Petőfi Népe, 1989. december (44. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

' • ' • ' ä I POLITIKAI NAPILAP XLIV. évf. 300. szám Ara: 4,30 Ft 1989. december 19., kedd JL ELNÖK ELVTÁRS MEG A BIZALMATLAN TÉESZTAGOK Talpalatnyi földek (S. oldal) ÉJFÉLTŐL ÉJFÉLIG A SZOVJETUNIÓBAN Hálókocsival Leningrádban (4. oldal) Páncélosok gyűrűjében Temesvár és Arad Fegyveres megtorlás az utcákon Aradon is volt tüntetés szombaton, az osztrák televízióban vasár­nap este idézett szemtanúk szerint. A hírek szerint a romániai bizton­sági erők körülzárták a hét vége többezres tüntetéseitől felbolydult Temesvárt, .valamint Arad városát is. Temesvárról érkezett jugoszláv utazók az AP amerikai hírügy­nökségnek Belgrádban arról számoltak be, hogy vasárnap reggel tízezrek voltak talpon Temesváron, szinte az egész város az utcákon volt. A jugoszláv szemtanúk délután kettőkor indultak haza Temes­várról. A főbb kereszteződésekben és a kivezető főutakon hármas rendőrkordon zárta le a közlekedést, így csak nagy kitérőkkel tud­ták elhagyni a várost. A vasárnap hajnali temesvári tüntetéseket az váltotta ki, hogy a I hatóságok megkísérelték kilakoltatni Tőkés László református lel­készt. Ez volt az első jelentős megmozdulás a Ceausescu-rezsim ellen az 1987. novemberi brassói felkelés óta. |.*. * A román katonáknak és a biztonsági erőknek a tüntetők elleni bevetése állítólag sok halálos áldozatot követelt Temesvárott. A bré­mai rádió adásában William Tötök, Romániából származó német író, szemtanúkra hivatkozva, háromszáz-négyszáz halottról tett em­lítést. A brémai rádiót délután a Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióállomása idézte. . „Temesvár belvárosa, ahol sok magyar él, fel van dúlva. A hadse­reg páncélosokkal fogta körül a várost. Állítólag vasárnap dél óta éles tölténnyel lőttek a tüntetőkre” — hangzott a Deutschlandfunk • hétfő délután többször elhangzott jelentése. I Mit tud a külügy- és a belügyminiszter? A szünetben egy küldönc sietős léptekkel közelítette meg Horn Gyula külügyminisztert. Fehér, kö­zépen kettéhajtott, nagy alakú, hát­lapján piros címkével átragasztott borítékot adottját neki. A piros címkén ez áll: SÜRGŐS! — Talán a temesvári helyzetről kapott friss jelentést( Egyáltalán: tudnak annál többet, mint amit a rádió bemondott? — Egyelőre nincs bővebb infor­mációnk, de rögtön megnézem a borítékot, hátha ebben érkezett a friss jelentés. Annyit tudunk, hogy a románok elszigetelték Temesvárt az ország többi részétől, azt hallot­tuk, hogy a magyarokat nem enge­dik ki Romániába. Folyamatos I „Hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek”... — hangzott el egyebek 1 mellett tegnap délelőtt Kecskeméten azon az eskütételen, amelyen megyénk bírái fogadalmat tettek az alkotmány módosítására dr. Greiner József, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke előtt. Az ünnepélyes aktuson részt vevők fogadalmukat az esküokmányon aláírásukkal is megerősítették. A megyei bíróság elnöke rendkívüli állomásnak nevezte az eseményt valameny- nyiük szamára, hiszen az alkotmánymódosítás a bírói függetlenséget és ennek törvényes garanciáit teremti meg. Az igazságszolgáltatásban dolgozók érzik a változással együtt járó nagyobb felelősséget, de több lesz a munkájuk is a törvé­nyek befogadásával és társadalmi alkalmazásával. Itt említette meg dr. Greiner József azt is: bár a sajtószabadságot továbbra is tiszteletben tartják, az Országos Bírói Tanács nemrég úgy foglalt állást, hogy ezentúl a folyamatban lévő ügyekben a sajtó ne gyakorolhasson nyomást a bírákra. A személyi és a szervezeti változásokról szólva utalt rá, hogy a nyugdíjazások következtében tizenkilenc újabb bíróra lesz szükség Bács-Kiskun megyeben 1990- ben. Ami a fogalmazók, a titkárok és a nem jogi végzettségű bírósági alkalmazottak eskütételét illeti, ennek a megszervezése a megyében működő bíróságok elnökei­nek feladata lesz. A népi ülnökök is csak az eskü szövegének ismeretében vehetnek részt a tárgyalásokon a jövő esztendőtől kezdve. A közjegyzők később tesznek fogadalmát. K — 1 Esküt tettek a bírák AZ ORSZÁGGYŰLÉS DECEMBERI ÜLÉSSZAKA Ma: a kormányprogram Nem sokkal 10 óra után, hétfőn megkezdő­dött az Országgyűlés decemberi ülésszaka. Az ülés sorsdöntőnek ígérkezik, hiszen a kép­viselőknek ezen a plénumon kell dönteniük a kormány által beterjesztett jövő évi költség- vetés tervezetéről, a kormány egyéves prog­ramjáról. A tét: megőrizhető-e az ország kor- mányozhatósága, fenntartható-e a békés át­menet, és sikerül-e a gazdasági válság tovább- mélyülését megakadályozni, a fizetésképte­lenséget elkerülni. A képviselők várhatóan arról is határoznak, hogy idő előtt feloszlas- sák-e az Országgyűlést. Az ülésszakot Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke nyitotta meg, s bejelentette, hogy két képviselő, Bodorné Danka Márta (Bács- Kiskun m., 2. vk.) és Simon Béla (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 6. vk.) lemondott mandátumáról. A Parlamentben így a mandátummal és szavazati joggal rendelkező képviselők száma 376-ra csök­kent! Helmut Kohl: Hálával tartozunk Magyarországnak Ezután köszöntötte a miniszterelnök meghívá­sára hazánkban tartózkodó Helmut Kohlt, a Né­met Szövetségi Köztársaság kancellárját, aki meg­jelent az Országgyűlés hétfői ülésén. I Ezután Helmut Kohl beszédet mondott a Tisz­telt Ház tagjai, valamint a nagy számban megje­lent vendégek előtt. A magas rangú vendég méltatta azt a szerepet, amelyet a magyar országgyűlés játszott a refor­mok létrehozásában s abban, hogy az ország megindulhasson a pluralizmus és a demokrácia útján. Az NSZK a jövőben is hathatósan támo­1 Sf KÁRPÁTI FERENC HONVÉDELMI MINISZTER Új biztonságpolitikai rendszerre van szükség MÍG—21 helyett MÍG—29? A civilbe öltözött honvédelmi minisztert az új ma­gyar katonai doktrínáról, kecskeméti repülők állító­lagos leszereléséről kérdezte a Petőfi Népe. — Milyen érzés tábornoki egyenruha után civilben lenni? — Nagyon is jó. Reggel sokan igen kellemes jelző­ket mondtak, még hölgyeknek is tetszett az új öltö­nyöm. _ ’ És, komolyra fordítva, hogy érzi magát egy új szervezetbe rendezett honvédelem irányitójaként? — Úgy gondolom, hogy a december elsején beje­lentett változás a mostani reformok fontos eleme: más demokratikus társadalmakban is elválasztják egymástól a katonai tevékenységet és a kormányzati irányítást. Ez a változás mindenképpen hatékonyabb vezetést eredményez: megszűnt a korábbi totális, centrális parancsnokiás, A miniszter ebben az új rendszerben civü politikus. — A sorkatonai szolgálat csökkentésének, a lét- ' szám tervezett apasztásának ugyan sokan örülnek, ám a kérdést ők is felteszik: hatékony marad az ország védelme? — A honvédelmi költségvetést már eddig is jelen­tősen csökkentenünk kellett, és ez továbbra is tartós tendencia. Ám a hadsereg karcsúsítása mégsem ezzel függ össze, hanem a nemzetközi helyzetben bekövet­kezett, lényeges változásokkal. Épp most fejezte be parlamenti beszédét Kohl kancellár, ez arra rímel, amit elmondtam. Végül is tehát az enyhülés miatt vonhatunk ki támadó eszközöket a hadrendből. — Kecskeméten azt beszélik: felére csökkenti a vadászgépek számát, a hajózóállományt január 1-jétöl szélnek eresztik. — Az elfogó vadászok egyértelműén a védelmi eszközök közé sorolandók. Csökkentésükről szó van ugyan, de az ország légterének a biztonságát ugyan­úgy megőrizzük, mint eddig. A terveinkben — no, nem a következő esztendőben — új, korszerű eszkö­zök beszerzése szerepel. A kecskeméti pilótákról annyit: az utcára biztosan nem kerülnek, megfelelő helyet biztosit nekik a sereg. — Amikor korszerű eszközre utalt, netán arra cél­zott, hogy a MÍG—21-esekel, amelyek mégiscsak több mint húszéves konstrukciók, esetleg a MÍG—29- cel váltják föl? ■— A MÍG—21-esek egy részétől tényleg elbúcsú­zunk, ám a MÍG—29-es nekünk túl (jrága lenne, nemhiába ez most a világ legkorszerűbb vadászgépe; de, ha az ország talpra áll, nem mondhatunk le be­szerzésükről. ■;— Mennyiben módosul, a politikai változásokat követve, az új magyar védehrtfdok Irina ? Eddig az erők zöme Dunántúlon állomásozott, ez így is marad? — Kohl kancellár itt is azt mondta: új biztonság- politikára van szükség Európában, amihez — teszem hozzá — új biztonságpolitikai rendszerre is szükség van. Az új rendszer kiépítése — a Bécsben folyó. tárgyalásokon —, reméljük, felgyorsul, persze úgy, hogy kölcsönös biztonságot nyújt. Nem hiszem pél­dául, hogy egy semleges Ausztria örülne annak, hogy közel a határaihoz magyar erők állomásoznak, úgy, mint eddig. Bizonyos átcsoportosításokat tehát vég­rehajtunk: alakulatainkat arányosan fogjuk elhelyez­ni ebben a kis területű országban. • A fess, új öltönyt többen megdicsérték: civil­ben a honvédelmi miniszter, aki tegnaptól tarta­lékos katona. (Fotó: Walter Péter) — Ez azt jelenti, hogy, mondjuk, délkeleten is fognak állomásozni megfelelő erősségű magyar csapa­tok? — A magyar csapatok az ország 93 ezer négyzetki­lométeres területének minden részén arányosan ott lesznek. . — Ha csökkentik a létszámot, kivonnak a hadse­regből vadászgépeket, vélhetően csak más államokkal együttműködve tudják garantálni a légtér biztonságát. — A magyar honi légtér őrzése mindenkor, tehát békeidőben is elsőrendű feladat. Légi célok folyama­tos megfigyelése állandó szolgálatban folyik... ttv. .. igen, ezt tanúsíthatom, ilyen helyen voltam én is katona... ­•—. no, akkor nem is magyarázom tovább. Ma­ga a rendszer a vadász légierőből, a légvédelmi raké­tarendszerből áll, mindezt kiszolgálja a rádiótechni­ka, mely adatokat szolgáltat, parancsot továbbít Ez az egész szerves része a Varsói Szerződés légvédelmé­nek, együttműködünk tehát csehszlovák szomszéda­inkkal, a szovjetekkel, bizonyos értelemben a romá­nokkal. Mindez megfelelő biztonságot garantál. Más helyzet következne be, ha az amerikai F—16-os ezre­det Spanyolországból Olaszországba telepítenék át ám ezt a tervet nem hajtották végre, és én bízom abban, hogy nem is fogják. Ballai József gatni kívánja a reformok útján járó Magyarorszá- | got. A magyar reformpolitika sikere döntő mér- 1 tékben hozzájárult a Szovjetunióban, Lengyelor- | szágban, Csehszlovákiában és nem utolsósorban 1 az NDK-ban folyó nyitási, megújulási folyamat- | hoz! , ‘ . v ‘ A parlament ülésszakára utálva Kohl kancellár | hangoztatta: tudja, hogy nehéz lépések megtétel? vár a magyar országgyűlésre, de — saját tapaszta- ] latai alapján—arra figyelmeztette a törvényhozó- | kát, hogy az ország jövőbeni fejlődése érdekében | a parlamentnek, a képviselőknek is bátorságot | kell tanúsítaniuk, még akkor is, ha népszerűtlen | intézkedésekre van szükség. A magyar reformok | sikere egész Európa számára is felmérhetetlen je- 1 lentőséggel bír. E nehéz úton — húzta alá ismétel- | ten a kancellár — Magyarország számíthat nyu- j gáti barátaira, mindenekelőtt a németekre. —A németek rendkívül nagy hálával tartoznak | Magyarországnak. A két népet összekötő ezer- | éves történelmi múltban kiemelkedő helyet foglal | el az idei év, amikor Magyarország az NDK- j állampolgárok tízezrei előtt nyitotta meg a sza- badság felé vezető utat. Magyarország ezzel dön- tő lökést adott az ország határain túl zajló reform- | törekvéseknek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: | síkra fog szállni azért, hogy minél gyorsabban j megkezdődjék a vízumkötelezettség megszünteté- séről. és az ezzel kapcsolatos kérdésekről szóló 1 tárgyalások sorozata. — A két nép közötti hídépítésben fontos szere­pet vállalhatnak a Magyarországon élő németek j is. Az a példaszerű és iránymutató nemzetiségi j ' politika, amely Magyarországon a helsinki záró- ] okmány alapján kialakult, lehetővé teszi, hogy a magyarországi németek könnyű szívvel úgy dönt- I senek: itt maradnak szülőföldjükön, itt építsék fel j egzisztenciájukat, gyermekeik jövőjét. A két ország gazdasági együttműködéséről i szólva Kohl kancellár rámutatott: a beruházások j elősegítését és védelmét szolgáló kétoldalú szerző- j dés fokozta Magyarország vonzerejét a befekte- tést kereső magántőke körében. A kancellár emlékeztetett arra is, hogy 1990. I január l-jétől kezdve a magyar áruk szabad utat kapnak a Közös Piac felé. E nyitás a nagy ^belső piac" 1992-ben esedékes kiteljesedése szempontjá- ból szinte beláthatatlan jelentőséggel bír. Ezen­kívül igen jelentős az Európai Közösségnek az a szándéka, hogy 1 milliárd dolláros középtávú szerkezetátalakítási kölcsönnel segíti Magyaror­szágnak a tervgazdaságból a piacgazdaságba ve­zető nehéz átmenetét. Azzal a kéréssel fordult a Ház felé: bátor és messzirelátó határozatokkal táljának ajtót országuk gazdasági struktúrájának megújhodása előtt. Helmut Kohl „okosnak és előretekintőnek” ítélte a magyar külpolitikát, mert felismerte a helsinki folyamatban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét a világrész békés jövője érdeké­ben. Az NSZK kancellárja/ részletesen szólt a német földön végbemenő „első békés forradalomról” is. Ezzel kapcsolatban kifejtette: nem lehet és nem szabad mesterségesen szétszakítani a történelmi fejlődés során kialakult nemzeteket ' Kohl kancellár rámutatott: fontos, hogy a né­metek éljenek a történelem adta eséllyel az évszá­zad utolsó évtizedében, hogy a béke, a szabadság, az igazságosság érdekében tevékenykedjenek. (Folytatás a 2. oldalon) kapcsolatban vagyunk bukaresti nagykövetségünkkel. Remélem, ők hiteles információval tudnak ellátni bennünket.- Gondolja, hogy a bukaresti nagykövetség hiteles információk birtokába tud jutni? — Szerintem igen ... Dr. Horváth István belügymi­niszter arra a kérdésre, milyen in­formációi vannak a temesvári ese­ményekről, a Petőfi Népe és a BBC közös kérdésére így felelt: — Hézagosak az információink arról, ami Temesváron történik. Teljes a hírzárlat. Se rádióforgal­mazás, se más forgalmazás, ami ellenőrizhető volna, nincs.' (Ballai)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents