Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-12 / 294. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. december 12. A MTESZ JÖVŐJE BÁCS-KISKUNBAN Az elnökség állásfoglalása: szükség van a szervezetre és a házra Dr. Horváth György elnökletével tartotta évzáró elnökségi ülését a műszaki és természettudományos értelmiség megyei szervezete. A megbeszélés központi témája a MTESZ megyei (és országos) szervezetének, az ebben tömörülő egyesületeknek a jövője. Konkrétabban: szükség van-e a szervezetre, képes-e hasznosan működtetni (és kell-e, fenn tudják-e tartani) a megyeszékhelyen lévő Tudomány és Technika Házát? Az elnökség tagjai módszer- és stílusváltás mellett a szervezet és a ház fennmaradása, működtetése mellett foglaltak állást. Az átalakulásra még rendelkezésre áll egy esztendő, ugyanis a jövő év pénzügyileg még megalapozott. A fenntartás négymillió forintot közelítő összege a saját bevételekből, állami támogatásokból finanszírozható. Szolgáltatási, szervezési és érdek- védelmi funkciókat lát el a szervezet, a megye műszaki, természettudományi és agrárértelmiségét kívánja összefogni nemcsak jövőre, hanem az ezt követő években is; helyi, önálló szervezetként és kevésbé — vagy egyáltalán nem — akar függőségi kapcsolatban lenni a fővárosi országos központtól, illetve az ugyancsak ott székelő anyaegyesületektől. A ház működtetését a szervezeti célok, valamint a vállalkozási lehetőségek középpontba állításával akarják megoldani. A vezetői feladatok elvégzésére vállalkozót nyilvános pályázat meghirdetésével kutatják fel a jövő év elején. Az ülésen MTESZ-emlékérem átadására került sor. E kitüntetésben részesült Fáik Miklós, a MTESZ kiskunhalasi intézőbizottságának elnöke, Juhász István, az Építőipari Tudományos Egyesület vezetőségi tagja és Lovas István, a Bőr Cipő és Bőrfeldolgozók Tudományos Egyesületének tagja. 1 Cs, 1 Az Országgyűlés építési bizottsága elvetette a lakásgazdálkodási koncepciót Rendhagyó módon kezdődött az Ország- gyűlés építési és közlekedési bizottságának hétfői ülése, ugyanis Nagyiványi András, a bizottság elnöke felkérte a jelen lévő vendégeket és újságírókat, hagyják el a permet, negyedórányi zárt ülést tartanak. Ezt követően másfél pra múlva kerülhetett sor a napirendnek megfelelő tárgyalássorozatra. (A zárt ülésen megvitatott témáról nem adtak tájékoztatást) Több mint két órán át tartott a vita a lakás- gazdálkodásról beterjesztett koncepció fölött, majd a képviselők többsége úgy döntött: nem fogadja el a felkínált megoldási javaslatokat. Ezeket egyébként Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára ismertette a bizottsággal. Elöljáróban reményét fejezte ki, hogy a döntés során nem a pillanatnyi indulatok uralkodnak majd, hanem felülkerekedik a józan ész, és a képviselők az ország érdekét szem előtt tartva szavaznak. Feltétlenül szükségesnek ítélte a jelenlegi lakásgazdálkodás megváltoztatását, hiszen az jóval nagyobb támogatásban részesíti a magas jövedelműeket, mint a kiskeresetűeket, s aránytalanul nagy terhet ró a költségvetésre. A több változat közül kiemelte az úgynevezett „A” variációt, amely a kormány megítélése szerint a legalkalmasabb a lakásgazdálkodás működésképtelenségének megelőzésére, ugyanakkor szociális szempontból is elfogadható. A képviselők a vitában nem tartották eléggé átfogónak a beterjesztett anyagot. Több hiányzó elemre mutattak rá, s tiltakoztak a kedvezményes kamatról kötött megállapodás egyoldalú megszegése ellen. Antihumánusnak minősítették a kormányzati szándékot, olyannak, amely szembeállítja a lakásbérlőket és a lakástulajdonosokat. A képviselők méltatlankodtak amiatt is, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdés tanulmányozására szinte alig kaptak időt, hiszen az utolsó pillanatban juttatták el hozzájuk az előterjesztést. Ezt követően került sor a határozathozatalra. A jelen lévő képviselők többsége elvetette a beterjesztett lakásgazdálkodási koncepciót. Kemenes Ernő igyekezett jobb belátásra bírni (Folytatás az 1. oldalról) ben. Sajnos, nem sikerült helyretennem a logopédiát — ismeri el Hegedűs Deme Pál, a városi tanács művelődési osztályának vezetője. — Miért? . — Nincs jnegfelelő épület a városban. Tavaly rengeteg szóba jöhető házat, helyiséget megtekintettünk. Kivétel nélkül alkalmatlanok voltak arra, hogy a végleges megoldást kínálják. Azt a fajta pénzügyi „játékot” pedig, amit korábban megtettek — hogy félmilliót költöttek valamire, ami utóbb ideiglenesnek bizonyult, majd újabb félmilliót egy másikra, és így tovább — ezt én nem engedélyezem. Az intézet ideiglenes elhelyezésére többé egy fillért sem ad az ágazat. Csak a.végleges megoldásról tárgyalhatunk. Átmeneti megoldás ismét Az évek óta húzódó ügyre tehát isiiét pont került. A hetedik. Az is bízás, nem az utolsó. Decemberben elköl- özik a Nagykőrösi utcából a logopé- lia. Egy háromszobás tanácsi bérlakásba, a Batthyány u. 33. második aneletére. A hírt a lakók — mondjuk alán így — nem fogadták kitörő lelke- jedéssel. . — Ha én ott lakó lennék, bizonyo- an magam se szeretném az épületbe áró 60-70 gyereket — fogalmaz nyer- [én Fazekas István. — Másrészt az a akás a logopédia igényeinek sem ideá- is éppen. — Most három kezelőhelyiségünk 'an, egy szobában pedig az orvos, illet- 'e a pszichológus dolgozik^*— sorolja fytonai Ildikó, a logopédiai tagozat ve- etője. — A váróteremben a szülők oglalhatnak helyet, és természetesen mellékhelyiségekre is szükség van. I Batthyány utcán ezek a feltételek incsenek meg. a bizottságot, mondván: ez az álláspont azt jelenti, hogy elégedettek a jelenlegi lakásgazdálkodással. Véleményé szerint jobb megoldást egyelőre nem lehet kidolgozni, csak azt ígérhetik, hogy a lakosság egyharmadának nem változik a helyzete, kétharmaduk viszont rosszabbul jár. Végül abban állapodtak meg, hogy a parlament decemberi ülésszakának első napján, az ülés előtt ismét összeül a bizottság, s megvitatja a koncepció egy módosított változatát. A tanácskozás ötödik órájában kapott szót Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, hogy ismertesse a tárca jövő évi költségvetési tervezetét. Az írásos anyagból és a szóbeli kiegészítésből kitűnt, hogy több áremelésre is készülnek az építőiparban, illetve a közlekedésben és a hírközlésben. Minden valószínűség szerint emelkedik a benzin fogyasztói ára, s jelentősen nőnek a közlekedési tarifák. A vasúti személyszállítás díjai például 20, az áruszállítás 30 százalékkal növekednek. Ugyancsak 20 százalékkal lesz magasabb a Volán helyi közlekedés és a távolsági autóbuszok tarifája. A legnagyobb mértékben — 45 százalékkal — a helyi tömegközlekedés díjait szándékoznak fölemelni. A hírközlés területén 15 százalékos díjemeléssel számolnak, ezen belül a klasszikus postai szolgáltatások dijai 22 százalékkal, a távközlési tarifák 12 százalékkal, a műsorszórási díjak pedig 9 százalékkal emelkednek. A kivitelező építőipari árak tervezett növekedése 9,5 százalék. A bizottság határozata szerint támogatják a tárca költségvetési elképzeléseit, de fontosnak tartják, hogy az útalap legyen önálló, s mértéke legyen arányos a benzin fogyasztói adójának növekményével. Indokoltnak tartják, hogy a hírközlés, s ezen belül is a telefonfejlesztés prioritást kapjon, ugyanakkor sürgetik, hogy a helyi közlekedésre és az ott dolgozók bérére fordítson nagyobb figyelmet a kormány. A továbbiakban a postatörvény módosításáról, valamint a balatoni üdülőkkörzetben elrendelt építési korlátozások feloldási lehetőségeiről, illetve két korábbi interpellációról volt szó az ülésen. (MTI) Hegedűs Deme Pál szerint mégis ez a legjobb megoldás pillanatnyilag. Az összkomfortos lakásra nem kell egy fillért sem költeniük. — És még van egy nagyon fontos érv, ami mellette szól — hangsúlyozza az osztályvezető. — A lakás a garancia arra, hogy nagyon rövid időn belül végleges megoldást kell találnunk. Ott ugyanis egészen biztosan nem maradhatnak sokáig. Ugyanakkor nem kizárt annak a lehetősége, hogy például egy romos épületben, akár végleg „ott- felejtődtek” volna. Ez tehát csakis átmeneti megoldás lehet. — Az átmenetinek nevezett megoldásnak a tanács vezetői látják-e a végső határidejét?— teszem fel a kérdést Széki Bálintnénak, Kecskemét Megyei Város Tanácsa elnökhelyettesének. I Igen — felel határozottan, —j A felszabaduló épületek sorsáról (a városban például az MSZMP-székház, az Oktatási Igazgatóság) a kormány januárban tárgyal. Intézmények, pártok, szervezetek kerülnek oda. A mi elképzelésünk szerint a megüresedő épületek valamelyikében véglegesen elhelyezhető lesz a logopédia. □ □ □ A hányatott sorsú intézet munkatársainak sokan, sok mindent megígértek már. Az évek során számtalan megoldás született elhelyezésükre, ugyaneny- nyiről rögtön be is bizonyosodott: nem megfelelő. Sérelmeik jogosságát elismeri a tanács osztályvezetője is. Ő fogalmazott úgy; az évekkel ezelőtt elkövetet hibákat a mostani vezetőknek kell orvosolniuk. A tanács tehát azt ígéri, hogy rövidesen végleges megöl-, dás születik a logopédia ügyében. De mit mond erre Fazekas István, akit az elmúlt évek nem véletlenül tettek szkeptikussá? Fazekas István és a logopédusok már semmit sem mondanak. Ók a fejük fölé szeretnének tetőt... Noszlopy Nagy Miklós Meghallgatás mundér nélkül Czinege Lajos a parlamenti vizsgálóbizottság előtt Czinege Lajos nyugalmazott miniszterelnök-helyettest, egykori honvédelmi minisztert hallgatta meg az Országgyűlés honvédelmi vizsgálóbizottsága hétfőn, második ülésén. Mint ismeretes, az Országgyűlés október 18-ai tanácskozásán — Márton János felszólalását követően — a miniszterelnök parlamenti bizottság kiküldését kérte, hogy az vizsgálja meg a dr. Bokor Imre nyugállományú mérnök ezredes Kiskirályok mundérban című könyvében leírtakat. Ezt követően dr. Király Ferenc interpellált a könyvvel, illetve • a szerző nyugállományban helyezésével kapcsolatban. A vizsgálóbizottság — dr. Raffay Ernő vezetésével — több mint két és fél órán keresztül tett fel kérdéseket Ccinege Lajosnak pályafutásával, szakmai képzettségével, magánéletével, s a könyv őt érintő megállapításaival kapcsolatban. Czinege Lajos elmondta: megrázta őt a köfiyv, elsöSófbaft átfért,'fiiért ab-' ban nem esik szó arról, hogy a hadseregben több évtizeden keresztül 'kemény munka folyt. Erkölcsi, politikai és becsületbeli kérdésnek tartotta, hogy lemondjon katonai rendfokozatáról, ha ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a hadseregben megnyugodjanak a kedélyek. A képviselőket élénken foglalkoztatta Kaszópuszta ügye. Ennek kapcsán az egykori miniszter kifejtette: több olyan szigorúan titkos katonai objektumot kellett létrehozni, amelyet el kel- lett'rejteni a külvilág elől. Ezért ha egy ilyen épült, általában létrehoztak egy hozzá hasonlót is. Ez utóbbi tevékeny*, ségét „felnagyították”, hogy ezzel álcázzák az eredetit, s ez vonja el az „érdeklődők” figyelmét. Említett egy esetet, amikor egy fontos objektumról suttogni kezdtek a környező településen, milyen üzem lehet az, ahova reggel nem megy be senki és este nem jönnek ki onnan. Ekkor néhány katonát olajos, festékes munkaruhába öltöztettek, s ők minden reggel bementek a létesítménybe, majd többnyire kártyázással ütötték el a „munkaidőt”. A Szovjetunióban létrehozott „meseliget” kapcsán elmondta: úgy érezte, valamivel viszonoznia kell azt a rengeteg segítséget, amit a szovjet hadseregtől kaptak. így egy hektáron fákat telepítettek olyan területre, ahol korábban csak pusztaság volt. Itt egyébként magyar katonák is gyakorlatoztak. Lakáscseréit is hosszasan indokolta Czinege Lajos, mondván: csak első budapesti lakásukba költöztek ízlésük szerint, később mindannyiszor kényszermegoldás volt a költözés. Leányfalui nyaralóját illetően elmondta, hogy annak mintegy egyharmadát saját maga építette, családi segítséggel. Egy kérdésre válaszolva a nyugalmazott miniszterelnök-helyettes rámutatott: Ő is kíváncsi, hova lett az a 20 milliárd dollár, amely jelenleg hazánk külföldi adóssága. Kijelentette: az ösz- szes európai hadsereg közül a miénk volt a legolcsóbb. Az biztos, hogy a hadsereg nem kapott ezekből a hitelekből. Az állami pénzek magáncélokra fordításáról úgy vélekedett, hogy a Honvédelmi Minisztériumban semmivel sem volt „magasabb szintű” a vendéglátás, mint bármelyik más tárcánál. Személyét illetően leszögezte: leányfalui nyaralójának összes számlája meg-, van, hosszú évekre visszamenőleg. A speciális vadászautókat pedig azért alakították ki, hogy a gyakorlatlan vadászok nehogy balesetet okozzanak. Az ülés végén Raffay Ernő kérte Czinege Lajost, amennyiben szükséges, a későbbiekben is álljon a vizsgálóbizottság rendelkezésére. (MTI) Hetedszer költöznek A nemzeti csúcs gyorsmérlege A kormány a hét végén tárgyalássorozatra invitálta a magyar belpolitikai élet számottevő erőit, hogy megvitassa velük az ország gazdasági talpon- maradása érdekében halaszthatatlan intézkedéseket, hogy együttesen alakítsák ki a politikai és gazdasági átmenet további menetrendjét. A 16 politikai párttal, az érdekképviseleti szervek és a parlamenti bizottságok vezetőivel folytatott eszmecsere pontos mérlegét még korai volna megvonni, de máris megállapíthatjuk: a résztvevők egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy az ország hitelképességének megőrzése érdekében a kormánynak a népszerűtlen intézkedéseket is fel kell vállalnia. A pártok többsége azzal1 is. egyetért, hogy a parlamenti választásokat mielőbb, lehetőleg még márciusban meg kellene tartani. Ennek érdekében — javasolják — az Országgyűlés decemberi ülésszakán ki kellene mondani a parlament önfeloszlatását. Kézenfekvő: a mai, politikailag túlfűtött, gazdaságilag bizonytalan helyzetben a VÁLASZTÁSOK IDŐPONTJÁNAK PUSZTA KITŰZÉSE IS KOMOLY STABILIZÁLÓ TÉNYEZŐ LEHET. A hét végi tárgyalások tükrében nyilvánvaló, hogy a kormány a résztvevők többségétől TÁMOGATÁST REMÉLHET BENYÚJTANDÓ KRÍZIS-KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETÉHEZ, további válságmenedzselő programjához. A lakosság számára persze mindez további megszorításokkal jár, ami korántsem megnyugtató. Nem csoda tehát, hogy a GAZDASÁGI KÉRDÉSEKET illetően FELHŐTLEN EGYETÉRTÉSRŐL NEM is beszélhetünk. Ha a költségvetési tervezet számaiból indulunk ki, jövőre legkevesebb 19-19,5 százalékos inflációval kell számolni. A szerkezet- átalakítás során, a támogatás leépítésével jövőre a kétszeresére—várhatóan 50-100 ezerre M emelkedik a munkanélküliek száma. A kormány nem hagyott kétséget afelől, hogy változatlanul ALAPVETŐ PRIORITÁSNAK tekinti a nemzetközi pénzvilág bizalmának megőrzését, a pénzügyi egyensúly fenntartását. Ugyanakkor az is kiderült: a bérliberalizálás elől sem zárkózik el. A lakosság terheit növelő intézkedések jelentős részét az érdekképviseletek élesen vitatták. Amíg gazdasági téren a pártok többsége a súlyos helyzet láttán szinte szabad kezet szavazott meg a kormánynak, addig az ÉRDEKKÉPVISELETEK a kormány konkrét GAZDASÁGI ELKÉPZELÉSEINEK egy részét kifejezetten MEGKÉRDŐJELEZTÉK. A SZOT képviselői különösen ázt hiányolták a kormányprogramból, hogy nem tartalmaz az infláció kezelésére alkalmas eszközöket. A Vállalkozók Országos Szövetsége — hogy egy további markáns véleményt emeljünk ki — a vállalkozóbaráti- ságot hangsúlyozó. REFORMRETORIKA helyett KÉZZELFOGHATÓ lépéseket szorgalmaz. Az érdekképviseletek mellett a parlamenti bizottságok elnökei is kritizálták a lakásfenntartással kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, ami szerintük jobbára csak lakbéremelésben, s a kamatveszteségnek a lakosságra történő áthárításában nyilvánul meg. TÖBBEN ÚGY VÉLIK, A KORÁBBI ALACSONY LAKÁSKAMATOKBÓL EREDŐ „VESZTESÉGET” A KÖLTSÉGVETÉS A HOSSZÚ IDEJE TARTÓ REÁLBÉR- CSÖKKENÉSSEL GYAKORLATILAG MÁR RÉGEN ÁTHÁRÍTOTTA A LAKOSSÁGRA. A nemzeti csúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy a parlament már ne foglalkozzon sarkalatos törvényekkel, kérdés azonban, hogy ki mit tekint annak. A kormány a konzultációsorozattal és annak további folytatásával vélhetően EGYFAJTA TÁRSADALMI GYŰRŰT AKAR MAGA KÖRÉ VONNI a népszerűtlen döntések meghozatala idejére. Hiba volna azonban azt hinni, hogy egy ilyen, közjogi hatáskörét tekintve tisztázatlan jo- gosítványú tárgyalássorozat pótolhatja azt a politikai és közjogi támaszt, amit a kormány számára a szabad választásokon elért parlamenti többség támogatása jelenthet. Bodnár Lajos SEGÉLY A MENEKÜLTEKNEK — INGYENKONYHA, MENEDÉKHELY? — TILTAKOZÁS A TŐKÉS LÁSZLÓVAL TÖRTÉNTEK MIATT — HITTAN CSAK TANÓRÁN KÍVÜL — DÍSZSÍRHELYÉRT CSERÉBE TÁRSADALMI TEMETÉS Egyházi személyiségek találkozója megyei tanácsi vezetőkkel (Folytatás az I. oldalról) öngyilkosságok ellen, mellyel — így Káposzta Lajos — az Úristen leckézteti e környék lakóit ám a 8000 lakosból 450 ember magányban él, s gyakran az apjukra-anyjuk- ra ajtót nem nyitó felnőtt gyerekek „kérik ki” a gondoskodást. Fölvetette: az állam járuljon hozzá a hitoktatás költségeihez, a tévében pedig szombatonként, fő műsoridőben * elmélkedjenek a hét Igéjéről. Rein- hold Sándor-egy tragikus módon megcsappant létszámú egyház, az izraeliták egyedüli megyei képviselője (Halason alig 31-en maradtak, 421 a világégés során elhurcoltak és eltűntek száma) azt mondta, hogy sajnos ismét éled az antiszemitizmus (példaként Szabó Dezső regényének újrakiadását is említetteXam a hitközségnek anyagi problémája nincs, áz elszármazott zsidók dollárban fejezik ki ragaszkodásukat Magyarországhoz (ebből a szempontból Tom Lantos szerepét mondta kiemelkedőnek). Javasolta: az egybegyűltek fejezzék ki közös tiltakozásukat Tőkés László temesvári lelkész és gyülekezete meghurcolása ellen — ezzel később minden jelenlévő egyetértett. Horeftosz Kristóf szerint a nemzetiségi kérdés a politikának az a fegyvere, mellyel népeket egymásnak lehet ugrasztani. A továbbiakban esélyegyenlőséget kért az egyházi temetésnek, mert mint mondotta, gyakori, hogy a társadalmi temetésre rendbekapják magukat az alkal- ■ mazottak, ám ha pap temet, öltözékük bírálható. Látni kell, hogy megyei és helyi vezetés között vannak különbségek: így fordulhatott elő, hogy néhány éve egy hires alkotót — végakarata ellenére — társadalmi temetéssel búcsúztattak, mert ez volt a feltétele, hogy Halas városa díszsírhelyet adjon számára. Fölvetette szegények konyhájának, menedékhelyeknek a fölállítását, illetve azt, hogy ebben a vezetés kérje az egyházak tapasztalatait. Ruppert József hangsúlyozta, hogy a Piarista Gimnáziumot a tanácsi illetékesek mindig is támogatták, egyenrangúnak tartották. A jövőben szeretnék visszakapni iskolájuk teljes épületét. Stein Ernő arról számolt be, hogy Félegyházán ezernél több a hittanra járó gyerekek száma. Mint mások, ő is fölvetette a cigányság gondozásának gondját, ami egyébként — tekintve, hogy a helyi tanács közvetlenül a templom mögé telepített egy 9 gyerekes cigánycsaládot — közvetlenül reá is hárul. Bayer György szerint a baptisták is a fiatalok, cigányok, drogosok segítségére vannak. Megdöbbentő adatokkal lepte meg a jelenlévőket dr. Ligeti Zsuzsanna osztályvezető: a 124 ezer 60 éven felüli Bács-Kiskun megyei lakosból 3800 nem kap semmiféle jövedelmet, azt sem tudják pontosan, hogy kikről van szó. A nyugdíjasok 70 százalékának nem éri el a nyugdíja a 3700 forintot. A hajléktalanok gondja mára kulminál, időközben a lakosság elvesztette toleranciáját a lumpenek, az italozók iránt. Szociális otthoni elhelyezésre ezernél többen várnak. Bárth János arról szólt: a művelődésben, a nevelésben régebben nagy szerepe volt a legényegyleteknek (KÁLÓT), melyek újbóli megszervezése elől az akadályok elhárultak. Tohai László általános elnökhelyettes az eddigieknél is szorosabb együttműködést sürgetett a/ie- „velés, a menekültugy, a műemlékvédelem területén. . A megbeszélés végén Gaborják József megyei tanácselnök mondott zárszót, kifejezve reményét, hogy a hasonló találkozók a jövőben még gyakrabbá válnak. B. J. Tárgyalások kezdődnek az OECD- országok által nyújtandó ! támogatásokról Brüsszelben szerdán tárgyalások kezdődnek a magyar kormány küldöttsége és a világ 24 fejlett országál tömörítő OECD-szervezet képviselői között. A megbeszéléseken várhatóan döntés születik a Magyarországnak ígért támogatásokról és segélyekről. A magyar küldöttséget Horn Gyula külügyminiszter vezeti, a küldöttségben részt vesz Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára és Fazekas Szabolcs miniszterhelyettes. Matkó István kormányfőtanácsos elmondta, hogy az OECD- országok az elmúlt időszakban meglehetősen széles körű támogatást, sokfajta segítséget helyeztek kilátásba Magyarországnak és Lengyelországnak. Egyelőre az esetek többségében azonbán még nem eldöntött, hogy a megígért támogatásból mekkora hányad illeti meg Magyarországot. A mostani tárgyalások célja, hogy ezeket az arányokat rögzítsék. Magyarország fizetőképességének megőrzése érdekében pénzügyi segítségre, a szerkezetváltás gyorsításához támogatásra számít. Fontos az is, hogy javuljanak a magyar termékek piacra jutásának feltételei Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, Japánban. E téren igen fontosak a kilátásba helyezett vám- és korlátozáscsökkentések. A gazdasági együttműködés lényeges területe lehet a környezetvédelem, valamint az oktatás, a képzés. A nyugati segítség nagyban hozzájárulhat a hazai vállalkozásélénkítő program sikeréhez is. A magyar kormány már többször megfogalmazta, milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége, s ezeket a dokumentumokat át is adták a partnereknek. A Közös Piac képviselői a közelmúltban jártak Magyarországon, s tanulmányozták a segítségnyújtás lehetőségeit. A magyar kormány tisztában van azzál — mondotta Matkó István —, hogy csak úgy juthat az ígért segélyhez, támogatáshoz, ha sikerrel zárulnak a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalások, és létrejön a megállapodás. Ugyancsak fontos feltétel, hogy tovább folytatódjék hazánkban a demokratizálódásba gazdasági reform. Mindkét feltétel teljesítése a kormány szándékában áll, s az ország érdekeit szolgálja.
