Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-23 / 304. szám

JELENTÉSEK A ROMÁNIAI DRÁMÁRÓL Németh Miklós televíziós nyilatkozata Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken, a televízió híradójában nyilatkozott a romániai esemé­nyekkel kapcsolatban. „Honfitársaim! Sorsdöntő órákat élünk át. Napok óta visszafojtott lélegzettel és csodálattal figyelünk Románia népeire: egy­ben siratjuk is a Zsarnokság ártatlan áldozatait. Ma a véres kezű diktátor és bűnbandájának hatalma megdőlt. Ledőlt az utolsó bálvány. Ledöntötték! Még nem tudni pontosan, mi következik. De reményre ad okot, hogy Románia népei bátor fellépésükkel kivív­ták a kiáltás, az önálló útválasztás jogát. Romániában most felcsillant a szabadság, a demokrá­cia, a béke reménye. Annak reménye, hogy Románia népei ismét visszatérnek az európai hépek közösségébe. Nyomaszt még azonban bennünket a polgárháborús pusztítás, a népirtás látomása is. Félünk attól, hogy a tragédia folytatódik: ugyanakkor reménykedünk abban, hogy Románia népeinek a béke, a szabadság és a demokrácia jut osztályrészéül. Saját tapasztaltainkból is tudjuk: a demokratikus átmenetet csak józan megfontoltsággal, higgadtan, békés úton lehet és szabad megvalósítani. Több évtizedes nem­zeti méretű megnyomoríttatás, a közelmúlt napjainak kegyetlen megtorlásai miatt természetes, hogy most Ro­mániában sokan úgy érzik: indulataik jogosak. Pedig ez a bosszúállás végeláthatatlan láncolatát is elindíthatja, megújulást soha nem eredményezhet. A magyar nép és kormánya nevében ünnepélyesen kije­lentem: készen állunk a magyar—román kapcsolatok ren­dezésére, a béke, a megértés, az együttműködés alapján. A tisztelet és a megbecsülés viszonyait akarjuk kiala­kítani szabad népeink között. Olyan hagyományok és előzmények alapján, amelyek román oldalról Petru Gro­za emberi tisztessége, európaisága, humanizmusa jelent minden magyar ember számára. A történelem sötét oldalán álló erők nemegyszer sike­resen állították szembe egymással a magyart és a románt. A temetetlen áldozatok tanúsítják, hogy a terror váloga­tás nélkül pusztította el a fejét felemelő románt, magyart, németet vagy bármilyen más nemzetiségűt. Kívánjuk Románia népeinek — köztük magyar testvé­reinknek —, hogy legyen vége a vérontásnak, teremtődje­nek meg a békés feltételek az önkényuralom megdöntésé­hez, a demokratikus fejlődés megindításához. Ezekben a pillanatokban a magyar nép és kormánya nem pusztán szolidaritását fejezi ki, hanem segítő kezet is nyújt. Kor­mányom nevében kijelentem: minden rendelkezésünkre álló segítséget megadunk a szenvedések enyhítéséhez, a sebesültek mielőbbi orvosi ellátásához. Ebben a történelmi órában a szomszédos magyar nép nevében köszöntőm a szabadságszerető román népet, Románia magyar, német, szerbhorvát és más nemzetisé­gű állampolgárait. Annyi félreértés és félrevezetés után végre szót kell értenünk egymással. Jussunk túl kapcsolataink legtragi­kusabb elemein; jussunk túl a népeinket egyformán sújtó régi közös átkon: Európának ezen a részén a latin, a germán, a szláv kultúra metszéspontján nem lehet, hogy ne értsen szót egymással, hog ne találja meg a közös nyelvet két olyan nép, mint a román és a magyar, melyek­nek nyelvük, kultúrájuk ugyan sokban különbözik egy­mástól, sorsuk azonban egy. Nem szalaszthatjuk el a történelmi lehetőséget!” (MTI) Horn Gyula sajtótájékoztatója Horn Gyula külügyminiszter pénteken a délutáni órákban nemzetközi sajtóérte­kezletet tartott a Külügyminisztériumban. Konferenciáján értékelte a legfrissebb romániai fejleményeket, illetve az ezekkel kapcsolatos magyar álláspontot. (Folytatás az 1. oldalról) Egységes, demokratikus Romániát akarunk. Ki akarjuk venni részünket az új, demokratikus intézmények meg­teremtéséből, új alapokra akaijuk he­lyezni a román—magyar egységet és ) barátságot. Véget kívánunk vetni a ha­mis, félrevezető jelszavaknak, azt kí­vánjuk, hogy ezutáni egységünk a jog­ra, a demokráciára, a teljes egyenjogú­ságra épüljön. Most nyugalomra, józanságra van . szükségünk, hogy az ország új vezető­sége elé terjeszthessük követeléseinket a romániai magyarság szabadságát, de­mokratikusjogait, egyenjogúságát ille­tően. Bízzunk benne, hogy a román nép, az ország új vezetősége megérti és támogatja igényeinket arra nézve, hogy visszanyerjük ősi iskoláinkat, újrate­remthessük, megerősíthessük kulturá­lis intézményeinket, és a román néppel egyenlő tényezőként, testvéri egység­ben munkálkodhassunk az ország gaz­dasági, társadalmi és politikai életének talpraállításáért, alakításáért. Tisztelettel hajiunk meg és hódolunk azoknak a temesvári, bukaresti, ko­lozsvári, aradi,' marosvásárhelyi és va­lamennyi romániai magyar honfitársa­inknak és elsősorban azoknak a fiata­loknak az emléke előtt, akik életüket adták szabadságunkért. Véráldozatuk nem volt hiábavaló, erősítse tiszta test­vériségünket, amiben hazug és hamis hangot ezután soha nem engedünk meg. Felhívással fordulunk minden város, falu, munkahely, iskola és intézmény közösségéhez, hogy jelöljék ki az őket becsületesen képviselő munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, fiatalo­kat, hogy együtt teremthessük meg, hozhassuk létre a romániai magyarság demokratikusan megválasztott új tes­tületét. Legyünk egységesek, legyünk hűek hazánkhoz, bízzunk nemzeti tör­ténelmünk és kultúránk hagyományai­ban és új értékeiben. Higgyünk abban, hogy közösen új távlatokat nyithatunk annyi megpróbáltatáson átment nem­zeti közösségünknek. Fogjunk össze, legyünk fegyelmezettek, legyünk mél­tók most virradó új, demokratikus éle­tünkhöz. Győzni fogunk! A felhívást a bukaresti Magyar De­mokrata Tanács elnöke, Domokos Gé­za írta alá. Este: kiújult harcok A román televízió pénteken este kö­zölte, hogy a bukaresti Palota téren, ahol a Nemzeti Megmentés Tanácsát támogató szolidaritási nagygyűlést tar­tottak, a régi rezsim bűnöző elemei tü­zet nyitottak a tüntetőkre. Ezzel egy­idejűleg összecsapások vannak az RKP Központi Bizottságának épületében is az épületet védő katonaság és a bizton­sági erők maradványai között. Össze­csapások folynak a bukaresti rádió és a szépművészeti múzeum környékén is. Bukarest lakossága, a hírügynökségi jelentés szerint, bátorságot és nyugal- nat tanúsít, s nem távozik a Palota őrről. Este drámai fordulat következett be Bukarestben: a városközpontban több cözépület ég, utcai harcok vannak, •zörnyű drámai órákat él át a főváros. \ katonai erők ellentámadást indítói­ak, tele van a város tűzcsóvákkal, nindenfelől fegyverek ropogása hallat­szik. Előzőleg Bukarestben megalakult a Romániai Demokrácia Nemzeti Bi­zottsága, amelynek fő célkitűzése, hogy űőkészítse az átmenetet a demokrati- cus életre. Az Agerpres által kiadott közlemény rejelenti: a miniszterelnök és az egész cormány lemondott. A Romániai De- nokrácia Nemzeti Bizottságának tag- ai azok a katonai parancsnokok, akik jűntelenek maradták a Ceausescu- liktatúra idején, továbbá a régi rend­szer megdöntéséértfolytatott harc élére állt diákok, értelmiségiek. Az új szervezet megalakítása után ájékoztatást adott a testület tevékeny­égéről a felkelőknek. A nép vette át a hatalmat Aradon Még nincsenek lefegyverezve a Secu- ritate emberei, ezért óvatosnak kell len­ni. Köszönjük a segítséget a magyarok­nak, azért harcolunk, hogy ne legyen különbség a népek között. Nem, nem soha, nem tartunk a visszarendeződés­től — mondta Valentin Voltila, a ro­mán felkelés aradi vezetője, pénteken délután, a városháza erkélyéről a téren összegyűlt 20 ezres tömegnek. A nagylaki határátkelőhely sorom­pója déli 1 óra 20 perckor emelkedett a magasba és megindulhatott a forga­lom. Az MTI tudósítója az elsők kö­zött érkezett Aradra, ahol boldog, él­jenző tömeget látott. A városháza előt­ti téren 48 órája tüntet a tömeg és dél­után azt is bejelentették, hogy a kato­naság után a rendőrség és a Securitate embereinek egy része is átállt a felke­lőkhöz. Nyugalomra, a provokációk­tól való tartózkodásra szólítanak fel mindenkit. Esti harcok a fővárosban A bukaresti rádió folyamatosan jelentése­ket ad a főváros központjában levő épülete körüli harcokról — jelentette pénteken este a Tanjug. A rádió szerint a helyzet válságos. Bukarestben a Nemzeti Megmentés Bizott­sága a televízióban közleményben szólította fel a lakosságot, hogy hagyja el az RKP KB előtti teret, hogy a nemzetvédelmi (katonai) erők minden akadály nélkül megsemmisíthes­sék az ellenálló belbiztonsági (karhatalmi) erőket. A TASZSZ beszámolója szerint a városban több mint két órán keresztül súlyos összecsa­pások zajlottak. Az eget reflektorok pásztáz­ták, erőteljes robbanások hallatszottak. A televízióban elmondták, hogy több helyütt felrobbantak a gázvezetékek. A Nemzeti Megmentés Bizottságának egy tagja azt kö­zölte, hogy a különleges osztagok emberei civil ruhába öltözve titkos alagutakon keresz­tül jutottak be az RKP épületébe, amelyet jól ismernek belülről. Céljuk az volt, hogy meg­semmisítsék a bizottság tagjait. A televízióban egy bemondó közleményt ol­vasott fel, amelyben közölték: a külföldieknek engedélyezték a beutazást Romániába. A Ceausescu házaspár sorsáról továbbra is I ellentmondó híreket tesznek közzé. Míg a te­levízióban a Nemzeti Megmentés Bizottságá­nak szóvivője Ceausescuék külföldre szökésé­ről számolt be, nem sokkal később a bukaresti rádió azt jelentette, hogy elfogták a diktátort és feleségét. (Lapzártakor a helyzet áttekint­hetetlen volt, ám az bizonyosnak tűnt, hogy a diktatúrát megdöntötték.) A román fordulat üdvözlése A Romániában viharos gyorsaság­gal bekövetkezett fordulat hírére több párt, egyházi, társadalmi szervezet jut­tatta el az MTI-hez a kedvező változá­sokat üdvözlő állásfoglalását, közle­ményét. A magyar demokratikus ellenzék pártjai és mozgalmai nevében a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt, valamint a Szabad Demokraták Szö­vetsége köszöntötte Románia népeinek győztes forradalmát. Üdvözletükben leszögezik: a mai nap végtelen távlato­kat nyitott a bolsevista diktatúráktól megszabadult nemzetek előtt, hiszen ledőlt az utolsó korlát, amely útjába állt Európa egységének. A magyar de­mokraták bizonyosak abban, hogy új szakasz kezdődik a román és a magyar nemzet történetében. A Fidesz országos választmánya nyílt levelet intézett Románia népeihez, amelyben közlik, hogy küldöttséget in­dítanak Erdélybe, Tőkés László és édesapja, Tőkés István felkutatására. December 24-én éjfélkor, Budapesten ökumenikus hálaadó és gyász istentisz­teletet rendeznek, s szeretnék, hogy ezen Tőkés László és édesapja tartsák meg a szolgálatot. Egyben felhívással fordulnak Magyarország lakóihoz, hogy azonnali pénzadománnyal segít­sék a romániai nyomor enyhítését. A Magyar Izraeliták Országos Képvi­selete, valamint a Rabbikar közleménye leszögezi: „Mi, a Holocaust túlélői, a poklot megjárt nemzedék leszármazot­tai siratjuk a temesváriakat, aradiakat, magyarokat és románokat, a gyilkolás­ra kényszerítetteket és meggyilkoltakat, mert közös áldozatai egy alattomos, ci­nikus, embertelen hatalomnak.” Az elmúlt órákban Romániából ér­kező hírek mindnyájunkat avval a re­ménységgel töltenek el, hogy ennek az országnak népei számára is megnyílt a szabad és igazságos élet útja. Ezek az események igazolták, hogy nem voltak hiábavalóak a múlt szenvedései, főleg az utóbbi véres napok életáldozatai — fogalmazták meg a Magyar Katóid kus Püspöki Kar és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közös felhívásában. Arra szólították fel papjaikat és híveiket, hogy saját egyhá­zuk rendje szerint imádkozzanak a so­kat szenvedett testvéreikért és azért, hogy Isten adja meg a békés fejlődés ajándékát és az emberi jogok érvénye­sülését Románia egész népének az ott élő magyar és más nemzetiségű testvé­reinknek. A Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének tagjai is testvéri szolidaritá­sukat fejezték ki román kollégáikkal, azokkal, akik az elmúlt időszakban né­ha életük, szabadságuk kockáztatásá­val is megkísérelték felemelni szavukat az elnyomással szemben, és azokkal is, akik a diktatúra elnyomása alatt nem saját hibájukból kényszerültek őszinte véleményük elhallgatására. Kívánták valamennyiüknek, hogy mielőbb fel­virradjon Romániában is'a sajtósza­badság napja. A Gyermek-.és Serdülőkori Mozgal­mak budapesti székhelyű Nemzetközi Bizottsága (CIMEA) állásfoglalásában kifejezte gyászát valamennyi áldozatért és gyermekért. Az MSZMP üdvözli és támogatja a történelmi jelentőségű romániai válto­zásokat — mondotta nyilatkozatában Thürmer Gyula, a párt elnöke. Kinyil­vánítja szolidaritását a román néppel, az ott élő magyar és más nemzetiségek­kel, akik vállalták a küzdelmet Ceau­sescu embertelen, sztálinista diktatúrá­jának megdöntéséért, a humánus, de­mokratikus szocialista társadalom megteremtéséért. Az MSZMP tagsága örömmel üdvözli a romániai haladó erők győzelmét. Kifejezi meggyőződé­sét, hogy e változások elősegítik a két ország kapcsolatainak normalizálását. Az MSZMP vezetése felkéri a párt tag­jait: vegyenek részt a véradásban, és támogassák a Vöröskereszt segítő ak­cióit. A Szakszervezetek Országos Taná­csába tömörült több mint 4 millió ma­gyar szervezett dolgozó képviseletében közzétett nyilatkozatban biztosították Románia népét, a Nemzeti Megmentés Frontját, hogy támogatják mind ez ide­ig jogfosztott szaktársaikat. Kívánták, hogy most már véráldozatok nélkül szerezhessenek érvényt a közakaratnak és védjék meg forradalmukat, szabad­ságukat. Maguk mögött érezhetik a magyar dolgozók, a világ dolgozóinak szolidaritását — szögezik le a doku­mentumban. A külügyminiszter elmondta, hogy a magyar megítélés szerint valódi népfel­kelés és forradalom zajlik Romániában a diktatúra ellen. Ceausescu gyakorla­tilag már csütörtökön politikailag meg­bukott, s hatalma megmentése érdeké­ben próbálkozott az erőszakos mód­szerek alkalmazásával. A romániai ese­mények új fejleménye — erre egyéb­ként a magyar külügyek irányítója már tegnap is felhívta a sajtó figyelmét —, hogy Temesváron és környékén, vala­mint más romániai városokban a had­sereg több helyütt szembefordult a biz­tonsági erőkkel. A fordulatot hozott bukaresti eseményekben, a nép meg­mozdulása mellett, meghatározó szere­pe volt annak, hogy a hadsereg a felke­lők oldalára állt. Ami a mostani helyzetet illeti, Horn Gyula értékelése szerint ez rendkívül képlékeny. Most formálódik a nép­mozgalom vezérkara, amelyben, a jelek szerint, meghatározó szerep jutott Corneliu Manescunak, aki egyébként jól ismert a magyar közvélemény előtt is, azért is, mert a magyar társadalom is megmozdult az érdekében, amikor börtönbe akarták zárni. A magyar megítélés szerint ezekben a napokban történelmi lehetőség nyílik arra — amennyiben a forradalom vé­gigjárja útját —, hogy egymásra talál­jon a román és a magyar nép. A Temes­váron és környékén, illetve Erdély más városaiban zajló események is megerő­sítették, hogy egy nemzetet, egy nemze­tiséget nem lehet „leváltani”. A két or­szág népeinek egymásra találása már csak azért is fontos lenne, mert Romá­niában a magyarok, a délszlávok és a szászok együtt szenvedtek a románok­kal. Együtt is vállalták a küzdelmet, s a megtorlás is minden nemzet fiai közül szedett áldozatokat. A magyar megítélés szerint Tőkés László volt az események hőse, Doina Cornea pedig az események szimbólu­ma. Tőkés László a katalizátor szere­pét játszotta az eseményekben. Horn Gyula értékelése szerint, e két kiemel­kedő személyiség példája mellett, a ro­mániai események alakulására nagy hatással voltak a kelet-európai átala­kulási folyamatok, mindenekelőtt a szomszédos Magyarország példája. Jótékony hatása volt annak isj hogy a magyar kormány, a parlament, illetve a magyar diplomácia állásfoglalásai el­jutottak a romániai lakosság széles ré­tegeihez. A magyar diplomácia tevé­kenységét érintve Horn Gyula azt is elmondta: hazánk az események kezde­tétől fogva kapcsolatban volt több nyugati fővárossal, hogy létrehozza, il­letve megerősítse a romániai esemé­nyek kapcsán kialakult nemzetközi szolidaritást. Közölte azt is: csütörtök délután telefonon beszélt Genscherrel, ‘ az NSZK külügyminiszterével, s meg­állapodtak abban, hogy az NSZK tá­mogatja Magyarország és Ausztria kezdeményezését az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívására. Ez azért is különösen fontos — hangoztatta a ma­gyar diplomácia irányítója —* mert mindezek a hírek eljutottak Románia népeihez, s bizonyította számukra, hogy harcukban nem maradtak ma­gukra. Horn Gyula a magyar kormány és a Külügyminisztérium nevében kö­szönetét mondott mindazon magyar politikai pártoknak, szervezeteknek és mozgalmaknak, amelyek segítséget nyújtottak a nemzetközi szolidaritás megszervezésében. Bár a romániai helyzet képlékeny, az már most is látszik, hogy rendkívül ko­moly erőfeszítések történnék a helyzet stabilizálása érdekében. Magyarország ezt továbbra is nagy érdeklődéssel és rokonszenwel követi nyomon, s hatá­rozottan kifejezi: hazánk Románia va­lódi demokratikus átalakulásában ér­dekelt. Horn Gyula hangsúlyozta: Ma­gyarország kész új alapokon, a jó szomszédság jegyében rendezni a Ro­mániához fűződő viszonyát; ez magá­ban foglalja a romániai magyarság jo­gaiba való visszaállításának kérdését is.- Ezzel kapcsolatban emlékeztette az új­ságírókat arra, hogy Romániában az elmúlt évtizedekben óriási rombolást hajtottak végre az élet minden terüle­tén, különösen a szellemi, tudati szférá­ban. Ceausescu a nacionalizmust tette meg politikájának alapjául, amitől minden román ember, de különösen a nemzetiségek, mindenekelőtt a ma-’ gyarság szenvedett. A kormány felelős­séget vállal a romániai magyarság sor­sáért, ezt nem rendelheti alá semmilyen más érdeknek. Nyilatkozatát zárva, Horn Gyula végezetül két gyakorlati kérdést érin­tett. Közölte, hogy a magyar—román határon nincsen lényeges változás, ed­dig csak néhány, nyugati rendszámú gépkpesi tudott bejutni Romániába. Mindazonáltal a külügyminiszter re­ményét fejezte ki, hogy a Magyarorszá­gon tartózkodó romániai menekültek­nek rövidesen lehetőségük lesz vissza­térni hazájukba, ha így döntenek. Ma­gyar részről semmiféle adminisztratív akadályt nem támasztanak a visszaté­rés elé. A másik gyakorlati tudnivaló, hogy a Minisztertanács úgy határozott: azonnali segítséget nyújt állami vona­lon a Romániában megsérült emberek orvosi ellátásához. A magyar egész­ségügyi szolgálat felkészült arra, hogy a Vöröskereszt közvetítésével minden lehetséges támogatást — beleértve a vérkészítmények, egészségügyi felsze­relések, s ha kell, akár szakemberek helyszínre küldését is — megadjon Ro­mánia számára. A külügyminiszter kéri mindazokat, akik felajánlásokat tettek, hogy egyenesen a Vöröskereszthez for­duljanak. Az újságírók érdeklődtek a Románi­ában folyó harcok méreteiről, alakulá­sáról. Horn Gyula ismételten hangsú­lyozta, hogy információik szerint a hadsereg átállt a felkelők oldalára, azonban a mintegy 70 ezer fős bizton­sági erők az ország több pontján meg­próbálkoznak az ellenállással. Mivel ezek a biztonsági alakulatok gyakorla­tilag országszerte jelen vannak, kisebb- nagyobb összecsapásokra, fegyveres provokációkra mindenütt számítani le­het. Közölte azt is, hogy a magyar kor­mány egyelőre nem alakított ki kapcso­latokat a felkelők vezetőivel. Ennek kapcsán a külügyminiszter mindenkit türelemre intett, mint mondta: kívülről semmiféleképpen nem szabad siettetni az eseményeket, nem szabad nyomást gyakorolni azokra, akik a forradalmat végrehajtották. A román népnek ma­gának kell végigvinnie a fordulatot. Egyébként is, most az lenne a legfonto­sabb a felkelők számára, hogy külön­böző csoportjaik egymással lépjenek kapcsolatba. Azonban, ha a feltételek megérnek rá, Magyarország is kész fel­venni a kapcsolatot a román forradal­márokkal. Horn Gyula méltatta azok­nak a tábornokoknak a szerepét, akik a nép oldalára álltak. A magyar külügyminiszter sem tu­dott bővebb tájékoztatást adni a Ceau­sescu család sorsáról, mint mondta, ez­zel kapcsolatban egymásnak ellent­mondó hírek érkeznek. Az újságírók érdeklődtek arról is, van-e valamifajta koordináció a Szov­jetunió és Magyarország, illetve más érintett állam között. Horn Gyula vá­lasza: jelenleg nem terveznek semmiféle koordinációt. (MTI) ROMÁNIÁI KRÓNIKA 196S. — Meghal Gheorghe Gheorghiu-Dej sztálinista román vezető; helyébe Nicolae Ceausescu kerül. 1968. — Ceausescu megtagadja, hogy csapatokat küldjön Csehszlovákiába az „inter­nacionalista segítségnyújtás” keretében. Ettől kezdve a román vezető a Nyugat kedven­ce; 1969-ben meglátogatja őt Richard Nixon, 1975-ben pedig Gerard Ford amerikai elnök. 1977. — A román hadsereg szétveri 30 ezer bányász sztrájkját, a munkabeszüntetés vezetőit letartóztatják. 1982. — Nagyszabású tisztogatás a kormányban és a pártban; a Ceausescu család tagjai „benépesítik” az ország vezető testületéit. 1987. november — A román hatóságok Brassóban szétverik tízezer ember reformo­kat követelő tüntetését; a megmozdulás vezetőit letartóztatják, illetve eltüntetik. 1989. november 24. -— Az RKP újra megválasztja Ceausescut. December 2. — Ceausescu szokatlanul keményen bírálja pártját, és az ellátás javítá­sára élelmiszer-ipari korszerűsítési programot szorgalmaz. December 15. — A román hatóságok Temesváron megpróbálják eltávolítani Tőkés László lelkészt és családját a templomból, ahová azért menekült, mert november 2-án álarcos támadók törtek rá és állapotos feleségére. Több száz magyar körülveszi a templomot. December 17. — Több ezer ember, köztük sok román, csatlakozik a templomot védelmező tömeghez. A biztonsági alakulatok erőszakkal elhurcolják a lelkészt, védel­mezői közül sokakat megölnek vagy megsebesítenek. December 18. — Románia lezárja jugoszláviai határát. Temesvár utcáin harckocsik jelennek meg. Ceausescu Iránba utazik hivatalos látogatásra — felesége, Elena nélkül. December 19. — Lövöldözésekről, gyújtogatásokról érkeznek hírek Románia nyuga­ti részéről: szemtanúk szerint legalább 400 halottja van a Ceausescu elleni tüntetések vérbe fojtásának. A TASZSZ jelentése szerint Bukarestben automata fegyverekkel felszerelt katonák járőrőznek. December 20.— Temesváron 10 ezren tüntetnek Ceausescu ellen. A megmozdulások átterjednek más városokra is. A román kormány riadókészültséget rendel el az egész országban. Szemtanúk és diplomaták már 2000 halálos áldozatról beszélnek. Ceausescu hazatér Iránból. December 21. f£- Ceau$escu-ellenes tüntetéssé alakul át az a bukaresti nagygyűlés, amelyet a román vezető melletti demonstrációként szerveztek. Lövöldözésekről és halá­los áldozatokról érkeznek jelentések. December 22. — A román hadsereg csatlakozik a tüntetőkhöz. Ceausescu és felesége helikopteren elmenekül az elnöki palotából. KISKUNHALAS: 21-011 A kiskunhalasi ellenzéki szervezetek a különféle segélyeket, amelyeket fölajánlanak, a 21-011-es ha­lasi számon koordinálják. KECSKEMÉT: 28-029 A kecskeméti MDF-iroda (Katona József tér 8.) az ünnepek alatt információs ügyeletet tart. Tele­fonszámuk 28-029. 24-én, karácsonykor élelmiszer-rakományt szán­dékoznak küldeni Romániába. Kérik, hogy a segí­teni szándékozók 23-án adják át adományaikat: lehetőleg olyan — tartós — élelmiszert, amely ki­bírja a szállítást. GYÓGYSZERSEGÉLY A megyei gyógyszertári központ tegnap délután hozzákezdett egy, mintegy egymi)lió forint értékű, segélycsomag — antibiotikumok és egyéb szerek — összeállításához. Csomagolt gyógyszereket — egy mikrobusznyit — a kecskeméti megyei kórház is; A szállítmányt ma indítják útjára. MA: ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELET A kecskeméti református templomban ma este 6 órakor ökumenikus istentiszteletet tartanak a ro­mániai (mészárlások emlékére. SZAKSZERVEZETEK SEGÉLYEKET VAR­NAK Ma is folyamatosan várják az erdélyiek megsegí­tésére szánt élelmiszer-, gyógyszer- és ruhanemű­adományokat a szakszervezeti székházban (Kecs­kemét, Kisfaludy u. 6—8.) BAJA: HÚSSZÁLLÍTMÁNY Bajáról a Bácshús tegnap este 6 órakor 160 má­zsa sertéshúst és 40 mázsa húskészítményt indított útnak Romániába. MSZP-ÜGYELET: 22-545, .21-504 Az MSZP — amíg szükséges — ügyeletet tart Kecskeméten. Telefonszám: 22-545, 21-504. A re­formátus egyházzál közösen gyűjtött ruhanemű­ket, illetve a teaeladásból befolyt 35 ezer forintot már útnak indították Romániába. FUVARFELAJÁNLÁSOK Két óra után jelentkezett szerkesztőségünkben a Kecskeméten élő Szalóki Lajos magánfuvarozó, aki 10 tonnás pótkocsis IFA teherautóját ajánlotta fel bármilyen áru elszállítására, Romániába. Kecs­keméten a református egyházat kerestük meg: tud- nának-e valamilyen fuvart a felajánlónak biztosíta­ni. Ok a Budapesten lévő Ökumenikus Tanácsot ajánlották. Telefonunkkal szinte egy időben a ta­nácsnak a Baranya Megyei Gabonaforgalmi Válla­lat 100 mázsa lisztet ajánlott fel. Mivel a fuvar számára kedvezőbb volt, sikerült elintézniük, hogy a szegedi Tisza malomban szolgálják ki Szalóki Lajost. Időközben az Agrobank telefaxára a szál­lítmány diszpozíciója is megérkezett, így öt óra előtt elindulhatott a magánfuvarozó. Tervezett út­iránya: Temesvár. Visszaérkezése után beszámol majd szerkesztőségünknek útjáról. A délutáni órákban telefonközpontunkba egy­más után érkeztek a különféle felajánlások. A Szig- ma taxi személyautókkal gyógyszereket, teherau­tókkal pedig — ezt a hozzájuk érkezett felajánlók segítségével oldhatták meg — bármilyen áru elszál­lítására hajlandók voltak. Az üzemanyagköltséget a református egyház vállalta, később azonban a KIOSZ is jelentkezett: a magánfuvarozóknak fizeti a benzint. Az Aranyhomok taxi is felajánlotta, hogy teljesen díjmentesen vállalkozik segélyszállít­mányok Romániába juttatására. RÁDIÓS FELAJÁNLÁS A Magyar Rádióamatőr Szövetség felajánlotta: segélyszállító konvojokhoz rádiós kíséretet tudnak adni, igény esetén. Állandó ügyeletük telefonszá­ma: 1-314-352. Arra kérik a Romániába átjutó magyarokat, hogy ott próbáljanak román rádió­amatőröket keresni, mert itt tudják venni az ő üzeneteiket.

Next

/
Thumbnails
Contents