-tagállam 1968-as csehszlo­vákiai katonai beavatkozását. A parlament azt hangsúlyozta, Csehszlovákia népe képes lett volna önállóan megoldani élet- fontosságú problémáit, megva­lósítani a demokratikus szocia­lizmust. A katonai beavatkozás lehetetlenné tette a helyzet poli­tikai megoldását, hozzájárult a gazdasági és társadalmi refor­mok felszámolásához és meghi­úsította azt, hogy Csehszlová­kia saját demokratikus útján va­lósíthassa meg a szocializmust. A parlament az 1968-as katonai beavatkozást elítélő nyilatkoza­tában támogatásáról biztosítot­ta a csehszlovák kormánynak azt a törekvését, hogy az euró­pai leszerelési folyamattal össz­hangban vonják ki a szovjet csa­patokat Csehszlovákiából. A november 17-ei eseménye­ket kivizsgáló parlamenti bizott­ság megállapította, hogy Milos Jakes volt főtitkár és Miroslav Stepan volt prágai pártvezető politikailag felelős a rendőri be­avatkozásért, Stepan közvetle­nül befolyásolta az akciót, ezért felmerülhet nemcsak a politikai, hanem a bűnügyi felelőssége is. egyre erőteljesebben jelennek meg a re­alizmus és a felelősség elemei — hang­súlyozta. — Tudatában vagyunk annak, hogy a célt mindenekelőtt saját erőfeszítése­inkkel, a társadalmi és gazdasági rend­szer teljes átalakításával érhetjük el. Ennek megfelelően számítunk a velünk azonos értékeket vallók támogatására, különösen az Európai Közösségek or­szágaira. Eltökéltek vagyunk abban, hogy a programot végrehajtjuk akkor is, ha ez kezdetben társadalmi konflik­tusokkal jár. ' A tervezett és elkezdett gazdasági lépések fő irányait a külügyminiszter az alábbiakban foglalta össze: — A tulajdonreform, a széles körű privatizáció, a magántulajdon expanzi­ójának elősegítése és az intézményi be­fektetők tulajdonának fejlesztése: a rendszerváltásnak ez az egyik sarokkö­ve; — Annak a folyamatnak a megkez­dése, amelybe beletartozik az állam szerepének az átértékelése, kivonása az üzleti döntésekből, a belföldi gazdaság általános liberalizálása és dereguláció­ja, a piac fejlődését akadályozó korlá­tok lebontása és á modern, monopóli-' umellenes versenyszabályozás kiépíté­se; — A világgazdasági nyitás; — A piac hiányzó intézményeinek kiépítése; — A modern jóléti állam viszonyla­gos autonómiával rendelkező szociál­politikai -intézményeinek a megterem­tése; — A széles körű autonómiával ren­delkező települési önkormányzatok ki­építése. Ez az illedelmes hangnem meglepő, hisz az egészségügyi ellátás anomáliái nem valószínű, hogy Kiskunfélegyhá­zát elkerülték volna. Elgondolkodtató, hogy bár a tanács egészségügyi osztá­lyán szinte naponta „lecsapódik” a mű­ködés zavarainak következménye, a ta­nácstagok — nem tudni, milyen oknál fogva — nem éltek azzal a jogukkal és kötelezettségükkel,. amellyel választóik érdekeik képviseletére delegálták őket abb^ 3 jestjiljetbe, amely,egyébként;.— a jelenlegi közigazgatási rendszerben — közvetett felügyeletet gyakorol az egészségügyi intézmények'felett. Végül js dr. Kardos András tanácsel­nök foglalta össze a vitát és zárszavá­ban köszönetét- fejezte ki az egészség- ügyi dolgozóknak. Külön kiemelte, hogy Kiskunfélegyházán jelenleg a pe­dagógusok átlagfizetése magasabb, mint az orvosoké. (Természetesen nem az összjövedelmük, az jóval kisebb.) Hosszadalmas ülésezésre került sor tegnap délután Kiskunhalas Város Ta­nácsán, a szokásos jelzésű időpontot egy órával előbbre hozták, talán szá­mítva arra, hogy „Luca széke” kísérte­ni fog, s nem végeznek a terjedelmes előterjesztésekkel időben. A tanácsülés napirendjén a testület jövő évi tervének megállapításán túl, a városfejlesztési bizottság beszámolója s* az újabb, módosított lakásügyi tanács- rendelet szerepelt. Az utóbbi rendelet megalkotását eh sősorban a város jelenlegi gazdasági helyzete — tudniillik, hogy az. elkövet­kezendő időben nem épülnek újabb, elosztható lakások —, s az igénylők jövedelemviszonyaiban, a hitelfeltéte­lekben történt változások indokolták. Az új rendelet értelmében a tanács ezentúl nem kér igénylési letétet, sőt — a már előt^karékos lakásban élők kivételével — az eddigi betéteket is fel­oldják. Lényeges változás továbbá* hogy a szociális jellegű tanácsi bérlakás igényjogosultsági feltételei is módosul­tak! Az egy főre jutó jövedelemhatár A stratégiai, a keresletszabályozási és a fizetésimérleg-célkitüzések össz­hangban állnak az IMF elképzelései­vel. Ezen áz alapon fogja Magyaror­szág megkötni a készenléti hitelegyez­ményt, azzal a céllal, hogy a program a választások után több évre kiteijesz- hető legyen. Egyértelmű jeleket lát Bu­dapest arra, hogy a nemzetközi üzleti élet is bizalommal ’közelíL Ma­gyarországhoz, amit mutat az, hogy sikeres nemzetközi nagyvállalatok je­lentős érdekeltségekre tettek és kíván­nak szert tenni Magyarországon. A külügyminiszter a következőkben felhívta arra a figyelmet, hogy a Ma­gyar Köztársaság súlyos adósságszol­gálati kötelezettségek szorításában hajtja végre azokat a mélyreható gaz­dasági-társadalmi változásokat, ame­lyek elősegíthetik kitűzött céljának el­érését. „A nemzetközi pénzügyi kapcsola­tokban ugyanakkor rendkívül paradox helyzet alakult ki. Azok az országók, amelyek (mint hazánk) a fejlesztési le­hetőségeiket behatároló súlyos adós­ságkötelezettségeik ellenére .megtartot­ták fizetőképességüket, és kiemelt je­lentőséget tulajdonítottak annak, hogy jó adósnak tartsák őket, hátrányba ke­rültek a többszörösen átütemezni 1 kényszerülő, moratóriumot bejelentő országokkal szemben” — jelentetti ki beszédében Horn Gyula. A magyar külügyminiszter aláhúzta: —■ Változatlanul fenn kívánjuk tartani fizetőképességünket. Befejezésül kijelentette: „Ez a demok­rácia ma még támogatásra szorul.” Délután a 24-ek hozzászólásaival folytatódott az értekezlet. Eddig már elérte az 1 milliárd dollárt a lengyel stabilizációs alapra történt felajánlá­sok összege. A közösség bizottsága összesítéseket tett közzé a 24-ek által eddig a két országnak felajánlott támogatásról. Ezt követően a város munkaerő- ellátottságának helyzetéről és a továb­bi feladatokról készült tájékoztató ke­rült napirendre, mondhatni, óriási vitát kiváltva. Mint ismeretes, a kiskunfél­egyházi üzemek többsége — bár ezt az évet eredményesen reméli zárni — ren­geteg problémával küszködik. Hóna­pok óta izgalomban tartja a közvéle­ményt, hogy melyik üzem tervez lét­számleépítést, melyiknek lesz munkája, megrendelésé jövőre is: Sióval, á mun­kanélküliség réme sok kiskunfélegyhá­zit márriogat. A kimutatás szerint 180- 200 üres munkahely vár alkalmas em­bert a betöltésre, ugyanakkor nyolcán kapnak munkanélküli-segélyt, 60-70 igénylő jelentkezett az újrakezdési köl­csönre (22-en meg is kapták). A dispu­ta azon mérgesedett el, hogy ha ennyi munkalehetőség van, miért kell mun­kanélküli-segélyt folyósítani? Végül kis gazdasági szemináriummá alakult át a tanácsülés, tanácstag tanácstagot győzködött, hogy a piac, a verseny mi­családok esetén négyezer, egyedülállók esetén ötezer forint lesz ezután, s az ingóvagyon határértéke is megemelke­dett 300 ezer forintra. Módosult a ta­nácsi bérlakás visszaadása után járó térítés, eszerint tíz év után már nyolc­szorosát fizeti a tanács a bérlőnek a lemondás fejében. A lakáscélú helyi támogatás feltételei a jövőben a következők lesznek: Az eddigi lehetőségeken túl, adhat még ka­matmentes kölcsönt, illetve vissza nem térítendő támogatást a tanács a ma­gánforgalomban lebonyolított lakás­vagy telekvásárláshoz, az építkezés be­fejezéséhez bankhitel kiváltására, vala­mint kölcsöntörlesztő részlet átvállalá­sára is. A jogosultságra' megszavazott jövedelem határa családok esetén: az egy főre jutó nettó jövedelem 6000, gyermektelenek esetében 7000 forint le­het. Megszüntette a rendelet az eddigi előtakarékos rendszert, mivel a már említett ok miatt nem tud a fiataloknak biztosítékot adni az öt éven belüli la­káshoz jutásra. Felülvizsgálta a tanács a város áfta­kelet-európai fejleményekről. Kiemel­te, hogy Mihail Gorbacsov és a,szovjet vezetés olyan változásokat kíván meg­valósítani, amelyek a Szovjetuniót a világ más nemzeteivel együttműködve, korszerű országgá teszik. Margaret Thatcher * hangoztatta, hogy megítélése szerint Gorbacsov el- pök erősei» érdekelt a magyarországi reform sikerében, mivel Magyarország jó példája e siker reális lehetőségének. A magyar kormányfő egyetértett a mi­niszterelnök asszonnyal abban, hogy a Nyugatnak — a kelet—nyugati kap­csolatokra gyakorolt hatása miatt — fontos érdeke a Szovjetunióban zajló változások sikere és ehhez meg kell ad­nia minden lehetséges támogatást. A magyar helyzetről adott tájékozta­tójában Németh Miklós hangsúlyozta, bogy megkezdődött a békés átmenet második szakasza. A lezáruló első sza­kasz ismérvei között kiemelte, hogy az uralkodó párt lemondott vezető szere­pének alkotmányos deklarálásáról, „lebontottuk az állampártot és a párt­államot, működik a többpártrendszer, szembenéztünk a múltunkkal”. „Mindezt nagyon gyorsan kellett véghez vinni — mondotta, — mivel az 1968 utáni időszakban kiderült, hogy gazdasági reformokat nem lehet válto­zatlan politikai rendszerben kibonta­koztatni. Eltérően más szocialista or­szágoktól, Magyarországon a változá­sokat nem az utca kényszerítette ki, hanem a párt reformszámya tudatosan kezdeményezte” — hangoztatta Né­meth Miklós. Ezután arról szólt, hogy aJaékés át­menet második .szakaszában ki kell munkálni a piacgazdasághoz szükséges törvényeket, élénkíteni kell a vállalko­zásokat és meg kell teremteni az ehhez elengedhetetlen garancia- és feltétel- rendszert. Hangsúlyozta, hogy az egész lyen következményekkel jár, s hogy a társadalomnak mi a szerepe a vesztesek támogatásában. A tanácselnök bejelentette, hogy a volt MSZMP-székházat használatra átadták a városi tanácsnak, pénteken lesz a leltár. A tervek szerint közműve­lődési célokra hasznosítják. Tudomá­sul vette a tanács, hogy a Suba-féle iskola szeptember elsejétől bezárt. Ki­hirdették az állatok tartásáról készült tánáCSréfidelétet, á Népi Ellenőrzési Bi­zottság felállításáról hózott tanácstör­vényt hatályon kívül helyezték, a tiszt­ségviselőknek munkájuk végzéséért jegyzőkönyvileg köszönetüket fejezték ki. A Félegyházi Hírek című hetilap további megjelenése érdekében a testü­let megszavazta, hogy az újságot a vá­rosi tanács adja ki. Ezt követően arról vitatkoztak, hogy a város címeréül me­lyik változatot fogadják el. A tanács­ülés interpellációkkal ért véget. N. M. lános rendezési tervét is, s a módosítá­sokat jóváhagyta. Néhány területet ezáltal a harmadik építési övézetbe so­rolt át, valamint több előzőleg építési tilalom alatt álló területen feloldotta a korlátozás): Évről évre visszatérő inter­pellációk foglalkoztak ezzel a témával. Az országosan is ismert, súlyos anyagi gondok a sportmozgalomban Kiskunhalast sem kerülték el. Állást kellett foglaljon a város, hajlandó-e tá­mogatni költségvetéséből a sporttevé­kenységet, s há igen, mennyivel. Hosszú vita! után a testület, többségi szavazattal, a támogatás mellett dön­tött, amelynek pontos mértékét a költ­ségvetés tárgyalásakor szabják majd meg. Végül a tanácsülés megköszönve dr. Babar Mária vb-titkár munkáját, tudo­másul vette december 27-ével, koren­gedményes nyugdíjazását. Az új .vb- titkár személyére pályázatot fognak ki­írni. . H. T. reformfolyamat' kulcskérdése a gazda­ság. Ha a gazdaság összeomlik, az egész folyamat megáll. Elsősorban a fejlett nyugati országok tudnak segítsé­get nyújtani. Kifejezte azt a vélemé­nyét, hogy a magyarországi reformok továbbhaladásának előmozdítását szolgáló segítség nem csupán Magyar- ország érdeke, hanem a fejlett országo­ké is. „Nem alamizsnát kérünk, hanem olyan együttműködést, ami hozzásegít céljaink eléréséhez. Mi most bizonyos értelemben azt a csatát vívjuk a szerke­zetváltás tekintetében, amit a brit gaz­daságban küzdöttek meg öt-tíz évvel ezelőtt” -r- emelte ki Németh Miklós. Végül szólt a támogatások leépítéséről, ötven nagyvállalat megszüntetésére vo­natkozó döntésről és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szerkezetváltás­hoz feltétlenül tőkére van szükség. Margaret Thatcher hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal tör­ténő megállapodás után Magyarország komoly segítségre számíthat a Nyugat­tól, ezen belül az Európai Közösségek­től, a huszonnégyektől, azaz az OECD- től és Nagy-Britanniától is. „Nagyon fontos, hogy a magyaror­szági ellenzéki pártok felelős magatar­tást tanúsítsanak, mert a demokrácia nem lehet az ígéretek árverése. Nagyje­lentőségű, hogy a magyar kormány már most kész megtenni a szükséges' nehéz lépéseket” — mutatott rá Tha­tcher asszony, jj Thatcher asszony díszebédjén a két kormányfő kötetlen hangvételű pohár­köszöntőt mondott. A miniszterelnök asszony rendkívül melegen méltatta Magyarország úttörő szerepét, elmon­dotta, hogy csaknem mindenben első volt a reformok és szabadságjogok biz­tosítása terén Kelet-Európábán. Ki­emelte, hogy a magyar kormány nagy bátorságot és elszántságot tanúsított a nehéz lépések megtételében, amit ő mint parlamenti képviselő is nagyra ér­tékel. „A magyar kormányfő erről a láto­gatásáról a brit politikai és gazdasági vezetés barátságának és jóindulatának üzenetét viheti haza” — fejezte be po­hárköszöntőjét Thatcher asszony. Németh Miklós megjegyezte, hogy a magyar kormányt és személy szerint őt magát is sokan őrültnek tartják, ami­att, hogy a választások küszöbén teszi meg a népszerűtlen lépéseket. „Az or­szág érdeke azonban fontosabb, mint a kormány és a miniszterelnök személyes sorsa. Márpedig a helyzet olyan, hogy nem lehet késlekedni e lépésekkel” — mdridöttá Németh Miklós." Németh Miklós megbeszélése Sir Geoffrey Howe-val A hivatalos kormányfői tár­gyalások előtt jMémeth Miklós Sir Geoffrey Howe miniszterel- nök-helyéttessél, az alsóház ve­zérével találkozott hivatalában. Rövid megbeszélésükön á ma­gyar kormányfő áttekintést adott a brit miniszterelnök­helyettesnek a hétvégi nemzeti csúcstalálkozóról, mintegy megindokolva, hogy miért vált szükségessé eredetileg három­naposra tervezett angliai hiva­talos látogatásának lerövidíté­se. Kiemelte: a pártok között egyetértés volt abban, hogy a választási kampányban nem használják ki kortescélokra ,a gazdasági nehézségeket. Sir Geoffrey Howe teljes megértéséről biztosította Né­meth Miklóst. Megjegyezte, hogy amikor a brit konzervatí­vok kormányra kerültek, há­rom egymást követő évben egy­re keményebb költségvetést kel­lett keresztülvinniök. Mint mondott^, ezek közül az 1981- es volt a legszigorúbb, de egyút­tal a legsikeresebb is. Hangsú­lyozta, hogy ilyen helyzetben türelemre és állhatatosságra van szükség. TANÁCSÜLÉS KISKUNFÉLEGYHÁZÁN ÉS KISKUNHALASON (Folytatás az 1. oldalról) Új lakások helyett újabb tanácsrendelet A kommunizmusnak vége A Newsweek december 11 -ei számában Elizabeth nes készített interjút Martin Jacquesszel. Az írás ládítejtt változatát adjuk közre. Martin Jacques 44 éves, a brit Kommunista Párt gréhajtó Bizottságának a tagja. A „Marxism To- y” cimű pártlap szerkesztője. Newsweek: Igaz-e, hogy a kommunizmus korszaka »leg leáldozóban? íacques: Igen. Vége a.kommunizmusnak, ahogy ön látja. Vége annak a rendszernek, amely 1917-ben iletett, s melyre a a túlközpontosítottság, a tekin- piralmiság, a gyenge civiltársadalom volt a jellemző, ok az országok is átalakulnak, akik ma még oly íatatosan kitartanak a régi formánál. Az emberiség ténelmileg előre halad. Ebbe az irányba mutatnak dául a többpártrendszer vagy a demokratikus vá- ztások, de a világpiacba történő beilleszkedés álta­lános jelenségei is. Bár szémtanúi vagyunk a kom­munista korszak letűnésének, gondolatiságának né­mely vonása nem fog nyomtalanul eltűnni. Ezek to­vább 'élnek majd új formák között. Newsweek: Átalakulhat-e a kommunizmus olyan rendszerré, amely esetleg hasonlít a szociáldemokráci­ához? Jacques: A kommunizmus és a szociáldemokrácia közötti történelmi megkülönböztetés egyre inkább veszít lényegiségéből. Ma azt látjuk, hogy a keleti blokk országaiba bevonulnak a nyugati cégek, és előbb-utóbb egy jelentős magánszektor alakul majd ki. Lassan hasonlítani fognak a Nyugathoz, miköz­ben persze megőrzik saját arculatukat. Ma az egysé­ges világ kialakulásának korszaka előtt állunk. Vége a szembenállás időszakának ... A kelet-európai és a szovjet válság kapcsán nagyon kevesen mondják, hogy a kapitalizmus, lám, győzelmet aratott a kom­munizmus felett. A valódi vesztesek mindenekelőtt azok a jobboldali politikai erők, akik a világ megosz­tottságában voltak érdekeltek. Bizonyos tekintetben a sztálinizmus hozta létre az említett jobboldalt, mely kialakulásában szerepet játszott még a hidegháború, a szovjet disszidensek egy része, illetve Szolzsenyicin is. Thathcer asszony épp most javasolja a rövid ható- távolságú arzenál modernizálását, azonban terve nem talál támogatásra. Newsweek: Mi van az eurokommunistákkal? Ho­gyan tudnak a nyugat-európai politikai élet spektru­mába bekapcsolódni? Jacques: Keleten a kommunizmus válsága és ha­nyatlása az eltérő fejlődés következtében alakult ki. Ez természetesen kihat a nyugati pártokra is. Maguk is válsággal küszködnek. Némelyek képesek sikerrel venni az akadályokat, némelyek azonban nem. Nyugat-Európa kommunista pártjait három cso­portba sorolnám. Az elsőbe egyetlen pártként az olasz tartozik, mely országának domináns baloldali ereje. Jó esélyei vannak arra nézve, hogy szociáldemokrata párttá alakuljon át. Csatlakozni kíván a Szocialista Intemacionáléhoz. A második csoportba a franciák, a spanyolok és a görögök tartoznak, melyek vagy átalakulnak, más szervezeti formát felvéve, vagy előbb-utóbb elhalnak. Végül pedig ott vannak a kis kommunista pártok, mint a brit vagy a nyugatnémet, melyek kilátásai alapvetően kedvezőtlenek. Newsweek: Talán csak nem azt akarja mondani, hogy a brit kommunista párt halálra van ítélve? Jacques: A párt előtt ma négy lehetőség áll. Ha nem változik semmi, akkor minden szándék és remény ellenére elhal a párt. Második lehetőség: megváltoz­tatja a nevét, s új politikai elveket követve megpróbál vonzást gyakorolni akár a Munkáspárt vagy a Zöldek irányába, esetleg más szervezett csoportok felé. A harmadik eshetőség, hogy megszűnnek a pártkere­tek, és lazább formák között esetleg fórumként foly­tatja tovább a működését. így azok felé is nyithat, akik nem tagjai semelyik politikai erőnek sem. Végül kapcsolatot kereshet, sőt be is olvadhat a Munkás­pártba. Mindenesetre nem tudom, szerencsés-e, ha a kommunista párt lemond a képviselőjelöltek választá­sáról. (Fordította: Barta Zsolt)

Next

/
Thumbnails
Contents