Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-07 / 290. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. december 7. MEDDIG JÓTÉKONYKODNAK MÉG A GAZDÁLKODÓSZERVEZETEK? (3.) Lehetőségeket, gazdálkodási szabadságot a tanácsoknak is! Hibás politika eredménye a város peremrészeinek, külterületeinek szociális, kulturális, kommunális elmaradottsága — állapították meg a beszélgetés résztvevői: Hegedűs Deme Pál, a Kecskeméti Megyei Városi Tanács művelődésügyi osztályvezetője, Szűcs Tibor, a tanács pénzügyi osztályvezetője, Kovács Klára, a kecskeméti 45. sz. tanácsi körzet tanácstagja és Szürszabó Dénes, a Kecskeméti Törekvés Tsz elnöke. Javaslat is elhangzott arra, miként lehetne megoldani, segíteni a külterületeken élő családok óvodáskorú gyermekeinek megfelelőbb elhelyezését, amelyhez viszont országos hatású, felsőbb szintű döntés kellene. Most pedig annak megoldását keressük, miként rendezhető egy három éve húzódó ügy, s milyen lehetőségekre volna szüksége ahhoz a tanácsnak, hogy a hasonló óvodai és egyéb dolgokat a leghatékonyabban megoldhassák. Miniszteri programtól a „kötelesség”-ig! — Nézzük konkrétan a Törekvés Tsz óvodájának helyzetét. A szövetkezet vezetősége már három évvel ezelőtt kezdeményezte átadását a városi tanácsnak, s bár több javaslatot is tettek ezzel kapcsolatban, ez ideig nem történt semmi. Szűrszabó D.: Szövetkezetünké nek az óvoda és a közvetlen hozzá csatlakozó, orvosi rendelő évente csaknem kétszázezer forint költséget jelent. Ebből az óvoda fenntartása a nagyobb rész. Ide jelenleg huszonkét gyermek jár, közülük kilenc az, akinek a szülei nem nálunk dolgoznak. Azt szeretnénk, ha a tanács máris hozzájárulna a költségekhez, jövőre pedig átvenné az óvoda működtetését. A szövetkezet gazdálkodási, pénzügyi lehetősége nem bírja el az említett költséget, ezért, ha a városi tanács kérésünkre nem tud pozitív választ adni, kénytelenek leszünk az óvodát megszüntetni. Hegedűs D. P.: Az óvodai csoport működését mindenképpen biztosítani kell, olyan megoldást találva, amely kölcsönösen megfelel a tanácsnak és a szövetkezetnek is. Két lehetőséget említek. Az őszszel országos kezdeményezést indított a művelődési miniszter, amelynek lényege: a minisztérium pénzt ad a gazdaságok által üzemeltetett óvodák tanácsi átvételéhez. Ezzel kapcsolatban pályázatot írtak ki, mi is benyújtottuk a&igényeinket, s ebben szerepeltetjük a Törekvés Tsz óvodáját. Szóbeli információ szerint meg az idén káphatűnk pénzt az üzemeltetés átvételére. A miniszteri program „igazából” azonban a jövő tanévtől indul. A másik: a megyei tanácstól kértünk pénzt az óvodai csoport működtetéséhez, amit eddig nem utasítottak el. Szűcs T.: Szerintem az nem helyeselhető felfogás, ha egy gazdaság ágazata — a Törekvés Tsz ávodáját ilyennek is felfoghatom — veszteséges, s ennek kompenzá- ásához kér hozzájárulást a tanácstól. A helyzet megoldásához nem ilyen szempontból kell hozzákezdeni, véleményem tehát az, hogy amennyiben a tsz továbbra is fel-» adatának érzi dolgozói gyermekeinek elhelyezését, működtesse és tartsa fenn az óvodát, viszont a nem szövetkezeti szülők gyerekei után a tanács kifizeti a költségeket. Az elhelyezett kilenc gyermeket figyelembe véve, 252 ezer forintot utalhatunk át egy évben. Ezt igényelni kell, s a tanács a teljesítés elől nem zárkózhat el, mert feladatához tartozik. Az óvodát egyébként mindenképpen fenn kell tartani, ez a városnak a kötelessége, függetlenül attól, hogy ehhez milyen forrásból származik pénz. Jogokat a jó döntéshez — Az utóbbi, „kötelesség”-ként említett megoldás mit jelent? Szűcs T.: Azt, hógy a városi tanács működteti az óvodai csoportot. Felkéri a szövetkezetei, hogy az épületet adja át ingyenes használatra, ami egyébként továbbra is a tsz tulajdonában marad. Ebben az esetben az óvónők alkalmazta-» tásától az étkeztetésig minden költséget a 'tanács fedez. — A megyében és Kecskemét környékén is vannak olyan települések, tanyaközpontok, ahol csak 10- 12 gyerek alkothatna egy óvodai csoportot. Az alacsony létszám miatt eddig sem, s a jövőben sem működtet a tanács óvodát. Mi lesz ezekkel az óvodáskorú gyerekekkel? Sok helyen — még Kecskemét térségében is — a kicsiket lehetetlen becipelni a városba, egyebek mellett, mert nincs út, vagy éppen az autóbusz-közlekedés hiányzik. Szűcs T.: A jövőt illetően az a véleményem: a tanácsnak, a helyi önkormányzatnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy az állam által adott, a rendelkezésünkre álló pénzt a leghatékonyabban felhasználhassuk. Amennyiben gazdasági kalkulációt csinálhatunk ebben a körben is, akkor kiderülhet, hogy mi jobb: bérelt járművel a külterületekről behozni a gyerekeket, vagy fenntartani 10-12 fővel egy óvodát, illetve bölcsődét, vagy az egy gyerekre jutó tanácsi támogatást adjuk a családnak, óvodát üzemeltető magánvállalkozónak stb., s e szerint legyen döntési joguk is! Az érdekeltség feltételei — Vagyis a helyi önkormányzat is a gazdálkodási szabadságot óhajtja, hogy feladatait hatékonyan és célszerűen elláthassa. Még inkább meglenne erre a lehetősége, ha nem központi leosztás útján jutna pénzhez, hanem az adóból stb. befolyó vállalati és lakossági befizetések itt maradnának, és ebből gazdálkodhatnának. Szűcs T.: Ezt szeretnénk elérni legalább 1991-től, mint ahogyan ezt Kovács Klára is felvetette. Ha így lesz, a tanács érdekeltsége is megteremtődik például ipari üzemek letelepítésére, a gyáregységek önállósodásának elősegítésére, az itt működő vállalatok jobb kiszolgálására. — Összegzésként megállapíthatjuk: a Kecskeméti Törekvés Tsz óvodájának jövőjét sikerült megoldani, s a többéves gond ezzel lezárult. A hasonló és egyéb tennivalók száma várhatóan r megnövekszik nemcsak Kecskeméten, hanem me- gyeszerte. Arra, hogy a feszültségeket megoldhassák, csakis a reális gazdasági megalapozottságú, önálló döntési lehetőséggel és jogokkal Jelruházott tanácsok képesek. Ehhez pedig országos érvényű döntésre van szükség, amit a politikai pártok többsége is követel, nevezetesen: szűnjön meg a központi elosztás eddigi rendszere, a tanácsi bevételeket mindenütt, teljes egészében, a helyi feladatok elvégzésére fordíthassák. Az érdekeltség és hatékonyság mozgatórugói késztessék cselekvésre a gazdálkodószervezeteket éppúgy, mint a tanácsi testületeket. (Vége) Csabai István 91 In ti uláni pihenő. • A hideg napokban jobbára csendes a nagy óvodaudvar, s a fajátékok is téli álmukat alusszák. (Straszer András felvételei) DEMOKRÁCIA ÉS EMBERI JOGOK Fejezetek a Szocialista Internacionálé új elvi nyilatkozatából IElfogadta a 18. kongresszus, 1989. június 20—22.) 17. A demokrácia eszméje a szabadság és az egyenlőség elvein alapul. Ezért a férfiak és a nők egyenlő jogai — nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is, érvényesülve a családban és a társadalmi élet minden területén — részét képezik a társadalom szocialista fogalmának. 18. A demokratikus szocialisták arra törekszenek, hogy egyenlő jogokat érjenek el minden faj, etnikai csoport, nemzet és felekezet számára. Napjainkban ezeket a jogokat komolyan megkérdőjelezik a világ számos térségében. 19. A demokrácia formái természetesen változhatnak. Mindazonáltal csak akkor lehet demokráciáról beszélni, ha az emberek szabadon választhatnak különféle politikai alternatívák közül, szabad választások keretében, ha megvan a kormányváltozás lehetősége olyan békés eszközökkel, amelyek az emberek szabad akaratán alapulnak, ha az egyéni és kisebbségi jogok biztosítva vannak, és ha olyan független jogi rendszer létezik, amely minden állampolgárra nézve, részrehajlás' nélkül alkalmazott joggyakorlaton alapul. A politikai demokrácia egy szocialista társadalom nélkülözhetetlen eleme. A demokratikus szocializmus a társadalmi és a gazdasági demokratizálás és a növekvő szociális igazságosság folytatódó folyamata. 20. Az egyéni jogok alapvetőek a szocializmus értékei szempontjából. A demokrácia és az emberi jogok ezenkívül a népi hatalom lényegét jelentik és azt elengedhetetlen mechanizmust, amellyel a nép ellenőrizni tudja azokat a gazdasági struktúrákat, amik oly hosszú ideig domináltak felette. Demokrácia nélkül a társadalompolitikák nem leplezhetik el a kormány diktatórikus jellegét. 21. Nem lehet kétséges, hogy a különféle kultúrák a demokrácia saját intézményes formáit fogják kifejleszteni. Bármilyen formát is ölt azonban a demokrácia.-— nemzetileg vagy nemzetközileg —, annak teljes jogokat kell biztosítania az egyének és a szervezett kisebbségi vélemények számára. A szocialisták számára a demokrácia, természetét tekintve, pluralista, és ez a pluralizmus biztosítja az életképességének és a kreativitásának a legjobb garanciáját. 22. Az önkényes és a diktatórikus kormánytól való szabadság alapvető. Ez jelenti az előfeltételt ahhoz,' hogy az emberek és a társadalmak a béke és a nemzetközi együttműködés új és jobb világát hozhassák létre — egy olyan világot, amelyben a politikai, a gazdasági és a szociális sorsokat demokratikusan fogják meghatározni. 68. A férfiak és a nők közötti egyenlőtlenség az elnyomás legelterjedtebb formája az emberi történelemben. Ez nyomon,követhető és fennmaradt majdnem minden társadalmi-gazdasági rendben, egészen napjainkig. 69. A közelmúlt évek a feminista tudatosulás új fellendülésének voltak tanúi mind a szocialista mozgalmon belül, mind pedig azon kívül, ami korunk egyik legfontosabb társadalmi mozgalmának kialakulásához vezetett. Részben a feminizmus felújulása azért történt, mert a nők a legfejlettebb jóléti államokban rájöttek arra, hogy — a sok területen élért haladás ellenére — még gyakran alárendelt helyzetben vannak a szakmai és a politikai struktúrában. 70. A gazdasági válságok társadalmi költségei nemzeti és nemzetközi szinten aránytalan mértékben hárultak a nőkre. A szegénység, a munkanélküliség, az otthontalanság és az alacsony bérezéssel megvalósuló kizsákmányolás mind hozzájárult ehhez. A Dél bizonyos területein a patriarchális attitűdök leküzdése alapvető előfeltétele annak, hogy a nők megszerezzék jogaikat és el lehessen érni a fenntartható gazdasági fejlődést. 71. A Szocialista Internacionálé támogatja a nők harcát a egyenlő jogokért és lehetőségekért, mindenhol a világon. Bizonyos országokban volt haladás, miközben más országokban csak kezdődik a küzdelem az egyenlőségért. A nők számára való egyenlőség és igazságosság fontos eleme egy igazságos és békés világnak. Az ENSZ fontos szerepet játszott annak elősegítésében, hogy kialakuljon egy olyan, globális feminista tudatosodás, amely összekapcsolja a Dél és az Észak nőit. 72. A Szocialista Internacionálé különösképpen támogatja a következő intézkedéseket: — törvényhozás és olyan pozitív cselekvési programok, amelyek garantálják a teljes egyenlőséget a férfiak és a nők között, — olyan programok támogatása, amelyek ösztönzik az oktatást, a szakmai képzést és a szakmai integrációt lányok és asszonyok esetében, — olyan törvénykezés, amely biztosítja az egyenlő munkáért egyenlő bért, — információszolgáltatás és gyakorlati támogatás a családtervezéshez, — jó lehetőségek a gyermekgondozásban, — nyilvános támogatás a nők teljes és egyenlő részvételéhez minden ország társadalmi és politikai tevékenységében, olyan pozitív lépésekkel, amelyek biztosítják a nők képviseletét a döntéshozatal minden szintjén. 73. A nők alkotják a népességnek valamivel több mint a felét bolygónkon. A számukra való igazságosság és egyenlőség elengedhetetlen feltétele a nemzetközi igazságosságnak és egyenlőségnek. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Cjjj) POUfcAIB Környezetünk veszélyforrásai A technika fejlődésének nemcsak áldásait élvezzük, hanem együtt kell élnünk annak természetes velejáróival, a veszélyforrásokkal. Megnövekedett a kémiai szérek termelése, felhasználása, forgalma. Közútjainkon, vasútjainkon hatalmas tartálykocsik szállítanak veszélyes vegyi anyagokat, robbanás- és tűzveszélyes gázokat, folyadékokat. Hatalmas vegyi üzemek épültek, atomerőmű termeli a villamos energia tekintélyes részét. Egy baleset a szállítás során, meghibásodás egy vegyi gyárban vagy atomerőműben, esetleg emberi tévedés vagy hanyagság olyan veszély- helyzeteket teremthet, ami egész körzeteket, lakóterületeket is veszélyeztethet. De ilyen veszélyeket jelenthetnek a váratlanul, vagy akár előre jelzetten ránk törő természetes csapások, árvizek, viharok, földcsuszamlások, rendkívül rossz időjárás stb. A világban a közelmúltban előfordult esetek mind azt igazolják, hogy a járatlan eseményre nem felkészített lakosság reagálása kiszámíthatatlan. Előfordul, hogy nem ismerve a veszély mibenlétét, azt lebecsüli, vagy tájékozatlanságból nem tudja, hogyan védekezhet. Vannak veszélyek, amelyek megjelenésekor azok azonnal felismerhetők (áradás, földrengés, szélvihar, vegyi gyár erősen bűzös, mérgező gázai stb.), de vannak olyanok is, amit emberi érzékszervekkel nem érzékelhetünk és mégis nagy veszélyt jelentenek (színtelen, szagtalan mérgező gázok, radioaktív sugárzás stb.). Az is igazolt tény, hogy a tájékozott és a veszélyhelyzetek elhárítására felkészített emberek a veszélyállapotban higgadtan,1 szervezetten cselekednek és lényegesen kisebb konfliktusokkal háríthátó el a veszély. A lakóhelyi és a területi szervek baleset-elhárítási terveit megtervezni általában annyit jelent: mindig tudnunk kell, hogy ilyen helyzet — bár igen kicsi valószínűséggel — bármikor előfordulhat, így mindig legyünk készek annak kivédésére, elhárítására. Ez a követelmény igaz az egyes emberre, de így igaz az emberek összességére is. Az állandó készenlét a baleset-elhárításra itthon vagy a munkahelyen kezdődik és foly- tatódiksa- lakóhelyi, megyei, országos szervekig. Riasztórendszerek Az egyén és a szervezet is segítséget kér olyan esetekben, amikor már önerőből az elhárítás nem oldható meg (súlyos, életveszélyes baleset, pusztító tűz vagy árvíz stb.). A falu vagy a város a megyétől, a megye az országos szervektől kér és kap segítséget. A baleset-elhárítási tervek egyik speciális fejezete a feltételezett atomerő- művi baleset következményeinek kivédésére készült. Ezek a tervek különös részletességgel tartalmazzák a szükséges tennivalókat az atomerőmű 30 kilométeres körzetében. Ebben a körzetben megtörténtek azok az előkészületek és intézkedések, amelyek biztosítják a lakosság riasztását, a területen élő emberek védelmét, ha szükséges, a biztonságos és szervezett kitelepítését. Külön intézkedési rendszer vonatkozik az iskolákban, kórházakban, gondozó- és szociális otthonokban és más létesítményekben lévő emberek védelmére. Ebben a körzetben kiépítettek egy olyan riasztórendszert, amely időben, jelzi a lakosságnak, az intézmények vezetőinek az esetleges veszélyhelyzetet, és jelzik a nyilvános értesítési rendszer életbe léptetését. A baleset-elhárítási rendszer működésének alapja az atomerőmű személyzetének felkészültsége a rendkívüli helyzetekre is. Az atomerőmű személyzete kész arra, hogy „forró dróton” minden esetleges balesettel kapcsolatos — információt megadjon és folyamatosan szolgáltasson az országos és területi szerveknek, akik védik a lakosságot, képes és alkalmas az erőmű személyzetének védelmére és együttműködésére a területi és országos szervekkel. Ezt a képességet a minden évben folyó kiképzési munka és a gyakorlatok biztosítják. A baleset-elhárítás minden szintjén a vezető és irányító szerep a polgári védelmi egységek és parancsnokságok szervezeti keretében valósul meg: Közismert, hogy minden gazdasági vezető (igazgató, tsz-elnök), a közigazgatási vezető (tanácselnök), egyben a vállalat, gazdasági, illetve területi egység polgári védelmi parancsnoka is. Veszélyhelyzet kialakulásakor, az elhárítás időszakában, mint polgári védelmi parancsnokok végzik munkájukat. A paksi atomerőmű hatása Bármilyen tüzelőanyagot is használnak energia előállítására, valamilyen hulladéktermék , mindig keletkezik. A hagyományos erőművekben ez a hulladék füst, salak és pernye, amelyek évente sok száz tonna számra terhelik a környezetüket. Az atomerőművek hulladéktermékei radioaktív sugárzó anyagok, amelyek a környezetbe nem kerülnek, azokat zárt technológiai rendszerben tárolják. A kiégett fűtőelemeket, a megfelelő zárt pihentetés után, visszaszállítják a gyártóműbe (a Szovjetunióba), ahol azokat továbbfeldolgozva ismét hasznosítják. Az üzemeltetés során keletkező egyéb, de már csak kis és közepes aktivitású hulladékokat az erőmű területén feldolgozzák, zárt tartályokba helyezik, és — szigorú őrizet mellett — úgynevezett hulladék- tároló helyen őrzik és folyamatosan ellenőrzik. Ezek a hulladékok sohasem maradnak felügyelet nélkül. A sugárzás az energia terjedésének egyik módja. A sugárzás a levegőn általában könnyen' áthatol. Ilyen sugárzás — az ionizáló sugárzás mellett — a fénysugárzás, hősugárzás, de a rádióhullámok is. A sugárzás egyik típusa az előbb említett ionizáló sugárzás, amit például a radioaktív anyagok is kibocsátanak. A radioaktív anyagok mindenütt jelen vannak, megtalálhatóak környezetünk anyagaiban, de ugyanúgy bennünk, a testünk anyagaiban is. Észlelésük csak műszerekkel érzékelhető és mérhető. Több évtizedes gyakorlat bizonyítja, hogy a radioaktív anyagok alkalmazása a gyógyászatban, az iparban vagy a villamosenergia-termelésben előnyös a társadalom számára és biztonságos. A sugárzás mennyiségét (dózisát), amit egy személy elnyel, millisievert-ben (mSv) mérjük. Magyarországon egy átlagos polgár évente körülbelül 2 mSv sugárterhelést kap a világűrből érkező kozmikus sugárzásból. Ehhez hozzáadódik még az orvosi röntgen- és izotóp-vizsgálatoknál évente, átlagosan körülbelül 0,4 mSv. 'm Az1'ionizáló sugárzás, ilyen alaésoűy szintjeinek nincsenek azonosítható ha- "tásái,- a tudósok mégis azt mondják, hogy az ilyen sugárzás bármely meny- nyisége, legyen akármilyen kicsi is, hordoz bizonyos kockázatot. Például a 2 mSv éves sugárterhelés a dohányzás legenyhébb formájában vállalt kockázatnál is lényegesen kisebb. Magyarországon — összhangban a nemzetközi gyakorlatfel — a jogszabályok a sugárveszélyes létesítményben dolgozók részére maximum 50 mSv sugárterhelést engedélyeznek egyéves munka alatt. Az atomerőművekben és azok környezetében a sugárzási szinteket folyamatosan ellenőrzik, így a paksi atomerőmű esetén is.. Pakson az eddigi mérési eredmények azt bizonyítják, hogy az atomerőmű környezetében élők az erőihű működése következtében 0,001 mSv-nél is kevesebb sugárterhelést kaptak, ami gyakorlatilag elhanyagolható. Ha az atomerőműben olyan baleset következne be, ami a környezetben élőket is veszélyeztetné, akkor különlegesen kiképzett és felszerelt csoportok, a telepített távjelzőrendszer jelzésein túl, részletes adatokat és információkat szereznek a veszélyeztetett területen, felderítenék és mérnék a kialakult sugárzási helyzetet. A legtöbb esetben a veszélyeztetés mértéke igen alacsony lenne, de ha a baleset súlyos volna, a kormány illetékes különbizottsága megszervezné a védelmi intézkedéseket, és időben felszólítaná a lakosságot a megfelelő védekezésre. I A krízis nem politika Környezetünket csak úgy tudjuk megvédeni a különböző káros hatásoktól, ha eleget teszünk bizonyos funkcionális kötelezettségeknek. Ezeket a teendőket pedig akkor lehet eredményesen véghezvinni, ha kellő színvonalú oktató-nevelő munkával felkészítjük a végrehajtásban részt yevő állományt, és megteremtjük a feltételeket. A környezeti krízist nem lehet elkülönített intézményekkel és politikai elvekkel kezelni, az okok és hatások komplex rendszerré kapcsolódnak ösz- sze. Ézért az ökonómiát és az ökológiát, vagyis az ésszerű gazdálkodást, á gazdasági tényezők vizsgálatát és az élőlény és a környezet viszonyának tudományos kutatásával foglalkozó tudományágat teljesen integrálni kell a döntéshozatali és jogalkotási folyamatban. Ezáltal nemcsak a környezet, hanem a fejlődés folyamata is védetté válik. Katona Ferenc
