Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

MAGYAR—MAGYAR CSÚCS Az ország kormányozhatóságának megőrzéséért Az Országgyűlés és a kormány, illetve a politikai pártok promi­nens személyiségei ültek tárgyalóasztalhoz pénteken a Parlament­ben — ezzel megkezdődött az a háromnapos tanácskozássorozat, amelyet az Országgyűlés és a Minisztertanács kezdeményezett az ország kormányozhatóságának megőrzését szolgáló konszenzus megteremtése érdekében. A elnöki tisztséget Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke és Németh Miklós miniszterelnök töltötte be. A tárgyalóasztalnál foglalt helyet Jakab Róbertné és Horváth Lajos, a parlament két alelnöke, Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes, Pozsgay Imre államminiszter, Békési László pénzügyminiszter és Kemenes Er­nő, az Országos Tervhivatal elnö­ke. A politikai párbeszédet kezde­ményező testületek erre a konzul­tációra 16 párt vezetőit, illetve ve­zető testületéinek képviselőit hív­ták meg. Ott volt a Független Kis­gazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Független Magyar Demok­rata Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fó­rum, a Magyar Függetlenségi Párt, a Magyar Néppárt, a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt, a Független Szociáldemokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Ma­gyarországi Zöld Párt, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Radikális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Liberális Néppárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Sza­bad Demokraták Szövetsége vezető képviselője. A tárgyaláson részt vett — lényegében megfigyelőként — az Országgyűlés független kép­viselőcsoportjának, ellenzéki de­mokrata képviselőcsoportjának, MSZP-, valamint MSZMP-frak- ciójának vezetője is, továbbá a Baj­csy-Zsilinszky Társaság delegátu­sa. A tanácskozás mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, kivéve a meg­nyitó perceit, amikor Fodor István mondott bevezetőt. Hangsúlyozta: az Országgyűlés és a kormány kez­deményezte politikai párbeszédso­rozat annak a megtervezett folya­matnak az utolsó állomása, amely fél évvel ezelőtt a politikai egyezte­tő tárgyalásokkal kezdődött meg, majd az úgynevezett sarkalatos törvények elfogadásával és a hatal­mi ágak szétválasztásával — a köztársasági elnöki intézmény, az alkotmánybíróság létrehozásával folytatódott, s az új parlament megválasztásával ér véget. E kon­zultációk jelentőségéről szólva ki­emelte: amikor a parlament saját sorsáról dönt, egyben a kormány sorsáról is dönt. A három nap tárgyalásain még­sem elsősorban az Országgyűlés feloszlatásának kérdéséről célszerű véleményt cserélni, sokkal inkább azokról a törvényjavaslatokról kellene egyeztetni az állásponto­kat, amelyeket a jövő év gazdasági és pénzügyi megalapozása érdeké­ben még a jelenlegi kormánynak kellett előkészítenie — mondotta. Felhívta a figyelmet: a parlament a decemberi ülésszakán tárgyalja az említett törvényjavaslatokat, amelyek elfogadása vagy elutasítá­sa alapvetően befolyásolja a politi- (Folytatás a 2. oldalon) ÁRUDÖMPING, KEDVEZMÉNYEK, SZOLGÁLTATÁSOK Ezüst- és arany­vasárnapra Ez az első esztendő — ami egy­ben jelzi a kereskedelemben már ed­dig bekövetkezett és a várható vál­tozásokat is —, hogy központilag nem írták elő, mely egységek mettől meddig tartsanak nyitva a kará­csony előtti vasárnapokon. Az ál­láspont: nem kötelező és nem tilos a vásárlók tárt kapukkal való foga­dása. Ezért is — a teljesség igénye nélkül — azzal a körkérdéssel ke­restünk fel néhány nagyobb áruhá­zát: mikor és mivel várják a vevő­ket? A kecskeméti Centrum Aruház december 10-én és 17-én is 9-től 13 óráig lesz nyitva. Ezeken a napokon ingyenes szolgáltatásuk az ott vásá­rolt áruk díszcsomagolása, és a Centrum tehertaxik díjtalan házhoz szállítása. Holnap néhány áruféle­ségből árengedményt is adnak: 20, 30, illetve 50 százalékot. Aranyva­sárnapra — más cikkekből — szin­tén lesz árleszállításuk. A fél­egyházi Centrumban is 20-30 száza­lékos lesz a kedvezmény mértéke. (Folytatás a 2. oldalon) J A KORMÁNY POLITIKÁJA NEM VÁLLALKOZÁSBARÁT Viharos kisiparos-küldöttgyűlés Tegnap a megyeházán rendezték meg a Kiosz idei küldöttgyűlé­sét, ahol Bács-Kiskun több mint nyolcezer kisiparosát majd’ szá­zan képviselték. Tömör János megyei elnök megnyitójában — a többi között — köszöntötte Kuruc Zsigmondot, a Kiosz országos elnökét, majd Rehák László, a szervezet titkára a vaskosra sikerült, az 1986. évi küldöttgyűlés óta végzett munkáról szóló, írásos beszámolót egé­szítette ki. Hangsúlyozta, hogy a kisiparosokra nézve a kormány politikája nem vállalkozásbarát, és sok a visszaszorító tényező. Ezért is inditották el azt az aláírásgyűjtő akciót, amivel azt szeret­nék elérni, hogy az Országgyűlés újratárgyalja az adótörvényt. Elmondta, hogy a szervezet legfontosabb feladata létének megőr­zése és megerősítése, aminek elengedhetetlen feltétele az egységes fellépés. Szólt a Kecskeméten épülő új, megyei Kiosz-székház fontossá­gáról, ami nem irodaház, hanem olyan objektum kell legyen, amely alkalmas a kisiparosok munkájának sokoldalú szervezésére, segítésére. Meg kell teremtsék az új típusú és a vállalkozásokon alapuló érdekvédelem lehetőségét. Büszkén említette a megyei titkár azt is, hogy elsőként kezdeményezték — és az országos vezetőség támogatja:— az ipartestületi epületek visszakövetelését. A jövő évi költségvetés kiegészítéseként elmondta, hogy az szi­gorú takarékossági elv alapján készült, mi több, a korábban „uta- sításos” munkaköröket, mint például a munka- és tűzvédelmi előadó, megszüntették. Végezetül hangsúlyozta, céljaik teljesítése csakis a tulajdonvi­szonyok és az adórendszer gyökeres megváltoztatásával, a vállal­kozások fellendítésével, a piacgazdálkodás feltételeinek biztosítá­sával, szervezeti egységben érhetők el. Ezután a szó szoros értelmében vita következett. Vitás volt, hogy — az egyébként negyedórával késve kezdett — megyei tanácskozás 45 perce után legyen-e szünet, mi több: a felszólalás sorrendje is. A már-már elmérgesedett hangulatot tovább zavarta az elsőként felszólaló küldött kritikája, miszerint az írásos beszámoló nem egé­szen valós, a pénzügyi elszámolás hiányos, a költségvetés áttekint­hetetlen. Végül az ellenőrző bizottság képviselőjének kellett szólni: „Nem történt szabálytalanság.” Mindezek után mégis egy darabig a költségvetés volt a sarkalatos téma. Volt, aki a tervezett bevételt irreálisnak ítélte, főként, ha önkéntes lesz a tagsági belépés, vagy eltörlik a mestervizsgáztatást, ami egyik bevételi forrásuk. A felügyelőbizottság képviselőjének is közbe kellett szólni: mert a küldöttgyűlés eltolódott a forintok irányába, és szinte az első szü­netig a szavazások értekezletévé vált, sőt, előkerültek a személyes- kedesek, a vádaskodások is. Különösen nagy port vert fel az a hoz­zászóló, aki értelmes gazdálkodási programot, új megyei szervezet létrehozását is javasolt, és élesen bírálta az írásos anyagot. Kétségtelen, voltak jó javaslatok is, mint például érdemes lenne a Kiosz-védjegy használatán elgondolkodni, vagy a hiányszakmák fel mint pl. építőipari — képzésével foglalkozni, s nem utolsósor­ban a kisiparosok műhelyállapotát megfelelő szintre emelni. Ez utóbbira — mint mondták — a jelenlegi jogszabályok miatt szép­kévés forintjuk maradt az érintetteknek. A sokak által várt szünet után a kedélyek kicsit megnyugodtak, megvitatták a jövő évi munkatervet, az ügyrendet, meghallgatták az ellenőrző bizottság beszámolóját, majd tisztségviselőket és fel­ügyelőbizottságot választottak. A sokat bírált, kritizált írásos anyagokat végül is elfogadták. P. S. • A koalíciós pártok cs az ellenzék képviselői kerékasztal-tanácskozást tartottak december 7-én, az országot a válságból kivezető útról, az evangélikus egyház köz­pontjában. Korrupt „népbold* Eljárás Honecker és társai ellen Az NDK legfőbb ügyészsége el­járást indított Erich Honecker és 5 további, volt PB-tág ellen—jelen­tette be pénteki tájékoztatóján az államügyészség szóvivője. Peter Przybilski elmondása sze­rint a volt főtitkárt, továbbá Willi Stophot, Erich Mielkét, Günther Kleibert, Wemér Kroliköwskit és Herman Axent „hivatalukkal való visszaéléssel és korrupcióval vá­dolják, amelynek révén súlyos kárt okoztak a népgazdaságnak és ma­guk jogtalan előnyökhöz jutot­tak”. Honecker és Axen kivételével a nevezett személyeket már őrizetbe vették. Az NSZEP egykori főtitká­rának állapota S- orvosi szakvéle­mény szerint — sem őrizetbe véte­lét, sem kihallgatását nem teszi le­hetővé. Hermann Axen volt kül­ügyi KB-titkár jelenleg, szemműtét céljából, Moszkvában tartózko­dik. A vizsgálati eljárás során az államügyészség házkutatást haj­tott végre a gyanúsítottak lakásán. Megnyílt a strasbourgi csúcs Pénteken, délelőtt 11 órakor—egy órával a tervezett időpont után—Stras- bourgban megnyílt az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek évadzáró csúcsértekezlete. Az elnöklő Francois Mitterrand francia államfő rögtön Enri­que Baron Crespouak, az Európa Parlament elnökének adta át a szót, aki a csúcs négy fő témájaként a közösség szociális dimenziójának építését, az euró­pai pénzügyi uniót, az intézmények jövőjét & a kelet-európai fejleményeket említette meg és nagyobb szerepet sürgetett az Európa Parlament -f- a közös­ség 12 országában megválasztott képviseleti szerv—számára a 12-ek Európá­jában. Ezután került sor Jacques Delors, a bizottság elnöke beszámolójára, amelyben számot adott á közösség elmúlt évi fejlődéséről, azt biztatónak nevezte, ugyanakkor felvetette azt, bogy bár az egységes nagypiac létrehozásához szükséges, majdnem 300 intézkedésből még csak 5-re nem tett javaslatot a bizottság, a tanács által elfogadott több mint 110-ből alig egynéhány van, amelyet minden egyes tagállamban törvényerőre emeltek. | Pozsgay Imre tárgyalásai 1 a tv és rádió felügyelőbizottságáról A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre a héten tárgyalá­sokat kezdett a felügyelőbizottságról szóló kormánydöntést koráb­ban ellenőrző szakmai érdekképviseleti szervezetekkel és politikai pártokkal a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyelőbizottsá­gáról, televíziós és rádiós szakmai bizottságok létrehozásáról. Az áilámminiszter találkozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge elnökségének, a MUOSZ televíziós helyi szervezetének, a film- és tv-mfivészek televíziós tagozatának, a Televíziós Dolgozók Szak­szervezetének vezetőivel, az SZDSZ, a Fidesz és az MSZDP képvi­selőivel, valamint több, politikai pártoktól független szakértővel. A tárgyalások és konzultációk a jövő héten folytatódnak. „Ezt a valutaellátást nem lehet sokáig fenntartani” Jelentős egyszerűsítés a pénzügyi szabályozásban A pénzügyi szabályozásban to­vább folytatódik a deregulációs te­vékenység, számos olyan jogsza­bályt, amely szükségtelenné vált, megszüntetnek — tájékoztatta az újságírókat pénteken Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes. Elmondotta, hogy a közelmúlt­ban már változott a külföldiek in­gatlanvásárlásának szabályozása. A magyar állampolgársággal ren­delkező külföldiek számára lehető­vé tették ingatlanok megvételét. A Pénzügyminisztérium szakem­berei szerint ezt a lehetőséget vala­mennyi külföldi állampolgárnak meg kell adni. Január 1-jétől a Magyarország­ról' kivándorlók devizahatósági en­gedély nélkül 500 ezer forint értékű személyes vagyont vihetnek ma­gukkal. Egyszerűsödött a külföldi munkavállalás szabályozása, már nem kell előzetes engedély ahhoz, hogy valaki munkát kereshessen a határon túl. Megszűnt a devizában létesített alapítványok felhasználá­sának egyszeri engedélyezése, ez­után az ilyen alapítványokat devi­zaszámlára szabadon el lehet he­lyezni, s a pénzt a kívánt deviza­nemben bármikor fel lehet hasz­nálni. A kormány döntése alapján a diplomataboltokban ezután csak a Magyarországon akkreditált dip­lomaták vásárolhatnak kedvezmé­nyesen. Ezeknek a boltoknak a forgalma egyébként sem jelentős, így az ezzel járó kiváltságok fenn­tartása nem indokolt. A Pénzügyminisztérium meg kí­vánja szüntetni a magyarországi devizaboltok létesítésének egyedi engedélyezési rendszerét. Ehelyett normatív szabályozást kívánnak életbe léptetni. Az új szabályokban a boltnyitás általános feltételeit akarják meghatározni. Amelyik vállalkozó a meghirdetett kritéri­umrendszernek eleget tesz, az min­den további engedély nélkül meg­nyithatja a boltot. Az üzletek el­lenőrzése pedig az elképzelés sze­rint a Kereskedelmi Minisztérium, illetve a helyi tanácsok feladatává válna. Arról még vita folyik, mi­lyen termékek árusítását határoz­zák meg az általános szabályozás keretében. Tömpe István a lakossági valu­taellátásról elmondotta közgazdá- szi magánvéleményét is. Nézete szerint a valutaellátás jelenlegi, alig egy hónapja bevezetett rend­szerét nem lehet sokáig fenntarta­ni. Egyetlen járható út, ha további leértékelés révén jelentősen közelí­tik a forint konvertibilis valuták­hoz viszonyított hivatalos és fekete árfolyamát. Ez nem ütközik meg­oldhatatlan akadályokba, hiszen a két árfolyam között jelenleg 50-60 százalékos eltérés van. Az egységes árfolyam kialakítása révén létre le­het hozni a szabad devizapiacot, ami mindenki számára lehetővé te­szi a külföldi valuták piaci áron történő, korlátozás nélküli vásár­lását. A devizaadagolás jelenlegi rendszere tarthatatlan, nagymér­tékben korlátozza a magánvállal­kozások fejlődését. (MTI) Tízezerrel kevesebb behívó Jövő februárban a korábbinál mintegy 10 ezerrel kevesebb fiatalt hívnak be sorkatonai szolgálatra, az elmúlt napokban bejelentett haderőreformmal összefüggésben — jelentette be a Honvédelmi Mi­nisztériumban pénteken tartott sajtótájékoztatón Keleti György ezredes, a tárca szóvivője. Hozzá­tette: a létszámcsökkentés miatt ezúttal nem tudják tartani korábbi ígéretüket, miszerint 100 nappal a behívás előtt kiküldik az előzetes értesítéseket, de erre január köze­péig mindenképp sort kerítenek. A bevonulás február 26-án és 27- én lesz, a szolgálat minden bizony­nyal 18 hónapig tart majd, mert a 12 hónapos sorkatonai szolgálati időt 1991-től vezetik be. Jövőre azonban várható, hogy az Or­szággyűlés módosítja a honvédel­mi törvényt, s így előfordulhat, hogy 1990-ben már nem mindenki 18 hónapra vonul be. Keleti György szólt arról is, hogy több leszerelő fiatal jelezte: korábbi munkahelye megszűnt, il­letve nem kívánják foglalkoztatni őket. A Honvédelmi Minisztéri­umnak az az álláspontja, hogy a sorkatonákat semmiféle hátrány nem érheti, és erről az ABMH-val közösen jogszabályt kívánnak al­kotni. Az év végi ünnepekkel kap­csolatban elmondta, hogy a koráb­bi gyakorlattól eltérően az idén már a katonák fele elhagyhatja a laktanyát. így minden sorkatoná­nak lehetősége lesz arra, hogy leg­alább az egyik ünnepet otthon tölthesse. Év végi kedvezmény az is, hogy a katonák egyhavi alapil­letményüknek megfelelő jutalom­ban részesülnek, ennek összege legkevesebb 660 forint lesz. A tájékoztatón bejelentették: összesen 637 fiatal kérelmezett al­ternatív szolgálatot. Eddig 533 be­adványt bíráltak el és közülük 11 fi­at elutasítottak. A kérvényezők többsége nem lelkiismereti, hanem szociális indokot hozott fel, s ez a törvény'szerint nem ad lehetőségét az alternatív szolgálatra —s mon­dotta az elutasítások indoklása kapcsán a szóvivő. Keleti György kitért arra, is, hogy a Honvédelmi Minisztérium mintegy 20 repülőteret ajánl fel polgári hasznosításra. Ezek több­sége füves talajú, tehát kis motoros gépék fogadására nem alkalmas, de akik kezelni fogják ezeket a re­pülőtereket, azok nyilván kiépítik majd a megfelelő infrastruktúrát. Szólt arról is, hogy a honvédel­mi miniszter a parlament októberi ülésszakán hozott sarkalatos tör­vényekkel kapcsolatban elrendel­te, hogy a katonák a szolgálati he­lyen politikai vagy egyéb célú tár­sadalmi szervezetet nem alakíthat­nak, azok állásfoglalásait vagy né­zeteit sem szóban, sem írásban nem terjeszthetik. Szolgálati helyen kívül részt ve­hetnek pártok, társadalmi szerve­zetek rendezvényein, de csak civil ruhában. Az MTI kérdésére sem megerő­síteni, sem cáfolni nem tudta a szó­vivő azt az értesülést, hogy a jövő év közepén Debrecenben megszű­nik a szovjet katonai repülőtér. Mint ismeretes, az ottani lakosok az elmúlt időben többször is tilta­koztak a zajártalom miatt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents