Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-19 / 300. szám
AZ ORSZÁGGYŰLÉS DECEMBERI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az 1. oldalról) — A német nép az NDK-ban és az NSZK-ban is egyet eretne, egy a szíve vágya: a béke tartós legyen, és néme't ldről ne induljon ki soha többé félelem, hanem béke, béke- igy és a népek közötti megértés. Végezetül a kancellár szívből jövő köszönetét mondott indazért, amit Magyarország — különösen ebben az esz- ndőben — a németekért tett, és ünnepélyesen ígéretett tett Ta, hogy az egyre szorosabban egybefonódó Európában a :t ország egymás mellett fogja járni az útját. * * * Helmut Kohl beszéde után Fodor István emlékeztette a jpviselőket: az elmúlt ülésszakon létrehozták az új ügyrendi zottságot,'és egyben felkérték arra, hogy tegyen javaslatot ház szavazással kapcsolatos szabályainak módosítására, nyelembe véve a szavazógép alkalmazását, a szavazás nyílt- igát. Az ügyrendi bizottság két változatot dolgozott ki. A határozathozatalkor a képviselők az első változatot igadták el, vagyis nem változtatnak a szavazás eddig alkal- azott módszerén. Még az ülésszak tárgysorozatának elfogadása előtt Südi i'rtalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) az ügyrendhez kapcsolóján arról szólt, hogy a mostani politikai.helyzetben egyes jtóorgánumok felelősségvállalás nélkül, a pluralizmusra vatkozva mindent és mindennek az ellenkezőjét is kimondk, tekintet nélkül arra, hogy az állítások igazak-e -vagy :m, s nem számolva a következményekkel. Ezért javasolta : Országgyűlésnek, hogy a nyilvános rágalmazókkal szem- in ezentúl a leghatározottabban védje meg a kárvallott :p viselőket. Fodor István megkérdezte a képviselőt: saját- esetében ír-e országgyűlési állásfoglalást.' Ezt Südi Bertalan nem ényelte. A tárgysorozat vitájában Bödőné Rózsa Edit (Csongrád ., 3. vk.) bejelentette: összegyűlt 50 képviselői aláírás, nely már elegendő a név szerinti szavazás elrendeléséhez ínffy Györgynek (Budapest, 4. vk.) az Országgyűlés feloszlására tett indítványáról. Ezért kérdezte, hogy Bánffy yörgy fenntartja-e indítványát. Bánffy György elmondta: az előző ülésszakon beterjesztett dítványa ügyében az időközben folytatott tárgyalások so- n arra a megegyezésre jutottak, hogy a javaslatot, annak irdereje miatt, ne egyéni, hanem a parlament elnökének díványaként tárgyalják. Fodor István megerősítette: e kérdésben elnöki előterjesz- st kíván tenni. Amennyiben azonban azt a Ház nem fogad- i el, Bánffy Györgynek módja lesz arra, hogy egyénileg sszatérjen indítványára. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) azzal a kéréssel fordult elnökhöz, hogy a tárgysorozatba vegyék be a közvetlenül ülésszak megkezdése előtt a kormány elnökhelyetteséhez adott kérdését bizonyos áron alul kiárusítani szándékolt vállalatok, nevezetesen nagy vendéglátó-ipari egységek, állodák eladása tárgyában. Az elmúlt napok romániai történései nyomán az ellenzéki írnokra ta parlamenti képviselők csoportja nevében indít- ínyozta továbbá: az ülésszakon a parlament foglaljon állást j emberi jogok romániaLdurva megsértése, Tőkés. László raesvári lelkész üldöztetése ellen, s annak alapjáii a magyar- trmány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, ilamint annak főtitkárához. Javasolta, hogy a Magyar emokrata Fórum XIV. kerületi szervezete által hétfő estére Hősök terén szervezendő csendes tüntetésre a parlament ildjön külön delegációt. Fodor István javasolta, hogy Király Zoltán felvetését az rszággyűlés külügyi bizottsága vizsgálja meg, s ha a bizott- g úgy ítéli meg, arra még az ülésszak első napján téljenek isza. Iz ülésszak tárgysorozata Ezután a képviselők elfogadták a decemberi ülésszak rgysorozatát: l. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. i V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megsza- zása; 2/A A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tör- ny módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 2/B A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosí- sáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 2/C A büntetésekről és intézkedésekről szóló 1979. évi 11. rvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat egtárgyalása; 3. Az illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat egtárgyalása; 4. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről óló törvényjavaslat megtárgyalása; 5. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény ódosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 6. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről, létszá- áról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása; 7. Az 1990. évi gazdaságpolitikai programról szóló tájé- >ztató megtárgyalása; 8/A A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. i intézkedésekre tett javaslat megtárgyalása; 8/B A lakásgazdálkodás 1990. évi intézkedéseihez tör- nyjavaslat(ok) megtárgyalása; 9. Az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat meg- rgyalása; 10. A fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítések- 1 szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 11. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. i XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtár- alása; 12. A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény ádosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 13. A nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló tör- nyjavaslat előkészítésével, illetve az országgyűlési képviselt választásáról szóló törvény esetleges módosításával kap- :>latos tájékoztató; 14. Az Országgyűlés megbízatási idejének meghatározásá- vonatkozó javaslat; 15. A népszavazással összefüggő kérdésekben történő ha- rozathozatal; 16. Az egészségügyi törvény módosításáról szóló törvény- /aslat megtárgyalása; 17. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok fakulásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényja- slat megtárgyalása; 18. Bizottsági személyi javaslatok megtárgyalása; 19. Interpellációk, kérdések megtárgyalása; 20. Nyilatkozatok, bejelentések tárgyalása. A büntető jogszabályok módosítása ' A képviselők a tárgysorozatnak megfelelően először a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról döntöttek. Mivel módosító indítványt a képviselők nem nyújtottak be, a törvényjavaslat egészéről szavaztak: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 213 igen szavazattal elfogadta. Ezután a büntetőjogszabályok módosítását tárgyalták a törvényhozók. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében arról szólt, hogy valamennyi módosító javaslat a szigorított őrizet megszüntetését indítványozza. A szigorított őrizet intézménye a büntető törvénykönyvben szabályozott intézkedés. A jelenlegi szabályozás szerint a szigorított őrizet azzal a többszörös visszaesővel szemben alkalmazható, akit már legalább háromszor ítéltek el egy évet meghaladó szabadságvesztésre, az újabb bűncselekmény elkövetésekor betöltötte 20. életévét és az újabb bűncselekmény miatt legalább kétévi szabadságvesztés büntetést kapott. Az ilyen esetekben a bíróság mérlegeli, hogy szükség van-e szigorított őrizetre, amelynek leghosszabb tartama a törvény szerint öt év. A szigorított őrizet intézménye mind a jogtudomány képviselői, mind a gyakorlati szakemberek körében vitát, ellenkezést váltott ki. A szigorított őrizet nem töltötte be szerepét, a gyakorlatban számos esetben növelte a bűnelkövető szembenállását a társadalommal, mert az elítélt áldozatnak tekintette magát, igazságtalannak érezte, hogy büntetésének letöltése után még újabb hátrányt kellett elszenvednie. A törvényjavaslatok a három jogszabály azon rendelkezé-i seit iktatják ki, amelyek a szigorított őrizetre vonatkoznak. A képviselők nagy többséggel elfogadták mindhárom törvénymódosító javaslatot. Az illetéktörvényről A napirend szerint az 1986. évi illetéktörvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása következett. A javaslatot a kormány nevében Békési László pénzügyminiszter ismertette. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztésnek nem célja a lakosság vagy a gazdálkodó szervezetek illetékfizetési terheinek változtatása. A törvényjavaslat az egyes eljárások illetékének mértékét a jelenlegivel lényegében azonosan határozza meg — mutatott rá a pénzügyminiszter. így — mint mondta — á javaslat elfogadása esetén a világútlevélért vagy érvényességi idejének meghosszabbításáért továbbra is 500 forint illetéket kellene fizetni, a kivándorlással kapcsolatos eljárás illetéke is 1000 forint maradna. Ezzel azonos mértékű illetéket kellene fizetni a bevándorlás engedélyezésével kapcsolatos eljárásért, az eddigi díjfizetési kötelezettség viszont megszűnne. A módositások szerint változatlanul illetékmentes lenne a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél, valamint a határ- átlépési igazolvány. Uj elem, egyfajta jogi garancia, a külföldre utazásról és az útlevélről, yalamint a ki- és bevándorlásról szóló törvényben meghatározott eljárások esetében az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetősége. A miniszter szerint a módosító javaslatokat, amennyiben azokat elfogadja az Országgyűlés, összhangban a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról, útlevélről szóló törvénnyel, 1990. január 1-jén szükséges hatályba léptetni. A módosító javaslatot Jakab Róbertné kiadta véleményezésre a terv- és költségvetési bizottságnak. • Tóth Istvánná kiskunhalasi képviselő ajándékot kapott, a vasfüggöny egy darabját. Az Országgyűlés az 1986. évi 1. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot nagy többséggel elfogadta. Mielőtt az Országgyűlés rátért volna a következő napirend megtárgyalására, az elnöklő Jakab Róbertné egy általános érvényű tanulsággal járó, a házszabállyal összefüggő kérdést kívánt az Országgyűlés nyilvánossága előtt tisztázni. Elmondta, hogy a társadalombiztosításról szóló élőterjesztést az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán megalakított társadalombiztosítási bizottság is megtárgyalta. Ez az első és egyetlen bizottsága az Országgyűlésnek, amely nemcsak képviselőkből áll, hanem állandó szakértőket is választott tagjai közé. — Abban egyetérthetünk — folytatta —, hogy a parlamenti munkába egyre nélkülözhetetlenebb a szakértők bevonása, ami eddig még kevéssé valósult meg. Fontos azonban az is, hogy a szakértők ne helyettesítsék a képviselőket, mivel a döntés felelőssége a képviselőké. Ezért mindkét szempontot figyelembe vevő gyakorlatot kell kialakítani. Jakab Róbertné kezdeményezte, hogy az ügyrendi bizottság — a házszabály esetleges módosításával — tegyen javaslatot a kérdés megnyugtató rendezésére. Lakáskötvények a társadalombiztosítási járulékból Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondta, hogy a társadalombiztosítási járulék minden forintja a Társadalombiztosítási Alap ■ kezéléisében és tulajdonában ma-r radt. A bevételtwazriellátá&ökra fordította;; a;; kormányzat, illetőleg tartalék alapot képzett belőle. Az alap létrehozásával világosabbá vált a járulék és az adók közötti kapcsolat, áttekinthetővé a felhasználás. Az idén az állami költségvetés 35 milliárd forinttal többet fizetett be járulék címén, mint tavaly, mert 43 százalékra emelkedett a dolgozók utáni járulék összege. Az idei többletbevételből 13 milliárd forintért lakáskötvényt vásárolt az alap. Államilag garantált, kamatozó értékpapírok képezik a társadalombiztosítás vagyonát, aminek hozadékára már 1991-ben szükség lehet. Az alap tervezésekor az egészségügyi kormányzat indítványozza a gyógyító ellátás és a családi pótlék forrásainak felcserélését. A csere azért szükséges, hogy lehetővé váljék az egészségügy korszerűsítése. Az egészségbiztosítás létrehozása ugyanis mind az orvosok, mind a betegek számára kedvezőbb a jelenlegi rendszernél — folytatta a miniszterasszony; majd arról szólt, hogy a kormányzat jelenleg nem vállalkozhatott a nyugdíj- vagy a gyermektámogatási rendszer átfogó reformjára. Nem mondhat le azonban az infláció nélkülözhetetlen ellentételezéséről, az özvegyinyugdíj-rendszerben már régóta sérelmezett méltánytalanságok megszüntetéséről, a létmini-, mumot legalább elérő ellátások körének bővítéséről. Csehák Judit ezután arról szólt, hogy az egészségügyi szolgálatásokra elkülönítetten 66 milliárd forint áll rendelkezi zésre a jövő évben. Az idősek ellátásával kapcsolatban arról szólt, hogy a tervezett 24 milliárd forintos keret az év elején átlagosan 800 forintos nyugdíj-kiegészítést tesz lehetővé. Ez az összeg az idei átlagnyugdíjak szintjéig, vagyis havi 5300 forintig — 15 százalékos áremelkedést figyelembe véve :—í megőrzi a nyugdíjak reálértékét — mondotta egyebek között a miniszter. Az Országgyűlés társadalombiztosítási bizottságának véí leményét Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a bizottság elnöke ismertette. j A továbbiakban kiemelte: jövőre a kormány, a bizottság határozata nyomán, az eredetileg javasolt 21 milliárd forint} tál szemben 24 milliárd forintot javasol a nyugdíjak emelésére. Ez, átlagosan, hávi 800 forint emelést jelentene. A bízott? ság támogatja azt az elképzelést, hogy ezt az összeget differ renciáltan osszák el a, nyugdíjak összege és a nyugdíjban töltött idő alapján. Ez a várható infláció ellentételezésének csak első lépése lenne, mert a törvényjavaslat szerint a kompenzáció az év folyamán a fogyasztóiár-színvonal tényleges alakulásához igazítandó. Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.), Lestár Lászlóné (Budapest, 51. vk.), dr. Biacs Péter (Budapest, 3Ö. vk.), Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) felszólalása után Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter összegezte a vitában elhangzottakat. Az egyes képviselői felvetésekre elismerte: valóban méltatlanul bánnak az 1985 után nyugdíjba mentekkel, de hozzátette, hogy miután a létminimum összegére egészítik ki az-1985 előtt nyugdíjazottak alacsony ellátását, így lényegesen lecsökken azoknak a köre, akik később kerültek nyugdíjba, s nem érik el ezt a szintet. Az elmúlt években megállapított nyugdíjak ugyanis jóval magasabbak, s feltehetően kevesen vannak, akiknek a nyugdíja nem éri el a 6000 forintot. Főleg nőkről van szó, s bár ez megkülönböztetés, de számba kellett venni, hogy a viszonylag alacsony női nyugdíjkorhatár miatt ebben az életkorban még van lehetőség kiegészítő jövedelemszerzésre. A továbbiakban elmondta, hogy a nyugdíjrendszer módosításával kapcsolatban már a korábbi javaslatok is tartalmazták: minden munkában töltött évet egyforma százalékkal honoráljanak. Reményét fejezte ki* hogy 1991-től az új PARLAMENTI JEGYZETEK Régi-új arc az ellenzékben Az MSZMP hétfő hajnalban végétért kongrészusa után' kissé kialvatlannak tűnt Berecz János, ám az ülés kezdetére pontosan elfoglalta megszokott helyét a Szabolcs-Sz'atmár megyei képviselők között, miközben többen melegen üdvözölték. A gratuláció teljesen jogos, hiszen az ellenzékbe szorult (ők maguk azt mondják: szorított) MSZMP — legalábbis a következő választásokig-^-fontos parlamenti pozíciót birtokol és éppen Berecz révén: ő a külügyi bizottság vezetője% . Grósz Kohl után érkezett Az MSZMP másik régi-új arcosa, Grósz Károly (aki a múlt héten egy interjúban komoly tévedésnek mondotta,- hogy annak idején maga helyett Németh Miklóst jelölte miniszterelnöknek) ellenben nem volt ott az ülésszak kezdetén, így nem hallhatta Kohl kancellár beszédét. (A magyar fordítást azonban természetesen ö is megkapta.) Csak a nyugatnémet politikus távozása után foglalta el Grósz Károly a parlamenti helyét. Miért mondott le Danka Márta? Meglepetéssel kezdődött az ülésszak: az ideiglenes elnök, dr. Fodor István bejelentette, Bodorné Danka Márta lemondott mandátumáról. A megyei képviselők tanácstalanul néztek egymásra : — senki a szándékról semmit sem tudott. Dr. Bak István, a megyei képviselőcsoport vezetője is ott, az ülésteremben értesült Danka Márta e lépéséről. (Múltkor felsoroltuk a most lemondott képviselőt a hiányzók között. Távollétének oka igencsak prózai: hosszabb ideje beteg. Éppen az Országgyűlésbe igyekeztek, amikor balesetet szenvedtek^jr Dankánét a Parlamentből vitte el később a mentő—, ám nyomtalanul még nem múlt el a sérülés. Bizonyára ez is közrejátszott a mandátumáról való lemondásban — vélik többen.) • Ahol kalkulálnak az inflációval A parlament most nem, majd csak januárban tárgyalja a vezető állami tisztviselők és az országgyűlési képviselők munkádijáról hozandó törvényt. -(A munkadíj a törvény nyelvén a fizetés.) A javaslat—melyet sikerült megszereznünk — a miniszterifizetés százalékában határozná meg a politikusok juttatásait, kikötve, hogy ők a jubileumi jutalmon kívül más különpénzt nem vehetnének föl. Miniszteri fizetést kapna az Állami Számvevőszék elnöke, az állam- polgári jogok szószólója, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese és tagja, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész. A kormányfő és az Országgyűlés elnöke a miniszteri fix 140 százalékát kapná (eddig ez 150 százalék volt, s 1988júliusában a kormányfőt illetően 97 500forintot tett ki). 1988 októberében a miniszteri fizetés bruttó 65 ezer (nettó 30 ezer) volt, ezt lehetséges, hogy az inflációra való tekintettel az idén emelték, ámfrissebb adathoz még a HVG legkitűnőbb dokumentációja segítségével sqm tudtunk jutni. Ami talán még érdekes: a következő parlament— amelyet szabadon választ majd a nép — tagjai munkájukért, melyet főállásban látnak majd el, a miniszteri fizetés 70 százalékát kapnák, de arról nincs hír, hogy ebben a pesti szállás, a közlekedés, a szakértők díjazása, iroda fenntartása, azaz a költségek is benne vannak-e vagy sem. Egy korábbi hírből, annyi kiderült, hogy jövőre 700 millióforint kellene a képviselőifizetésekre. A most meg nem tárgyalt törvényjavaslat indoklása.szerint a konkrét összegeket évente állapítanák meg, mert így „lehetővé válna, hogy az állami vezetői munkadíjak nyomon kövessék az árszínvonal változását". Ez a megfogalmazás egyébként gyanúsan hasonlít ahhoz az inflációhoz arányosított bérindexáláshoz, melynek bevezetését a kormány mindenki másnak a leghatározottabban ellenzi, mondván, hogy inflációgerjesztő. Hogy sikerült a közvélemény-kutatás? Természetesen megkérdeztük dr. Debreczéni József országgyűlési képviselőt,-sikeres volt-e külön-közvélemény- kutalása. (Ő volt az egyetlen—talán mert egyetlen ellenzéki?—, aki választóit az ülésszak előtt megkérdezte: hogyan is szavazzon.) Száznál is többen mentek el a nyilvános fórumra, ahol:— mint mondotta — számos olyan kérdést is nekiszegeztek, amihez pedig neki semmi néven nevezendő köze nincs, általában véve pedig úgy viszonyultak hozzá, mintha már évek óta ugyanolyan parlamenti képviselő lenne, mint mások. Végül is, ami például a lakásgazdálkodási ügyeket illeti, dr. Debreczeni nem tud olyan határozottan nemet mondani a kormányzati tervekre —1 noha háromgyerekes családapaként, egy gyeden lévő feleséggel, tízezer alatti pedagógusfizetéssel maga is érintett —, mint más, nem ellenzéki képviselők. Ugyanakkor méglepetve hallotta —még vasárnap este a tévében —, hogy időközben maga a kormány is változtatott álláspontján, így lát reményt bizonyos kompromisszumra. Nyüzsgés a Parlamentben Korábban igen szigorúan megszűrték azokat az újságírókat, akiket egyáltalán beengedtek a Parlamentbe. Ma gyakorlatilag csak regisztrálás folyik: aki jelentkezik, azt fölveszik U listára és kész. Nyüzsögnek is mindenféle emberek a Parlamentben, tegnap szakmai körökben például egy arriatőrgéppel fölszerelt, soha korábban nem látott férfiú keltett feltűnést. Kiderült, hogy az illető nem újságíró, ellenben van egy lapja. Más viszont hivatalos újságíró-igazolványt függeszt zakójára. Ismerős arc: nini, ez az egyik független és demokratikus párt szóvivője, mellesleg pedig efüggetlen és demokratikus—és többmilliós állami támogatásban részesített —párt lapjának egyik munkatársa. Ugye, pártszóvivőként—a legközelebbi választásokig, ám, sokßk szerint, azután is — aligha tehetné be a lábát ilyen helyre? Maradt a mellékút: az újságíró-igazolvány ... Jó hely ez a Parlament... B. J.
