Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-06 / 289. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. december 6. Nyugdíjak egyszeri kiegészítése A nyugdíjasokat a Minisztertanács döntése alapján megillető, egyszeri kiegészítést a december havi nyugdíjaktól függetlenül, külön utalványon utalják ki. A kifizetést a posta december 8. és 18. között bonyolítja le. Az egyszeri kiegészítést külön kérelem nélkül, hivatalból utalják át. A posta kéri ügyfeleit, hogy csak abban az esetben reklamáljanak, ha a jelzett időpontig nem kapnák kézhez az összeget. (MTI) Módosul az Országgyűlés decemberi ülésszakának programja (Folytatás az 1. oldalról) EGYENES ADÁSBAN FRANCIAORSZÁGBAN Pozsgay Imre az Antenne—2 vendége volt „Az igazság órája99 82 százalékos elismerést ért el Pozsgay Imre hétfőn este Párizsban az Antenne—2 televíziós adó „Az igazság órá­ja” című műsorában, A Sofres francia közvélemény­kutató intézet statisztikai mintavétele szerint ez volt a második legmagasabb elismerési százalék az eddig vizs­gált 67 adásban. Az adás végén bejelentett statisztika azonban — a műsorvezető közlése szerint - a francia nézők véleménye és „nem befolyásolhatja a magyar vá­lasztási hadjáratot”. A magyar államminiszter Kelet-Európából elsőnek, s a külföldi politikusok között másodiknak szerepelt meg­hívott vendégként az egyik legnépszerűbb és legnézettebb francia politikai fórumműsorban. Az élő adás stúdióven­dégei között ott volt Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára. A francia állami televíziós adó igen sok vendéget hívott meg a Franciaországban élő magyarok közül — Fejtő Ferenctpl, az ismert történésztől és publi­cistától egészen Michel Gyarmathyig, a Folies Bergéres igazgatójáig. Ott voltak a fontosabb francia politikai pártok képviselői. A nézők között volt Nagy Gábor, a Magyar Köztársaság nagykövete is. A több mint egyórás adás rendkívül széles kérdéskört fogott át, a magyar politika és gazdaság helyzetétől kezd­ve a nemzetközi politika néhány kérdésén és a nemzetisé­gi kérdésen át az inteijúalany személyes politikai pálya­futásáig. A kérdezők egyetlen témát sem hagytak lezárat­lanul. A magyar politikai helyzetről Pozsgay Imre derűlátó­an nyilatkozott. Bár elismerte, hogy a népszavazás után a politikai élet bonyolultabbá vált, úgy vélekedett, hogy a'demokratikus fejlődés útja visszafordíthatatlan, a de­mokratikus intézmények fokozatosan létrejönnek, s a tavaszra esedékes parlamenti választások meghozzák azt a stabilitást, ami nélkülözhetetlen a politikai és a gazda­sági továbblépéshez egyaránt. A leghatározottabban elutasította azt a feltételezést, hogy az új demokratikus keretek között helye lenne bár­milyen szélsőséges vagy éppenséggel fajüldöző, antisze­mita politikának, és azt hangoztatta, hogy a politikai folyamatokban bekövetkezik a szükséges letisztulás. Magyarország semlegességének kérdéséről szólva az államminiszter ismét azt hangoztatta, hogy az a nemzet­közi politika alakulásának függvénye, s Magyarországon ma nincs olyan jelentős politikai erő, amely vitatná ezt. Lehetségesnek tartotta, hogy egy általános leszerelési megállapodás lehetőségeiből kiindulva a szovjet csapa­tok már két-három éven belül teljésen kivonulnak Ma­gyarországról. Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha sikerülne a konzervatív erőknek Gorbacsovot megbuk- tatniok, kijelentette: az ugyan tragikus következmények­kel járhatna, de teljesen nem akadályozhatná meg sem a Szovjetunión belül megindult folyamatokat, s különösen nem Mágyarország demokratikus átalakulását. Magyar- ország — hangoztatta az államminiszter — az elmúlt időszakban már teljesen szuverénül hozta meg döntéseit. Több néző felvetette Erdély, az ott élő magyarság kérdését. Pozsgay Imre nyomatékosan aláhúzta: nem magyar—román vitáról van szó, hanem az emberi jogok érvényesítésének kérdéséről. Ha Romániában demokra­tikus politikai fordulat következnék be, ha a határok megnyílnának, az emberi kapcsolatok útjában nem állná­nak akadályok, ez a kérdés önúiagától megoldódna. Ma­gyarországnak nincsenek területi igényei — Európa egé­szének kell elérnie, hogy Romániában érvényesüljenek az általános emberi, ezen belül a nemzetiségi jogok is. A kérdések között ^-nyilvánvalóan francia belpoliti­kai okokból — szerepelt az is, mi a véleménye az FKP főtitkárának, Georges Marchais-nak arról a kijelentésé­ről, hogy Kelet-Európa mérlege, az ismert súlyos hibák ellenére, az elmúlt évtizedekben egészében véve pozitív. Magyarországra vonatkozóan általánosságban ez nem igaz — hangzott a válasz. A különböző, az adás közben végzett felmérések sze­rint a nézők többségének meggyőződése, hogy Magyar- ország képes a demokratikus átalakításra és véghez is tudja vinni azt. Ugyancsak elfogadta a nézők többségé azt a feltételezést, hogy a magyar politika immár nem függvénye a szovjet politikának, s azt is, hogy Franciaor­szág és az EGK korántsem áll a helyzet magaslatán a kelet-európai országok demokratikus átalakulásának tá­mogatása terén. Az adás Bartók zenéjével ért véget — a stúdiót a nagy magyar zeneszerző képe díszítette, mivel Pozsgay Imre elmondotta: nagyon tiszteli Bartók és Ko­dály munkásságát, műveit. A francia televíziózás történetében példa nélkül álló adás az első felmérés szerint magas nézettségi százalékot kapott, a végleges adatok azonban éjjel még nem álltak rendelkezésre. Bemutatkozik a Habselyem (Folytatás az 1. oldalról) — törvényjavaslat a postáról és a távközlésről szóló törvény módosításá­ról; — törvényjavaslat az illetéktörvény módosításáról; — az alkotmány módosításával ösz- szefüggő törvényjavaslatok (az ügyész­ségről, a büntetőeljárásról szóló törvé­nyek, a büntető törvénykönyv, vala­mint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű ren­delet) módosításáról; — törvényjavaslat a vezető állami tisztségviselők, valamint az országgyű­lési képviselők munkadíjáról; — képviselői indítványok az egész­ségügyi, valamint a gazdálkodószerve­zetek és gazdasági társaságok átalaku­lásáról szóló törvények módosításáról; — javaslat az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről; — határozathozatal a népszavazás­sal összefüggő kérdésekről; — Bánfify György képviselő indítvá­nyának tárgyalása. (Az Országgyűlés feloszlása). (MTI) A költségvetési tervezet ellentmondásai A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsának ülése A kormány jövő évi költségvetési tervezete bizonytalan alapokon áll, tele van ellentmondásokkal, ezért nem tud­ják támogatni — hangzott el a Szak- szervezetek Országos Koordinációs Tanácsának keddi ülésén. A SZOT- hoz tartozó érdekvédelmi szervezetek küldöttei, a szakszervezetekkel együtt­működésre kész pártok munkatársai és országgyűlési képviselők jelenlétében a decemberi parlamenti ülésszak napi­rendjei közül megvitatták az állami költségvetésre, valamint a társadalom- biztosítási változtatásokra a benyúj­tandó kormányjavaslatokat. A vitában felszólalók általában egyetértettek Sándor Lászlónak, a SZOT titkárának vitaindítójában el­hangzottakkal, sőt, néhányan még nála is élesebben fogalmazták meg kritikai észrevételeiket az állami költségvetés­ről. Sándor László a törvénytervezettel kapcsolatban elsősorban azt kifogásol­ta, hogy az bizonytalan alapokon áll, hi­szen a kormány még a jövő évi gazda­ságpolitikai elképzeléseit sem véglegesí­tette. Hibájául rótta fel a törvényterve­zetnek, hogy abban csak nyomokban lelhetők fel az államháztartás reformjá­ra tett lépések. A szakszervezetek szak­értői szerint a javaslatban rendkívül sok a bizonytalanság, és több kiszámítha­tatlan elemet tartalmaz. Sándor Lászlóval egyetértésben a legtöbben úgy vélekedtek, hogy a jövő évi költségvetési programban még csak a jeleit sem látják egy tudatos antiinflá­ciós politikának. Élesen merült fel: a szakszervezetek az ár- és pénzügyi rendszer semmiféle további liberalizációját nem tudják el­fogadni, ha a bérszabályozást a kor­mány nem szabadítja fel utolsó kötött­ségei alól. Ugyancsak jelentős ellenér­zést váltott ki a jelenlévőkben a lakás­kérdéssel kapcsolatban leírtak. A vitában elhangzottak nyomán a testület arra az álláspontra jutott, hogy egyre élesebben láthatók egy kibonta­kozó gazdasági-szociális válság jelei, amelyek, ha felerősödnek, veszélyeztet­hetik az ország kormányozhatóságát, bizonytalan politikai helyzetet teremt­hetnek. Ezért célszerűnek látnák, ha a páriáméit dééembérf ülésénölyan dön­tés születne, amely lehetődé tenné 'a választások lehető legrövidebb időn belüli megtartását, s ha ugyanakkor az Országgyűlés- az átmeneti időszakra biztosítaná önmaga és az ország műkö­dőképességét. kevesebb, de 520 ezer darabos volt az idei szovjet exportunk. A belföldi ke­reslet viszont jelentősen visszaesett. Ezért is a tőkés piac felé fordulás, ami piacgazdálkodási, hatékonysági prob­lémákat hozott felszínre. Ez vezette vállalatunkat oda, hogy kezdeményez­ze az átalakulást — mondotta az igaz­gató, aki reményét fejezte ki, hogy jövő év áprilisától már új szervezeti formá­ban termelnek, gazdálkodnak, értéke­sítenek. Újszerű kezdeményezésük — hallottuk a kereskedők áruházának gyárkapun belül történő megnyitása is. Az átalakulás folyamán azért nem fe­ledkeztek meg a dolgozóikról sem, akik az idén minden eddigi átlagot meghala­dó béremelést kaptak. A jövőt illetően kiemelt feladatuknak tekintik a szak munkás-utánpótlást. Jelenleg töbl mint száztíz diákot tanítanak a habse lyem-mesterségre. A kecskeméti gyár arra is gondolt ne csak a szemnek: ezért mától decem bér 15-éig, 15-től 18 óráig egyes termé keikből árusítanak is.. P. S. • • Ülésezett a megyei nemzetiségi bizottság Kihelyezett ülést tartott tegnap délelőtt, Baján a megyei nemzetisé­gi bizottság. Gottschall Péter társa­dalmi elnök köszöntője és napiren­di javaslata után a testület két be­számolót hallgatott meg. Kishegyi Viktória, a Miniszterta­nács Tabajdi Csaba vezette nemze­tiségi kollégiumának tagja legutób­bi tanácskozásukról elmondta, hogy éles vita után a kollégium ál­lást foglalt a népszámlálással össze­függésben az úgynevezett kettős kötődés fogalma mellett, továbbá megtárgyalta a rehabilitációs tör­vény előkészítését. Markovicsné Sokacz Angéla az országos pedagó­gus nemzetiségi tagozat megalaku­lásáról beszélt. A holnap, Budapes­ten tartandó szakmai ülésükön a nemzetiségi nyelvoktatás, valamint a tanmenet és a tankönyvek re­formja lesz a téma. A hozzászólásokban Varga Ist­ván (Császártöltés) felvetette, hogy a bizottságnak a cigánykérdéssel is foglalkozni kellene, addig is, amíg a félmilliós etnikum nemzetiségi státusa nem rendeződik. Hajdú Ist­ván, a megyei tanács nemzetiségi titkára elmondta, hogy közbenjárt a Petőfi Népe főszerkesztőjénél, mi­szerint a lap időnként közöljön nemzetiségi mellékletet. A főszer­kesztő nem zárkózott el a kérés elől, de javasolta, hogy a nemzetiségi bi­zottság adjon támogatást a lebo­nyolításban, mert a Petőfi Népének sem technikai eszközei, sem nemze­tiségi nyelvet beszélő újságírói nin­csenek. A bizottság úgy határozott, hogy jövőre nemzetiségi tudósítói tanfolyamot indít. Váratlanul szép sikert hoztak a nemzetiségi bizottság által meghir­detett pályázatok. Az ifjúsági és gyermekcsoportoktól nem keve­sebb, mint negyedszáz színvonalas munka érkezett. Végezetül megtár­gyalták a jövő évi munkatervet, majd a; testület közösen részt vett dr. Mándics Mihály a Magyaror­szági bunyevácok története című könyvének bemutatása alkalmából rendezett író-olvasó találkozón. G. Z. Ikrek lettünk Aláírták a testvérvárosi szerződést Kecskemét és Naharija között Vasárnap késő délután érkezett haza a dr. Adorján Mihály polgármester által vezetett kecskeméti küldöttség az izraeli Naharija városából. A látogatás előkészítése hosszabb ideje folyt, és ez év őszén a két város megbízottai szándéknyilatkozatot írtak alá a testvérvárosi kapcsolat felvételé­ből. A szándéknyilatkozat aláírását követően Naharijából többször érkezett meghívás, hogy utazzon oda kecskeméti küldöttség a végleges szerződés aláírá­sára, így Kecskemét Megyei Városi Tanács V. B. elfogadta a meghívást és kijelölte a delegációt, melynek vezetője dr. Adorján Mihály polgármester, tagja Forczek András, a városi tanács vb-tagja, a Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnöke volt és dr. Feldmájer Péter, a Magyar-Zsidó Kulturális Egyesület Bács-Kiskun megyei csoportjának ügyvivője, mint a kecskeméti zsidóság kép- viselője. Szerdán hajnalban a tel-avivi repülőtéren Naharija polgármesterének helyettese és Péter Ferenc, a Naharijai Magyarul Beszélők Klubjának elnöke fogadta a küldöttséget és onnan egyenesen a kb. 140 km-re, északra fekvő Naharijába hajtottak. Naharija az izraeli tengerpart legészakibb városa, nem messze a libanoni határtól. Elsősorban mint üdülőhely ismert, mert hosszú, homokos tenger­partja, és igen kellemes klímája van. Ä tengerparton emlékművek örökítik meg az államalapító zsidó bevándorlók partraszállását. A város kb. 30 000 lakosú, fejlett mezőgazdasággal és iparral rendelkezik. A látogatónak rögtön feltűnik a kivételes tisztaság és rend, a város folyócskáját övező főutat eukaliptuszfa sor szegélyezi. Ilyen fa a városban nagyon sok található, ezeket Ausztráliából telepítették ide, mert ez a fajta fa kiszárította az itt lévő mocsarakat. Szerda este került sor a város legelőkelőbb szállodájában, a Carlton Hotel nagytermében a testvérvárosi — vagy ahogy Izraelben mondják, az ikervárosi — szerződés aláírására. A szerződést a két polgármester, Jackie Szabag és dr. Adorján Mihály írták alá, előtte mindketten rövid beszédben méltatták az esemény jelentőségét, és dr. Adorján Mihály átadta Kecskemét város gyönyörűen hímzett zászlaját a testvérváros polgármesterének. A szerződések megkötésénél és az azt követő fogadáson megjelentek: dr. Nemes Ferenc tel-avivi magyar konzul, a magyar küldöttség tagjai, Naharija város teljes képviselő-testülete, Péter Ferenc és nagyszámú meghívott vendég. AZ ELSŐ KAPCSOLAT A szerződés aláírásáról előzetesen hírt adtak nemcsak a helyi lapok és a magyar nyelvű Új Kelet, hanem az országos lapok is, így pl. a Haáretz is, amely az egyik legnagyobb példányszámú napilap Izraelben. Az aláírásról felvételt készített az izraeli tv-híradó is. Az esemény azért bírt különös jelentőséggel, mert Kecskemét az első magyar város, amely testvérvárosi szerződést kötött egy izraeli várossal, bár néhány nappal ezelőtt Budapest és Tel-Aviv aláírt együttműködési szerződést. Magáról az aláírásról szóló1 híreket kissé háttérbe szorította a Gorbacsov —Bush találkozó. Csütörtökön reggel Naharija polgármestere hivatalában fogadta a városhá­zán a magyar küldöttséget, ahol mindkét fél kifejtette álláspontját, milyen tartalommal szeretnék megtölteni a testvérvárosi szerződést. Felmerült a kul­turális, sport- és diákcsere lehetősége éppúgy, mint művészek kölcsönös meg­hívása.. Á megbeszéléseken mindvégig részt vett Péter Ferenc is. Ezt követően a küldöttség a polgármester kíséretében megtekintette a Zog- lovek művek húsfeldolgozó üzemét és a naharijai kórhazat. A kórházban megmutatták a legmodernebb felszereléseket. A hipergyors vérelemző készülé­ket dr. Adóiján Mihályon mutatták be, akitől vért vettek és egy percen belül annak összes összetevőjét értékelte a gép, a komputer kiírta' a képernyőre és rögtön ki is nyomtatta. Pénteken és szombaton a küldöttség Naharijával és környékével ismerkedett. Bemutatták a Varsói Gettó Harcosai kibucának emlékmúzeumát, amely a meggyilkolt európai zsidóságnak és a gettólázadás­nak állít emléket és egyben tudományos kutatóközpont is e témakörökben. A küldöttség látogatást tett Gaáton kibucban, amely Naharijától mintegy 15 km-re fekszik, és annak idején Magyarországról elszármazott zsidók alapí­tották. Részletesen tájékoztatták a küldöttség tagjait a kibuc szervezetéről, felépítéséről, működési módjáról, termelési eredményeiről. A küldöttséget fogadta Smuel Katz, Izrael egyik leghíresebb festő- és grafikusművésze, aki meleg szavakkal emlékezett meg néhány évvel ezelőtti kecskeméti látogatásá­ról. A kibucok kommunisztikus szervezeti elveket valló közösségi formák, ahol mindenkinek képessége szerint kell dolgozni, fizetést senki sem kap, hanem a teljes egyenlőség alapján mindenkinek egyformán juttatnak az elért gazdasági eredményből. Gaáton kibuc igen jó eredményeket ért el, és a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között is tovább építik a tagok összkomfortos lakása­it, elkészült a települést behálózó telefon- és videorendszer. Korábban a kibu- cokban a kisgyermekeket már egészen korai kortól szüleiktől elkülönülten, együtt nevelték, és szüleik csak látogatták őket. Figyelemmel ennek a módszer­nek a negatív kihatásaira, a korábbi szigor enyhült és jelenleg a szülők válasz­tanak, hogy a gyermek velük aludjon-e, vagy bent a gyermekházban. A gyer­mekház igen modernül felszerelt, ahol a gyermekekről állandó felügyelők gondoskodnak, a kibuc tagjai közül. Személyi hívórendszert építettek ki, amely a gyermek sírására van beállítva, így, ha valamelyik kisgyermek sírni kezd, a tőle távol lévő szüleinél a készülék jelez és igy az anya rögtön gyermeké­hez tud menni. A kibuc bemutatása után nem várt programra kapott meghí­vást a küldöttség, ugyanis a környékbeli kibucok tagjai nemcsak mezőgazda- sági, ipari és egyéb munkákkal foglalkoznak, hanem szabadidejükben művé­szeti csoportokban is részt vesznek. így pl. éppen Gaáton kibucban működik Izrael egyik leghíresebb modern balettegyüttese, akik a múlt évben Magyaror­szágon is szerepeltek, pénteken este pedig a kibucok közös szimfonikus zene­kara adott hangversenyt, a karmester idén első díjat nyert az izraeli hangver­senyversenyen. NÁZÁRETBEN Szombaton a küldöttséget elvitték Hammat Gaderba, ahol az Amerikából áttelepített krokodilokat tenyésztik, majd a festői szépségű Kineret tavat tekintették meg, ez a tó más néven a Genazeret tó, ahol Jézus annak idején a vízen járt. Galilea — amely Izrael északi részét foglalja magába — megtekintése Názá- ret városának meglátogatásával fejeződött be. Názáret főleg keresztény ara­bok által lakott, nyüzsgő keleti város, festői szépségű templomokkal, itt talál­ható a Szeplőtelen Fogantatás Temploma, amély a modern építészet egyik remekműve. Názáret pezsgő élete azért is volt különösen feltűnőimért a többi városban, szombat lévén — amely az izraeli zsidóknál is általános munkaszü­neti nap S szinte tökéletes csend és nyugalom honolt, olyannyira, hogy bizonyos utcákat, városnegyedeket teljesen lezárnak a gépkocsiforgalom elől. Szombat este a küldöttség abban a megtiszteltetésben réseesült, hogy részt vehetett Péter Ferenc úr legidősebb unokájának Bar Micvója alkalmával rendezett fogadáson. A Bar Micvo a zsidóknál a férfivá avatást jelent,- a fiúkat 13 éves korukbap hívják fel először a templomban a Tórát — a Mózes 5 könyvét tartalmazó szent tekercset — olvasni, és ettől a naptól kezdve teljes jogú tagjai a zsidó közösségnek, annak összes előnyeivel és kötelezettségeivel együtt. Ezen a fogadáson nemcsak a családtagok vettek részt, hanem helyi szokás szerint meghívták a város polgármesterét, egyéb tisztségviselőit és itt voltak a Magyarul Beszélők Klubjának tagjai is. Jackie Szabag polgármester itt tájékoztatta dr. Adorján Mihályt, hogy a Kecskemét város által adományo­zott és a küldöttség által kivitt fát díszhelyen fogják elültetni a testvérvárosi szerződés megkötésének emlékére. A kecskeméti delegáció'szombat hajnalban utazott el Naharijáról, az ezt megelőzően elfogyasztott közös villásreggelin és a búcsúztatáson megjelent a város polgármestere, a-polgármester helyettese és Péter Ferenc úr is. A magyar küldöttséget a Naharijában élő lakosok kitüntető szívélyességgel fogadták, és mivel igen sok a Magyarországról elszármazott zsidó ezen a környéken, illetőleg olyan lakosok, akik ugyan más országokból érkeztek, de magyarul beszélnek, így a közvetlen kapcsolatfelvétel nem okozott gondot. MEGHÍVÁSOK Az utazás és a látogatás megszervezésében, a küldöttség fogadásában és programjának alakításában a legfőbb szerepet Péter Ferenc lelkes munkája játszotta. ■ ' J A testvérvárosi kapcsolatok felvétele ilyen nagy távolságra lévő várossal nem egyszerű és meglehetősen költséges dolog, hiszen a delegáció utazási költségei Kecskemét Város Tanácsát terhelték, és ez még akkor is nagy teher, ha a vendéglátás jóval nagyobb költségeit a vendéglátók viselték. A két város barátsága azonban nem múlhat anyagi kérdéseken, hiszen az aláirt szerződés nagy távlatokkal kecsegtet. A küldöttség utazásának célja ugyan csak a szerződés aláírása és a lehetősé­gek felmérése volt, mégis már az első alkalommal konkrét meghívást kapott a Kecskeméti Pedagógus Énekkar azzal, hogy a kórus kinttartózkodásának költségeit Naharija város fogja viselni. A szerződés megköttetett, és most már a két város lakosain, üzemein, sportklubjain, kulturális egyesületein múlik, hogy annak kereteit tartalommal töltsék meg. p

Next

/
Thumbnails
Contents