Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-22 / 303. szám
DÖBBENETES HÍREK ROMÁNIÁBÓL A diplomácia csak tényekkel számolhat Exkluzív interjú a külügyi államtitkárral A külügyminiszter nemzetközi sajtó- értekezlete után, amelyről az 1. oldalon tudósítunk, igyekeztünk bővebb információhoz jutni a diplomáciai műveletek háttéréről is. A Petőfi Népe kérdéseire Somogyi Ferenc külügyminisztéri- umi államtitkár válaszolt. — A meglehetősen zavaros helyzetben van hazánknak megbízható hírforrása?- Van, hiszen nagykövetségünk működik. A városok azonban le vannak zárva, a mozgási lehetőségek korlátozottak — így és ezért bizonyos információk közvetettek: szemtanúktól származnak. Tényeket ezekből is leszűrhetünk: tény, hogy voltak tüntetések, tény, hogy áldozatok is voltak, de minden többi csak következtetés, feltételezés, azaz nem tény. A diplomácia pedig csak a tényekkel számolhat ilyen esetekben. — Romániában e pillanatban is sok magyar tartózkodik: hivatalos kiküldetésben, családlátogatáson, turistaként. Közülük senki sem esett áldozatul a vérengzéseknek?- Nincs tudomásunk ilyesmiről. A hivatalos kiküldöttek rendben vannak, végzik munkájukat. Az ő körükben nem volt áldozata ezeknek az eseményeknek. — Említette, hogy korlátozottak a mozgási lehetőségek. Temesváron azonban Jugoszláviának működik konzulátusa. Nincs lehetőség ilyen helyzetben kölcsönös információcserére? — Az európai országokkal — és nem csak európaiakkal — állandó kontaktusban vagyunk, információinkat kicseréljük, aminek a jelentőségét külön növeli, hogy meglehetősen gyéren csordogálnak a híreié. Ez természetesen Jugoszláviára is'Vonatkozik, ám egyelőre nincs olyan elképzelés, hogy konkrétan a temesvári konzulátust bármire is megkérnénk. De a megoldás nem teljesen kizárt. — Ha igazak a különféle rádióállomásokon hajnal óta sugárzott hírek, hogy tudniillik a Magyarországgal határos területen rendkívüli állapotot vezettek be és a hadsereget, illetve a biztonsági erőket riadókészültségbe helyezték, akkor ezt minek lehet nevezni? Volt már olyan időszak, amikor ezt barátságtalan cselekedetnek tartották. — A kérdést ön is úgy kezdte: ha igaiák á hírek! Az jlletekes'rfiagyar szervek — elsősorban a néphadsereg — figyelemmel kísérik a fejleményeket, és annyit tudok mondani, hogy a mindenkor szükséges intézkedéseket megteszik. Ugyanakkor indokolatlan lépésektől mindenképpen szeretnénk tartózkodni. Az indulat soha nem jó tanácsadó. Annyi azonban egészen biztos, hogy nem kerüli el semmiféle lépés a? illetékesek figyelmét. Ami szükséges, azt, ígérhetem, megtesszük. — Mit ért ön „Szükséges intézkedések megtétele” alatt? Konkrétan, gyakorlatban, magyar nyelven mit jelenthet ez? — Csak azt jelenti, hogy a szükséges intézkedéseket tesszük meg. Bármit is mondanék, azt sugallná, hogy történik valami, ennek természetes következményeként esetleges ellenlépésekre készülünk — ez azután pánikpszichózishoz vezethetne. Ezért inkább ismételten utalnék arra, hogy nem minden értesü• Horn Gyula és Somogyi Ferenc lés százszázalékos. Mindenesetre abban mindenki egészen biztos lehet, hogy azok, akiknek ez a dolga, komolyan és becsülettel foglalkoznak a kérdéssel, átérezve felelősségüket. — Magyarország és Románia, a Varsói Szerződés tagjaként — elvileg — szorosan együttműködő országok. Olyan kötelezettséget vállaltak-e, hogy esetleges mozgósításról, készültségbe helyezésről értesítik egymást?- Vannak ilyen kötelezettségek, nem is csak a Varsói Szerződésen belül. A helsinki egyezményt aláíró országok vállalták, hogy bizonyos létszámú csa- patösszevonasokat még gyakorlatozás esetén is bejelentenek egymásnak, bizonyos esetekben kötelező megfigyelőket is hívni. Emellett — éppen a félreértések elkerülése végett — bizonyos szokások a kölcsönös tájékoztatásra kialakultnak mondhatók. Megfelelő formában, megfelelő szinteken léteznek ezek a kontaktusok. A csatornák adottak, ha bármi mondanivalója lenne az egyik félnek a másik számára, akkor azt alighanem mindenki meg is tenné. Ezenkívül—már csak a biztonság kedvéért is — nemcsak a másik fél információira hagyatkozik az illetékes magyar szerv, hanem igyekszik a más országok rendelkezésére álló információk alapján is, a lehetőségek hátárain belül, teljes képet kapni arról, ami történik. Ezek alapján lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy ez minket hogyan érint és hogyan keU rá fölkészülni. — A szükebb kabinet, melynek létezéséről csak nemrég értesült a közvélemény, éppen ilyen — mondjuk így — nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozik? Egyáltalán: kik a tagjai? — A Minisztertanács néhány tagja összeül rendszeresen — nem csak nemzetközi problémák esetén — és megvitat olyan kérdéseket, amelyek nem igénylik a kormány valamennyi tagjának a részvételét. Ez nem kifejezetten állandó összetételű grémium, de például a külügyminiszter gyakorlatilag minden kabinetülésen részt vesz. A téma jellegétől függően más tárcák vezetői is meghívást kapnak az ülésre. A romániai helyzet megvitatására egy speciális összetételű testület ült össze, ám kötelezp jellegű határozatokat nem hozott. Ballai József Istentisztelet és gyertyák az áldozatokért Megdöbbentő módon igazán aktuálissá vált az, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó Ige, amelyet Varga László lelkész tegnap este hirdetett a kecskeméti református templomban. Lukács evangéliuma első részének 74. verse ugyanis így szól: „megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgálunk az Úrnak __” A Kecskeméten élő erdélyi menekültek kezdeményezése kapcsán az esti istentisztelet alkalmával zsúfolásig telt a templom- épület. A diktatúrából szabadultak és a velük szolidárisak, a karácsonyra készülve — ha csak lélekben is —f ismét szeretteik körében, szülőföldjükön járhattak. Tőkés Lászlóra, a Romániában élőkre, holtakra, szenvedőkre emlékeztek az egybegyűltek. A lelkész szólt az emberi gyűlölködés különféle formáiról; arról, amely szembeállítja a magyart a magyarral, a magyart a románnal, a fehér embert a színes bőrűvel, a vallást a vallással. „A bennünk hordott gyűlölet bűnné válik —, mondta — bűnné, amely ártatlan emberek életét áldozza fel, diktatúrákat hoz létre.” Emlékeztetett azokra az áldozatokra, akiket térdre kényszerítettek a diktatúrák, akik szabadságot követelve most börtönökben sínylődnek, akik sebesülten, kórházi ágyakon, orvos, gyógyszer nélkül szenvednek csak azért, mert emberhez méltóan szeretnének élni. Az istentisztelet végén a Kossuth- szoborhoz vonult a gyülekezet. Itt csatlakoztak hozzájuk az MDF aktivistái. A magyar himnusz eléneklése után felcsendült a harangjáték: „Elindultam szép hazámbul...” A méltóságteljes demonstráció együtt énekelte ezt és a többi, Erdélyhez kapcsolódó dallamot is. A Kos- suth-szobor körül több száz gyertya, imbolygó fénye világított, emlékeztetve Tőkés Lászlóra, az Erdélyben élőkre, a magyar, román, szász szenvedőkre, a sebesültekre és a halottakra. Legvégül a Szózatot és a székely himnuszt énekelte el a gyülekezet. Még ezen az estén a Romániából menekülteknek karácsonyi ajándékcsomagot és fenyőfákat adtak át a Konzum Kereskedelmi Vállalat dolgozói. N. N. M. (Straszer András felvételei) Miért nem foglal állást Moszkva ? Nem volt hajlandó kommentárt fűzni a román eseményekhez, sem pedig a Szovjetunió nevében állást foglalni csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén Vagyim Perfiljev. A szovjet külügyi szóvivő ezt a hiteles információk hiányával magyarázta. Azt ismételte meg, hogy amennyiben a halálos áldozatokról érkező hírek igaznak bizonyulnak, a Szovjetunió mélységes sajnálkozásának ad hangot. Megjegyezte azonban, hogy Moszkva számára nem közömbös, miként alakul a romániai helyzet. Moszkvában csütörtök délután csaknem félszáz, ott tanuló, szocialista országokból — köztük Magyarországról — érkezett diák tartott tiltakozó megmozdulást a román nagykövetség épülete előtt. Egy petíciót is át akartak adni a képviseletnek, sikertelenül. A rendőrség az engedély nélkül szervezett megmozdulás résztvevőit távozásra szólította fel: a diákok eleget is tettek a felkérésnek. Moszkvai sajtóforrások szerint péntek délben már sokkal jelentősebb megmozdulás várható a román nagykövetség előtt, hiszen, a hírek szerint, népi küldöttek is részt vesznek a tiltakozó akcióban. A szovjet sajtó csütörtökön egyébként nagy teret szentelt a romániai eseményeknek, igaz, csak a környező szocialista országokból keltezett TASZSZ-tudósítások alapján igyekezett képet adni a helyzetről. Tegnap országszerte megkondultak a harangok 13 órakor. A megye legtöbb településéhez hasonlóan Kecskeméten is „megállt az élet”. A főtéren a gyalogosok egy percig némán, vigyázallásban tisztelegtek a román nép szabadságáért elesettek emléke előtt. A járművek kürtjei megszólaltak, s a házakra kitűzött fekete lobogókat kísértetiesen lobogtatta a „tavaszi” szél. A harangok hosszú percekig búcsúztatták az elesetteket. Romániában ebben a pillanatban 14 óra volt. Az élőknek... Add a neved, az arcod és a hangod! (Folytatás az 1. oldalról) Az esemény azzal kezdődött, hogy üzemek képviselői elítélték a „terrorista bandáknak” nevezett csoportok temesvári rendzavarását. A köztársasági palota és a pártközpont által határolt téren összegyűlt tömeg éltette a pártközpont erkélyén megjelent Nicolae Ceausescut. Amikor a párt és állam vezetője a mikrofon elé lépett és megkezdte beszédét, első mondatai után a televízió és a rádió megszakította az adást. Ceausescu beszédét ugyanis hangzavar, moraj zavarta meg. Ceausescu meg is állt beszédével, amelyet papírról olvasott, fején perzsa kucsmával. A néhány perces megszakítás után a televízió és a rádió visszakapcsolta a helyszínt, ekkor Ceausescu beszédében felhívta a dolgozókat a szocialista vívmányok megvédésére: az egybegyűltek nagy tapssal fogadták bejelentését, hogy januártól javítják a dolgozók bérét. A beszéd viszonylag rövid volt, s láthatóan gyorsan befejeződött a nagygyűlés. A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja, amely megzavarta Ceausescu beszédét, elvonult a helyszínről és az utcán kiáltotta: „Szabadságot”, „Temesvár”. A menet Ceausescu- képeket tépett össze és zászlókat égetett el. * Csütörtök délután a román hadsereg automata fegyverekkel tüzet nyitott a bukaresti utcákon tüntetőkre. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség helyszíni beszámolója szerint a katonák harckocsik támogatásával igyekeznek szétszórni a tömeget. A szovjet hírügynökség jelentése arról számolt be. hogy a hadsereg tüzet nyitott a tömegre. Az emberek pánikszerűen kerestek menedéket a kapualjakban. A Tanjug jugoszláv hírügynökség jelentése szerint a rendőrség — harckocsik támogatásával — több ezer embert, többségében diákot és tanulót, bekerített. A rendőrség a bekerített emberek tömegére tüzelni kezdett. Szemtanúk szerint sokakat megsebesítettek, és valószínűleg megöltek. Budapestről gyalogos menet indult a pokol kapujához, azzal a céllal, hogy mire a menet a nagylaki határátkelő- helyre érkezik, Románia szabaddá váljon és csak a történelemkönyvek lapjain létezhessen a zsarnokság utolsó erődje Európában. Reméljük, hogy nem gyászmenet lesz, hanem két szabad ország szabad népeinek testvéri találkozása. Tudjuk, hogy a szeretet ünnepe előtt állunk, de tudunk-e felhőtlenül ünnepelni szeretteink körében, amikor néhány kilométerre tőlünk vágóhídra hajtják a gyerekeket, anyákat,, apákat, öregeket és fiatalokat egyaránt? Mi úgy érezzük, hogy nem. Minden jó érzésű Bács-Kiskun megyei embert felhívunk, hogy adja nevét, arcképét és hangját a menethez. Lássa a világ közvéleménye, Románia harcoló népe a televízió nyilvánossága révén, hogy nincsenek egyedül. Csatlakozzanak autóval, gyalog, kerékpárral a menethez. Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Szegeden és Makón a Szabad Demokraták nagygyűlésein emeljük fel szavunkat a mészárlások ellen. A menet mindenkori tartózkodási helyéről információt az SZDSZ kecskeméti regionális irodán kérhet személyesen vagy telefonon. Cime: Kecskemét, Katona J. tér 8. fszt. 11 Telefon: 76/21-266 Szabad Demokraták Szövetsége Magyar gyógyszer és vér a romániai áldozatoknak A Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke nyilatkozatban foglalt állást az elmúlt napok véres romániai eseményeiről. Ördögh Szilveszter bejelentette: a bizottság 500 ezer forint értékű gyógyszer felajánlásával anyagi alap létrehozását kezdeményezi. A segélyt az első adandó alkalommal eljuttatják az áldozatok hozzátartozóihoz és a sebesültekhez. Az MSZB elnöke felhívással fordul minden hazai szervezethez és állampolgárhoz, hogy adományával támogassa ezt a kezdeményezést. Reményét fejezte ki, hogy a belső demokratikus erők és a nemzetközi közvélemény fellépése nyomán mielőbb megszűnnek azok a társadalmi és politikai okok, amelyek a véresen elnyomott tömegdemonstrációkhoz vezettek Romániában. * Tegnap Temesváron, 'a városi kórházból hajnalban elrabolta a gyógyszer- és vérkészletet a fegyveres karhatalom. A kórház mentőkocsiját felrobbantották. A sebészet 4 orvosat elhurcolták. É minősíthetetlenül barbár cselekedet a fegyveres események közben megsebesült személyek kötelező orvosi ellátásáról szóló genfi konvenciók, a Nemzetközi Vöröskereszt alapokmányának soha nem tapasztalt megcsúfolása. Gyógyszer, vérkészítmények, orvosok nélkül a véres terror még megmenthető áldozatainak élete is közvetlen veszélybe került, azoknak a betegeknek életével együtt, akik még csak részt sem vettek a polgárháborús eseményekben. Ezért kétszáz palack vért azonnal Temesvárra szállítanának Szombathelyről, ha a Nemzetközi Vöröskereszt biztosítja ehhez a szükséges feltételeket és garanciákat. A szombathelyi vértranszfúziós állomáson csütörtök estétől készenléti szolgálatot tartanak, ami azt jelenti, hogy a népfront és a Vörös- kereszt aktivistáinak segítségével 12 órán belül 200, 24 óra leforgása alatt pedig 1000 véradót tudnak mozgósítani azonnali véradásra. Mint dr. István Lajos professzor, a vértranszfúziós állomás vezető főorvosa elmondta, ö személyesen is hajlandó vért vinni Temesvárra, bármikor, az elkövetkező napokban. A most rendelkezésre álló 200 palack vér egyébként akkora mennyiség, amely 100 beteg egynapi vérátömlesztésére elegendő. A Vas megyei önkéntes véradók tehát csak arra várnak, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt megtegye a szükséges lépéseket. Fejlemények a román nagykövetség előtt okozott baleset ügyében A román nagykövetség előtt szerdán délelőtt okozott baleset ügyében végzett rendőrségi vizsgálat további fejleményeiről nyilatkozott csütörtökön az MTI munkatársának dr. Váry László rendőr alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészet baleset-helyszínelő és vizsgálati osztályának vezetője. Elmondotta, hogy, a tanúk egybehangzó állítása szerint, a balesetet okozó világoskék színű Dacia személygépkocsi — amelyben hárman ültek és egy bajuszos férfi vezette — nekihajtott a követség előtt élő láncot tartó és a kocsikijárót elálló tüntetőknek: rövid ideig tartó megállást követően, feltúráztatott motorral tört magának utat a sorban. Több személynek sikerült félreugrania, de egy román állampolgárságú férfi csak úgy tudta elkerülni a totális gázolást, hogy felugrott és a motorháztetőre esve megkapaszkodott a kocsitető bal oldali esőcsatornájában. A gyorsan balra forduló kocsiról azonban fékezéskor az úttestre esett, fejsérülése miatt rövid időre eszméletét vesztette, s közben a kocsi elhajtott. A sérültet, Seicarescu Dinu Jancut a mentők kórházba szállították, ahonnan az orvosi ellátás után elengedték. Az orvosi látlelet szerint nyolc napon belül gyógyuld, könnyű sérülést szenvedett. A baleset ügyében további rendőrségi intézkedésre került sor, amely diplomáciai utat vesz igénybe, ugyanis a Belügyminisztérium titkársága átiratban kérte a Külügyminisztériumot, hogy szólítsa fel a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségét: nyilatkozzon, hogy a kérdéses időpontban és a megnevezett Dacia személygépkocsiban kik tartózkodtak, ki ült a volánnál, s ezek a személyek diplomáciai mentességet élveznek-e. Amennyiben ilyen mentességgel nem rendelkeznek, megindítják a rendőrségi eljárást balesetokozás és közúti veszélyeztetés címén. A Külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint abban az esetben, ha a balesetet okozó kocsit diplomáciai mentességgel rendelkező személy vezette, akkor a nemzetközi jog szabályai szerint ellene semmiféle büntetőeljárást nem kezdhet a fogadó ország, még ki sem hallgathatja. Annyit tehet, hogy a Külügyminisztérium diplomáciai úton az érintett nagykövetség tudomására hozza az ügyet majd megküldi a rendőrségi jegyzőkönyvet a hivatalos vizsgálatokról és bizonyítékokról. Ennek alapján vizsgálja meg és mérlegeli az ügyet, a diplomatát küldő ország és saját törvényei szerint folytathat eljárást ellene. A szerdai konkrét ügyet egyébként már rövid szóbeli konzultáció során érintette a magyar külügyminiszter és Románia nagykövete.
