Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-30 / 308. szám
2. • PETŐFI NÉPE • 1989. december 30. Václav Havel Csehszlovákia elnöke Döntő lépés az államhatalom új felépítésében ■ (Folytatás az 1. oldalról.) lentősebb képviselője a demokratikus megújulásnak. Olyan személyiség, aki az üldöztetések ellenére életével mutatta meg, hogy kiáll nézetei mellett, bizonyította erkölcsi nagyságát, elvhűsége a garanciája annak, hogy a demokratikus dialógus alapja marad az újonnan formálódó politikai rendszernek Csehszlovákiában. Az a tény, hogy Václav Havel köztársasági elnökké választását attól tette függővé, hogy biztosítják a szabad választásokat és az új parlament választja majd meg az alkotmányosan előírt öt évre a köztársasági elnököt, arról tanúskodik, hogy Havel hű marad demokratikus meggyőződéséhez — hangsúlyozta a kormányfő. Calfa azt is kijelentette, hogy Havel jelenleg a legnagyobb nemzetközi tekintélyű állampolgára Csehszlovákiának és elnökké választása garanciája lesz az emberi jogok betartásának Csehszlovákiában. Calfa javaslata után a csehszlovák parlament két kamarája nyilvános szavazással, egyhangúlag Václav Ha veit választotta meg Csehszlovákia új elnökévé. Havel megválasztása után azonnal letette a hivatali esküt, amelyből még csütörtökön a parlament törölte a szocializmus ügye iránti hűségre vonatkozó részt és belevette azt, hogy a köz- társasági elnök az ország nemzeteit és nemzetiségeit kívánja szolgálni. Az eskütétel után Alexander Dubcek üdvözölte Csehszlovákia új államfőjét, azt hangoztatva, örül, hogy együtt fognak dolgozni az ország és a nép javáért. Ezt követően Havelnek gratuláltak a parlament elnökségének, a szövetségi kormánynak a tagjai, a politikai pártok képviselői, a prágai diplomáciai missziók vezetői. Havel ezután a prágai vár harmadik udvarában, az elnöki rezidencia előtt, mint a fegyveres erők főparancsnoka is, Miroslav Vacek nemzetvédelmi miniszterrel fogadta a csehszlovák néphadsereg díszalakulatának és a várőrségnek a tisztelgését. Az új köztársasági elnök kora délután az elnöki rezidencia erkélyéről beszédet mondott. Havel, az elnök Az 1936-ban született Václav Havel cseh drámaíró fő témája: „A mai kispolgári gondolkodásmód pellengérre állítása, amit az abszurd színház eszközeivel ér el” — olvasható az 1976-ban Budapesten kiadott Világirodalmi Kisenciklopédiában. Az abszurd bírósági komédiák eszközeit előszeretettel alkalmazó nagyhatalmú kispolgárok nem viselték el a ki- pellengérezést: Havelt a Charta ’77 polgárjogi mozgalom megalapításában való részvétel miatt három évi szabadságvesztésre ítélték — igaz, akkor meg felfüggesztve. De később bőven kijutott neki a háziőrizetből és a börtönből is. Mint később mesélte, az egymást követő raboskodások alatt egyre udvariasabban bántak vele a fegyőrök. Legutóbb idén januárban, az akkori prágai tömegmegmozdulások nyomán ítélték el nyolc hónapra, a Jakes- rezsim által felforgatónak minősített nézetei miatt. „Példás magaviseletéért” — illetve a nemzetközi demokratikus közvélemény nyomására — felezték a büntetését, és májusban kiengedték. Júniusban aztán fantom járta be Csehszlovákiát: a Néhány mondat című kiáltvány, amely a társadalommal való demokratikus párbeszédre szólította fel a hatóságokat. Az illegálisan terjesztett röplap szerzőjeként persze senki sem volt megnevezve, de az tény, hogy egy nyári éjszakán két sima modorú úriember kereste föl Havelt az Oriáshegységben levő ví- kendházában. Felhívták a figyelmét arra, hogy csak feltételesen van szabadlábon, és tevékenysége továbbra is izgató jellegű. Aztán jöttek az évfordulók: augusztus 21-én a Varsói Szerződés bevonulásáról, október utolsó napjaiban a köztársaság kikiáltásáról, november 17-én pedig egy Upletal nevű, a németek által ötven évvel ezelőtt meggyilkolt diákról emlékeztek meg az egyre elszántabb prágai fiatalok. Ez utóbbi tüntetésen a rendőri brutalitás túllépte a társadalom tűrésküszöbét, és néhány nap alatt összeomlott a több mint két évtizeden át gondosan épített diktatúra. Jakesék ugyanis nem vették észre sem Gorba- csovot, sem a Magyarországon születő demokráciát, sem a berlini fal leomlását. De nem vették észre Václav Havelt sem. Nem vették észre az írott és kimondott szó, a hirdetett ige erejét. Elfelejtették, hogy Kelet—Kö- zép-Európában politikusok helyett gyakran írók, költők és más prédikátorok robbantják ki a forradalmakat. Elfelejtették a 68-as Prágai Tavasz tulajdonképpeni kiáltványát, a Lud- vik Vaculik által megfogalmazott Kétezer szót. így hát nem hallották meg a Néhány mondatot sem. Havel lett a Polgári Fórum vezérszónoka, és most Csehszlovákia köz- társasági elnöke. Személyét gyakran hasonlítják Tomás Masarykhoz, a köztársaság első elnökéhez. A nagy állami méltóság elnyerése előtt ő sem elsősorban a politikai taktika boszorkánykonyhájában inaskodott, hanem a szellem embere volt: magasan képzett filozófus, és óriási erkölcsi tekintély. Általában azt remélik Ha- veltől, hogy európai látókörével nagyban hozzájárulhat a Csipkerózsika-álmából most ébredező csehszlovák demokrácia megszilárdításához. Andrej Szaharowal és Tőkés Lászlóval is többször egybevetették Václav Havelt. Mindhárman az ellenálló intellektust képviselték az elnyomatás időszakában — csakhogy ezen elnyomatások nem is említhető- ek egy lapon. Szaharovot el lehetett zárni egy távoli városba, végtelennek tűnő időkre. Tőkés egyenesen életveszélyben volt. Havel viszont „Bohé- mia” szülötte. Művészbarátaival, valamint értelmiségi 'váltósukból-kidobott? ámde magukat mindenhol feltaláló, kedélyes emberekkel együtt szervezkedett — mármint a szabadlábon töltött időszakokban. Ez a társaság köny- nyed eleganciával űzött tréfát a hatóságokkal. Például akkor, amikor a hivatalos sajtó hasábjain, fizetett hirdetésben köszöntötték születésnapja alkalmából „Vanek” barátjukat — a Havel teremtette színpadi alakot —, és még a megbélyegzett Havel fényképe is átcsúszott a mit sem sejtő hirdetésfelvevő kezén. A Polgári Fórum nagyon sokszínű gyűjtőszervezet, és Havel egyetlen szőkébb politikai csoport mellett sem kötelezte el magát. Tervei szerint csak addig marad hivatalban, amíg lezajlik a demokratikus átmenet. Aztán megint darabokat akar írni, hiszen az ő világa a színház. Az erkölcsi igazságok kemény kimondásának belső kényszere vitte a politikába — ha nem művelné profi módon azt, amit most művel, akkor azt mondhatnánk: „gumibotcsinálta politikus”. November végének lázas napjaiban, az influenzából lábadozó, alaposan berekedt Václav Havel.— két szónoklat között ekkor is egyik cigarettáról a másikra gyújtva —, Dubcek és Adamec társaságában izgatottan vitázva, a felületes külföldi megfi-1 gyelő szemében még egyáltalán nem úgy festett, mint akit hamarosan egyhangúlag köztársasági elnökké választ a Szövetségi Gyűlés. Havel egyik művének címe: „A figyelem-összpontosítás csökkent lehetősége”. Államfőként ettől óvakodnia kell. Kárpáti János (MTI-Panoráma) (Folytatás az 1. oldalról.) A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa egy másik rendelettel több mint 40 katonai vezetőt előléptetett — azokat, akik a népfelkelés időszakában hősiesen vezették a hadsereg egységeit a Securitate gyilkos bandái ellen. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa számos korábbi rendelkezést hatálytalanított. Határozataival visszaállítja az élet normális rendjét és menetét. A jövőben nincs olyan korlátozás, amely megkeserítette az emberek nyugalmát. Korlátlanul használhatják a villamos energiát s annak 1 kilowattos árát egységesen 65 bániban állapították meg. A benzint, a gépkocsik üzemanyagát is felszabadították: bárki szabadon tankolhat, nincs korlátozás. Közölték: az iskolai szünetet január 17-éig meghosszabbították*, az egyetemeknél pedig január 14-éig. Háromnapos munkaszünet lesz Romániában december 31.—január 2. között. A szilveszterre való készülődés érdekében pénteken es szombaton az üzletek 1-2 órával tovább tartanak nyitva. Az ország egész lakossága nagy megnyugvással fogadta a bejelentéseket. • Letartóztatott s/.ckusokat kísérnek a katonák Bukarest belvárosában. (M l I- TELEFOTÓ) A szekusok merényleteitől még tartani kell A Securitate szabadlábon maradt, harcoló tagjai továbbra is veszélyt jelentenek, de arra már nem képesek, hogy kezükbe kaparintsák a hatalmat — jelentette ki Cazimir Ionescu, a Nemzeti Megmentési Front elnökhelyettese pénteki bukaresti sajtóértekezletén. Ionescu megerősítette, hogy a bujkáló „szekusok” várhatólag megpróbálnak merényleteket elkövetni a Nemzeti Megmentési Front tagjai ellen. Valószínűleg néhány száz Securitate-tag vansmég szabadlábon, de esetükben nem a létszám a fontos, hanem az, hogy nagyon jól kiképzettek és nagyon jól felfegyvérzettek — mondta Ionescu. Aurel Dragos Munteanu írót nevezték ki pénteken a román rádió és televízió elnökének — jelentették be Bukarestben. Az Agerpres hivatalos hírügynökségnél is működik a Nemzeti Megmentési Front ideiglenes bizottsága. Ez pénteken közölte, hogy a távirati iroda ezentúl gyors, objektív és teljes tájékoztatást fog adni a Romániában és a külvilágban történt eseményekről. KGST-ülésszak Szófiában A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 45. ülésszaka Szófiában január 9-én kezdődik. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tagállamok küldöttségeit a miniszterelnökök vezetik. * * * A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint az ülésszakon a KGST- tagországok a 2000-ig szóló tudományos és műszaki együttműködésre kidolgozott komplex program megvalósításáról, illetve az 1991—1995-ös évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetéséről tárgyalnak a résztvevők. Várhatóan a meghirdetett napirenden túl más témák is szóba kerülnek a megbeszéléseken. A kelet-európai forradalmi változások ugyanis alapvetően átalakítják a KGST együttműködés feltételeit. A megbeszéléseken így minden bizonnyal fontos téma lesz a KGST-keretében a kapcsolatok továbbfejlesztése, az együttműködés jövője. A tagországok egy része már korábban kifejtette: szükségesnek látja a kapcsolatok továbbfejlesztését, az elszámolási rendszer korszerűsítését, a közvetlen vállalati kapcsolatok kiépítését. Magyarország elsősorban azt javasolja, hogy a KGST-együttműködés nyitottabbá váljon, nyerjenek tért a kapcsolatokban az áru- és piaci viszonyok. A Szovjetunióval kialakitott együttműködésben pedig már kezdeményezte a jelenleg alkalmazott elszámolási rendszer korszerűsítését, az áttérést a dollárelszámolásra. A tagországok többsége azonban elzárkózott az alapvető reformoktól. A Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában, s legutóbb pedig Romániában lezajló forradalmi változások alapvetően új körülményeket teremtenek. Természetesen nem várható minden tekintetben nézetazonosság, ám valószínűleg közeledni fognak egymáshoz az elképzelések az integrációs kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A szófiai KGST-ülésen így elsősorban a kelet-európai átalakulás után kialakult új helyzet felmérése, s ennek alapján a különböző vélemények, a tagországok elképzeléseinek pontosítása, megismerése az, amire a tárgyaló felek összpontosítanak. S ha a nézetek számottevően közeledni fognak, ez vezethet el ahhoz, hogy a későbbiekben felgyorsuljon a KGST reformja. (MTI) A Külügyminisztérium nyilatkozata A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma és az egész magyar nép aggodalommal es reménykedéssel követte Románia népeinek a diktatórikus rendszer elleni harcáról szóló tudósításokat. Köszönet és elismerés illeti a magyar tömegtájékoztatás munkatársait, akik fáradságot nem kiméivé, sokszor veszélyt és áldozatot vállalva tájékoztatták közvéleményünket a forradalom eseményeiről. Sajnálatos azonban, hogy az események forgatagában a magyar sajtó híradásaiba olyan, nem ellenőrzött, nem bizonyított hírek is bekerültek, amelyek szerint egyes arab országok állampolgárai részt vettek volna a megbukott diktátor védelmében, a forradalom ellen folytatott véres küzdelemben. Ezek a hírek az arab országokban értetlenséget, megütközést keltettek. A Külügyminisztérium elhatárolja magát az ilyen megalapozatlan híreknek a szándékainkkal ellentétes értelmezésétől. Hangsúlyozza: a magyar külpolitika elveivel összeegyeztethetetlen a népek közötti bizalmatlanságot szító hangulatkeltés. Magyarország továbbra is következetesen arra törekszik, hogy egymás tisztelete, a kölcsönös előnyök és megértés szellemében ápolja és gazdagítsa az arab országokkal kialakított sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatokat. (MTI) Egyeztető megbeszélés a romániai segélyszállítmányokról A Kereskedelmi, az Ipari és a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium koordinációs bizottsága pénteken értékelte a ronjániai segélyszállítmányok megszervezésének helyzetét és meghatározta a további feladatokat. Szórádi Sándor, a Kereskedelmi Minisztérium főcsoportfőnöke elmondta: Romániából változatlanul kevés gazdasági hír érkezik, a segélyszállítmányok iránt az igény óriási, de a fogadó- készség hiányos, nincs sem fogadóállomás, sem személyzet. Az elsősegélyeket spontán indították a különböző szervek útnak, s többnyire azt sem lehetett tudni, hova érkezett az áru. Emellett — részben a benzin- és gázolajhiány miatt —■ a szállítmányok csak a határ menti körzetekbe jutottak el. A legfrissebb információk a bukaresti kereskedelmi kirendeltség útján érkeztek, ezek szerint a román külkereskedelem elsősorban gyógyszereket, elsősegélynyújtáshoz szükséges orvosi berendezéseket, a lakosság ellátására pedig tejport, margarint, baromfit, levesport, halat, halkonzerveket, gyermektápszereket, pirospaprikát kér. Mivel Magyarországon sem áll mindenből rendelkezésre kellő mennyiség, az illetékes tárcák miniszterei kaptak felhatalmazást arra, hogy meghatározzák azoknak a termékeknek a listáját, amelyeket közcélú adakozásra felajánlhatnak a magyar vállalatok, á pártok és szervezetek. Közismert például, hogy itthon sem tudják kielégíteni a keresletet étolajjal, s kevés a hal is, viszont zsírból és vajból van felajánlható tartalék. A Kereskedelmi Minisztérium ügyeletén az elmúlt napokban számos vállalat ajánlott fel segélyszállítmányokat — a zseblámpaelemtől a citromig —, sokuk önköltségi áron. A Kereskedelmi Minisztérium számít arra, hogy a kormány állami segítségként bizonyos összeget felajánl a romániai segélyszállítmányokhoz, s ebben az esetben megszervezi, hogy az olcsóbban, önköltségi áron kínáló cégektől vásároljanak az adományozó bel- és külföldi szervezetek. Szórádi Sándor hangsúlyozta: mielőbb szükséges visszaállítani a törvényes rendet a romániai határállomásokon. Ezért a magánexportot fokozatosan korlátozzák, a szervezett kivitelnek viszont továbbra is zöld utat biztosítanak. Ezért alakították ki az ország számos pontján azokat a raktárbázisokat, amelyek az adományokat fogadják és továbbítják. Ezentúl azonban az áru csak az adományozó cég vagy szervezet felhatalmazásával hagyhatja el a raktárakat. így érhető el, hogy a szállítmányok elsősegélyből segélyadományokká váljanak. Á raktárbázisok az ünnepnapokon is fogadják és továbbítják a segélyszállítmányokat, kivéye öt alföldi raktárát (Karcag, Szolnok, Sza- jol, Békéscsaba, Orosháza), amelyek január 1-jén nem üzemelnek. • A belső árualapok pontos ismeretéhez a Kereskedelmi Minisztérium szükségesnek tartja, hogy mielőbb regisztrálják, mennyi és milyen áru került, illetve kerül ki az országból Romániába, Ezért kérik a vállalatokat, a pártokat és szervezeteket: a minisztérium ügyeletén január 2-áig közöljék szállítmányaik összetételét, értékét. A* romániai fogadókészség javításának Segítése érdekében tervezik, hogy a Köhém néhány napon belül diszpécserszolgálatot szervez a szomszédos országban. A szállításokat a MÁV, az Interglob és a román Trans cég koordinálja. Vállalkoznak arra is, hogy a külföldön felajánlott árukat- eljuttatják Romániába. Felvilágosítást továbbra is a Kereskedelmi Minisztérium ügyelete ad. Telefon: 118-4560, 118-4974; telex: 51-82; telefax: 187-115. A pénzbeni segélyeket a Magyar Külkereskedelmi Bank számláira, a 218-9807-7076 forint- számlára és a 401-4058-844-89-es dollárszámlára várnak. (MTI) Megszűnt a REF és a kitiltás A rendőrhatósági kényszerintézkedésekről 1985-ben hozott belügyminiszteri rendelet hatályon kívüli helyezését elrendelő új miniszteri intézkedést ismértette pénteki sajtótájékoztatóján Borsányné dr. Czégény Julianna ezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészetének vezetője. A tájékoztatón elmondotta, hogy az országban több ezer, s csupán Budapesten 1468 személyt mentesít ez az új rendelkezés a rendőrhatósági felügyelet (ref) és a kitiltás alól. Ezután már senkit sem,sújthat a rendőr- hatóság ilyen szabadságkorlátozással. A belügyminiszter új rendelete a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjéhez, jogállamiságához illeszkedve most már nem engedi meg, hogy azokat, akik törvényes büntetésüket már letöltötték; személyes szabadságukban korlátozza a rendőrség; eltiltsa a szórakozóhelyek, sportrendezvények, áruházak, strandok látogatásától. További hátránnyal járt az is, hogy az ilyen rendőrhatósági intézkedést feltüntették az érintettek személyi igazolványában, s ezért a munkahelyek elzárkóztak alkalmazásuk elől, holott a rendőrség elhelyezkedésre kötelezte őket. A korlátozások közé tartozott még, hogy nem válthattak ki útlevelet, nem kaphattak jogosítványt, telefont és CB-rádiót sem. A régi jogszabály eltörléséről intézkedő rendelet december 22-én, a Magyar Közlöny ez évi 93. számának megjelenésével lépett hatályba, s az érintettek mentesülnek a korábbi rendőri korlátozások alól. A személyi szabadságuk korlátozásának megszüntetéséről értesítést kapnak, emiatt egyelőre senki se keresse fel a kapitányságokat. A rendőrség illetékmentésen kicseréli a kényszerintézkedések bélyegével terhes személyi igazolványokat. (MTI) Egy volt politikai fogoly vallomása NAGYSZEBEN A 26 éves Bikfalvi Károlyt Brassóban az 1987-es tüntetések után artóztatták le. 25 évre ítélték. Szabadult 1989. december 27-én Nagy- •nyeden. Különös ismertetőjele: vészesen sovány, bal karját, és lábát negégették, egyik mutatóujját najdnem levágták és durván vissza- arrták. Vagyona: ötven lei. A rajta évő ruha nem az övé. Lakhelye incs, munkahelye nincs, a személyi ?azolványában a politikai elítéltedet örökre megbélyegző „BK” jel- és. Nagyon fél. Bikfalvi Károly a nagyszebeni fő- teán állított meg csütörtökön a tagyar autórendszám láttán, s elírta magát, hogy Magyarországról rkezettekkel beszélhet magyarul. Mikor lassan megnyugodott, elmondta, hogy Brassóban 1987-ben vagy 3000 diák és munkás ment az utcára. Előzőleg megállapodtak Ja- si, Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely és Brassó diákjaival és munkásaival, de a többi városokban a Securitate nagyon gyorsan elfojtotta a lázadást. A brassóiakat először a rendőrök vették körül, aztán, mikor nem álltak megjött a Securitate, s belelőtt a tömegbe. Egy magyar diákot, a 26 éves kolozsvári Tolnai Ferencet találat, érte. O meghalt. Brassóban összesen min-, tégy 350-380 embert tartóztattak le, hat magyar kivételével ipmáno-. kát. Bikfalvi Károly árvaházból került a brassói építészmérnöki karra. Letartóztatása után kínozni kezdték. Sebbenzines vattát tettek bal karjára és bal lábára és meggyújtották, hagyták égni. Egyik ujjúra rácsapták a vasajtót, amely majdnem levágta, s aztán úgy-ahogy, durva öltésekkel visszavarrták. Tüdejét leverték: Hátára sós zsákot tették, s azon keresztül verték, hogy nyom ne maradjon. Fogait kihúzták. A kínvallatás „csak" addig tartott, amíg sikerült annyit kicsiholni a letartóztatottakból, ami elég volt egy „vádirat” összeállításához. „A vád az volt, hogy azért tüntettünk, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolják. Pedig mi semmi ilyesmit nem akartunk, csak élelmiszert, ruhát szerettünk volna" ' Következett a börtön: reggelire égetett kenyérhéjból készült 125 gramm „tea". Ebéd: 250 gramm puliszka, 225 gramm hagymaleves, 350 gramm savanyított káposzta. Vacsora: „Ceausescu-tészta” így nevezték a zavaros lében főtt árpakását. Magyarul beszélni mindig is tilos volt, a börtönben is. Már 23-án a foglyok tudomására jutott a Nemzeti Megmentés Frontja Ta~- nácsának rendelete a politikai foglyok szabadonbocsátásáról, őket azonban nem éngedték ki a nagy- enyedi börtönből. „Talán abban reménykedtek, hogy sikerül visszaszerezni a hatalmat. Végül a katonák szabadítottak ki bennünket 27-én este. A börtönőrök némelyike elmenekült, a többieket letartóztatták. En visszakaptam a ruhámat, amiben 1987- ben letartóztattak, de ez az egyik diáktársamé. Kaptam 50 leit is. Az ismerősök félve segítenek, az emberek még nem látják tisztán, mi lesz" — mondja. Az egyetemre már nem akar visz- szamenni. Dolgozni szeretne, s az árvaház, a diákotthon és a börtön után végre egy lakást. Nem is tudni, hogy a korábbi politikaiak vissza- mehetnek-e tanulni, vagy dolgozhatnak-e. Kérdezni sem mer, a saját árnyékától is fél azok után, amit 26 éves koráig átélt. Kérte, hogy adjam közre üzenetét. íme, szó szerint: „A magyarok nevében, akik itt szenvedtek, megr köszönöm a magyar államnak és minden egyes embernek a gyógyszert, ételt és ruhát, amit küldtek, és a testvéri szeretetet, annál is inkább, mert tudjuk mindannyian, hogy otthon is nagy a nehézségük. Kívánok minden magyar állampolgárnak sok-sok boldogságot, kellemes újévi ünnepet és kívánom, hogy minden vágyuk teljesüljön, s hogy a magyar nép mindig és mindenhol tisztelve legyen." Egy dologban biztos: egyelőre nem tud Romániában élni, nem bírja tovább elviselni a félelmet. Fél attól, hogy bárhol igazoltatják, fél munkát keresni, fél felkeresni a korábbi ismerősöket. Bikfalvi Károly retteg. Szeretne Magyarországra jönni, de fél az út- közbeni igazoltatásoktól, bár nem tudja, van-e rá oka. Retteg attól, hogy megpróbáljon átjönni a zöld határon, az útlevelet adó hatóságok pedig még nem működnek, hiszen ez a Securitate feladatköre volt. S retteg attól is, hogy hátha Magyarországon nem látják szívesen. A félelem, a rettegés benne él, ha talán ma alaptalan is. Bikfalvi Károly 26 éves. Letartóztatták 1987-ben Brassóban. Szabadult 1989. december 27-én Nagyenyeden. Nem Románia ellen harcolni ment az utcára, hanem csak szeretett volna jóllakni, öltözni és néha talán egy kicsit szórakozni is. A politikát mindig is gyűlölte. Ha találkoznak vele, fogadják szeHorváth Júlia