Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-08 / 291. szám

IDŐJÁRÁS Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelenti: enyhébb idő. Előrejelzés az ország területére: A kőd délnyugaton néhol megmarad, másutt mindenütt megszűnik. Felhőátvonulás várható, amelyből elsősor­ban északkeleten egy-egy hózápor, illetve záporeső várható. Ma nagyrészt napos idő lesz. Az északi, északnyugati széf átmenetileg csaknem ország­szerte megerősödik, néhol viharos lesz. Enyhül az idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 2—6 fok között, a néhány, tartósan ködös területen kevéssel 0 fok alatt várható. Buda Ferenc József Attila-díjas költőnek, a Forrás főmun­katársának nyűt levele a Bácskapocs szerkesztőjéhez (3. oldal) > Kormánydöntés a fizetésképtelenné vált vállalatok felszámolásának gyorsításáról A Magyar Távirati Irodát tájékoztatták a kormány gazdasági kollégiumának állásfoglalásáról, melyet a Minisztertanács november 30. és december 2. között megtartott ülésének felhatalmazása alapján hozott. A kormány gazdasági kollégiuma szerint a vállalatok szélesedő köre nem képes eleget tenni fizetési kötele­zettségeinek, ami egyre inkább elviselhetetlen helyze­tet teremt a pénzügyi rendszerben. A pénzügyi restrik­ciót csak akkor válthatja fel rugalmasabb szelektív finanszírozás, ha ezzel párhuzamosan helyreáll a fize­tési fegyelem és felgyorsul a gazdasági szerkezet átala­kítása. Ezért a nyereséges vállalkozások fejlődésével egyidejűleg a rosszul gazdálkodóknak szembesülniük kell a szükségszerű következménnyel: a csőddel. En­nek érdekében a kormány támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek az eddigi gyakorlattal szakitva a fizetési kötelezettségeiket nem teljesítő vál­lalkozások felszámolását szolgálják. Az ilyen, népsze­rűnek aligha mondható feladatokra vállalkozó szer­vezeteket ^ köztük a kereskedelmi bankokat — a kormány erkölcsileg támogatja, következetes kor­mányzati magatartással, szanálási tevékenységének a legszükségesebbre korlátozásával és felgyorsításával segíti. Pénzügyi eszközeivel már a felszámolási eljárás kezdetén érzékelhetővé teszi a befagyott követelések felszabadításából keletkező forrásbővülést. * * * A döntéssel kapcsolatban Matkó István kormány­főtanácsos az MTI munkatársának elmondotta: mintegy 50 vállalat, szövetkezet csődje szinte megbé­nítja az egész gazdaság normális működését, pénzügyi kapcsolatait. Fizetésképtelenségük miatt a jól dolgo­zó, nyereséges vállalatok sem jutnak hozzá megérde­melt pénzükhöz, kénytelenek sorban állni a kereske­delmi bankok pénztárainál. Az ilyen jellegű tartozá­sok mértéke már meghaladja a 100 milliárd forintot. A kormány válaszút előtt állt. Vagy az egész társada­lomra terheli a fizetésképtelenek veszteségeit, s így konzerválja a jelenlegi helyzetet, vagy "részérdekek sérelme árán orvosolja a bájt. A kormány az utóbbi megoldást választotta, mivel az egész társadalom elő­rehaladását, a válságból való kilábalást előnyben kell részesíteni egyes vállalati érdekekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy a kormány támogatja a már megindult felszámolási eljárásokat; olyan feltételeket teremt a kereskedelmi bankok —’- elsősorban a Magyar Hitel Bank, valamint a Budapest Bank — számára, hogy a felszámolásokat gyorsított ütemben, akadályok nél­kül lebonyolíthassák. Mivel a felszámolási eljárások helyenként jelentős társadalmi feszültségeket is okozhatnak, ezek mérsék­lésére a kormány létrehozza a foglalkoztatáspolitikai alapot. Emellett támogatja a hazai és a külföldi tőke- befektetéssel induló új vállalkozásokat, amelyek hoz­zájárulnak új munkahelyek teremtéséhez. Mivel a megszűnő vállalatok által termelt cikkekre a társada­lomnak továbbra is szüksége van, ezért a kormány '— az ellátás fenntartása érdekében — soron kívüli importot is lehetővé tesz. 45-RŐL 25 SZÁZALÉKRA CSÖKKEN Kisebb lesz a kedvezmény? A „lakásreform-koncepció” még csak felvetette annak lehetőségét, hogy csökkenteni kellene azok számára a kedvezményt, akik egy összegben hajlan­dók visszafizetni fennálló kezdvezményes hiteltartozásukat. Az eddigi gya­korlat az volt, hogy ha valaki a tartozás 55 százalékát készpénzben leteszi, akkor annak a 45 százaléknyi részt elengedték. Hogy ez kinek és mennyire jó, azt lapunk 5. oldalán részletesen is olvashatják. Ám ami meglepő, szerdán, a megyei képviselőcsoport ülésén bejelentették: jövő héttől ez a 45 százálék 25 százalékra csökken. Az egyik hitetlenkedő képviselő megkérdezte: jól hallja-e az időpontot, miután az Országgyűlés csak a rákövetkező héten ülésezik, tehát nehezen dönthet előbb. Erre kapta a kormányhivatal képviselőjétől a választ, hogy bár a lakásre­form egésze a parlament illetékességébe tartozik, ebben a konkrét ügyben a pénzügyminisztert illeti a döntés joga. Nem kell tehát megvárni az Országgyü- lést: a jövő héttől 25 százalék lesz a kedvezmény. Há ez még egyáltalán az. Mindenesetre a megyeszékhelyen is terjednek a hírek, egyre többen kérde­zik meg az OTP-t, hogy mi a teendőjük, ha vissza akarják fizetni az ilyen jellegű tartozásaikat, mégpedig a régi, kedvezőbb feltételek szerint. A válasz: keressék meg az illetékes OTP-fiókokát, az ügyintézőket. Fel­hívták azonban a figyelmet arra: nem árt írásban, időben jelezni az ilyen szándékot — vagyis még ezen a héten —, mert egy esetleges, hirtelen kiadott rendelkezés után már csak az ily módon is dokumentált ügyek minősülhetnek folyamatban lévőnek. Váczi Tamás Társadalmi . vita előtt az onkormanyzati törvényről A készülő önkormányzati tör­vény előkészületei során számos megbeszélést folytatott és folytat a témával foglalkozó elméleti és gya­korlati szakemberekkel dr. Vere- bélyi Imre belügyminiszter-helyet­tes. Tegnap Kecskeméten Gabor- ják Józseffel, a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács elnökével és a testület vezető munkatársaival tekintették át, elsősorban gyakorlati szem­pontból, az önkormányzat fejlesz­tésének kérdéseit. Ennek során dr. Verebélyi Imre kitért az alternatív javaslatokra, és válaszolt a rövide­sen társadalmi vitára bocsátandó törvénytervezethez fűzött kérdé­sekre is. Baleset az épülő vízi erőmű csehszlovákiai oldalán Többnapos késéssel tájékoztatták a csehszlovák közvéleményt arról, hogy december 2-án, a hősi vízlép­cső építkezésén súlyos baleset tör­tént* a hajózsilipkamrában lévő víz átszakította az alsó zsilipkaput. A pozsonyi Üj Szó csütörtökön azt írta, nem lehet tudni, hogy mi okoz­ta a váratlan balesetet: a tervezés volt-e hibás, vagy rossz volt a fel­használt anyag minősége, vagy a munkát nem végezték el megfelelő­en. A lap tudósítói december 4-én jártak a baleset helyszínén, akkor, amikor az építkezésre érkezett Vla­dimir Lokvenc kormánybiztos is. Az Új Szó megírta, hogy hétfő óta sem a rádió, sem a televízió, sem az újságok nem számoltak be a történtekről, az esetről a csehszlo­vák hírszolgálati iroda csak szerdán adott ki közleményt, azt is bejelent­ve, hogy az ügyben vizsgálat kezdő­dött. A baleset emberéletet nem követelt. Eddig 31 ezren menekültek át Romániából A Magyarországra menekültekkel fog­lalkozó állami, politikai, egyházi és társa­dalmi szervezetek képviselői, valamint közéleti személyiségek részvételével meg­beszélést tartottak csütörtökön a Belügy­minisztériumban. Az értekezlet résztvevői tájékoztatást kaptak arról, hogy az elmúlt két év során összesen 30 930 román állampolgárságú személy érkezett hazánkba letelepedési, vagy továbbutazási szándékkal. Közülük 2709-en távoztak harmadik országba, és 540-en visszatértek Romániába. A ma­gyar hatóságok 2671 személyt nem fogad­tak be. A hazánkba menekülők közt erő­teljesen növekszik a nem magyar nemzeti­ségűek száma, és arányuk megközelíti az 50 százalékot. Gál Zoltán belügyminisztériumi állam­titkár, a menekültügyekkel foglalkozó tárcaközi bizottság vezetője hozzászólá­sában rámutatott: számolni kell azzal, hogy a Romániából érkező menekültek száma nem fog csökkenni, és a mostanra kialakult nemzetiségi összetétel is hasonló marad. Nem lehet nemzetiségi alapon kü­lönbséget tenni a tartózkodási kérelmek elbírálásakor, de azt is el keü kerülni, hogy a menekültek feszültségeket okozza­nak például a közbiztonságban. Csúcshoz vezetett az utóbbi hónapok politi­kai hegymenete: a Népszabadság úgy érte­sült, hogy e hét végén nemzeti csúcstalálkozó lesz. Ott lesz mindenki, „aki számit", s min­denki, akire számítanak a magyar demokrá­cia elérésében. A mára vitathatatlan politikai erőcentrum­má vált kormány elnöke, Németh Miklós előbb a politikai pártok, utóbb az érdekképvi­seleti szervek-, végül a parlamenti bizottságok vezetőivel találkozik. Kockázat nélkül meg lehet jósolni, hogy ez önmagában is rendkívül fontos fejlemény a közeli és távolabbi jövő formálásában. Hisz’ a demokráciához vezető átmenet — ebben ma már senkinek sem lehet kétsége — nehezen megközelíthető „magas­ságokat” célzó „kapaszkodás”. Olyan erőfe­szítéseket kíván, amilyenekre szerencsésebb régiókban jobb gazdaság és több nemzedék- nyi idő adatott. ! Ennek híján nekünk nincs más választá­sunk,- mint az, hogy minden demokratikus politikai erő összefogásával kicentizzük a mozgás irányait. A gazdasági kényszerek és a lakossági tűrőképesség között olyan szűk az ösvény, hogy a legkisebb hiba is az összeom­I lás szakadékéba, legalábbis a hosszú, kilátás­talan válság mocsarába taszíthatja az orszá­got. Nemcsak a józanság létparancsa, hanem az is, hogy a legkülönbözőbb politikai, gazda­sági és társadalmi érdekek vektorainak ere­dője a tényleges nemzeti haladás felé mutas- gjjj són. ■ i Elmúltak viszont azok az idők, amikor a Nemzeti csúcs „nemzeti érdekeket”, valamiféle elvont szem­pontok alapján, egy kizárólagos hatalmi köz­pont szabta meg, feltétlen igazodást követel­ve. Ma már csak világos, könnyen értelmez­hető, hogy úgy mondjam, kézzelfoghatói elvek és tettek körül lehet közmegegyezést teremte­ni. Ez, ha magától értetődően egyben-másban alkalmazkodást, egymáshoz igazodást is kö­vetel (mint minden együttműködés), kétség­kívül önállóságukat és sajátos mivoltukat megőrző, különböző erők viszonyán alapul. Kérdés tehát: milyen ez a viszony? Vicsor­gó marakodás, kölcsönös vádaskodás, kiszo­rítósdi? Hatalmi könyökpárbaj, taktikázó intrikaparádé? Netán „ma neked, holnap ne­kem" elvű engedmények vagy az erősebb la­pos kényszere előtti meghunyászkodás? E ke­mény jelzőket, sajnálatosan, indokolják a tá­volabbi és egészen közeli múltunk egyes törté­nései. Tudom, alapvetően örülni kell. Végre, hogy több párt, többféle érdekképviselet nyíltan vállalhatja nézeteinek, érdekeinek védelmét, az ezek érvényesítéséért való politikai harcot. S az is természetes, hogy e politikai harc nem angolkisasszonyok kora esti bájolgása, ha­nem érvek és ellenérvek kemény csatája, ami­ben olykor nemesük a páncél horpad, hanem hús is szakad. (Csont is törik!) Ez már FÉLIG Európa. TELJESEN euró­paivá akkor válhatunk, ha kitanuljuk a kor­szerűen civilizált harcmodorokat is. Nem egy­szerűen a fair play alapelveit, hanem a „bal­horog" és a letaglózás, a .jobbegyenes” és a lebunkózás közti különbséget. Hogy az előb­biek hamarabb kitiltódjanak a ringből. A hét végi tanácskozásnak akkor lesz ér­telme,fia minden résztvevő felméri: mennyi VALÓS ereje van, s azzal mit és hogyan kíván elérni. Ebben is létparancs a józanság. Meg abban is, hogy a még oly fontos, saját érdek, legyen az párté vagy másfajta tömörü­lésé, nem válhat a „mindent vagy semmit’’ próbakövévé, mert akkor az érdekképviselet egyeztetés helyett zilált tülekedéssé válhat. Igazából a legtöbbünk azt reméli, hogy a nemzeti csúcstalálkozó nem olyan kötélhúzás lesz, amelyben a bármely fél a másikat kibil­lenti egyensúlyából. Most nem ez a tét. Bizo­nyos értelemben pontosan az ellenkezője: olyan finom egyensúlyok kialakítása, amik — olykor egymást erősítve, máskor egymást ellentételezve, de mindenképpen — biztonsá­got adnak az ország haladásához. A sok el­méleti óra, próba, után alighanem a hét végén lesz az első igazi „gyakorlati foglalkozás" a két összevont tantárgyból, amit demokráciá­nak és gazdasági túlélésnek hívnak. S közel a vizsga is. Történelem tanár úr előre figyel­meztet: bukás esetén nincs pótvizsga. Csak „korszakismétlés” van, rettenetesen felemelt tandíjjal. Füzes Oszkár „BORBÓL, PEZSGŐBŐL EGY FLASKA SEM KELL” Arak, támogatások es export a mezogazdasagban Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szerdán Kecelre látogatott, Csipkó Sándor országgyűlési képviselő meghívá­sára. Nagjíüzemi szakemberek, vállalkozók körében nagy részle­tességgel beszélt az ágazat helyze­téről, gazdálkodási és pénzügyi gondokról, valamint szólt a jövő évi tervekről is. A több mint háromórás eszmecserén ~— ame­lyen sok kérdésre válaszolt is a mi­niszter V— elhangzottakról a legak­tuálisabb információkra térünk ki, az agrárpolitikáról — földről, tu­lajdonról stb. — kialakult vélemé­nyét a későbbiekben ismertetjük. Az ágazat versenyképességét mutatja, hogy az idei külkereske­delmi aktívum várhatóan 950— 980 millió dollár között lesz. A tő­kés export eléri az 1,6 milliárd dol­lárt, a szocialista országokba 1 milhárd rubel értékű terméket szállít év végéig az agrárágazat. Az említett adatok azt is bizonyítják, hogy nemcsak szükség van az ag­rártermelésre, hanem növelését és exportját is szükséges elősegíteni — állapította meg a miniszter. A szocialista országokkal, első­sorban a Szovjetunióval fennálló jelentős külkereskedelmi aktívu­munk erőteljes mérséklésére kerül sor a következő évben. Ez nagy­ban érinti a gépipari termékeket és a mezőgazdasági cikkeket is. Ugyanakkor az eddigi ismeretek szerint a Szovjetunió az ideihez ké­pest a jövő esztendőben mintegy 6 százalékkal kevesebb áru szállítá­sára képes. Az említett kényszer- helyzetek miatt arra kell számítani, hogy jövőre 10-16 százalékos szov- jetexport-csökkentésre kerül sor. Súlyos kérdés: melyik mezőgazda- sági termékköröket érintse a kor­látozás? A miniszter elmondta, hogy a jelenlegi szovjet vélemény szerint borból, pezsgőből egy flas- ka sem kell, ami e termékek jelen­tős exportcsökkenését eredménye­zi. (Folytatás a 2. oldalon) FÉLEGYHÁZÁRÓL Mercedes-lökhárítók is Tegnapi lapunk első olda­lán beszámoltunk arról, hogy Kiskunfélegyházán, a Villamosszigetelő és Mü- anyaggyárban a korábbiak­nál alapvetően más techni­kai és emberi követelménye­ket kívánó, új termék jelent meg: a BMW személygépko­csik lökhárítója. Április óta a kiváló, selejtmentes terme­lésükkel megteremtették a bizalmat. Az információ- felvételkor — mint ahogyan megírtuk: „úton az újabb gép, a továbbiakhoz már ,csak’ a Németországból jö­vő elismerő telefaxok szá­mát kell szaporítani”. Tegnap lapzártakor érke­zett Herczeg Sándor műsza­ki igazgatóhelyettes pár so­ros telexe, amiben a követ­kezőket közölte: „A Merce­des-Benz minősítése is meg­történt és az autógyártó vi­lágcég elfogadott bennünket mint beszállítót. így a jövő év elejétől sor kerül arra. hogy Mercedes gépkocsik­hoz való lökhárítókat is gyártsunk.” (P. S.—S. A.) • Ezek meg a BMW-lökháritók. A külügynek sincs pénze Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülése A jelenlegi költségvetési elő­irányzatok mellett, legkésőbb a jö­vő év szeptemberére, működéskép­telenné válik a Külügyminisztéri­um.v— jelentette ki csütörtökön Havasi Béla külügyminiszter­helyettes az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A testület a parla­ment decemberi ülésszakára ké­szülve, Berecz János elnökletével tartotta meg tanácskozását. Az ülésen részt vett Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök. A kritikussá váló külügyi költ­ségvetés lyukainak befoltozásához a tárca 700 millió forint többlettá­mogatást szeretne kiharcolni jövő­re a pénzügyi kormányzattól, ám a Pénzügyminisztérium elzárkózik bármifele támogatásnövelés elől. Ebben foglalható össze annak a pa­rázs vitának a lényege, amely a kül­ügyi bizottság ülésén robbant ki a Külügyminisztérium és a pénzügyi tárca képviselője, illetve a két pártra szakadt bizottság tagjai között! A jelenlegi tervelőirányzat sze­rint a Külügyminisztérium kiadá­sai 3 milhárd 421 miihó forint kö­rül alakulnának jövőre, s ebből mintegy 2 milliárdos summát fe­dezne a költségvetés. (A többire saját bevételei, például a vízumdi­jak adnak fedezetet.) Ezzel szem­ben, a külügy számításai szerint,, pusztán a zökkenőmentes műkö­dés fenntartására legalább 700 mii­hóval nagyobb összegre lenne szükség. A külügyi költségvetés egyik legérzékenyebb vesztesége az a csaknem 156 millió forint, ame­lyet az idei sorozatos forintleérté­kelések miatt kellett elszenvednie. (A Külügyminisztérium kiadásai­nak mintegy 70 százaléka ugyanis nem rubelelszámolású devizában jelentkezik.) A támogatás növelése körül ki­alakult-vita kulcskérdése az volt, vajon a Külügyminisztérium ren­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents