Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-22 / 303. szám

POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 303. szám Ára: 4,30 Ft 1989. december 22., péntek ______-_________________________,______■ • ■ ■»*--- -_________________________.......................................................................................................................................................... A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI. A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság közlése szerint a Budapesten megtartott 51. játékheti lottó­számhúzás nyerőszámai a következők: 12, 34, 46, 64, 82. Istentisztelet és gyertyák az áldozatokért 3. oldal TOVÁBB TERJED A TEMESVÁRI FELKELÉS Sortűz Bukarestben Döbbenetes hírek Romániából Ír i j ihagyta I 111 • Temesvár, Románia: Rendörök kerítik körbe az egyik szállodát december 18-án. A népi megmozdulások második napján, a Ceausescu-ellenes tüntetések miatt a pártfőtitkár és államfő két nappal később elnöki rendelettel rendkívüli állapotot vezetett be a megyében. (MTI—Telefotó) Az AFP francia hírügynökség, egy ölasz szemtanúra hivatkozva, azt jelen­tette, hogy Temesváron általános sztrájkot hirdettek, s csütörtök reggel több ezren vonultak a külvárosból a centrum felé, Ceausescu-ellenes jelsza­vakat kiabálva. A jugoszláv sajtó emel­lett szemtanúk alapján úgy tudja, hogy csütörtökre virradóra újabb kormány- ellenes tüntetések voltak a városban, a hatóságok pedig nyilvánosan kivégez­tették mindazokat a katonákat és rend­őröket, akik nem voltak hajlandók a tüntetők közé lőni. Bár a Romániából érkező hírek ellen­őrzésére továbbra sincs lehetőség, több — Temesvárról a verseci jugoszláv ha­tárállomásra érkező — nyugati állam­polgár egybehangzóan azt nyilatkozta a francia hírügynökségnek, hogy szerda dél óta a rendfenntartó erők immár nem avatkoznak be a tüntetők ellen. Egy Szí­riái diák szerint Ceausescu szerda esti beszéde után a fegyveresek és a tüntetők sok esetben barátkozni kezdtek egymás­sal, s az előbbiek fegyvereikkel átálltaké nép oldalára. Egy másik szemtanú sze­rint egyébként szerda dél óta Temesvá- rott jelentősen csökkentették a katonai jelenlétet, s á fegyvereseket jobbára csak a hivatalos épületek előtt látni. Bukarestben a csütörtök déli órákban nagygyűlést tartottak, amelyen helyi üzemek, vállalatok, intézmények dolgo­zóinak sok tízezres tömege vett részt. A megmozdulás résztvevőinek egy cso­portja megzavarta a nagygyűlést. (Folytatás 'a 3. oldalon) HA«? 11 kiKl 11- " ' ■ " - - •’' :• •• ■ Gyerekkoromtól vágytam Te­mesvárra. A világ egyik leg­szebb, legérdekesebb városaként élt tudatomban. Csodálható? A szüleim után számomra legkedvesebb apai nagyanyám mesélt élénk forgal­máról, a Béga-parthoz simuló álomszép parkokról, gyárairól és különösen az egyik élelmiszer- ipari üzemről. Egy dunántúli fő­művezető irányította új gépei fölszerelését, aki kosztra-kvár- télyra szomszédjukba szerző­dött. A nagyi számos évtized múltán is némileg pirulva tudat­ta kedves unokájával, hogy a né­met és magyar keverék Rába- parti ezermesternek és a bánáti műszakvezető cseh és magyar származású lányának találkozá­sa a meglátni és megszeretni ti­pikus esete volt. Az új gyár felavatása napján jegyezték el egymást. Apám édesanyja a temesvári gyár város helyett hamarosan a győri ipar­telepeken várta friss ebéddel déli harangszóra urát. Jól érezte magát a négy folyó károsában, de mind szomorúb­ban gondolt vissza gyermekkora tündérvilágába. Trianon, a gyermeknevelés, majd betegsége miatt egyre rit­kábban látogathatott haza. Az­zal vigasztalta magát, hogy majd ö mutatja meg nekem szü­lei családi házát, a régi Hunya­di-kastélyt, á több mint kétszáz éves kórházat, ha befejeződik a háború. A sors megkímélte oly gond­dal óvott, szépített otthona pusz­tulásának látványától, nem ivó­dott zsigereibe a robbanó bomba napokig kénes bűze. A halállal viaskodva is föl-fölemlegette szülővárosát. Pirulva vallom be: mindmáig nem jutottam el Temesvárra. Lemaradtam a temesvári szín­ház magyar tagozatának Bánk bán-bemutatójáról, egy félhiva­talos tapasztalatcseréről, pedig már nem csak családi kötődések miatt érdekelt a nagyváros. Azt szerettem volna megtudni, hogy 164 éves török megszállás után milyen helyi energiák lökték az európai városfejlődés élvonalá­ba. Milyen kapcsolat mutatható ki a bámulatos szellemi fejlődés és a korát szinte megelőző kom­munális gyarapodás között. A budapestivel egy időben, 1868-ban alakult meg Farkas Károlynak, az I. Internacionálé temesvári főmegbízottjának kezdeményezésére az Általános Munkásszövetség bánsági tago­zata. A régi Monarchiában az elsők főzött építettek városi vil­lanytelepet, és szinte egész Eu­rópában itt, Klapka György szü­lővárosában könnyítették elő­ször a közlekedést villamosok. A soknyelvű Temesvár mindig nyitott volt az új gondolatokra, a holnapra, minden tekintetben a haladás élvonalában haladt. Mikor tiszteleghetek egy-egy szál virággal dédszüleim sírjánál és a történelmi jelentőségű idei tömegtüntetés áldozatainak em­lékművénél? Heltai Nándor Márciusban szabad választások Véget ért az Országgyűlés decemberi ülésszaka. — A Parlament épületén is gyászlobogó lengett tegnap a temesvári áldozatok emléké­re. A képviselők számos, nagy horderejű kérdésben határoztak. Az ország sorsá­ra nézve két döntésük külö­nösen fontos: jóváhagyták a költségvetést, így hazánk a maga részéről megfelelő po­zícióban tárgyalhat az IMF- fel, elhárult tehát egy gazda­sági csőd közvetlen veszélye a fejünk felől. Másik dönté­sük nem kevésbé jelentős: él­ve törvényadta jogukkal, megrövidítették parlamenti mandátumukat, így március végén szabad választásokra kerülhet sor Magyarorszá­gon. A nap krónikájához tarto­zik továbbá, hogy elfogadtak egy felhívást, melyben a ro­mániai események ellen tilta­koznak (órák alatt a helyzet tovább romlott Romániá­ban); megtárgyaltak és jóvá­hagytak számos egyéb tör­vényt. Megállapodtak abban is, hogy a választásokig sar­kalatosnak mondható ügy­ben már nem foglalnak ál­lást, és korábbi döntésüket megmásítva, immár nem tar­tották szükségesnek a január eleji népszavazást a címerről. Egyhangú egyetértés fogadta azt a javaslatot, hogy ebben az összetételében a parla­ment március 15-én ünnepi ülésen búcsúzzon el az or­szágtól. Az előzetesen elfogadott napirendtől eltérően, Románia Nagy Nemzetgyűléséhez, a román kor­mányhoz és a világ valamennyi parlamentjéhez inté­zett felhívás ismertetésével kezdődött a parlament decemberi ülésszakának utolsó munkanapja csü­törtökön reggel. Az Országgyűlés külügyi bizottsá­ga még szerda délutáni ülésén fogalmazta meg a do­kumentumot, amelyhez a csütörtöki plénumon több képviselő fűzött megjegyzést. FELHÍVÁS! Berecz János kérte, hogy az Országgyűlés fogad­jon el egy felhívástervezetet. A képviselők döntő többsége egyetértett a javaslattal. ’ Az Országgyűlés felhívásának címzettje Romá­nia Nagy Nemzetgyűlése, a román kormány és a világ valamennyi parlamentje. A dokumentum rögzíti: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése, az ország közvéleményével együtt, mélységes megdöbbenéssel és aggodalommal érte­sült a Románia lakosságával szemben folytatódó fegyveres megtorlásról, amely hazánk közvetlen szomszédságában, Temesvárott és más helységek­ben megy végbe. Nem maradhatunk közömbösek akkor, amikor Európa szívében ilyen brutálisan lábbal tipoiják az emberi jogokat, ezrek és ezrek vérét ontják és életét oltják la. Tőkés László és családja élete isjcözvetlen veszélyben van. Meggyőződésünk, hogy ezekért az eseményekért a román hatóságoknak és vezetésnek vállalniuk kell a felelősséget saját népük és a világ közvéleménye előtt. A magyar országgyűlés ismételten a leghatáro­zottabban elítéli a román hatóságok barbár megtor­ló akcióit, követeli azonnali beszüntetésüket és a fe­lelősök megbüntetését. Ugyanakkor szolidaritásá­ról és támogatásáról biztosítja az emberi jogokért és a szabadságért fellépőket. A bűnös akciókat csak hathatós nemzetközi ösz- szefogással állíthatjuk meg. Felhívással fordulunk a román parlamenthez és a világ valamennyi parla­mentjéhez, fejezzék ki tiltakozásukat az emberi jo­gok romániai megsértése ellen, az emberi szolidari­tás szellemében: Az Országgyűlés támogatja a kormány eddigi lé­péseit, és felhatalmazza a további szükséges intézke­dések megtételére.” VÁLASZ - . A KÖLTSÉGVETÉSI VITÁBAN ELHANGZOTTAKRA „Nem jó, de szükséges” Ezután az Országgyűlés visszatért az ország jövő évi költségvetési tervezetének tárgyalására. A vitá­ban elhangzottakra a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter válaszolt. Elöljáróban utalt arra, hogy a lakásvita és az azt követő kompromisszumos parlamenti döntés azt bizonyította: nincs igazuk a kétkedőknek. Bebizo­nyosodott, hogy ez a parlament felnőtt a feladat nagyságához, es képes átlépni a napi gondok által determinált korlátáit. Az is bebizonyosodott, hogy az ellenérző közhangulatot csak őszinteséggel, a re­alitások tisztességes feltárásával és nem pedig hamis ígérgetésekkel lehet megfordítani. Az előkészítő munka során és a parlamenti hoz­zászólásokban többször is elhangzott, hogy a kor­mány ijesztgeti, zsarolja az Országgyűlést, kész helyzetet teremt. Egy fantomszervezet, a Nemzet­közi Valutaalap követelményeivel fenyeget, és gya­korlatilag olyan programot teijeszt a parlament elé, amely semmiféle alternatívát nem tartalmaz. Más oldalról viszont a megalapozatlan gyanúsítgatások, a sokszor indokolatlan bizalmatlanság sérti a kor­mányt. Mindezekre a miniszter válasza: itt most az ország jövőjéről és talpon maradásáról van szó, amihez képest mindenfele vélt vagy valódi sérelem huszadrangú kérdés. Atervezetben20százalékos,demégkézbentartha- tó infláció szerepel, amivel szemben egy elszabaduló. három számjegyű, vágtató infláció áll: 50-60 ezer fős. átmeneti munkanélküliséget prognosztizál az 500- 600 ezres munkanélküliséggel szemben: elfogadha­tó, bár nem nyugati színvonalú árukínálatot ígér az áruhiány, a feketepiac, ajegyrendszer helyett. Tájékoztatott arról is: a jövő évre a kormány a költségvetés 100 millió forintos támogatásával ag­rárintervenciós alapot hoz létre annak érdekében, hogy az esetlegesen csökkenő kereslet miatt ne essen vissza katasztrofálisan a mezőgazdasági termelés. Békési László azzal a gondolattal fejezte be beszé­dét, hogy a beterjesztett költségvetés nem jó, de szükséges. Itt már régen nem a kormányról és a par­lamentről, hanem az ország sorsáról és jövőjéről van szó. Ez a költségvetés nem igazán karácsonyi ajándék, de nyugalmat, tiszta lelkiismeretet és azt a biztonságot adhatja, hogy birtokában képesek le­szünk a jövő esztendőben az összeomlást megelőzni. Az Országgyűlés a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52 tartózkodás mellett elfogadta az 1990. évi költ­ségvetésről szóló törvényt. Ugyancsak elfogadták a társadalmi szervezetek jövő évi költségvetési támo­gatásáról szóló határozatot. A tárgysorozat egy újabb pontjával, a fogyasztási adókról és a fogyasztóiár-laegészítésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalásával folytatódott az ülésszak. A törvényjavaslathoz Békési László pénzügymi­niszter fűzött szóbeli kiegészítést. Az általános vitá­ban felszólalt: Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Hell- ner Károly (Budapest, 32. vk.); Balogh Gábor (Bara­nya m., 9. vk.) és Kopp Lászióné (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 21. vk.). A vitában elhangzott módosító javaslatok szak­bizottsági véleményezése közben rátérlek egy újabb napirendi pont, az Országgyűlés megbízatási idejé­nek lerövidítéséről szóló javaslat megtárgyalására. A javaslatot Fodor István megbízott házelnök , ter­jesztette elő. A vitában felszólalt: Hámori Csaba (országos lista, az MSZP parla­menti csoportjának vezetője); Sasvári József (Ko­márom m., 8. vk., a független képviselőcsoport ne­vében); Bánffy György (Budapest, 4. vk.), az ellenzé­ki demokraták képviselőcsoportja nevében; Berecz János, a parlament MSZMP-frakciójának képvise­letében; Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.); Bállá Éva (Budapest, 46. vk.). A képviselők ezután eluta­sították Bállá Éva indítványát arról, hogy az Or­szággyűlés már a mai napon mondja ki feloszlását. A képviselők név szerint szavazva döntöttek arról — 320 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett —, hogy 1990. március 16-ai hatállyal az Országgyűlés kimondja feloszlását. (Folytatás a 2. oldalon) A Romániában történtek miatt hazánk kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását Horn Gyula külügyminiszter nemzetközi sajtóértekezlete Horn Gyula magyar külügyminiszter nemzetközi sajtóértekezleten bejelentet­te: hazánk az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak összehívását kéri, hogy Romániában a hatóságok tiszteletben tartsák az alap­vető emberi szabadságjogokat. A ma­gyar diplomácia vezetője tájékoztatást adott arról, hogy tegnapelőtt este a ro­mán külügyminiszter a magához hívatott bukaresti magyar ideiglenes ügyvivővel közölte a hivatalos román álláspontot, mely szerint a zavargások mögött Buda­pest áll, azzal a céllal, hogy megsértse Románia függetlenségét, területi egysé­gét, és követelte az állítólagos beavatko­zás megszüntetését. Magyarország diplo­máciai képviselője határozottan vissza­utasította ezeket az állításokat. Horn Gyula értésre adta: mindenféle külső katonai beavatkozás csak további veszélyes konfrontációt idézhetne elő, a magyar kormánynak semmiféle ilyen szándéka nincs. Beszámolt ugyanakkor arról, hogy — a kialakult helyzet miatt — hazánk esetleg felmondja a még 1948- ban kötött magyar—román barátsági és együttműködési szerződést, mert léte im­már erkölcsileg sem igazolható. A diplo­máciai viszony megszakítása ugyanak­kor nem áll szándékunkban, mert tovább ártana a kétoldalú viszonynak, A külügyminiszter — megbízható for­rásokra hivatkozva — ezután nyilvános­ság elé tárta azt, amit a magyar vezetés tud. Eszerint a tömegmegmozdulások folytatódnak és már nem csupán Temes­vár körzetére korlátozódnak (ez még dél­előtti helyzetkép), résztvevőik Románia összes nemzetiségei, beleértve a románo­kat is, a tüntetések a zsarnokság ellen irányulnak. Új fejlemény, hogy létrejött egy országos Ceausescu-ellenes mozga­lom — erejéről nincsenek pontos ismere­tek. Hiteles információk vannak viszont arról, hogy összecsapások voltak katonai és belbiztonsági egységek között. A halá­los áldozatok száma ezer és kétezer kö­zött lehet, a bukaresti magyar kolóniát közvetlen incidens, támadás (eddig) nem érte, de a diplomatákat szoros megfigye­lés alatt tartják, igyekeznek őket elszige­telni kapcsolataiktól. Tőkés László élet­ben van, egy szovjet határhoz közeli falu­ban tartják fogva. Horn Gyula közölte: híresztelések ugyan vannak, ám közvetlen tények nem támasztják alá a Magyarország biztonsá­ga miatt a közvéleményben főként a Ro­mániával határos vidékeken érezhető ag­godalmat. (Másodkézből származó érte­süléseink szerint a parlament Romániá­val kapcsolatos dokumentumát éppen Békés megyei képviselők fogadták „tar­tózkodás” minősítéssel.) Nincsenek Ma­gyarország birtokában katonai fenyege­tésre utaló adatok. A magyar fegyveres erők — ha szükséges lesz — felkészülnek majd a fenyegetések elhárítására, ám a hadsereget se nem helyezték készültség­be, se mozgósítást nem hirdettek — erre nincs ok. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents