Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-11 / 293. szám
1989. december 11. • PETŐFI NEPE • 3 Megkezdődtek falugyűlések (Folytatás az 1. oldalról) Bács-Kiskunban az idei első falugyűlést a hét végén Jakab- szálláson, a művelődést házban rendezték. A kívülállónak sejtetett valamit, amikor arról szerzett tudomást, hogy soha ennyien még nem gyűltek össze. Mások arról sugdostak, miért a sok rendőr? (Ez utóbbi miatt kár volt aggódni.) Mint az utóbbi tíz esztendőben — úgy most,is — Szabó Mihály tanácselnök elmondta, mivel, hogyan gyarapodott a község, milyen gondok, problémák nehezednek a falura. Mindezt csak pár mondatos történeti visszatekintés előzte meg. Ám a gondokat nemcsak a hideg kultúrház sejtette. A felszólalásokból kiderült, a nép elégedetlen. A jakab- szállási is. Ők pedig sajátos helyzetükből még inkább, mert náluk minden hatodik ember nyugdíjas korú, akiknek a pénz a legkevesebb. Ezért a tanácsi költségvetés kasszájából sok kellene az öregebbek létfenntartására, a nagy- családosok segítésére — egyáltalán az elviselhető életkörülmények megteremtésére. S így még kevesebb jut a közös útépítésre, a szükséges beruházásokra, mint a tavasszal elkészülő gyógyszer- tárra és sorolhatnám. Bár szólni kell arról is, a munkaképesek, a tehetősebbek összefogását aligha lehetne kifogásolni. Csakhogy elöregedőben a falu. Változást pedig — hallva a születések, a halálozások számát, a 10 hónap alatti majd 1,6 millió forint értékű gyógyszerfogyasztást — aligha remélhetnek. Az idősebbjei azt sem hiszik, hogy valami létezik, ami pénz nélküli, mint például az öregek napközi otthonában meghúzódni, elbeszélgetni pár órára — ugyanis az ellenkezőjét híresztelték. Persze az nem igaz, az viszont igen, nincs kihasználva a kultúrház. Ennek okai talán nagyon is hasonlítanak a sokhelyütt tapasztaltakra. Akik koruknál, pénztárcájuknál fogva még megengedhetik maguknak a kulturált kikapcsolódást, azok a pénz utáni hajszában megfáradtak és érdektelenek. Akik meg szívesen hallanának magyar nótákat vagy vidám műsorokat — állítólag „nem tudnak átöltözni”. Igen. A falusi ember nem átöltözős, és ezt tudnia kell azoknak is, akik elvállalnak egy-egy szórakoztató estet. A falusi ember csak dolgozik, dolgozna — ha tudna. Mert ott, ahol minden hatodik öreg, ott a falugyűlés országos gondokat is napvilágra hoz: szűkös a megélhetés, könyöradomány a nyugdíj. És sokan nem hisznek a változásban, pedig a. községvezetés törekszik. Ám a helyzet nehezen változik, mert a meglévő nyilvános telefon is Petőfi-műsort sugároz, sok út járhatatlan, drága a víz, nincs gáz, pedagógus, orvos —gyógyszerész házaspár, s a nehéz munkával előteremtett zöldség-gyümölcs, húshaszon legtöbbje sem a kétkezi munkásé. Ilyen volt a falugyűlés, és bizonyára hasonló gondokkal tűzdelt lesz a többi is. S mindezt mondják maguknak — amit amúgy is bőrükön éreznek mindennap —, mert az sem volt, aki jelenlétével legalább azt sejtetné, fentebb viszi a gondokat, S. hátha — mert Ö álképviselő. Pedig tengi -r- sürgősen cselekedni kellene a falu, a tanyái lakosság helyzetének is megváltoztatásáért. P. S. „AZ ÚJ PARLAMENTBE ÉS KORMÁNYBA EGY MSZMP—MSZP-S SE KERÜLJÖN BE!” Kisgazdapárti tagtoborzó Jánoshalmán Tagtoborzónak hirdették •ugyan a jánoshalmi kisgazdák szombat délelőtti nagygyűlésüket, ám — közeledvén a választások kiírása — inkább korteskedő hadjárat volt ez a javából. Mintegy 250 jánoshalmi gazda gyűlt össze a városi sportcsarnokban. Az elkerített teremrész olykor még kicsinek is tűnt. A Független Kisgazda, Földmunkás- és Polgári Párt két országos vezetőjét küldte el szónoknak ide, a Felső-Bácskába. Bort, búzát, békességet! — hirdette a meghívó, de a nagygyűlés hangulatát a felforrósodott indulatok időnként jobban jellemezték, mint a békesség. Vörös Vince, a Kisgazdapárt országos elnöke beszédében áttekintette a párt történetét, a felhorgadó reményeket, az újra meg újra megbénított, visszafojtott lendületet. — Ezer év óta vágyik rá ez a nép—mondotta 77-, hogy létrehozzon egy új jövendőt. A magyar nép nem az utcákon harcolta ki a reformokat. Volt any- nyi hite, bizalma, hogy békés úton valósítsa nieg nagy elődeinek kövételéseit. A párt elnöke elmondta: törekvéseik a nép összérdekeit kívánják képviselni, s ebbe az elmúlt időszak bűnös vezetőinek felelősségre vonása is beletartozik. — A Kisgazdapárt nem vérmes természetű — mondta Vörös Vince.—Lesz független magyar bíróság, az vonja felelősségre azokat, akik ezt a nemzetet ilyen súlyos helyzetbe hozták. A párt elnökét dr. Torgyán József, a Kisgazdapárt országos pártfőügyész-helyettese követte a szónoki emelvényen. Beszéde indulattal fűtött, néhol — a tudósító értékelése szerint — gyűlölködő volt, s ennek megfelelő indulatokat, illetve zajos tetszésnyilvánítást váltott ki. Követelései — a szovjet csapatok kivonása, a semlegesség kimondása, a volt és az alakulóban levő MSZMP tagjainak kizárása a közéletből ^- egyben a pártprogram részét is képezik. — Vegyék tudomásul — mondta Torgyán József, utalva a legutóbbi csúcstalálkozóra- Európa az európaiaké, Magyarország pedig a magyaroké, ahol nincs keresnivalója egyetlen szovjet katonának sem a huszadik század végén. A közelgő választásokról szólva elérendő célként jelölte meg, hogy az új parlamentbe, a létrehozandó kormányba egyetlen MSZMP- vagy MSZP-tag se kerüljön be. A volt kormánypártot fasiszta pártként aposztrofálta, vezetőit hazaárulóknak, akiket a megalakuló alkotmánybíróság feladata lesz eltiltani a politikában való részvételtől. Az országos szónokok előadását a helyi szervezet tagjainak hozzászólásai követték. A hasonló indulatoktól fűtött felszólalások közül kitűnt higgadt érvelésével dr. Bemáth Zoltán beszéde, aki a volt jánoshalmi újság főszerkesztőjének fiaként mérsékletre, az egymás ellen támadó bosszú elkerülésére intette apja példájával is földijeit. — Ne a bűnösök keresése legyen a legfőbb feladatunk — mondta. :— A bor, búza mellé, amely a tisztes megélhetést adja e vidék dolgos parasztjainak, legyen végre része a békességben is ennek a népnek. A tudósító megjegyzése mindössze annyi: úgy legyen. Hajós Teréz A BELSŐ ELLENZÉK HANGJA Alkalmatlan kisgazdavezetők? Az elmúlt hét végén nemcsak Jánoshalmán tartott összejövetelt a Kisgazdapárt, hanem Kecskeméten is, méghozzá „Vörös Vincéék belső ellenzéke”. Miután szerkesztőségünk nem kapott meghívást a párt ülésére, így jobb híján a Mai Nap tudósítását adjuk közre: „A Kisgazdapárt belső ellenzéke összejövetelt tartott tegnap Kecskeméten, amelyen megjelentek Bács, Csongrád, Heves, Szabolcs, Nógrád megye, valamint Nagy-Budapest szervezeteinek vezetői. A résztvevők kilencpontos nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elhatárolják magukat a párt érdi nagyváíasztmányán —- szerintük jogszerűtlenül — megválasztott vezetőségtől, azt ugyanis nem tartják legitimnek. Mint mondták: eddig azért nem léptek a nyilvánosság elé, mert bíztak a vezetés eredményes működésében; A párt vezetői közül a főtitkárt, az ügyvezető alelnököt, a pártigazgatót, valamint a szervezési főtitkárhelyettest alkalmatlannak nyilvánították posztjuk betöltésére. A pártban néhány hete lezajlott kizárásokat és felfüggesztéseket semmisnek tekintik.” Nyitottan mindenki felé INTERJÚ A KECSKEMÉTI MSZP ELNÖKÉVEL Egy hete tartotta városi értekezletét a Magyar Szocialista Párt. Közösen meghatározott céljaikról, programjukról frissen választott elnöküket, dr. Brúszel Lászlót kérdeztük. — Az MSZMP-nek, melynek jogutódja az MSZP, Kecskeméten 5500 tagja volt. Hányán léptek be a Szocialista Pártba?- Eddig 250-en. öt tagunk soha nem volt korábban párttag, hatan pedig pártoló tagnak jelentkeztek. A városban tizennyolc MSZP-alapszervezet kezdte meg működését — természetesen kivétel nélkül mind munkahelyen kívül. — Az 5500-hoz képest a 250* nem valami sok. 1 Az igazság az, hogy az 5500 korábbi MSZMP-tag fele már hosszabb ideje egyáltalán nem fizetett tagdíjat. Másrészt pedig nem hiszem, hogy önmagában a létszám képet adhatna egy szervezet valóságos politikai erejéről, befolyásáról láthattuk a közelmúltban, hogy kislét- számú szervezet is képes egész országot megmozgató akcióra. — Ön és még néhányan közismert reformkörösök voltak az MSZMP-ben. A tagság többi része is a körhöz tartozik? — Azt mondhatom, hogy a zöme a „mezei értelmiség” része: alsó szintű vezetők, akik közelről érzékelik maguk is a gazdasági és politikai helyzet minden hatását. A vezetők — vállalatigazgatók, intézményirányítók, tanácsiak —V elenyésző része regisztráltatta magát az MSZP- ben, de persze december 31-éig még eldönthetik, csatlakoznak-e hozzánk. Mi mindenesetre nyitni szeretnénk a fizikai dolgozók felé és ai alkotó értelmiségiek felé is, jó lenne, ha az MSZP-nek volnának tagjai művészek között, netán még az újságírók közül is páran. — Minek tulajdonítják azt, hogy az MSZP iránt Kecskeméten sem mutatkozik olyan mértékű érdeklődés, amire az októberi kongresszus számított? — Az MSZP kecskeméti szervezete egységes abban, .hogy a jelenlegi politikai helyzet, azaz például az MSZP iránti bizonyos szkepszis okai a tegnapban és a tegnapelőttben gyökereznek. Egészen pontosan és személy szerint abban a vezetésben, amelyet Bács-Kiskunban és Kecskeméten Romány Pál fémjelzett. Be kell már végre nyilvánosan vallani, hogy az ő egyszemélyi uralkodása nem tagadva bizonyos eredményeket sem — annyira rányomta a bélyegét a városra, hogy azzal gyakorlatilag elszívta a szabad levegőt más elől. Úgy mondhatni, hogy ő ezt a várost is hitbizományá- nak tekintette, ahol elemi intézkedések is úgy jelentek meg, mintha az ő „kegyelméből” származtak volna. Ez a fajta párt- és városirányítás az MSZP számára Kecskeméten teljességgel elfogadhatatlan, az utolsó hét év ebben a városban a baloldali eszme számára a legkártékonyabb hét esztendő volt. Az MSZMP ennek következtében zilálódott szét — már jóval a kongresszus előtt. — Igazán nem kívánom sem védeni, sem támadni Romány Pált, dehát 6 már két éve távozott innen __?! — Ő igen, de szelleme nem: a bedresszírozott, nem a gondolatra,” hanem az engedelmességre szoktatott struktúra változatlan maradt. Az őt követő vezetés — ahogyan ma mi látjuk — koncepciótlan és végtelenül bizonytalan volt, határozatlansága időközben csak erősödött. A megyében is csak második nekifutásra tartottak pártértekezletet, ám a városi vezetés végül elérte, hogy kecskeméti pártértekezlet nem volt. Összegezve: a pangás és az erózió vált jellemzővé az MSZMP kecskeméti helyzetére. —A múlt elemzése a jövő stratégiájának meghatározása szemAZ MSZP KECSKEMÉTI VEZETŐSÉGÉ VÁROSI ELNÖKSÉG Elnök: dr. Brúszel László Alelnök: dr. Gráner Gyula Szűcs Miklós Elnökségi tag: Agárdi János Cseri Józsefné Harsányi Ernő Magos András EGYEZTETŐBIZOTTSÁG Elnök: dr. Kálló János Tag: Almási Ferenc Daczi Sándor Pénzügyi ellenőrző bizottság Elnök: Szűcs Tibor Tag: dr. Fonyódi Lajos Tóth Éva pontjából fontos. Mi az MSZP célja Kecskeméten? — Politikánk középpontjában Kecskemét áll. Nem felső pártérdekeket kívánunk „lehozni”, hanem olyan önkormányzat létrehozását szorgalmazzuk, amely tisztán a városé. Ilyen értelemben mi magunk sem az MSZP kecskeméti szervezetének valljuk magunkat, hanem fordítva: kecskeméti MSZP- nek. — Jogállamban akkor tudnak bármit is tenni, ha képviselőjüket bejuttatják a helyi tanácsba, illetve a parlamentbe. — Szeretnénk, természetesen, meghatározó hányadot megszerezni a helyi népképviseleti szervben és mindkét parlamenti mandátumra indítunk jelölteket. — Van annyi esélyes tagjuk, hogy ezt valóban megtehessék vagy esetleg támogatni kívánnak olyan személyiségeket is, akik nem csatlakoztak az MSZP- hez? — így van, független személyiségeket is fogunk támogatni. — Milyen viszonyt kívánnak kialakítani a régi-új MSZMP- vel? — Ez a kérdés igazából akkor válaszolható meg, ha az MSZMP elkészíti programját, megnevezi módszereit. Konkrét politikai kérdésekben persze — esetlegesen—mondhatunk azonosat, de a jelenlegi helyzetben a mi fölfogásunk és az MSZMP véleménye közötti különbségek — például a pártvagyon vagy a munkásőrség kérdésében — eleve kizárják az együttműködést. — Hogyan tekintenek a többi politikai szervezetre? — Nyitottak szeretnénk lenni mindenki felé, azt azonban aligha mondhatnám, hogy ez konkrét együttműködést is jelent. Mi mindenesetre tudomásul vesz- szük, hogy egymástól függetlenül ugyanazt a véleményt alakíthatjuk ki: ebben az értelemben az MDF természetes szövetségesei vagyunk abban, hogy mielőbb épüljön meg az M5-ös út Kecskemétet elkerülő szakasza, és ezért — velük vagy külön Egjlmi is küzdünk. De ha közügyben más szervezet lép fel .olyan javaslattal, amelyet mi is támogatni tudunk, akkor ezt meg fogjuk tenni. — Fölvették már a kapcsolatot más szervezetekkel, egyáltalán, fontosnak tartják ezt? — Igen, hogyne. Szeretnénk tájékoztatni céljainkról a többi pártot is. Politikái ellenfelek vagyunk ugyan, de nem ellenségek, békésen kell egymás mellett élnünk. — A városi pártértekezletről kiadott közleményükben is hangsúlyozták: várják a szimpatizánsokat. Mivel agitálnak? —r Olyan jóléti társadalmat szeretnénk, s ezen belül olyan jóléti várost, amely önmaga gazdája: az itt megtermelt javakat az itteni emberek érdekében hasznosítja, ahol igazi, széles körű, demokratikus alapon működik a közélet. — A régi — és nagy — MSZMP-székházat az MSZP vjsszaadta kezelésbe a városnak. Önöknek most hol van a helyük? — A második emeleten kértünk három irodát. Pillanatnyilag fizetett alkalmazottunk sincs. Ha megerősödünk — távlatilag az 500-1000 közötti taglétszám lehet reális célunk -^,-s ha lesznek jövedelmeink, akkor talán felveszünk valakit, de egyelőre ez nem áll módunkban. Sőt, talán az irodát sem tudjuk fenntartani, mert nem biztos, hogy lesz pénzünk bérleti díjra. No persze ez nem olyan aggasztó: a kecskeméti MSZP helyzetében nem az irodahiány a legfontosabb probléma... ÉSZAK-BÁCSKA FÜGGETLEN KECSKEMÉTTŐL Az MSZP városi pártértekezlete Baján Pártértekezletet tartottak pénteken az MSZP bajai és városkörnyéki pártszervezetei a November 7. téri székházban, melyen hetvenhét MSZP-tag és néhány pártolótag, illetve érdeklődő vett részt. Czön- dör Gyula elnöki bevezetője után Széli Péter adott tájékoztatást az elmúlt hónap eseményeiről, a választmány munkájáról és a pártvagyon átadásáról. Ezt követően, hosszas vita után, a résztvevők úgy határoztak, hogy a nélkülözhetetlen választási szövetségek megtartása mellett kezdeményezik a térség Kecskeméttől független szervezeti rendjének kialakítását, mely szerint egy egységként kezelnék Észak-Bácska területét, azaz a két város, Baja és Bácsalmás vonzáskörzetét. Voltak, akik az azonnali önállóság mellett szavaztak, de a többség a kompromisszumos megoldást tartotta jobbnak, miszerint a választásokig célszerűbb megtartani a most fennálló kapcsolatokat. Második napirendi pontként a programtervezetet vitatták meg. A szerkesztő- bizottság javaslatát, melyet Hajdú Miklós N terjesztett elő, a többség jónak ítélte. Különösen ami a térség önállóságát, a vállalkozások támogatását és az ifjúság részére javasolt alapítványt illette. A hozzászólók között Galántai János a dokumentum tagolásának ésszerűbbé tételét, dr. Kristóf István a közélet tisztaságának megteremtését és a hitelüket vesztett vezetők visszahívását javasolta, Várhatod Miklós pedig a vállalkozásbarát pénzügyi politika kialakítása mellett emelt szót. A pártértekezlet végezetül megválasztotta a héttagú elnökséget: elnökké Széli Pétert, tagokká Bakos Lászlót, Kiing Józsefet, Köteles Ilonát, dr. Kristóf Istvánt, dr. Rózsahegyi Tibort ás Várhalmi Miklóst. Ballai József G. Z. • Tavaszra elkészül a házilagos kivitelezésű, 6,5 millió forintba kerülő gyógyszertár, amelyhez orvos-gyógyszerész szolgálati lakás is tartozik. • Minden hatodik ember nyugdíjas korú. (Walter Péter felvételei.)
