Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-29 / 307. szám

1989. december 29. • PETŐFI NÉPE • 3 BARÁTSÁG A MEGSEMMISÍTENDŐVEL? Aki vigyázta a „kislépéses menüettet” Munkájáról vall a megyei egyházügyi tanácsos Nehéz lenne röviden, néhány mondatban összefoglalni, hogyan alakult a magyar ál­lam és a hazai egyházak, vallási felekezetek viszonya az elmúlt negyven esztendőben. Ha csak közelítően póntos választ kívánnánk is adni, elemeznünk kellene a mintegy 2S hazai vallási szervezet közelmúltjának históriáját. A dialógusnak mondott együttélés-együtt- munkálkodás rövid summája: a pártállam előbb szétverte a közösségek intézményeit; tevékenységüket visszaszorította az imahá­zak, templomok falai közé. Ezután teátráli- san baráti jobbot nyújtott a szerencsétlenek­nek. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy elmondjuk: az egyházi, felekezeti vezetők közül voltak olyanok, akik ezt a gesztust a jogtiprások ellenére is viszonozták. A pártállam mindvégig a győzelmes ateiz­must hirdette. Ha az erőfeszítések kudarcait látva a vezető ideológusok halaszthatónak is Ítélték a „partner” teljes megsemmisítését, a hitüket nyíltan megvallók csökkent értékű állampolgároknak számítottak. A hívők mil­lióit sajátos felügyelő intézménnyel (Állami Egyházügyi Hivatal) tisztelték meg. De az MSZMP apparátusában, valamint a Belügy­minisztérium állományában is népes szak­embergárda vigyázta a „dialógus-társak” vi­selkedését: nyugszanak-e a kalodában? Ma, amikor nagyon hinnünk kellene a változások visszafordíthatatlanságában, so­kakat elkedvetlenít, hogy az új — immár az emberi jogok alapokmányaiban lefektetett elvek szerint alakított — egyházpolitikát ugyanazok szervezgetik, akik egykor a „kis­lépéses menüett” koreográfiái pontosságát vigyázták; a pártállam megbízható kiszolgá­lói voltak. A manapság gyakran hangoztatott kétsé­gekről a megyei tanács volt egyházügyi titká­rával is beszélgettünk. Polgár István, aki 1982-től szolgál e beosztásban, — 1989. de­cember 20-ától már egyházügyi szakreferen- 1 seként, elnöki tanácsosként dolgozik ugyan- I ott. Jól működött a hálózat — A koncepciós perekről a diszkrét érdek­lődésig, számtalan fegyelmező-módszert is­merhettek meg a hívők és az egyházak tiszt­ségviselői az elmúlt négy évtizedben. Jól mű­ködő hálózat segítette, hogy a kívánt hatások megfelelően érvényesüljenek. Az utóbbi évti­zedben már olyan olajozottan mentek a dol­gok, hogy még a templomba járók közül is elhitték sokan: vallásszabadság van Magyar- országon. Mindehhez, úgy hiszem, a megyei egyházügyi titkárok munkája is hozzájá- run __ — Nem tudom, hogy most dicsér vagy kritizál? Én ugyanis 1982 óta vagyok Bács- Kiskunban az állam és az egyházak közös ügyéinek a felelőse. Nos, nem hiszem, hogy az elmúlt hét évtől Ön vagy bárki más, tudna olyan esetet említeni, hogy felekezeti ügyben | jogsértés történt volna. Én úgy gondolom, a megye minden egyházi tisztségviselőjével, papjával sikerült jó munkakapcsolatot kiala­kítanom. Ahol volt lehetőség, nem mulasz­tottam el, hogy segítsek! Rendszeresen kon­zultáltam a püspökökkel, vezető lelkészek­kel. Nem gondolnám, hogy befolyásolhat­tam volna a közösségek belső ügyeit, a hit­életet. Bizonyos viszont, hogy az utóbbi fél évtizedben senkinek sem volt kellemetlensé­ge abból, hogy eljárt az istentiszteletekre, ha megkereszteltette a gyerekét, ha templom­ban kötött házasságot vagy ha hozzátartozó­it egyházi szertartással kísérte el a sírig. Ami­kor dr. Gajdócsi István — hét évvel ezelőtt — meghívott erre a tisztségre, tudtam, hogy mit vállalok. Az előző munkahelyemen a Hazafias Népfrontnál hasonló kérdésekkel foglalkoztam. Kinevezésemhez a megerősí­tést Miklós Imre államtitkártól kaptam, dé az ÁEH munkatársai nem szóltak bele a munkámba. Önállóan dolgozhattam; termé­szetesen az egyházpolitikai állásfoglalások figyelembevételével. Nem tagadom, volt kapcsolatom a BM-nél, hasonló területen tevékenykedőkkel, s tudtam azt is, ki a téma­felelős az MSZMP megyei apparátusában. De én — ezt újra hangsúlyoznám — a me­gyei tanács alkalmazottja voltam, akinek fő feladata az volt, hogy a tanácsi vezetők mun­káját segítse e területen, hogy ügyeljen a tör­vényesség fenntartására... Ha vett vagy eladott az eklézsia — Milyen s mikori jogszabályok reguláz- ták a hitközségeket? — Sok-sok megkövesedett, még az ötve­nes évekből ránkmaradt* fölösleges jogsza­bály éltette a bürokráciát. Ha például vala­hol tataroztatni szerettek volna egy plébáni­át, vagy .egy tfniplonpt,. s a költségek, többre rúgtak százezer forintnál, elvi engedélyt kel­lett kérni hozzá a megyei tanács elnökétől; ha az egyházközség kapcsolatba került vala­melyik nyomdával — fejléces papírt, vagy borítékot, újmisés szentképet vagy valami mást szerettek volna — a vállalat nem kezd­hetett hozzá az egyházügyi titkár pecsétje, aláírása nélkül. Ha az eklézsia vett vagy el­adott egy ingatlant, a Földhivatal addig nem írhatta át, míg a megyei tanácsnál nem hagy­tuk jóvá az ügyletet. Talán nem kell hangsú­lyoznom, hogy mindig minden engedélyt ki­adtunk. Nem volt föllebbezés vagy vita so­sem. Az ilyen hozzállás az utóbbi időkig nem volt általános az országban. — Ezekért a „fontos” levelekért tartott a megye egy osztályvezetőt? — Természetesen munkámnak csak egy aprócska szelete volt az ilyen jellegű pecsé- tes-szignós, adminisztratív elfoglaltság. Ki­nevezésemtől fontosnak tartottam, hogy az egyházak, felekezetek életéről ne az újságok­ból értesüljenek. Szerencsére szinte korlátlan szabadságom volt, önállóan politizálhattam, figyelembe véve a megye adottságait. Bács- Kiskunban egyébként 13 keresztény feleke­zet szerzett híveket magának. Amikor csak tudtam, jártam a vidéket. Plébániákra, párt­házakba, tanácsi irodákba kopogtattam be. Mindegyik partneremet arra biztattam, ke­ressék a dialógus lehetőségét, a rideg elutasí­tás vagy éppen a különböző világnézetűek botrányos viszályai nem válnak sem a vallá­sosok, sem a marxisták javára. Az én időmé­ben már lejárt az ideológiai offenzívak ideje. Szeretném hangsúlyozni: kiváló segítőim voltak a pártnál; Romány Pálra, Katanics Sándorra és Hodossi Sándorra gondolok el­sősorban. A megyénél dr. Gajdócsi István szintén támogatott mindenben. Az egyházak vezetői partnernek tekintettek, otthon érez­hettem magamat a püspöki hivatalokban. Paskai László bíboros úr kalocsai koadjutor- érsek korában minden körlevél tervezetét el­küldte nekem, kérve a véleményemet. Sosem kellett javítanom, vagy módosítanom... Barát vagy ellenség? — Csak azt nem tudom, hogy lehetett-e ezt jó lelkiismerettel tenni? Amikor Ön, mint az ateista MSZMP tagja, a pártállam korifeusa azokkal kötött szövetséget, akik vallották Marx hírhedt „ópium” elméletét és természe­tesen akik ellenséget, elpusztítandót láttak a vallásban. Emlékszem egy esetre: megrótta az ideológiai irányítókat, hogy egyre több a hit- tanos, nem fogynak az egyházi esküvők, teme­tések, gyakoriak a keresztelők. Még a pártta­gok sem mutatnak mindig jó példát, megté­vesztik őket is a papok. Majd ment parolázni a helyi plébánossal... — Azt, hogy én hova, kikhez tartozom, nem tagadtam le sosem. Ma sem tartozom a nagy megtérők közé, még ha vallom is, hogy nem múlt el hatás nélkül az egyházi ügyek intézésével eltöltött hét esztendő ... — Nem érzi úgy, hogy most, amikor valami új indul a magyar társadalomban, illő lenne lemondani, visszavonulni? — Ötvennyolc éves vagyok. Korkedvez­ménnyel elmehetnék nyugdíjba.’Mégis ma­radni szeretnék. Az egyik oka ennek, amit már említettem is: minden e tisztségben töl­tött napomat vállalni merem. Azt kutattam ugyanis mindig, ami összeköt s nem azt, ami szétválaszt. Szeretném viszont eddigi tapasz­talataimat kamatoztatni a most következő időszakban is. Úgy gondolom, hogy kapcso­latteremtő tudok lenni az egyházak egymás közötti érintkezésében s értő közreműködő az új megyei egyházpolitika kialakításánál. Nagyon is kell manapság a koordináció, a kapcsolattartás. A jövőben számos feladat vár az egyházakra itt Bács-Kiskunban is... Farkas P. József KESZENLETBEN A HÉT VÉGÉN GYÓGYSZERTÁRÁK + ORVOSOK I KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától kedd reggel 8 óráig tart, szom­baton, vasárnap és ünnepnapo­I __fkon reggel 8 órától folyamato­B sap a következő hétköznap reggel 8 óráig. ■Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, ■Nyíri u. 38. (telefon: 20-488), központi tömb, ■diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, ■Izsáki u. 5. C-pavilon, földszinti ambulancia ■(telefon: 22-822). I Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, ■Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, ■Városföld gyermek és felnőtt betegeit mun- kaszüncti napokon a kecskeméti kórház em­lített két épületében látják el. [ Orgovány: Orgovány, központi rendelő 1(T: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- I szén tinire:1 Szabadszállás központi rendelő I (T.: 53-324), Kunszentmiklós: Kunszentmik- llós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunave- Icse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, ■központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felső- llajos, Ladánybene: Lajosmizse, Központi ■rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp- . háza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegy­háza, Lenin tér 14-. (T.: 71-340); — Lakitelek: Idr. Glied I. (Lakitelek, Széchenyi krt. 46. TV: 142-152) Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák, Kossuth ■tér 6. T.: 74-1^0), Tiszaalpár: dr. Pulius T. |(ímre tér 18. T.: 44-162) —január 1-jén: dr. ■Szántó Á. (Dózsa Gy; u. 76.) I Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-' |222-es, telefonszámon naponta 18 órától ■másnap reggel 6 óráig hívható. I BAJA: Az ügyeletet a bajai, kórház sebé- Iszeti pavilonjában látják el (Pokorny u., T.: 111-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, tbácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonosto- [ri, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, memesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vas- I kúti betegeket. I BÁCSALMÁS: A rendelőintézetben a [bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­nák el. I KISKŐRÖS: A Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvo­si rendelőintézet Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi és kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: A központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kis- kunfélegyházai, gátéri, kunszállási, pálmo- nostori, petőfiszállási, bugaci'betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szomba­ton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és . telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011). • KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Mis­ke, Ordas, Dunaszentbenedek, öregcsertő- Csorna, Szakmar, Úszód és Kalocsa betege­it. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel *7 óráig tart (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék.) A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe 9-től 12-ig. A fogászati ügyelet­hez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapa- taj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Ha­jós és a csatolt községek. Solt,.Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ü^eletet !|| 21-011). Itt látják el a balotaszállási, , harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá- si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc, Kiskunmajsa, köz­ponti rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Bo- rota, Rém, Kékeshalom; Jánoshalma köz­ponti rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa, dr. Barthal. (Kelebia Ady E. u. 106. T.: 30). Jászszentlászló,' Szánk: dr. Rácz Gy. (Jász­szentlászló, Alkotmány ,u. 11/A. T.: 31-628). December 29-én a péntek esti zárórától 1990. január 2. kedd reggelig a következő gyógyszer­ül rak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.: Bácsalmás; Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.: Jánoshal­ma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakóte- lep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegy­háza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvad­kert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától kedd reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan mű­ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Majer J. (Baja, Szegedi úti keltető), Nemes- nádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maru- zsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: ifj. dr. Tálas L. (Gara, Kossuth L. u. 6S/B), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csá- voly, Arany J. u. 37. T.: 29), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tuboly Cs. (Dávod, Zombori út 11.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Si­mon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A..(Szalk­szentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunavecse, Apostag:' dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vörös- hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Gélgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14. T.: 8), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Ha­jós, Temető u. 2. T.: 11), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vö­rös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy­MENEKÜLTTÁBOR KECSKEMÉTEN Csak átmeneti szállás volt... Minden bizonnyal utolsóként létesült menekülttábor az elmúlt héten Kecske­mét határában a Romániából érkezet­teknek. Az ország történelmi átalakulá­sa, a forradalom győzelme óta ugyanis nem jönnek már hazánkba a „zöld hatá­ron” keresztül román állampolgárok. A kecskeméti tábor lakói még december első napjaiban léptek magyar területre. Ok még a Ceausescu-rezsim elől mene­kültek ... — Szívszorító látvány volt — mondja dr. Agud Károly, a kecskeméti tanács ellátásfelügyeleti osztályának vezetője, aki a Magyar—Szovjet Barátság Tsz Georgi Dimitrovról elnevezett építőtá­borába kísérte az érkezőket. — Har­mincnyolcán jöttek a hajdúszoboszlói fogadóállomásról. A szobák elosztása után a csomagjaikért indultak az autó­buszhoz. Legtöbben csak egy lapos rek­lámszatyrot, mások még annyit sem hoztak. Ez és a rajtuk lévő ruha volt minden ingóságuk. A táborban nemcsak fűtött szobák, hanem a termelőszövetkezet konyhájá­ról rendszeres ellátás is várta a menekül­teket. Ottjártunkkor a tanács munka­társai éppen ‘ezer forintos segélyeket osztottak ki központi alapból. Az Uni- ver mozgóboltja nem sokkal ezután ér­kezett. Tisztálkodószereket, kávét, a gyerekeknek kevéske csokoládét vehet­tek a hontalanná váltak. Akkor legaláb­bis ezzel a jelzővel illethettük őket, hi­szen a diktátor még hatalmon volt... Legtöbbjük Nagyváradról, Temes­várról érkezett. A forradalom híre Kecs­keméten érte a csoportot. Nincs szó, amellyel boldogságukat leírhatnánk. Karácsonykor kilencen indultak vissza hazájukba. A többiek vagy rokonaikhoz tartanak az NSZK-ba vagy a forradal­mi folyamat végső győzelmére várnak. Huszonöt év után még mindig nehéz el­hinniük, hogy a diktatúrának vége. Azt azonban most már mindannyian bizo­nyosan tudják, csak átmenetileg voltak Magyarország vendégei ___ — noszlopy — • Az átmeneti szállás felé a szé­kelykapun keresztül visz az út. # A fiatalasszony fogfájósán érkezett a táborba. A városi tanács osztályvezető­helyettese saját kocsiján vitte az SZTK- ba. „Dyen nálunk nem fordult volna so­sem elő” — mondták a Romániából me­nekültek. • Az Univer mozgóboltja több­szőr is járt már a táborban. • A társalgóban beszélték meg a Romániából érkezett legfris­sebb híreket. (Tóth Sándor felvé­telei) háza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Hel­vécia: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Város­föld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajos­mizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tiszakécs­ke: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, La­dánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskő­rös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Rad­nóti u. 16. T.: 74-551), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kun- adacs, Hunyadi u. 38, T.: 53-448), Szabad- szállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabad- szállás, Vörös Hadsereg u. 53. T.: 53-002), Soltvadkert, Bocsa. Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentim- re, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), KEcel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas ú. 10. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfél­egyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Baj- csy-Zs. u. 2. T.: 62-292),-Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfi- szállás, Árpád u. 28. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkot­mány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Köm­pöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmaj­sa, Tanácsköztársaság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmo- nostör 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Végh E. (Kiskunhalas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. Kiskunhalas, Ibolya u. 11.), Jánoshalma: dr. Vass I. (Já­noshalma, Magyar L. u. 18. T.:415), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mély­kút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Patocs- kai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsal­más, Petőfi u. 48.). Szegény Démász! Lajosmizsén a Démász 1985 őszén bevezette, hogy a villanyára­mot fogyasztó lakosok kéthavonként zarándokoljanak be a Dé- mász-irodába és ott fizessenek be fix előleget, amit egy év után a végelszámolás zárt le. Sokan tiltakoztunk akkor ez ellen az ostoba módszer ellen. 1985. november 11-ei számában panaszos levelem­mel kapcsolatban a Petőfi Népe is foglalkozott részletesen és ala­posan ezzel az üggyel. Mintegy 3000 ember mozgott kéthavonként, majd állt sorban, hogy be tudja fizetni a díjat. Most a Démász körlevélben értesített bennünket, fogyasztókat, hogy jövő évtől nem kell bezarándokolni a lakosságnak az irodá­ba, hanem ismét kijön a pénzbeszedő, leolvassa az áramfogyasz­tást és beszedi az esedékes díjat úgy, ahogy ez sok helyen mindig is volt. Szegény Démász! Nekik négy év kellett, hogy rájöjjenek a saját hibájukra és ostobaságukra! Pedig sokan próbáltuk megmagya­rázni nekik eléggé értelmesen, hogy milyen rossz, amit csinálnak. Idézem az 1985. október 30-án írott levelem részletét: „Legjobb volna talán, ha visszaállítanák a régi pénzbeszedési módszert. Mi, zarándokok pedig megígéijük, hogy legközelebbi utunk alkalmá­val megszavazunk újítási jutalmat (a Démász pénzéből) annak, aki ezt a rendszert kitalálta, utána az összeg dupláját annak, aki az egyszerű, régi, jól bevált pénzbeszedési módszert visszaállítja”. Nehogy azt higgyék, hogy elfelejtettük azon egyének neveit, akik­kel tárgyaltunk, néhányát le is írok: Kerepenszki János DÁV-igaz- gató, Monostori János igazgató, Berecz Lajos osztályvezető. Iga­zoljuk, hogy ők ebben benne voltak, így jelentkezhetnek a visszaál- lítási jutalomra ... Hisz ez alig négy év után megtörtént. A gyors intézkedésért, remélem, nem számítanak külön jutalomra ... Nehogy azt higgyék, hogy ez jelentéktelen dolog volt. Négy évvel ezelőtti levelemben részletesen kifejtettem, hogy 3000 ember bezarándokoltatása a Démász-irodába évente sok tízezer munka­óra veszteséget jelent a népgazdaságnak, a töméntelen bosszúság­ról nem is beszélve. Volt, akinek 10 kilométerről kellett bejönnie télidőben, amíg a pénzbeszedő a fűtött irodában ült! Ha nem zarándokol, hogy fizethessen, akkor kikötik a villanyáramot! Ez is a „hatalom” visszaélése! Dr. Magyar Károly 6050 Lajosmizse, Dózsa Gy. u. 121.

Next

/
Thumbnails
Contents