Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-09 / 292. szám
r 1989. december 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Csipkés rulettkaszinó időszakos nyitva tartással Október 22-én titokzatos telefonhívást kapok. Név nélkül találkozót kér tőlem a telefonáló egy bizalmas ügyben. A találkozón megtudom: rulettkaszinóvá alakult a kiskunhalasi Csipke Szálló bárja. (Habár már a helymeghatározás is némi nagyzolás eredménye, tulajdonképpen az eszpresz- szóról van szó.) Tény, hogy a presszóba honnét, honnét nem, rulettasztal került, s a város aranyifjai és old boy-ai pénteken, szombatonként amellett álmodják magukat egy csillogóbb világba. Aztán kiderül az is, hogy egy-egy „zsírosabb falat” reményében rendkívüli pörgetéseket is beiktatnak hét közben a szálló vezetői. A hírek megmozgatják a fantáziámat, elkezdem az anyaggyűjtést. Megtudom, hogy jelenleg Magyarországon tilos a pénzügyi tranzakciónak ez a játékos módja. Nyer a bank Az is tény azonban, hogy valamiféle engedély birtokában mégis üzemel a „kaszinó”, bár a pénz csak egyoldalú áramlást mutat, tudniillik befelé a bankba (így hívják jobb körökben az asztalfiát, mármint a rulettasztalét). Ha ugyanis mégsem a bank nyerne, s a vendég nem veszíti el az utolsó zsetonját is, leihatja a bárban, s ha még mindig marad néhány piculája, ajándékot válthat érte (ugye, mondanom sem kell, hogy jogszerű, de jókora felárral). Természetesen az italok árai is jócskán megemelkedtek, mióta rulett van a presszóban. November 14-én újabb, önkéntes informátorom adódik, akitől megtudom, hogy azóta már a bárvezető s a szálloda vezetője is krupiévá lépett elő (a fent említett körökben így hívják a pörgetőt, a bankost). Most már érdekel az engedély is, amit a városi tanácstól kellett kérnie a szálloda vezetőjének. Mit ne mondjak, szemérmesen fogalmaz a kérelem: „—játékautomata és kártyajáték kivételével—18 éven felülieknek szórakoztató játékok” bevezetéséről szól. (Ha belegondolok, mi minden beleférhet még ezekbe a, 18 éven felüli szórakoztató játékokba ...!) Ám úgy látszik, a tanács nem olyan kíváncsi, mert áldását adta rá. Á rendőrség igazgatásrendészeti osztályán lévő kérelem némileg pontosít: „a rulett játékszabályain alapuló tárgynyeremény-sorsolással (?) egybekötött szórakoztató játékot” említ. November 17-én bejelentés érkezik a Bács- Kiskun Megyei Tanács ipari és kereskedelmi osztályára. A jegyzőkönyvből kiderül az is, hogy a rulettkassza zárásáról kezdetben semmiféle jegyzőkönyv vagy más dokumentum nem készült, a szálloda pénztárába csak a tiszta árrést fizették be egy bizonylattal, miszerint a fenti összeg rulettbevételből származik. A főelőadó hölgy bizonygatja, ő megmondta nekik annak idején, hogy ilyen pénzes játékokat csak úgy lehet üzemeltetni, ha bérbe adják a vendégeknek. Az osztályvezető állítja, hogy most hall a dologról először, de majd utánanéz. Ajánlja—hogy a konspiráció teljes legyen —, váljak a cikk megírásával az ellenőrzésig. Ajánlja továbbá, hogy ha majd megírom, írjam bele azt is, hogy léteznek bizonyos „egyedi” engedélyek, nekik miért nem tilos? (Jelentem, beírtam.) Búcsúzáskor még egy ajánlata van, nézzek körül a helyi idegenforgalmi cégek háza táján, biztosan találok néhány érdekes összefonódást, amibe ők innen nem látnak bele. Apró szépséghiba csupán, hogy az osztályvezetőnek címezve is küldtek, állítólag, egy kérelmet a „rulett játékszabályain alapuló, tárgynyereménysorsolással egybekötött szórakoztató játék”-ról. November 24-én (a nagy ellenőrzés napján) a városi lap, a Halasi Tükör negyedik oldalán Uraim, kérem a téteket! címmel olvasok egy színest: „Istenigazából egy fotó lenne a legjobb bizonyíték arra, hogy a Csipke Szállóban estéről estére igazi rulettjáték folyik, de úgy láttam, ott sokan nem örülnének a fényképezésnek.” — hja cikkében Fe- rincz János. Oda a konspiráció! Nocsak, mondom magamban, oda a konspiráció! Mindenesetre megvárom még a hét végét, majd hétfőn telefonálok a megyei tanácsra. — Nem láttam még az ellenőrzésről készült jelentést — mondja az osztályvezető, amikor felhívom S-, de válószínűleg eredményes volt, mert a sikítást már hallottam. — ? — Tudvalévő, hogy sikítani az szokott, akinek odalépnek a lába ujjára. Miután vettem a rejtjeles üzenetet, úgy gondoltam, ideje látogatást tennem a tett helyszínén is. November 27-én felkeresem Kis Lászlót, a Csipke Szálló igazgatóját. Fáradt, zaklatott. Többször sértett felhangot érzek a beszédéből. Nem érti, miért van most mindenkinek baja a rulettel, meg vele. ■ Higgye el, engem a szakma szeretete, a szálló érdekei vezéreltek, a forgalom, a bevétel. A sajtó is ilyenkor jön, az eredményeinkről soha nem írnak. Most különben is divat a vezetőket becsmérelni. Nem tudom, ki indította el a hadjáratot ellenem. Talán valamelyik dolgozóm, aki nem kapott fizetésemelést. Ha egy vezető szeretne eredményt elérni, természetesen összeütközésbe kerül a kollégáival. Hogyan kaphattak önök engedélyt a rulett üzemeltetésére? — Nem állunk egyedül ebben a dologban, másutt is van erre példa. Egyébként szórakoztató játékra szól az engedélyünk. — Mik tartoznak a szórakoztató játékok közé? '— Például biliárd, szintén pénzre. Mi a rulettet oly módon adjuk bérbe, hogy a vendégek á játéklehetőséget vásárolják meg a zsetonnal. —1 Ki a bankár? — Az üzletvezető. — Tehát akkor önök is részt vesznek a játékban? Igen, mivel nem bízhatunk meg senkit azzal, hogy ezt a feladatot elvégezze. Ez felelősségteljes munka, megfelelő alkalmassággal kell rendelkezni hozzáv A-1-- így azonban visszaélésekre adhat lehetőséget.-Tr Ez teljesen kizárt és vissza is utasítom a gyanúsítást. Ugyanis ezt nem egy ember kezeli, s minden leszabályozott. Nekünk megvan a belső ellenőrünk, aki az ilyen dolgokra hivatott figyelni, ha ilyen előfordult volna, számon kérné rajtunk. De még egyszer mondom: itt minden legális, minden egyes bevétel befolyt, megfelelően dokumentálva. — Mekkora haszonnal járt eddig a rulett? — Hullámzó, még nem gyűjtöttük ki pontosan, hogy ez mennyit hozott a szállodának, de biztos, hogy nőtt a bevétel. ;—Nernyőit összetűzése a játék miatt a vendégekkel ez alatt az idő alatt?- . Semmilyen.-— Végeztek önöknél egy ellenőrzést. Mire terjedt ki ez a vizsgálat ? y~ Volt egy ellenőrző fogyasztás, az árak alkalmazását, a számlázást vizsgálták, nem találtak terhelő dolgot. Illetve, a rulettel kapcsolatban egy újabb jogszabályra hivatkoztak, amit idáig én nem ismertem. Úgy érzem, egyetlenegy üzletember kárára nem válhat az, ha minden eszközt megragad, hogy megfelelő eredményt éljen el. Joghézagba gurult a golyó December 1-jén a megyei tanács főelőadójától megtudom, hogy a halasi rulettet egyelőre betiltották, s hogy tulajdonképpen egy joghézag következményeként történt félreértés „adott” erre engedélyt. A tiltó jogszabály ugyanis nem fogalmaz eléggé egyértelműen. Szerencsejátéknak — s ezáltal tiltottnak — minősül, ha a nyerés vagy vesztés kizárólag a véletlenen múlik. Mivel a rulettet a véletlen irányítja, szerencsejátéknak számít. De azt is elmondja tájékoztatásul, hogy a Pénzügyminisztérium adhat ez alól felmentést, illetve jogában áll egyedi engedélyt adni, mint ahogy van is erre példa az országban. Következő utam a Pusztatourist megyei hivatalába vezet. Kovács Zoltán hivatalvezető elismeri a felelősségüket abban, hogy nem néztek utána pontosabban a jogszabálynak. Az engedély „egyéb szórakoztató játékok (biliárd stb.)” működtetésére szólt, s ebbe a stb.-be, úgy gondolták, a rulett is belefér. Egyébként már folyamodtak egyedi engedélyért, s reméliki hamarosan rendben lesz a do- log. Az elszámolások dokumentációinak hiányosságairól nem tud, de utána fog nézni. — Nem is nagyon lehetett ezt előre leszabályozni —mondja —, aki új dologba kezd, annak vállalnia kell a rizikót is.- A rendeletek mindig később követik az eseményeket. Meggyőződésem, hogy a halasi szállodavezetőt a jó szándék irányította. Bennünk is hiba van, ha nem tudjuk elképzelni, hogy valaki nem közvetlen anyagi érdekből csinál valamit, hanem esetleg továbbgondolkodik az üzlet érdekében. A halasi „kaszinó” ügye tehát egyelőre áll, de az az érzésem: hamarosan elszaporodnak az „egyedi engedélyek” és semmi nem menti meg szórakozóhelyeinket, hogy a nyerőautomaták helyét átvegyék a rulettasztalok. Uraim, kérem a téteket, ha ez menti meg az országot (Vagy inkább foltot kéne tétetni a nadrágunkra?) Hajós Terézia Állásfoglalás A Magyar Szocialista Párt kecskeméti elnöksége határozottan tiltakozik a kedvezményes lakáshitelkamatok bármilyen tervezett — visszamenőleges — emelése ellen! Ez az intézkedés — a költségvetési hiány 15 milliárd forintos csökkenése ellenében — elsősorban a bérből és fizetésből élőket, s közülük is legerőteljesebben a fiatalokat és középosztályokat sújtaná. Elfogadhatatlan azon elvi okból, hogy ezeket a hosszú lejáratú hiteleket az építkezők annak idején azért voltak kénytelenek felvenni, mert bérük, fizetésük nem volt elegendő ahhoz, hogy elemi létszükségleteik közül az egyik legfontosabbat, a lakás megszerzésének költségét fedezze. Azért nem, mert ezt az állam — sok minden egyéb mellett! —, úgymond, magára vállalta. Elfogadhatatlan a tervezett intézkedés azért is, mert az állam — ez egyszer ismét visszaélve monopolhelyzetével — kényszerdöntés elé állít sok ezer családot azzal, hogy visszamenőleg módosítja a jóhiszeműen megkötött szerződéseket! Támogatjuk azt, hogy különböző kedvezményekkel, határidő-módosításokkal, adómentességgel ösztönözzék a magasabb kamatokat, de csakis önkéntes vállalás esetén! A kedvezményes lakáskamat, a lakbérek ügye sem lehet a költségvetés napi helyzetének függvénye. Időálló és hosszú távú megoldásokra törekedjék a kormány, amelyek középpontjában az az elv álljon, miszerint a munkaerő újratermeléséhez szükséges költséget teljeskörűen tartalmazza a bér. Másképpen fogalmazva: radikális ár- és bérreform nélkül minden — egyébként valóban sürgető — gazdasági intézkedés csak toldozgatás-foldozgatás lesz az ország szakadozott ruháján! MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT kecskeméti szervezetének elnöksége Nyílt levél dr. Adorján Mihálynak, a Kecskeméti Városi Tanács elnökének A hajléktalanok, az önállóságra képtelen idősek száma már jelenleg is jelentős Kecskeméten és — sajnos — további növekedés várható. A Magyar Szocialista Párt kecskeméti elnöksége kiemelt feladatának tekinti a szegénység elleni küzdelmet és a leszakadó társadalmi rétegek helyzetének javítását. Ezért javasoljuk, hogy a napokban átadott volt MSZMP-ingat- lanokat, az azokhoz tartozó berendezéseket elsősorban a hajléktalanok, az önálló életre nem képes idős emberek gondviselésének megoldására hasznosítsák (például gondozóház, átmeneti szállás, idősek klubja, szociálisintéz- mény-bővítés formájában). Az épületek hasznosítására vonatkozó nyilvános társadalmi vitában elnökségünk is részt kíván venni, ezért kérjük Elnök Urat, hogy szíveskedjék részvételünket lehetővé tenni. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT kecskeméti szervezetének elnöksége A LÉNYÉG: CSAK A KÖLCSÖNT KELL VISSZAFIZETNI Még egyszer a bajai telefontársulásról Úgy hallottam, .hogy.szinte.felforrósodtak a telefonvonalak a Bajai Városi Tanácson, illetve az OTP-fiókban. A telefontársulás frissen belépett tagjai reklamáltak felháborodottan. — Nem erről volt szó, bennünket nem így tájékoztattak — mondták. Aki telefont akar, fizessen be 9 ezer forintot, az OTP ad hozzá 21 ezer forint kölcsönt — ha hitelképesnek talál —, és ehhez járul még 1 százalék kezelési költség. Erre számítottunk, s nem többre ^=a fizetnivalót" illetően. Az izgalmat az váltotta ki, hogy • szerdai lapszámunkban egy kisri- portot közöltünk Ilyen érdeklődésre nem számítottak címmel, melyet a rá következő napon az OTP megyei igazgatóságának illetékese „helyreigazított”. A bajai telefontársulat mintegy másfél ezer, OTP-kölcsönt igénybe vevő tagjának megnyugtatására közöljük, hogy — szerencséjükre — most az illetékes tévedett. Ugyanis a 106/1988. (XII. 26.) MT számú rendelet 11. §-a szerint, idézem: Közmű-, út- és járdaépítési hozzájárulás megfizetéséhez felvett kölcsönök törlesztéséhez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a havi törlesztőrészlet fele, de • az esetleges kamat összegét nem haladhatja meg. Mivel pedig a támogatás gyakorlatilag megegyezik a 18,5 százalékos kamattal, így az állam valóban átvállalja a 30 ezer forinton felüli fizetnivalót. G. Z. NEM A NYEL VTANT SÜL YKOLJÁK A FUVAROZÓK ÉRDEKKÉPVISELETÉÉRT Közlekedési Kamara alakul A fuvarozásban mutatkozó gondok megoldására Közlekedési Kamarát kell létrehozni, amely képes e szakma érdekeit érvényre juttatni a különböző fórumokon. Erről döntöttek csütörtökön a Kiosz személy- és teherfuvarozók országos szakmai tagozata, valamint a közúti fuvarozóvállalatok képviselői. Egyre többen foglalkoznak személy- és teherfuvarozással — a magánfuvarosok például már több mint negyvenezren vannak —•, s e területen mind élesebb a verseny. Érdekeik több kérdésben azonosak, ám ezeket megfelelő ^rős érdekképviseleti szervezet híján nem képesek érvényre juttatni. A Kisiparosok Országos Szervezetének fuvarozó tagozatánál elmondták: az új érdekképviseleti szervezet létrehozása azért is szükséges, mert régóta követelik egyes gazdasági szabályozók megváltoztatását és azt, hogy a pénzügyi kormányzat csökkentse a rendkívül magas elvonásokat—mind ez ideig hiába. Elengedhetetlennek tartják a gépjárműadó megszüntetését, valamint azt, hogy szakmai tevékenységüket szigorított szabályok szerint végezhessék, vagyis a fuvarozás területén vezessék be — a nyugat-európai országokhoz hasonlóan — a területi, illetve a létszámkorlátozást. E követeléseikre eddig nem kaptak megfelelő választ. Azt remélik, hogy a Közlekedési Kamara életre hívásával a helyzet megváltozik, és e kérdésekre megoldást találnak. Azt tervezik, hogy az új érdekképviseleti szervezet tevékenységébe bevonják a Vállalkozók Országos Szövetségét is. (MTI) A nyelvoktatás reformja Beszélgetés Josef Proksch szaktanácsadóval A találkozót nem volt könnyű megszervezni. A fiatal házaspár hol a környék iskoláit járta, hol néhány napra haza, a Német Szövetségi Köztársaságba szólította őket a kötelesség. Akkor ismerkedtem meg Josef Prokschsal és feleségével, Erikával, amikor a Bajai Városi Tanácson látogatást tett Baden-Württemberg parlamenti elnöke a budapesti NSZK-nagy- követ társaságában. Még ott, a fogadáson beszéltük meg, hogy egy alkalommal elbeszélgetünk, itteni munkájukról. Az eszmecserére a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnáziumban került sor. Mindenekelőtt arról érdeklődtem, hogy mióta vannak Magyarországon és mi volt ezt megelőzőleg a munkájuk. Nos, tavaly szeptember 1-jétől dolgoznak itt. Josef Proksch eredetileg német—politika—teológia szakos tanár, nyolc évig tanárképzőben tanított, majd a hesseni kultuszminisztériumban dolgozott. Feladatköre az iskolaszervezés, -tervezés és tanácsadás. Erika Proksch angol—német szakos gimnáziumi tanár, aki azonban nálunk nem vállalt el semmilyen állást, bár vagy tíz helyre hívták tanítani. Legfőbb feladatának ugyanis férje munkájának segítését tekinti. iAf|%Három évvel ezelőtt jött létre az az'egyezmény, melynek keretében jE- a magyar fél kívánságára — két pedagógiai szaktanácsadó érkezett az országukba. Az egyik én voltam — mondja Proksch tanár úr. — Mint szaktanácsadónak, az a célom, hogy a magyarországi német szakos kollégákat megismertessem az NSZK-ban használt oktatási anyagokkal, könyvekkel, hangszalagokkal és így tovább, s megismertessem a pedagógiai módszerekkel. Természetesen, nem azt szeretném megmondani, hogy mi a helyes út, csupán javaslatokat adhatok, és megvitatom a magyar kartársakkal ezeket az ötleteket. Úgy gondolom, mindenkinek saját magának kell megtalálnia a legtesthezállóbb pedagógiai eljárást. I — Mi az elsődleges oktatási cél? —'Ezt röviden úgy foglalhatom össze, hogy a tanulók a német nyelvet a különböző szituációkban jól értsék és beszéljék. Ebben a Goethe Intézet — melynek a központja Münchenben van, de Budapesten is létesített egy központot — sok segítséget ad a tanulók cseréjével, tanároknak és gyerekeknek szóló ösztöndíjakkal.-r- Ha jól értem, ön nem a nyelvtan besulykolásával kívánja a nyelvet ‘elsajátíttatni?! — Ez a régi módszer nem vezet igazán messzire. Az a fontos, hogy a gyerekek a németet tényleg beszélni tudják, távolabbi célként pedig az, hogy minél inkább megközelítsék az anyanyelvi szintet. — A közelmúltban kiállítást rendezett a tanítóképzőben és bemutatta az NSZK-ban forgalomban levő nyelvoktatási anyagokat. Miért? — Ez mindenképpen rendhagyó bemutató volt. A lényege abban rejlett hogy nemcsak megnézni lehetett, például, a könyvek vagy a hangszalagok fedőlapját, hanem belelapozva vagy meghallgatva, a tartalmukat is megismerhették az érdeklődők. A fóliákat az írásvetítőn tanulmányozhatták ... Bátorítani szerettem volna a tanárokat, hogy próbálják ki a gyakorlatban is őket, és ha nehézségük támad, beszéljük meg közösen. Egyébként is az a vágyam, hogy a magyarországi kollégák között élérik vitákkal fűszerezett tapasztalatcsere alakuljon ki. Ilyen meggondolásból találkozunk a német szakosokkal december 15-én és 16-án, Baján. Végezetül Erika Prokschtól arról érdeklődtem, hogy érzi magát nálunk. Jólesett, hogy ugyanolyan tapasztalatokat említett, mint amilyenekről már egy alkalommal írtam Nemesnádudvar testvérközsége, Neibsheim iskola- igazgatójának bajai látogatásakor. — Szívesen vagyunk itt, mert van értelmes feladatunk és külön öröm, hogy Magyarország történelmi fejlődésének tanúi lehetünk. Ami a gyerekeket illeti, nyíltak és fogékonyak. A tanárok pedig lelkesen együttműködnek velünk, élve a mindkét félnek hasznos pedagógiai párbeszéd lehetőségeVeL Gál Zoltán
