Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-11 / 293. szám

1989. december 11. • PETŐFI NEPE • 3 Megkezdődtek falugyűlések (Folytatás az 1. oldalról) Bács-Kiskunban az idei első falugyűlést a hét végén Jakab- szálláson, a művelődést házban rendezték. A kívülállónak sejte­tett valamit, amikor arról szer­zett tudomást, hogy soha ennyi­en még nem gyűltek össze. Má­sok arról sugdostak, miért a sok rendőr? (Ez utóbbi miatt kár volt aggódni.) Mint az utóbbi tíz esztendőben — úgy most,is — Szabó Mihály tanácselnök elmondta, mivel, ho­gyan gyarapodott a község, mi­lyen gondok, problémák nehe­zednek a falura. Mindezt csak pár mondatos történeti visszate­kintés előzte meg. Ám a gondo­kat nemcsak a hideg kultúrház sejtette. A felszólalásokból kide­rült, a nép elégedetlen. A jakab- szállási is. Ők pedig sajátos hely­zetükből még inkább, mert náluk minden hatodik ember nyugdíjas korú, akiknek a pénz a legkeve­sebb. Ezért a tanácsi költségvetés kasszájából sok kellene az öre­gebbek létfenntartására, a nagy- családosok segítésére — egyálta­lán az elviselhető életkörülmé­nyek megteremtésére. S így még kevesebb jut a közös útépítésre, a szükséges beruházásokra, mint a tavasszal elkészülő gyógyszer- tárra és sorolhatnám. Bár szólni kell arról is, a munkaképesek, a tehetősebbek összefogását aligha lehetne kifogásolni. Csakhogy elöregedőben a falu. Változást pedig — hallva a születések, a halálozások számát, a 10 hónap alatti majd 1,6 millió forint érté­kű gyógyszerfogyasztást — alig­ha remélhetnek. Az idősebbjei azt sem hiszik, hogy valami léte­zik, ami pénz nélküli, mint példá­ul az öregek napközi otthonában meghúzódni, elbeszélgetni pár órára — ugyanis az ellenkezőjét híresztelték. Persze az nem igaz, az viszont igen, nincs kihasznál­va a kultúrház. Ennek okai talán nagyon is hasonlítanak a sokhe­lyütt tapasztaltakra. Akik ko­ruknál, pénztárcájuknál fogva még megengedhetik maguknak a kulturált kikapcsolódást, azok a pénz utáni hajszában megfárad­tak és érdektelenek. Akik meg szívesen hallanának magyar nó­tákat vagy vidám műsorokat — állítólag „nem tudnak átöltözni”. Igen. A falusi ember nem átöltö­zős, és ezt tudnia kell azoknak is, akik elvállalnak egy-egy szóra­koztató estet. A falusi ember csak dolgozik, dolgozna — ha tudna. Mert ott, ahol minden hatodik öreg, ott a falugyűlés országos gondokat is napvilágra hoz: szűkös a megél­hetés, könyöradomány a nyug­díj. És sokan nem hisznek a vál­tozásban, pedig a. községvezetés törekszik. Ám a helyzet nehezen változik, mert a meglévő nyilvá­nos telefon is Petőfi-műsort sugá­roz, sok út járhatatlan, drága a víz, nincs gáz, pedagógus, orvos —gyógyszerész házaspár, s a ne­héz munkával előteremtett zöld­ség-gyümölcs, húshaszon leg­többje sem a kétkezi munkásé. Ilyen volt a falugyűlés, és bizo­nyára hasonló gondokkal tűzdelt lesz a többi is. S mindezt mond­ják maguknak — amit amúgy is bőrükön éreznek mindennap —, mert az sem volt, aki jelenlétével legalább azt sejtetné, fentebb vi­szi a gondokat, S. hátha — mert Ö álképviselő. Pedig tengi -r- sürgősen csele­kedni kellene a falu, a tanyái la­kosság helyzetének is megváltoz­tatásáért. P. S. „AZ ÚJ PARLAMENTBE ÉS KORMÁNYBA EGY MSZMP—MSZP-S SE KERÜLJÖN BE!” Kisgazdapárti tagtoborzó Jánoshalmán Tagtoborzónak hirdették •ugyan a jánoshalmi kisgazdák szombat délelőtti nagygyűlésü­ket, ám — közeledvén a válasz­tások kiírása — inkább kortes­kedő hadjárat volt ez a javából. Mintegy 250 jánoshalmi gaz­da gyűlt össze a városi sport­csarnokban. Az elkerített te­remrész olykor még kicsinek is tűnt. A Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt két országos vezetőjét küldte el szónoknak ide, a Felső-Bácská­ba. Bort, búzát, békességet! — hirdette a meghívó, de a nagy­gyűlés hangulatát a felforróso­dott indulatok időnként jobban jellemezték, mint a békesség. Vörös Vince, a Kisgazdapárt országos elnöke beszédében át­tekintette a párt történetét, a felhorgadó reményeket, az újra meg újra megbénított, vissza­fojtott lendületet. — Ezer év óta vágyik rá ez a nép—mondotta 77-, hogy létre­hozzon egy új jövendőt. A ma­gyar nép nem az utcákon har­colta ki a reformokat. Volt any- nyi hite, bizalma, hogy békés úton valósítsa nieg nagy elődei­nek kövételéseit. A párt elnöke elmondta: tö­rekvéseik a nép összérdekeit kí­vánják képviselni, s ebbe az el­múlt időszak bűnös vezetőinek felelősségre vonása is beletarto­zik. — A Kisgazdapárt nem vér­mes természetű — mondta Vö­rös Vince.—Lesz független ma­gyar bíróság, az vonja felelős­ségre azokat, akik ezt a nemze­tet ilyen súlyos helyzetbe hoz­ták. A párt elnökét dr. Torgyán József, a Kisgazdapárt orszá­gos pártfőügyész-helyettese kö­vette a szónoki emelvényen. Be­széde indulattal fűtött, néhol — a tudósító értékelése szerint — gyűlölködő volt, s ennek megfelelő indulatokat, illetve zajos tetszésnyilvánítást váltott ki. Követelései — a szovjet csa­patok kivonása, a semlegesség kimondása, a volt és az alaku­lóban levő MSZMP tagjainak kizárása a közéletből ^- egyben a pártprogram részét is képe­zik. — Vegyék tudomásul — mondta Torgyán József, utalva a legutóbbi csúcstalálkozóra- Európa az európaiaké, Ma­gyarország pedig a magyaroké, ahol nincs keresnivalója egyet­len szovjet katonának sem a huszadik század végén. A közelgő választásokról szólva elérendő célként jelölte meg, hogy az új parlamentbe, a létrehozandó kormányba egyetlen MSZMP- vagy MSZP-tag se kerüljön be. A volt kormánypártot fasisz­ta pártként aposztrofálta, veze­tőit hazaárulóknak, akiket a megalakuló alkotmánybíróság feladata lesz eltiltani a politiká­ban való részvételtől. Az országos szónokok elő­adását a helyi szervezet tagjai­nak hozzászólásai követték. A hasonló indulatoktól fűtött felszólalások közül kitűnt hig­gadt érvelésével dr. Bemáth Zoltán beszéde, aki a volt já­noshalmi újság főszerkesztőjé­nek fiaként mérsékletre, az egy­más ellen támadó bosszú elke­rülésére intette apja példájával is földijeit. — Ne a bűnösök keresése legyen a legfőbb feladatunk — mondta. :— A bor, búza mellé, amely a tisztes megélhe­tést adja e vidék dolgos pa­rasztjainak, legyen végre része a békességben is ennek a nép­nek. A tudósító megjegyzése mindössze annyi: úgy legyen. Hajós Teréz A BELSŐ ELLENZÉK HANGJA Alkalmatlan kisgazdavezetők? Az elmúlt hét végén nemcsak Jánoshalmán tartott összejövetelt a Kisgazdapárt, hanem Kecskeméten is, méghozzá „Vörös Vincéék belső ellenzéke”. Miután szerkesztőségünk nem kapott meghívást a párt ülésére, így jobb híján a Mai Nap tudósítását adjuk közre: „A Kisgazdapárt belső ellenzéke összejövetelt tartott tegnap Kecs­keméten, amelyen megjelentek Bács, Csongrád, Heves, Szabolcs, Nógrád megye, valamint Nagy-Budapest szervezeteinek vezetői. A résztvevők kilencpontos nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elhatárolják magukat a párt érdi nagyváíasztmányán —- szerintük jogszerűtlenül — megválasztott vezetőségtől, azt ugyanis nem tartják legitimnek. Mint mondták: eddig azért nem léptek a nyilvánosság elé, mert bíztak a vezetés eredményes működésében; A párt vezetői közül a főtitkárt, az ügyvezető alelnököt, a pártigazgatót, valamint a szerve­zési főtitkárhelyettest alkalmatlannak nyilvánították posztjuk betöl­tésére. A pártban néhány hete lezajlott kizárásokat és felfüggesztéseket semmisnek tekintik.” Nyitottan mindenki felé INTERJÚ A KECSKEMÉTI MSZP ELNÖKÉVEL Egy hete tartotta városi érte­kezletét a Magyar Szocialista Párt. Közösen meghatározott céljaikról, programjukról fris­sen választott elnöküket, dr. Brúszel Lászlót kérdeztük. — Az MSZMP-nek, melynek jogutódja az MSZP, Kecskemé­ten 5500 tagja volt. Hányán lép­tek be a Szocialista Pártba?- Eddig 250-en. öt tagunk soha nem volt korábban párt­tag, hatan pedig pártoló tagnak jelentkeztek. A városban tizen­nyolc MSZP-alapszervezet kezdte meg működését — ter­mészetesen kivétel nélkül mind munkahelyen kívül. — Az 5500-hoz képest a 250* nem valami sok. 1 Az igazság az, hogy az 5500 korábbi MSZMP-tag fele már hosszabb ideje egyáltalán nem fizetett tagdíjat. Másrészt pedig nem hiszem, hogy önma­gában a létszám képet adhatna egy szervezet valóságos politikai erejéről, befolyásáról láthat­tuk a közelmúltban, hogy kislét- számú szervezet is képes egész országot megmozgató akcióra. — Ön és még néhányan közis­mert reformkörösök voltak az MSZMP-ben. A tagság többi ré­sze is a körhöz tartozik? — Azt mondhatom, hogy a zöme a „mezei értelmiség” része: alsó szintű vezetők, akik közel­ről érzékelik maguk is a gazda­sági és politikai helyzet minden hatását. A vezetők — vállalat­igazgatók, intézményirányítók, tanácsiak —V elenyésző része re­gisztráltatta magát az MSZP- ben, de persze december 31-éig még eldönthetik, csatlakoz­nak-e hozzánk. Mi mindeneset­re nyitni szeretnénk a fizikai dol­gozók felé és ai alkotó értelmi­ségiek felé is, jó lenne, ha az MSZP-nek volnának tagjai mű­vészek között, netán még az új­ságírók közül is páran. — Minek tulajdonítják azt, hogy az MSZP iránt Kecskemé­ten sem mutatkozik olyan mérté­kű érdeklődés, amire az októberi kongresszus számított? — Az MSZP kecskeméti szer­vezete egységes abban, .hogy a jelenlegi politikai helyzet, azaz például az MSZP iránti bizo­nyos szkepszis okai a tegnapban és a tegnapelőttben gyökerez­nek. Egészen pontosan és sze­mély szerint abban a vezetésben, amelyet Bács-Kiskunban és Kecskeméten Romány Pál fém­jelzett. Be kell már végre nyilvá­nosan vallani, hogy az ő egysze­mélyi uralkodása nem tagad­va bizonyos eredményeket sem — annyira rányomta a bélyegét a városra, hogy azzal gyakorla­tilag elszívta a szabad levegőt más elől. Úgy mondhatni, hogy ő ezt a várost is hitbizományá- nak tekintette, ahol elemi intéz­kedések is úgy jelentek meg, mintha az ő „kegyelméből” származtak volna. Ez a fajta párt- és városirányítás az MSZP számára Kecskeméten teljesség­gel elfogadhatatlan, az utolsó hét év ebben a városban a balol­dali eszme számára a legkárté­konyabb hét esztendő volt. Az MSZMP ennek következtében zilálódott szét — már jóval a kongresszus előtt. — Igazán nem kívánom sem védeni, sem támadni Romány Pált, dehát 6 már két éve távo­zott innen __?! — Ő igen, de szelleme nem: a bedresszírozott, nem a gondo­latra,” hanem az engedelmesség­re szoktatott struktúra változat­lan maradt. Az őt követő veze­tés — ahogyan ma mi látjuk — koncepciótlan és végtelenül bizonytalan volt, határozatlan­sága időközben csak erősödött. A megyében is csak második ne­kifutásra tartottak pártértekez­letet, ám a városi vezetés végül elérte, hogy kecskeméti pártér­tekezlet nem volt. Összegezve: a pangás és az erózió vált jellem­zővé az MSZMP kecskeméti helyzetére. —A múlt elemzése a jövő stra­tégiájának meghatározása szem­AZ MSZP KECSKEMÉTI VEZETŐSÉGÉ VÁROSI ELNÖKSÉG Elnök: dr. Brúszel László Alelnök: dr. Gráner Gyula Szűcs Miklós Elnökségi tag: Agárdi János Cseri Józsefné Harsányi Ernő Magos András EGYEZTETŐBIZOTTSÁG Elnök: dr. Kálló János Tag: Almási Ferenc Daczi Sándor Pénzügyi ellenőrző bizottság Elnök: Szűcs Tibor Tag: dr. Fonyódi Lajos Tóth Éva pontjából fontos. Mi az MSZP célja Kecskeméten? — Politikánk középpontjá­ban Kecskemét áll. Nem felső pártérdekeket kívánunk „lehoz­ni”, hanem olyan önkormány­zat létrehozását szorgalmazzuk, amely tisztán a városé. Ilyen ér­telemben mi magunk sem az MSZP kecskeméti szervezeté­nek valljuk magunkat, hanem fordítva: kecskeméti MSZP- nek. — Jogállamban akkor tudnak bármit is tenni, ha képviselőjüket bejuttatják a helyi tanácsba, il­letve a parlamentbe. — Szeretnénk, természetesen, meghatározó hányadot megsze­rezni a helyi népképviseleti szervben és mindkét parlamenti mandátumra indítunk jelölte­ket. — Van annyi esélyes tagjuk, hogy ezt valóban megtehessék vagy esetleg támogatni kívánnak olyan személyiségeket is, akik nem csatlakoztak az MSZP- hez? — így van, független szemé­lyiségeket is fogunk támogatni. — Milyen viszonyt kívánnak kialakítani a régi-új MSZMP- vel? — Ez a kérdés igazából akkor válaszolható meg, ha az MSZMP elkészíti programját, megnevezi módszereit. Konkrét politikai kérdésekben persze — esetlegesen—mondhatunk azo­nosat, de a jelenlegi helyzetben a mi fölfogásunk és az MSZMP véleménye közötti különbségek — például a pártvagyon vagy a munkásőrség kérdésében — ele­ve kizárják az együttműködést. — Hogyan tekintenek a többi politikai szervezetre? — Nyitottak szeretnénk lenni mindenki felé, azt azonban alig­ha mondhatnám, hogy ez konk­rét együttműködést is jelent. Mi mindenesetre tudomásul vesz- szük, hogy egymástól függetle­nül ugyanazt a véleményt alakít­hatjuk ki: ebben az értelemben az MDF természetes szövetsége­sei vagyunk abban, hogy mi­előbb épüljön meg az M5-ös út Kecskemétet elkerülő szakasza, és ezért — velük vagy külön Egjlmi is küzdünk. De ha köz­ügyben más szervezet lép fel .olyan javaslattal, amelyet mi is támogatni tudunk, akkor ezt meg fogjuk tenni. — Fölvették már a kapcsola­tot más szervezetekkel, egyálta­lán, fontosnak tartják ezt? — Igen, hogyne. Szeretnénk tájékoztatni céljainkról a többi pártot is. Politikái ellenfelek va­gyunk ugyan, de nem ellensé­gek, békésen kell egymás mellett élnünk. — A városi pártértekezletről kiadott közleményükben is hang­súlyozták: várják a szimpatizán­sokat. Mivel agitálnak? —r Olyan jóléti társadalmat szeretnénk, s ezen belül olyan jóléti várost, amely önmaga gaz­dája: az itt megtermelt javakat az itteni emberek érdekében hasznosítja, ahol igazi, széles körű, demokratikus alapon mű­ködik a közélet. — A régi — és nagy — MSZMP-székházat az MSZP vjsszaadta kezelésbe a városnak. Önöknek most hol van a helyük? — A második emeleten kér­tünk három irodát. Pillanatnyi­lag fizetett alkalmazottunk sincs. Ha megerősödünk — táv­latilag az 500-1000 közötti tag­létszám lehet reális célunk -^,-s ha lesznek jövedelmeink, akkor talán felveszünk valakit, de egyelőre ez nem áll módunkban. Sőt, talán az irodát sem tudjuk fenntartani, mert nem biztos, hogy lesz pénzünk bérleti díjra. No persze ez nem olyan aggasz­tó: a kecskeméti MSZP helyze­tében nem az irodahiány a leg­fontosabb probléma... ÉSZAK-BÁCSKA FÜGGETLEN KECSKEMÉTTŐL Az MSZP városi pártértekezlete Baján Pártértekezletet tartottak pénteken az MSZP bajai és városkörnyéki pártszerve­zetei a November 7. téri székházban, me­lyen hetvenhét MSZP-tag és néhány pár­tolótag, illetve érdeklődő vett részt. Czön- dör Gyula elnöki bevezetője után Széli Péter adott tájékoztatást az elmúlt hónap eseményeiről, a választmány munkájáról és a pártvagyon átadásáról. Ezt követően, hosszas vita után, a részt­vevők úgy határoztak, hogy a nélkülözhe­tetlen választási szövetségek megtartása mellett kezdeményezik a térség Kecske­méttől független szervezeti rendjének ki­alakítását, mely szerint egy egységként ke­zelnék Észak-Bácska területét, azaz a két város, Baja és Bácsalmás vonzáskörzetét. Voltak, akik az azonnali önállóság mellett szavaztak, de a többség a kompromisszu­mos megoldást tartotta jobbnak, misze­rint a választásokig célszerűbb megtartani a most fennálló kapcsolatokat. Második napirendi pontként a prog­ramtervezetet vitatták meg. A szerkesztő- bizottság javaslatát, melyet Hajdú Miklós N terjesztett elő, a többség jónak ítélte. Kü­lönösen ami a térség önállóságát, a vállal­kozások támogatását és az ifjúság részére javasolt alapítványt illette. A hozzászólók között Galántai János a dokumentum ta­golásának ésszerűbbé tételét, dr. Kristóf István a közélet tisztaságának megterem­tését és a hitelüket vesztett vezetők vissza­hívását javasolta, Várhatod Miklós pedig a vállalkozásbarát pénzügyi politika ki­alakítása mellett emelt szót. A pártértekezlet végezetül megválasz­totta a héttagú elnökséget: elnökké Széli Pétert, tagokká Bakos Lászlót, Kiing Jó­zsefet, Köteles Ilonát, dr. Kristóf Istvánt, dr. Rózsahegyi Tibort ás Várhalmi Mik­lóst. Ballai József G. Z. • Tavaszra elkészül a há­zilagos kivite­lezésű, 6,5 millió forintba kerülő gyógy­szertár, amelyhez or­vos-gyógy­szerész szol­gálati lakás is tartozik. • Minden ha­todik ember nyugdíjas ko­rú. (Walter Péter felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents