Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

4 • PETŐFI NÉPE M 1989. december 9. % Kecelen a Világbank szakértőivel A magángazdák megérdemlik a segítséget A Világbank két szakértője, a cseh születésű Martin Herman és a Fülöp-szigeteki származású Orlando Sakay látogatott Kecelre, Téglás Andrásnak, a Kertészek Országos Egyesülete elnökének meghívására, MÉM- és bankszakemberek társaságában. Az egye­sület irodájában tájékoztatót hallgattak meg a szakmai és érdek- képviseleti szervezet tevékenységéről. Téglás András elmondta: két hónapja export-import jogosít­ványt szereztek, s a több mint hat­vanezer tagjuk nyugati országok­kal való kereskedelmét kívánják , elősegíteni. Jelenleg is nagy részt vállalnak az üzletkötésekben, tag­jaik gép-, eszköz-, valamint szapo­rítóanyag-ellátásában, az új ter­mesztési és technológiai módsze­rek megismertetésében; a gyakorló gazdák és gyermekeik képzésében stb. Évről évre több eszközt és gé­pet használnak a gazdák, az idén mintegy 20-25 millió forintért vá­sárolnak, de ennek tízszeresére len­ne szükségük ahhoz, hógy termelé­süket fellendítsék. Természetesen világszínvonalú gépekre van szük­ségük, s hogy a kedvező árajánla­tokra pozitív választ adhassanak, a finanszírozási lehetőségeket is rendezniük kell, amihez a Világ­banktól várnak segítséget. Az ön­álló külkereskedelmi jog birtoká­ban jövőre az ilyen jellegű beszer­zésekben is lépni akar az egyesület. . Ezután három vállalkozó (közü­lük kettő gyermekével együtt) is­mertette elképzelését, mint egy hi­telfelvételi projektet, ajánlatot. Mire kíváncsiak a bankárok? Juhos István évente ezer tonna meggyet termel és értékesít. Úgy gondolja, hogy ha a saját és a még hozzá vásárolt meggyet hűtőtáro­lóban tartaná 3-4 hónapig, akkor folyamatosan és gazdaságosan ex­portálhatna NSZK-beli vásárló­nak. A mintegy 150 négyzetméte­res hűtőházhoz kért hitelt. Ezután a VUágbank szakembe­rei kérdeztek és Juhos István vála­szolt. Kérdés: Mennyi hitelre volna szüksége? Válasz: Körülbelül kétmillió fo­rintra (az OKHB szakembere meg­jegyzéssel- reagált erre: NSZK- hűtőtechnológiát egymillióért meg lehetne venni). Kérdés: Mivel nagykereskedést is végez, meg tud-e küzdeni a többi felvásárlóval? Válasz: Rengeteg turpisság van. a felvásárlásban ... Ismerem a módszereket, a lehetőségeket, és tudom, hogy a jövő útja a tisztessé­ges üzlet. Nem félek. Kérdés: Friss fogyasztásra szállí­taná a meggyet az NSZK-ba? Válasz: Nem, feldolgozási cél­ra ... Kérdés: Akkor miért nem alakít partnerével vegyes vállalatot, hogy itt dolgozzák fel, és csomagolva szállítsák ki a terméket? Válasz: Az elmúlt 10-20 évben az állami kereskedelmi cégek sem tudták ezt megoldani. Hát akkor én? ... Egyébként is nem lé, vagy sűrítmény gyártásáról van szó,'ha­nem egyéb feldolgozásra, felhasz­nálásra kellene a meggy. Huszár István projektje a követ­kező: 5-10 hektáron sertéstenyész­tést és -hizlalást akar megvalósíta­ni; s -e területen még idegenforgal­mi, vendéglátóegységet szeretne lé­tesíteni golf- és egyéb sportpályák­kal. Kérdés: Milyen jártassága van a sertéshizlalásban? Válasz: Az utóbbi években 400- 500 sertést hizlaltam, szeretném ezt növelni, hogy egy évben kétezer hízót értékesíthessek. Kérdés: Hogyan „jön össze” a sertéstenyésztés a golfpályával? Válasz: Összejön, aZ idegenfor­galommal éppúgy, mint a saját és embertársaim igényével. Kérdés: A beruházással kapcso­latban végzett számításokat? Válasz: Nem. Hat évvel ezelőtt, a nulláról indulva, számítgatások nélkül, józan paraszti ésszel, foko­zatosan jutottam fölfelé. Ezt a ter­vemet is megvalósítom saját erőm­ből, 5-6 év alatt. Hitellel viszont két éven belül elkészülnék. Bodor Géza a meglévő 5-6 hek­tár szőlőjéhez még újabb hektáro­kon akar minőségi bort adó szőlő­fajtákat telepíteni, s olyan pincé­szetet kíván kialakítani, ahol a fel­dolgozás és a palackozás is meg-' oldható. Kérdés:, Tudja, hogy a bank mi­lyen feltételekkel ad hitelt? Válasz: Nem tudunk mi semmit, a termelőkhöz, a magángazdákhoz nem jutnak el ezek a dolgok. Arra is kíváncsiak voltak a szak­emberek, milyen egy magánvállal­kozó i gazdasága. Téglás András mutatta meg a 800 négyzetméter összterületű, fólia alatti virágker­tészetét, gépeit, és ismertette a ter­mesztés technológiáját. Bizalom- erősítő látogatás volt, Orlando Sa- " kayt — aki agrár szakember és ge­netikus is.— különösen lenyűgözte a szaporítóanyag-laboratórium, ahol szövettenyésztés is folyik. Szubvenció helyett hitei Martin Hermantól kértem inter­jút a megbeszélések után. Előbb azt kérdeztem: mi az oka annak, hogy most magángazdákkal is tár­gyalnak a Világbank szakemberei? — Egy újabb hitelprogram elő­készítése folyik. Ebben a pénzt igyekszünk hozzáférhetővé tenni a magángazdálkodók számára is. Korábban csak a nagyüzemeket, állami gazdaságokat, téeszeket tá­mogattuk, valamint az élelmiszer­feldolgozók kaptak hitelt. Annak, hogy a kistermelőknek, a magán- gazdálkodóknak is lehetővé válik a világbankikölcsön-felvétel, a fő oka az, hogy a kisgazdák nagyon vállalkozó szelleműek, viszont tő­keszegénységük miatt elképzelései­ket nem tudják megvalósítani. A kölcsönt ugyanolyan elbírálás alapján kapják, mint a nagyüze­mek, s ez azonos esélyt, lehetőséget ad a termelésfejlesztéshez. Most megvizsgáljuk, hogy egyáltalán milyen helyzetben vannak a hitelre számító kisgazdaságok, milyen jel­legű beruházást akarnak megvaló­sítani, milyen szolgáltatásokat igé­nyelnek például a hitelkérelmek el­készítéséhez, milyen garanciát, ke­zességet tudnak felkínálni a köl­csönt adó banknak. — Két napja járják a magyar vidéket. Mi az általánosítható ta­pasztalata? — Sok embert találtunk óriási ötletekkel. Úgy tűnik, nagy gond­juk van azzal, miként kell a hitel- kérelmeket beterjeszteni. Az infor­mációik szegényesek arról is, hogy mit és milyen technikát vásárol­hatnának meg; nincsenek elegendő ismereteik a külföldi piacokról. Feltűnt, hogy még a belföldi pia­con is nehézségeik vannak a for­galmazással. Viszont számtalan jó ötletük van, aminek valóra váltá­sához rengeteg segítségre lenne szükségük, s ezt meg is kell nekik adni. — Mi az, amit szívesen finanszí­roznának? BBg Alapvetően minden beruhá­zást támogatunk, amely megala­pozott, gazdaságilag és pénzügyi­leg megvalósítható, és a beruházó garantálni tudja a kölcsön visszafi­zetését. Támogatunk kertészeti, élelmiszer-termelési és -feldolgozá­si, idegenforgalmi stb. beruházást, korlátozás nélkül. — A világbanki kölcsönpénz nem olcsó, már ami a kamatot illeti. Mi erről az ön véleménye? — A világbanki hitel még min­dig olcsóbb, mint más egyéb for­rás. A kamata valóban magas, azonban a gazdálkodóknak fel kell , ismerni egy nagyon fontos dolgot: nem lenne jó pénzügyi politika, ha megint arra kényszerítenék a kor­mányt, hogy mesterségesen csök­kentse a kamatot, és ismét szub­vencionáljon. Ez a rendszer még sehol sem működött jól, mert ahol ezzel próbálkoztak, ott komoly gazdasági, krízis következett be. Szerintem az egyetlen racionális mód a kamatláb csökkentésére az, ha nyomást gyakorolnak a kor­mányra azért, hogy csökkentse az összes szubvenciót. Ezáltal a kor­mány kölcsönfelvételi igénye is csökkenhet. — Milyen a Világbank bizalma a magyar gazdaság iránt? — Oh, ez már politikai kérdés, erre nem kívánok válaszolni. Kevés információ az olcsóbb pénzről Az újabb világbanki kölcsön- csomag előkészítéséről, céljáról Hoffman Jenőt, az Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt. osz­tályvezetőjét kérdeztem. — Az egyik célunk a kistermelés finanszírozása. A másik: annak kutatása, hogy az alacsony haté­konyságú (nem veszteséges!) me­zőgazdasági üzemeket miként le­hetne olyan helyzetbe hozni, hogy hitelfelvevők legyenek, és a köl­csönpénzzel fejlesztési elképzelése­iket megvalósíthassák. A most ha­zánkban tartózkodó, négy világ­banki szakember közül ketten Za­la és Somogy megyében az ala­csony hatékonyságú üzemekben tájékozódnak, a másik két szak­ember Somogyból idejött Kecelre, s még Szolnok megyébe is elláto­gatnak. — Mi a tapasztalata: a világban­ki szakemberek mit vizsgálnak megkülönböztetett figyelemmel? — Elsősorban a jövedelmezősé­get. Kizárólag pénzügyi szempon­tok szerint vizsgálnak és bírálnak, a szakmai értékelést a magyar félre bízzák. — Ki a magyar fél ebben az eset­ben? — A Magyar Nemzeti Bank, a kereskedelmi bankok és a MÉM. A minisztérium szakmai szem­pontból, pénzügyileg pedig a ke­reskedelmi bankok döntenek a kölcsön odaítéléséről. A magyar félnek kell elbírálnia, hogy a terve­zett vállalkozás, beruházás életké- pes-e. — Mennyi hitelpénzről van szó? — A végleges összegről még ko­rai beszélni. Az előzetes elképzelé­sek szerint a Világbank százmillió dollárral finanszírozná a fejleszté­seket. Egy-egy beruházásnak egy- harmadát fedezné a. Világbank, a pénz másik egyharmadát a vállal­kozónak kell biztosítania, a har­madik harmadot pedig a kereske­delmi bankok hitele jelentené. — Mekkora kamatra adják a pénzt? — A konkrét szám helyett any- nyit tudok mondani, hogy 3-5 szá­zalékponttal kisebb, mint a ban­kok jelenlegi, „normál” hitelkama­ta. Vagyis olcsóbban jutnak pénz­hez a beruházók. — Már akihez eljutott ennek a híre, tud erről a lehetőségről. Azt tapasztalom, hogy ebben a véletle­nek vagy a személyi kapcsolatok játszanak szerepet. — Kétségtelen, s ezért olyan in­formációs hálózatot és bázist kelle­ne kialakítani, amely alkalmas az ilyen és hasonló lehetőségek megis­mertetésére. Téglás András ez utóbbi témá­ról még a következőket mondotta: — Információhiányban szenve­dünk, egyesületünket nem tájékoz­tatják semmiről. A megyei tanács a téeszeknek küldte el a magánter­melők világbankikölcsön-felvéte- lével kapcsolatos felhívást. Egye­sületünknek, mint ebben legilleté­kesebbnek, nem. A véletlennek kö­szönhető, hogy meghívhattam a világbanki szakembereket, s az itt eltöltött napjukat kapcsolatfelvé­telként (is) értékeljük, mivel kife­jezték készségüket későbbi tárgya­lásokra. Csabai István • Látogatáson a virágkertészetben. A kép bal oldalán Hoffman Jenő, mellette Martin Herman, a jobb oldalon Téglás András, mellette Orlando Sakay. [LIJAN LOLOV: A fa tetején Hárman beszélgettek a vállalat udvarán. Ketten az öreg tölgy ágain kucorogtak, a har- nadik pedig kérdéseket intézett hozzájuk tdalentrőL — Hé, maguk, ódafönt — kiabálta lentről. — Minek másztak fel, és mit müveinek ott ? — Várjuk az előadót! — integették le a. áról. — Hamarosan kezdődik a beszámoló, 'S tapsolni akarunk. — Miért nem mennek inkáb az ebédlőbe, ihelyett, hogy ott gubbasztanak a fa tetején? Megtiltották, hogy ott tartsuk az össze- oveteleket — lógatta bánatosan a fejét az «rífc.A — Olyan idők járnák, amikor okosabb, ha fa tetején ücsörög az ember. — mondta a lásik. pjÉ Miért?. — Azért, mert az ebédlőben mindenki azon­nal elszunditott, mihelyt az előadó kinyitotta a száját, — magyarázta az egyik. — Megpróbáltak kávéval ébren tartani bennünket, de hiába — tette hozzá a másik. — Hogyhogy hiábá? — Hát mert úgyszólván tiszta vizet kap­tunk kávé helyett — mondta az egyik. — No és a fa tetején nem lehet szundikálni? — De nem ám, mivelhogy jó magasan va­gyunk!— szólt elkeseredve a másik. — Szándékosan levagdalták az alsó ágakat — mutatta az egyik. ' Éj —Miért? • — Azért, hogy inunkba szálljon a bátorság, és ne másszunk le. — Ha megpróbálnánk, a nyakunkat tör­nénk menten. — No, és hogy tudják így megtapsolni az előadót? — kérdezte a harmadik odalentről. — Pofonegyszerű. Nézzen csak ide! — mondta az egyik, és néhányszor összeütötte a tenyerét. — Mivel kapaszkodik tapsolás közben?* — A farkammal. * És megmutatta a farkát. — Mindegyikünk kapott egy-egy papírfar- kati melyet biztosítótűvel erősítettünk ma­gunkra. A másik is meglengette a farkát. —' Csak egyszer-kétszer tudjuk összeütni a te­nyerünket, aztán ismét meg kell kapaszkod­nunk. 1 yij| Miért? — csodálkozott a harmadik oda­lent. — Mivel könnyen szakad ez a vacak farok. Aztán zsupsz! — kiáltotta rettegve a másik. — Képzelheti, mekkorát zuhannék! Még rágondolni is rossz. — Kapnak ezértfizetésemelést ? — kérdezte a harmadik odalentről. — ígérgetik, egyelőre'azonban csak fenyő-, tobozokat kapunk. — Műanyag tobozt — magyarázta a má­sik. ét- Nehogy nyolc napon túl gyógyuló sérü­lést okozzunk az előadónak. — Fölmásszak én is?— kérdezte amaz odalentről. — No, ezt okosan tenné — tanácsolta az egyik. — Különben még megütheti a bokáját az igazolatlan hiányzás miatt. —t Aztán megnézheti magát — mondta a másik.-r-r- Csak egyszer forduljon elő, és me­het magához az atyaúristenhez is! — Csak nem tennék ki a szűrömet? — kérdezte amaz odalentről. — Sosem lehet tudnicsóválták meg a fejüket odafent. — Jobb félni, mint megijedni. Gondolom, nyugodtan szeretne aludni. — Az viszont könnyen előfordulhat, hogy nem kapna fizetésemelést —töprengett a má­sik. — De, hisz maguk se kapnak! — Ez igaz, bár ki tudja — lehet, hogy mégiscsak kapunk. — A remény, a remény — mosolygott böl­csen az egyik —, ez hozott minket a fa tetejé­re. No, akkor szorítsanak nekem is egy kis helyet! — mondta amaz odalent. Illa berek, nádak erek! Fölmászom én is. előadó, az előadó! — kiáltották mindhárman. — Tapsoljunk! Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán Felügyelők az ültetvényben Igazolás állami támogatáshoz Szakemberekkel ülünk a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kom­binát gyümölcsterme­lési irodájában. Ha- lomnyi papírt egyez­tetnek, leltáríveket vetnek össze, Aztán eligazítás. Most dől el, melyik csoport me­lyik ültetvényre indul. Pullai Bélával, a Me­zőgazdasági Minősítő Intézet (MMI) mun­katársával és Komár Andrással, a helyi gyümölcságazat veze­tőjével ülünk a Nivá­ba. Dermesztő a hi­deg, kerékagyig érő sár fogja a kocsi kere­keit; elindulunk a csá­szártöltési szőlők felé. A kordonra futtatott tőkéktől halk zizze- néssel búcsúzik egy- egy piruló levél. Pirul­hatnak is, hiszen sze­gény ültetvények állapota általában nem mutat szívderítő képet. Sokuk sorozatosan elfagyott.-rEza kunleány viszont kiváló — állapítja meg Pullai Béla kétéves, az előírt fejlettségi szintet eléri, sőt. Bár tavaly gyengén indult, behozta a lemaradást, magához tért. — Ezen a területen nemrégen még almás volt — mutatja Komár András —, most meg. itt a szálvesszős, fejművelésű jubileum. Az idén már termett is szépen. — Az meg ott irsai olivér! Nem fagyott el?! —- néz kollégájára Pullai Béla, pedig ez a fajta fagyérzékeny! — Itt partosabb a terület, meg a föld is jobb — válaszol a helybéli. — Menjünk, nézzük meg a cserszegi fűszerest! — és már szól is a szentencia—, kiváló fekvésbe telepítettétek ezt is. Nincs fagykár. Ilyeneknek kellene lenniük azoknak a szőlőknek, amik termőre fordításra várnak. Ezen a területen viszont elég szomorúak a szőlők, a zweigelt, meg a szakcsoportos kékfrankos elég csúnyán néz ki. Ezeket bizony „halasztani” kell. — Ez a legszebb! — Kilépünk a kocsiból. — Kékfrankos merik- lón-ültetvény. Egyszerűen tökéletes. Kanyarodjunk csak el a kor; szerűsített almás felé! — A. magyarázat már nekem szól ff- úgy mondják ezt, besűrítették az ültetvényt. A fák szorosabban állnak egymás mellett, a térkihasználás jobb. Kétéves. Azok, a karcsú orsóra metszettek azok a fák, amiket újonnan telepítettek. Jól átfázva érünk vissza az irodába. A többiek is előkerülnek lassan. A szakemberek a papírok fölé hajolnak, jegyzőkönyvezik a most vizsgált ültetvények állapotát. Kérdésemre — tulajdonkép­pen miért kell ez a felmérés — Dómján Gergely, az MMI területi központjának vezetője válaszol: — A többéves kultúrák: a szőlő, a gyümölcs, a spárga és a komló telepítéséhez az állam támogtást ad. Ezeknek az állami pénzeszközöknek a szakszerű, célszerű felhasználását ellenőrzi a hatóság, az MMI, meghatározott menetrend szerint. — Menetrend? Nem egyszeri ellenőrzésről van szó ? — Nem. Az álló kultúrákat a termőre fordulásig minden évben többször megnézzük. De már a telepítések előtt megkezdődik a munkánk. A telepíteni szándékozó elkészítteti a tervdokumentáci­ót, csatolja hozzá a különböző szakhatóságok véleményét, a talaj- és vízvizsgálatoktól kezdve az áramszolgáltatóéig, útfelügyelőéig. Ezt az egészet véleményezzük szakmai szempontok alapján, aztán a megyei tanácshoz küldjük, ahol kiadják a telepítési engedélyt. Innen az okmányokat az adóhatóság kapja meg, ahová a támoga­tási kérelem pályázata is beérkezik. Ha az összes irat megfelel a feltételeknek, no, meg a támogatási keretösszeg megengedi, kiad­ják az úgynevezett ártámogatási okiratot. — Epillanatban még él az ültetvénytámogatásról szóló rendelke­zés? — Pénzügyminiszteri rendelet alapján ennek mértéke ma 40 százalék.-— Ha az okmányok megfelelőek, megkezdődhet a földeken a munka ? , — Hogyne, a terület-előkészítés, valamint a konkrét telepítés, illetve ezzel párhuzamosan a műszaki berendezések kiépítése. Ezt az MMI szintén ellenőrzi, megnézzük például a szaporítóanyag, a tápanyagfeltöltés és a mélyforgatás bizonylatait. Az akkor készült jegyzőkönyv alapján adjuk ki azt az igazolást, melynek ellenében lehet csak a támogatási részösszeget megkapni. :— Itt, ma, a Hösszúhegyi Mezőgazdasági Kombinátban mit vizs­gáltak? — A különböző korú szőlő- és gyümölcsültetvények állapotát, azt, hogy a fejlettség, beállottság, ápoltság megfelel-e a szakmai elvárásoknak, a rendeletben előírtaknak. A megfelelő korú ültet­vényről pedig megállapítjuk, alkalmas-e a termőre fordításra. Ez utóbbi kétfordulós felmérés, egyrészt nyáron a termés nagyságát, a fajtatisztaságot, a kultúrállapotot, ilyenkor pedig, merthogy lombhullás után látszik igazán, a termőalapok — az ágak, vesszők — kialakítását nézzük meg. — Es ha a termőre fordítás kívánalmainak nem felel meg egy ültetvény? Az utóbbi években a fagyok késleltették ennek időpont­ját. I. IS Egy évvel halasztható a termőre fordítás, de ezzel nem emel­kedik meg az állami támogatás összege. Nagyon kell igyekezniük a termelőknek, hogy a halasztás éve alatt aZ elfagyott, fejlődésében lemaradt ültetvényt rendbe hozzák. 1 —Ki fizeti ezeket a vizsgálatokat? — A rendelkezés szerint a telepítő, a szakcsoport, a nagyüzem. A minősítő intézettől megrendelt szolgáltatás ez tulajdonképpen. Hogy a tulajdonviszonyok változásával miként alakul majd az erről szóló rendelkezés, még nem tudjuk. Mire végére érünk a tájékoztatásnak, a leltárívek egyeztetése, a mai felmérések eredményének jegyzőkönyvezése is befejeződik. A jelenlévők egyöntetűen megállapíthatják, itt nincs nagyobb gond az ültetvényekkel. A gazdaság pénzügyi szakemberei jelent­kezhetnek az ez évre esedékes állami támogatásokért. ^ Gál Eszter 9 Remélhetően az idén nem fagynak el az ültetvények.

Next

/
Thumbnails
Contents