Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-22 / 303. szám

MÁRCIUSBAN SZABAD VÁLASZTÁSOK (Folytatás az 1. oldalról) E határozat után visszatértek a fo­gyasztási adóról és a fogyasztóiár­kiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgyalására; a vitában elhangzot­takra Békési László válaszolt. Az Országgyűlés 172 egyetértő, 28 ellenző szavazattal, 45 tartóz­kodás mellett elfogadta a törvény- javaslatot. Ezután megkezdődött a köz­ponti műszaki fejlesztési alapról szóló, 1988. évi XI. törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. A törvényjavaslat előter­jesztője Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj'Zemplén m., 12. vk.), a tudománypolitikai és mű­szaki fejlesztési bizottság előadója­ként mondott véleményt az előter­jesztésről. A vitában Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) kért szót. Ez­után a képviselők döntöttek arról, hogy a központi műszaki fejleszté­si alapból 1990-ben az országos tudományos kutatási alap rendel­tetési céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a felsőoktatási fejlesztési alap számára pedig 690 miihó fo­rintot kell átadni. Ezután a központi műszaki fej­lesztési alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosítását általánosság­ban is elfogadták, A postáról és a távközlésről szó­ló 1964. évi II. törvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslatot Der- zsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. A témakört az illetékes szakbi­zottság megtárgyalta, bizottsági előadót nem kívánt állítani. Az Or­szággyűlés vita nélkül, 230 egyetér­tő szavazattal a törvénymódosító javaslatot elfogadta. Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a nem­zetiségek országgyűlési képvisele­téről szóló törvény előkészítéséről. A vitában felszólalt Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.). A képviselők elfogadták a bel­ügyminiszter által írásban beter­jesztett beszámolót a november, 26-ai népszavazással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról, illetve_ a népszavazás eredményéről szóló országgyűlési határozattervezetet. A törvényhozás ezután vita nélkül elfogadta a Magyar Köztársaság címeréről elrendelt népszavazás visszavonására vonatkozó határo­zatot. Ugyancsak észrevétel nélkül fo­gadták el dr. Karácsony Sándor (Csongrád m., 6. vk.) önálló indít­ványát az egészségügyi törvény egy rendelkezésének módosításáról. Ezután Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) önálló indítványként ter­jesztette elő a gazdálkodó szerve­zetek és a gazdasági társaságok át­alakulásáról-szóló, 1989. évi XJII. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslatot. A vitában fel­szólalt: Eleki János (Békés m., 7. vk); Vörösné Csuka Mária (Komá­rom m., 9. vk.); Varga János (Tol­na m., 6. vk.); Csipkó Sán­dor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Bognár József (országos lista); Ki­rály Zoltán (Csongrád m., 5. vk.). A vitában elhangzottakat a na­pirendi pont előterjesztője, Biacs Péter összegezte. Ugyancsak ehhez a témakörhöz szólt hozzá Hütter Csaba mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. Ezután az Or­szággyűlés úgy határozott, hogy BiacS Péter indítványát kiadják az illetékes parlamenti bizottságok­nak, és az Országgyűlés januárban ismét napirendjére tűzi azt. A továbbiakban személyi javas­latokat tárgyalt az Országgyűlés. Megválasztotta az ügyrendi bi­zottság tisztségviselőit; elfogadta a honvédelmi vizsgálóbizottság fel­adatairól szóló határozati javasla­tot, s döntött a bizottság elnöké­nek személyéről s tagjairól is, majd határozott a Budapest—Bécs vi­lágkiállítást ellenőrző ideiglenes bizottság összetételéről. A képvi­selők elfogadták az ügyrendi bi­zottság előterjesztését a házszabály felülvizsgálatáról, majd az MSZP parlamenti frakciójának kezdemé­nyezésére megemlékeztek az Ideig­lenes Nemzetgyűlésről.. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter bejelentést tett a Minisz­tertanács összetételében bekövet­kezett változásról, ezután a képvi­selők döntöttek a társadalmi szer­vezetek költségvetési támogatásá­nak odaítélésével foglalkozó ad hoc bizottság összetételéről. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) az ellenzéki demokraták kép­viselőcsoportja nevében — infor­mációikra hivatkozva — tiltako­zott az ellen, hogy a.Belügyminisz­tériumban az ellenzék tevékenysé­gével, illetve a magyarországi hír­szerzéssel kapcsolatos dokumentu­mokat semmisítettek meg. Hor­váth István belügyminiszter erre reagálva visszautasította a váda­kat, majd Hámori Csaba (országos lista) ugyancsak reagált az ellenzé­ki demokraták képviselőcsoportjá­nak észrevételeire. Ezt követően dr Garbacz, Kata­lin (Fejér m., 9. vk.) indítványára a képviselők támogatásukról biz­tosították a Drogmentes Elét Ala­pítványt. Az ülésszak végén Németh Mik­lós kormányfő mondott köszöne­tét a képviselőháznak. Ezzel az Or­szággyűlés decemberi ülésszaka befejezte munkáját. (MTI) Mennyivel emelkednek a nyugdijak es a családi pótlék? Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta a külkeres­kedelmi áruforgalommal és a különleges természeti tényezők­kel kapcsolatos árkülönbözetek befizetési és igénylési rendjé­re vonatkozó előterjesztést. A kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően hatá­rozott a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások emeléséről. A Minisztertanács végül személyi kérdésekben döntött. Bajnok Zsolt megbízott kor­mányszóvivő elmondotta, hogy a Minisztertanács csütörtökön, a parlamenti ülésszak déli szüneté­ben mintegy egyórás ülést tartott. Ezen elköszöntek Ballai Lászlótól, a megszűnő Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság nyugállományba vonuló elnökétől. A kormány döntést hozott á nyugdíjasok és a gyermekes csalá­dok ellátásának január 1-jei emelé­séről. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondot­ta: a kormány döntése meghozata­lánál figyelembe vette az Ország- gyűlés társadalombiztosítási bi­zottságának határozatát. A kor­mány 24 milliárd forintot fordít a nyugdíjasok helyzetének javításá­ra. A nyugdíj-kiegészítéseket a Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság automatikusan folyósítja január­ban, egyelőre elkülönítetten a nyugdíjaktól. Februárban pedig már az eipelt összegű nyugdíjakat egyszerre kapják kézhez az érintet­tek. A nyugdíjak differenciált mó­don emelkednek január 1-jétől. Az emelés nagysága két tényezőtől függ: kinek mekkora a nyugdíja, illetve ki mikor vonult nyugállo­mányba. Ennek megfelelően a 6 ezer forint alatti nyugdíjakat 550 forinttal, a 6 és 10 ezer forint kö­zöttieket 400 forinttal, a 10 és 20 ezer forint közöttieket 300 forint­tal és a 20 ezer forint feletti nyugdí­jakat havi 200 forinttal emelik. Emellett, a nyugdíjazás éve szerint, függetlenül a nyugdíj összegétől, további differenciált emelésre ke­rül sor. Az 1975. július 1-je előtt nyugdíjba vonultak 500 forint, az 1975. július 1-je és az 1980. decem­ber 31-e között nyugdíjazottak 300 forint, az 1981. január 1-je és 1985. december 31-e között nyugdíjazot­tak 200 forint havi kiegészítő eme­lést kapnak. így az 1975. július 1-je előtt nyugállományba mentek esetében: ha nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 1050 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 900 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 800 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 700 forint az alap- és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1975. július 1. és 1980. de­cember 31. között nyugállomány­ba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 850 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 700 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 600 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 500 forint az alap- és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1981. január 1. és 1985. de­cember 31. között nyugdíjba men­tek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 750 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 000 forint között van: 600 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és ,20 ezer forint között van: 500 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 400 forint áz alap- és kiegészítő emelés együttes összege. Az 1986. január 1-je óta nyugál­lományba mentek esetében: ha a nyugdíjuk 6 ezer forint alatt van: 550 forint, ha a nyugdíjuk 6001 és 10 ezer forint között van: 400 forint, ha a nyugdíjuk 10 001 és 20 ezer forint között van: 300 forint, ha a nyugdíjuk 20 ezer forint fölött van: 200 forint az alap- és kiegészítő emelés együttes összege. Csehák Judit azt is elmondotta, hogy a házastársi pótlékot a saját jogú nyugellátásalap emelésével azonos összegben — 550 forinttal — egészíti ki. Ugyanilyen mértékű emelést kapnak házastársuk után azok a 6 ezer forintnál kisebb nyugdíjjal rendelkezők is, akik jö­vedelempótlékban részesülnek. A kormány intézkedése biztosít­ja, hogy a 70 éven felüli és az első és második csoportú rokkant­sági nyugdíjasok, valamint az 1986. január 1-je előtt megállapí­tott, saját jogú özvegyi, szülői nyugdíjban részesülők nyugdíja legalább elérje a számított létmini­mumot, a 4300 forintot. Egyidejű­leg, a kormány intézkedésé értel­mében, havi 550 forinttal növelik az 1989. december 31. utáni, új nyugdíj-megállapításoknál azt az összeghatárt, ami alatt házastársi pótlék és rendszeres szociális ellá­tás jár. A családi pótlék gyermeken­ként, egységesen havi 300 forinttal, a gyermekgondozási segélyhez já­ró jövedelempótlék pedig havi 550 forinttal emelkedik. A gyermek- gondozási díj legkisebb összege 4190 forint lesz. Az intézkedések eredményeként a családi pótlék összege átlagosan 16 százalékkal emelkedik a jövő esztendőben. A mostani intézkez- dések a nyugdíjak átlagosan 15 százalékos emelését eredményezik, ám várhatóan ennél a fogyasztói- árszint-növekedés nagyobb lesz, eléri á 20 százalékot. A kormány törekvése az, hogy biztosítsák az átlagos szintű nyugdíjak vásárlóér­tékének megőrzését, ezért jövőre a nyugdíjak emelésére további kor­mánydöntések várhatók. Csehák Judit elmondotta, hogy emelkedik az özvegyi nyugdíjban is részesülő nők havi jövedelme is. Eddig havi 4 ezer forintig folyósí­tották együtt a saját és az özvegyi jogon járó nyugdíjat. Most ezt az összeghatárt 6 ezer forintra emelik. PARLAMENTI JEGYZETEK Az MSZMP-nek még nem is volt Az MSZP — derült ki szerdán este — megszakította kapcsolatait a Román Kommunista Párttal.- Készül-e hasonló lépésre az MSZMP, föltéve, ha van egyáltalán valamiféle nexusa az RKP-val? — tettük a föl a kérdést Grósz Károly képviselőnek, az MSZMP KB tag­jának. — Mi még csak most építjük ki pártközi kapcsolatainkat, így az MSZMP számára ez a probléma nem is vetődött föl. Ha már e régi-új pártnál tartunk, szerettük volna megszerezni az MSZMP-frakcióba tömörült or­szággyűlési képviselők névsorát (ál­lítólag húszán vannak). Sajnos, nem jártunk sikerrel: ilyen lista a parlamentben tegnap nem volt föl­lelhető. így csak egy meg nem erősí­tett értesülést közölhetünk: a Bács- Kiskun megyei képviselők közül senki sem tagja az MSZMP-nek. Legalábbis eddig. Békési cifrázza Népszerűnek éppenséggel nem mondható Békési pénzügyminiszter (alighanem a következő kormá­nyok pénzügyminiszterei sem lesz­nek közkedveltek: az ő sorsuk már csak ez), ám tegnap a költségvetési vitában még neki is sikerült mo­solyt csalnia a képviselők arcára. Beszédébe ugyanis találó idézeteket szőtt. Churchill után szabadon azt mondotta: a parlament arra való, hogy pokollá tegye a kormány éle­tét. Washington amerikai elnöktől azt az idézetet választotta: nincs jó és nincs rossz költségvetés, hanem van elfogadott és van el nem foga­dott költségvetés. A jó az, amit el­fogadnak. Eszerint a Békesi-féle költségvetés sem akármilyen. Ha­nem: jó. A legnagyobb derültséget persze Luther nevezetes mondásá­nak fölelevenítésével keltette a mi­niszter: „itt állok, másként nem te­hetek, Isten segíts, ámen” — s leült, már-már közmondásos imapózban várva a szavazást. •': Nyert. S V'ele'együttálighanem'az ország is. ií>.ii_Gvt>or| T.'t'jln kp v** vooH Régi elvtársak A nyilvánosság a lapokból az MSZMP és az MSZP közötti civa- kodásról értesül. Tárgyalási feltéte­lek, komor hangon elmondott nyi­latkozatok, látszólag sok kérdésben kibékíthetetlen ellentét 1777- hinné az ember. Meg még azt is hihetné, hogy akkor a politikusok már szó­ba se nagyon állnak egymással. Soha ne higgyünk a látszatnak. Tegnap például Nyers Rezső és Grósz Károly — a költségvetési vi­ta alatt — szabályos kupaktanácsot tartott. Összehajoltak, egyetértőén bólogattak, sőt, valamin közösen derültek is. Miután fogalmunk sincs, mi volt a témájuk, megfigyelésünkhöz nem bátorkodunk semmiféle kommen­tárt fűzni. Bekötött Tudósítások Amilyen nagyszerű kezdeménye­zés volt, annyira természetesen halt ki (állítólag tetemes nyomdaszám­lát hagyva örökül) az Országgyűlési Tudósítások. Jött, látott, győzött — és megbukott. Tegnap azonban a képviselők zöld bársonnyal bevont asztalán is­mét feltűnt a patinás emlékezetű alkalmi lap: még egyszer (utoljá­ra???), kötetbe gyűjtve és akkurátu­sán bekötve az összes. Ennél szebb karácsonyi ajándékot a képviselők aligha kaphattak volna ... Igenek A morajból ítélve a képviselők igencsak húzódoztak a nyílt, név szerinti szavazástól. Aztán — talán épp emiatt— szinte egyöntetűen igennel szavaztak. De még milyen igennel! Rebegve, mormolva, elha­rapva, bekiabálva, bátortalankod- va elhangzott igenek szálltak a te­remben. Aztán Kállai Ferenc állt föl. — Igen -“J mondta (persze) ő is, ugyanazt mondta, amit a többiek, a parlament azonban elismeréssel nyugtázta az alakítást. A belenyugvó hangsúllyal, mégis bizonyos határozottsággal előadott igen ugyanis egyszerre volt egy kép­viselő válasza egy kérdésre és egy kitűnő színész kabinetalakítása. Aligha kell találgatni, melyik aratott sikert... A legrövidebb interjú A nemzetközi sajtó fokozott ér­deklődésével tünteti ki a parlamenti ülésszakot, a romániai események pedig még inkább Pestre vonzzák a riportereket. Van, aki persze itt él darab ideje, mint például a BBC Világszolgálatának budapesti tudó­sítója, Sallie Ecroyd. Rejtély, ho­gyan csjnálja, de tény, hogy min­denről tud. Többnyire tolmáccsal dolgozik, de erős a gyanúm, hogy magyarul is sokat ért. A politiku­sok, persze — mint sajtóértekezle­tek állandó részvevőjét —jól isme­rik, tudják, hogy korrekt tudósító, így aztán akkor is kap interjút, amikor mást elutasítanak. A legrö­videbb interjúját alighanem tegnap délelőtt készítette. Történt, hogy a költségvetés elfo­gadása után az addig szemlátomást ideges miniszterelnök kiment az ülésteremből elszívni egy cigarettát. Amikor ennek végeztével épp visz- szament volna, a BBC tudósítója könnyedén azt kérdezte tőle, amo­lyan társasági hangnemben: — Are you happy now? Most boldog? A válasz egy fáradt mosollyal együtt érkezett: — Yes. Kész. Ennyi. Állami Lada A legtöbb párt nyilvánosságra hozta tagságának létszámát, ám akadt olyan — azt hiszem, monda­ni sem kell, hogy „független” és „demokratikus” párt —, amelyik­nek a szóvivője elzárkózott min­denféle létszámadat közlésétől. (A rossz nyelvek szerint azért, mert a pártban csak ő meg a haverja van­nak, fölvették a többmilliós állaim, támogatást, és most úgy élnek, mint M^ci 1 Hevesén —7,, pzt,,, azo nbap tényként aligha merném kijelenteni, lehet ugyanis, hogy nem ketten van­nak a pártban.) Nem is ez az érde­kes, hanem az, hogy ez a párt a jelek szerint megkezdte az infra­struktúra kiépítését, rögtön egy új Lada megvásárlásával. AL rend­számú állami autón — szegény párt, sofőrre még nem telik, a szóvi­vő maga vezette —1 gördült a Parla­ment elé az érdemdús férfiú. Lehet, hogy e pártnak csak neve van, min­den lehetséges, ám egy dolog fix: autó már van. Mit mondott Banka. Márta? Ez a hét sem múlt el úgy -^3 nem is múlhatott volna —, hogy a Bács- kapocs meg ne próbálja kicsit pisz­kálni lapunkat, külön megtisztelte­tés, hogy személyesen a felelős szer­kesztő méltatta figyelemre parla­menti jegyzetemet: köszönet érte. Még akkor is, ha jelek szerint ezút­tal a felelős szerkesztőnek csak ked­ve volt — szokásának megfelelően — a csipkelődésre, oka nem. (Azt nem érti, miért nem tudták a képvi­selők az ülésteremben, hogy Danka Márta kecskeméti követ lemond, amikor ezt Danka Márta jó hónap­ja már előrebocsátotta a Bácska- pocsban.) Mármost elképzelhető, hogy mégsem mindenki olvassa a megyei hetilapot (nem kötelező ol­vasni), az is előfordulhat, hogy az Ötletet sem olvassák (a Bácskapocs előtt egy héttel ugyanis ott nyilat­kozott a képviselő), meg még talán az is meglehet, hogy a képviselők azt hitték: Danka Márta nekik köz­vetlenül is megindokolja elhatáro­zását, elbúcsúzik tőlük. Magneto­fonomon dr. Bak István, a megyei képviselőcsoport vezetője szó sze­rint ezt mondotta (s ez esetben az újságírónak nem azt kellett írnia, amit — bárhonnan — tud, sejt, hal­lott, olvasott, hanem amit a meg­kérdezett neki nyilatkozott): fogal­mam sincs, hogy miért mondott le, ■ nekem erről semmit sem mondott. Még csak annyit: szándékáról a Petőfi Népe is értesült — méghozzá személyesen tőle. Csak ezért nem kellett volna föltétlenül Bácskap- csot olvasni. Ettől függetlenül kívá­nok a jelenleginél is több olvasót a megyei hetilapnak—csakúgy, mint á Petőfi Népének. Ballai József # Csehák Judit egészség- ügyi miniszter gondter­helt. Csak nem a dohányo­sok (a kormányfő és a honvédelmi miniszter) egészségéért aggódik ? (Walter Péter fotói)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents