Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

2 ® PETŐFI NÉPE # 1989. december 9. Marian Calfa váltotta Adamecet a miniszterelnöki poszton A Polgári Fórum feltételei A csehszlovák Polgári Fórum az al­kotmányos válság elkerülése és a politi­kai helyzet lecsillapítása érdekében haj­landó együttműködni Marian Calfa megbízott miniszterelnökkel, ha első miniszterelnök-helyetessé Jan Camo- gursky szlovákiai katolikus ellenzéki aktivistát nevezik ki — jelentette ki a Polgári Fórum csütörtök esti sajtótájé­koztatóján a mozgalom szóvivője, Jiri Dienstbier. A szóvivő bírálta Ladislav Adamec kormányfőt lemondásáért, egyebek között azt hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök ezzel a lépéssel kitért a felelősség elől, amelyet mint kor­Fidel Castro kubai államfő csü­törtökön végleg elhatárolta magát és országát a Kelet-Európábán végbemenő társadalmi folyama­toktól, s kijelentette, hogy Kuba, ha kell, egyedül is megvédi a szoci­alista eszméket. í A Kubai KP KB első titkára, az Állam- és a Minisztertanács elnö­ke, főparancsnok az Angolában, Etiópiában és a világ más részein az elmúlt évtizedekben elesett ku­bai katonák és polgári önkéntesek központi gyászszertartásán szólalt fel, a Havannától pár kilométerre fekvő Cacahual-emlékhelyen. Kö­szönő szavakat mondott Eduardo Dos Santos angolai elnök is, aki ebből az alkalomból érkezett a szi­getországba. Castro e beszédében először bí­rálta név szerint a Szovjetuniót, mint amelyben a peresztrojka gya­korlata, illetve a külpolitikában a Gorbácsov-féle „új gondolkodás” nem vezethet a szocializmus meg­újításához, s emiatt Kubára és a harmadik világra a jövőben semmi jó nem vár. Hasznos törekvésnek, de utópiának minősítette az atom­fegyverek leszerelését; a nicaraguai és salvadori fegyverszállításokkal kapcsolatban pedig kijelentette, hogy Kuba szuverén államként tartja magát a Szovjetunióval alá­írt megállapodásokhoz. A kubai politikus a minap még „testvéri szocialista államokat” úgy írta le, mint ahol „megrágal­mazzák a szocializmust, lerombol­ják értékeit, lejáratják a pártot, de­moralizálják és lgmondatják veze­tő szerepéről az élcsapatot, felszá­molják a társadalmi fegyelmet, és a káosz, az anarchia magvait hin­tik el”. Ez csak ellenforradalmat, nem pedig forradalmi változáso­kat hoz— mondta. Ezen túlmenő­en kijelentette: „Nem alaptalan az imperialisták azon meggyőződése, hogy ma már nem létezik a szocia­lista tábor..., hogy a Varsói Szerződés már csak fikció ..., hogy a belülről aláásott országok képtelenek lennének megvédeni magukat.” Kubát, ezzel szembeállítva, „a tapasztalt vezetők, hősies dolgo­mányfő viselt a politikai válság idősza­kában. A fórum megbízottai csütörtö­kön találkoztak I prágai szovjet nagy- követség képviselőivel. A Polgári Fórum szóvivője azt hang­súlyozta, hogy Adamec teljesen felelős a politikai válságért amiatt, hogy elsiet­ve. alakította át kormányát, amelyet aztán elutasított a közvélemény, majd szerdai televíziós beszédében valótlan tényekkel bőszítette fel a közvéle­ményt. A szóvivő azt is közölte, hogy a kormány vezetésével megbízott Mari­an Calfa pillanatnyilag nem élvezi a fórum bizalmát és támogatását. A szó­zók, dicsőséges hadsereg, harce- , dzett párt, csodálatos ifjúság és ha­talmas tömegszervezetek” országa­ként jellemezte, „ahová a szocializ­mus nem a vörös hadsereg győze­delmes hadosztályaival érkezett”. „Az egész kubai nép az élete árán is kész megakadályozni a ka­pitalizmus visszatérését... Ha a sors ránk osztja a szocializmus egyik utolsó védelmezőjének a sze­repét, utolsó csepp vérünkig fog­juk védeni ezt a bástyát” ^4- jelen­tette ki Fidel Castro, az egyébként szokásosnál kevesebb tapssal és ováció nélkül fogadott beszédben. A kubai vezető elutasította a pe­resztrojka és az új gondolkodás fő ismérveit: a történelem újraértéke­lését, a sajtó szabadságát, az átala­kítás ideológiáját, az Egyesült Ál­lamokkal fenntartandó békét és együttműködést, az atomfegyve­rek leszerelését, és azt jósolta, hogy a világ az Egyesült Államok ural­ma aüLkerül _ V isszataszítónak minősítetté, hogy a Szovjetunióban, szerinte, mindent el akárnak felejteni a di­cső múltból: a pusztító háborúk utáni újjászületést, a fasizmus szét­verését, a gyarmati népek felszaba­dító mozgalmára gyakorolt döntő tiatást; és ezzel kapcsolatban elis­merte, hogy Kubában betiltottak egyes szovjet sajtótermékeket (Moszkovszkije Novosztyi, Szput- nyik). ' Az imperializmus most szerinte azzal kísérletezik, hogy a harma­dik világ kifosztásához partnert ta­láljon Kelet-Európábán. Washing­ton azt követeli például, hogy sen­ki se segítse a salvadori forradal­márokat. „Zsarolni próbálja a Szovjetuniót, hogy szüntessen be minden gazdasági és katonai segít­séget Nicaraguának és Kubának, mert szolidárisak a salvadori for­radalmárokkal.” Beszéde végén Fidel Castro el­utasította azt az amerikai feltétele­zést, hogy Kuba nem képes ellen­állni a Kelet-Európábán zajló fo­lyamatok nyomásának és a „szoci­alizmus vagy halál” jelszavát han­goztatta. vivő arra utalva, hogy Calfa szlovák nemzetiségű, kijelentette: ha miniszter- elnök lesz és elfogadják a nemzeti ki­egyensúlyozottság elvét, akkor a fórum feltételezi, hogy a köztársasági elnök­nek csehnek kell lennie, s mivel a CSKP vezető szerepét törölték az alkotmány­ból, egybeú pártonkívülinek is. A szó­vivő végül, azt hangoztatta: ha a köz- társasági elnök megbízza Calfát az új kormány megalakításával, akkor az al­kotmányos válság elkerülése és,a politi­kai helyzet megnyugtatása érdekében a fórum együtt fog működni az új kor­mányfővel, ha az is hajlandóságot mu­tat erre. A fórum feltétele az, hogy az első miniszterelnök-helyettes Jan Car- nogursky legyen. Csak a „conducator” istenítése szabad A Romuniszt, a JKSZ központi hetilapja pénteki számában „Romá­nia- Ó„ez a csodálatos szocializmus” címmel terjedelmes kommentárt kö­zölt, amelyben, egyebek között, a kö­vetkezőket állapította meg: — A románok az összes megígért és hivatalosan engedélyezett emberi szabadságjog közül legteljesebben a conducator istenitcsének szabadsá­gát élvezik. Leírhatatlan az az öm­lengő hűség, amely „a modem Ro­mánia rpegteremtőjének lángelméje iránt” megnyilvánul. Az elnök szava­inak idézése úgyszólván az egyetlen módja annak, ahogy a románok a külföldiekkel érintkeznek. Ez néha már olyan lehetetlen méreteket ölt, hogy kizár bármifajta értelmes be- . szélgetést.,.. sok legkisebb jele nélkül a patriarchá- 'rÜé'jftSlcíítője, amely minden polgárával teljes egé­szében rendelkezik. Kizárólag erő­szakkal léhet tovább fenntartani. A szocializmus román módra és ro­mán felfogás szerint egy hónap alatt annyit fejlődik, mint másutt égy esz­tendő alatti Ezért nem fogunk lemon­dani a Szocializmusról ~5; mondta Ceausescu.- Az úgynevezett tudományos szocializmus elveihez való ortodox ragaszkodás, amelynek alapján egy totális és totalitárius államszocializ­mus jött létre, Romániát a világban végbemenő,demokratikus változások tengerében magányos szigetté teszi. Ezt .az- elszigetelődést azonban hiva­talosan nem ismerik be, ennélfogva nem is zavartatják magukat ettől.. — Talán egy olyan gyerekre lenne szüksége, -aki odakiáltja a királynak, hogy meztelen — fejeződött be a kommentár,’ amely azért érdemel fi­gyelmet, mert Bukarest politikájának eddigi leghaíározottabb jugoszláv bí­rálata. (Folytatás az 1. oldalról)' kai helyzetet és így a választások időpontjá­nak meghatározását is. A mintegy ötórás tanácskozás után Baj­nok Zsolt megbízott kormányszóvivő és Fa­ragó András, az Országgyűlés sajtóirodájá­nak vezetője tájékoztatta a hazai és a nem­zetközi sajtó képviselőit a történtekről. Miként elhangzott: a tanácskozáson Né­meth Miklós, Békési László és Kemenes Er­nő lényegében összefoglaló értékelést adott az ország belpolitikai, gazdasági helyzetéről, a várható gazdasági és szociális nehézségek­ről, a külgazdasági veszélyekről, a szükséges intézkedések hatásáról. A beszámolókban szó esett az IMF-megállapodás követelmé­nyeiből, a közelgő parlamenti ülésszak elé terjesztendő gazdaságpolitikai törvényjavas­latok fő vonásairól, továbbá az országgyűlé­si választások időpontjával összefüggő jogi és politikai megfontolásokról is, Bajnok Zsolt kiemelte: a- tárgyalóterem­ben élénk és rendkívül konstruktív eszmecse­re zajlott. Mivel azonban a gazdasági kérdé­seket érintő kormánytájékoztatókkal, -prog­rammal a pártok képviselői először és ráadá­sul szóban ismerkedhettek meg, természetes, hogy azok továbbgondolását tartották szük­ségesnek. Ez az oka annak, hogy az eredeti szándékkal ellentétben, mégis főként politi­kai kérdések kerültek terítékre. A résztvevők egyetértettek a kormány helyzetértékelésével, s azzal, hogy az ország talpon maradása, a békés átmenet feltételei­nek megteremtése az első és legfontosabb feladat. A gazdaság állapotát, a jövő évi költségve­tést és a nemzetközi pénzügyi tárgyalások kilátásait boncolgatva megfogalmazódott az az igény, hogy a kormány az egy esztendőre szóló gazdasági programján kívül, vagy an­nak keretében készítsen hat hónapra szóló programot:is, amelyben konkrétan rögzíti azokat a feladatokat, amelyeket e rövid idő­szakban végre kell hajtani. Református zsinat A református egyház történelmi és közéleti felelősséget kíván vállalni az új, demokratikus Magyarország felépí­tésében — [hangsúlyozta dr. Kocsis Elemér püspök, a Magyarországi Re­formátus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, az egyház legfelsőbb vezetőtes­tületének pénteken tartott ülésén. Ugyanakkor! kifejezte aggodalmukat gazdaságunk'labilitása miatt. Felerő­södnek olyan jobb- ésbaloldali szélső­séges folyamátok, amelyek veszélyezte­tik az eddig elért demokratikus ered­ményeket—^mondotta. Az egyház kéri a demokratikús erőket: a pártpolitikai ellentétet félretéve, együtt dolgozzák ki a gazdasági kibontakozás útját. A zsinat- 119 személy rehabilitását fogadta el. A Magyarországi Reformá­tus Egyház egész közössége nevében kifejezte őszinte fájdalmát, sajnálatát és határozatban követte meg mindazo­kat az egyházi személyeket és egyházta­gokat, akik jogtalan eljárások szenve­dő alanyai voltak. A zsinat elhatárolta magát azoknak | vezetőknek a tör­vénysértő tetteitől, akiket ezért felelős­ség terhelt, a sértettektől pedig bocsá­natot kér. Az egyházi törvények megújításával is foglalkozott a: zsinat. Az egykori egyházi iskolák visszavé­tele ügyében a zsinat úgy határozott, hogy az állam és az egyház között 1948- ban megkötött és máig érvényes egyez­mény alapján igényt tart több korábbi iskolájára, és a jogfolytonosság jegyé­ben kimondta ezek elvi létezését. A református egyház zsinata támo­gatja azokat a ’ kezdeményezéseket, amelyek Tőkés Lászlót Béke Nobel- díjra javasolják -íDoina Comea asz- szonnyal együtt. A zsinat úgy véli: er­kölcsi kötelessége,'hogy a Romániában félelemben és rettegésben élő elnyo­mottak helyett is felemelje szavát. CASTRO KIÁTKOZTA SEGÍTŐIT „Szocializmus vagy haláll” Jalta foszladozó köntöse A kelet-európai rendszerek dominószerűén omlanak össze, s velük együtt az egységesnek kikiáltott gazdasági és politikai szövetségük is. Megszűnnek azok a rendező elvek, melyek a korábbi.egység összekötő kapcsainak lényegét magyarázták. Internacionalizmus, félelem, misszi­ós küldetéstudat máza mögött mára a nagyhatalmiság pőre érdekviszo­nyai maradtak. A németkérdés, a lengyel—szovjet határok, a leszerelés érdekelte a Kremlt. A többi ország annyiban volt fontos Moszkvának, amennyiben stratégiailag az ütközőzóna szerepét tölti be. Mindez a napjainkban oly sokat emlegetett jaltai konferencia nagyhatalmi osztozkodásához vezet­hető vissza. Akkor egy felfelé ívelő szovjet állami fejlődés befolyásolta az európai érdekszférák kialakulását. Ma a jaltai köntös foszlik, gyengül a birodalom. A Szovjetunió rendszere — a sztálini szocializmus — csúfos vereséget szenvedett mind a politikai, mind a gazdasági verseny területén a polgári rendszerekkel vívott harcban. Gorbacsov az európai közös ház tervét nem ok nélkül fogalmazta meg, hisz hatalomra jutásakor már nyilvánvalóvá vált a kommunista rendszerek csődje. Teherként nehezedik rá az is, hogy Lenin óta semmi sem változott Moszkóvia és a külvilág viszonyában, legfeljebb annyi, hogy iszonyatos anyagi áldozatokat kellett a nagyha­talmi presztízsért évről évre vállalnia a lakosságnak. Az anyagi áldoza­tokkal karonfogva járó szegénységet az embereknek ü magasztos inter­nacionalizmussal magyarázták. Ezt mindenesetre a csehszlovákok, vagy mi magyarok a megszállás keserű tényeként érezhettük. Ä KGST— eddig legalábbis minden erre utal — nem reformálható. Jelenlegi formában halálra van ítélve, az összeomlás szélén áll. Ha ez bekövetkezik, akkor nemcsak a szocialista rendszer gazdasági bázisa omlik össze, hanem az árutermelő világrendszer égyjk rosszul funkcio­náló alrendszere. Egység volt annyiban, amennyiben energetikai köldökzsinórral kap­csolódtak a kis szövetségesek a Szovjetunióhoz, vagy j amennyiben. a szűk pártvezetés a hatalom érdekében kinyilvánította. ■ A mai krízisállapot olyan, mint egy szövődményes betegség. A beteg­ség évtizedekkel ezelőtt elkezdődött, melyet a sztálinizmus struktúrájá­ban gyökerező rövidlátó politika csak felületi eszközökk'el kezelt. A lá­zas betegnek csak lázcsillapítót adtak, amely a hőemelkedést csökken­tette, de á szövődmény tovább terjedt. A gondok alapvetően azonosak a repedező szövetségben, a megoldá­sok lehetőségének a tálalása azonban más. Hazánk olyan kis ország, mely a szovjet érdekszféraszélén fekszik. A rendszerváltás mikéntje ma a kérdés, mindenekelőtt gazdasági-politikai szempontból. 'Nálunk a centrumhoz-történő csatlakozás a tét. Másrészt országunk nemzetál­lam, szemben a Szovjetunióval. . Moszkvában Gorbacsov legfeljebb a modellváltás felvetéséig mehet el, hisz a kbrAmunista apparátus az egykori gyarmatbirodalom egységét mint integráló) erő tartja össze. Az állam fennmaradása (világpolitikai érdek, mely találkozik a rendszer haszonélvezőinek érdekeivel.,Ugya­nakkor a működőképtelenség gondja fojtogatja a peresztrojka vezetőit, hisz a pártállam belső fejlődésének forrásai nemcsak kimerültek, de a napi újratermelés lehetőségei is veszélyeztetve vannak. Ezért kellett Moszkvának lemondania a Brézsnyev-doktrínáról, sőt ázt is el kell tűrnie, hogy a bomladozó jaltai köntös résein a kis vazallusok ki-kikan- dikáljanak, és esetleg a semlegesség gondolatával is kacérkodjék egyik­másik. A jaltai köntös tehát szakadozóban, a korábbi kelet-európai integrá­ciós erők éjgyengülték. S hogy mi lesz helyette? Gorbacsov európai házról álmodozik. Ha álma meg is valósul, a keleti szegénytszomszédok örülhetnek, ha a konyhában, az ajtó mellett helyet biztosítanak majd a ház tekintélyesebb lakói. Barta Zsolt MAGYAR—MAGYAR CSŰCS A stabilitással, a külső gazdasági veszély- forrásokkal és már az Országgyűlés feladata­ival is összefüggésben hangzott el: ha az Or­szággyűlés a költségvetést nem fogadja el, akkor a Valutaalappal formálódó, egy évre szóló megállapodás érvényét veszti. Bajnok Zsolt szerint a kormányfő nem köntörfala- zott, amikor kijelentette: ha a magyar gazda­ság, a magyar belpolitika, egyáltalán az egész magyar társadalom destabilizálódik, az döntően és negatív értelemben befolyásol­ja a nemzetközi pénzvilágot; A tárgyaló felek végül is abban egyeztek meg: a gazdasági kérdésekről szakértői szin­ten — és elképzelhető, hogy már a jövő héten — folytatják a konzultációt. ­Széles körű véleménycsere bontakozott ki arról: milyen közjogi helyzetet teremt a maga számára az Országgyűlés, ha mandátumá­nak lejárta előtt például decemberben — ki­mondja feloszlását — Azaz: hogyan végezze tovább törvényalkotói munkáját? Á pártok többsége azt a felfogást képviselte, hogy az Országgyűlés — önfeloszlatását követően — csak a békés átmenethez, a talpon mara­dáshoz elengedhetetlenül szükséges, törvé­nyeket alkossa meg, a stabilitást szolgáló, az átmenet békés jellegét megőrző jogi feladato­kat oldja meg, így például a vagyonvédelem­ről, a vagyonalapról, a sajtóról, a vallássza­badságról, a magánvállalkozásokról és a közszolgálatokról szóló törvényt. Erre reflektálva a kormány kötelezettséget vállalt, hogy a szükséges törvényeket a parla­ment elé terjeszti. Az elől sem zárkózik el, hogy a pártokat már az átmeneti időszakban is bevonja a törvény-előkészítésbe, továbbá a nemzetközi eszmecserékbe is. Eltérőek voltak az álláspontok az ország- gyűlésiképviselő-választások időpontját ille­tően. Két nagy tábor állt egymással szem­ben: 12 párt többségében azt a véleményt képviselte, hogy a választásokat március má­sodik felében célszerű megtartani. Mások meggyőződése szerint viszont a parlamenti választásokat a mandátum lejártakor, kora nyáron kellene lebonyolítani. De volt olyan résztvevő is, aki a választásokra az ősz kéz-' detét tartotta alkalmasnak. Németh Miklós — a pártok észrevételére válaszolva — hangsúlyozta: a kormány nem törekszik önmaga átmentésére. Tisztában van azzal, hogy a támadások kereszttüzében is meg kell hoznia népszerűtlen intézkedéseit, s ezeket vállalja is. A pártok képviselői egy­öntetűen támogatásukról biztosították a kormányt e nagyon keserves intézkedéssoro­zat megvalósításában. A résztvevők felvetették: az elkövetkező hónapokban, a politikai verseny idején, elen­gedhetetlen a politika, a propaganda és a tájékoztatás játékszabályainak az eddigiek­nél következetesebb érvényesítése. A kisebb pártok sérelmezték: semmi sem történt an­nak érdekében, hogy ők is az esélyegyenlőség reményében indulhassanak a választásokon. A tájékoztató után heves vita robbant ki árról, hogy a tanácskozáson részt vevő pár­tok nem kaptak lehetőséget saját vélemé­nyük kifejtésére a pénteki tanácskozást kö­vető fórumon. Mint kiderült: a tanácskozá­son elhangzott, hogy bárki szabadon tájé­koztatást adhat a megbeszélésről. Egyes el­lenzéki pártok képviselői, ennek ellenére, sú­lyos szervezési hibának minősítették, hogy az egyenrangú tárgyalópartnerek közül csak az egyik fél — a kormány és a parlament — biztosított a maga számára tájékoztatási lehetőséget. * * * A nyilvánossággal összefüggésben kiala­kult ellentmondásos helyzetre tekintettel, a Minisztertanács sajtóirodája felajánlja köz­reműködését ahhoz, hogy a tárgyalásokon részt vett politikai szervezetek képviselői a megbeszéléssorozat befejezését követően, vasárnap délután 4 órakor találkozhassanak a sajtó munkatársaival a Parlamentben. Ezért kéri a pártokat: amennyiben élni kí­vánnak e lehetőséggel, képviselőjük vegyen részt e tájékoztatón. (MTI) AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE A Recski Szövetség Szovjetunióbeli Hadifoglyok, Kényszermunkások és Politikai Elítéltek Tagozata leve­le Németh Miklóshoz (Rövidítve) Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az 1945—1962 közötti időben hozott tör­vénysértő büntetőeljárások tényeit feltáró és a kormány által kinevezett jogász—történész bizottság megalakult és munkáját — ha nem is ‘akadálytalanul — megkezdte és-folytatja. Azonban sajnálattal állapítja meg a tago­zat, hogy a bizottság tevékenysége ném ter­jed ki a Szovjetunióba kényszermunkára el­hurcolt mintegy 100 000, illetve politikai pa­ragrafusok alapján szovjet bíróságok által elítélt és a mai napig a Szovjetunió Legfel­sőbb Bírósága által majdnem teljeskörűen, bűncselekmények hiányában rehabilitált, szintén mintegy 100 000 magyar állampolgár ügyére. Hasonló a helyzet a szovjetunióbeli hadifoglyok kérdésével is. A még életben lé­vők képviselőit sem a tényfeltáró, sem a tör­vény-előkészítő munkába nem vonták be, jóllehet erre Ön, mint a kormány elnöke többször ígéretet tett. A tagozat, a kialakult helyzetre váló tekin­tettel, különös figyelmet fordítva arra a tény­re, hogy a túlélők száma, napról napra csök­ken, feltétlenül szükségesnek tartja a követ­kezőket: 1. A tényfeltáró és a törvény-előkészítő munkába haladéktalanul vonják be képvise­lőinket, a bizottság pedig tevékenységét ter­jessze ki a kényszermunkásokra, az elítéltek­re, valamint a hadifoglyokra is. 2. A nyugdíjasok, illetve a nyugdíjba menő kényszermunkások és a volt elítéltek ellátá­sát az 1956-os népfelkeléssel kapcsolatban elítéltek számára megállapított mértékben a kormány emelje fel. , 3. A kényszermunkán", illetve a rabosko- dásban eltöltött minden hónapra állapítson meg a jogszabály 11 000 forint összegű kár­pótlást. A kifizetés módjáról a kormány a tagozattal mielőbb kezdjen tárgyalásokat. 4. Törvény mondja ki a kényszermunká­sok és á volt elítéltek teljes erkölcsi és politi­kai rehabilitációját. Ezt a törvényhez mellé­kelt névsorban szereplő túlélők esetében munkahelyén, utolsó munkahelyén, vagy ott, ahol az áldozat kéri, hivatalosan tegyék közzé. 5. Utasítsa a kormány a központi és helyi levéltárakat, irattárakat irányítókat, hogy a tényfeltáró munkában az érdekvédelmi szer­vezet képviselőinek nyújtson teljes körű hoz-r záférhetőséget és segítséget. A 2. és 3. pontra vonatkozó igényünket az alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény 55. paragrafus 2. bekezdésé­ben foglaltak alapján jelentjük be, amely úgy szól, hogy „Az, aki törvénytelen letartózta­tás vagy fogva tartás áldozata volt, kártérí­tésre jogosult”. Dr. Zimányi Tibor Menczer Gusztáv főtitkár titkár Ezüst- és aranyvasárnapra (Folytatás az 1. oldalról) A kecskeméti Alföld Áruházban 9- kor nyitnak és 13 órakor zárnak. Az eladói létszám több lesz a szokottnál, s hogy a pénztárgépeknél ne legyen fennakadás, azokból többet üzemeltet­nek. Számos, eddig hiánycikk árut si­került beszerezniük, és hasznos aján­dékcikkekből — mint például kesz­tyűk, sálak, svájci és japán karórák, női márkás fehérneműk — a korábbi évekhez hasonlítva, yobb az árukínálat. A bajai Bácska Áruházban az elkö­vetkezendő két vasárnapon, 8.30-tól 12.30 óráig szintén felkészülten várják az ajándékbeszerzőket. Tiszakécskén a legnagyobb áruház a Béke téri, ahol 8 órakor nyitnak és délben zárnak. Felkészültek a keresett holmik — mint például a női-férfi kö­töttáruk, pizsamák, férfiingek kínála­tával, a szabadidőruhákból pedig 20 százalék árengedményt adnak. Kiskőrösön mindkét vasárnap 9-től 12 óráig lesz nyitva a központi, az ipar­cikkáruház, a játék-, a kultúrcikk-, a könyvesbolt, a Vidia-szaküzlet, a valu­tásbolt és a Tisza-cipőüzlet. Ez utóbbi­ban— ahol ruházati cikkek is vannak — 20-30 százalékos árengedményt ad­nak. Az ajándékcsomagolás mindenütt díjtalan. A Halas Aruházat holnap reggel 8 órakor nyitják, ahol délig jó néhány kötöttárut féláron adnak. A Konzum Kereskedelmi Vállalat is él az alkalommal: ezüstvasárnapon nyitva tartják a Kecskemét, Rákóczi úti Dukát kisáruházat 9-től 13 óráig, a kiskunfél­egyházi Fantáziát 8-tól délig, a Kecske­mét Kossuth téri csemegeüzletet 7-től 13 óráig. Az aranyvasárnapon a Dukát bolt, valamint a kecskeméti és a kiskun­félegyházi Fantázia, illetve a fent emlí­tett csemegebolt lesz nyitva. Természetesen valamennyi települést nem tudtunk megkérdezni az ünnepi nyitva tartásukról, de az a tapasztalat, hogy a fent felsoroltak mellett a váro­sok nagyobb áruházai vállalkoznak az ezüst- es aranyvasárnapi nyitva tartás­ra. - - P. S. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Rendkívüli NSZEP-kongresszus A sztálinista politikája miatt hitelét vesztett Német Szocialista Egységpárt modern szocialista párttá alakulásáról, a néhány hónapja még 2,3 millió tagot számláló párt egyre erősödő széthul­lásának megállításáról kezdett tanácskozást pénteken este Berlinben, az NSZEP rendkívüli kongresszusa. Az ország társadalmi-politikai válságának felszínre törése, azaz október közepe óta — becslések szerint — mintegy 300 ezren hagyták el a pártot. Sajtóbeszámolók szerint egyes üzemekben az NSZEP tagjainak hatvan-nyolcvan százaléka visszaadta tagkönyvét. Miután a Honecker-korszak számtalan felső- és középvezetőjéről kiderült, hogy durván visszaélt hatalmá­val, s beosztását személyes anyagi gyarapodásra használta, a tagság érezhetően megvonta bizalmát az elmúlt évek eseményeihez csendben asszisztáló központi bizottságtól. A múlt vasár­napi rendkívüli KB-ülésen Egon Krenz főtitkárral az élen az egész központi bizottság lemondott.

Next

/
Thumbnails
Contents