Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-08 / 291. szám
V 2 9 PETŐFI NÉPE 9 1989. december 8. Nyugatnémet sajtóvisszhang Genscher moszkvai útjáról Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter tájékoz-1 tatta moszkvai tárgyalásairól Helmut Kohl kancellárt. A nyugatnémet sajtó kormánykörökre hivatkozó jelentései szerint a moszkvai megbeszélésekre rányomta bélyegét az a körülmény, hogy a Szovjetunió aggodalommal szemléli az NDK-ban zajló eseményeket. A Süddeutsche Zeitung nyugatnémet diplomáciai köröket idéző beszámolója szerint a moszkvai vezetés súlyos gondban van amiatt, hogy a katonai személyekkel szemben sokasodó tettlegességek nyomán veszélyeztetve látja a szovjet fegyveres erők tagjainak biztonságát az NDK-ban. Az újság továbbá úgy tudja, hogy szovjet részről heves szemrehányásokkal illette Kohl kancellárt Németország-politikai terve miatt. Főleg Sevardfiadze bíráló szavai voltak élesek, amelyeket a TASZSZ hírügynökség Genscher elutazása után tett közzé a második világháború tanulságairól. Ám erről a másnapi Pravda már nem számolt be. A Handelsblatt vezércikke szerint Genschernek el kellett oszlatnia Moszkvában azt a benyomást, hogy a Kohl-féle terv az európai fejlődés folyamatát gyorsabban akarja előrelendíteni, mint ez a jelenlegi politikai viszonyok között lehetséges és hasznos. Ha a szabadságmozgalmak átcsapnak a Szovjetunióra, akkor ez olyan következményekkel járhat, amelyeket senki nem kívánhat, aki érdekelt Európa új politikai rendjében és így a kelet—nyugati viszony fejlesztésében. A szovjet marsallok már nyugtalanok, és egyikük Gorbacsov bukása után elfoglalná helyét a Kremlben. Ezt Gorbacsov maga is így látja — írja a Handelsblatt. A Stuttgarter Zeitung kommentárjaj szerint az NDK-beli fejlődés sebessége már olyan nagy, hogy a második világháborúban győztes hatalmak elgondolkodnak a Németországra mint egészre kiterjedő felelősségük érvényesítése felől. Most azonban ez a felelősség is megnőtt. E hatalmak érthetően bele akarnak szólni a dolgokba, és éppen ez szavatolná, hogy a németek által esetleg megkívánt egyesülés nemzetközi keretekben mehessen végbe. E keretek a tömbökön túlmutató szerződéses közösség formáját ölthetnék a helsinki folyamatban. Mert miért is ne lehetne az európai biztonsági és együttműködési értekezlet fórumán megvitatni a németek jövőjét? Hiszen ők is ott vannak — állapítja meg a tekintélyes stuttgarti újság. Eagleburger intézi a magyar—lengyel segélyügyeket Lawrence Eagleburgert, a külügyminiszter első helyettesét bízták meg a Kelet-Európának, nevezetesen Lengyelországnak és Magyarországnak szánt amerikai támogatás, a segély- és csereprogramok hazai és nemzetközi összehangolásával, jelentette be szerdán a Fehér Ház. A hivatalos közlemény rámutat: „olyan drámai, történelmi eseményeknek vagyunk tanúi Kelet-Európábán, amelyek még egy évvel ezelőtt aligha voltak elképzelhetőek. Az első nem kommunista kelet-európai kormány megalakulása Lengyelországban remélhetőleg csak a kezdetét jelzi a még mélyebb, módszeres átalakulásnak a térségben. A változásokra további bizonyságot adnak Magyarország politikai és gazdasági reformjai. Az Egyesült Államok bátorította és támogatta ezeket a változásokat, amelyek szabad, egységes Európa, békésebb világ reményét nyújtják”. Az amerikai támogatás célja, hogy hozzájáruljon a demokratikus intézmények, a politikai pluralizmus fejlődéséhez, valamint segítse a szabad piacgazdálkodás kialakulását — mondja a közlemény. A támogatás élelmiszersegély (Lengyelországnak — a tud. megj.), szak- szervezeti, környezetvédelmi programok, oktatási, kulturális cserék, a demokratikus intézményeknek nyújtott segítség, kereskedelmi kedvezmények, beruházási garanciák, műszaki és szerkezetátalakítási segítség formájában nyilvánul meg. Eagleburger feladata, hogy felügyelje az amerikai kezdeményezéseket, illetve összehangolja azokat más nyugati országokkal és a nemzetközi intézményekkel. Az Egyesült Államok kész nyugati partnereivel együttműködni más kelet-európai országok támogatásában is, amelyek érdemben haladnak a gazdasági reform és a demokratikus változások útján, mutat rá végül a fehér házi közlemény. r Uj magyar napilap Szlovákiában Új magyar nyelvű napilapot indít a szlovákiai megújulásért küzdő Közvélemény az Erőszak Ellen mozgalom, „Nap” címmel. A négyoldalas újság, amelynek főszerkesztője dr. Huncsik Péter orvos, a Független Magyar Kezdeményezés tagja lesz, a jövő hét végén jelenik meg először. A Független Magyar Kezdeményezés szerdai pozsonyi sajtótájékoztatóján elmondották, hogy az új lap jellegénél fogva hasonlít majd a Közvélemény az Erőszak Ellen „Verejnost” című, szlovák nyelvű újságjára, de nem lesz annak tükörfordítása. Az új magyar nyelvű napilap az év végéig két- három naponként kerül majd az olvasókhoz, napilapként csak jövőre jelenik meg, a tervek sze-' rint harmincezres példányszámban. A javaslat még nem ultimátum Az ellenzék válasza Adamec csehszlovák kormányfőnek Nyilatkozatban utasította vissza a Polgári Fórum és a szlovákiai Közvélemény az Erőszak Ellen mozgalom Adamec csehszlovák kormányfőnek azokat a vádjait, hogy az ellenzék ultimátumokkal és fenyegetésekkel gyakorol nyomást a szövetségi kormányra. Ladislav Adamec szerdán este a csehszlovák televízióban támadta és vádolta nyomásgyakorlással az ellenzéket. A Polgári Fórum és a Közvélemény az Erőszak Ellen közös nyilatkozatban utasította el, hogy ultimativ követeléseket támasztottak volna Adamec kormányfővel szemben, illetve fenyegetőztek volna. A kormányfővel igen tartózkodóan tárgyalnak, a kabinet átalakítása előtt nem terjesztettek be név szerinti követeléseket a miniszteri posztokra, bár az ellenzéket felkérték erre. Csupán azt javasolták, hogy az új kormány összetétele tükrözze azt a tényt, hogy a CSKP elvesztette a vezető szerepet a társadalomban és mindenekelőtt a közvélemény bizalmát. A nyilatkozat szerint a fórum és a szlovákiai mozgalom csak akkor terjesztett elő személyre szóló javaslatot, miután Adamec felismerte, hogy a közvélemény nem támogatja az átalakított kormányt, és újabb tárgyalásra hívta az ellenzék képviselőit, maga kérte fel őket. tegyenek személyre szóló javaslatokat. A nyilatkozat szerint ezeket a javaslatokat a fórum és a szlovákiai mozgalom csütörtökön reggel írásban átadta Adamec miniszterelnöknek. Név szerint csupán hét miniszteri poszt betöltését javasolják a huszonegyből. Az ellenzék nyilatkozata azt is hangsúlyozza, hogy Adamec volt az első, aki tárgyalni kezdett a fórum és a szlovákiai mozgalom képviselőivel, ő az, aki át akarja alakítani a kabinetet és aki annak megváltoztatásáért a közvélemény előtt felelős. Ha lemond, akkor is addig a pillanatig vezeti a kormányt, ameddig utódja a köztársasági elnöknek le nem teszi az esküt, tehát ezekben a napokban a kormány munkájáért így vagy úgy, de ő felel — olvasható a nyilatkozatban. Az .ellenzék nyomatékosan leszögezi, hogy javaslatait nem erőlteti, elsietett elfogadásukra senkit nem kényszerít, csupán az egész társadalom érdekében igyekszik segíteni a kormányfőnek. 9 Váétav Hau l drámaíró (halra), a/ ellenzéki polgári fórum vezetője dec. 6-án találkozott Karel Urbanekkel, a CSKP KB főtitkárával, hogy a társadalmi és kormányzati válság megoldásáról tárgyaljanak. (MTI-telefotó) A Polgári Fórum és a szlovákiai mozgalom annak a véleményének ad hangot, hoy> a gazdasági válságból nem lehet kivezetni az országot a regi vezetés idején kidolgozott, az ellenzék szerint félmegoldást jelentő átalakítással, ezért felajánlja legjobb közgazdászai segítségét, akik — mint olvasható a nyilatkozatban — már évek óta dolgoznak egy jobb alternatíván. A Csemadok helyet kér a szlovák kormányban A csehszlovákiai magyarság kulturális szervezete, a Csemadok képviseletet kér a magyar nemzetiség számára az átalakítandó szlovák kormányban. Ezt szerdán, a Csemadok Központi Bizottságának öttagú küldöttsége közölte Pavel Hrívnák szlovák miniszterelnökkel. A Csemadok KB szerdai pozsonyi rendkívüli ülésén újjáválasztotta vezetőségét és rehabilitálták és visszavették mindazokat, akiket a prágai tavasz elfojtása után zártak ki i Csemadok vezető szerveiből. A Csemadok Központi Bizottsága támogatja a csehszlovákiai megújulási folyamatot, csatlakozik a Polgári Fórum és a Közvélemény az Erőszak Ellen mozgalmak törekvéseihez és fel kívánja vállalni a csehszlovákiai magyarság érdekeinek képviseletét és védelmét. A Csemadok KB a pozsonyi rendkívüli ülésén tiszteletbeli elnökévé választotta Dobos László írót, aki 1969—70-ben tárca nélküli miniszterként a nemzetiségi ügyekért felelt a szlovák kormányban és a „normalizá- ció” idején távolították el a politikai életből. A Csemadok elnökévé ismét Sidó Zoltánt választották meg, aki az elmúlt években a | lehetőségekhez képest igen bátran és határozottan lépett fel a csehszlovákiai magyarság érdekeinek a védelmében és szorgalmazta alkotmányos jogaik gyakorlati érvényesítését. A Csemadok KB elnöksége huszonegy tagú. Alelnök lett dr. Szabó Rezső jogász, a szlovák nemzeti front (parlament) egykori alelnöke, aki az 1968-as időszakban a Csemadok vezető titkára volt. A Csemadok KB szerdán Sidó Zoltán elnök vezetésével öttagú delegációt küldött Pavel Hrívnák szlovák miniszterelnökhöz, hogy tolmácsolja a Csemadok KB plénumának azt a javaslatát, hogy az új szlovák kormányban képviseltetve legyenek csehszlovákiai nemzetiségi kisebbségek is. Hrívnák kérésére a Csemadok küldöttsége előterjesztette a Csemadok KB javaslatát a magyar nemzetiség kormánybeli képviseletét illetően. Az előterjesztendő költségvetéssel a Valutaalap is egyetért Bartha Ferenc az IMF-fel folytatott tárgyalásokról A magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap között folyó tárgyalásokról tájékoztatta Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke-csütörtökön a Magyar Távirati Irodát. Elmondta, hogy az IMF képviselői rendkívül konstruktív magatartást tanúsítanak a megbeszélésekén. Nem helytálló az az elmúlt napokban külföldön megjelent hír, hogy a tárgyalások kedvezőtlenül alakulnak. Bebizonyosodott: az IMF támogatja a magyar kezdeményezéseket, értékeli a reform előrevitele érdekében tett erőfeszítéseket. A nemzetközi pénzügyi szervezet természetesen nem tudja elfogadni azt, hogy 1989-ben ilyen nagy mértékben felgyorsult Magyarország külföldi eladósodása. Ezért || saját érdekünkben is — egy olyan pénzügyi kiigazító gazdaságpolitika megvalósítását javasolja, amely hozzájárul az adósságnövekedés megfelelő korlá~ tok között tartásához. A tárgyalásokon az IMF képviselői hangsúlyozták, hogy Magyarországon mindenképpen el kell kerülni jövőre a jelenleginél nagyobb mértékű inflációt, s ezért még szigorúbb hitelpolitikát kell folytatni, s| erősebben ösztönözni a megtakarítások növelését. A magyar kormány ezzel egyetértett, ám azt mindenképpen el kívánja kerülni, hogy a szigorítások miatt vezélybe kerüljön a gazdaság amúgy is gyenge működőképessége. A megbeszélések az IMF képviselőivel a kívánt mértékben előre-, haladtak. Ennek eredményeként a kormány már_ggy olyan költségvetést terjeszthet a parlament decemberi ülésszakán a képviselők elé, amellyel a Valutaalap is egyetért. A fő paraméterekben — mekkora legyen a deficit, mennyi jegybanki forrást kapjon az Állami Fejlesztési Intézet, miként alakuljon jövőre a különböző alapok, többek között a lakásalap helyzete — egyetértés jött létre. Összességében elmondható: a tárgyalások első szakasza sikeresen lezárult. Kedvező parlamenti döntés esetén — vagyis ha az Országgyűlés elfogadja a kormány által beterjesztett és az IMF-fel egyeztetett költségvetést —| a tárgyalások második szakaszára januárban kerülhet sor. Ekkor lesz esedékes a program további részeinek kidolgozása. Meg kell állapodni még olyan kérdésekben, mint a jövőre Magyarországon folytatandó monetáris és hitelpolitika. A most létrejött konszenzus alapján azonban igen jók a kilátások a megállapodás megkötésére s árra, hogy Magyarország számára az IMF egyéves készenléti hitelkeretet biztosítson. Az elképzelések szerint a kormány és az IMF a jövő esztendő folyamán — a reformprogram előrehaladásának függvényében — átalakítja ezt az egyéves megállapodást háromévessé. Jelenleg azonban az a legfontosabb, hogy az egyéves megállapodás létrejöjjön. Ez a feltétele az ország külső finanszírozásának, valamint annak, hogy Magyarország hozzájusson a közös piaci és más országok által kilátásba helyezett hitelekhez, támogatásokhoz. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Jakest és Stepant kizárták a pártból A CSKP Központi Bizottságának elnöksége csütörtöki ülésén megfosztotta párttagságától Milos Jakest és Miroslav Stepant. A-CTK által kiadott közlemény szerint Jakest és Stepant, „a társadalmi feszültség és különösen a november 17-ei események megoldásakor elkövetett durva politikai hibákért” zárták ki a pártból. A lottó heti nyerőszámai 9 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint, a 49. játékhéten a következő nyerőszámokat húzták ki: * 31, 37, 64, 70, 78. (MTI) A külügynek sincs pénze 10 nap alatt 121 korrupciós bejelentés Berlinben, csütörtökön 14 órakor megkezdődött az ellenzék és a koalíciós pártok közötti, úgynevezett kerékasztal-tárgyalások első fordulója. Az evangélikus egyház Dietrich Bonhöf- ferről elnevezett központjában tizenkét szervezet képviselői fejtik ki nézeteiket a demokratikus megújhodással, a válságból kivezető utakkal kapcsolatban. Az NSZEP munkabizottsága csütörtökön nyilvánosságra hozta állásfoglalását a párt újjászervezésével és demokratikus megújulásával kapcsolatban. A pénteken kezdődő rendkívüli kongresszus küldöttei elé kerülő vitaindító dokumentum leszögezi: az NSZEP „felelős az NDK történelmének legsúlyosabb válságáért... A pártfunkcionáriusok bizonyos köre bűnös, illetve törvényesen nem tisztázott cselekedeteket követett el. Kizárólag az NSZEP sztálinista jellegű szerkezetével való radikális szakítás nyújthat új politikai hazát azoknak a párttagoknak, akik szabad, igazságos és szolidáris társadalmat szorgalmaznak.” A nemzetbiztonsági hivatal berlini konzultációs központjához tíz nap alatt 121 bejelentés érkezett korrupciós, visszaélési és jogtalan előnyszerzési ügyekről. Kóros személyiségszerkezetű „politikus” ? Befejeződött Antoniewicz Roland ügyében a nyomozás, amelyet rémhírterjesztés vétsége és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt indítottak szeptemberben a rendőri szervek. Az ORFK vizsgálati osztálya közli: bebizonyosodott, hogy Antoniewicz Roland 1989 szeptemberében magát a televízió munkatársának kiadva, a Budapest Tourist egyik irodájában igénybe vette az ottani írógépet, s azon a „Magyar Nyilaskeresztes Párt” újjáalakulásáról szóló röplapot készített. Egy példányt elküldött a Reform című független, demokratikus hírmagazinnak, amely az ismeretlen személytől kapott anyagot közölte. Antoniewicz Roland -gegy újságírót félrevezetve — fénymásolatokat készíttetett a röplapról, majd azokat feladó nélkül elküldte több napilapnak és magán- személynek. Antoniewicz Roland a büpcselek- mény elkövetését beismerte. Tettét azzal indokolta, hogy bizonyos pártokat kívánt lejáratni, mintha azoknak valami köze lenne a nyilaskeresztes párthoz. A nyomozás során megállapították azt is, hogy az Antoniewicz Roland által különböző fórumokon bemutatott Kádár János Társaság nem létezik, és cégbírósági bejegyeztetésére kísérlet sem történt. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény 12. paragrafusa 4. bekezdését, amely leszögezi: „párt alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet.” Antoniewicz Roland azonban lengyel állampolgár. A Kádár János Társaságra hivatkozva Antoniewicz többrendbeli magánokirat-hamisítást elkövetett. A kirendelt igazságügyi elmeor. vos szakértő és pszichológus szerint Antoniewicz Roland kóros személyiségszerkezete — amely büntethetőségét nem zárja ki — jelentős mértékben elősegítette a cselekmény elkövetését. A nyomozó hatóság a nyomozási anyagokat vádemelési javaslattal megküldte a Fővárosi Főügyészségnek. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) delkezik-e olyan belső tartalékokkal, amelyek ésszerű mozgósításával, saját erejéből pótolhatná a hiányzó pénzt. Havasi Béla ezzel kapcsolatban elmondta, hogy megvizsgálták a létszámcsökkentés lehetőségét. Úgy találták, hogy Magyarország külkapcsola- tainak sérelme nélkül egyedül a fejlődő világ országaiban van mód a munkatársi gárda leépítésére. Intézkedéseik nyomán jövőre 22-vel kevesebb diplomata képviseli hazánkat ezeken területeken. Ezzel csaknem 30 millió forintot takarít meg a tárca. (Ez az összes költségnek csupán egy százaléka.) A további költségcsökkentés, létszámleépítés azonban már politikai döntést igényel, hiszen ez azt jelentené, hogy Magyarország kénytelen lenne leépíteni nyugati, vagy mindinkább aktivizálódó keleti kapcsolatait. A Pénzügyminisztérium képviselője ezzel szemben úgy érvelt, hogy ha az államháztartás deficitjét nem sikerül 9-10 milliárd forintra leszorítani, akkor nemhogy a Külügyminisztérium, de februárra már az ország is bezárhat. A külügyi bizottság végül úgy foglalt állást, hogy a Külügyminisztérium zavartalan működését nem veszélyeztetheti a pénzhiány. A költségvetési támogatás mértékének összegszerű meghatározása azonban nem,-tartozik a bizottság kompetenciájába. A külügyi bizottság ezután kinevezésre váró nagyköveteket hallgatott meg. (MTI) Árak, támogatások és export a mezőgazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) A kritikus helyzetben lévő mezőgazdasági üzemek működőképességének helyreállítására pályázatot adott ki ezen a héten a MÉM — több párt állás- foglalásával ellentétben. A miniszter részletesen megindokolta, hogy erre miért van mégis szükség. Említett tett arról, hogy az országban alacsonyak az élelmiszerárak, mesterségesen tartotta ilyen szinten a kormányzat, ugyanakkor a termékek előállítási költsége jelentősen nőtt. Az esetek többségében tehát nem a rossz gazdálkodás következtében kerültek kritikus helyzetbe a mezőgazdasági üzemek, hanem a mesterséges árviszonyok miatt: termékeik többe kerültek, mint amenjiyit kérhettek érte. Immár nyolc éve kimutatható, hogy az alaptevékenység jövedelmezősége csökkent, sőt veszteségessé vált, ugyanakkor az ipari melléküzemágak nyereségessége nőtt, s végül is ebből tartotta fönn magát igen sok mezőgazdasági üzem. Noha minden gazdasagot nyomatékkai biztatott Hütter Csaba az ipari tevékenységi kör bővítésére és fejlesztésére, de azt is világosan kifejtette: a mezőgazdasági alaptevékenység további nyereségcsökkenése ellehetetlenítené az ágazatot, ezért is szükséges a szabad ár alkalmazása a jövő esztendőtől. A pályázattal elnyerhető támogatás — amely négyéves program keretében mintegy 3 milliárd forintot jelent — pedig ahhoz kell, hogy az allami beavatkozás miatt padlóra került gazdaságok ismét képesek legyenek eredményes termelésre. Két termék felvásárlási ára lesz a jövő évben fix: a tehéntejé és a malmi 1, 2 búzáé. Az összes többi termék a szabadár-kategóriába kerül. A támogatások köre is mérséklődik és csökken, négymilliárdról egymilliárd forintra. A juh, a húsmarha, a borjú, a műtrágya (ez utóbbi csak 25 százalékkal) mint fontosabbak részesülnek támogatásban. A beruházási támogatások mértéke 40 százalékos és jövő évben először . vállalkozási nyereségadóból tartható vissza a beruházási és az azt követő negyedik év végéig. Az agrárberuházásokhoz felvett hitélek kamatának felét is megkapják még preferenciaként az üzemek, minden (nem csak támogatott) beruházásukhoz. A konstrukcióból az is következik, hogy csakis olyan beruházásokba érdemes belekezdeni, amely jelentős nyereséget hoz. A kedvezőtlen adottságúaknak, valamint a - meliorációra, erdőtelepítésre, útépítésre, villamosításra továbbra is megmaradnak a támogatási keretek és jövőre még él a 3 százalékos kamatpreferencia. Tőkepótló hitelkeret igénye az ágazatnak 10, milliárd forint, de csak négymilliárdot bocsát a kereskedelmi bankok rendelkezésére a Nemzeti Bank, azzal, hogy ezek a bankok ugyanennyivel egészítsék ki. A miniszter ajövő évi tervek között elmondta, hogy a mezőgazdáság termelésnövekedése várhatóan egy százalék lesz az idei értékekhez képest. Kérdésekre válaszolva megemlítette a csirkehúsexport nehezülését, szükségesnek mondotta az importliberalizációval kapcso> latos adminisztráció csökkentését, és beszélt arról is, hogy a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben a dollárelszámolásra való áttérés csak fokozatosan vezethető be, mivel az országot emiatt cserearányromlás éri. Cs. I.
