Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

AZ ORSZÁGGYŰLÉS DECEMBERI ÜLÉSSZAKA nyugdíj-megállapítási szabályok már megfelelnek ennek a követelménynek. Határozathozatal következett. A képviselők hosszú szava­zási procedúrával — miközben még kétszer kért szót, egy- egy részkérdést magyarázva, a szociális és egészségügyi mi­niszter—döntöttek a módosító javaslatokról, majd a kiegé­szítésekkel együtt elfogadták a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi-költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az Or­szággyűlés ugyancsak elfogadta a társadalombiztosítási bi­zottságnak a, Társadalombiztosítási Alapot érintő, egyes kérdésekről szóló határozatát. Ez egyebek mellett tartalmaz­za, hogy a Társadalombiztosítási Alap az MSZMP vagyoná­nak rendezése során részesüljön előnyben, és térítés nélkül jusson hozzá a vagyon meghatározott részéhez, illetve az alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Bank elkülönítetten kezelje, utána fizessen kamatot. A parlament állásfoglalása Tőkés László ügyében A napirendi pontokhoz szorosan nem kapcsolódó témával is foglalkoztak a képviselők. Király Zoltán (Csongrád m., S. vk.) az ellenzéki demokrata csoport nevében, még az üls- szak elején, kezdeményezte: Tőkés László ügyében az Or­szággyűlés foglaljon állást. A parlament külügyi bizottságá­nak szövegtervezetét az Országgyűlés 258 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Az állásfoglalás egyebek között rögzíti: „A Magyar Köztársaság Országgyűlése rövid időn belül másodszor kényszerül arra, hogy napirendjétől eltérve, kü­lön foglalkozzon Tőkés László temesvári református lelkész ügyével. Ennek az ad sürgető aktualitást, hogy a román hatóságok az alapvető emberi jogokat durván megsértve, az ország vállalt szerződéses kötelezettségeit semmibe véve, az elmúlt hét végén a törvényesség látszatát keltő bírósági dön­téssel ki akarták lakoltatni hivatalából és otthonából Tőkés Lászlót. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felhívja az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő álla­mokat, hogy a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfoga­dott elveivel és normáival összhangban tegyenek konkrét lépéseket Tőkés László és gyülekezete jogainak védelmében, továbbá arra vonatkozóan, hogy a Román Szocialista Köz­társaság betartsa ez irányú nemzetközi szerződéses kötele­zettségeit. A Magyar Köztársaság Országgyűlése felkéri a magyar kormányt, hogy a jelen nyilatkozatot juttassa el az ENSZ főtitkárához, az illetékes nemzetközi fórumokhoz és szerve­zetekhez.” Bánffy György (Budapest, 4. vk.) a Magyar Demokrata Fórum nevében invitálta képviselőtársait a Hősök terén hét­főn este rendezendő demonstrációra, amelyet az erdélyiekkel való szolidaritás jegyében tartanak. Az Országgyűlés ezután meghallgatta a külügyi bizottság másik állásfoglalását is, miszerint Doina Comeát és Tőkés Lászlót felterjeszti a Nobel-békedíjra. Az Országgyűlés az állásfoglalást elfogadta. 00 Özvegyi nyugdíj férfiaknak Az ötödik napirendi pont, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat előadója ugyancsak Csehák Judit. A tervezett változások közül a miniszterasszony elsőként a gyermekgondozási díj Ha megkeresik, a bajaiakat is képviseli Ki képviseli most a bajaiakat a parlamentben? — tette fel a kérdést az elmúlt héten egyik levélírónk a Sugovica-parti városból. Valóban ki, hiszen dr. Gajdó- csi István meghalt, s pótképviselö nem lévén, a bajai választókerület üresen maradt. Új választásokat nem írtak ki — nem tudjuk, ennek gondolata felvetődött-e —, de az biztos, hogy Baja lakosainak Is szüksége lenne képviselőre. S bár ilyen feladatra jelentkezni nem szokás, valamit mégis tenni kell ezen átmeneti időszakban is. A bajaiak nem is haboztak. Jó néhányon, akik az országgyűlési képviselőn keresztül véleményükkel, ja­vaslataikkal befolyásolni akarják a törvényhozást, vagy saját ügyük megoldásához kérnek segítséget, azok megkeresték dr. Mátyus Gábort, a szomszédos választókerület képviselőjét, aki egyébként Sükösdön, alig 10 kilométerre 'Bajától lakik. Hozzá juttatták el például azon észrevételüket, amelynek nyomán a de­cemberi ülésszakon a képviselő interpellációt nyújt be a pénzügyminiszterhez. Dr. Mátyus Gábor elmondta: természetesnek veszi, hogy a bajaiak most őt keresik meg mint képviselőt, s ő a hozzá fordulókat q későbbiekben is úgy tekinti, mintha azok a saját választókerületében élnének, vagy­is'eljár az ö ügyes-bajos dolgaikban is. íV- m iiindoMUisáru lett ja\aslau>! ismeneiie. A jogszabály lcr\c/ct szerint a jövő év elejétől mindenki jogosult lesz a gyedre, aki terhességi, gyermekágyi segélyben részesül, függetlenül attól, hogy teljes összegű vagy a megelőző munkaviszonya miatt csak 65 százalékos mértékű segélyt kapott-e. A másik fontos változásként említette, hogy a 1990. janu­ár 1-jétől a férfiak is kaphatnak ideiglenes özvegyi nyugdíjat a feleség halálától számított egy évig, ha árvaellátásra jogo­sult gyermekük van. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 1990 után még-az egy évből fennmaradó hónapokra is megilleti azt a férfit, akinek a felesége az idén halt meg. Emellett a két nyugdíjasból álló házaspár férfi tagjának is biztosítanák az állandó özvegyi nyugdíjat, ha a feleség halna meg előbb. 1990-től a korábban megözvegyült férfi is jogosulttá válik az állandó özvegyi nyugdíjra, feltéve, hogy felesége elhalálozá­sakor már ő is nyugdíjas volt. A törvényjavaslattal kapcsolatban több módosító indít­ványt is benyújtottak. Az indítványok értelmében a két vagy több gyermekről gondoskodni köteles dolgozó apa munka- jövedelme mellett özvegyi nyugdíjra is jogosult lenne. A bi­zottság nem tartja időszerűnek a javaslat elfogadását pontos, igényfelmérés, hatásvizsgálat és a pénzügyi fedezet biztosítá­sa nélkül. A következő egy esztendő alatt a létrejövő önkor- ihányzáítíSk lesz ideje mérlegelni, hogy miképpen szükséges" változtatni az özvegyi nyugdíjrendszert. ■ Több hozzá&óló nem lévén, határozathozatal követke­zett. Először arról a képviselői módosító javaslatról szavaz­tak, amely szorgalmazta: az özvegyi nyugdíjra való jogosult­ságot terjesszék ki az aktív korú férjre is. A társadalombizto­sítási bizottság egyetértett ugyan a javaslattal, de 1990-től történő bevezetését nem támogatta. A kormány pedig azért nem fogadta el, mert nem tartja elvileg járható útnak, hogy olyan módosítást vezessenek be, amely összefügg a nyugdíj­rendszer általános szabályaival, illetve a saját jogú nyugdíj- rendszer 1991-től tervezett módosításával. Szabó Tamás ja­vaslatát az Országgyűlés sem fogadta el. Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az Or­szággyűlés nagy többséggel elfogadta. A parlament késő délután megkezdte az Állami Számve­vőszék szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségve­téséről szóló előterjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne kor­látozhassa olyan ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak döntéseikbe beleszólást. A parlament jelentős lépést tett a jogállamiság felé az intézmény visszaállí­tásával. A javaslat a szervezeti felépítésre két változatot tartalmaz: a költségvetési bizottság a regionális szerveződést szorgal­mazó indítványát főleg azzal indkolta, hogy ezzel a megol­dással kizárható vagy legalábbis csökkenthető lenne a helyi összefonódás lehetősége. Az ÁSZ elnöke a továbbiakban ismertette: a számvevőszék csaknem háromszáz alkalma­zottját mintegy ezer pályázó közül választják ki. Az Állami Számvevőszék elnöke az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadását kérte a képviselőktől. Röviddel este 6 óra előtt az elnöklő Horváth Lajos bere­kesztette a parlament ülését. A képviselők előzőleg megtár­gyalták az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetését.' Úgy döntöttek, hogy a beterjesztett javaslat vitáját első for­dulónak tekintik, és arra szólították fel az ÁSZ elnökét, hogy a januári ülésszakra részletesebb és takarékosabb költségve­tést terjesszen a parlament elé. Kedden várhatóan a kormány jövő évi gazdaságpolitikai programjáról szóló tájékoztató, illetve a lakásgazdálkodási rendszer reformjának megtárgya­lásával folytatják a képviselők a munkát.. (MTI) Az osztrákok levonulnak A bős—nagymarosi társadalmi ellenőrző bizottság ülése A kormány január elején a pártok­kal, környezetvédő szervezetekkel is ta­nácskozik majd a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos to­vábbi teendőkről — mondotta Udvari László, a beruházás kormánybiztosa a Minisztertanács bős—nagymarosi be­ruházást ellenőrző társadalmi bizottsá­gának hétfői budapesti ülésén. Az ülésen Udvari László kormány- biztos tájékoztatást adott arról, hogy Nagymarosnál az osztrák kivitelezők megkezdték a levonulást, az év végéig elszállítják a legtöbb berendezést; az építményeket, a darukat januárban szerelik le. Június végéig elvonulnak a munkaterületről. A jövő év elejétől már a magyar szakemberek végzik a mun­kagödörben a fenntartási, állagmeg­óvási munkákat. A csehszlovák szom­szédokkal közös feladat a megfelelő - árvízvédelem. Mint ismeretes, a cseh­szlovák oldalon az építők abbahagyták a Duna elterelésének előkészületeit. Udvari László rámutatott, 1990-re a további helyreállítási munkálatokra több tervváltozatot is kidolgoznak. A Minisztertanács a napokban kivonta a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodá­si Minisztérium hatásköréből a vízlép­csőrendszerrel kapcsolatos ügyeket. E széles feladatkör kormánybiztosi tit­kárság létrehozását teszi szükségessé. Laczkó László belügyminiszter- helyettes arról tájékoztatta a bizottsá­got, hogy konzultációkat folytattak a ■vízlépcsőrendszer által érintett Győr- Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye vezetőivel a térség infrastruktu­rális fejlesztési feladatairól. A térség­ben erőteljes igény, hogy a beruházá­sok az előirányzott ütemben valósulja­nak meg. Nem maradhatnak el a Szi­getközben a meliorációs munkálatok, és szükséges kiépíteni az árvízvédelmi létesítményeket is. Meghatározó elv, hogy a térség kiegyensúlyozott fejlesz­téséhez— a helyi és a területi tanácsok részvételével'—, új komplex regionális koncepció és rendezési terv alapján lás­sanak hozzá. AKIK OTT VOLTAK, MONDTÁK: „Felgyújtották a temesvári tanácsházát99 Tőkés Lászlót' és feleségét vasárnap hajnali két óra tájban elhurcolták házukból a rendőrök, azóta senki nem tud róluk — ezt közölte magyar újságírókkal a Romániá­ból visszaérkezett 40 tagú holland aktivistacsoport. El­mondották: több politikai, egyházi és békeszervezet akció­jaként egy napra Kolozsvárra utaztak, hogy élelmet, gyógyszert és takarót vigyenek karácsonyi juttatásként a nehéz helyzetben élő embereknek. Visszatérésük után hét­főn, Budapesten a Bagolyvár étteremben nemzetközi sajtó- konferencián számoltak be tapasztalataikról. Ennek során mondta el egyik magyarul is beszélő tagjuk, Klara Hane- kamp, amszterdami egyetemi hallgató, hogy visszafelé a vonaton találkozott egy lánnyal, aki Tőkés László rokoná­nak mondta magát, és beszámolt a Temesváron történtek­ről. Közölte a Tőkés Lászlóval történteket és azt, hogy pénteken este békés tömeg gyűlt össze, gyertyákat tartva, Tőkés László háza körül. Nem lehet tudni, hogy ettől függetlenül, vagy ezzel kapcsolatos volt-e az á tüntetés, amelyre az elmúlt napokban került sor a városban, s amelynek során felgyújtották a temesvári tanácsházát. A csoport, amint Mathilde Dekker csoportvezető közöl­te, többórás késéssel érkezett meg Magyarországra. A ro­mániai határon teljes zárlatot tapasztaltak, a hatóságok vasárnap már senkit nem engedtek be Romániába. Nekik nem esett bántódásuk, bár a román vámőrség tagjai durván megmotozták őket, s egy ideig kétséges volt, hogy megtart­hatják-e fényképezőgépeiket és videokamerájukat. Utazá­sukkal — mint megfogalmazták — rá szeretnék irányítani a világ figyelmét erre a térségre, ezért élnek a nyilvánosság adta lehetőségekkel. (MTI) Korlátozták a Romániába irányuló vonatforgalmat Hétfőn délután a román vasutak forgalmi igazgatójának aláírásával távirat érkezett a MÁV vezérigazgatóságához. Ebben közük, hogy az Uletékes román hatóságok döntése alapján, azonnaü hatállyal — további intézkedésig — kor­látozásokat vezetnek be a nemzetközi vasúti utasforgalom­ban. A korlátozás valamennyi olyan egyéni és csoportos utazásra kiterjed, amely romániai célállomásokra irányul. A közlemény szerint nem vonatkozik a korlátozás a diplo­matákra, a szolgálati vagy üzleti céllal utazókra. Nem vonatkozik a rendelkezés a tranzitutasokra és a Romániá­ban tanuló külföldi diákokra sem. (MTI) Az MSZMP vezetői Hétfőn a hajnali órákban jelen­tették be az MSZMP kongresszu­sán a vezető szervek megválasztásá­nak eredményét. Mint azt már ko­rábban hírül adtuk, a párt elnökévé Thürmer Gyulát választották meg. Az alelnökök: Nyirő Sándor, Po­zsonyi Attila és Kői Tibor. A kong­resszuson 11 tagú titkárságot és 28 tagú központi bizottságot válasz­tottak, az utóbbinak tagja lett Grósz Károly, Berecz János, Púja Frigyes és Ribánszki Róbert is. (MTI) Kohl kancellár tegnapi programja 30 milliót az amerikai elnök fejéért!- A kolumbiai kokainbárók állítólag 30 millió dollárt haj­landók fizetni közel-keleti ter­roristáknak, ha azok megölik George Bush amerikai elnököt. Emellett kolumbiai komman­dókat is felbéreltek amerikai lé­tesítmények elleni támadások­ra. Az információkat a News­week című amerikai hetilap sze­rezte, s következő számában hozza nyilvánosságra. A lap az amerikai külügymi­nisztérium egy meg pem neve­zett munkatársára. hivatkozik, aki elmondta: bizonyos infor­mációk nyomában „komoly vizsgálatok” történtek, de ezek nem vezettek eredményre. A Fehér Ház egyik szóvivője tagadja, hogy tudomása lenne az elnök elleni fenyegetésről. Ezzel szemben Alfonso d’Amato republikánus szená­tor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy valósak a kolumbiai kokainkartell részé­ről érkező fenyegetések. Mind­azonáltal valószínűnek mond­ta, hogy Bush elnök elmegy a február közepére Kolumbiába tervezett kábítószer-ellenes csúcstalálkozóra. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, aki szombat óta hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban, hétfőn az Országház Nándorfehérvár Termében találkozott Szűrös Mátyás­sal, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökével. A megbeszélésen megállapították, hogy a kétoldalú politikai kapcsolatok problémamentesek. Hazánk legna­gyobb nyugati gazdasági partnere az NSZK. Fontosnak ítélték, hogy háromoldalú gazdasági együttműkö­dés alakuljon ki az NSZK, az NDK és Magyarország között. A kancellár fel­vetette, hogy Magyarország, az NDK, Csehszloválda és, esetleg, Lengyelor­szág együttműködésének erősödése számottevően segíthetné az NSZK-val való kapcsolatok bővítését. Szűrös Mátyás Helmut Kohl személyes érde­meit is inéliaUtUi, magyar gazdaságnak két év alatt nyújtott kétmilliárd nyu­gatnémet márka összegű pénzügyi se­gítség folyósításában: Kérte, hogy a jövőben az NSZK egyetemei minél több magyar hallgatót fogadjanak tel­jes képzésre, küldjenek még több német. nyelvtanárt hazánkba, mert az együtt­működés nélkülözhetetlen alapja a nyelvtudás is. Délben Helmut Kohl és vendéglátó­ja, Németh Miklós kormányfő nemzet­közi sajtókonferenciát tartott a Hűtőn Szállóban. Rövid bevezető nyűatkoza- tában Németh Miklós hangoztatta: Az NSZK hazánk hagyományosan legfontosabb nyugati partnere. Gazda­sági téren pedig az NSZK a második legfontosabb partner. A két ország kö­zötti árucsere-forgalom az idén rekor­dot dönt, eléri a 6, milliárd márkát. Különösen jelentős Magyarország szá­mára, hogy eddig mintegy 200 vegyes vállalat jött létre Magyarországon nyu­gatnémet cégek részvételével. Magyar- ország a jövőben is számít a német vállalatok közreműködésére struktúra- átalakítási törekvéseinek valóra váltá­sában. Mindezeken túl eredményesen fejlődnek a műszaki-tudományos, kul­turális és humanitárius kapcsolatok is. Helmut Kohl kijelentette, második hivatalos magyarországi látolgatásá- nak hármas célja volt: hozzájárult a német—magyar hagyományos barát­ság erősítéséhez, támogatást nyújtott a reformjainak döntő szakaszához érke­zett ország számára, s ami talán a leg­fontosabb, ez alkalommal is szívélyes köszönetét mondhatott vendéglátói­nak az NDK-állampolgárok sorsának humánus rendezéséért. Kohl szerint az NSZK nem adja fel magyar érdekeltsé­gét. Példaként megerősítette azt a ko­rábbi bejelentést, hogy ha Magyaror­szágnak az idei télen netán nehézségei támadnának az energiaellátásban, ak­kor az NSZK, lehetőségeihez mérten, kész kisegíteni. Az NSZK felkarolta Magyarország ügyét a 24-ek csoportjá­ban is, s jóindulattal viseltetik áz iránt, hogy Magyarország járja végig az eu­rópai közösséghez való közeledés útját. A két politikus számos kérdést ka­pott a sajtókonferencián megjelent új­ságíróktól. A Reuter tudósítója a ro­mániai helyzet alakulásáról érdeklő­dött Kohl kancellártól és Németh Mik­lóstól. Helmut Kohl azt hangoztatta, hogy az NSZK különleges figyelmet tanúsít Romániát illetően, már csak az ott élő, 150 ezres lélekszámú német nemzetiség okán is. Szimpátiával visel­tetnek a romániai magyar kisebbség iránt is. Németh Miklós álláspontja: a létrejövő közös európai házban meg kell szüntetni a megosztottságot, s az sem engedhető lieg, hogy anakronisz­tikus politikai rendszerek maradjanak fenn. A román nép érdeke, hogy egy saját gyökereiből táplálkozó reform- modellt valósítson meg. Európában már nem lehet huzamosabb időre meg­állítani a reform kerekét; az egyedüli járható út a reformok megvalósítása. A legfrissebb romániai eseményekről szólva a magyar kormányfő úgy véle­kedett: az elmúlt 24 órában a változá­sok jeleit tapasztalhatta a világ; a hírek szerint Temesvárott és más városok­ban is tiltakozó megmozdulások vol­tak, s állítólag készültségbe helyezték a biztonsági alakulatokat. E drámai fej­lemények megítéléséhez azonban to­vábbi információkra van szükség. Az újságírók azt tudakolták Németh Miklóstól, fennáll-e még a magyar kor­mány lemondásának veszélye. Németh Miklós álláspontja szerint Magyaror­szágnak alapvető érdeke, hogy a struk­túraváltásról most már ne csak beszél­jenek, hanem a gyakorlatban is tegye­nek végre valamit. Az ország fizetőké­pességének megőrzése érdekében ke­mény, krízisjellegü költségvetésre is szükség van. A kormány ennek szelle­mében, legjobb tudása szerint teijesz- tette az Országgyűlés elé a jövő évi büdzsé tervezetét; ennek elfogadása az ország jövője szempontjából alapvető fontosságú. Háromnapos hivatalos magyaror­szági látogatásának befejeztével Hel­mut Kohl hétfőn este elutazott Magyarországról. Az NSZK-márkához kötik a dinár árfolyamát Ante Markovics jugoszláv miniszterelnök a szövetségi parlament hétfői ülésén ismertette kormányának a hiperinf­láció megfékezésére kidolgozott csomagtervét. Bejelentette, hogy a nemzeti valutát denominálják, árfolyamát az NSZK- márkáéhoz kapcsolják és befagyasztják. % A denomináció után 10 000 jelenlegi dinár 1, konvertibilis dinárt ér. Egy nyugatnémet márka 7, 1 USA-dollár pedig 12 konvertibilis dinárba kerül. Ez az árfolyam 1990. június 30-áig változatlan marad. A kamatlábat szabadon állapítják meg. Az árak 1990. június 30-áig az infrastruktúra és a szolgáltatások kivételével szabadon formálódnak. Az adásvételek és külkereskedelmi üzletkötések a konvertibilis dináron alapulnak. A személyi jövedelmeket az 1989. december 15-ei előlegekhez igazodva a nyugatnémet márka árfolyamához kötődő dinárban fizetik ki. A dinár árfolyamát a következő fél évben szigorúan a nyugatnémet márkáéhoz kötjük — mondotta Markovics. Ez képezi a most meghirdetett makro-gazdaságpolitika gerin­cét. A javaslat ■alapját az biztosítja, hogy az ország fizetési mérlege igen kedvező, devizatartalékai elérték az 5,8 milliárd dollárt, vagyis két és félszer nagyobbak, mint amennyi a külföldi hiteltörlesztéshez és kamatfizetéshez szükséges. Az idei külkereskedelmi mérleg várhatóan 2 milliárd dolláros többlettel zárul. A külföldi pénzintézetek erős támogatásról biztosítottak bennünket — mondotta. Bocsánat a rágalmakért Bocsánatot kért hétfői számában a Rudé Právo mind­azoktól, akiket a múltban cikkeivel megsértett, vagy akikről valótlanságot jelentetett meg. Az újság békejob­bot nyújtott a lap egykori munkatársainak is, akiket 1968 után távolítottak el a szerkesztőségből. A CSKP lapjának új főszerkesztője, Zdenek Porybny az újság első oldalán kért bocsánatot saját és a szerkesz­tőség nevében mindazoktól, akiket a múltban a Rudé Právo cikkeivel megsértett, vagy akikről — mint például Václav Havelról, Alexander Dubcekről, Zdenek Mlynár- ról — valótlanságokat jelentetett meg. Elismerte, hogy a Rudé Právóban egészen a közelmúltig olyan cikkek je­lentek meg, amelyek a komoly politikai érvek helyett személyeskedő rágalmazásokat sorakoztattak fel azok ellen, akiknek eltért a véleményük a párt vezetésétől. A főszerkesztő utalt arra, hogy a szerkesztőség levelet küldött a rendkívüli kongresszushoz, amelyben arra ké­rik a testületet, hogy a Rudé Právo ne a központi bizott­ság néhány hivatali beosztottjának a felügyelete alá tar­tozzon, hanem az egész párttagság sajtóorgánuma le­gyen. Hangoztatta: a Rudé Právo a jövőben nyitott akar lenni minden gondolati áramlat iránt, amely a szocializ­mus humanista és demokratikus elveinek megújítását tűzte ki célul.

Next

/
Thumbnails
Contents