Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-29 / 307. szám

S • PETŐFI NÉPE • 1989. december 29. Gazdasági program jövőre (Folytatás az I. oldalról) lanuár 1-jétől módosulnak a vámjogszabályok azonban a külföldi vásárlások. A fo­gyasztási cikkek kínálata a vállalkozá­sok fejlődése, a termelő célú behozatal további liberalizálása hatására javul­hat, a kereslet—kínálat egyensúlya megőrizhető. A fogyasztóiár-szinvonal — döntően a termelői árak növekedése miatt — az ez évit meghaladóan (a számítások sze­rint 19-20 százalékkal) emelkedik. Az alapvető javak körében az átlagosnál nagyobb áremelkedés lesz, főleg az év elejen bekövetkező árváltozások miatt, a lakás, közüzemi és egyes postai szol­gáltatások, a személyszállítás, az alap­vető élelmiszerek és — a fűtési szezont követően — a háztartási energiahordo­zók körében. Döntően központi intéz­kedés — például adóemelés — hatására egyes nem közszükségleti (például élve­zeti) cikkek árai is emelkednek az év ele­jén. A nominálkeresetek összességében átlagosan körülbelül 17 százalékkal emelkedhetnek. A vállalati szférában az átlagosan 16 százalékos bérnövekedés megvalósítása csak az érdekegyeztetési rendszer és mechanizmus továbbfejlesz­tésével, az önkorlátozást biztosító köl­csönös garanciák beépítésével lehetsé­ges. A bér- és árváltozások hatására — az egyensúlyi követelményekkel össz­hangban — a reálbérek további 2-2,5 százalékos csökkenésével kell számolni. Szociálpolitikai intézkedésekre az Országgyűlés az előző évinél lényegesen nagyobb összeget hagyott jóvá. Ez nagyobbrészt az áremelések, a la­kással kapcsolatos kiadások növekedé­sének részbeni kompenzálását szolgál­ja, de lehetőséget teremt a családipót­lék-rendszer teljes körűvé tételére, to­vábbá —a családok egyedi feltételeinek figyelembe vételére alapozott —: helyi szociálpolitikai intézkedések nagyobb központi támogatására is. A nyugdíjak növelése átlagosan az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának 90 százalékát ellentétele­zi. Ezen belül azonban nagyobb össze­get kapnak a régebben nyugdíjba vonul­tak és az alacsony nyugdíjjal rendelke­zők: kevesebbet a később és viszonylag magasabb ellátással nyugdíjazottak. Kiegészül a gyermekgondozási segély, emelik a gyermekgondozási díj legki­sebb összegét is. A foglalkoztatáspolitikában a szer­kezetváltással együttjáróan nagyobb munkaerőmozgásra, s több (a prognó­zisok szerint körülbelül 50 ezer, a foglal­koztatottak közel 1 százalékát elérő), átmenetileg munkanélkülivé váló em­ber létbiztonságának megteremtésére kell felkészülni. Mintegy 600 tanterem átadásával mérséklődik az általános és a középis­kolák zsúfoltsága. Az iskolák működte­tésében a jelenleginél nagyobb mérték­ben vesznek részt az egyházak, és lehető­ség nyílik magániskolák létesítésére is. Nő az iskolák önállósága, korszerűsö­dik a tananyag. A felsőoktatásban a fel­vettek létszáma jelentősen (20 százalék­kal) emelkedik. Az oktatás anyagi felté­teleit javítja a párt- és társadalmi szerve­zetektől átveendő nagyszámú épület. Az egészségügyben 1990-ben meg kell kezdeni egy új, hatékony, biztosítási alapon működő egészségügyi ellátási rendszer kialakítását. Ennek első lépé­seként januártól a társadalombiztosítás átveszi a gyógyító-megelőző ellátás mű­ködési költségeinek finanszírozását. Továbbra is kiemelt feladat a gép-, mű­szerellátás javítása. Az Országgyűlés döntéseként 1990- ben megkezdődik a lakásgazdálkodás reformja. A lakbérek átlagosan 35 szá­zalékos emelése és a differenciált kamat­adó bevezetése a költségvetés helyzeté­nek enyhítése mellett alapot ad arra is, hogy az első lakáshoz jutó fiataloknak külön támogatást lehessen nyújtani. A mozgássérültek részére beér­kező gépkocsira vonatkozó vám- mentesség a jövőben csak a 2000 köbcentit meg nem haladó löket­térfogatú benzinüzemű, és 2500 köbcentis vagy annál kisebb űrtar­talmú dízelgépkocsira alkalmaz­ható. Megszűnik az engedéllyel külföldön munkát vállalók vám- mentessége, melyet végleges haza­térésük alkalmával vehettek igénybe. Ez utóbbi rendelkezés nem vonatkozik azokra a munka- vállalókra, akik a rendelet kihir­detését megelőzően utaztak ki munkavégzés céljából, és 1990. de­cember 31-éig véglegesen hazatér­nek. A rendelkezéseket a Magyar Közlöny 1989. december 27-ei szá­ma tartalmazza. (MTI) ALTEREGÓJA VOLT A KONDUKÁTORNAK Hogyan teltek Ceausescu utolsó napjai? ást. A fejlesztések állami támogatása corszerűbb, hatékonyabb lesz. A vállal­kozások mozgásterét bővíti az árak, az mport további liberalizálása, a felesle- ;es jogszabályi kötöttségek kiiktatása. A piacépítés lépései a világgazdasági íyitást, a reorientációt szolgálják, s na­gyobb piaci nyomás alá helyezik a gaz- laságot. A rubelviszonylatú fizetési nérleg egyensúlya a közeljövőben csak íz áruforgalom szűkülése és a piacváltás cényszere mellett biztosítható, amit a cormányzat szigorú pénzügyi szabályo­ssal, kereskedelmi intézkedésekkel, a tratégiai váltásra képes vállalatok köz­ponti segítésével támaszt alá. A konver- ibilis behozatal további jelentős hánya- la (az 1989. évi 40 százalékkal szemben körülbelül 70 százaléka, a gépeken és al­katrészeken túl az alapanyagok többsé- ;e is) szabadon lesz importálható. A piaci viszonyok fejlődését számos, nég hiányzó intézmény létrehozása is egíti (tőzsde, értékpapírtörvény, ver- enytörvény stb.). A belső versenyt erő­id a szabadárak körének bővülése, az irtámogatások jelentős csökkenése is. \z állam visszavonul a gyenge verseny- Lcpesscgü tevékenységek, vállalatok vé­lelmétől; áttörést kezdeményez a vesz- eséges, fizetésképtelen vállalatok fel- zámolási folyamatában, s támogatja a :ereskedelmi bankok ilyen irányú intéz­kedéseit is. Csökkenteni kell i kiadásokat Mindezt szigorú pénzpolitika tá- nasztja alá. A kiadások nagyarányú :sökkentése mellett mérséklődik az álla- ni költségvetés hiánya (legfeljebb 10 nilliárd forint), és jóval kevesebb lehet íz 1989. évinél az állami szféra teljes liteligénye is. A vállalati és lakossági negtakarítások hatékony ösztönzése pozitív reálkamatok biztosítása), vala- nint a fizetésképtelen vállalatok kiszü- ése mellett ily módon enyhülhet az álta- ános hitelrestrikció, fejlődhet a vállala- ok és a bankok üzleti vállalkozókészsé- ;e. A gazdaságban levő erős inflációs lyomást a szerkezeti átalakulás, a piac ejlődése, a kínálat bővülése, a szigorú lenzpolitikával támogatott keresetsza- tályozás képes tartósan enyhíteni. Az nfláció elszabadulásának megakadá- yozására központi piacszervező intéz- cdésck is történnek (intervenciós fin­tort, árutőzsdék működtetése, a piaci zereplők számának növelése stb.), s ha- onlo hatás várható el — az érdekképvi- eleti szervekkel létrehozott megállapo- lási rendszeren belül a bérek teljesit- nényekhez igazodó alakításától is. Az ország nemzetközi fizető- és hitel- ;épessége megőrzésének feltétele, hogy i konvertibilis fizetési mérleg hiánya lé- iyegesen csökkenjen, ne haladja meg az 50 millió dollárt. Ezen belül az idegen- orgalomban fordulatot, körülbelül 200 lillió dolláros aktívumot kell elérni, mit a lakossági devizaellátásra és ma- ánimportra bevezetett szigorú intézke- ések, s az idegenforgalmi fogadókész­ég fejlesztése biztosíthatnak. Piacképes termékeket! A termelés szerkezetének változása z iparban több területet érint. A szén- ányászatban csak a helyettesítő ener- iabehozatal költségeivel versenyképes jrmelés tartható fenn. Az alapanyagi- arban a perspek tívátlan termelés gyors épülése indul meg. A kőolajbányászat > -feldolgozás területén, valamint a épiparban gyakorlatilag kialakulnak a yitott piacgazdaság feltételei. A gép- és önnyűipari vállalatok számottevő kő­ét alapvetően rendíti meg a rubelexport hetőségének (egyes ágazatokban 30­A pénzügyminiszter és a keres- edelmi miniszter együttes rende­se alapján módosulnak a vám- jgszabályok. A jövőben a nagyobb értékű ámáruk után fizetendő vámokat a ereskedelmi vámtarifa alapján ál- ipítják meg. A fizetendő vám alap- i továbbra is a külföldi számla sze- inti ár, gépkocsi esetében pedig a chwacke-katalógus szerinti ár. Január 1-jétől egységesen 17 szá- alékos vám terheli az utasforga- imban és az ajándékforgalomban rkező valamennyi vámárut, ha zok összértéke a 15 ezer forintot em haladja meg. Ha az így beke- iilő áru értékesebb 15 ezer forint­ál, ám tartalmaz 500 forint vagy nnál kisebb értékű cikkeket is, az yen kis értékű vámáruk után is 17 íázalékos vámot számítanak fel. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a lottó 52. játékhetén a követ­kező nyerőszámokat húzták ki: 1, 42, 49, 62, 74 A tárgynyeremény-sorso- láson az 51. játékhét szelvé­nyei vesznek részt. (MTI) 40 százalékos) visszaesése. A feldolgo­zóipar átalakulásának húzóereje a gaz­daságos konvertibilis export lehet. Mindezt a termelés és a jövedelmek nagyarányú átrendeződése, differenciá­lódása kíséri. A piacváltás lehetőségeit az exportfejlesztő pályázat, a Területfej- lesztesi Alap, az állami tőkejuttatás egy része, a Felszámolási és Szanálási Alap, a Vállalkozási Alapítvány pénzeszkö­zei, a privatizációra szánt központi for­rások, a külföldi működőtőkeés kölcsö­nök is bővítik. A tartósan fizetésképte­len, illetve életképes, megvalósítható stratégiával nem rendelkező tevékeny­ségek és vállalatok felszámolása azon­ban elkerülhetetlen. Az élelmiszer-gazdaság mindenek­előtt a támogatások nagyarányú csök­kenése és a szabad árforma uralkodóvá tétele miatt kényszerül a piachoz igazo­dó szerkezetátalakításra. A belföldi ke­reslet korlátozott, a fajlagos exporttá­mogatás mindkét relációban mérséklő­dik. A konvertibilis exportban való ér­dekeltség azonban az átlagosnál gazda­ságosabb termékkörben erősödik. Az élelmiszer-ipari tevékenységek gazdasá­gosságának megőrzése vertikális integ­rációt sürget. A szabályozásban fennmaradnak a jövedelemszerzés korlátozott lehetősé­gét elismerő elemek. Folytatódik a kriti­kus helyzetbe került gazdaságok ver­senyesélyének javítását célzó többéves program. Fennmarad az átlagosnál rosszabb földön gazdálkodók dotáció­ja, fejlesztéseiket részben változatlan formában, részben az elmaradott térsé­gekben nyújtott támogatás segíti. A ter­melő beruházások új támogatási rend­szere a hatékony befektetéseket ösztön­zi. A várhatóan erőteljes differenciáló­dás mellett a nemzeti termelés összessé­gében nem n ő, a mezőgazdaság összpro- duktuma stagnál, az iparban esetleg csökkenés is bekövetkezhet. A gazda­ságtalan termelés felváltásából adódó veszteségek azonban ma már más mó­don nem kezelhetők. A gazdasági infrastruktúra területén előrelépésre a távközlésben, a kutatás és fejlesztés infrastruktúrájában van lehe­tőség. A közlekedésben folytatódik a Buda­pest—Győr—Hegyeshalom villamosí­tott vasútvonal rekonstrukciója, a vasú­ti szállításirányítási rendszer átalakítá­sa, a csomópontok, rendezőpályaudva­rok, határállomások korszerűsítése. Mód nyílik az M0 és Ml autópályák, egyes városi elkerülő utak építésére. Ár- és tarifaemelésekre kerül sor; a bevéte­lek és a támogatások a szolgáltatások differenciálódó színvonalát teszik lehe­tővé. Nőnek az útalap forrásai. A távközlés gyors ütemű rekonstruk­ciós fejlesztésének forrásait a díjemelé­sek mellett külföldi hitelek is bővítik. A távbeszélő fő- és mellékállomások száma jövőre a korábbinál gyorsabban, 80 ezerrel gyarapodik. Árak, bérek, foglalkoztatás Ha a népgazdasági jövedelemképző­dés stagnál, a belföldi felhasználás is csak ehhez igazodóan alakulhat. Ezen belül a gazdasági szerkezet átalakítását megalapozó beruházásokra szükséges koncentrálni a lehetőségeket. A növe­kedés csak a vállalati beruházásoknál és a magánszektorban lesz dinamikus (6-8. százalék); a jövedelemdifferenciálódás és a tőkeáramlás felerősödése itt haté­kony innovatív típusú fejlesztési tevé­kenységet, beruházásokat követel. A lakosság reáljövedelme és nemzeti fogyasztása 1990-ben az előző évinél ke­vesebb lehet. A belföldi fogyasztás nő, valószínűleg számottevően visszaesnek A 17 százalékos vámtétellel vámkezelt árukat vámkezelési díj nem terheli. Más esetben a vámke­zelési díj a vámérték 2 százaléka. Egy korábbi parlamenti döntés alapján 1990. január 1-jétől a beér­kező nem vámmentes termékek után általános forgalmi adót is kell fizetni. A jogszabályok módosításának eredményeként a vámteher összes­ségében — az általános forgalmi adót is figyelembe véve — nem nő. Egyes árucikkeket januártól az idei 45 százaléknál kisebb, a vám­áruk nagy része tekintetében 45 százalék körüli, néhány esetben —ilyen a gépkocsi — a jelenleginél nagyobb vám és adó terheli a ke­reskedelmi vámtarifának megfele­lően. érdekében. Stratégiai célként a gazda­sági környezet szorításából való kike­rülést jelölte meg, célszerűbb alkalmaz­kodással. A többi közt ezeket tartaná szem előtt, ha elnöknek választanák. Ha nem, becsülettel végzi tovább a munkáját, segítve a közös jó ügyeiben az első számú vezetőt. A szavazáskor csak Kiszely Gyula és Sárközi Bálint kapta meg a jelöltséghez szükséges számú voksot. Végül is két fordulóban dőlt el az elnöki szék sorsa. Az elsőben a több szavazatot kapó ed­digi elnök sem nyerte el a tagság két­harmadának bizalmát; a megismételt szavazásnál a győzelemhez már ötven százalék plusz egy fő is elegendő lett volna, de Kiszely Gyula ennél többet kapott, tehát újabb időszakra ő lett a TiSzatáj elnöke. A közgyűlésen Kiss Lajos főagronó- must, aki ellen nemrégiben sikertelen visszahívási akciót szerveztek, nem vá­lasztották meg vezetőségi tagnak. A. T. S. Szovjet csapatkivonási menetrend 1990-ben (Folytatás az 1. oldalról) — A szovjet kormány döntése alap­ján 1989-ben — a szovjet haderő és fegyverzet egyoldalú csökkentésének részeként — Magyarországról egy tel­jes harckocsihadosztályt, egy harckocsi­kiképző ezredet, egy vadászrepülő ez­redet és több más egységet vontak ki. Összesen több mint 10 ezer katona, 470 harckocsi, több mint 200 löveg és ak­navető, több mint 3 ezer gépkocsi és más katonai jármű távozott Magyaror­szágról a Szovjetunióba. Ez a döntés már előirányozta 1990-ben további egységek — amelyek létszáma körülbe­lül 2 ezerre tehető — kivonását is. Mindezek alapján 1990 végére a Ma­gyarország területén tartózkodó'szov­jet csapatok hadereje és állománya ösz- szesen több mint 30 egységgel csökken, s körülbelül 18 ezer katona távozik Magyarországról. A meghirdetett csapatkivonás a ter­veknek megfelelően alakul, ennek ered­ményeképpen az idén laktanyák, ki­képzőbázisok, lakóházak egész sorát adták át a távozó szovjet egységek a magyar félnek. A magyar—osztrák ha­tár övezetéből is kivonták már a szov­jet egységeket, és így létrejött az úgyne­vezett „bizalmi zóna”. Csendesebb lett Budapest környéke is, már nem nyug­talanítja a főváros déli kerületeinek la­kosságát a tököli repülőegység, mivel a korábban ott állomásozott vadászre­pülő ezredet kivonták. A szovjet csapa­tok kivonása korábban és most is a nyíltság, és a nyilvánosság jegyében történik. . Mire lehet számítani a szovjet csapa­tok további csökkentésével kapcsolat­ban? Mikor kerülhet sor a csapatok tel­jes kivonására Magyarország területé­ről? — A Varsói Szerződés tagállamai­nak illetékességi körébe tartozik az, hogy milyen jj gyorsan csökkenjen a szovjet csapatok állománya, hogyan és mikor történjen ezek kivonása. Mindez azonban szorosan összefügg az összeu­rópai fegyverzetcsökkentési és leszere­lési folyamattal, valamint a bécsi had­erő-csökkentési tárgyalások helyzeté­vel, előrehaladásával. A szovjet csapa­tok magyarországi tartózkodása kizá­rólag stratégiai okokkal magyarázha­tó. A NATO egyesített haderejének dé­li szárnya ugyanis.lényeges erőfölény­nyel rendelkezik. E28R®ő!|p?ffgé1íí meg­fontoltan kerülhet sor a csapatok to­vábbi Csökkentésére: Áz újabb csapat­csökkentés feltétele, hogy az kiegyen­súlyozottan és paritásos alapon történ­jen — mondta Matvej Burlakov. (MTI) A Securitate provokál (Folytatás az I. oldalról) rek, a Securitate-egységek az ország több helyén provokatív híresztelések­kel igyekeznek riadalmat, zavart kelte­ni. Ezek közé tartozik az, hogy Kolozs­váron az egyetemi tanárok telefonhívá­sokat kaptak tegnap a déli órákban. A romániai Magyar Demokrata Szö­vetség kolozsvári bizottságának nevét felhasználva az ismeretlen telefonálók arra kérik őket, hogy délután öt órára a professzorok legyenek az egyetem épületében, ahol „kikiáltják a Bolyai Egyetemet”. A hír teljesen alaptalan. A romániai Magyar Demokrata Szö­vetség elhatárolja magát ettől az akció­tól. vezett előadásra nemcsak a megye- székhelyről, hanem a megye több településéről is jöttek érdeklődők. Az elnökasszony bevezetőjében azokról az alapelveikről szólt* amelyek megkülönböztetik pártju­kat a többi politikai erőtől, de is­mertette azokat a közös vonásokat is, amelyek összekötik őket néhány liberális, szociálliberális eszmét hirdető szervezettel. A párt, a politikai centrum bal­oldalára, néppártként helyezi el önmagát. Megkülönböztetett kap­csolat fűzi a szakszervezetekhez, de ezek jelenleg működő ágazati érdekképviseleti szerveit nem te­kinti progresszív irányzatnak. Dr. Petrasovics Anna becslése szerint mintegy 20-30 százalékuk képes az átalakulásra, a dolgozók érdekeit szolgáló valós szakszervezeti fel­adatok ellátására. Az előadó ezzel párhuzamosan kiemelte az állam Hogyan teltek Ceausescu utolsó nap­jai? — erre keresett választ az MTI bukaresti tudósítója. Kapcsolatot létesí­tett egy olyan hiteles szemtanúval, aki a pártközpont épületében dolgozott az „utolsó napig”. Nevét nem közöljük, hi­szen a terroristák véres akcióitól, bosz- szújától még tartani lehet. A szemtanú elmondta: december 17- ép, vasárnap délután négy órára telebe- szélgetésre hívta össze a rendszer orszá­gos vezérkarát. Az ilyen telebeszélgctés úgy zajlott le, hogy évekkel ezelőtt min­den megyei pártbizottsággal különvona- lakat építettek ki. A főközpont az RKP KB székháza volt, Ceausescu külön irá­nyító kabinetjében. Ebbe a „körkapcso­lásba” besorolták a Securitatét, a had­sereget, a belügyminisztériumot, a milí­ciát is, azok szűk vezetőivel. Ceausescu az ilyen telebeszélgetések (telefonon tör­ténő oda-vissza rendszerű kiépített lánc) időpontját mindig önkényesen és saját elgondolása alapján döntötte el. Decem­ber 17-én azért hívta egybe az ország vezérkarát, hogy közölje mindegyikő­jükkel: a hadsereg Milea vezetésével ha­bozott és késlekedett, ezért alakult ki a jelenlegi helyzet. A fő téma a Temesvá­ron kialakult bonyolult állapot volt, ahol már kaszabolták a tüntetőket. Ceauses­cu ekkor, a fegyveres erők főparancsno­kaként közölte az ország illetékes vezér­karával, hogy tüzet rendel el mindenütt, ahol csak a legcsekélyebb megmozdulás történik. Lőni, lőni, lőni kell — mondta, és hozzáfűzte: mindenkit, aki rendszer- ellenesen viselkedik, tartóztassátok le! A pártközpontban erről a telebeszél- getésről még készült jegyzőkönyv — a szemtanú ezeket olvasta —, s másnap, hétfőn a diktátor elrepült Iránba. Hét­főn és kedden, valamint szerda délelőtt Elena Ceausescu irányította az ország és a párt ügyeit. Mindenben átvette a hatalmat. Emil Bobu, a „második em­ber” akkor Temesváron tartózkodott és rejtekhelyről „vezérelte” a mészárláso­kat, a rettenetes akciókat. Elena és Ni- colae Ceausescu között — Bukarest és Teherán között — „forró drótot” kellett kiépíteni és a feleség állandóan tájékoz­tatta férjét a fejleményekről. Szerdán délután három óra tájban érkezett vissza a kondukátor az iráni látogatásról, s azonnal munkába kezdett: kiadta az utasítást „íródeákjainak”, Constantin Mileának, Eugen Florcscunak és Ghe- orghe Sprinteroiunak, hogy egy órán be­lül írjanak neki beszédet, amelyet 7 óra­kor elmond a televízióban. Kiadta az irányelveket és a stáb hozzákezdett a szózat elkészítéséhez az ismert demagóg szólamokkal. Ezt a beszédet is nagybe­tűs géppel írták, hogy szemüveg nélkül tudja olvasni a diktátor, mert erre na­gyon'kényes1 volt, 7'" A tv- és a rádióbeszéd elhangzott, $ nyomban utálta, még áz esti órákban,'a tv késői híradójában már jöttek is a dol­gozók „csatlakozásai”. Ceausescu uta­sítására az országban röpgyűléseket kellett szervezni, amelyeken beszédeit, irányelveit dicsérték és magasztalták. Ezen az estén Elena asszonnyal együtt tóparti villájába hajtatott, onnan adta ki az utasításokat, hogy csütörtökön dél­előttre szervezzenek a bukaresti nagy­üzemek dolgozóinak részvételével nagy­gyűlést, ahol majd ország—világ előtt demonstrálja: a nép mellette áll. A nagygyűlést meg is szervezték, csak­hogy akkor még senki sem tudta, hogy a felvonulókhoz diákok is csatlakoztak. Arra meg végképp nem gondolt senki, hogy két egyetemi hallgató kis átlátszó szatyorban két petárdát bab között be­csempészett a térre, ahol a nagygyűlést tartották, egyik a tér jobb, másikuk távolabb, a tér bal oldalán helyezke­dett el. Amikor a gyűlés megkezdődött, az előszónoklatot tartó üzemi küldöttek 'rendben elmondták a dicsérő és vádas­kodó szövegeket, majd következett Ceausescu beszéde. Rövid idő múlva a két petárda, amelyet a szemtanú a párt­központ egyik emeleti ablakából észlelt — nagy robbajjal megszakította a gyű­lés „menetrendjét”. Ekkor nők sikolya hangzott, majd a tömeg egy része eldob­ta Nicolae Ceausescu és Elena Ceauses­szociális biztonságot megteremtő elsődleges szerepét. „A nagycsalá­dosok, a nyugdíjasok támogatásá­ra kell, hogy anyagi alap legyen” — hangsúlyozta. Az előadáson szóbakerült a párt közelmúltbeli kongresszusa, ame­lyen kialakult a vezetés, a program és megszilárdult az egység. Húsz nappal később ismét tagjai lehet­tek a Szocialista Internacionálé- nak, a közelmúltban pedig Buda­pesten a Dohány utca 76. szám alatt székházhoz is jutottak. A párt külpolitikai elképzeléseiből egyet­len gondolatot ragadott ki mind­össze az elnökasszony. Nevezete­sen: a Szovjetunióhoz, illetve a ke­leti blokkhoz fűződő kapcsola­tunkról beszélt. A szociáldemok­raták szerint szükség van Magya­rország mielőbbi függetlenségére, semlegességére, de ez csak több lépcsőben, politikai úton képzelhe­cu képeit, a transzparenseket. Ezeken átgázolt és elment a térről. Ekkor meg­szakadt a televíziós közvetítés, de a biz­tonsági erők három perc alatt helyreállí­tották a rendet és folytatódott a gyűlés. Elena odasúgta a diktátornak: „Mondj nekik valamit, ígérj!” Ceausescu nem habozott — meséli a szemtanú. Azonnal fizetésjavításokat ígért arra hivatkozva, hogy ezt a határo­zatot a Politikai Végrehajtó Bizottság hozta. Szó sem volt erről, ilyen napi­rendje a PVB-üIéseknek nem volt — hiszen a szemtanú birtokában van a na­pirendeknek: az ígérgetés csak úgy vak­jából, a dolgozók „megnyugtatására” történt. Alighogy lepergették a nagy­gyűlést, az utca népe megbolydult és megkezdődött a tulajdonképpeni forra­dalmi megmozdulás. Ceusescut állandó­an tájékoztatták a helyzetről. Este 6 órára ismét összehívta a belső vezetést, utasításokat adott ki és élesen támadta Mileát a hadsereg szabotálása miatt. A megyék vezetőit is „készültségbe” he­lyeztette. Ebbe a „telebeszélgetésbe” Elena — a szemtanú szerint — mindig beleszólt, noszogatta Ceausescut: legyen határozottabb. A vészjósló hírekre, hogy Bukarest utcáin már nem biztonságos a közlekedés, nem is vállalkozott arra, hogy tóparti lakásába térjen. Közben tankok, páncélos járművek vették körül a pártközpontot. Ezen az estén nagyon későn feküdt le a pártközpontban kiépített lakosztályá­ban. Mire a szemtanú másnap, pénteken reggel bement az épületbe, az egyik Se- curitate-tiszt a fülébe súgta: „Milea nem él! Lelőtték!” Még nincs véglegesített kép arról, hogy Ceausescu vagy bizton­sági emberei végeztek vele, de a szemta­nú a pártközpontból szerzett akkori in­formációi szerint biztosra vehető: Milea honvédelmi miniszter nem lett öngyil­kos! A menekülés napján, délelőtt vészter­hes volt a helyzet a pártszékház környé­kén. A szemtanú úgy tudja: Ceausescu- nak „vészhelyzetre” volt egy alteregója. Amikor a tömeg betörte a pártház abla­kait és behatolt a pártfőtitkár folyosójá­ra, akkor ez az alterego fogadta őket, de amikor megkapta az első kődarabokat, egyszer csak az egyik ajtón át eltűnt. Közben Ceausescut a pártszékház és az államtanács épülete között kiépített föld alatti folyóson menekítették. Bár köröz­tek helikopterek a székház fölött, a szemtanú állítja: ő többször járt az épü­let tetején, de ott nem volt helikopterál­lomás, tehát nem szöktethették onnan légi úton. A gyakorlat az volt, hogy a pártközpont előtti téren szállt le a párt­főtitkári helikopter, de ilyen alkalmak­kor mindig biztosították a teret, a le­szállóhelyet. Most a menekülés a rejtett alagútrendszeren át történt, onnan tűnt el Nicolae Ceausescu, s akkor vették üldözőbe, amikor Dacia kocsival Arges megyében feltűnt. A szemtanú ezeket a menekülési részleteket már nem ismeri, mert ő sem volt beavatva a földalatti rejtekhelyekbe. Az elmondottak viszont tanúsítják, hogyan töltötte utolsó „munkanapjait” a vérengző diktátor, Scornicesti „Dra- kulája”. Oltványi Ottó Szolidaritás a román néppel (Folytatás az 1. oldalról) bek között emlékeztetett a Ceau- sescu-diktatúra szörnyűségeire, népét mégalázó kegyetlenségeire, majd kijelentette: mi, magyarok nem Erdélyt akarjuk, hanem az egységes,1 szabad Romániát! (A tö­megből: hangos egyetértés.) Brú- szel László ezután felkérte a gyűlés résztvevőit, hogy rövid, néma tisz­teletadással adózzanak a kegyetlen diktatúra áldozatainak emléke előtt. I ' Síri tísend a téren. Azután Brú- szel László átadta a szót a kezde­ményezőknek. Farkas Gábor azt javasolta, hogy a demonstráció résztvevői támogassák az MSZP- nek a Városi tanács elé terjesztendő javaslatát, miszerint Kecskemét fogadja testvérvárosává Marosvá­sárhelyt. Mint mondotta, a kecs­keméti iskolák, mezőgazdasági szervezetek és más intézmények nagyón sokat tudnának segíteni a marosvásárhelyieknek. Ezután Csert Józsefné szólt a kecskeméti­ekhez. Kérte, jelentkezzenek az MSZP kecskeméti irodájában mindazok, akik bé tudnának fo­gadni árván maradt romániai gye­rekeket iiéhány hétre vagy hónap­ra. I A gyűlés végén a résztvevők el­énekelték a magyar himnuszt, az- tán szinte tolongtak a kifüggesztett tábla előtt, melyen aláírásaikkal igazolták, hogy kérik a városi ta­nácstól Marosvásárhely testvérvá­rossá fogadását. Rapi Miklós Tegyék le a koronát a kiskirályok (Folytatás az 1. oldalról) Petrasovics Anna Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Thumbnails
Contents