Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-29 / 307. szám

# PETŐFI NÉPE 0 1989. december 29. JANUÁR 2-ÁTÓL FEBRUÁR 3-ÁIG Népszámlálás Magyarországon Magyarországon 1990-bén ismét népszámlálást tarta­nak. Eszmei időpontja 1990. január elseje, nulla óra lesz, azaz mindenkit összeírnak majd, aki december 31-én hu­szonnégy órakor életben volt. A lakosság január 2. és február 3. között várhatja a kérdezőbiztosok megjelenését. A Bács-Kiskun megyei előkészületekről, illetve a részle­tekről dr. Király László Györgyöt, a KSH megyei igazga­tóját kérdeztük meg. — Mi lehet az indoka annak, hogy jelenlegi feszült belpolitikai helyzetünkben mindenképpen 1990-et válasz­tották ki a népszámlálás időpontjául? Azt az esztendőt, amelyre a választások előkészítése, lebonyolítása amúgy is rányomja majd a bélyegét. — A népszámlálás mielőbbi megtartása mellett egy közelmúltbeli példa is érvelt. Gondoljunk csak azokra a problémákra, amelyeket a népszavazás okozott néhány héttel ezelőtt. Egyértelműen kiderült: az Állami Népes­ségnyilvántartó Hivatal adatai — a finoman szólva — nem a pillanatnyi helyzetet tükrözik. Mégsem ez a fő oka a most esedékes magyarországi népszámlálásnak. Olyan adatokhoz szeretnénk jutni általa, amelyek a társadalom „finomszerkezetét” mutatják meg. Természetesen szere­pel a kérdések között az állampolgár születési időpontja, a lakóhelye, a családi állapota és a gyermekeinek száma is, de talán ennél lényegesebbek, „izgalmasabbak” lesz­nek a felmérésnek azok az eredményei, amelyekhez az iskolázottsági szint, a nemzetiségi hovatartozás, az anya­nyelv, vagy még egy példa: az ingázás alapján juthatunk. Nagyon fontos az is, hogy nemcsak az emberekre, hanem a magyarországi lakáshelyzetre, a lakások felszereltségé­re vonatkozó ismereteket szintén sikerül most összegyűj­teni. És még egy érv, ami a mostani népszámlálás mellett szól: a hagyomány. Több mint száz esztendeje, 1869 óta tízévenként rendeznek Magyarországon népszámlálást. (Két kivétel van: az 1940-est 1941-ben, a háború utáni elsőt, azaz az 1950-est pedig ’49-ben tartották.) Végeze­tül: ENSZ-ajánlás is van rá, hogy a tagországok a nép- számlálásokat a kerekszámú esztendőkben, vagy azok­hoz közel tartsák. — Korábban szóba került az is, hogy csupán mintavétel­lel, azaz a népesség egy részének megkérdezése után követ­keztetnek az általános jellemzőkre. Nem lett volna ez célszerűbb? — A megelőző kérdésben — ha fcsak érintőlegesen is — szóltam a népszámlálásnak a politikai változások miatti szükségességéről. Én azonban még ennél is tovább mennék: a formálódó önkormányzatoknak a jövőben egyre több információra lesz szükségük a lakosságról. Például ma meg tudjuk mondani, hogy a kecskeméti középiskolákban hányán tanulnak az idei tanévben. De arra vonatkozó adattal már nem rendelkezünk, hogy például Ágasegyházáról mennyien járnak ide vagy más­hová tanulni. Pedig'ez — maradjunk a példánál— az ágasegyházi tanács számára igen lényeges információ lehet. Egy másik példa: hozzávetőlegesen ismerjük egy- egy település lakóinak számát, nemét, életkorát. De azt nem tudjuk, hogy a településen belül milyen megoszlás­ban élnek ugyanezek az emberek. Vannak „elöregedett” és vannak „fiatal” zónák, van, ahol az értelmiségiek/míg KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL B" MINTA IGAZCLVANy ........................ .... részére Ér vényes: 1990. Január 2 — február 3. PH t A számlálóbiztosok ilyen igazolvánnyal keresik majd fel az állampolgárokat. másutt a veszélyeztetett családok száma a nagyobb. A példákból egyértelműen kitűnik, hogy számos adatra nem következtethetünk mintavétellel. Ezt csakis a részle­tes felmérések tükrözhetik. Ennek ellenére a kérdőíveket úgy állították össze, hogy ne terheljék vele túlzottan az állampolgárokat. Az alapkérdéseket mindenkinek felte­szik a kérdezőbiztosok. További huszonhárom kérdésre azonban már csak a népesség húsz százaléka körében (azaz minden ötödik állampolgárnál) gyűjtünk adatokat. —Az emberek általában nem fogadják kitörő lelkesedés­sel, ha a személyi adataikat firtatják. Milyen garanciát ka­punk arra, hogy ezek az információk titkosak maradnak? — A felmérés során nem kérünk személyi számot és nem szerepelnek az állampolgárok jövedelmi, vagyoni helyzetére utaló kérdések sem. így például nem vizsgál­juk azt sem, valakinek van-e telke, háza, vagy bármilyen tartós fogyasztási cikke. A KSH a kérdőíveket nem ad­hatja ki senkinek. Csak statisztikai összegzésre használ­juk fel. Maga a hivatal egyébként állami intézmény, ezért a különböző politikai pártok, csoportok részéről az előb­biek betartását szükség esetén kontrollálhatják. — Kik végzik az összeírást és hogyan igazolják majd magukat? Es még valami: mennyibe kerül mindez az ál­lamnak? — A számlálóbiztosokat ä helyi tanácsok toborozták, kiképzésüket most végzik. Bács-Kiskun megyében egyébként 2244-en lesznek. Névre szóló igazolványt kap­nak, amellyel kérés nélkük kell igazolniuk személyazo­nosságukat. Itt szeretném elmondani azt is, hogy a felmé­rés önbevallásos alapon történik, azaz, az adatok valódi­ságát nem ellenőrizhetik semmilyen módon — például a személyazonossági igazolványokból — a számlálóbizto­sok. A népszámlálás teljes költsége előreláthatóan 700 millió forintot tesz ki, amelyből 400 millió jut az 1990-es munkálatokra. A többit az évekig tartó feldolgozásra fordítják. — Az első adatok mikorra várhatóak? — A népességre és a lakásállományra vonatkozó"'— azaz a legfontosabb adatok — egy kisebb minta alapján már márciusban megjelennek. Júniusban napvilágot lát­nak az első településsoros eredmények is, 1991-től pedig folyamatosan kerülnek nyomdába a megyei kötetek. Noszlopy Nagy Miklós Z ARANYHOMOK SZÁLLODA — RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TAGJA 4 személyzet marad \z a szóbeszéd járta Kecskemé- i, hogy eladják a város legrégibb legnevezetesebb, de már igen k kopottas szállodáját, az anyhomokot. Egyesek még azt :udni vélték, hogy a személyzet részét hamarosan elküldik. Né- ay napja olvashattuk a hirt a okban: a HungarHotels Szállo- és Vendéglátó Vállalat elynek egyik vidéki egysége az anyhomok — részvénytársaság­alakult, az alaptőkéből 51,6 zalékos arányban részesedik r nemzetközi pénzügyi csoport, külföldi tulajdonos által fizetett .zegből (a hírek szerint ez 10 mii­dollár) az alaposan eladósodott lalat hitelezőit kívánja kifizetni, szeretné a szállodái technikai izereltségét javítani. Kíváncsiak :ünk, vajon jut-e ebből a pénz- l a budapesti Royalon, a Duna ercontinentalon és a leendő esham Szállón kívül a vidéki Hódúknak is? — A technikai felújításra szánt zegből az Aranyhomok is része­ik — tájékoztatott Nagy Ferenc zgató. — Új telefonközpont, sodai és konyhai rekonstrukció ragi fedezetére nyújtottuk be nyűnket. Bútorcserét 1991-ben /ezünk, de arra egyébként is lu- lenne konvertibilis valutát köl­I I . — Új szállodát nem akar a Hun- Hotels, illetve a Hungária Rt. •skeméten ? §- Vidéken egyelőre nem tervez- szállodaépítést. A világkiállí- miatt minden erőt Budapestre koncentrálni. — A létszámleépítésre vonatkozó sztelés nem igaz? I Ha a forgalmunk ekkora rtia­— és remélem marad —, nem »színű, hogy bárkit is el tud- k küldeni. Illetve egy esetben igen: ha az infrastruktúra és a tech­nikai feltételek olyanok lennének, mint egy hasonló kategóriájú nyu­gati szállodában. Például megen­gedhetnénk magunknak a félkész ételek felhasználását, vagy azt, hogy minimális legyen a raktár- készletünk, mert a szállítóink azonnal hozzák a rendelt árut. Ez nálunk még nem tartozik a realitá­sok közé.- A híradásokban szerepelt, hogy részvényeket vehetnek a dol­gozók, és részvényesek lettek azok­nak a városoknak a tanácsai, ahol HungarHotels-szálloda van.- Igen, a dolgozói kedvezmé­nyes részvények eladása egy év múlva esedékes. Az rt.-vé alakulás és a külföldi részvényeladás egyik feltételeként szabtuk meg, hogy a dolgozóink is részvényesek legye­nek. A mértékről majd az igazgatótanács, illetve a közgyűlés dönt. Ami a helyi önkormányzatot illeti, a Fővárosi Tanács kezdte fir­tatni, hogy mi is legyen a telek­használattal. A tanács nyilván nem akart kimaradni az üzletből, ha már a telkek az övéi. A Hungar­Hotels vagyonát felértékelték, egy részét képezik a telkek, és ennek arányában kapnak a tanácsok részvényeket, az összvállalati nye­reségből pedig osztalékot. — Az Aranyhomoknak mennyi a nyeresége? — Az idén semennyi, mert a 15 millió forintos villany- és csatorna­hálózat-felújítást saját zsebből fi­zettük. Ha központilag számolták volna el ezt a költséget, mint az­előtt, akkor 4-5 millió forint nyere­ségünk lenne. A városi tanácsnak, mint kide­rült, nem váratlan karácsonyi ajándékként hullt az ölébe a Hun­gária Szálloda Rt. részvénye. Dr. Fáy Ferencné elnökhelyettes ennek ellenére mégis meglepődött, ami­kor végignézte a tévében a szerző­déskötésről készült tudósítást. — Bennünket és a többi taná­csot is a Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége keresett meg levélben, nem a HungarHotels. In­nen tudtuk, hogy részvénytársasá­got akarnak alapítani, és ebben a telkek miatt a helyi tanácsok is tagok lesznek. Kérték, hogy jelöl­jük meg az ingatlanok értékét. Mi 30 millió forintra értékeltük azt a városközponti telket, amelyen az Aranyhomok áll, a területnagyság és a szomszédságában lévő üres telek forgalmi értékének figyelem- bevételével. A HungarHotels ellen­ben csak 9 millió forintot ajánlott. Ezt azzal magyarázták, hogy a tel­keket területenként eltérő szorzók­kal értékelték, Kecskemét esetében például 0,6 volt a szorzó, Buda­pestnél természetesen 1, a Balaton, ha jól emlékszem, 0,7. A szálloda- vállalat szakértői mindenütt ki­sebbre értékelték az ingatlanokat, mint a helyi tanácsok. A december 6-ai összejövetelről kapojá emlé­keztető szerint minden település tiltakozott a HungarHotels nó­menklatúrája ellen. 1 — Végül is milyen arányban részvényes a városi tanács?- Fogalmunk sincs. Velünk nem kötött senki semmilyen meg­állapodást, a tiltakozásunkra sem érkezett visszajelzés. Ezért lepőd­tem' meg, amikor a szerződést a nagy nyilvánosság előtt aláírták. Remélem, előbb-utóbb bennünket is értesítenek, mekkora a részará­nyunk. Őszintén szólva, a tanács nem számol óriási osztalékkal, fő­leg az első években. Feltételezem, hogy a telekkérdés a fővárosiak­nak volt igazán fájó pontja. De Kecskeméten is örülünk minden újabb tanácsi bevételi forrásnak. M. Á. ISKOLA SOK VIRÁGGAL, SOK SZERETETTEL Verskedvelö kapások • A jól sike­rült iskolabál. (Straszer András fotója.) Jól meggondolja Lőrincze Lajos, hogy elfogadjon-e egy-egy meghívást. Fogy az ejő, szaporodnak a tenniva­lók, okosan kell gazdálkodni az idővel. Közvetve értesültem arról, hogy bánkódott volna a nyelvész professzor, ha udvarias, megértést kérő lemondó levéllel válaszolt volna a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézet fel­kérésére. Kedves, érdeklődő, fogékony gyere­kekkel, fiatalokkal találkozott, a „ka­pásokkal”. Mi tagadás, még elő-előfordul, hogy így csúfolják az itt tanulókat. Kétségte­len, kevesen hoznak magukkal kitűnő bizonyítványt az általános iskolából. A legjobb tanulók közül csak nagyon kevesen gyűrűzik el magukat a mező- gazdasággal. Ha valahol, a Kocsis Pál iskolában tanúsíthatják a tanárok, szakoktatók, hogy milyen gyönyörű emberi tulajdonságok rejtőzhetnek kö­zepes képességűnek hitt tanulókban! A jó pedagágia^ajiilíeeéliBéay- bujkáló jó tulajdonságokajLhoz felszínre. ™.. Aligha sejtették^? Í®we3?f3epzőt le­becsülök, hogy Móricz Zsigmond, még a harmincas években, sok ilyen iskolát kívánt az országnak. A tájékozatlanok arról sem tudnak: az utóbbi években jóval többen jelentkeznek a kertészeti képesítést is - kínáló intézetbe, mint amennyi hely van a szakközépben és a szakmunkásképzőben, és nem csak a többi tanintézet túlzsúfoltsága miatt. Elgépiesedő világunkban mind von­zóbb lesz a természet; gazdagabban él, aki meg tudja szólítani a növényeket, érti tulajdonságaikat. Talán ezzel is magyarázható, hogy kevés iskolában találkoztam annyi kiegyensúlyozott di­ákkal, mint itt. Mintha fogékonyabbak lennének a szépre, jobban vigyáznak környezetükre. Csodálható? Aki a vi­rágot szereti nemcsak rossz ember, de rendetlen sem lehet. Aki a virágokat kedveli, jobban megbecsüli az értéke­ket. Márpedig itt nagyon sokan szere­tik a virágokat, tudnak bánni vele. Legutóbb Kecelen ezrek és ezrek gyö­nyörködhettek az általuk készített vi­rágtálakban, -csokrokban, -kompozí­ciókban. A Kocsis Pál-iskola „váloga­tottja” (Kripóczky Mónika, Veres Mó­nika, Garbacz Erika, Nagy Ildikó) har­madik helyezért ért el a népes mezőny­ben. Többen egyéni díjakat szereztek, különösen Kripóczky Mónika számára marad emlékezetes a keceli bemutató. Legutóbbi intézeti rendezvénysoro­zatukon ismét tapasztalhattam, hogy — elsősorban Búzás Margit tanár jó­voltából — mennyire szeretik a verse­ket. Irodalmi színpaduk szép összeállí­tással lepte meg a nyitóünnepségre megjelenteket^ Számukra a, költemény nem csak hivátáífíé Rendezvények vele­járója'^Majjúkáf éSSp* vers ihletett elmondásával köszöntik névna­pon, születésnapon. Egyik-másik osz­tályban versek tanulásával ajándékoz­zák meg kedvelt nevelőiket. Ottjártamkor a felvilágosodásról be­szélgettünk. A másodikos Varga Vik­tória kapásból elmondott több, e kor­ból származó verset. Azt is Búzás Mar­gittól tudom, milyen szívesen járnak színházba diákjaik. A látottakat, hal­lottakat rendszeresen megbeszélik órái­kon. Babinszky Istvánná igazgatóhelyet­tes is a jó iskolai légkört dicséri. Vi­gyáznak arra, hogy csak a szó jó értel­mében versengjenek a szakmunkáskép­zőben és a szakközépben tanulók. A munka megszerettetésének közös ne­vezője minden teljesítmény meghatáro­zója. A megszokottnál többet foglal­koznak az egészséges életmódra neve­léssel. A dohányzás szigorúan tilos az iskolában. Erőfeszítéseik eredményét tornaterem hiánya csökkenti. Remélik: nem túlságosan sokáig. (Különben jól érzik magukat új helyükön, a volt árva­házban.) Itt először, de már tizenötödször Szervezték meg intézeti napjaikat. Nemcsak Lőrincze Lajos részvétele je­lezte a rendezvények színvonalát, ha­nem olyan kulturális, a szakmai tájéko­zódást segítő alkalmak, mint a Forrás bemutatkozása, dr. Sass Pál egyetemi tanár külföldi tapasztalatokat összege­ző gyümölcstermesztési előadása, mu­zeológusok meghívása, biológiai szak­tárgyi vetélkedő. Kiderítették, hogy ki az iskola „ásza”, és diákokról lévén szó, termé­szetesen nagyszabású iskolabállal is megörvendeztették magukat. Ezen meglepően sok volt diákjuk is részt vett. Ennyire vonzódnak egykori isko­lájukhoz? A volt barátokhoz, a szere­tett kislányhoz, a fiatalemberhez? Le­hetséges, de akkor miért jönnek el csa­patostul a tanévnyitó ünnepségekre is. Mert életük fontos, meghatározó évei­nek érzik az itt töltött időt. Igazuk van, kevés iskolában láttam ennyi virágot, éreztem ennyire emberi­nek, szeretetteljesnek tanárok és diá­kok kapcsolatát. Heltai Nándor PÁLYÁZATI FELHÍVÁS középiskolai honvédkollégiumi és tiszthelyettesképző szak-középiskolai jelentkezésre Az általános iskolák 8. osztályos fiútanulói közül azok jelentkezését várjuk, akik kedyet és tehetséget éreznek a hivatásos katonai életpálya iránt, és vállalják a haza fegyveres szolgálatát. A középiskolai honvédkollégiumokba — Balassagyar­matra, Egerbe, Győrbe, Nyíregyházára, Pécsre, Szeged­re, Székesfehérvárra, Szolnokra — azok az egészséges, jó képességű fiúk jelentkezhetnek, akik a középiskolai, majd katonai tanintézeti tanulmányaik befejezése után a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztjei kívánnak lenni. A kollégiumokba felvett fiatalok az adott város kije­lölt gimnáziumaiban tanulnak. Eredményes érettségi és sikeres felvételi vizsga esetén a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláin, külföldi katonai tanintézetekben vagy hazai polgári egyetemeken (főiskolákon) folytat­hatják tanulmányaikat. A katonai főiskolai felvétel kö­vetelményeitől elmaradók tiszthelyettes-iskolákon tanul­hatnak tovább. Tiszthelyettesképző szakközépiskolába azok a nyolca­dikos fiútanulók pályázhatnak, akik a szakközépiskolai tanulmányokkal egyidejűleg vállalják a katonai szakmai ismeretek elsajátítását és azt követően a hivatásos tiszt- helyettesi szolgálatot. TISZTHELYETTESKÉPZŐ SZAKKÖZÉPISKO­LÁK MŰKÖDNEK: Budapesten: ruházati-kereskedel­mi, élelmezési-ellátó, zeneművészeti (katonazenész), Debrecenben: elektroműszerész, Orosházám építőgép­szerelő és -karbantartó, Szabadszálláson: gépjárműtech­nikus, Tápiószecsőn: mechnaikai műszerész, Vácott: hír­adásipari műszerész. A negyedik év végén a hallgatók érettségi képesítő, valamint tiszthelyettes-kibocsátó vizsgát tesznek, ezt kö­vetően hivatásos tiszthelyettessé avatják őket. A tiszthelyettesképző szakközépiskolát eredményesen végzett hallgatók — meghatározott feltételek mellett — a katonai főiskolákon folytathatják tanulmányaikat. A kiemelkedő eredménnyel végzők pályázhatnak a kül­földi katonai, tanintézetekbe, illetve a hazai polgári egye­temekre (főiskolákra). JUTTÁTÁSOK: teljes és ingyenes ellátás; színvonalas kollégiumi elhelyezés, étkezés, alsó- és felsőruházat, tan­szer, sportfelszerelés. Kulturális és egészségügyi gondos­kodás, zsebpénz és tanulmányi eredménytől függően, tanulmányi pótlék: gépjármű-vezetői engedély megszer­zése térítésmentesen; ingyenes, illetve kedvezményes Uta­zás; diákigazolvánnyal járó általános kedvezmények. A JELENTKEZES FELTÉTELEI: Magyar állampol­gárság, egészségi alkalmasság, erkölcsi kifogás alá nem eső magatartás, „jó rendű” tanulmányi eredmény. A JELENTKEZÉS RENDJE: A jelentkezési okmá­nyokat a pályázók iskolájuk pályaválasztásért felelős pedagógusaitól szerezhetik be, akik kitöltés után eljuttat­ják azokat a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságra. További részletesebb információkért és jelentkezési okmányokért minden pályázó — szüleivel együtt — sze­mélyesen is felkeresheti a megyei hadkiegészítési és terü­letvédelmi parancsnokság pályára irányítási főtisztjét és munkatársait. Cím: Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. II. em. 35. (MHSZ-székház). Tel.: 27-499/353 mellék. A FELVETEL RENDJE: A pályázók egészségi alkal­massági vizsgálaton, majd a megpályázott intézményben február-márciusban felvételi vizsgán vesznek részt. En­nek keretében matematika, magyar nyelv és irodalom szakközépiskolába felvételizőknek ezeken felül fizika — tantárgyakból írásbeli felmérésre, alkalmasságvizsgá­latra és bizottsági beszélgetésre kerül sor. PÁLYÁZATI HATÁRIDŐ: A jelentkezési okmá­nyok beérkezésének határideje: 1990. január 10. 4 Bács-Kiskun Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság

Next

/
Thumbnails
Contents