Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-12 / 294. szám

VÉLEMÉNYEK A „LAKÁSREFORMRÓL” Tiltakozás mindenfelől Az elmúlt héten több cikket is közöltünk lapunkban a tervezett „lakásreformról”, amelynek célja a költségvetés bevételének növe­lése. Az írások megjelenése óta számos észrevételt, levelet, telefont kaptunk, amelyekben tiltakoznak a tervezett intézkedések ellen. Összeállításunk a 3. oldalon. Németh Miklós Nagy-Britanniába látogat SEGÉLY A MENEKÜLTEKNEK — INGYEN­KONYHA, MENEDÉKHELY? — TILTAKOZÁS A TŐKÉS LÁSZLÓVAL TÖRTÉNTEK MIATT - HITTAN CSAK TANÓRÁN KÍVÜL — DÍSZSÍRHELYÉRT CSERÉBE TÁRSADALMI TEMETÉS Egyházi személyiségek találkozója megyei tanácsi vezetőkkel Bács-Kiskunban a megyei tanács és az egyházak kapcsolata remélhe­tően tovább bővül és mélyüli noha eddig is példásan korrekt és rende­zett volt — így összegezhető a teg­nap Kecskeméten tartott találkozó sok-sok egybecsengő véleménye. Gaboiják József megyei tanácselnök invitálására — névsor szerint — Bárth János kalocsai múzeumigaz­gató, Bayer György jánoshalmi bap­tista lelkész, Horeftosz Kristóf kecs­keméti görög ortodox lelkész, Ká­poszta Lajos soltvadkerti evangéli­kus esperes, Murányi Mihály kis­kunfélegyházi hetednapi adventista lelkész, Pozsgai József kiskőrösi ős- keresztény lelkész, Reinhold Sándor kiskunhalasi izraelita hitközségi elöljáró, Ruppert József, a kecske­méti Piarista Gimnázium igazgató­ja, Szél János kalocsai római katoli­kus kanonok, Stein Ernő kiskunfé­legyházi római katolikus főesperes plébános és Szabó Gábor kecskemé­ti református esperes mondott igent. A tanács illetékes tisztviselőivel foly­tatott csaknem háromórás megbe­szélés alkalmat adott az egyházak képviselőinek nézetük kifejtésére, il­letve a megyei tanács elnökének ar­ra, hogy kifejezze együttműködési készségét. Amint azt Polgár István bevezető­ben megjegyezte, Bács-Kiskun veze­tése eddig is rendszeresen talált al­kalmat az egyházak képviselőivel ta­lálkozni, amihez Gaboiják József hozzáfűzte: az elmúlt 1S-20 évben a viszony nemigen volt feszültségekkel terhes, és a maga részéről reméli, hogy ezután is egyenrangú felek­ként, gyanakvás és félelem nélkül tarthatják egymással a kapcsolatot. Bács-Kiskun helyzetéről adott rövid áttekintésében utalt a megye mély vallási hagyományaira, a mai viszo­nyok között pedig a szociális gon­dok súlyosbodására. „A várakozás heteit éljük” — jelentette ki, — „re­mélve, hogy tiszta, szebb jövő jön. Addig is a politika uralja minden­napjainkat”. Bejelentette, hogy tör­vény van készülőben az egyházi tu­lajdon bonyolult kérdésköréről is, várhatóan a helyi önkormányzati szervek kezébe adva a döntés lehető­ségét. A rövid elnöki bevezető után a jelenlévők egymás után mondták el azt, amit egyházuk nézőpontjából fontosnak tartottak. Szabó Gábor­tól megtudhatták a jelenlévők, hogy a reformátusok az idén 650 ezer fo­rintot tudtak segélyként kiosztani a menekültek között — Bács-Kiskun­ban ezernél több erdélyit tartanak nyilván. A hitoktatás iránti érdeklő­dés tizenkétszeresére nőtt. A római katolikusok is hasonló tapasztalato­kat szereztek, ám fájlalják, hogy az iskolai hittanórákat vagy nulladik, vagy legutolsó helyre sorolják az igazgatók, akik még a régiek — tette »óvá Szél János, azt a kérdést is föltéve: ki viseli majd az egykor álla­mosított, utána átalakított, most esetleg ismét visszaalakítandó épüle­tekkel kapcsolatos költségeket? 0 pendítette meg azt is: a televízió mű­sorai nem szolgálják az ifjúság neve­lését. Soltvadkerten az evangélikus egy­ház a maga módján próbál tenni az (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke Margaret Thatcher, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság miniszter- elnökének meghívására december 13-án, szerdán Nagy-Britanni­ába látogat. A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK KONGRESSZUSÁN A miniszter szerint a kormány agrárpárti „EGY HIRDETÉS A REKLÁMOKNAK...” Szakmai nap a megyeszékhelyen A Magyar Reklámszövetség Bács-Kiskun Megyei Szervezete hazánkban utolsóként, 1987-ben alakult. Ám, mintha a lemaradást szeretnék behozni, a start óta programjaikkal, azok témáival, színvonalával messze első hely­re sorolhatók. Általában negyedévenként szakmai napot rendeznek, mely alkalmakkor neves előadók újabb és újabb ismeretekkel szolgálnak a résztvevőknek. Ám a megyei szervezet nevé­hez fűződik például a Tavaszi Napokon rende­zett kirakatverseny, vagy a korábban megtar­tott Ablak a világra című szimpózium. De részese volt a társaság a nemzetközi animáci­ós filmszemlének is. A szervezetnek — amelyben reklám, deko­ratőr és marketing szakbizottság is működik — jóval több tagja van, mint az országos átlag. Ugyanis hetven egyéni és majd félszáz (vállalatok, szövetkezetek, kereskedelmi egy­ségek) résztvevőt számlálnak. Bár a csatlako­zás tagdíjas — de mint hallottuk — cserébe olyan rendezvényeken, találkozókon vehetnek részt, amelyek busás hasznot hozhatnak. Ilye­nek a partnertalálkozók, ahol további üzlet­kötésekre is sor került már, vagy például a szolnoki reklámkonferencián a kapcsolat- rendszerek kialakítása, ami más fórumokon nem jöhetne össze. Hasznos információkat ad saját, a havonta megjelenő Reklámgazdaság című kiadványuk is. Említést érdemel a megyei szervezet indí­totta, s közelmúltban befejeződött középfokú reklámtanfolyam, vagy a jelenlegi, amelynek témája a marketing. A kívülállónak is hasznos, érdekes előadás- sorozat hangzott el tegnap a megyeházán ren­dezett idei utolsó reklámszakmai napon. Itt szó volt házunk tájáról is, a sajtóreklámról; az úgynevezett aluljáró-irodalom hirdetéseiről; az erkölcstelenség fogalmát kimerítő nyomta­tott szóról; a kreatív reklámok, az ötletes tálalások szükségességéről. Ám ez is, mint annyi minden, összefügg a gazdasági helyzet­tel, történetesen: a hiánygazdálkodásban a reklám is alibi lehet. Hátráltatja e munkát is, hogy nem egyezik a kiadók, a szerkesztőségek és a megrendelők érdeke. Figyelmet érdemlő és felkeltő előadást tar­tott Réz András, esztéta, A reklám ízlésvilá­ga, giccs a reklámban címmel. P. S. 18 ÉV UTÁN Négyhatalmi j találkozó Hétfőn, 1971 óta első ízben, történelminek minősített négy­hatalmi találkozót tartanak Nyugat-Berlinben a második vi­lágháborúban győztes szövetsé­ges hatalmak képviselői: a Szovjetunió berlini, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia bonni nagykö­vete. A találkozón a TASZSZ rö­vid közleménye szerint „kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó kérdésekről” lesz szó, más jelen­tések pontosítása szerint Ro­nald Reagan 1987-es kezdemé­nyezését vitatják meg. Az akko­ri amerikai elnök nevezetes in­dítványában azt szorgalmazta, hogy a város váljon nemzetközi konferenciaközppnttá, az ifjú-' sági csereprogramok színhelyé­vé, s hogy javítsák az ide irányu­ló légiközlekedést. Reagan java­solta azt is, hogy tartsanak olimpiát is a városban. A kettéosztott város jövője azóta került az érdeklődés kö­zéppontjába, hogy az NDK ha­tóságai november 9-én megnyi­tották a határt Nyugat-Bérűn és az NSZK felé. Ez először tette lehetővé az NDK állampolgára­inak a szabad utazást azóta, hogy 1961-ben felépült a fal. Azóta több millióan látogattak az NDK-ból Nyugat-Berlinbe, s ez az AP szerint merő admi- . nisztratív formalitássá változ­tatta Berlin megosztottságát. A város státusát egyébként az 1971-es négyhatalmi egyezmény szabályozza, de nyugati részről már hosszabb ideje sürgetik a C7f»r7nHpc mnHncítácát A mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusa'hétfőn reggel a Budapest Kongresszusi Központban a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolója, valamint a gazdaságpoli­tikai és a szövetkezetpolitikai ad hoc bizottságok vasárnap előterjesztett je­lentései feletti vitával folytatta munká­ját. Ezt követően szólalt fel Hütter Csa­ba mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, aki egyúttal reagált az Agrár- szövetség elnökének arra az indítvá­nyára, hogy a kormány jelen levő kép­viselői adjanak részletes tájékoztatást a gazdaság jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel a mezőgazdasági üzemek jö­vő évi gazdálkodását befolyásoló sza­bályozókról. Kijelentette: a látszat elle­nére a jelenlegi kormány agrárpárti, s a pénzügyminiszter is az. A Miniszter- tanácsban is tudják, hogy a mezőgaz­daság az egyetlen nettó devizatermefő ágazat ma az országban. Az idei nettó dollárárbevétele például eléri a 950 mil­lió dollárt. Hütter Csaba ezután kiemelte, hogy az ágazat jövedelmezőségét a kormány a . nyolcvanas évek elejének szintjére akaija emelni. Ehhez azonban a jelen­legi nyereséget reálértékben legalább meg kell kétszerezni. Lényegében ezt is tartalmazza a kormány agráfprogram- tervezete, ezt 1990. január 1-jéig végle­gesítik, és a jövő év első hetében nyilvá­nosságra is hozzák. Elmondta: a termelés biztonsága ér­dekében erős érdekképviseleti szerve­zetre, agrárkamarára van szükség, amely — egyebek között — érvényesí­teni tudja a mezőgazdasági üzemek ér­dekeit. Ez a szervezet kezeli az úgyne­vezett intervenciós alapot is, amely se­gíti a termelés és az értékesítés folya­matát. Bejelentette: a kormányzat erre a célra 100 millió forintot különít el, s ezt a termelők adómentes jövedelmé­ből gyarapíthatják tovább. Végezetül a miniszter a tulajdonre­form kérdéseivel kapcsolatban kijelen­tette: akiknek földjük van a tsz-ekben, azok szabadon rendelkezzenek vele, az 1947-es tulajdoni állapotokhoz való visszatérést azonBan nem tartja elkép­zelhetőnek. A felszólalók egységesen ítélték meg az ágazat jelenlegi nehéz helyzetét. Elis­merték a népgazdaság súlyos, már-már válságos állapotát, ám minden körül­mények között ragaszkodnak ahhoz, hogy a kongresszus résztvevői által képviselt, egyetlen tiszta devizanyeresé­get termelő ágazatnak kedvezőbb felté­telek közé kell kerülnie. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kormány — a mezőgazdasági tárca vezetőjének megállapításával ellentétben —- nem egyértelműen agrárpárti. Többen is megállapították, hogy a Miniszterta­nács egynémely agrárszakértője sem mindig áll ki érdekeik mellett. RUGALMAS ÜGYINTÉZÉS, EGYSZERŰSÍTETT VISSZAFIZETÉS OTP-csekken is feladható — még a régi feltételekkel Pénteki cikkünk nyomán Bács-Kiskun megyében sok ügy­fél kereste fel az OTP fiókjait, hogy kedvezményes kölcsön­tartozását még a jelenlegi feltételek mellett — tehát 45 száza­lék elengedésével — egy összegben visszafizesse. A kedvezmény csökkentésének mértékéről vagy a beveze­tés pontos idejéről újabb információnk nincs. Mi is csak a szerdai képviselőcsoport-ülésen elhangzott, természetesen nem hivatalos bejelentésre tudunk támaszkodni, ezt osztot­tuk meg olvasóinkkal. Persze hozzánk is eljutott ezenkívül is a híresztelés, amely­nek más újság is megpróbált utána járni, de biztosat nem lehet mondani, tehát sem megerősítésről, sem cáfolatról, netán ellentétes értelmű változásról nincs tudomásunk. A Takarékpénztár megyei igazgatóságán viszont úgy hatá­roztak — tekintettel a megnövekedett igényekre —, hogy azok, akik úgy döntenek* hogy most kívánják visszafizetni kedvezményes kölcsöneiket, azok számára lehetővé teszik a szerződések utólagos áttekintése és a későbbi végleges elszá­molás mellett az egyszerűsített, azonnali ügyintézést. Ehhez az 1989. szeptember 30-ai záró egyenlegértesítőn szereplő kedvezményes kamatozású alapkölcsönből kell kiin­dulni. Ezt kell beszorozni 0,55-tel, s az így megkapott össze­get lehet befizetni csekken az OTP-ben vagy bármelyik posta- hivatalban. A sárga színű OTP-csekkre írják rá az egyenleg­értesítőn szereplő hitelszámlaszámot, a hátoldalára pedig azt, hogy a befizetés célja a kedvezményes kölcsöntartozás ki- egyenlítése. Amint dr. Wolf árt Mária, az OTP hitelszámla-kezelő osz­tályának vezetője elmondta, kérik azokat is, akik már levél­ben jelezték visszafizetési szándékukat, hogy a fent leírt mó­don járjanak el, mert a nagyszámú érdeklődés miatt a levele­ket nem tudják a szokásos módon feldolgozni. Ugyanakkor el akarják kerülni, hogy bárki emiatt hátrányba kerüljön. V.T. MIKOR LESZ OTTHONA A KECSKEMÉTI LOGOPÉDIÁNAK? Hetedszer költöznek “Próbáljunk még egy hosszút! —L •*- kéri a fehér köpenyes logopé­dusnő Bencét és Gyulát. A „fiatal­emberek” lelkesen formálják szá­jukat, szemükkel a tanárnő kiejté­sét lesik. — Krimi, krrrrá, krrrrí, drrrrú, brrrrú... — berregnek szorgal­masan néhány másodpercig. Bence és Gyula testvérek, „fog­lalkozásukat tekintve” óvodások. Egyikük csak „er”-hibás, a másik a sziszegő hangokat sem ejti tisz­tán. Két hónapja járnak a kecske­méti logopédiára. Lenkei Agnes, a pedagógus szerint Gyula egy hó­nap múlva végez. Testvére még két évig jár ide. Lehet egy galériával több? — Pontosítsunk! — ajánlja be­szélgetésünk elején Fazekas István, a Nyíri úti általános iskola igazga­tója, akihez egyébiránt a logopédia is tartozik. — Bence nem ide fog járni. De azt egyelőre ne kérdezze tőlem, hogy hová. Nem tudom. Ami biztos: jelenlegi helyünkről, a Nagykőrösi utcából rövid időn be­lül távoznunk kell. A hírek szerint egy tanácsi bérlakásba megyünk. Fazekas István nem is titkolja felháborodását. Valószínű ugyan­is, hogy nem találnánk a városban még egy olyan intézményt, amely hasonló kálváriát ért volna meg. A Nagykőrösi utcába a László Ká­roly utcából érkeztek. Ez kis híján három éve történt. A megelőző esztendőkben pedig pontosan öt épületet tudtak magukénak; egyik­ből a másikba, onnét a harmadik­ba, negyedikbe, ötödikbe költöz­tek — mindig a tanítási év közepe táján. Szerencsétlen sorsú a kecskemé­ti logopédia. Pedig a László Ká­roly utcán — úgy tűnt — végleges otthonra leltek. Igaz, felújításra szorult, de céljaiknak megfelelt. Évente 350-400, naponta 60-70 be­szédhibás gyermek fordult meg az épület falai között. —. Egészen addig, amíg az MSZMP megyei első titkára nem gondolta úgy, hogy a patinás köz­ponti fekvésű ház alkalmasabb le­hetne más célra — folytatja az igazgató. — A Cegléden élő Tóth István fotóművész galériája került volna oda. A gondolatot tett kö­vette. Méghozzá meglehetősen gyorsan. így kerültünk tanév köz­ben a Nagykőrösi utcába, a volt sportorvosi rendelőbe. Ennek a helyiségnek a felújítására pedig 700 ezer forintot költöttek. — Es a László Károly utcai épü­lettel mi lett? — Kiköltözésünk után hajlékta­lanok vették birtokukba. Őket erőszakkal távolították el. Azóta lakatlan. Iszonyatosan leromlott állapotban van. Láttam olyan ta­nulmánytervet, amely szerint 4-6 millióba kerülne a felújítása. Jóhiszeműen, de jogcím nélkül A dolog tehát úgy állt, hogy he­tekig tartó költözés végén, 1987 januárjában ismét új otthont ka­pott a logopédia. A Nagykőrösi utcait. Szép is volt, jó is volt, de már csak múlt időben beszélhe­tünk róla. A kórház bőrgyógyá­szati osztálya mellett lévő épület ezen szárnyáról tudniillik rövide­sen kiderült, hogy az egészségügyé. Dr. Török László vezető főorvos­sal telefonon beszéltünk erről: — Mit tagadjam, úttörő szere­pem volt ebben. Hiszen a legtöbb egészségügyi intézményhez hason­lóan mi is helyhiányban szenved­tünk régóta. Éltem a gyanúval, hogy a sportorvosi rendelő helyisé­gei mégiscsak az egészségügyé le­hetnek. Másfél esztendeje, a föld­hivatalban derült ki; igazam van. Ha pedig így áll, akkor megvalósít­hatnánk régi elképzelésünket, és elkülönitett gyermekbőrgyógyá­szatot hozhatnánk létre. A jóhiszemű és — mint kiderült — jogcím nélküli — „lakó”, azaz a logopédia sorsát mégsem Török doktor pecsételte meg. Ehhez a másfél esztendő kevésnek bizo­nyult, egyszerűen azért, mert nem volt hová beköltözniük. Az pör­gette föl végül az eseményeket, hogy az épület másik szárnyára ve­vő akadt. A Piért Vállalat. Önma­gában ettől persze még nem lettek volna továbbra sem útban. Az új tulajdonos azonban rövidesen fel­újítási munkálatokba kezd. Ezt akadályozzák az épületbejáró gye­rekek, illetve, még sem tudnák kö­zelíteni az intézetet. A verdikt most már gyorsan fnegszületett. Költözzön ki december 15-éig a logopédia, s így megkaphatja jo­gos tulajdonát a bőrgyógyászat is. Azt ugyanis nem akadályozza meg semmi, hogy egy új ajtó beállításá­val az egészségügyi intézményből közvetlenül lehessen az inkriminált helyiségekbe jutni. — Második éve töltöm be ezt a munkakört, ugyanennyi ideje ke­resem a megoldást ebben az ügy­IFolytatás a 2. oldalon) • Naponta 60-70 gyereket kezelnek |az intézetben 9 A László károly utcai épületnek még most sincs gazdája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents