Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-05 / 288. szám

.4 ® PETŐFI NÉPE • 1989. december 5. MEDDIG JÓTÉKONYKODNAK MÉG A GAZDÁLKODÓSZERVEZETEK? (1.) \ FI LM JEGYZET A fejőstehén teje elapadt. • A Kecskeméti Törekvés Tsz központ- 0 0 ja mellett a szövetkezet egyik lakótele­pc. Nagy ovációval adtuk hírül az elmúlt négy évtizedben: ha egy gazdálkodóegység saját pénzéből épített szociális, kulturális létesít­ményt, átvállalt az államtól kommunális beruházást, amely egy-egy terület, község, tanyaközpont lakosságának (s nem csak a munka­hely dolgozóinak) érdekében megvalósult, sőt a működtetéséhez is a gazdálkodószervezet adott pénzt. Elsősorban politikai, ideológiai rugók mozgatták ezeket a cselekvéseket, s ahogyan a profitérde­keltség gazdálkodási lépéseket meghatározó kényszere kerül előtér­be, úgy sorvad el és válik terhessé napjainkban az említett gazdasági jótékonykodás. Mi lesz, mi legyen ezután? Ki végezze, milyen érdekeltségi alapon és okokból ezeket a feladatokat? Erről beszél­gettünk Hegedűs Deme Pállal, a Kecskemét Megyei Városi Tanács művelődésügyi osztályvezetőjével, Szűcs Tiborral, a tanács pénz­ügyi osztályvezetőjével, Kovács Klárával, a kecskeméti 45. sz. taná­csi körzet tanácstagjával és Szürszabó Dénessel, a Kecskeméti Törekvés Tsz elnökével. • (hoda és orvosi rendelő, amit a törekvés Is/, épített és üzemeltet. Jótékonykodás és saját érdek Szűcs T.: A vázolt folyamatok akkor alakultak ki, amikor telje­sen más társadalmi-gazdasági fej­lődést képzelt el az ország politi­kai, állami vezetése. A szociális, kulturális feladatok átvállalása egyrészt jótékonykodás volt, ugyanakkor saját érdekeket is szolgált. A vállalatok, szövtetkeze- tek dolgozóit nemcsak a bérrel, hanem azon felüli juttatásokkal és gondoskodásokkal igyekeztek megtartani. Ezért építettek több helyen óvodát, bölcsődét, amelye­ket a vállalati munkarendhez al­kalmazkodva működtettek. Nyi­tása, zárása több esetben eltér a tanácsi üzemeltetésű, hasonló in­tézményekétől. Ma a nehéz gaz­dasági környezetben a vállalatok­nak egyre kisebb a lehetőségük, hogy a korábbi szociális tenniva­lókat magukra vállalják. Ugyan­akkor az is tény, hogy a tanács bevételei nem alakulnak úgy, hogy a feladatokat egyik napról a másikra át tudnák vállalni, az állami költségvetés pénzeszközei ehhez nem elegendőek, ami végül is feszültséget okoz. Ezért a kö­vetkező években a fokozatosság mellett bizonyos kompromisszu- tüókrá kell törekedni. — A Kecskeméti Törekvés Tsz milyen feladatokat vállalt át az el­múlt években? Kimutatott és „lenyelt” forintok Szürszabó D.: Óvodát építettünk 1978-ban azzal a céllal, hogy ked­vező feltételeket teremtsünk tagja­inknak, dolgozóinknak. A városba szinte lehetetlen a külterületekről behozni a kicsiket, s ezért különö­sen indokolt volt, hogy egy ilyen intézményt létrehozzunk. Ezzel együtt készült el az üzemorvosi ren­delőnk is, amely egyben a területen élő lakosság gyermek, felnőtt és körzeti fogorvosi rendelője. Az üzemeltetés, a fenntartás költségeit teljes egészében a szövetkezet vise­li, annak költségét is, ha hóban vagy sárban, traktorral lehet csak az orvost kivinni a tanyákba, a be­tegekhez. Ugyancsak szövetkeze­tünk tisztította meg télen az utakat. Rendszeres időközönként össze­gyűjtöttük a szemetet. A lakásépí­tések segítésére is rengeteget köl­töttünk az elmúlt időszakban. Új lakótelep alakult ki, aminek kom­munális ellátása (víz, villany) ugyancsak döntő részben a szövet­kezetünk pénzéből valósult meg. A földutak, a szilárd burkolatú utak, a tanyavillamosítás költsége­ihez ugyancsak nagy összegekkel járultunk hozzá. Természetesen ez nem csak a mi szövetkezetünkre jellemző. Az ezzel kapcsolatos gon­dok is hasonlóak; a gazdálkodás fejlesztésére kell költeni a pénzt, s az állami feladatok átvállalásának korábbi módszere nem alkalmaz­ható tovább. — Mennyi az az összeg, amit évente az említett dolgokra költe­nek? , Szürszabó D.: A dűlőutak kar- báhtartásátől á2'iskola1 támogatá­sáig az évente jelentkező ilyen jelle­gű költségeket a szövetkezet, hogy úgy mondjam, lenyeli, nem mutat­ja ki külön, tételesen. A legna­gyobb költséget jelentő óvoda­fenntartást viszont igen. Csak ez évente félmillió forint. Hegedűs D. P.: A korábbi gaz­daságpolitikai irányitástól és gon­dolkodásmódtól eltérő folyamat­nak, az érdekazonosságon alapuló együttműködésnek kell a jövőben előtérbe kerülnie. Akkor nem ál­dozatvállalásként jelenik meg a gazdálkodószervezeteknél a szoci­ális, kulturális ellátásban való rész­vétel. Ahol nem csinálták, nincs gondjuk — Most viszont fejőstehénként élik meg ezt, a mai kedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben. Voltak ugyan­is vállalatok — elsősorban városok­ban —, amelyek nem költöttek kul- tűrház, bölcsőde, óvoda stb. építésé­re és fenntartására. Ezekkel nincs ifyep, jellegű gondjuk;. Tehát az „át? vállalást” Uyen szempontból is érde­mes szemügyre venni, Szürszabó D.: Úgy érzem, azzal, hogy korábban egyes vállalatok átvállaltak különböző szociális­kulturális feladatokat, és mások nem — területi elhelyezkedésük, pozíciójuk miatt erre nem kénysze­rültek rá —, ma lényegesen kedve­zőbb helyzetben vannak. Azok a vállalatok, amelyeknek nincsenek intézményei, dolgozóik gyerekei­nek elhelyezését — bölcsődében, óvodában — a tanács oldotta meg és finanszírozza. Előfordul az a megoldás is, mint például Kecelen, hogy az épületet a szövetkezet ad­ta, az ő tulajdonában van, s a ben­ne lévő óvoda üzemeltetője a ta­nács, amely a fönntartásról gon­doskodik. Ezt egy korrekt megol­dásnak tartom, mert közös érdeke­ket szolgál. Másrészt egy üzemi óvodában nagyon sok helyen nem­csak a vállalat dolgozóinak gyer­mekeit helyezik el, hanem a kör­nyéken élő emberek gyerekeit is. Hegedűs D. P.: Kecskeméten ki­lenc üzemi óvoda működik, ezekbe a vállalatok döntése alapján kerül­nek be a gyerekek. Közülük né- hánnyal egyezséget kötöttünk: ha kérik, hogy dolgozóik gyerekeit a város másik részén lévő óvodában helyezzük el, akkor cserébe odahe­lyezünk olyan gyereket, akinek a szülője nem dolgozik a vállalatnál. Ha a tanács kéri, hogy helyezzen el egy üzem „idegen” gyermeket óvo­dájában, azért mi fizetünk. Szürszabó D.: A városban ez a megoldás, de külterületen, közsé­gekben, ahol nem lehet választani, mert csak egy óvoda van, ott tel je­sen más a helyzet. Csabai István (Folytatjuk) A rémület éjszakája Öröm vagy sem, mindenesetre tény, hogy a forgalmazás változásainak kö­szönhetően viszonylag alapos ismeret­séget köthet az átlagnéző is John Car­penter, az új hollywoodi mozgóképes kommersz egyik jelentős alkotójának munkásságával. Horrorjai közül a kö­zelmúltban vetítették nálunk az egyik friss, 1987-es opusát: A sötétség fejedel­mét, ezekben a hetekben pedig a jóval korábbi, a hetvenes évek második felé-, ben készült — Magyarországon A ré­mület éjszakája címmel forgalmazott — Hallowent. De láthattunk a hazai vetítőtermek­ben Carpenter látványos, eseménydús, elbeszélő filmjei közül is, melyekben szívesen használja fel alapanyagként a tudományos fantasztikumot és a míto­szokat. (Ebbé a sorba tartoznak példá­ul a korábbi munkái: A köd, a Menekü­lés New Yorkból, a Csillagember vagy a Nagy zűr Kis-Kínában című produk­ciók is.) A Hallowen a későbbi látvány­dús alkotásokhoz képest látszólag — szerény, külsőségek nélküli horror­történet. Míg a feketemágiáról filozo­fáló, s azt meglehetős érzékiséggel meg is jelenítő A sötétség fejedelmében az abszolút gonosz egy hétmillió éves, ti­tokzatos, zöld folyadék képében jele­nik meg, addig a Rémület éjszakájában még „elrettentőbb, meglepetéssze- rűbb” külsőt ölt: egy hatéves kisfiú ké­pében öl. Színhelye a számtalan variációban ismerős, idilli amerikai kertváros. Itt él a középosztály kerítés nélküli, ápolt' gyeppel körülvett, kétszintes házaiban. Ezt a biztonságos és derűs környéket választja ki portyázása terepéül az el­megyógyintézetből szökött, őrült gyil­kos. Otthonos e környéken, másfél év­tizeddel ezelőtt ugyanis - hateszten­dős korában in követte el első gyil­kosságát. Mint már a film legelején ki­derül: kamasz nővére volt az áldozat. Az időpont fontos — a mostani esemé­nyekhez hasonlóan —: a mindszent előtti éjszaka volt. Ez az az alkalom, amikor — angolszász szokás szerint — a gyerekek úgy ijesztgethetik egy­mást és a felnőtteket, ahogyan csak kedvük tartja. A szökött őrült, mint sejthető, ter­mészetesen folytatni kívánja másfél év­tizede megkezdett akcióit. Mivel — a szokásos szerkezettel ellentétben — a gyilkos személye és a leendő gyilkosság ténye már az első pillanattól nyilvánva­ló, nem marad más izgulnivaló, legfel­jebb az: milyen körülmények között lesz hulla a potenciális áldozatokból. Carpenter, aki nagy tehetséggel sajátí­totta el kedvenc klasszikusaitól —első­sorban Hitchcocktól, Polanskitól — a „suspense”: a feszültség fokozásának minden, valamirevaló fogását, lassan, komótos eleganciával készíti elő a gyil­kosságokat. A rendező — a műfaj aranyszabályainak megfelelően — nem is a történések leírásában, hanem elő­készítésében bizonyul ötletesnek. A film nagyon hatásos eleme a kísérő­zene, mely (a másik horrorprodukció­hoz,, A sötétség fejedelméhez hasonló­an)^ Carpenter saját szerzeménye. Úgy tartják, hogy ebben a műfajban még a szokásosnál is nehezebb eredeti­nek lenni (vagy maradni). Nincs ez másként a neves rendező borzongásra csábító mozijában sem: egyes fontos motívumai rímelnek például a néhány hónapja nálunk is vetített világhírű Omenéra, az abszolút gonosz gyerek figurájára, mely ha nem is igazán erede­ti, mindenesetre nagyon hatásos hor­rortalálmány. Károlyi Júlia • JcIciU't a filmből. ®®®®®®®®®®®®®®®®®®®'>3®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® ® § ® i H A bajai Óvoda, Általános Iskola, 1 Speciális Szakiskola és Diákotthon ® 1 ® ® # ® 1 pályázatot hirdet FEBRUÁRI ZÁSZLÓBONTÁS Mit akar a Kós Károly Céh? Rövid hír adta tudtul, hogy a Kós Károly Céh országos közmű­velődési egyesület a jövő év febru- áijában Révfülöpre, országos ta­nácskozásra hívja a magyar váro­sok és falvak szabad művelődési v közösségeit. A Kós Károly Céh ve­zetőségi tagját, Péterfi Ferencet ar­ról kérdeztük, miben tér el az álta­luk patronált és teijesztett művelő­dési forma a hagyományostól. — A szabad művelődési bizottsá­gok a városrészek, falvak öntevé­keny és önigazgató művelődését, és a legkülönfélébb szabadidős szerve­zeteket felkaroló és segítő testüle­tek. Ezekben a helyi hatáskörű bi­zottságokban a helyben megalakult pártok és mozgalmak, az egyházak, a különféle egyesületek, az iskolák, az érdekvédelmi szervezetek képvi­selői, valamint az ottani jeles értel­miségiek vesznek részt. A cél az, hogy ezek a bizottságok kérjék, kapják meg és kezeljék a település közművelődésére, a .szabad idő szervezésére, az állampolgárok mű­velődési és közösségi kezdeménye­zéseire szánt, eddig a tanács által kézben tartott pénzeket. Ez a bi­zottság vegye át az eddig „népmű­velésiként”, majd — puszta névcse­rével — közművelődésiként emle­getett tanácsi tevékenységből mind­azt, amit érdemes megtartani. Tá­mogassák a legkülönfélébb helyi, a kultúrával, a művelődéssel, a közé­leti és szociális kérdésekkel foglal­kozó állampolgári csoportosuláso­kat, legyenek gazdái és továbbítói mindazoknak az információknak, amelyek az adott település fejleszté­sével, a humánusabb, nyíltabb, to- leránsabb helyi közösségek megte­remtésével függnek össze. Magyarországon működtek már szabad művelődési szervezetek, a hajdani koalíciós idők effajta tevé­kenységét az 1948 nyarán, Révfülö- pön rendezett tanácskozás után, ha­talmi szóval számolták föl, illő tehát, hogy ugyanott bontson zászlót az új szabad művelődési gondolat. A tervezett gyűlés, persze, nem­csak a múlt felidézésére, hanem ta­pasztalatszerzésre, -átadásra is va­ló. A Kós Károly Céh mindezeket szorgalmazandó, segítségét és köz­reműködését ajánlja minden olyan magyar településnek, amely ezt igényli. A tervezett révfülöpi konfe­renciára pedig mindazokat váija, akik tanúi voltak a hajdani, vagy immár részesei a leendő szabad mű­velődési tevékenységnek, akik tenni akarnak az öntevékeny, önigazgató művelődésért. Februári konferenci­ánk majdani résztvevőitől írásos je­lentkezést várunk 1192 Budapest, Kós Károly tér 10. címünkre, leg­később december 20-áig. UJ KÖNYVEK Sándor György: Mágiarakás. (Múzsák, 75 Ft) — Számítástech­nika a BASIC-től a gépi kódig C 64. Szerk. Obádovics Gyula (Novotrade, 249 Ft) — Adatátvitel számítógép-felhasználóknak. (Ipa­ri Informatikai Központ, 415 Ft) — Géczi János: Látkép a valóság­ról gepárddal. (Szépirodalmi, 45 Ft) ^jS/Kristóf Attila: A vándorló halál. (Kentaur könyvek, Szépiro­dalmi, 85 Ft) — Ez az Ön horosz­kópja az 1990. esztendő 365 napjá­ra. Nyilas. Nov. 23—dec. 21. (Ho­roszkóp könyvek, Láng, 59 Ft) — Ez az Ön horoszkópja az 1990. esztendő 365 napjára. Mérleg. Szept. 24—okt. 23. (Horoszkóp könyvek, Láng, 59 Ft) ^ Jakob Grimm—Wilhelm Grimm: Gyer­mek- és csáládi mesék. 111. Ludwig Richter. (Magvető, 280 Ft) — Blaskó Mária: Történetek egy le­gendás kisfiúról. (Lánchíd, 129 Ft) — Kémiai feladatok gyűjteménye. Gyakorló feladatok. 7. osztály. Szerk. Győry Erzsébet. (Tan- könyvkiadó, 85 Ft) — Aszlányi Károly: Haybodyt nem lehet agyonütni. (Dovin, 52 Ft) — B. Méhes Vera: Kérdések világa. (Of­ficina Nova, 180 Ft) — Budapest- Orfeum. 1907—1945. (Klasszis GM, 320 Ft) — Dobrica Cosití: 7 nap Budapesten. 1956. okt. 23— 30. (Bethlen Gábor, 88 Ft) — Du­gó Dani Afrikában. (Ciceró, 88 Ft) — Dörmögő kalandjai. A cuk- rászkodók. írta Gyárfás Endre. (RTV Belker. lg.—Officina Nova, 34 Ft) — Dörmögőék kalandjai ® ■ , , , ® A gyújtögetok. Irta Gyárfás End- ® re. (RTV Belker. lg.—Officina No- | va, 34 Ft) — Ölvedi István: Az I. ® magyar hadsereg története 1944. % jan. 6-tól okt. 17-ig. (Zrínyi, 68 Ft) ® — Déry Tibor: Börtönnapok hor- % daléka. (Múzsák, 96 Ft) — Désak- ® nai Mária: Magyarok a történelem ® sodrában. (Magán, 45 Ft) — An- ® talóczy Zoltán: Tudomány és mű- § vészét. Leonardo da Vinci anató- ® miai rajzai. (Medicina, 450 Ft) —- ® Bécsy László: Állatok erdőn, me- ® zőn. (Mezőgazdasági Kiadó, Pia- nétás, 59 Ft) — Mini mozaikok. ® Törpici matricák. Törpészeti mú- . ® zeum. (Mezőgazdasági Kiadó, 79 ' ® Ft) — Daniel Anna: Toll és trónus. § (Csíkos könyvek) (Móra, 45 Ft) ® -r- Kormos István: A pöttyös zöld ® lovacska bátyja. (Móra, 48 Ft) — ® Mezey Katalin: Levelek haza. (Csí- § kos könyvek) (Móra, 38 Ft) ® A táltos kanca és a libapásztorlány. ® Híres magyar mesemondók meséi. ® (Móra, 140 Ft)—Denis Burt: Nem ® vagyok Mackó! (Zenit könyvek) ® (Móra, 85 Ft) Montágh Imre: § Nyelvművesség. A beszéd művé- ® szete. (Múzsák, 140 Ft) — Juhász |j Ferenc: A tízmilliárd éves szív. ® Hantai Simon képeivel. (Szépiro- ® dalmi Kiadó, 135 Ft) — Székely ® Éva: Megúsztam. (Sport, 80 Ft) § — Arany János balladái Zichy Mi- ® hály rajzaival. (Fakszimile kiadás) • ® (Téka,520Ft)—Karinthy Frigyes: ® Napiparancs. (Zrínyi, zsebköny- ® vek) (Zrínyi, 35 Ft)— Alfred ® Hitchcock: Hajmeresztő novellák. ® (Célgömb) (Zrínyi, 85 Ft). f ( gazdasági § igazgatóhelyettesi | munkakör betöltésére % a Pályázati feltételek: ® tftfj . ® szakirányú végzettség, szakmai gyakorlat, kiegyensúlyozott személyiség. ® ® Előnyben részesül az oktatás gazdaság­tanában jártas, széles látókörű, menedzsertípusú, az intézmény hatékony gazdálkodását megvalósítani tudó, ® idegennyelv-tudással (német, angol vagy |j szerb) is rendelkező személy. ® ® ® Bér: a hatályos jogszabályok alapján. Az állás elfoglalásának ideje: a pályázat elfogadását követően, azonnal. Jelentkezés a hirdetés megjelenése után, ® két héten belül: | ® dr. Nagy Istvánné igazgatónál. Baja, Világos utca 18. ® ® ® ® 3051 ® ® ®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents