Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-29 / 307. szám
S • PETŐFI NÉPE • 1989. december 29. Gazdasági program jövőre (Folytatás az I. oldalról) lanuár 1-jétől módosulnak a vámjogszabályok azonban a külföldi vásárlások. A fogyasztási cikkek kínálata a vállalkozások fejlődése, a termelő célú behozatal további liberalizálása hatására javulhat, a kereslet—kínálat egyensúlya megőrizhető. A fogyasztóiár-szinvonal — döntően a termelői árak növekedése miatt — az ez évit meghaladóan (a számítások szerint 19-20 százalékkal) emelkedik. Az alapvető javak körében az átlagosnál nagyobb áremelkedés lesz, főleg az év elejen bekövetkező árváltozások miatt, a lakás, közüzemi és egyes postai szolgáltatások, a személyszállítás, az alapvető élelmiszerek és — a fűtési szezont követően — a háztartási energiahordozók körében. Döntően központi intézkedés — például adóemelés — hatására egyes nem közszükségleti (például élvezeti) cikkek árai is emelkednek az év elején. A nominálkeresetek összességében átlagosan körülbelül 17 százalékkal emelkedhetnek. A vállalati szférában az átlagosan 16 százalékos bérnövekedés megvalósítása csak az érdekegyeztetési rendszer és mechanizmus továbbfejlesztésével, az önkorlátozást biztosító kölcsönös garanciák beépítésével lehetséges. A bér- és árváltozások hatására — az egyensúlyi követelményekkel összhangban — a reálbérek további 2-2,5 százalékos csökkenésével kell számolni. Szociálpolitikai intézkedésekre az Országgyűlés az előző évinél lényegesen nagyobb összeget hagyott jóvá. Ez nagyobbrészt az áremelések, a lakással kapcsolatos kiadások növekedésének részbeni kompenzálását szolgálja, de lehetőséget teremt a családipótlék-rendszer teljes körűvé tételére, továbbá —a családok egyedi feltételeinek figyelembe vételére alapozott —: helyi szociálpolitikai intézkedések nagyobb központi támogatására is. A nyugdíjak növelése átlagosan az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának 90 százalékát ellentételezi. Ezen belül azonban nagyobb összeget kapnak a régebben nyugdíjba vonultak és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők: kevesebbet a később és viszonylag magasabb ellátással nyugdíjazottak. Kiegészül a gyermekgondozási segély, emelik a gyermekgondozási díj legkisebb összegét is. A foglalkoztatáspolitikában a szerkezetváltással együttjáróan nagyobb munkaerőmozgásra, s több (a prognózisok szerint körülbelül 50 ezer, a foglalkoztatottak közel 1 százalékát elérő), átmenetileg munkanélkülivé váló ember létbiztonságának megteremtésére kell felkészülni. Mintegy 600 tanterem átadásával mérséklődik az általános és a középiskolák zsúfoltsága. Az iskolák működtetésében a jelenleginél nagyobb mértékben vesznek részt az egyházak, és lehetőség nyílik magániskolák létesítésére is. Nő az iskolák önállósága, korszerűsödik a tananyag. A felsőoktatásban a felvettek létszáma jelentősen (20 százalékkal) emelkedik. Az oktatás anyagi feltételeit javítja a párt- és társadalmi szervezetektől átveendő nagyszámú épület. Az egészségügyben 1990-ben meg kell kezdeni egy új, hatékony, biztosítási alapon működő egészségügyi ellátási rendszer kialakítását. Ennek első lépéseként januártól a társadalombiztosítás átveszi a gyógyító-megelőző ellátás működési költségeinek finanszírozását. Továbbra is kiemelt feladat a gép-, műszerellátás javítása. Az Országgyűlés döntéseként 1990- ben megkezdődik a lakásgazdálkodás reformja. A lakbérek átlagosan 35 százalékos emelése és a differenciált kamatadó bevezetése a költségvetés helyzetének enyhítése mellett alapot ad arra is, hogy az első lakáshoz jutó fiataloknak külön támogatást lehessen nyújtani. A mozgássérültek részére beérkező gépkocsira vonatkozó vám- mentesség a jövőben csak a 2000 köbcentit meg nem haladó lökettérfogatú benzinüzemű, és 2500 köbcentis vagy annál kisebb űrtartalmú dízelgépkocsira alkalmazható. Megszűnik az engedéllyel külföldön munkát vállalók vám- mentessége, melyet végleges hazatérésük alkalmával vehettek igénybe. Ez utóbbi rendelkezés nem vonatkozik azokra a munka- vállalókra, akik a rendelet kihirdetését megelőzően utaztak ki munkavégzés céljából, és 1990. december 31-éig véglegesen hazatérnek. A rendelkezéseket a Magyar Közlöny 1989. december 27-ei száma tartalmazza. (MTI) ALTEREGÓJA VOLT A KONDUKÁTORNAK Hogyan teltek Ceausescu utolsó napjai? ást. A fejlesztések állami támogatása corszerűbb, hatékonyabb lesz. A vállalkozások mozgásterét bővíti az árak, az mport további liberalizálása, a felesle- ;es jogszabályi kötöttségek kiiktatása. A piacépítés lépései a világgazdasági íyitást, a reorientációt szolgálják, s nagyobb piaci nyomás alá helyezik a gaz- laságot. A rubelviszonylatú fizetési nérleg egyensúlya a közeljövőben csak íz áruforgalom szűkülése és a piacváltás cényszere mellett biztosítható, amit a cormányzat szigorú pénzügyi szabályossal, kereskedelmi intézkedésekkel, a tratégiai váltásra képes vállalatok központi segítésével támaszt alá. A konver- ibilis behozatal további jelentős hánya- la (az 1989. évi 40 százalékkal szemben körülbelül 70 százaléka, a gépeken és alkatrészeken túl az alapanyagok többsé- ;e is) szabadon lesz importálható. A piaci viszonyok fejlődését számos, nég hiányzó intézmény létrehozása is egíti (tőzsde, értékpapírtörvény, ver- enytörvény stb.). A belső versenyt erőid a szabadárak körének bővülése, az irtámogatások jelentős csökkenése is. \z állam visszavonul a gyenge verseny- Lcpesscgü tevékenységek, vállalatok vélelmétől; áttörést kezdeményez a vesz- eséges, fizetésképtelen vállalatok fel- zámolási folyamatában, s támogatja a :ereskedelmi bankok ilyen irányú intézkedéseit is. Csökkenteni kell i kiadásokat Mindezt szigorú pénzpolitika tá- nasztja alá. A kiadások nagyarányú :sökkentése mellett mérséklődik az álla- ni költségvetés hiánya (legfeljebb 10 nilliárd forint), és jóval kevesebb lehet íz 1989. évinél az állami szféra teljes liteligénye is. A vállalati és lakossági negtakarítások hatékony ösztönzése pozitív reálkamatok biztosítása), vala- nint a fizetésképtelen vállalatok kiszü- ése mellett ily módon enyhülhet az álta- ános hitelrestrikció, fejlődhet a vállala- ok és a bankok üzleti vállalkozókészsé- ;e. A gazdaságban levő erős inflációs lyomást a szerkezeti átalakulás, a piac ejlődése, a kínálat bővülése, a szigorú lenzpolitikával támogatott keresetsza- tályozás képes tartósan enyhíteni. Az nfláció elszabadulásának megakadá- yozására központi piacszervező intéz- cdésck is történnek (intervenciós fintort, árutőzsdék működtetése, a piaci zereplők számának növelése stb.), s ha- onlo hatás várható el — az érdekképvi- eleti szervekkel létrehozott megállapo- lási rendszeren belül a bérek teljesit- nényekhez igazodó alakításától is. Az ország nemzetközi fizető- és hitel- ;épessége megőrzésének feltétele, hogy i konvertibilis fizetési mérleg hiánya lé- iyegesen csökkenjen, ne haladja meg az 50 millió dollárt. Ezen belül az idegen- orgalomban fordulatot, körülbelül 200 lillió dolláros aktívumot kell elérni, mit a lakossági devizaellátásra és ma- ánimportra bevezetett szigorú intézke- ések, s az idegenforgalmi fogadókészég fejlesztése biztosíthatnak. Piacképes termékeket! A termelés szerkezetének változása z iparban több területet érint. A szén- ányászatban csak a helyettesítő ener- iabehozatal költségeivel versenyképes jrmelés tartható fenn. Az alapanyagi- arban a perspek tívátlan termelés gyors épülése indul meg. A kőolajbányászat > -feldolgozás területén, valamint a épiparban gyakorlatilag kialakulnak a yitott piacgazdaság feltételei. A gép- és önnyűipari vállalatok számottevő kőét alapvetően rendíti meg a rubelexport hetőségének (egyes ágazatokban 30A pénzügyminiszter és a keres- edelmi miniszter együttes rendese alapján módosulnak a vám- jgszabályok. A jövőben a nagyobb értékű ámáruk után fizetendő vámokat a ereskedelmi vámtarifa alapján ál- ipítják meg. A fizetendő vám alap- i továbbra is a külföldi számla sze- inti ár, gépkocsi esetében pedig a chwacke-katalógus szerinti ár. Január 1-jétől egységesen 17 szá- alékos vám terheli az utasforga- imban és az ajándékforgalomban rkező valamennyi vámárut, ha zok összértéke a 15 ezer forintot em haladja meg. Ha az így beke- iilő áru értékesebb 15 ezer forintál, ám tartalmaz 500 forint vagy nnál kisebb értékű cikkeket is, az yen kis értékű vámáruk után is 17 íázalékos vámot számítanak fel. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a lottó 52. játékhetén a következő nyerőszámokat húzták ki: 1, 42, 49, 62, 74 A tárgynyeremény-sorso- láson az 51. játékhét szelvényei vesznek részt. (MTI) 40 százalékos) visszaesése. A feldolgozóipar átalakulásának húzóereje a gazdaságos konvertibilis export lehet. Mindezt a termelés és a jövedelmek nagyarányú átrendeződése, differenciálódása kíséri. A piacváltás lehetőségeit az exportfejlesztő pályázat, a Területfej- lesztesi Alap, az állami tőkejuttatás egy része, a Felszámolási és Szanálási Alap, a Vállalkozási Alapítvány pénzeszközei, a privatizációra szánt központi források, a külföldi működőtőkeés kölcsönök is bővítik. A tartósan fizetésképtelen, illetve életképes, megvalósítható stratégiával nem rendelkező tevékenységek és vállalatok felszámolása azonban elkerülhetetlen. Az élelmiszer-gazdaság mindenekelőtt a támogatások nagyarányú csökkenése és a szabad árforma uralkodóvá tétele miatt kényszerül a piachoz igazodó szerkezetátalakításra. A belföldi kereslet korlátozott, a fajlagos exporttámogatás mindkét relációban mérséklődik. A konvertibilis exportban való érdekeltség azonban az átlagosnál gazdaságosabb termékkörben erősödik. Az élelmiszer-ipari tevékenységek gazdaságosságának megőrzése vertikális integrációt sürget. A szabályozásban fennmaradnak a jövedelemszerzés korlátozott lehetőségét elismerő elemek. Folytatódik a kritikus helyzetbe került gazdaságok versenyesélyének javítását célzó többéves program. Fennmarad az átlagosnál rosszabb földön gazdálkodók dotációja, fejlesztéseiket részben változatlan formában, részben az elmaradott térségekben nyújtott támogatás segíti. A termelő beruházások új támogatási rendszere a hatékony befektetéseket ösztönzi. A várhatóan erőteljes differenciálódás mellett a nemzeti termelés összességében nem n ő, a mezőgazdaság összpro- duktuma stagnál, az iparban esetleg csökkenés is bekövetkezhet. A gazdaságtalan termelés felváltásából adódó veszteségek azonban ma már más módon nem kezelhetők. A gazdasági infrastruktúra területén előrelépésre a távközlésben, a kutatás és fejlesztés infrastruktúrájában van lehetőség. A közlekedésben folytatódik a Budapest—Győr—Hegyeshalom villamosított vasútvonal rekonstrukciója, a vasúti szállításirányítási rendszer átalakítása, a csomópontok, rendezőpályaudvarok, határállomások korszerűsítése. Mód nyílik az M0 és Ml autópályák, egyes városi elkerülő utak építésére. Ár- és tarifaemelésekre kerül sor; a bevételek és a támogatások a szolgáltatások differenciálódó színvonalát teszik lehetővé. Nőnek az útalap forrásai. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciós fejlesztésének forrásait a díjemelések mellett külföldi hitelek is bővítik. A távbeszélő fő- és mellékállomások száma jövőre a korábbinál gyorsabban, 80 ezerrel gyarapodik. Árak, bérek, foglalkoztatás Ha a népgazdasági jövedelemképződés stagnál, a belföldi felhasználás is csak ehhez igazodóan alakulhat. Ezen belül a gazdasági szerkezet átalakítását megalapozó beruházásokra szükséges koncentrálni a lehetőségeket. A növekedés csak a vállalati beruházásoknál és a magánszektorban lesz dinamikus (6-8. százalék); a jövedelemdifferenciálódás és a tőkeáramlás felerősödése itt hatékony innovatív típusú fejlesztési tevékenységet, beruházásokat követel. A lakosság reáljövedelme és nemzeti fogyasztása 1990-ben az előző évinél kevesebb lehet. A belföldi fogyasztás nő, valószínűleg számottevően visszaesnek A 17 százalékos vámtétellel vámkezelt árukat vámkezelési díj nem terheli. Más esetben a vámkezelési díj a vámérték 2 százaléka. Egy korábbi parlamenti döntés alapján 1990. január 1-jétől a beérkező nem vámmentes termékek után általános forgalmi adót is kell fizetni. A jogszabályok módosításának eredményeként a vámteher összességében — az általános forgalmi adót is figyelembe véve — nem nő. Egyes árucikkeket januártól az idei 45 százaléknál kisebb, a vámáruk nagy része tekintetében 45 százalék körüli, néhány esetben —ilyen a gépkocsi — a jelenleginél nagyobb vám és adó terheli a kereskedelmi vámtarifának megfelelően. érdekében. Stratégiai célként a gazdasági környezet szorításából való kikerülést jelölte meg, célszerűbb alkalmazkodással. A többi közt ezeket tartaná szem előtt, ha elnöknek választanák. Ha nem, becsülettel végzi tovább a munkáját, segítve a közös jó ügyeiben az első számú vezetőt. A szavazáskor csak Kiszely Gyula és Sárközi Bálint kapta meg a jelöltséghez szükséges számú voksot. Végül is két fordulóban dőlt el az elnöki szék sorsa. Az elsőben a több szavazatot kapó eddigi elnök sem nyerte el a tagság kétharmadának bizalmát; a megismételt szavazásnál a győzelemhez már ötven százalék plusz egy fő is elegendő lett volna, de Kiszely Gyula ennél többet kapott, tehát újabb időszakra ő lett a TiSzatáj elnöke. A közgyűlésen Kiss Lajos főagronó- must, aki ellen nemrégiben sikertelen visszahívási akciót szerveztek, nem választották meg vezetőségi tagnak. A. T. S. Szovjet csapatkivonási menetrend 1990-ben (Folytatás az 1. oldalról) — A szovjet kormány döntése alapján 1989-ben — a szovjet haderő és fegyverzet egyoldalú csökkentésének részeként — Magyarországról egy teljes harckocsihadosztályt, egy harckocsikiképző ezredet, egy vadászrepülő ezredet és több más egységet vontak ki. Összesen több mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, több mint 200 löveg és aknavető, több mint 3 ezer gépkocsi és más katonai jármű távozott Magyarországról a Szovjetunióba. Ez a döntés már előirányozta 1990-ben további egységek — amelyek létszáma körülbelül 2 ezerre tehető — kivonását is. Mindezek alapján 1990 végére a Magyarország területén tartózkodó'szovjet csapatok hadereje és állománya ösz- szesen több mint 30 egységgel csökken, s körülbelül 18 ezer katona távozik Magyarországról. A meghirdetett csapatkivonás a terveknek megfelelően alakul, ennek eredményeképpen az idén laktanyák, kiképzőbázisok, lakóházak egész sorát adták át a távozó szovjet egységek a magyar félnek. A magyar—osztrák határ övezetéből is kivonták már a szovjet egységeket, és így létrejött az úgynevezett „bizalmi zóna”. Csendesebb lett Budapest környéke is, már nem nyugtalanítja a főváros déli kerületeinek lakosságát a tököli repülőegység, mivel a korábban ott állomásozott vadászrepülő ezredet kivonták. A szovjet csapatok kivonása korábban és most is a nyíltság, és a nyilvánosság jegyében történik. . Mire lehet számítani a szovjet csapatok további csökkentésével kapcsolatban? Mikor kerülhet sor a csapatok teljes kivonására Magyarország területéről? — A Varsói Szerződés tagállamainak illetékességi körébe tartozik az, hogy milyen jj gyorsan csökkenjen a szovjet csapatok állománya, hogyan és mikor történjen ezek kivonása. Mindez azonban szorosan összefügg az összeurópai fegyverzetcsökkentési és leszerelési folyamattal, valamint a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások helyzetével, előrehaladásával. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodása kizárólag stratégiai okokkal magyarázható. A NATO egyesített haderejének déli szárnya ugyanis.lényeges erőfölénynyel rendelkezik. E28R®ő!|p?ffgé1íí megfontoltan kerülhet sor a csapatok további Csökkentésére: Áz újabb csapatcsökkentés feltétele, hogy az kiegyensúlyozottan és paritásos alapon történjen — mondta Matvej Burlakov. (MTI) A Securitate provokál (Folytatás az I. oldalról) rek, a Securitate-egységek az ország több helyén provokatív híresztelésekkel igyekeznek riadalmat, zavart kelteni. Ezek közé tartozik az, hogy Kolozsváron az egyetemi tanárok telefonhívásokat kaptak tegnap a déli órákban. A romániai Magyar Demokrata Szövetség kolozsvári bizottságának nevét felhasználva az ismeretlen telefonálók arra kérik őket, hogy délután öt órára a professzorok legyenek az egyetem épületében, ahol „kikiáltják a Bolyai Egyetemet”. A hír teljesen alaptalan. A romániai Magyar Demokrata Szövetség elhatárolja magát ettől az akciótól. vezett előadásra nemcsak a megye- székhelyről, hanem a megye több településéről is jöttek érdeklődők. Az elnökasszony bevezetőjében azokról az alapelveikről szólt* amelyek megkülönböztetik pártjukat a többi politikai erőtől, de ismertette azokat a közös vonásokat is, amelyek összekötik őket néhány liberális, szociálliberális eszmét hirdető szervezettel. A párt, a politikai centrum baloldalára, néppártként helyezi el önmagát. Megkülönböztetett kapcsolat fűzi a szakszervezetekhez, de ezek jelenleg működő ágazati érdekképviseleti szerveit nem tekinti progresszív irányzatnak. Dr. Petrasovics Anna becslése szerint mintegy 20-30 százalékuk képes az átalakulásra, a dolgozók érdekeit szolgáló valós szakszervezeti feladatok ellátására. Az előadó ezzel párhuzamosan kiemelte az állam Hogyan teltek Ceausescu utolsó napjai? — erre keresett választ az MTI bukaresti tudósítója. Kapcsolatot létesített egy olyan hiteles szemtanúval, aki a pártközpont épületében dolgozott az „utolsó napig”. Nevét nem közöljük, hiszen a terroristák véres akcióitól, bosz- szújától még tartani lehet. A szemtanú elmondta: december 17- ép, vasárnap délután négy órára telebe- szélgetésre hívta össze a rendszer országos vezérkarát. Az ilyen telebeszélgctés úgy zajlott le, hogy évekkel ezelőtt minden megyei pártbizottsággal különvona- lakat építettek ki. A főközpont az RKP KB székháza volt, Ceausescu külön irányító kabinetjében. Ebbe a „körkapcsolásba” besorolták a Securitatét, a hadsereget, a belügyminisztériumot, a milíciát is, azok szűk vezetőivel. Ceausescu az ilyen telebeszélgetések (telefonon történő oda-vissza rendszerű kiépített lánc) időpontját mindig önkényesen és saját elgondolása alapján döntötte el. December 17-én azért hívta egybe az ország vezérkarát, hogy közölje mindegyikőjükkel: a hadsereg Milea vezetésével habozott és késlekedett, ezért alakult ki a jelenlegi helyzet. A fő téma a Temesváron kialakult bonyolult állapot volt, ahol már kaszabolták a tüntetőket. Ceausescu ekkor, a fegyveres erők főparancsnokaként közölte az ország illetékes vezérkarával, hogy tüzet rendel el mindenütt, ahol csak a legcsekélyebb megmozdulás történik. Lőni, lőni, lőni kell — mondta, és hozzáfűzte: mindenkit, aki rendszer- ellenesen viselkedik, tartóztassátok le! A pártközpontban erről a telebeszél- getésről még készült jegyzőkönyv — a szemtanú ezeket olvasta —, s másnap, hétfőn a diktátor elrepült Iránba. Hétfőn és kedden, valamint szerda délelőtt Elena Ceausescu irányította az ország és a párt ügyeit. Mindenben átvette a hatalmat. Emil Bobu, a „második ember” akkor Temesváron tartózkodott és rejtekhelyről „vezérelte” a mészárlásokat, a rettenetes akciókat. Elena és Ni- colae Ceausescu között — Bukarest és Teherán között — „forró drótot” kellett kiépíteni és a feleség állandóan tájékoztatta férjét a fejleményekről. Szerdán délután három óra tájban érkezett vissza a kondukátor az iráni látogatásról, s azonnal munkába kezdett: kiadta az utasítást „íródeákjainak”, Constantin Mileának, Eugen Florcscunak és Ghe- orghe Sprinteroiunak, hogy egy órán belül írjanak neki beszédet, amelyet 7 órakor elmond a televízióban. Kiadta az irányelveket és a stáb hozzákezdett a szózat elkészítéséhez az ismert demagóg szólamokkal. Ezt a beszédet is nagybetűs géppel írták, hogy szemüveg nélkül tudja olvasni a diktátor, mert erre nagyon'kényes1 volt, 7'" A tv- és a rádióbeszéd elhangzott, $ nyomban utálta, még áz esti órákban,'a tv késői híradójában már jöttek is a dolgozók „csatlakozásai”. Ceausescu utasítására az országban röpgyűléseket kellett szervezni, amelyeken beszédeit, irányelveit dicsérték és magasztalták. Ezen az estén Elena asszonnyal együtt tóparti villájába hajtatott, onnan adta ki az utasításokat, hogy csütörtökön délelőttre szervezzenek a bukaresti nagyüzemek dolgozóinak részvételével nagygyűlést, ahol majd ország—világ előtt demonstrálja: a nép mellette áll. A nagygyűlést meg is szervezték, csakhogy akkor még senki sem tudta, hogy a felvonulókhoz diákok is csatlakoztak. Arra meg végképp nem gondolt senki, hogy két egyetemi hallgató kis átlátszó szatyorban két petárdát bab között becsempészett a térre, ahol a nagygyűlést tartották, egyik a tér jobb, másikuk távolabb, a tér bal oldalán helyezkedett el. Amikor a gyűlés megkezdődött, az előszónoklatot tartó üzemi küldöttek 'rendben elmondták a dicsérő és vádaskodó szövegeket, majd következett Ceausescu beszéde. Rövid idő múlva a két petárda, amelyet a szemtanú a pártközpont egyik emeleti ablakából észlelt — nagy robbajjal megszakította a gyűlés „menetrendjét”. Ekkor nők sikolya hangzott, majd a tömeg egy része eldobta Nicolae Ceausescu és Elena Ceausesszociális biztonságot megteremtő elsődleges szerepét. „A nagycsaládosok, a nyugdíjasok támogatására kell, hogy anyagi alap legyen” — hangsúlyozta. Az előadáson szóbakerült a párt közelmúltbeli kongresszusa, amelyen kialakult a vezetés, a program és megszilárdult az egység. Húsz nappal később ismét tagjai lehettek a Szocialista Internacionálé- nak, a közelmúltban pedig Budapesten a Dohány utca 76. szám alatt székházhoz is jutottak. A párt külpolitikai elképzeléseiből egyetlen gondolatot ragadott ki mindössze az elnökasszony. Nevezetesen: a Szovjetunióhoz, illetve a keleti blokkhoz fűződő kapcsolatunkról beszélt. A szociáldemokraták szerint szükség van Magyarország mielőbbi függetlenségére, semlegességére, de ez csak több lépcsőben, politikai úton képzelhecu képeit, a transzparenseket. Ezeken átgázolt és elment a térről. Ekkor megszakadt a televíziós közvetítés, de a biztonsági erők három perc alatt helyreállították a rendet és folytatódott a gyűlés. Elena odasúgta a diktátornak: „Mondj nekik valamit, ígérj!” Ceausescu nem habozott — meséli a szemtanú. Azonnal fizetésjavításokat ígért arra hivatkozva, hogy ezt a határozatot a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta. Szó sem volt erről, ilyen napirendje a PVB-üIéseknek nem volt — hiszen a szemtanú birtokában van a napirendeknek: az ígérgetés csak úgy vakjából, a dolgozók „megnyugtatására” történt. Alighogy lepergették a nagygyűlést, az utca népe megbolydult és megkezdődött a tulajdonképpeni forradalmi megmozdulás. Ceusescut állandóan tájékoztatták a helyzetről. Este 6 órára ismét összehívta a belső vezetést, utasításokat adott ki és élesen támadta Mileát a hadsereg szabotálása miatt. A megyék vezetőit is „készültségbe” helyeztette. Ebbe a „telebeszélgetésbe” Elena — a szemtanú szerint — mindig beleszólt, noszogatta Ceausescut: legyen határozottabb. A vészjósló hírekre, hogy Bukarest utcáin már nem biztonságos a közlekedés, nem is vállalkozott arra, hogy tóparti lakásába térjen. Közben tankok, páncélos járművek vették körül a pártközpontot. Ezen az estén nagyon későn feküdt le a pártközpontban kiépített lakosztályában. Mire a szemtanú másnap, pénteken reggel bement az épületbe, az egyik Se- curitate-tiszt a fülébe súgta: „Milea nem él! Lelőtték!” Még nincs véglegesített kép arról, hogy Ceausescu vagy biztonsági emberei végeztek vele, de a szemtanú a pártközpontból szerzett akkori információi szerint biztosra vehető: Milea honvédelmi miniszter nem lett öngyilkos! A menekülés napján, délelőtt vészterhes volt a helyzet a pártszékház környékén. A szemtanú úgy tudja: Ceausescu- nak „vészhelyzetre” volt egy alteregója. Amikor a tömeg betörte a pártház ablakait és behatolt a pártfőtitkár folyosójára, akkor ez az alterego fogadta őket, de amikor megkapta az első kődarabokat, egyszer csak az egyik ajtón át eltűnt. Közben Ceausescut a pártszékház és az államtanács épülete között kiépített föld alatti folyóson menekítették. Bár köröztek helikopterek a székház fölött, a szemtanú állítja: ő többször járt az épület tetején, de ott nem volt helikopterállomás, tehát nem szöktethették onnan légi úton. A gyakorlat az volt, hogy a pártközpont előtti téren szállt le a pártfőtitkári helikopter, de ilyen alkalmakkor mindig biztosították a teret, a leszállóhelyet. Most a menekülés a rejtett alagútrendszeren át történt, onnan tűnt el Nicolae Ceausescu, s akkor vették üldözőbe, amikor Dacia kocsival Arges megyében feltűnt. A szemtanú ezeket a menekülési részleteket már nem ismeri, mert ő sem volt beavatva a földalatti rejtekhelyekbe. Az elmondottak viszont tanúsítják, hogyan töltötte utolsó „munkanapjait” a vérengző diktátor, Scornicesti „Dra- kulája”. Oltványi Ottó Szolidaritás a román néppel (Folytatás az 1. oldalról) bek között emlékeztetett a Ceau- sescu-diktatúra szörnyűségeire, népét mégalázó kegyetlenségeire, majd kijelentette: mi, magyarok nem Erdélyt akarjuk, hanem az egységes,1 szabad Romániát! (A tömegből: hangos egyetértés.) Brú- szel László ezután felkérte a gyűlés résztvevőit, hogy rövid, néma tiszteletadással adózzanak a kegyetlen diktatúra áldozatainak emléke előtt. I ' Síri tísend a téren. Azután Brú- szel László átadta a szót a kezdeményezőknek. Farkas Gábor azt javasolta, hogy a demonstráció résztvevői támogassák az MSZP- nek a Városi tanács elé terjesztendő javaslatát, miszerint Kecskemét fogadja testvérvárosává Marosvásárhelyt. Mint mondotta, a kecskeméti iskolák, mezőgazdasági szervezetek és más intézmények nagyón sokat tudnának segíteni a marosvásárhelyieknek. Ezután Csert Józsefné szólt a kecskemétiekhez. Kérte, jelentkezzenek az MSZP kecskeméti irodájában mindazok, akik bé tudnának fogadni árván maradt romániai gyerekeket iiéhány hétre vagy hónapra. I A gyűlés végén a résztvevők elénekelték a magyar himnuszt, az- tán szinte tolongtak a kifüggesztett tábla előtt, melyen aláírásaikkal igazolták, hogy kérik a városi tanácstól Marosvásárhely testvérvárossá fogadását. Rapi Miklós Tegyék le a koronát a kiskirályok (Folytatás az 1. oldalról) Petrasovics Anna Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról)
